Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Európa és a világ békéjéért T ömör és lényeget lát­tató a Varsói Szerző­dés Tagállamai Poli­tikai Taácskozó Testületé­nek most véget ért buka­resti üléséről kiadott nyi­latkozat analízise. Nem könnyen megjárható lép­csőfokokat hagytunk ma­gunk mögött, s az elért magaslatokról új lehetősé­geket pillantottunk meg, tisztábban és világosabban, mint eddig. Visszaszorult a nemzetközi reakció hideg­háborúra épített politikája, világszerte, s kontinensün­kön különösen tért hódított a feszültség enyhülése. Ez a földrész, amely annyi nemzetközi viszálynak, vé­res gyarmati uralomnak volt hordozója és kiinduló­pontja két világháborúnak, fokozatosan a béke, a biz­tonság, a társadalmi hala­dás térségévé kezd válni, amely pozitív hatását kisu­gározza az egész világra. A nyilatkozat azonban nem rugaszkodik el a rea­litásoktól. Számba veszi a még nagyon is jelentős erőket, amelyek fokozzák erőfeszítéseiket, hogy visz- szaszorítsák az enyhülést, ismét megmérgezzék a lég­kört, gátat vessenek Hel­sinki szellemének, az ott jóváhagyott dokumentum valóra váltásának. Ezek a körök megkísérlik a maguk módján értelmezni a hel­sinki dokumentumot: egy­oldalúan azt hangoztatják, amiit kedvezőnek ítélnek a maguk javára, és agyon­hallgatják azt, ami nem felel meg törekvéseiknek. A PTT nyilatkozata ezért joggal hívja fel a . figyel­met: a Helsinkiben aláírt megállapodások egységes egészet képeznek, senki­nek sincs joga önkényesen értelmezni vagy egyolda­lúan teljesíteni. A nyilat­kozat harcba hív minden békeszerető, realista gon­dolkodású ember: összefo­gott erővel szálljanak szembe a hidegháború hí­veivel, a nemzetközi reak­cióval. Védelmezzék és szilárdítsák a békés egy­más mellett élés elvei alapján kiharcolt vívmá­nyokat, a Helsinkiben elfo­gadott eszméket és kötele­zettségeket. Tegyenek meg mindent, hogy a politikai enyhülést katonai enyhü­léssé fejlesszék, fékezzék meg a fegyverkezési haj­szát, vessenek gátat a stra­tégiai fegyverek tovább­fejlesztésének és növelésé­nek, számolják fel a kül­földön elhelyezett katonai támaszpontokat, vívják ki a leszerelést, a katonai ki­adások csökkentését, a ka­tonai tömbök egyidejű fel­számolását. A nyilatkozat sürgeti az e téren történő továbblépés szükségességét és új indítoány hangzott el: a helsinki záróokmányt elfogadó országok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegy- yert. De a békés egymás mel­lett élés nem csupán a katonai megoldások meg­szüntetését tételezi fel. Szükséges a gazdasági kapcsolatok fejlesztése is, az egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök alapján és hosszú távra. A diszkrimi­nációtól mentes gazdasági kapcsolatok viszahatnak a nyugati politikai közegre is, mivel nehezebbé teszik azoknak a dolgát, akik vál­ságok kirobbantásában ér­dekeltek. S abból a reális szerepből kiindulva, ame­lyet ma a KGST és a Kö­zös Piac a gazdasági kap­csolatokban betölt, szük­séges lenne, hogy a KGST kezdeményezései ne vissza­utasításban részesüljenek, hanem intézményes kap­csolatokhoz vezessenek. Fontos területe . az együttműködésnek a kul­túra. A hangsúlynak azon­ban az igazi kulturális ér­tékek, a valódi informá­ciók cseréjén kell lennie, s ez nem szolgálhat ürü­gyül ahhoz, hogy beavat­kozzanak szuverén orszá­gok belügyeibe. A tájékoz­tatásnak is ragaszkodnia kell a tényékhez. E tekin­tetben még sok kívánni­valót hagy maga után az, ahogyan némely nyugati televízió- és rádióállomás, vagy újság a szocialista or­szágok életével foglalkozik. Sajátos, hogy a tárgyila­gosság bizonyos elemi nor­máiról néha épp azok fe­ledkeznek meg, akik erről a! legtöbbet beszélnek, cik­keznek. A Varsói Szerződés tag­államai szerint ezeknek a kérdéseknek a megnyug­tató megoldását kell elő­mozdítania az európai kor­mányok jövő évben esedé­kes belgrádi tanácskozásá­nak. A hét szocialista ország védelmi szövetségének leg­magasabb testületé buka­resti ülésén nagy jelentősé­gű döntéseket hozott abból a célból, hogy erősítsük a tagországok nemzetközi te­vékenységének összhang­ját, még hatékonyabbá te­gyük a szervezet működé­sét. Ez indokolja a Külügy­miniszterek Bizottsága és a Politikai Tanácskozó Tes­tület Egyesített Titkársá­gának felállítását A bukaresti tanácskozás részvevői megerősítették azt a korábbi javaslatukat, hogy készek a NATO és a Varsói Szerződés szerveze­tének egyidejű feloszlatá­sára. Addig is felhívnak minden államot, hogy tar­tózkodjanak az új katonai szövetségek létrehozásától, és javasolják, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO függessze fel új tagálla­mok csatlakozásának lehe­tőségét. Mindaddig azon­ban, míg a NATO növeli katonai erejét, a Varsói Szerződés tagállamai meg­tesznek minden intézkedést biztonságuk szavatolására. A mostani tanácskozás tovább erősíti a Varsói Szerződés sorainak tömörí­tését. a tagországok köt­és sokoldalú együttműkö­dését. A résztvevő országok abból indulnak ki, hogy a távoli jövőt meghatározó kérdésekben senki, sem tud önmagában döntő be­folyást gyakorolni az ese­ményekre, különösen nem az emberiség sorskérdé­seit illetően. Ezért vala­mennyiünk kötelessége, hogy szívén viselje soraink összeforrottságát és szi­lárdságát. A Varsói Szerződés — az egyenlők szövetsége. Nem­csak hirdeti az egyenjogú­ság elvét, hanem azt a szervezet struktúrája alá is támasztja. Vezető szervei­ben kivétel nélkül minden résztvevő állam képviselve van és egyik sincsen fel­ruházva olyan joggal, hogy egyoldalú döntéseket hoz­zon. A katonai szférákban pedig a kulcspozíciók min­den megkülönböztetés nél­kül oszlanak meg az összes tagállamok között. S te­kintettel minden egyes szo­cialista ország függetlensé­gének elvi szempontjaira, a Politikai Tanácskozó Testület egyetlen döntése sem erőszakolható rá az egyes államokra. Hazánk is önként vál­lalta a tagsággal járó köte­lezettségeket, hiszen mindig felelősnek érezte magát a szocialista országok egysé­géért, amelynek népünk, a magyar haladás ügye any- nyit köszönhetett a múlt­ban és köszönhet a jelen­ben is. Vállalta és vállalja abban a meggyőződésben, hogy netnzeti érdekeinket az erők összefogására alapozva szolgálhatjuk a legjobban. A PTT mostani ülésé­nek jelentőségét a jövő, a jóváhagyott program valóra váltásáért vívott harc mutatja majd meg. Bizonyos azonban, hogy az idő bizonyítani fogja e várakozásokat. Várnai Ferenc PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST:MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA I FORI1VT 1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP iTTmnrwmniiiiiiiin ........... mii iwi mi mii — ■—w— nwwn—■—«—11—11111111 A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a nukleáris veszély csökkentésére Hazaérkezett Bukarestből a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség A Varsói Szerződés tagál­lamainak vezetői, akik 1976. november 25—26-án Buka­restben részt vettek a politi­kai tanácskozó testület ülésén, áttekintették a háború elhá­rításával és a nemzetközi fe­szültség enyhülésének elmé­lyítésével, az európai bizton­ság erősítéséért és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztéséért folytatott harc­cal összefüggő kérdéseket. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet óta eltelt idő megerősíti a konferencia eredményeinek, a részvevők által a záródokumentumban vállalt kötelezettségeknek nagy pozitív jelentőségét. Ezzel együtt, úgy véleked­ve, hogy az élet megköveteli az európai és a világbéke erősítésére irányuló erőfeszí­tések további fokozását, és kifejezve az ilyen irányú cse­lekvésre való eltökéltségüket — amelyet a Varsói Szerződés tagállamai kinyilvánítottak a különnyiíatkozatban is —, ar­ra a következtetésre jutottak, hogy az említett céloknak megfelelne, ha a záródoku­mentumot aláírt összes állam kötelezettséget vállalna arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert a másik ellen. A Varsói Szerződés tagálla­mai — a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — közös egyetértésével ezzel a levéllel együtt az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet összes többi részt vevő állama elé terjesztik a vonatkozó szerződés terveze­tét. (A szerződéstervezet teljes szövegét a 2. oldalon közöl­jük.) Szombaiton hazaérkezett Bu­karestből a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületiének ülésén részt vett magyar párt-, és kor­mányküldöttség. A