Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

. * 1 Ígéret december 10-re Átadják a forgalomnak a Sebes Imre úti aluljárót XX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1976. NOVEMBER 27., SZOMBAT Fehér a határ a Galga völgyén em marad tavaszra a mélyszántásból Még nyáron hírt adtunk róla, hogy a különböző fóru­mokon annyiszor szidott Se­bes Imre úti (volt Kosdi úti) aluljáróit végre megjavítja a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatósága. Az aluljáró ugyanis régen elhasználódott, s na­gyobb esőzések idején az alat­ta húzódó csatorna nem volt képes elvezetni a vizet, kö­vetkezésképp a Deákvár, Kösd vagy a kórház irányába haladó gépkocsik, mentőautók csak nagy megpróbáltatá­sok árán jutottak el úti­céljukhoz. Az átépítés tehát nagyon is időszerű, szükséges volt, ezért a város lakói szívesen vállal­ták a forgaloméi tereléssé 1 és az új autóbuszmenetrenddel kapcsolatos nehézségeket A november elejére ígért határ­idő azonban régen lejárt, s joggal kifogásolják sokan, hogy az építés még mindig tart. Tari Kálmán tanácselnök- helyettestől érdeklődtünk, ho­gyan áll most az építés, és mi­kor adják át az aluljárót is­mét a forgalomnak? A tanácselnök-helyettes el­mondta, maguk is tapasztal­ták, hogy a munka vontatottan, las­san halad, kevés munkást küldött a Fest megyei Közútépítő Vállalat, rá­adásul a tervekbe is hi­ba csúszott, mert nem vették figyelembe a tailiajadottsägokat. A tanács vezetőinek kérdé­sére Göllner György, a KPM Budapesti Közúti Igazgatósá­gának helyi vezetője azt ígér­te, hogy december 10-ig átad­ják a forgalomnak a Sebes Imre úti aluljárót A dolgozók most már job­ban iparkodnak, s a városi tanáccsal együtt, mi is bízunk benne, hogy az építők állják szavukat. (cs.) A mártír újságírók emlékére Dunakesziről Budapest fe­lé haladva, az út és a Duna- part között szerény emlékmű áll: két kommunista újságíró, Somogyi Béla és Bacsó Béla obeliszkje. Korábban egy katonai ala­kulat gondozta, de az idén a Dunakeszi Járműjavító 3. számú gyárrészlegének Koma­rov szocialista brigádja elha­tározta, hogy felújítja, körül­keríti, újrafesti. A munka befejeződött, s a brigád megfogadta, hogy ez­után rendszeresen gondot vi­sel a mártír újságírók emlék­művére. Innen—onnan BÉNIK GYULA KITÜNTETÉSE A Hungara Vivo című esz­perantó folyóirat most meg­jelent száma több oldalon ke­resztül foglalkozik a hazai eszperantó nyelvű könyv- és folyóiratkiadással, valamint a kiadványokat készítő nyomdá­szokkal. Persistáj presistoj (Kitartó nyomdászok) című cikkében Fejes Márton arról ír, hogy a harmincas-negy­venes években Vácott készült Literatura Mondo című eszpe­rantó irodalmi folyóirat év­folyamait nemrég Tokióban Vác a hazai lapokban A Népszabadság képes tu­dósítást közölt arról, hogy a Váci Állami Zeneiskola hang- vensenytermóbe orgonát sze­relnek a drezdai Jemlich gyár szakemberei. Az Építőelem című üzemi újság azt írta, hogy kétmil­liónál több födémbéléstest készült ebben az évben a Be- tomelemgyár váci telepén. A Magyar Nemzet elisme­réssel írt a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyár művelő­dési otthonában rendezett Tamási Áron-emlékversenyről. A Népújság (Heves megyei) .beszámolt arról, hogy Tari Kálmán, a Váci Városi Tanács elnökhelyettese és Honti Já­nos műszaki osztályvezető Egerben tanulmányozta a PEVA alagútzsalus építési módot. A Népszava Minden kérdés­re válaszolni kell című soro­zatában ismertette a Taurus váci gyárából a vállalati szakszervezeti bizottságnak beküldött javaslatokat, észre­vételeket. Az Esti Hírlap ismertette dr. Mádéi Lajosnak, a Orszá­gos Közegészségügyi Intézet tudományos kutatójának mun­káját. amelyben egyebek kö­zött Vác és környéke levegő­jének szennyeződéséről ír. A Sörgyári Dolgozó hasáb­jain Gajdár Istvánná a Kő­bányai Sörgyár váci kiren­deltségének vezetője nyilat­kozott a Balassagyarmati úti telephely idei munkájáról, eredményeiről. (—pr—) Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon bur­gonyát a termelőszövetkezeti árudákban 4,80-ért, az őster­melőknél 8 forintért lehetett venni. Babot keveset hoztak, kilójáért 30 forintot kértek. A zöldség kilója 9,60—12, a sár­garépáé 5—6, a zellergyökéré 10 forintba került. A fokhagy­ma 50, a vöröshagyma 7,50—10, a lila-, csemegehagyma 12—16 forintért kel el. A kelkáposzta ára 4, a fejesé 3,40, a piroská­posztáé 5, a savanyúkáposz­táé 9,60 volt. Láttunk még karfiolt, 10 forintért mérték kilóját. A céklát 6, a feketeret­ket 5, a karalábét 7 forintért kínálták. A spenótot kilóra 16 forintért, csomóra 3 forintért adták. A dióbél kilóját 80, a héjas­dió 30, a mandulát 18 forintra mondták. A gesztenye 35 fo­rintba került kilónként. Az alma ára 7—12 forint között változott. Naspolyát 12 forin­tért kínáltak. A sütőtök nyer­sen, kilóra 6. sütve darabját, nagyságtól függően, 3—6 fo­rintra tartották. A túró és tejfel ára 30 fo­rint volt. A dunai halat 12—24 forin­tért mérték. A tisztított ka- > csáért 230—260, a liba kilójáért J 60 forintot kértek az ősterme­lők. Füstölt szalonnát 40 fo­rintért kínáltak. A gödöllői egyetem kísér­leti telepének árudájában az élő csirkét 30 forintos kilón­kénti áron mérték. A tojásért az őstermelők 2,20—2,50-et kértek. sokszorosították és magas áron forgalmazzák. Bénik Gyula nyugdíjas nyomdásszal készült interjút közöl a lap, megemlítvén, hogy az eszperantó békemoz­galomban végzett, több évti­zedes munkájáért a napok­ban az Országos Béketanács kitüntetésében részesült. HIRES bűtorok Szombathelyen rendezték meg az egészségügyi dolgozók Vili. országos fotókiállítását. A tárlaton nagy sikerrel sze­repelt a váci Kaufmann And­rás fogtechnikus színes diája, amely a Földvári téri gyógy­szertár híres bútorzatát mu­tatta be. A váci téma a kiadott or­szágos katalógusban is helyet gapott. (p.) Alig fejeződitek be az ara­táshoz kapcsolódó munkáik a Galgavólgye Termelőszövetke­zeihez tartozó négy község ha­tárában, a közös gazdaság ve­zetői felmérték, milyen fel­adatok várnak a mezőgazda­sági dolgozókra az év legne­hezebb negyedét jelentő utolsó hónapokban? Legjobb ilyen­kor papírral, ceruzával a kéz­ben gondolkodni, mart nem árt, ha mindenki pontosain tudja, mit kell elvégeznie, miért felelős? A dr. László Domokos fő- mezőigazdász és Kovács Ákos növénytermesztési főágazat- vezető által készített tervet a termelőszövetkezet vezetősége is efogadta. Most, három hó­nap múltán azt néztük meg, valóban a terveik szerint ha­lad-e a munka, készen lesz­nek-e időre? A Galgavö’gye Termelőszö­vetkezet — nem hiába kiváló! — korszerű gépparkkal, jó szakemberekkel rendelkezik. Elég talán, ha azt említjük, hogy Rába—Sleigerböl is ket­tő dolgozik náluk, s hogy ki is használják őket, arra bizo­nyíték: éjjel-nappal hallani más géppei össze sem téveszt­hető hangjukat. Az öt DT lánctalpas trak­tornak és természetesen a rajtuk dolgozó emberek­nek köszönhető, hogy idő­re végeztek az őszi talaj­előkészítési munkákkal és a vetésekkel. Pedig nem is olyan kis terü­letről van szó. Csali őszi bú­zából 1245 hektáron került, a mag a földbe. Nagyobb gondot jelent a cukorrépa és a kukorica be­takarítása, valamint az őszi mélyszántás. A terv ugyanis csak átlagos időjárással szá­molhat. azzal nem, hogy az a csapadék, ami nyá­ron hiányzott, eső és hó formájában mind ősszel esik le. Ez az oka annak, hogy a cukorrépabetaka- rító-gépet alig tudták használni, a 200 hektárnyi termés nagy részét kézzel kellett kiszedni. Dr. László Domokos és több tucat ember napok óta térdig érő sárban menti a termést. Azt hittéli, rosszabb idő már nem jöhet, de a csütörtök reg­gelre leesett hó és mínusz öt fok körüli fagy tovább nehe­zítette a dolgukat. Most már nagyon sürgős a szállítás is, hiszen a prizmákba rakott ré­pát a fagy tönkreteszi, s az erdei vadak is dézsmálják. Győzték volna időben a kukoricatörést is, de olyan magas volt a termés víz­tartalma, hogy csak annyi kerülhetett be a földek­ről. amennyit szárítani tudtak. Most aztán, ha vizes, ha nem, dolgozik a két csőtörő és az SZK 5-ós kombájn, mert a vaddisznók és a szarvasok egész táblákat képesek beke­belezni. Alig akadt olyan év a Já­rásban, amelyben az őszi mélyszántásból ne maradt volna tavaszra is, de Püspök­hatvanban, Ácsán, Galgagyör- kön és Csőváron december közepéig minden munkával végeznek, állítja a szövetkezet elnöke. Kovács Antal. S erre nemcsak a jól felkészített géppark a biztosíték, hanem az is, hogy Király Lajos trak­toros és társai becsületbeli ügynek tekintik az időbeni el­készülést. Csulák András Vácott is a kommunisták, a párt-alapszervezetek egész évi munkájának legnagyobb fel­adata a tagsági könyvek cse­réjének előkészítése és lebo­nyolítása volt. Erről beszél­gettünk Máté Imrével, a vá­rosi pártbizottság párt- és tö­A Vöröskereszt-szervezetek életéből Helyes táplálkozással — a derűs öregkorért ■ A Uj orvos az I-es körzetben Megtartotta rendes évi tag­gyűlését az I-es és Il-es orvo­si körzet Vöröskereszt alap­szervezete, a Köztársaság úti iskolában. Ladányi Imréné, titkár sürgőit- forgott, hogy azok is kényelmesen tölthessék Filmesek a főtéren A minap a MAFILM stábja jelent meg Vác főterén, s köz­lekedésrendészettel kapcsola­tos oktatófilmet készített. Ké­peink az új egyenruhába öltö­zött csinos rendőrnőt s a ta­nácsháza előtt dolgozó forga­tócsoportot mutatják be. Szajdán Gyuláné (elvételei él az estét, akiknek nem jutott hely az asztalok mellett. Nagy taps köszöntötte a te­rembe lépő dr. Rigó János fő­iskolai tanárt, a táplálkozás- tudomány jeles képviselőjét, majd dr. Afra Tamás, a Il-es körzet orvosának bejelentését, hogy az I-es körzet, melynek orvosi állása huzamos ideje betöltetlen volt, új orvost ka­pott, dr. Csömör Pált, aki nyomban el is vállalta az 56 tagú Vöröskereszt alapszerve­zet elnöki tisztét. Dr. Rigó János arról beszélt, hogy ki-ki helyes táplálkozás­sal is késleltetheti szervezeté­nek öregedését. Táblázatokon mutatta be, hogy 1938-ban, 1955-ben és 1972-ben az alapvető élelmi­szercikkekből mennyi jutott egy-egy magyarra. A húsadag azóta megkétszereződött, a tojásfogyasztás háromszorosá­ra emelkedett, de a tej- és tej­termékek fogyasztása alig változott, pedig a jelen,égi év, 120 literes átlag helyett, már régen legalább évi 200 litert kellene mindannyiunknak meginnia. Részletesen beszélt az elő­adó a zsiradék, a burgonya, a kenyérfélék, a cukor, a zöld­ség- és gyümölcsfélék mérték­telen fogyasztásának, civilizá­ciós betegségeket, érelmesze­sedést, magas vérnyomást, gyomorfekélyt és rákot okozó hatásáról. Másfél órás előadásában ki­tért dr. Rigó János a napi mozgás, a jó kedélyállapot megőrzésének szükségességé­re. A nagy tapssal fogadott elő­adás után. a jelenlevők szá­mos kérdést tettek fel az elő­adónak, aki a tőle megszokott kedvességgel, alapossággal és türelemmel válaszolt vala­mennyire. Galambos Ferenc megszervezeti osztályának ve­zetőjével. — Hogyan kezdődött az elő­készítő munka? — A párttagság előtt ismert, hogy a Központi Bizottság 1975. október 23-i határozatá­ban a tagkönyvcsere fő cél­jául a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének to­vábbi szilárdítását, á pártta­gok aktivitásának növelését tűzte ki. A tagkönyvcsere előkészítésének és lebonyolí­tásának elő kell segítenie minden területen a párt ve­zető szerepe és tömegkapcso­lata további erősödését. — Hogyan zajlottak le a be­szélgetések? — A beszélgetéseket, már­cius első feteoein, az ailap- szervezeti vezetőségek 450 tagjával folytattuk le. Az azo­kon szerzett tapasztalatokat összegeztük, a pártszervek, a pártalapszervezetek titkárai­val ismertettük, s megkezdő­dött valamennyi párttaggal a külön-külön beszélgetés, ö&z- szességében a város 88 alap­szervezetének 3 ezer 119 tag­jával. A beszélgetésre min­denütt és mindvégig a nyílt, őszinte véleménycsere volt a jellemző. Nagyon jónak tart­juk, hogy a szóvá tett prob­lémák egy részét az alapszer­vezetek, végrehajtó bizottsá­gok és pártvezetőségek idő­közben megtárgyalták, nem várva az összegező taggyűlés időpontját. — A további tennivalók? — A közelmúltban jelent­hettük a városi pártbizottság­nak, hogy az intézkedési terv­nek megfelelően, zökkenő- mentesen, jó politikai légkör­ben végeztük el a munkát, s az ünnepélyes taggyűlések előkészítését tekintjük a to­vábbi fő feladatnak. Erről a párttitkárokat is tájékoztat­tuk. — Már országszerte meg­kezdődtek a tagkönyvátadó taggyűlések. — Nálunk, az ütemterv sze­rint, november 10-én kezdőd­tek el, befejezésüket decem­ber 10-re tervezzük. Az előre meghatározott időponttól ed­dig sehol sem tértek el. Fi­gyelmesség, hogy először, a veteránok, az 1945-ös pártta­gok, kiváló munkások kapják meg a tagkönyvet. Az ünnepi taggyűlések után következ­nek a dolgos hétköznapok. A beszélgetéseken tapasztalt ak­tivitásnak most már a csele­kedetekben, a munkában kell megnyilvánulnia. P. R. i I Munkában a markológép Németh János felvétele A tagkönyvcsere célja: a párt eszmei, politikai egységének további szilárdítása

Next

/
Thumbnails
Contents