Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

1976. NOVEMBER 30., KEDD Újabb mérföldkő A bukaresti nyilatkozat és Javaslat világvisszhangja Miként a moszkvai Izvesztyi­ja állapította meg: a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének múlt heti, bukaresti ülése kétségte­lenül újabb mérföldkő a béke és a biztonság eléréséhez, a valóban egyenjogú alapokon nyugvó nemzetközi együttmű­ködés széles körű fejlesztésé­hez vezető úton. [ A testület ülései a szocialis­ta közösség országainak meg­bonthatatlan összeforrottságát tanúsították, miként a múlt­ban, most is. A testvéri orszá­gok egymással együttműködve további, jelentős kedvező vál- tozásoljat érhetnek el a nem­zetközi porondon, elsősorban Európában. Ugyanakkor látni kell azt is. hogy az enyhülési folya­mat Európában akadályokba ütközik. Az imperialista erők folytatják a fegyverkezési hajszát, meg-megsértik az ál­lamok szuverenitásának, füg­getlenségének, önállóságának elvét, megkísérelnek beavat­kozni belső ügyeikbe. Elferdí­tett értelmezését adják a hel­sinki záróokmánynak, meg­hamisítják annak szellemét és betűjét, akadályozni próbál­ják, hogy a helsinki záróok­mányban foglaltak teljes egé­szükben megvalósuljanak. Ezzel ellentétben a Varsói Szerződés tagállamai most is megerősítették hűségüket a szuverén egyenlőség és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elveihez, azt az óhajukat, hogy valameny- nyi országgal — függetlenül azok társadalmi rendszerétől — valóban demokratikus ala­pokon építsenek ki kapcsola­tokat. Ennek szellemében te­kintették át a mostani ülésen a békéért és a nemzetközi fe­szültség enyhülésének elmé­lyítéséért, az európai bizton­ság erősítéséért és az együtt­működés fejlesztéséért folyta­tott további küzdelem idősze­rű kérdéseit, ennek szellemé­ben hoztak határozatokat és terjesztettek elő javaslatot ★ A Német Demokratikus Köztársaság napilapjai a ta­nácskozásról szólva aláhúz­zák, hogy a bukaresti jelentős dokumentumok legnagyobb mértékben megfelelnek a né­pek létérdekeinek, a népek javát szolgálják, s a tanács­kozó testület „nemes, huma­nista célokat” tűzött maga elé. A lengyel központi lapok kiemelik, hogy Bukarest újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista országok eltökélt szándéka a helsinki záróokmány valamennyi hatá­rozatának egységes egészként való tiszteletben tartása. Megvannak a politikai alap- feltételek az enyhülésnek a katonai szférára való kiter­jesztéséhez. A PTT javaslata döntő fontosságú lépés ez- irányban, hisz jelentős nem­csak az európai országok, ha­nem az egész világ számára. (A világos és konkrét buka­resti dokumentumokat meg­szövegező tanácskozásról egyébként a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága már meg is hallgatta a len­gyel küldöttség beszámolóját és azt teljes mértékben jóvá­hagyta.) i ★ j És ezek után nézzük a nyu­gati visszhangokat. A francia lapok közül a l’Humanité a nukleáris össze­csapás veszélyét kiküszöbölni kívánó javaslat jelentőségét taglalja. A Párizsban megje- ílenő International Herald Tribune „A szovjet tömb iatompaktumot ajánl a nyu­gatnak” címmel számol be a bukaresti felhívásra. A polgá­ri lapok beszámolva a kezde­ményezésről azonban „buka­resti nyugati diplomáciai for­rás” véleményét is idézik, 'amely különös logikával oda lyukad ki, hogy az atomiegy- . verek elsőként való alkalma­zásáról történő lemondás, úgymond, gyengítené a nyu­gat katonai erőit A japán sajtó részletesen beszámol a Bukarestben tör- . téntekről. A Jomiuri Simbun rámutat: a szocialista orszá­gok javasolta új békekezde­ményezés, amelynek célja a ! nemzetközi feszültség további Csökkentése. A lap szerint a javaslat „stratégiai kezdemé­nyezés” abban az új világ- helyzetben, amikor vezetés­beli változás következett be Kínában és az USA-ban. A külügyminiszteri konzultációk rendszeri tése pedig nyilván aktív szerepet játszik majd a szocialista országok külpo­litikájának formálásában — írja a lap. A Tokio Simbun a történteket a Szovjetunió új nemzetközi diplomáciájá­nak kibontakozásának minő­síti. Célpontja az Egyesült Ál­lamok és Kína. Érdemes fi­gyelemmel kísérni, hogyan j reagál majd a kezdeménye­zésre az Egyesült Államok új vezetése — mutat rá a lap. Az Aszahi Simbun hangsú­lyozza: a nukleáris enyhülésre és általában a fegyverkezés korlátozására irányuló közös javaslat kedvező hatást kelt világszerte és megerősíti a békére törekvő erők helyzetét. Az amerikai lapok közül a New York Times leszögezi: a bukaresti javaslat új elem az európai helyzetben, s annak további javítását célozza A lap nagy figyelmet fordít a PTT-nek azokra a döntéseire, amelyekkel felállították a testület külügyminiszteri bi­zottságát és egyesített titkár­ságát. Rámutat mindkét in­tézkedés politikai jelentőségé­re. Brit politikai körökben is nagy érdeklődést keltett a nukleáris háború veszélyének elhárítására kiadott felhívás. A külügyminisztérium szóvi­vője természetesen még nem foglalt érdemben állást a ja­vaslattal kapcsolatban, csu­pán közölte, hogy kormánya figyelmesen tanulmányozni fogja azt. A brit lapok azon­ban kommentárjaikban emlé­keztetnek arra, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívására vonatkozó javas­lat is a PTT egyik üléséről in­dult ki. Arra is rámutatnak, hogy a tagállamok külügymi­nisztereinek rendszeres kon­zultációi új szintre emelik a szocialista országok külpoliti­kai együttműködését. Termé­szetesen a jobboldali polgári lapok ez utóbbi határozatot leplezetlen ellenszenvvel, a „szovjet hegemónia erősödése­ként” igyekeztek beállítani. A NATO brüsszeli központ­jában sem kommentálták még a bukaresti nyilatkozatot, de úgy tudják, hogy az ezzel kapcsolatos érdemi állásfog­lalás december közepére vár­ható. ★ Egy bizonyos, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének buka­resti ülése — az első világ- visszhangok fényében — való­ban új, jelentős előrelépés, melynek célja, hogy mind Európában, mind az egész világon előbbre vigye a fegy­verkorlátozás és a leszerelés ügyét. A világ közvéleménye ismételten megbizonyosodha­tott arról, hogy — miként a moszkvai Pravda írta — a szo­cializmus és a béke elválaszt­hatatlanok egymástól. Alacs B. Tamás SÚLYOS BETEGSÉG követ­keztében 58 éves korában el­hunyt Grigorij Arzumanjan, az örmény SZSZK miniszter­tanácsának elnöke. MOSZKVA Amerikai—szovjet gazdasági és kereskedelmi tanácsülés Hétfőn a szovjet fővárosba érkezett az amerikai nagyvál­lalatok és nagybankok 250 ve­zető képviselője, hogy részt vegyen az amerikai—szovjet gazdasági és kereskedelmi ta­nács kedden kezdődő negye­dik ülésén. A tanácsot, amelynek az a fő feladata, hogy előmozdítsa a kereskedelmi és gazdasági együttműködést a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött, három évvel ezelőtt ala­pították és mintegy 350 szov­jet, illetve amerikai nagyvál­lalat, bank és más szervezet tartozik sorába. 1975-ben az Egyesült Álla­mok a Szovjetuniónak a fej­lett tőkésországokkal folyta­tott kereskedelmében a ne­gyedik helyet foglalta el, ma­ga elé engedve a Német Szö­vetségi Köztársaságot, Japánt és Finnországot. A szovjet szállítások növelését akadá­lyozza, hogy az amerikai kong­resszus olyan kereskedelmi törvényt fogadott el, amely megkülönböztető kiegészítése­ket tartalmaz a Szovjetunió­val szemben. A tanács sürge­ti, hogy a két ország közötti kereskedelem fejlesztéséhez szükséges normális feltételek megteremtése céljából miha­marabb vizsgálják felül ezt a törvényt. Közös piaci csúcs Párizsban Hétfőn délután Párizsban megnyüt a Nyugat-európai Unió közgyűlésének idei őszi ülésszaka. A négynapos ülé­sen az EGK-t alapító hat or­szág és Nagy-Britannia parla­menti delegációi vesznek részt. A közgyűlésen olyan kérdé­seket vitatnak meg, mint a NATO szerepe a mai világ- helyzetben —, európai enyhü­lés és a Nyugat biztonsága, Nyugat-Európa és a Földközi­tenger térségének problémái, s az európai oceanográfiai prob­lémák. A Nyugat-európai Unió idei őszi közgyűlésén először vesz­nek részt az olasz parlamenti delegáció keretében olasz kommunista képviselők és sze­nátorok. (Francia kommunista képviselők már két éve bekap­csolódtak a testület munká­jába.) A francia és az olasz parlamenti képviselők hétfőn közös képviselőcsoportot hoz­tak létre a testületben. Az olasz küldöttség tagja Sergio Segre, az OKP vezetőségének tagja, a párt külügyi osztályá­nak vezetője. A kommunista csoport elnökévé Ugo Pecchio- li olasz kommunista szenátort választották. A hétfői megnyitó ülésen Pecchioli szenátor hangsúlyoz­ta, hogy a hidegháború idő­szaka elmúlt, s a kommunis­ták jelenlété a jobb kölcsönös megértést és a többi ország demokratikus erőivel való épi- tő párbeszéd előmozdítását szolgálja. Willy Brandt Leonvid Brezsnycv közelgő NSZK-beli látogatásáról — A Német Szövetségi Köz­társaságban nagy érdeklődéssel várják Leonyid Brezsnyev lá­togatását — jelentette ki Willy Brandt, a nyugatnémet szociál­demokrata párt elnöke a moszkvai Pravda tudósítójá­nak, A továbbiakban a nyugatné­met politikus síkraszállt az enyhülési folyamat továbbvite­le mellett. Reményét fejezte ki, hogy a helsinki konferencia résztvevőinek jövő nyáron Belgrádban megtartandó talál­kozóját a realizmus fogja jel­lemezni, s mellőzik a szükség­telen kölcsönös vádaskodáso­kat. Brandt szólt az európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokról is. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy most, az amerikai elnökválasz­tási küzdelem lezajlása után határozott előrelépés várható a megbeszélésen. Az SPD elnöke végül a szo­ciáldemokraták és a kommu­nisták közötti ideológiai nézet- eltérésekről szólva megállapí­totta, hogy ezek nem hátrál­ta tnatják az enyhülés ügyét. PORTUGÁLIA A szocialisták elutasították a baloldali többség alternatíváját A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága leve­let küldött a Portugál Szocia­lista Párt Országos Tanácsá­nak (Központi Bizottságának) és mielőbb megtartandó tár­gyalásokat javasolt a politikai helyzetről és a két párt viszo­nyáról. Változatlan a dél-libanoni feszültség Dél-Libanonban változatla­nul igen feszült a helyzet. Hétfői bejrúti lapjelentések szerint az izraeli erőik nem­csak nagy arányú csapatössze- vonásokat hajtottak végre a határ mentén, hanem nehéz­tüzérségük a stratégiai pon­tokról „próbacsapásokat” mér libanoni területre (Arkub tér­ségére), ahová a kairói egyez­mény és az arab csúcsértekez­let határozata nyomán a pa­lesztin főerők vonulnának. Eliasz Szaridsz libanoni köz- társasági elnök hétfőn hivata­lában fogadta az Egyesült Ál­lamok bejrúti nagykövetségé­nek ügyvivőjét. A megbeszé­lés részletei nem ismeretesek. Az A1 Nahar című libanoni lap értesülése szerint ameri­Az enyhülési politika folytatása mellett foglalt állást a Szocialista Internacionálé XIII. kongresszusa A nemzetközi helyzetről szóló politikai határozat elfo­gadásával vasárnap délután Géniben befejeződött a Szo­cialista Internacionálé XIII. kongresszusa. A dokumen- tumDan az Internacionálé üd­vözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményét. A kongresszus kinyilvánította, hogy Helsinki jelentősen hozzájárult a kelet —nyugati kapcsolatok fejlesz­téséhez és az európai bizton­ság megszilárdításához. Fel­hívta a helsinki záróokmányt aláíró országokat arra, hogy a jövőre megtartandó belgrádi konferencia jó előkészítése ér­dekében folytassanak haté­kony munkát. Az Internacio- nálé fontosnak tartja a rend­szeres bilaterális és multilate­rális politikai konzultációkat, helyesli az államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését, továbbá az olyan együtt­működést, amely közös tervek megvalósítására vonatkozik. A kongresszusi határozat az enyhülési politika folytatásán kívül hangsúlyt adott a had­erőcsökkentés és a leszerelés jelentőségének. kai közvetítéssel „egyezség” született, amelynek értelmé­ben, a Libanon déli térségé­ben, az Izraellel határos terü­leteken az arabközi biztonsági erők nem-szír iái alakulatai ál­lomásozzanak. Líbia visszarendelte az arab­közi biztonsági erőkhöz beosz­tott katonai egységeit. Az in­doklás: időközben megválto­zott az Arab Liga határozata alapján felállított árabközi erők jellege, s „az eredeti bé­kefenntartó erőkből elrettentő erővé alakultak át”. A KP KB súlyos aggodalmá­nak ad hangot amiatt, hogy a szocialista párti kormány nem lép fel kellően a terjedő fa­siszta propagandával és a nagytőkés köröknek arra irá­nyuló törekvésével szemben. A PKP KB szerint a hely- hatósági választások küszöbén alapvetően fontos a baloldali erők egyetértése és egysége. Javasolja a PSZP-nek, hogy pártközi találkozón vizsgálják meg a munkásosztály és álta­lában a dolgozók súlyosbodó életkörülményeit. Mario Soares, a PSZU főtit­kára, aki részt vett a szocalis- ta internacionálé genfi kong­resszusán, hétfőre virradóra visszaérkezett Lisszabonba. A KP leveléről kijelentette: nem tartja megvalósíthatónak a kommunisták javasolta balol­dali többség alternatíváját. Azt mondta, korábban szóban már közölték a kommunistákkal, hogy nem tartják alkalmasnak az időpontot egy hivatalos pártközi tárgyalásra. Corvalán életveszélyben A Chilei Kommunista Párt vezetőségének képviselői Ha­vannában bejelentették: a chi­lei katonai-fasiszta junta egy, az ország déli részén fekvő tit­kos koncentrációs táborba akarja átszállítani Luis Corva- lánt, a Chilei KP főtitkárát. Ezzel azt akarják elérni, hogy teljesen el legyen zárva a kül­világtól. A párt vezetőségének kép­viselői felhívták a figyelmet arra, hogy a junta ilyen és eh­hez hasonló akciói komolyan veszélyeztetik Corvalán életét. A chilei kommunisták a nemzetközi közvéleményhez fordulnak: fokozza a harcot a főtitkár és más . politikai fog­lyok azonnali kiszabadításá­ért Négyen magyarul — Ott álltam, beszélgettem az akadémikusokkal, a sáros­pataki II. Rákóczi Ferenc ün­nepi tudományos ülésszak szünetében idéztük a régi em­lékeket: hogy vagy öregem, meg sem ismerlek már; sem­mit sem öregedtél, dicsértük egymás előadásait —, amikor tapintatosan, de nem tágítva, elcsábítottak a diákok cso­portjához. Kérdések tömegé­vel ostromoltak, nem győz­tem válaszolni nekik. Nem is sejtették ezek a gyerekek, mi­lyen örömmel elégítettem ki kíváncsiságukat. Tetszett lel­kesedésük, tájékozottságuk, finom, szerény modoruk. A magyar diákok nagyon felké­szültek, okosak. Lehet, hogy az előadásom is megnyerte tetszésüket, II. Rákóczi Fe­rencről tartottam —, lehet. Azt hiszem azonban, hogy más váltotta ki az érdeklődésüket. A szimpozion elnöke ugyanis bejelentette: dr. Mijatev Pé­ter, bolgár akadémikus elő­adása következik. A közönség bolgár nyelvű értekezést várt. Én pedig magyarul beszéltem. Az első mondattól az utolsóig — emlékezett a nyári ma­gyarországi élményére dr. Mijatev Péter. Csak én Budapestre... — Szeretem az Önök hazá­ját, feleségemmel egy évben háromszor, négyszer látoga­tunk Budapestre, Szegedre, Debrecenbe... Sajnos Iréna most beteg, s gyengéden néz a törékeny asszonyra, akit egy tavalyi influenza még mindig a szobához köt, any- jiyira legyengítette. Iréna Mijateva is panaszko­dik, hiszen a negyedik emele­ti lakásból — lift nincs —, le sem mehet az utcára, pedig mindig együtt utazlak, bárho­vá is hívták férjét. (Meg egy nyárutói tengeri pihenésre sem vállalkozott.) Amióta 1932-ben összeházasodtak, na­gyon sokszor jártak külföldön. Két érdekes ember vendége voltam a szófiai Ulica Cara Ivana-szem 37. számú lakás­ban. Akár két portré is kitel­ne a látogatásból: egy dr. Mijatev Péterről, a turkoló- gusról, a bolgár és magyar nyelvészről, a fordítóról, a régészről, a történészről —, s egy Iréna Mijatevről, a ma­gyar asszonyról, aki bolgár férjet választott és Bulgáriá­ban éli szép, kiegyensúlyozott, harmonikus életét. Tizennégy évig dolgozott a Magyar Kultúrintézetben, s fórdít magyarul, németül, tanítja a magyar és német nyelvet. Ma a Szófia Pressnek dolgozik. — Amikor először jártam Budapesten, kissé csalódott­nak éreztem magam. — mond­ja dr. Mijatev akadémikus. Nagyobbnak képzeltem a fő­várost, s akkor talán még százezer sem volt lakóinak száma. 1927-et írtak. Addig négy szemesztert végeztem Szófiában a jogi egyetemen, de nagybátyám segítségével külföldi egyetemre küldtek. Barátaim közül nem egy Pá­rizsba, Londonba, más nagy városba került —, csak én Bu­Földrengés után hóviharok - Töröli országban Tízezerre becsülik az áldozatok számát Az újabb hóviharok, az im­már ötödik szabad ég alatt töl­tött éjszaka miatt azzal kell számolni, hogy tovább emelke­dik a halálos áldozatok száma Törökország földrengés sújtot­ta keleti területein. Török saj­tójelentések az áldozatok szá­mát több mint 10 000-re becsü­lik. Ez a 37 év óta legnagyobb erejű törökországi földrengés négy várost és 130 falut pusz­tított el. Több mint 30 ezren hajléktalanná váltak. A men­tési munkálatokat — amelyek jelenleg is tartanak — megne­hezíti, hogy a katasztrófa súj­totta területek legnagyobb ré­sze több mint 1800 méter ma­gasan fekszik a tengerszint fe­lett. Az időjárás okozta nehézsé­gek következtében eddig mind­össze 30 segélyszállító repülő­gép tudott leszállni Van tarto­mányi székhely repülőterén. A szinte teljesen szétrom­bolt Caldiran város körzetében jó néhány olyan település van, amelyeket a rossz időjárás mi­att eddig még helikopterrel sem tudtak megközelíteni. Né­hány más földrengés sújtotta helységből hétfőn több száz embert mentettek ki dapestre. Irigyeltem őket. De­hogy gondoltam akkor, hogy egész életem összefonódik Ma­gyarországgal. A Pázmány Pé­ter Tudomány Egyetemen tör­ténelmet hallgattam, majd turkológus lettem. Diplomám megvédésére Berlinbe készül­tem 1930-ban, 1931-ben dokto­ráltam. 1932-ben vettem fele­ségül Irénát. Dátumok sora következik: 1933-ban Plovdiban, a régé­szeti múzeum igazgatója, fő­képp turkológiával és a ma­gyar nyelvvel foglalkozott. Később Szófiában a nemzeti könyvtár keleti osztályát ve­zette, dr. Mijatev Péter Buda­pesten egyetemi megbízott ta­nár volt, s dolgozott a Bolgár Kultúrintézetben. A második világháborút Magyarországon érte meg. — Tíz hónapig fogva tartot­tak 1944 közepétől Balaton- füreden. Nem zártak börtön­be, csak nem mozdulhattam a házból, mert nem hódoltam ce a németeknek és ezé.t félre­tettek. 1945 április 19-én ke­rültem aztán végre naza: a szovjetek segítettek visszajut­nom Szófiába... Tankot a szófiai egyetemen, majd a Bolgár Tudományos Akadé­mia tagja lett. Kutatja a ma­gyar—bolgár kapcsolatokat, kivált a történelmet. Lehet próféta Történet történetet követ, néha feleségével egymás sza­vába vágnak. Figyelem őket, szépen formált, szabatos ma­gyar mondataikat — kérdez­i 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents