Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Olvadás elölt Megyek az úton és csúsz­kálok. No, nem a magam jószántából, hanem csak úgy. Átmegyek a másik jár­dára, no nem jószántamból — inkább elszánt remény­nyel. Abban bízom, hátha az út túlsó felén elsöpörték a havat, lesózták vagy ho­mokozták a járdát. Nem. Hát nem. Olyan ez, mintha versenyre kelt volna a két szemközti járda. Igaz, csú­szósságban egyik sem kü­lönb a másiknál. Megyek az úton és töp­rengek: szóvá kellene ten­ni ezt az apróságod Hátha meghallja valaki. Dehát ilyen ügyben mégsem csön­gethetek be mindenkihez. Ráadásul zokon vennék, hogy megkésett hírmondó­ként jelentkezem, hiszen ezt a hírt már ők is tud­ják. Gödöllőn leesett az első hó! * (kaposi) Olvasóink Írják Miért nincs fehér kenyér Mámhesnyén ? Máriabesnyőn lakom, rend­szeresen vásárolok a 134-es számú önkiszolgáló boltban. Sok, a környéken lakó házi­asszonyhoz hasonlóan az a pa­naszom, hogy hetente csaik egyszer-kétszer lehet zsúrke- nyeret kapni. Laknak errefelé szép számmal idősek, betegek, akik más kenyeret nem ehet­nek. Hiánycikk nem lehet ez a fajta kenyér, hiszen Gödöl­lő belterületén minden meny. nyiségben árulják. Miért kell nekünk naponta beutazni, nem volna egyszerűbb, ha a mi bol­tunkba is szállítanának? László Ferencné Illés István utca 19. KISZ. OKTATÁS Népszerűek a vitakörök A KISZ alapvető feladata, hogy marxista—leninista vi­lágnézet szellemében, a párt közvetlen irányításával kom­munistává nevelje tagjait. A nevelés egyik fontos területe a politikai oktatás. A IX. kong­resszus irányelveinek megfe­lelően indította a gödöllői vá­rosi KISZ-bizottság is az 1976/77-es képzési évet. Az előkészítés már ideje­korán, tavasszal megtörtént, a KISZ-szervezetek kevés kivé­tellel — Gépgyár, 202. Szak­munkásképző Intézet — meg­rendelték az oktatási anyago­kat. A képzés színvonalának emelése végett 19 propagan­dista részt vett a „Ligeti Ká­roly” vezetőképző iskola egy­hetes felkészítő tanfolyamán, a városi KISZ-bizottság pedig állandóan figyelemmel kíséri az előadásokat, tanácsokkal segíti a tanulás folyamatossá­gát. Az 1974-es évet kivéve nö­vekvő számadatokat sorolha­tunk. A tavalyi évhez viszo­nyítva idén néggyel nőtt a vi­takörök, harminckettővel a hallgatók száma. Az Agrártudományi Egye­tem saját szervezésében bo­nyolítja le a képzést: itt nyolcvanhat ifjúsági vitakört, tizenkét aktivistakört, vala­mint egy alapszervezeti tit­kárképző tanfolyamot indí­tottak, összesen 1420 hallgató­val. A Kilián-körök az 1975 áprilisi határozat nyomán szü­lettek; egyelőre a tanulók kö­rében keltenek érdeklődést. Tíz csoportban százhetvennél gyen vesznek benne részt. A dolgozók csak egy kört indí­tottak, tizenöt taggal, az üze­mekben, vállalatoknál évközi propagandával — a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetben, a Ganz Árammérőgyárban — igyekeznek népszerűsíteni ezt a formát. Az egyetem 86 ifjúsági vita­körén kívül még 41 működik a városban, 512 résztvevővel. Több helyen kialakult az a gyakorlat, hogy eza’.cet a párt­vagy az állami oktatás kere­tein belül szervezik. A képzési körök propagan­distákkal való ellátása, az ok- tás ellenőrzése, a beszámolta­tás és irányítás megfelelő. A pártoktatásba való be­kapcsolódás lehetőségei is bő­vültek: a káderpolitikai ter­vek végrehajtását segíthetik elő azok, akiket marxista—le­ninista esti egyetemre — 26 személy —, középiskolába — 45 személy —, és egyéb párt­oktatásra — 99 személy — ja­vasoltak. Ha a körök'érdemi munká­ja a számbeli arányokkal egyetemben javul, eredményes eszmei-politjkai nevelőmunka bontakozhat ki ebben a tan­évben. B. NEM VALTAK BE A JÓSLATOK Nőtt a kölcsönző forgalma A JÁRÁSBÓL IS SOKAN JÖNNEK Az év elején, amikor a gö­döllőiek hírül vették a köl­csönző áthelyezését, nem nagy forgalmat jósoltak neki az új helyen. Egy november végi napon jártunk itt, Kovács Mi­Alkatrészek autóbuszokhoz Ez év októberében helyezték üzembe a Gödöllői Fém- tömegcikkipari Vállalat veresegyházi öntödei részlegét, ahol számos vállalatnak, köztük az Ikarusnak gyártanak külön­böző fémszerelvényeket. Képünkön: Kovács János, a buszokba szerelendő csőelágazás-önlvényeket készíti. hályék házában, ők adtak ugyanis helyiséget a soüféle kölcsönvehető holminak. El­mondták, az idén a korábbi­nál is nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le. Az ÁFÉSZ most is jó gazdának bizonyult: 170 000 forintot költött fel­újításokra. Járjuk a raktárakat, a pol­cokon igen gazdag választék kínálja magát. Porcelán- és üvegkészletek, evőeszközök, sótartók, kempingfelszerelé­sek, gyerekkocsi, szőlőprés, festőberendezés, jiurkatöltő. Az esküvői teríték a legigénye­sebbeket is kielégítheti: egy­szerre nyolcszáz vendég ét­keztetésére elegendő. A város lakosságának élet- színvonala is megsejthető ab­ból, mit, mikor visznek. A háztartási gépeknek nincs nagy keletjük, általában ak­kor veszik ki, ha a saját el­romlott, javítják. Nemcsak a város lakói, üze­mek és intézmények is gya­kori ügyfelei a kölcsönzőnek. Vidékről is mind nagyobb az érdeklődés, az átvételi köny­vecskében Szada, Veresegy­ház, Kerepes, Valkó, Kistar- csa nevével is találkoztunk. Cs. JgT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1976. NOVEMBER 30., KEDD Megtörtént a műszaki áladé& Utolsó simítások a kenyérgyáron Mikor készül el a gödöllői kenyérgyár? E sokakat érdek­lő kérdésre kerestünk választ a helyszínen. A városból és környékéről nagyon sokan járnak a fővárosba, s hoznak hatalmas batyukban öt vagy akár tíz kenyeret is egyszerre. Ugyanezt teszik a Budapes­ten dolgozók is, ha nem is cipelnek egyszerre annyit. Ezt megszüntetendő határozták el néhány évvel ezelőtt a ke­nyérgyár megépítését. 1973- ban láttak neki a munkának, s azóta többszöri határidő­módosítás után végre az idén talán elkészül. Most már az utolsó simítá­sokat végzik, megtörtént a műszaki átadás is. A „hiány­pótlásokat” december 3-ra kell elvégezniük az építőknek. Építészetileg kész a gödöllői kenyérgyár, közölte Hóka Jó­zsef, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának gö­döllői építésvezetője. Sok ne­hézséggel kellett megbirkóz­nia nemcsak Hóka Józsefnek, hanem valamennyi itt dolgo­zónak. A legnagyobb baj az volt, hogy félbehagyott munkát kellett folytatniuk, menet közben is sokat változtattak a terveken. A sütőüzem ha­talmas helyiségében két ke­mence fog működni. Az egyik hagyományos, úgyneve­zett debreceni, amelynek nem jósolnak fényes jövőt. Sokkal jobb lett volna, ha helyette is lengyel kemencét vásárolnak, velük jó pékárukkal láthatták volna el Gödöllőt és környé­két. Mint felvételünkön is lát­ható, az épület körül valóban csak az utolsó simítások van­nak hátra. Falait kívülről mezőtúri vörös téglával bur­kolták. Belül a kemencéken kívül készáruraktár, öltöző, fürdő, tmk-helyiség, laborató­rium, sóoldó, lcazánház, szel­lőzőgép-helyiség és víztároló található. Kész a burkolt ud­var kerítése, az utak aszfalto­zása is. Rövidesen elvonulnak az építők, következnek a sü­tőipari szakemberek. Remél­jük olyan feltételeket találnak itt, amelyek között jó minősé­gű kenyeret, kiflit, zsömlét és más péksüteményt tudnak készíteni. Cs. J. ÜZEM ÉJJEL-NAPPAL Korszerűsítették az egyetem kazánjait Az Agrártudományi Egye­tem üzemeltetési osztályán Döbrössy Pál osztályvezetőtől kaptuk a tájékoztatást: — A kazánházban termelt hővel egy háromezres lélekszá­mú községet tudnánk ellátni energiával. Jelenleg az egye­tem tantermeit és helyiségeit, a kollégiumot, a kertészetet, az étkezdét, a konyhát, a mosodát és a kísérleti tereket fűtjük. Kérdőívek fiataloknak Mit tehet a közművelődési bizottság Az üzemben a Budapesten felépült Hilton szálló részére is készítenek fémalkatrészeket. Szekeres Pál a törülközőtar­tók csőtalpát csiszolja. Ifj. Fekete József felvétele A decemberi program kísé­retében kaptuk kézhez a pé- celi művelődési ház novem­beri munkájának értékelését Cseremin Péternétől, az in­tézmény igazgatójától. November 10-én ült össze először a közművelődési albi­zottság. A munkaközösség tagjai többnyire fiatalok, akik jó ötletekkel, kérésekkel, sőt követelésekkel álltak elő. Meg­egyeztek abban, hogy a havi programfüzet községi terjesz­tése okos ötletnek bizonyult, az emberek idővel hozzászok­nak, hogy a közművelődési naptár asztalukon ne pusztán díszül szolgáljon, hanem sza­bad idejük tartalmas kitölté­séhez nyújtson segítséget. A beszámolók jól tükrözték a helyi problémákat, plasztiku­san rajzolták fel a megoldás­ra váró feladatokat. A gimná­ziumban olyan szervező kije­lölésére volna szükség, aki elég idővel rendelkezik e munka ellátásához, s ügyes­bajos dolgai mellett tevéke­nyen járulhat hozzá az infor- | mációk üdvös körforgásához. A jelenlegi megbízott nem pé- celi lakos,' egyéb indokok miatt is méltányos felmente­ni a tisztség alól. Az óvoda sajnos, távol esik a művelő­dési háztól. Nem annyira a méterek, mint inkább a csú­szós, jeges s így kisgyerekek­nek különösen veszélyes köz­lekedési körülmények miatt. Ezért — sajnálatos — már­cius 15-ig felfüggesztik a ne­kik szóló vetítéseket. Más gondok merülnek fel az iskolai tanulóknál. Az is­kola képviselője ugyan sok hasznos ötlettel rukkolt elő — a téli szünet napközis elfog­laltságainak színesebbé, von­zóbbá tétele; báb-, zene-, me­seműsorokkal, vetítésekkel, játékokkal — sajnos a peda­gógusokkal való együttműkö­dés korántsem kielégítő. A ta­nárok és tanítók tengernyi el­foglaltsága mellett igazságta­lan lenne felróni látszólagos érdektelenségüket: a művelő­dési házban rendezett vetíté­sekre az alsósokat hozni kel­lene, a felsősöket pedig meg­győző népszerűsítő munkával lehetne aktivizálni. Drága mű­sorok futnak szinte üres né­zőtér előtt, s később sajnál­kozó vélemények hallatsza­nak: ha ezt tudtam volna! Nemcsak a gyerekek érdeke, hogy tartalmas, a szülői és az iskolai nevelést okosan kiegé­szítő foglalkozáson vegyenek részt. Elkelne egy beszélgetés az érdekeltek között, ezen mindenki elmondhatná véle­ményét, s nem állna elő olyan helyzet, mint amilyen most érlelődik: egymás munkájá­ban nem bízva, személyes el­lentétek kialakulásától kísér­ve nagyszerű lehetőségek ma­radnak kihasználatlanul. Így van ez a nyári gyer­mekfelügyelettel is. Már évek óta a közvetlen megvalósulás előtt reked meg a dolog, s eb­ben nem a közművelődési szakemberek a ludasak. Kíváncsian, a megfelelő hasznosítás reményében vár­ják vissza azokat a kérdőíve­ket, amelyeket kétezer pél­dányban osztottak szét. A KISZ-alapszervezetektől a kö­vetkező kérdésekre várnak választ: Miért nincs működő klub­juk? Mivel tudnának és szeret­nének hozzájárulni á falu kul­turális életének kiteljesítésé­hez? A társadalmi és gazdasági szervek dolgozóitól érdeklő­dési körük iránt kíváncsis­kodnak, az iskolások és a szü­lők pedig kérdéseiket, tapasz­talataikat írhatják le. G. Z. Nyáron Is akad bőven mun­kánk, de az igazi „hajtás” most következik. — Az idén láttuk el új égő­fejekkel a kazánokat, iletve ahol ez még nem történt meg, a következő időben kerül rá sor. A tervek szerint a közel­jövőben sportcsarnok épül, ennek ellátása is a mi felada­tunk lesz. Addigra nagyobb teljesítményű kazánokat vásá­rolunk, s a mostani pakura tüzelési rendszert fölgázzal cseréljük feL Ily módon nem csak több energiát termelhe­tünk, hanem munkakörüimé. nyeink is jobbak lesznek. U. G. Tapasztala t csere A hévízgyörki asszonykórus Érden Gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki az érdi művelő­dési központ és a hévízgyörki „November 21.” Művelődési Ház között. A rádió „Nótafa­iskola” című műsorában a két intézményben működő gyer­mek népijáték-csoportok kép­viselték Pest megye színeit. November 28-án, vasárnap, a kórusok VI. országos minő­sítő versenyén kiváló fokoza­tot elért hévízgyörki asszony­kórus látogat Érdre, ahol kö­zös műsorban lépnek fel az ottani népdalkörrel és a Mák­virág együttessel. A vendég- szereplésnek remélhetőleg meglesz a haszna, az érdi ta­pasztalatok alapján szeretné­nek jól működő táncházat szervezni Hévízgyörkön is. A felnőttekkel együtt, a gyermek népiiáték-csoport is szerepel. Miként a felnőtteket a „komoly”, őket a gyermek­táncház látja vendégül. A ter­vek között szerepel a látoga­tás viszonzása is. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents