Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

I ^adóéra Kocséron Kocséron november 4-cn csütörtökön délelőtt 10 órá­tól 12 óráig fogadóórát tart Győré Sándor országgyűlési képviselő és dr. Gaál Lajos megyei tanácstag a községi ta­nácsnál. Földrajzéra a könyvtárban Egyiptomi utazás A közelmúltban két újszerű földrajzóra színhelye volt a törteit művelődési otthon klubszobája. A könyvtár által szervezett órák előadója dr. Pipicz Imre fogszakorvos egyiptomi élményeiről számolt be az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályosainak. A levetített düaképeket magneto­fonról hangzó magyarázattal egészítette ki. Az. előadást kö­vetően a gyerekek leírták, a látottakból és az elhangzottak­ból mi ragadta meg őket a legjobban. Politikai könyvnapok Könyv kiállítás Törteién A politikai könyvnapok ke­retében november 4-én dél­után 18 órakor Törteién kül­politikai fórumot tartanak, melynek előadója Schél Gyula külpolitikai újságíró lesz. Az előadással egy időben a tör- teli művelődési házban repre­zentatív könyvkiállítást és vásárt rendeznek. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1976. NOVEMBER 2., KEDD Szakszerű, gyors ügyintézés HűtSmtőssegítséget a lakásügyi társadalmi bizottság Segéy a rászorulóknak — Gyorsan telik az anyakönyv A városi tanács egyik leg­több munkát végző szakigazga­tási szerve az igazgatási osz­tály. Dr. Horváth Géza osztály- vezetőtől kaptunk tájékozta­tást szerteágazó tevékenysé­gük néhány területéről. A lakásügyek intézése is hatáskörükbe tartozik, ja­vaslataik alapján készül az a lista, amelyet végül a tanács végrehajtó bizottsá­ga hagy jóvá, s aszerint dől el, ki kap tanácsi bérlakást, ki vásárolhat tanácsi értéikesí- tésű (szövetkezeti), illetve OTP- lakást. A lakásügyi társadalmi bizottság hathatós segítséget ad az osztálynak. Közremű­ködnek tagjai a kérelmek el­bírálásában. felkeresik az Kossuth Művelődési Központ Helytörténeti vetélkedő Városunk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából, november 4-én, csütörtökön délután négy órai kezdettel helytörténeti vetélkedőt ren­deznek a Kossuth Művelődési Központban. A versengésben részt vevő tizenegy vállalat mindegyike négy-négy tagú csapatot küld. A versenyzők három témakör alapos isme­retéről adnak számot. A kér­dések Cegléd múltját, a fel- szabadulástól napjainkig tartó fejlődését és a település ötö­dik ötéves tervének fejleszté­si célkitűzéseit tartalmazzák. A felkészülést megkönnyítő segédanyagot állítottak össze és juttattak el a részvevőkhöz. A versenyzőket pontokkal jutalmazzák, amelyek jól hasznosíthatók a szocialista brigádvetélkedőben. Szívesen látják az érdeklődőket is, akik­hez szintén intéznek néhány kérdést. Egyébként ponttal lesz gazdagabb minden jelen­levő — és természetesen is­meretekkel is. Cegléd a hazai lapokban A Szocialista Művészetért 9. számában kiemeli a Kisgrafi- ka Barátok Köre ceglédi cso­portjának érdemeit az orszá­gos kisgrafikai találkozók szervezésében. ★ A Petőfi Népe szeptember 26-i számában a kecskeméti naiv művészek múzeuma meg­nyitójáról ír, melyen Benedek Péter ceglédi festőművész is megjelent. ★ A Képes Újság október 2-i számában képes beszámoló jelent meg a MEZŐGÉP ceg­lédi gyárában készített, a csa­ládi házak központi fűtésére alkalmas kazánokról. ★ A Magyar Hírlap október 10-i számában Kincsünk, a termálvíz címmel beszámolt arról, hogy 1985-ig többek kö­zött a ceglédi termálvíz hasz­nosítását is tervbe vették. ★ A Hajdú-Bihari Napló októ­ber 2-i számából hírt kapunk arról, hogy Skultéty József, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke felszólalt az MSZBT országos elnökségi ülésén. ★ A Szabad Föld október 3-i számában arról kapunk hírt, hogy Cegléden megrendezték a Hazafias Népfront szervezé­sében, a közérdekű bejelenté­sekről és javaslatokról, vala­mint a panaszügyek intézésé­ről szóló törvénytervezet tár­sadalmi vitáját. ★ A Magyar Konzervipar szep­temberi számában a Ceglédi Konzervgyár zavartalan üze­meléséről esik szó. Képes be­számolót közölnek a korszerű üzemszervezésről, a nyers­anyaghiány megszüntetéséről, az üzem csinosításáról és a felvásárlási árak kedvező ala­kulásáról. ★ A Pest megyei Múzeumi Híradó 4. számában méltatja a Renaissance Magyarországon című kiállítás sikerét. A Rádió és Televízió Újság 42. számában Koltói Ádám ceg­lédi tanár szellemes műsor­karikatúrában figurázta ki Kép Ernőt, aki a képernyő bűvöletéből nem tud szaba­dulni. A Népszabadság október 13-i száma a tejfelvásárlás orszá­gos növekedéséről számol be, és jelzi, hogy a tsz-ek és tej­ipari vállalatok együttműkö­désben épülő tejüzemek közül a ceglédi az idén már belép a termelésbe. M. T. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Sürgősen eladó ház. Cegléd, Tömörkényi utca 32. Érdeklődni: 30,/a. alatt. ______________ Bú torozott szoba igé­nyes íérfi részére ki­adó. Cegléd, Széchenyi úti új ház-sor E/ll. Eladó 3 porta építési­engedéllyel, 3 kútgyű- rű, gerenda, léc, üveg­fal. Cegléd, Béke utca 4. szám. Cegléd, Nyárfa utca 27. sz. ház fizetési ked­vezménnyel eladó. Eladó 400 négyszögöl hobbv-telek, bekerítve, kúttal, 75 db gyü­mölcsfával. Érdeklődni lehet vasárnap. Cegléd, Kazinczy utca 13. Eladó ház nagy mel­léképülettel. Cegléd, Táncsics Mihály utca 5. sz. Eladó egyesben jár 5 pejló, jó karban levő kocsi. 32x6-os gumik­kal. Cegléd xn. kér. 139. Kisgyörgy. Eladó két tanya, né­met juhász kiskutyák, tenyésztésre alkalma­sak és 4x kitűnő K—1 vizsgás kanokkal fe­deztetést vállalok. Orosz tenyésztő. Ceg- léd. Temető dűlő 360. Eladó 1200 négyszögöl szőlő a Csengeriben es külön 500 négyszögöl lakható épülettel és ajtó, ablak. Cegléd, Kazinczy utca 1. sz. Családi ház eladó. Cegléd IX. kér. Huszár utca 7. sz. igénylőket és jegyzőkönyvben rögzítik körülményeiket. E vizsgálódások alapján — a rá­szorultság figyelembe vételével — készül az ideiglenes név­jegyzék, amelyet kifüggeszte­nek a városháza folyosóján. Ezt bárki megtekintheti és észre­vételt tehet. Ezt követően vég­legesíti jóváhagyásával a vég­rehajtó bizottság. A különböző munkahelyeken dolgozó társadalmi bizottsági tagok eddig csak a bér- és ta­nácsi értékesítésű lakások el­osztásában vettek részt. jVlost már az OTP-lakások vevőkije- iölésábe is bevonják őket Az OTP a Reggel utcában építtetett hatvan lakást, amelyek műszaki átadása december 20-án lesz. Az épületben húsz-húsz lakás egy-, illetve kétszobás, alapte­rületűik 33,4; 53,7 és 61,9 négy­zetméter. Ezekkel kapcsolat­ban bővebb felvilágosítást az OTP ceglédi fiókja ad. A la­kások összkomfortosak, fűté­süket és melegvíz-ellátásukat a távfűtőmű biztosítja. A Szövetség utcai hetven OTP-lakás vevőinek jegyzékét novemberi ülésén hagyja jóvá a végrehajtó bizottság, s azt követően köthetnek megálla­podást az OTP fiókjában. A gyámügyi feladatkör ellá­tása is nagy szakértelmet, ala­pos jártasságot és sok tapasz­talatot' igényel. Az ügyintéző jó szakember, munkáját pél­dásan végzi. Az arra rászoru­lók állami gondozásba vételét intézi, az óvó- és védőintézke­désekkel, a gondnokság alatt állók ügyeivel foglalkozik. A segélyezések is feladatkörébe tartoznak, így például rendsze­res nevelési segélyben része­sülnék azok a családok, ahol a gyermekek csupán a szülők rossz anyagi ikörüiményei miatt szorulnak állami gondozásra. Ennek alapján hatvanhét gyermek után folyósítanak pénzbeli juttatást a város­ban. Egyes rászorulók esetenként részesülnek támogatásban, fő­ként az iskolaév 'kezdetén se­gítik őket a tanszerek megvá­sárlásában. Az anyakönyvi hivatal sok­irányú adminisztrációt végez. Munkájukat szaporítja, hogy a város kórházában ■ hozzák vi­lágra gyermekeiket Dél-Pest megye szülő anyái. Valameny- nyi apróságot Cegléden anya­könyveznek, s ez számtalan nyilvántartással jár, akárcsak az elhunytak esetében. A házas­ságkötők körében egyre nép­szerűbb a családi és társadal­mi ünnepségeket rendező iroda, mind többen veszik igénybe szolgáltatásait. Az igazgatási osztályon ti­zennyolcán dolgoznak, közülük tizenegyen ügyintézők. Az ott dolgozók fele harminc év alatti fiatal. Megfelelő képzettség meg­szerzésére törekednek! hár­man felsőfokú diplomával rendelkeznek, egy fiatal a jogi egyetemre jár, kettén a tanácsakadémiát vég­zik. Az a céljuk, hogy zavar­talan legyén az ügyintézés me­nete, a megszabott harminc napon belül elintézzék az ügye­ket. Munkájukat szakszerűen látják el, ezt bizonyítja, hogy kevés a fellebbezés és a hozott határozatokat ritkán kell meg­változtatni. X. T. MÉG MINDIG SOK A BALESET Érvényesüljön a elve NEMCSAK MEGTANULNI, ALKALMAZNI KELL Megszokhatjuk a gépek za­ját, meg a h angerősí tökből bömbölő zenét, talán még az égzengést is, — de azt a han­got, amely sürgős útja során egy-egy baleset helyszíniére kíséri a mentőautót, vagy a rendőrség kocsiját, megszokni sohasem lehet. Cegléden az év első kilenc hónapjában — hallhattuk gyakran — mind a kettőnek dolga volt. Száznegy­vennégy közlekedési baleset történt a városban és a járás­ban, tizenhárom halálos kime­netelű nőit. ötvennyolc súlyos és hetvenhárom könnyebb sé­rüléssel járt, emellett vala­mennyi tetemes anyagi kárt okozott. A statisztika így is jobb, mint tavaly, az év ha­sonló időszakában. A felmérés kimutatta, hogy az esetek 20 százaléka a ceglédi járáson át­haladó, 4. számú országos tő­útvonalon következett be. To­vábbra is szomorú hírű for­galmi csomópont az új útsza­kasz ceglédi beárazása, ahol nem az útviszonyok, hanem a figyelmetlenség, a szabályok be nem tartása okoz bajt. A közlekedést biztonságosab­bá tenni — hogy a sík vi­déken a távolságot a jármű­vezetők jobban érzékelhessék — facsemetéket ültettek inár és a csomópontnál figyelmezte­tő és irányító táblák, felfesté­seik segítik az eligazodást. A ceglédi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztá­lyán elmondták: nem volt hiá­bavaló az a munka, amit a vá­rosi-járási Közlekedésbiztonsá­gi Tanács és az Autóklub he­lyi csoportja a január 1-től életbelépett új KRESZ oktatá­sára fordított, még a mult év végén. A szabályok alkalmazá­sán sok múlik. Nem elég, ha valaki tanulta, de nem alkal­mazza a defenzív járműveze­tést, nem tesz eleget a jobbra- tartás követelményeinek, ha nem juttatja érvényre a biza­lom elvét. A közlekedés kultú­rájának, erkölcsének tovább kell erősödni, hogy még keve­sebb legyen a baleset. Az év kilenc hónapjában sok volt az utakon a figyelmetlen­ség, gondatlanság. Harmincöt esetben a gyorshajtás volt az esemény oka, huszonnyolc al­kalommal a szabálytalan ka­nyarodást lehet bizonyítani, ti­zenhat ízben az elsőbbség meg nem adását. Sokan a követési távolságot mérték az előírás helyett a magluk mércéiével. A balesetet okozó járművezetők húsz százaléka ittas volt, Teherautós és személygép­kocsi vezetője, motoros és ke­rékpáros. vontatóvezető,— lo- vaskocsihajtó, segédmotoros vagy gyalogos: ha elindul, kö­telessége, hogy eleget tegyen a közlekedési rend követelmé­nyeinek. Még a gyalogos szá­mára sem mentség, ha nem ismeri a szabályokat. Gyakori ellenőrzéssel, ismeretterjesz­téssel, s ha kell. felelősségre- vonással munkálkodik tovább­ra is a közlekedésrendészeti al­osztály a balesetmentes közle­kedésért. (e. k.) Verseny a pontokért A brigádvetélkedő részeredmenyei A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ értékelése sze­rint a szocialista brigádok kulturális pontversenyének legutóbbi eredményei az aláb­biak szerint alakultak: Első a cipőipari vállalat, 7170, második a sütőipari vál­lalat, 6930, harmadik az ÁFÉSZ 6000 ponttal. A brigá­dok közül az élen a cipőipar műszaki brigádja áll, 303, 2. a sütőipar Május 1. brigádja, 233, 3. a cipőipar Jó minősé­gért brigádja 169, 4. a kon­zervgyár Zrínyi Ilona brigádja 165, 5. a MEZŐGÉP Kossuth brigádja 163 ponttal. HATODIK IS KRESZ-tanfatyam segédmotorosoknak Sikeresek, egymást érik Ceg­léden a segédmotorkerékpáro­sok számára rendezett KRESZ- tanfolyamok. Eddig négyszá­zan hallgatták meg az előadá­sokat, sokan tettek sikeres vizsgát. Tudásuk bizonyítéka lesz a biztonságos, baleset- mentes közlekedés. Az ötödik tanfolyam most zajlik, és ha lesz elég jelentkező, szívesen indítanak egy hatodikat is. Erre jelentkezni a helyszínen lehet, a tanfolyam kezdetén, november 11-én, csütörtökön délután 5 órakor a Puskin ut­cai iskolában, vagy előzetesen a rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztályán, a 2. számú sz.obában. Jobbágyok, zsellérek A ceglédi birtokviszonyok a múlt század közepéig 1847 NOVEMBERE PO­ZSONYBAN egy új korszak hajnalát jelentette. Feszült, forradalommal terhes légkör­ben kezdte meg ülésezését az utolsó rendi országgyűlés. Ma­gyarország függetlenségéről, a polgári átalakulásról folytak a tárgyalások. A feudális magyar társada­lom piramisának csúcsán a hatalmas vagyonnal bíró nagy- birtokos arisztokrácia állt. Széchenyi a „Hitel" című, nagy horderejű művében írta: „Vannak köztünk, akik Ma­gyarországnak 500-ad részét bírják, de olyanok is, akik a hazának 100-ad részét bírják." A sem származásában, sem műveltségében nem egységes nagybirtokosságon belül is je­lentősek voltak a vagyoni kü­lönbségek. Cegléd földesura — 11. József, a „kalapos király” rendelkezése óta a klarissza apácarend után a vallásalapít­vány lett. A köznemesség a nagybirto­kosságnál még kevésbé vólt egységes. A gazdagabbak kö­zül kerültek ki a vármegye tisztviselői, az alispánok, az országgyűlési követek, a szoigabírák, a megyei politi­kai élet irányítói. A nemes­ség egy része azonban csak néhány jobbággyal, zsellérrel rendelkező földesúr volt. Még tekintélyesebb volt azoknak a nemeseknek a száma, akiknek a nemesi birtoka önmaguk és családjuk eltartására is csak szűkösen volt elegendő. Vol­tak olyanok is. akik csak személyükben voltak tagjai a kiváltságos rendnek, de ne­mesi földjük nem lévén, a földesúrtól kapott jobbágybir­tokon gazdálkodtak, életmód­jukban is a jobbágyokhoz áll­tak közel. 1784-ben a ceglédi összeírások 41 nemes emberről tudnak városunkban. Az úgy­nevezett szabad királyi váro­sokban élő polgárság — lét­számát és anyagi-gazdasági erejét tekintve — Nyugat- Európához viszonyítva is ki­sebb jelentőségű volt a re­formkori Magyarországon. 1784-ben a ceglédi iparosok, céhbeliek, száma 89 volt, 1844- ben pedig 442. A jobbágyok­hoz, jobbágyfalvakhoz viszo­nyítva, jogállásuk és birtok­lási viszonyaik miatt szaba­dabbak voltak a mezővárosok — köztük Cegléd — lakói. A földet szabadon birtokló pa­raszt Magyarországon 1848 előtt ismeretlen. A föld tulaj­donjoga minden esetben a földesurat illette meg, és annak egyes darabjait, a földesúrnak nyújtott szolgáltatások fejé­ben, a jobbágy és zsellér mű­velte meg. A JOBBÁGYSÁG ÉS ZSEL­LÉH.SÉG sem tekinthető gaz­dasági szempontból egységes­nek. A jobbágytelek a nem­zedékek során az öröklések folytán is aprózódik, de a föl­desúr fokozódó földrablásai is apasztják. Egyre kevesebb lesz az egésztelkes jobbágyok szá­ma, és annál inkább nő a tö­redéktelkesek és a zsellérek aránya. A zsellérek közötti differenciálódást az is jelzi, hogy a házzal rendelkezők mellett nő azoknak a száma, akiknek sem külső, határbeli földje nincsen, sem belső te­lekkel, házzal nem rendelkez­nek. Növekszik a reformkor időszakában azoknak az ará­nya is, akik, semmi földjük nem lévén, vagy családjuk el­tartására a meglevő föld nem elegendő, munka, termény, illetve pénz fejében, a földes­úr saját kezelésű, úgynevezett allódiális földjéből kénytele­nek felvállalni, sokkal nehe­zebb és terhesebb feltételek mellett, mint a jobbágyok. Cegléden, a XIX. század elején a lakosok száma több mint 10 ezer. 1828-ban 62 azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek egy egész teleknyi vagy annál nagyobb földterülettel rendelkeznek. A töredéktelkesek száma 824, míg a zsellérgazdaságoké 1639. 1825-ben városunkban 915 jobbágy és 957 zsellérháztar­tást mutatnak az összeírások. 1843-ben, a jobbágyfelszabadí­tás előtt 3 évvel, a ceglédi jobbágycsaládok száma 1535, a zselléreké 1645. A számadatok világosan tükrözik, hogy nem­csak létszámbelileg nőtt meg a jobbágyok és zsellérek ará­nya Cegléden — de ország­szerte is —, hanem az is ki­derül, hogy a zselléresedés aránya és üteme a két évtized alatt gyorsult. Hogy teljesebb legyen képünk a reformkori Ceglédről, tegyük hozzá azt is, hogy 1842-ben a város lako­sainak száma meghaladta a 16 ezret. Az 1848-as áprilisi törvé­nyek a jobbágyviszonyokat eltörölték, és nagy akadályt hárítottak el a kapitalista gaz­dálkodási viszonyok kibonta­kozása elől. A márciusi forra­dalom alapvető vívmányai ke­rültek be a magyar törvény- könyvbe, és az ország függet­lenségének és polgári átalaku­lásának alapvető biztosítékait rögzítették. A polgári átalakulás tör­vénybe iktatott biztosítékai közül a legfontosabb az 1848. évi IX. te., amely kimondta az, „úrbér és azt pótló szerző­dések alapján eddig gyakor­latban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések" megszüntetését. A jobbágy ve- rejtékes munkájával megmű­velt, de addig a földesúr tu­lajdonában levő jobbágy telek a jobbágy tulajdonába ment át, és egyúttal megszűnt a jobbágynak, zsellérnek a föl­desúr joghatósága, az úriszék alá tartozása is. A jobbágyfelszabadító tör­vények a ceglédi egésztelkes jobbágyoknak országos vi­szonylatban is kiemelkedő te­rületű telket juttattak. Egy egész jobbágytelek nagyság: ugyanis városunkban 93 hot volt. (Egy holdat 1100 négy­szögöllel számolva.) Az ilyer vagy ennél nagyobb teleké' lománnyal rendelkezők szám Cegléden 1848-ban kevés vo’ annál többen csak töredék telekkel szabadultak fel, vagy — mivel zsellérek voltak — a határbeli földekből egyáltalár nem vagy csak igen csekély arányban részesültek. AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK megadták a személyes sza­badságot. robotmentességet a volt zselléreknek is, egy ré­szük csekély közös legelőjá­randóságot is kapott, de — volt jobbágytársaikhoz viszo­nyítva — körülményeik sokkal rosszabbak voltak. A későb­biek folyamán a gazdatársa­dalom körében is fokozódó va­gyoni differenciálódás, vala­mint a volt zsellérek további elszegényedése, a kapitalista társadalom kiteljesedése veze­tett a XIX. század végén és a XX. század elején az agrárszo­cialista mozgalmak kialakulá­sához. Máté Bertalan 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents