Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Tanszerek az iskoláknak Jól felszerelt, korszerű gépekkel ellátott műhelye van Cegléden a Kossuth Ferenc ut­cában a városi tanács művelődési osztályának. Az általános iskolásokat a politechnikai kép­zéshez szükséges fa- és fémalapanyagokkal látja el. Szemléltető eszközök, táblák, beren­dezések is készülnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Járási labd arúgó-b ajnokság Késő őszi színvonal A járási labdarúgó-bajnok­ság tavaszról előrehozott leg­utóbbi fordulója nem hozott sok jót, alacsony színvonalú és elmaradt mérkőzések rontot­ták a bajnokság hitelét. EREDMÉNYEK: Abonyi Tsz SK—Nagykőrösi Ki­nizsi H. 2:0. N Ceglédbercel—Dánszentmiklósi Tsz SK 6:1. Törtei! Tsz SK—Albertlrsai VSE n. 3:0 (játék nélkül, mert az al- bertirsaiak nem jelentek meg). Bem SE n.—Karatetétleni SE el­halasztva. A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Ccglédbercel 10 9 — 1 37-13 18 2. Törtei! Tsz SK 9 6 2 1 10-11 14 3. Bem SE 10 5 2 3 46-12 12 (m. 1.) Cegléd a hazai lapokban A Magyar Nemzet novem­ber 11-én Molnár Béla főigaz­gató nyilatkozatát közli a Ker­tészeti Kutatóintézet ceglédi állomásálnak feladatairól, a kajszibarack és szilva nemesí­téséről, valamint a központi törzsültetvények létesítéséről és fenntartásáról. Elismeréssel ír a lap a Ceglédi óriás és a Ceglédi hajnalpír nevű, kiváló tulajdonságokkal rendelkező ka jszibarack-fa j iákról. ★ A Szövetkezet november 3-i száma a ceglédi kertövezetben létesített háziboltról és az ÁFÉSZ hálózatfejlesztési el­képzeléseinek megvalósulásá­ról közöl cikket. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, Tanács Ferenc elhuny­ta alkalmával íájdalmunkba'n osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mon­dunk a Cegtlédi VPB. vezetőinek és munkatársainak, az MSzBTSz. vezetőinek és dolgozóinak, -a gyá­szoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, szomszédoknak, akik szeretett feleségem, testvérünk, Tóth Ferencné sz. Károly Julianna temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a November 7. MGTSZ-nek a küldött koszorú­ért. Férje és testvérei. Hálás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett fiam, édesapa és testvér Matusz István temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk az ÉVIG ve­zetőségének és dolgozóinak a kül­dött koszorúkért, özv. id. Matusz Istvánná és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthe­tetlen férjem, drága j6 édesapánk, nagyapánk, Takács Ferenc elhuny­ta alkalmából részvétüket fejezték ki, sírjára virágot helyeztek. A gyászoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Sürgősen eladó tanya közel a városhoz. — Cegléd XII.- ken, Te­mető 'dűlő 284. Petőék. Eladó beköltözhető 3 szobás ház Arany ut­ca 21. — Érdeklődni: Cegléd, Kőrisfa utca 26. 17 óra után. _______ Eg yéni területen lluu n.-öles kertészkedésre alkalmas sz/fntó eladó. Cegléd IX.. Bacsó Bé­la utca 29. __________ El adó beköltözhető ház 390 n.-öles portá­val a budai úton, hobbyövezetben. Ér­deklődni lehet 10— 318 telefonon vagy Tarr Gyuláné, Cegléd, Reggel utca 1/A. Kisgyermek gondozá­sát lakásomon válla­lom. Cegléd, Szolnoki út 18. sz. _____________ A Ceglédi Szociális Otthon takarítónőt és konyhalányt vesz föl. — Jelentkezni lehet: Cegléd, Bajcsy-Zsi- linszky utca 1, szám Eladó hálószoba bútor és kéthektós hordó. Cegléd, Hold utca 30. szám. A DÉMÁSZ V. Ceglédi Művezetősége értesíti a lakosságot, hogy az Állami Tangazdaság Hibridüzemének meg- növekedefct villamos­energia ellátására 20 kV-os ISZTRA típ. földre helyezett transz­formátorállomást és az állomást tápláló 20 kV- os földkábelt létesí­tett. Az új transzfor­mátorállomás a Hib­ridüzem területén, en­nek nyugati részén, az üzemben levő 6/106, és 6/114. sz. vasházas tá­rolóállomás mellett lé­tesült. A 20 kV-os föld­kábel a 120/25/20 kV-os alállomásból indul, délnyugati irányba halad, és csatlakozik az ipartelepet ellátó 20 kV-os légvezeték 1. sz. vasoszlopához. A fenti létesítményt 1976. november 18-án fe­szültség alá helyeztük. Figyelmeztetjük a vá­ros lakosságát, vala­mint az üzem dolgo­zóit, hogy a létesít­mény vezetékeinek megközelítése, érinté­se életveszélyes és ti­los. Kenderföldön eladó 4000 négyszögöl porta, kúttal, tervrajzzal. Ér­deklődni : Cegléd, Ju­hász Gyula utca 34. Eladó stereó magnó hangfalakkal, mint új áron alul. Ugyanott T/5 műszaki vizsgázott Pannónia motorkerék­pár. Cegléd, Kozma Sándor utca 7. X. em. 5. ajtó. HIRDESSEN A A CEGLÉDI HÍRLAPBAN! A Magyar Konzervipar ok­tóber 27-i számában a Ceglé­di Konzervgyár Braun Éva KISZ-alapszervezetének tevé­kenységéről számol be. ★ A Népszava november 11-én közölte, hogy a PENOMAH vágóhídja mellett 110 millió forintos költséggel korszerű hűtőház épül, amely 200 vagon hús tárolására alkalmas. ★ A Művészet novemberi szá­mában Benedek Péter Pásztor Julcsa arcképe című festmé­nyének színes reprodukcióját közli, amely a Nemzeti Galé­ria Magyar népi festészet és szobrászat című állandó kiál­lításán látható. ★ A Petőfi Népe november 6-i számában arról számol be, ho­gyan fogadták a ceglédi vasút­állomáson a szolnoki gázrob­banás hírét. M. T. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hihi A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CÉGI jaos sz XX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1976. NOVEMBER 30., KEDD Tagjaik többsége fiatal Huszonöt éves a Stylus Faipari Szövetkezet Izgalmas dolog egy munkás­közösség szerveződésének szá­lait felgombolyítani, ismerete­ket és tanulságot merítve a múltból, különösen, ha a nap­jaink eseményeit formáló leg­utóbbi neigyedszázadról van szó. Az ipari szövetkezetek közül több mostanában emlé­kezik meg ünnepi taggyűlése­ken megalakulásának huszon­ötödik évfordulójáról. A szék­sorokban együtt ülnek a már nyugdíjas vagy hatvanba hajló alapítók és a frissen vizsgázott szakmunkások. Amikor a minap fehér asz­talhoz ültek a ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet tagjai, ki­rajzolódott a visszaemlékezés­ből a közös kezdet minden lé­nyeges mozzanata, s az azóita végbement gyarapodás, a kö­zös munka eredménye. Magyar László, a szövetke­zet elnöke, annak idején ma­ga is a tizenhárom alapító tag egyike, nem minden meg­hatottság nélkül emlékezett 1951 nyarára. A kézikocsival beszállított egyszerű munka­eszközökről, az anyagellátás nehézségeiről, első termékei­ről beszélt, az esztergályozott gyermekjátékokról, úgyneve­zett bőripari fakellékekről (cipősarkét, kaptafát stb. érte­nek ezalatt.) A fizetség nél­küli túlmunkákról, a fával teli vagonok éjszakai kiraká­sáról is szó esett, mindarról a sok apró, külön-külön talán lényegtelennek tűnő, de ösz- szességében figyelemre méltó mozzanatról, amely alkalmas vojt arra, hogy szilárd alapot kovácsoljanak, megteremtsék a biztonságos holnapot. A Batthyány utcában levő egykori nyomdaépületből húsz éve költöztek jelenlegi he­lyükre, a Déli úti telepre. Ek­kor vezették be a játékok, he­lyett a bútorgyártást, s még abban az évben új részleggel bővültek: kárpitosmunkát is vállaltaié. Azóta az egyszerű fekvőhelyekről az értékes gar­nitúrák készítésére tértek át. Csatlakozott hozzájuk egy albertirsai részleg, továbbá a ceglédi bognárok, kádárok szövetkezete. Egy évtizede huszonnégy tápiószelei aszta­los az ottani vegyes ktsz-ből állt soraikba. Az egyre igényesebb profil és a jó minőség hírnevet szerzett számukra nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Áttértek a koloniálbúto­rok gyárátására, a fasar­kokat külföldre is szál- ♦ lítják. Tápiószeléről laboratóriumi berendezéseket' exportálnak a Szovjetunióba. A vezetőség és a tagság jól tudja: a jövő érdekében nagy szükség van az ifjú szakmunkásokra. Kárpitos, faesztergályos és asztalos szakmákban nevel­nek tanulókat A tagság hat­van százaléka ma már fiatal, és ez biztosíték a továbbiakra. Amióta elkészültek az új szo­ciális létesítmények, javultak a munkakörülmények, még szívesebben maradnak a ta­nulóévek eltelte után ebben az üzemben. A Pest megyei KISZÖV elnöksége anyagiak­kal is hozzájárult fejlődésük­höz. Két és fél millió forintot adott támogatásként a nem­rég megvalósult beruházás­hoz. A továbbiakban a géppark felújítására törekednek, mert termelőeszközeik egy része elavult, még ma is működik olyan gép, amelyet annak ide­jén maguk barkácsoltak. Az ipari feladatok mel­lett gondolnak a lakosság igényeinek ellátására is. Az Árpád utcai szolgáltató­házban bemutatótermet nyi­tottak, ahol a kisebb szolgál­tató jellegű munkákra a rendeléseket felveszik. Egyre nagyobb összegért végeznek ennek alapján javításokat és gyártanak egyedi bútorokat. A szocialista munkaver­senybe bekapcsolódva hét al­kalommal nyerték el a kiváló szövetkezet címet. A negye­dik ötéves terv idején kétszer a könnyűipar kiváló szövet­kezete lettek. 1952-ben 670 ezer forint volt a termelési érték, tavaly 26 millió forint. Ma egy munkás négyszer ak­kora termelési értéket állít elő, mint kezdetben. A jövő újabb feladatokat állít a szövetkezet elé, ennek megfelelően foly­tatni kell a műszaki fej­lesztést és még hatéko­nyabbá tenni a munkát. A Stylusra vár az árualapok bővítése, a mind szélesebb körben végzendő szolgáltatás és az export növelése. A Hazafias Népfront városi bizottsága a vállalatokat, üze­meket, mezőgazdasági és ipari szövetkezeteket múltjuk em­lékeinek feltárására és- meg­írására serkenti. A faipar szövetkezet elnökének negyed századot átfogó visszatekinté­se jól hasznosítható forrás lehet a krónikásnak. T. T. * Árkok, tavak, vízimalmok NYUGATON KÉT NAGY TAVAT említ az 1368. évi ha­tárjárási oklevél, a 'Szarvas- és a Gerjefő-tavat. A Szarvas-tó keleti partja ma is határ Ceg­léd és Mikebuda között. A tó Cegléd felé lejtett és a vize át­szivárgón a mi Gerjefőnkbe, ebből viszont egy bővizű ér keresett utat magának az ős­lápon át a Nagyrétre, a Kőris­erdő irányába — északnak. A XVIII. század végén a ceglé­diek elgátolták ezt az eret, ár­kot ástak a Gerjefő szegélyén, az általhalad az elpusztult Gerje falun, bevezették a vá­ros alá, és vízimalmokat épí­tettek rá. A Gerjén hat ma­lom őrölt, Szalay Lajosé, Szűcs Mihályé, Kapu Józsefé, Vida Csizmadia Mihályé, Tú­ri Józsefé és Váróczi Sándoré. Mindegyikhez fűződik valami történet, öröm vagy bánat, mint a Szalagéhoz. Szalay Lajos, negyvennyolc után honvédeket bújtatott a malmában, köztük Noszlopy Gáspárt, a gerillavezért, emiatt az osztrák zsandárok elfogták, pörbefogták és elítél­ték nyolc évi várfogságra. The- resienstadtban raboskodott. Éjszakánként, ha zörgette áz idegen szél kazamatájuk abla­kát, álmában a gerjei malmot hallotta zakatolni, olyankor szelíd mosoly suhant át arcán és még beszélgetett is a ceglé­diekkel. Annál vigasztalanab­bak voltak nappalai, mert ak­kor örökkön, a felesége szelíd képét látta a várudvar gyér fái közt, a kút vizében és a felhőkön, melyek sebesen vo­nultak a komor épület fölött. El sem köszönhetett utolsó út­jára induló asszonyától, a por­koláb közölte véle halála hí­rét. Az osztrákok azzal is ne­hezítették a foglyok helyzetét, hogy a ritka, időnként enge­délyezett leveleiket németül kellett írniok, keservükben megtanulták a gyűlölt nyelvet, hogy az otthoniakat vigasztal­ják, holott ők szorultak vi­gasztalásra. Ahogyan váratla­nul tört rá a bánat, úgy az öröm is váratlanul érte, a csá­szár négy évet elengedett büntetéséből, boldogan írta Ceglédre: „Drága Anyám! Felolvastatott, hogy Őfelsége az én büntetési időmből négy évet kegyesen elengedni mél- tóztatott, mert szeretett Anyám föl nem hagyott éret­tem kegyelemért esedezni tró­nusa előtt". A kegyelem való­ban meglepetés volt, mert a ceglédi főszolgabíró igen rossz véleményt adott róla: „Hiteles kútfőből tudatik, hogy Szalay Lajos, valamint a forradalom alatt, úgy annak legyőzetése után a Magyar Zendülésnek buzgó szónoka volt.” Kiszabadulása után megbe­csült embere' lett a ceglédi társadalomnak, beválasztották a tanácsba, a presbitériumba, névnapján a városi dalárda énekelt udvarán. Bejárt a Népkörbe, s e sorok írója még beszélt idős emberekkel, akik­kel együtt kártyázott, kedvenc csatakiáltása volt: „Makkot, Makkot, immer Makkot!” Tudniillik Makk honvédezre­dest, az erdélyi Habsburg-el- lenes összeesküvés vezetőjét. A MALOMÁROK a pilisi Beleznay-kastély parkjában ered, északnyugatról folyik délkeletnek, régen nem képe­zett összefüggő folyót, a mal­mok alatt szétterítette vizét a réten, a másik malomnak egy vízgyűjtő laposnál újabb sza­kaszt ástak. A múlt század utolsó harmadában egyvégre szabályozták. Üjárok néven, az Aranymeggyes szélen öm­lik a Gerjéba. Most már az Üjárkot is Gerjének mondjuk, mely a törteli határban fölve­szi a Fehér-tó és a Kákás-tó vizeit, halad Tószegnek, egye­sül a Krakóval és ömlik a Ti­szába. A török kitakarodása után a Malomárkon műkö­dött az alberti, a berceli és a ceglédi uradalom két vízi­malma: a kőriserdei Felsőma­lom és az Alsómalom. A város alatt őrölt egy pitlis malom, melyet a nép Pitlima- lomnak nevezett. Amíg a töb­bi malom csupán csak egysé­ges őrleményt adott, odahaza kellett a gazd asszonyoknak előbb egy bőlyukú szitán föl­fogni a korpát, egy szűkebben a kenyérlisztet, végül a legszű­kebben a lánglisztet, addig a pitlis malom maga szitálta ki a korpát, lisztet, A Pitlima- lom nem győzte az őrlést. Öreg emberek mesélték, hogy előtte sort álltak a szekerek. Elbontották 1881-re a két uradalmi és a két városi vízi­malmot, mert akkor már há­rom újszitás gőzmalom füstölt Cegléden. Csak a malomgaz­dák makacskodtak még, Sza­lay Lajos kereke még a szá­zadfordulón is járt. NÉHÁNY ÉVVEL EZ ELŐTT a Gerje medrében még láttam itt-ott tengelytar­tó gerendacsonkot, pallóma­radványokat, széttört malom­köveket, egy eltűnt mesterség tárgyi emlékeit. De kiestek szókincsünkből a hozzájuk tartozó szavak is, melyek ér­telmének nagy részét már nem tudjuk: malomárok, malomtő. heverő zúgó, malomgát, ma­lomgazda, horogfa. malomház kőpad, vashíd, lisztkéreg, csil­lenő, malomkő, lisztesláda. grádics, véka, vámláda. vízfo­gó zsilip, alulcsapó, fölülcsapó vízikerék, malomcsap, búzás­szekrény, korongvas, serpenyő. Hídvégi Lajos AJÁNDÉKOZÁS november 29-től december 11-ig: minden 1500 Ft feletti konfekcióvásárlás esetén 200 Ft értékű vásárlási utalványt ajándékozunk a * ceglédi konfekció-szaküzletében Cegléd, Kossuth tér 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents