Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Monoron, Gombán és Bénvén Ma adják át A monori nagyközségi tanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Manor felsza­badulásának évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségso­rozat keretében, ma délután adja át a társadalmi összefo­gással létrehozott új bölcsőde- szárnyát, mely harminc kisgye­rek elhelyezését biztosítja eÉératúl, e. ma kerül műszjakd átadásra a Schölmann utcai lakótelep hetven új lakása. Ma adják át Gombán az új szolgálati lakást, s avatják fel Bányén a postahivatal új épü­letét, ■ továbbá ma nyílik meg, ugyancsak Bénvén, a régi kis önkiszolgáló bolt helyén kiala­kított líj bisztró is. TOVÁBBKÉPZÉS Az általános iskolák alsó- és felsőtagozatos pedagógusainak szakmai továbbképzését októ­ber 29-én tartották meg: A napközi otthonok nevelői szá­mára ma, pénteken (gyömrői körzet), illetve november 12-én tartanak továbbképzést. P ES T MEGYE I Hl Rt A P. KÜLÖN KI A D A S A XVIII. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM 1976. NOVEMBER 5., PÉNTEK Őszintén, vitázva Fórumod — a fejlődésről, a nagyközség gondjairól A monori MEZŐG ÉP Válla­latnál nyitotta meg . Jólesz Sándor, aiz MSZMP nagyköz­ségi bizottságának titkára a murJkiái5’művelődési heteket. A Nagy István képzőművészeti csoport kiállításán ifj. Pál Mi­hály szobrászművész, kalauzol­ta a résztvevőiket, a MEZŐ­GÉP és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjainak dolgozóit. ÜLLŐI SIKER A RANGAQÓN Három csapat győzött idegenben A járási labdarúgó-bajnokság eredményei A járási labdarúgó-bajnok­ság őszi, utolsó előtti forduló­jában a legnagyobb figyelem az Üllő—Vecsés mérkőzés iránt nyilvánult meg. Az ér­deklődés érthető is volt, hiszen Vecsés még őrizte veretlensé­gét, újabb győzelme esetén, be­biztosíthatta volna őszi elsősé­gét. A nagy tét erősen rányom­ta bélyegét a találkozó színvo­nalára. Mível Üllő lett a győz­tes, ismét átvette a vezetést a tabellán. Érdekesség, hogy há­rom csapat, Péteri, tJri és Gyömrö idegenben is győzni tudott, döntetlenül végződött a Mende—Maglód mérkőzés. A labdarúgó-szövetségben megváltoztattak egy korábbi döntést: a Péteri—Maglód el­maradt mérkőzést eredetileg Gyomron akarták játszani, de a Péteriek kérésére, Pilisen játsszák, november 14-én. Mindenesetre furcsálljuk a Péteriek választását, hiszen Gyömrö mindkét csapat szá­mára jobban megközelíthető lenne,,s több szurkoló rándul- na át mindkét községből. Ugyanazon a napon lesz az Ecser—Gyömrö mérkőzés is, Üllőn. ir Üllő—Vecsés 1:0 (1:0) Üllő, 400 néző. Vezette: P. Tóth. Mindkét csapat idegesen kez­dett. A hazaiak a 15, percben szerezték egyetlen és egyben győztes góljukat: a 16-oson be­lül. P. Tóth játékvezető, feltar­tásért közvetett szabadrúgást ítélt Üllő javára, a beívelt lab­dát Tóth S. látványos fejessel küldte a hálóba. A félidő to­vábbi részében is Üllő táma­dott többet, de gólt elérnie nem sikerült. Szünet után továbbra Is nagy harc folyt, de az . ered­mény már nem változott. Végeredményben, a helyze­tek alapján, az üllői győzelem teljesen megérdemelt. Űri—Ecser 4:2 Ecser. Vezette: P. Szabó. A mérkőzést zárt kapuk mö­gött,- a közönség kizárásával bonyolították le Ecseren. Jó iramú mérkőzés folyt, a vendé­gek a hajrában biztosították be megérdemelt győzelmüket. Gyömrö—Vasad 5:0 (2:0) Vasad, 100 néző. Vezette: Farkas. Már az első percben megsze­rezte a vezetést a vendégcsa­pat. Később is többet támadott, s akár nagyobb arányban is győzhetett volna a lelkes ha­zaiak ellen. Góllövő: Oldal Á. (2), Grez- nár, Gudra, Leiner. Mende—Maglód 1:1 Mende, 300 néző. Vezette: Hörömpő. A maglódiak szereztek veze­tést, s több nagy helyzetet hagytak ki. A hazaiak a hajrá­ban tudtak csak kiegyenlíte­ni. Péteri—Nyáregyháza 1:0 Nyáregyháza, 100 néző. Ve­zette: Fehér M. Egy jól eltalált szabadrú­gásból elért góllal, amelyet Farkas szerzett, megérdemel­ten győzött a vendégcsapat. A BAJNOKSÁG ALLASA: 1. Üllő 10 7 2 1 35-10 16 2. Vecsés 9 6 2 1 26- 8 14 3. Mende 9 5 3 1 28-13 13 4. Űri 9 5 3 1 22- 9 13 5. Gyömrö 8 4 2 2 14-11 10 6. Péteri 8 3 2 3 13-12 8 7. Nyáregyháza 9 3 1 5 18-19 7 8. Maglód 8 2 2 4 13-14 6 9. Ecser 8 1 3 4 16-19 5 10. Vasad 9 — 2 7 9-38 2 11. Monor II. !> — 2 7 6-47 2 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Ül­lő—Vecsés II. 4:0, Nyáregyháza— Péteri 0:1, Vasad—Gyömrö 4:1, Mende—Maglód II. 4:0, Eecser— Űri 2:3. A bajnokság Állasa: 1. Üllő 9 7 2 — 31-11 16 2. Mende s 6 — 2 24- 7 12 3. Monor H. 9 4 3 2 14- 9 11 4. Űri 9 5 — 4 17-12 10 5. Ecser 9 4 1 4 26-27 9 6. Vasad 8 3 2 3 17-17 8 7. Gyömrö 9 3 •» 4 13-17 8 8. Nyáregyháza 8 3 1 4 13-15 7 9. Vecsés II. 9 2 2 5 12-17 6 10. Péteri 8 2 — 6 9-27 4 11. Maglód II. 8 1 1 6 6-23 3 II. OSZTÁLYÉ EREDMÉNYEK: Gomba—Maglód II. 3:0, Gyömrő II.—Sülysáp II. 1:2, Vecsés II.— Üllő II. 4:1. A BAJNOKSÁG ALLASA: 1. Sülysáp n. 8 5 2 1 30- 8 12 2. Gomba 8 4 4 — 20-13 12 3. Maglód II. 8 3 2 3 16-17 8 4. Verses II. 8 3 14 15-16 7 5. Gyömrő D. 8 2 1 5 15-22 5 6. Üllő II. 8 2—6 11-31 4 A VASÁRNAPI FORDULD PÁ­ROSÍTÁSA: Gyömrő—Nyáregyhá­za, Vecsés—Ecser, Űri—Mende, Maglód—Vasad, Péteri—Monor II. n. osztály: Sülysáp II.—Gomba, Gyömrő II.—Vecsés II., Üllő II.— Maglód II. G. J. TEKINTSE MEG ON IS ve gy c sij > arc ik k - és játékkiállításunkat november 6-tól 12-ig, Vecsésen, a Művelődési Házban. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 14 óráig, vasárnap 10-től 14 óráig. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat HÍVJUK ÉS VARJUK ONT IS! Késő délután a járási mű­velődési ház nagytermében ke­rült sor a nap második ese­ményére. Már napokkal előbb plakátok hirdették: a nagy­község párt- és tanácsi veze­tői várják a lakosság kérdé­seit, Fórumon válaszolnak rá­juk. Burján István, a társadalmi ünnepségeket szervező mono­ri iroda vezetője juttatta el az előre megírt kérdéseket a válaszadókhoz. Jólesz Sándor­nak, dr. Zimányi Gyula ta­nácselnöknek, Czmorekné dr. Varga Ilona vb-titkárnak, Berlinger Jánosnak, a HNF községi titkárának, II. Kovács Jánosnak, a víztársulás elnö­kének, Petrák Sándornak, a költségvetési üzem vezetőjé­nek, s a tanács valamennyi szakigazgatási szerve vezető­jének jutott belőlük. Mikor lesz Monoran fedett vásárcsarnok ? Miért nincs a központban nyilvános telefon, miért olyan kevés a segélykérő . telefon? Húsz-harminc perceket kell várakozni az Ady úti sorom­pónál — várható-e változás, építenek-e felül-, vagy alul­járót? Miért szemetes az ál­lomás környéke, nem ritkán a főtér, a piactér is? Kinek a gondja a Forrástól induló, ki­épített, de gazos, elhanyagolt csatorna rendbantartása? A Schölmann utcai lakótelep egyik háztömbje csinos, a má­sik elszcmorítóan csúnya, sö­tétszürke. Miént? S gondol­tak-e a tanács vezetői arra, hogyan oldják majd. meg a lakók a lakások fűtéséhez szükséges olaj tárolását? Miért rossz a kenyer? Lesz-e játszótér a most a főtéri forgalomban focizó gyerekeknek? Sorjáztak a kérdések. Mind fontos, közérdekű. Hiszen sok éves gond már egy nyilvános telefon (kihelyezése, tárgyalnak is róla régóta a Budapest vi­déki Postaigazgeiiósá'ggal. Az Ady úíá sorompó ügye napon­ta felvetődik, kiint Jóless Sán­dor elmondta, napokig vizs­gálták, hogyan teszik dolgu­kat az állomás forgalmistái? Lelkiismeretesen, pontosan — kétszáznál több vonat halad át 24 óra alatt, de feleslege­sen sohasem zárják le a so­rompót. A felüljáró hatalmas pénz­összegbe kerülne, ebben a tervidőszakban nincs lehe­tőség a megépítésére. Űjlaiki Ferenc igazgatási fő­előadó a kenyérellátással kap­csolatos kérdésre válaszolva elmondta: több esetben éltek már bírsággal, a sütőüzem szakemberhiányán. azonban nem segítettek. Most nagyobb gépesítésre kerül sor. az enyhít majd a gondom. Szó volt a fiatalasszonyok sportolási lehetőségéről, a Rá- kóczi-telepen létrehozandó nagy játszótérről, a régi strand rerudbehoizásáról, melynek he­lyére tanuszodát szeretnének, a Vigadó feletti kiállítóterem megnyitáséiról, a cigánytelepen élők társadalmi segítéséről, a főtéri nem létező fényreklá­mokról ... * Mámornak, a városiasodó nagyközségnek fejlődését, sor­sát minden lakosa figyelem­mel kíséri, szívügyének tekin­ti. Ezt fogalmazta meg Jólesz Sándor is ziárszavában, Koblencz Zsuzsa Exportra is jut belőle W&.tj Megkezdték a káposzta feldolgozását a vecsés! Ferihegy Tsz-ben. A tervek szerint, az idén csaknem ezerszáz vagon­nal savanyítanak, melyből exportra is jut. Képünkön: befu­tott az újabb feldolgozásra kerülő rakomány. Bal oldalt: a savanyítás első munkafázisaként, a fejes káposztát speciális gépen szálakra vágják. Jobbra: Bódl Ká­roly és Herr József elegyengeti és sózza a hatalmas beton­kádba ömlesztett tartósítanivalót. Ifj. Fekete József felvételei MŰSOR Monor: Denszu Uzala, I—II. Éjszakai előadáson: Hét tonna dollár. Pilis: Vigyázat, vad­nyugat! Vecsés: A kalandor csődje, I—II. MŰVELŐDÉSI HÄZAK Gyomron, 13 órától: zene- tanfolyam, 18-tól: a fotóklub foglalkozása és KISZ-klubest. Maglódon, 16-tól: a fotószak­kör összejövetele az 1. számú iskolában, 18-tól: anyák isko­lája, Ép fog, jó egészség cím­mel, dr. Balogh Sándor elő­adása. Mendén, 17-től 20-ig: könyvtári órák, 18-tól: az iro­dalmi szakkör foglalkozása. Péteriben, 18-tól 20-ig: honis­mereti szakkör, 18-tól 22-ig: hangstúdió, a magnósklub ösz- sze jövetele. A járás munkásmozgalmának történetéből (21.) Emlékek és dokumentumok Ilyen volt H. Kovács János Vészterhes időket kell idéz. nünk, amikor életére, tevé­kenységére emlékezünk. 1893- ban, Monoton született, 13 gye­rekes munkáscsaládból. Nehéz körülmények között érlelő­dött, mint gyermek, és mint ifjút, a Magyar Tanácsköztár­saság Vörös Hadseregének har­cai acélozták. A Tanácsköztár­saság leverése után, fűtőként és szerelőként dolgozott. Részt- vett 1924-ben az SZDP mono­ri szervezetének megalakításá­ban, kitűnt, világos, tiszta ál­lásfoglalásaival. Mint bejáró munkás, üzemében nevelődött, tanult. Itthon a nagyüzemi pro- letáriátust szilárd kiállással képviselte. A Vas- és Fém­munkások Szakszervezetének 1926-tól volt tagja. AZ embe­rekre, környezetére mindenkor baráti közvétlenséget, nyíltsá­got sugárzott. ★ A tömegek nyomora egyre növekedett, küzdelmük, ellen­állásuk egyre szilárdult. A harcot az illegális KMP vezet­te. Az 1929—30-as években egyre eredményesebb tevé­kenység folyt a vidéki szerve­zetek kiépítésében, szervezeté­ben. Borsányi György Adalé­kok a KMP szervezeti fejlődé­séhez, 1928—32 című tanulmá­nyában így ír erről: „1929 nyarán létrehozták a Gyömrő—Gödöllői Pártbizott­ságot, amely először a Keleti Kerületi Bizottságnak volt alá­rendelve, majd Pestkörnyéki Kerület néven, önálló, a Buda­pesti Pártbizottsághoz tartozó területté vált. A kerületnek pártszervezetei voltak, a gyöm- rői és a gödöllői járás falvai­ban is megkezdték a pártszer­vezetek kiépítését, így a mono- ri járás területén is. A bejáró munkások ugyanakkor saját üzemeikben is sok értékes kap­csolatot szereztek és adták át a megfelelő pártszerveknek.” Az 1928-as évben, Cellaó Károly vezetésével megalakult Monoron a KMP első illegális sejtje. Cellaó Károly később, felsőbb utasításra és segítség­gel, a Szovjetunióba jutott ki tanulmányútra. Akkor H. Ko­vács János vette át a sejt irá­nyítását, és Drapál Jánossal együtt, fáradhatatlanul' szer­vezte Monoron és környékén a további sejteket H. Kovács János, a tapasz­talt baloldaliak szervezésén túl, nagy gondot fordít az ijik nevelésére: a KMP szer­vezetnek Monoron is a KIMSZ lesz a legjobb segítője. A Szo­ciáldemokrata Párt helyi szervezetét, a helyi vasasszak­szervezet állandó, legális^ lehe­tőségét jól hasznosítják á fel- világosító munkában. Folya­matossá válik a KMP kiadvá­nyainak terjesztése, a sejtek­ben olvasnak, tanulnak. Éjsza­kánként falakra festik a párt aktuális jelszavait. Munkájuk kiterjed a monori Ébredj Dal­kör tagságára. A sejtek össze­kötői a legkülönbözőbb idő­pontokban, helyeken jönnek össze. •k A környékbeli falvakban, Üllőn, Csévliaraszton, Vasa­don, Gombán, Bényén, Pilisen, Albertirsán további sejtek épültek ki. A falusi szervezke­dés ezer nehézséggel küszköd­ve erősödött. Monoron a sejtek megszervezték a szegénypa­rasztoknak az engedély nélküli erdőirtást, az illegális párt út­mutatása szerint leleplezték a reakciós választási rendszert, a kerület kezdeményezésére, megszervezték az árverések bojkottját. A bejáró munkások körében rendszeres voltí a vo­naton az agitáció, A bejáró munkanélküliek részére a KMP kezdeményezte az in­gyen vasúti jegy követelését. Az illegális munka egyre nehezebb, veszélyesebb lett. A vidéki szervezetek elleni haj­sza miatt meghirdetett fél órás tüntető sztrájk több község­ben, köztük Pilisen is, az ille­gális KMP szervezése nyomán, tömegdemonstrációvá nőtt. 1932 május 1-én hatalmas vörös zászló lengett Monoron, a vasúti átjáró és a Pesti “v út kereszteződésénél, a maggyár előtti sürgönyvezetéken. Az il­legális sejtek tagjai helyezték el a zászlót, a pártsajtó útmu­tatása alapján. 1932 május 2—10. között szá­mos letartóztatás történt. Mo­noron május 14-én adták át a letartóztatottakat az ügyész­ségnek. H. Kovács Jánost fővádlott­nak nyilvánították.. Az ítéletet 1932 július 5-én hirdették ki: H. Kovács János akkor két év börtönbüntetést kapott, és Szegedre, a hírhedt Csillag­börtönbe került. Amikor kiszabadult, állandó megfigyelés, rendőri felügye­let, zaklatások között is, újabb legális területeket keresett, sokat foglallkozott az ifjúság közötti agitációs munka, a vo­naton végzett egyéni agitáció szervezésével. Később, 1933- ban, családjával Budapestre költözött. A szakszervezetből kizárták. Töretlen hittel, újra bekapcso­lódott a vasasszakszervezet te­vékenységébe. 1939-ben, egy sztrájk szervezése közben le­tartóztatják. Ekkor még sza­badlábon, rendőri felügyelet alatt él. Életét állandóan kockáztat­va, tovább végzi illegális mun­káját. 1940 május 4-én ismét letartóztatják, több ízben ke­gyetlenül vallatják. A vád elle­ne ismét: az állam és a társa­dalmi rend erőszakos felforga­tására irányuló szervezkedés, a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos úton va­ló létesítésére irányuló kom­munista mozgalom kezdemé­nyezése és vezetése, sajtóter­mékek szerkesztése, kiadása és terjesztése, az 1939. évben, a Vörös Segély gyűjtése kereté­ben összeszedett 25 pengő szétosztása, 8—10 pengős té­telekben, az elfogott kommu­nisták családtagjainak. ★ A háborúra készülő magyar uralkodó osztály kegyetlen íté­lete ismét több évi börtönnel sújtotta. Újra Szegedre került. Amikor a felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai közeled­tek határaink felé, őt a börtön kiürítésekor, a Pestvidéki Fog­házba szállították. Ott még csa­ládja is látta, találkozhatott vele. Az utolsó tervezett beszélőn, november 29-én már nem volt ott: szabadulása előtt hat hét­tel, a Horthy-pribékék átadták a Gestapónak, mely a foglyok közül kiválogatva a kommu­nistákat, vezetőiket, számos kiváló elvtársunkat Sopronkő­hidára hurcolta. H. Kovács Jánosnak ekkor­tól kezdve nyoma veszett. A fasiszta hóhérok gyűlölete min­den valószínűség szerint oda­juttatta, ahová annyi sok, be­csületes, harcos forradalmár jutott. ★ H. Kovács Jánosra, mint a magyar munkásmozgalom mártírjára emlékezünk. Mun­kássága, embersége elevenen él ma is a monori és a kör­nyékbeli emberek, kortársak, harcostársak szívében, ápol­ják emlékét. Elbeszéléseikből ma is elevenen magasodik elénk az egyszerű, tiszta kom­munista alakja. Ilyen volt H. Kovács János, a Kommunisták Magyarországi Pártjának kerületi titkára, a Monor környéki illegális műm ka irányítója. (Vége a sorozatnak.) Pokorny Róbert A I

Next

/
Thumbnails
Contents