küldöttsé­get Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezette. Tagjai voltak: Lázár György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke; Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter. A párt- és kormányküldött­séget a Keleti pályaudvaron Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Biszku Béla, Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Po­litikai Bizottság tagjai, Bru- tyó János, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminiszter, Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszer, Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság osztályve­zetője és Rócz Pál külügyi ál­lamtitkár fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Brezsnysv és Koszigin fogadták Pérezt A venszuclai köztársasági elnök elutazott Moszkvából Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára swrtibaton a Kremlben találkozott Carlos András Pé­rez venezuelai köztársasági el­nökkel. A találkozón baráti megbeszélést tartottak, ame­lyen megvitatták a szovjet- venezuelai kapcsolatok fej­lesztésének fő irányait és a je­lenlegi nemzetközi helyzet alapvető problémáit. Egyetér­tettek abban, hogy fokozni kell minden érdekelt állam és nép erőfeszítéseit az enyhülés el­mélyítésére, a fegyverkezési hajsza korlátozásának konkrét eredményei, a leszerelésre va­ló áttérés, a nemzetközi biz­tonság és a béke erősítése ér­dekében. A megbeszélést ba­ráti légkör' jellemezte. Aleksaej Koszi gin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szintén megbeszélést folytatott Carlos Andres Bé­rezzél. A találkozó során a két fél áttekintette a szovjet—ve­nezuelai kapcsolatok kérdéseit. A megbeszélés tárgyszerű, ba­ráti légkörben zajlott le. A Venezuelai Köztársaság elnöke szombaton elutazott Moszkvából. A vnúkovói re­pülőtéren a magas rangú ven­déget Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és más szovjet tatták. vezetők búcsűz­A PÁÉV nehéz napjai Ki utolsó negyedévben 439 új lakás Az esztendő első kilenc hó­napjára előirányzott lakását­adási tervét sikerrel teljesí­tette a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. Szeptem­ber utolsó napjáig összesen 359 lakást készítettek el; a tervezettnél eggyel többet. A vállalat ezekben a napok­ban a megye több területén is épít lakásokat. Szigetszent- miklóson — mint azt Zoltán- ka Viktorné, a PÁÉV gazdá­sági igazgatóhelyettese el­mondta — a negyedik ne­gyedévben 132 lakást kell fel­építeniük terveik szerint. Gö­döllőn a város több pontján is dolgoznak. Az alsóparki lakó­telepen 88, a János utcain pe­dig 70 lakás felépítését és mű­szaki átadását tervezik de­cember utolsó napjáig. 65 la­kás felépítését és, beköltözhe- tővé tételét tűzte ki célul a negyedik negyedév végéig a PÁÉV. A vállalat idei tervében — sokszor leírtuk már ezeken a hasábokon ezt az adatot — 798 új lakás felépítése szere­pel. A munka — mint azt a vállalat gazdasági igazgatóhe­lyettese elmondta — vala­mennyi építkezésen tervsze­rűen halad. A PÁÉV hétköz­napjai ennek ellenére nem mentesek a gondtól. Az év kö­zepén, amikor a vállalat hely­zetéről írtunk, szóba került az azóta is aggasztó munkaerő- helyzet. Zoltánka Viktorné, gazdasá­gi igazgatóhelyettes: — Szentendrén és Dunake­szin idén újabb lakások át­adását nem tervezzük. Dél- Csepelen viszont igen. Az it­teniekkel együtt december végéig 439 új lakást kell fel­építenünk, és az új tulajdono­Mcjczéshez közeledik a betakarítás Pest megyében Jelesre vizsgáztak összefogásból a gazdaságok Pest megyében befejezéshez közelednek az őszi munkák. A határt járva, már csak néhány helyen lehet látni zöld cukor­répalevelet, a termés túlnyo­mó többségét felszedték, s amit eddig nem szállítottak el a cukorgyárakba, a földek vé­gében prizmába rakva tárol­ják a gazdaságok. Ahol beta­karították a kukoricát, a na­pokban, még zümmögve szán­tottak a traktorok. A hét végén hó fedte be vé­konyan a földet, ami megnehezítette a hátra­levő munkákat. November közepéig' 2100 va­gon kukorica érkezett be a Budapesti és Pest megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat raktáraiba, melynek 80 százalékát szárítva adták át a gazdaságok. Nem is lehe­tett másként, hiszen a vállalat szárító kapacitása 3 műszakos üzemeltetés mellett mindössze 50 vagon nyers kukorica na­ponta, de .az idén még ennél is kevesebb, hiszen a vízelvo­nás jóval meghaladja a 15 szá­zai élcot. A megye szárítókapacitásá­nak 90 százaléka az üzemek kezében van, s elsősorban az ő együttműködésükön múlik, mi­kor kerül be az utolsó szem termény a raktárakba. Járá­sonként felmérték a kapaci­tást, s minden percet kihasznál­tak. nehogy állni kénysze­rüljenek az esőzések miatt amúgy is nagyon sokat vesztegelt kom­bájnok. Maglódon befejezték a kukorica törését, s a hét ele­jén még a cinkotai és süly- sápi földekről hordták a szárí­tóba a terményt. Napi 5 vagon kukorica foga­dására alkalmas a kiskunlac- házi telep berendezése. Saj­nos, az átlagos víztartalom itt is 32—37 százalék. Elsősorban a szigetcsépi Csepel-Szigeti Lenin Tsz-től, a Vörös Csillag­tól, a Dunától és a szigetbe­csei határból kapnak nyers kukoricát. A ráckevei járás­ban is kialakultak a kooperá­ciós kapcsolatok. Nagy segít­séget nyújtott , az apaji Kis­kunsági Állami Gazdaság be­rendezése, mely több tsz ter­ményét szárította, többek kö­zött a szigetcsépi Csepel-Szi­geti Lenin Tsz-ét. A bugyi Tessedik Tsz az alsónémedi szakszövetkezet, a lacházi Pe­reg Tsz a helybeli Petőfi, a dabasi Fehér Akác az inárcsi Március 21, a Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság az alsónémedi szakszövetkezet kukoricájának szárítását vállalta. Ez az ösz- szefogás. mely a fenti példák szerint egyetlen célt, a veszte­ség nélküli betakarítást szol­gálja, nagy erővel kapcsolja ösz- sze a mezőgazdasági üze­meket. Előfordul, hogy egy gazdaság több helyen is szárít, hiszen a legfontosabb a gépek, kapaci­tásának leggazdaságosabb ki­használása, az ésszerű megol­dások keresése. Az idei őszön különösen nagy szükség volt erre, s most, a munka végéhez közeledve megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink ég állami gazdaságaink jelesre vizsgáztak összefogásból. T. Ágoston soknak átadnunk a negyedik negyedévben. Sajnos, sok he­lyütt akadályozza a munkát a tervek hiánya, az építési te­rületek közművesítetlensége. Gödöllőn, a Szabadság téri la­kótelep paneles lakóházainak alapozási terve még nem ké­szült el. Az alapok ásásakor az építők alagútrendszerre bukkantak, és ez felborította az eddigi terveket. Ugyancsak Gödöllőn, a János utcai lakó­telep közműhálózatának el­készítésére nem találtunk ki­vitelezőt. Így ezt is saját erő­ből vagyunk kénytelenek meg­oldani. Gondot jelent az is, hogy a Gelka csak hosszú ha­táridőre vállalja tv-antennák szerelését. Bár a vállalat fizikai állo­mányának létszáma teljes — 2 ezer 630 munkást foglalkoz­tatnak a legfrissebb adatok szerint — továbbra is számol­ni kell a szakmunkáshiánnyal. Ügy segítenek bajaikon, ahogy tudnak. A közelmúltban pél­dául Vácott, a Földvári téri lakótelep M/3-as jelű épüle­tén az egyik hétvégén kétna­pos ablaküvegezési versenyt rendeztek. Az ilyen kampá­nyok természetesen segíthet­nek, végleges megoldásnak azonban nem tekinthetők. Megnyugtató eredményt csak az jelenthet, amit egyébként a vállalat ötéves terve is tartal­maz: önerőből, szakmunkás- képzéssel megoldani — még­hozzá mihamarabb a szak­munkásgondokat. A PÁÉV-nak egy hónap áll rendelkezésére a 439 lakás fel­építéséhez. A feladat nem cse­kély. Alapos nekigyürkőzést kíván. Annyi mindenképpen bizonyos: kemény hónap áll a vállalat előtt. B. P. Lconyi'd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke távirat­ban mondott köszönetét Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából küldött üdvözle­tekért és jókívánságokért. Nyikolaj Pegovval, az SZKP KB tagjával, az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására a Központi Bizott­ság osztályvezetőjével az élen — november 23—27 között szovjet pártmunkásküldöttség tartózkodott hazánkban. A szovjet delegációt fogad­ta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja külügymi* niszter. A küldöttséggel meg­beszéléseket folytatott dr. Be­recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint az MSZMP KB párt­ós tömegszervezetek osztályá- , nak és a Külügyminisztérium I pártbizottságának képviselője. 1

Next

/
Thumbnails
Contents