Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
1976. NOVEMBER 24., SZERDA Meghalt * Andre Malraux A francia rádió kedden délelőtt adását megszakítva, rövid közleményben jelentette be, hogy 75 éves korában elhunyt André Malraux. „A szellem és a cselekvés embere író, művészetfilozófus, politikus, de Gaulle bizalmasa, államférfiak mindig szívesen látott beszélgető partnere, tüdőembóliában halt meg egy Párizs környéki kórházban. ★ Pélyáját archeológusként kezdte Kambodzsában és itt kapcsolatba lépett az ifjú an- namiták mozgalmával, később vitája támadt a francia hatóságokkal, elhagyta Kambodzsát és Kínába ment. Szerepet játszott az 1927-es kínai forradalomban is. A „távol-keleti kaland” végeztével visszatért Párizsba és az Ázsiában szerzett élményekből írta meg három regényét, a Hódítókat, a Királyok útját és az Ember sorsát. (Ez utóbbi alapozta meg világhírnevét.) A spanyol polgárháborúban egy repülőalakulatot vezetett, majd filmet készített a harcokról. Spanyolországi élményeit a Remény című, 1937- ben megjelent regényében örökítette meg. A második világháború idején aktív szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Szoros kapcsolatba került de Gaulle-lal és ettől kezdve a két ember neve szinte elválaszthatatlanná vált. De Gaulle első, 1946-os kormányában (1945—46) Malraux a tájékoztatási tárcát irányítót-) ta. 195S-ban de Gaulle visszatérésével Malraux újból tárcát vállalt a tábornok kormányában. 1969-ig, de Gaulle bukásáig először a tájékoztatási, majd a kulturális ügyeket irányította. 1969-ben de Gaulle- lal együtt ő is távozott. A szülőket is nevelni kell Ráckevén így próbálják Előbbre kell lépni a tanulók személyiségének, a tanulók képességeinek és hajlamainak megismerésében, a továbbtanulás szempontjából lényeges adottságok ki- fejlesztésében. Tovább kell fejleszteni a tanulás módszereit, a gyerekeket meg kell tanítani az ésszerű, gazdaságos és nevelő értékű tanulásra. A lehető legteljesebb mértékben érvényt kell szerezni a tankötelezettségi törvénynek és küzdeni kell az indokolatlan mulasztások ellen. Általánosabbá kell tenni a szabad időben is a testi nevelést szolgáló foglalkozásokat, a mozgásos játékokat és a sportolást. Mindezek és a többi fontos nevelési feladat sikeres megoldása érdekében összehangoltabbá kell tenni a nevelési tényezők munkáját. Az idézet abból a levélből származik, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a szülői munkaközösségek elnökeihez intézett az idei tanév feladatairól. A levelet Ráckevén nemcsak a HNF helyi szervezetének tagjai, hanem az iskolák és a szülői munkaközösségek vezetői is komolyan vették. Az eredményekről számolt be Dékány Sándor, a HNF ráckevei nagyközségi titkára, a népfront megyei elnökségének legutóbbi ülésén. A kezdet Ráckevén még az 1970-es évek elején kezdődött a HNF és a szülői munkaközösségek kapcsolata. Évről évre összehívták a szülői munkaközösségek elnökeinek tanácskozását. Ez bizony szűkkörű volt, a járásban mindössze 28 embert érintett. Később — a kapcsolat hatékonyabbá tételére — az iskolák igazgatóit és az úttörővezetőket is meghívták. Mélyebbé szerették volna tenni az iskolai és az otthoni nevelés összhangját. A cél később sem változott: megnyitni az iskolákat a szülők előtt, de az SZMK tagjainak munkája ne csupán arra szorítkozzon, hogy a szülők segítenek takarítani, függönyt vasalni, hanem a pedagógiai munkában, a nevelés folyamatában is az iskola partnereivé váljanak. Az idei tanév kezdetén a HNF képviselői meglátogatták ' f Életképektől az ikonfestésig Űj kötet jelent meg A művészet kiskönyvtára sorozatban, K. Gyurkovich Tibor tollából, a múlt század egy termékeny, fiatalon elhunyt, s azóta igencsak elfeledett festőművészéről. Sterio Károly (1821—1862) görög eredetű családból egy dél-magyarországi bányá városimban született. Gyermekkorában felfedezték tehetségét, igy tehetős apja elállt attól, hogy katonai pályára adja, engedte, hogy festő legyen. Életéről nagyon keveset tudunk, szinte minden percét munkája töltötte ki. Kés'őn nősült. Rövid, egyhetes betegség után hunyt el, Budakeszin temették. Képei nagyon sokat mondanak el koráról és széles körű témaanyagot dolgoznak fel. Szép számmal készített portrékat, hisz a fényképezés fejletlensége miatt a polgári családok a portréfestóst támogatták. Megfestette Klapka Györgyöt honvédtábomoki egyenruhában. Ez is tanúskodik amellett, hogy része lehetett 1848 mozgalmaiban is. Két képén is szerepel Széchenyi István. Az egyiken dunai csónakban a fiával, a másikon lovon ülve láthatjuk a Duna-parton. Ä háttérben mindkét esetben ott a Lánchíd. Sokat dolgozott a kunsági tájakon, innen származik számtalan falusi és pásztortárgyú életképe. Ezek szinte do- kumentumerejűek. Nagyon szerette a mozgást ábrázolni, kedvelt alakjai képeinek az állatok. Főleg a lovat ábrázolta szívesen. Dús festői képzeletét látva, természetesnek tűnik, hogy elvállalta korabeli kiad ványok illusztrálását, olyan Tájakról is, ahol soha nem járt. Sokoldalúsága tette lehetővé hogy megfesse a pesti Szerb utcai templom ikonjait, az 1838-as árvízben elpusztultak helyett. Negyvennyolc ikont készített 1857—58-ban, melyek ma is az.említett helyen találhatók. Ezen alkotásai oldottabbak, az olasz reneszánsz hatása érződik rajtuk, nem a régi bizánci előírások merevsége. fi múlt század közepéig nemigen beszélhetünk önálló magyar festőművészetről. Hazánkban addig, főleg osztrák és olasz művészek tevékenykedtek, akik nemzeti stílushagyományaiktól nemigen tudtak szabadulni. Sterio Károly és társai voltak az elsők, akik már az önállósulás útjára léptek. Dr. Sasvári László Ráckeve 7 iskolájának pedagógusait. Ök elmondták gondjaikat, s azt is, miben segíthetnek a szülők. Többek között kiderült, hogy a szülői munkaközösségek tagjai szinte kivétel nélkül nők, anyák. Kü.ön meghívták tehát az apákat a HNF helyi székházába, s ele? volt egy beszélgetés, hogy mindenki előtt világossá váljon: a férfiak is tudnak segíteni. Sportszerek, szerszámok Hogy miben? Néhány példa: A BKV dolgozói vállalták az óvoda rendszeres karbantartását, s hogy játékokat készítenek a gyerekeknek. A Csepel Autógyárban 700 ráckevei dolgozik. Ök megígérték, hogy szerszámokkal látják el az iskola gyakorlati műhelyeit, s megtanítják a gyerekeket arra is, hogyan bánjanak azokkal. Ugyanők ajánlották fel, hogy lambériával borítják* egy tanterem falát, hogy tornaszereket építenek az iskolaudvarra, s biciklitartót készítenek. A gyakorlati teendők után most már az elméletieken a sor. A szülői munkaközösségeket mozgósítják, hogy csökkenjen az indokolatlan felmentések száma, s az igazolatlan óráké. Ráckevén akad még teendő a tankötelezettségi törvény betartása körül. De a .testileg, szellemileg veszélyeztetett gyermekek és családok helyzetén is javíthatnak társadalmi összefogással, S ami még lényegesebb; a kettős nevelés nem ritka ezen a vidéken sem. Gyakorta késztetik a szülők a fiatalt csupán a szervezésvágyra korlátozódó érvényesülésre, s — bár az iskolában marxista világnézetre nevelik őket — a család nyomására nem egy közülük rendszeresen jár templomba. A gyerekkori kettős nevelés pedig felnőtt korban okoz meg- hasonlást... Tehát a szülőket is nevelni kell. Tágul a kör Dékány Sándor arról is beszámolt, hogy a népfrontbiFORRAS KÖNYVEK Pest alföldi „háztájija” Talán tíz éve is van, hogy az első írása kezembe került Zoltán. Zoltánnak. S már többet is elolvastam — mindnek az Alföld, artnak is Pest megyei része adta a hátteret, a témát —, amikor személyesen megismertem, s megtudtam, hogy közgazdász és Cegléden él. Pedig nem ceglédi, nem Is alföldi születése szerint. Ezt csak most tudtam meg, miután kézbe vehettem azt a két kis zsebbe kívánkozó kötetet, amelyben — Bizakodó Alföld címen megjelentek összegyűjtve cikkei, tanulmányai. Itt olvasom: a Brassói havasok aljában látta meg a napvilágot, élt Brassóban, Sepsiszentgyör- gyön, a háború sodorta gyermekként Pesterzsébetre, s csak az egyetem elvégzése után ment a maga választotta vidéki városába; az ő szavaival drága földim: Dózsa és Várko- nyi István szelleme hívott Ceglédre? Űjraolvasva — részben újonnan olvasva — cikkeit tanulmányait, felidéződik több, részben megoldott, részben oldódó gond, egykor vitatott kérdés, ami az Alföldhöz, a faluhoz, a kisvároshoz vagy a tanyavilághoz kapcsolódott. A Háztáji műhelyek vagy A főváros háztájija: Pest megye, a Mezőváros jellegű településeink korszerűsítése vagy Az Alföld-iparosítás problémái —, hogy csak néhányat emeljek ki a sorból — felevenítik e témákat. Már csak azért is érdemes itt felhívnunk a figyelmet rájuk, mert Pest megye gondjaival foglalkoznak jórészt, vagy elsődlegesen itteni példákon indulnak el. S ma is hasznosak, sok tekintetben aktuálisak ezek az írások, amelyek mindig felhívják a figyelmet a helyi erőforrásokra, -a helyi kiaknázatlan lehetőségekre, s rámutatnak arra . is. mit érdemes különösképpen ezen a vidéken kibontakoztatni, támogatni, fejleszteni. Zoltán. Zoltán könyve a kecskeméti Forrás című folyóirat sorozatában: a Forrás könyvek sorában jelent meg. Így köszönetét illik mondanunk a Forrásnak, hogy nem korlátozza tekintetét mereven a közigazgatási határokkal, hanem tááabbra: az Alföldre tekint ki vagy inkább alföldi szemmel néz a hazára. N. F. zottság rövidesen ismét sorra látogatja az iskolákat. Elsőként a nagyközségtől 6,5 kilométerre fekvő újhegyit, s a pokolhegyi iskolát, ahol sok a cigány- tanuló. Szemléletes adat: Ráckevén az 53 iskolaköteles korú cigánygyermek közül 49 rendszeresen jár iskolába. A pokolhegyi látogatásokat szeretnék rendszeressé tenni, s havonta egy alkalommal a szülők akadémiája mintájára folytatni a beszélgetést. A szülők és az iskola kapcsolatának szorosabbá tétele országos gond. Dicséretesek a ráckevei próbálkozások, s másutt is szívesen látnánk hasonlókat. Hogy erre mielőbb sor kerüljön, jövőre az egész megyében megvizsgálják a Hazafias Népfront és az iskolai szülői munkaközösségek kapcsolatát. V. G. P. Magyar-szovjet találkozó az írószövetségben A társadalom gyorsulását, legfrissebb változásait híven kifejező irodalmi műfajok — a riport, a dokumentum, a szociográfia és a publicisztika — alkalmazásáról és kiműveléséről kezdődött ma kétoldalú, magyar—szovjet tanácskozás az Írószövetségben. A tanácskozáson Bor Ambrus író tartott vitaindító előadást, amelyben nagy hangsúllyal szólt a publicisták céljairól: az objektív valóság minden részletére kiterjedő nyílt, bátor, következetes feltárásáról. A kétnapos eszmecserén Jurij Okljanszkij, a Szovjet írószövetség publicisztikai szakosztályának elnökhelyettese, a Sági című almanach főszerkesztőjének vezetésével négytagú szovjet íróküldöttség vesz részt. Belépés - felajánlással Két évvel ezelőtt 18 helyi I üzem, gyáregység, vállalat 1 egyesült anyagi erejéből meg- ; alakult Cegléden a Dózsa György Ifjúsági Munkásklub. Egy évvel később a Ceglédi Konzervgyár is csatlakozott, tizenkilencediknek. A patrónu- sok évi 15—30 ezer forinttal j járulnak hozzá a klub fenntartási költségeihez, a járás- szerte híre'sen, gazdag, érdekes programok finanszírozásához. A fenntartó gazdasági egységek KISZ-szervezeteinek tagjai szívesen járnak ide, ám a klubtagságnak „ára” van: minden új belépőnek valamilyen felajánlást kell tennie, aminek teljesítésével hozzájárulhat a kiváló ifjúsági klub cím elnyeréséhez. A nagy népszerűségnek örvendő pinceklub saját híradót ad ki Vadonat Üjság címmel, klubestjein ' gyakran közreműködnek fővárosi előadóművészek. összegző tárlatok a Nemzeti Galériában Vaszary János rajzai — Nagy Gyula emlékkiállítása Ruzicskay György életműve Fontos kiállítások nyíltak a Nemzeti Galériában, melye« lezárt vagy különös élei.müveket összegeznek. Novemberben láthatók Vaszary János rajzai, akvarelljei, 6s Nagy Gyula festményei — továbbá a még decemberben is megtekinthető Ruzicskay György-tárlat sok tanulsággal szolgainak. Vaszary János magas szakmai felkészültsége, rajzi intelligenciája és könnyedsége, kosztolányis telítettségű eleganciája nemzedékeket nevelt fel, hosszú ideig jelentett mértéket. Sziporkázóan gyors és mégis elmélyült ötletei ma is hatnak. Káprázatos témavariációi bejárták . a görög és római tájakat, — megrendítő- ek első világháborús vázlatai. Mindent megoldott, — elsősorban rajzi értelemben. Japános könnyedséggel festette aktjait, kertjeit, táncosait. Időnként mélyebbre hatolt a szerkezet, amikor szolgalegényt, Golgotát mintázott. Vonalvezetésének irama, szédítő lendülete, bravúrja jelzi, hogy képzeletének kitűnő előadója volt, a műfaj győztes sprintere. A hosszú távon elfáradt, ezzel a közeggel nem tudott mégbarátkozni. A könnyeden mély rajzi feljegyzések Vaszary lett az utókor számára, a szakmai biztonság mellett ezzel a magatartással és karakterrel. GVilid kötöttebb elme, zártabb egyéniség. — értékrendje alaposságairól épül. Vaszarynoz hasonlóan bejárta a mediterrán vidéket, főleg Itáliát, de műveiben moralizál, — egyezteti, ötvözi saját érzésvilágát a táj modell természetével. A szorgalom és a tehetség esetében is komoly összefoglalást eredményezett Tárlatán Várpalota szomszédja Firenze, zöld ruhás nő mellett Kanász áll, más sors, más idő, más állapot. Érzékeny figyelme feljegyezte az őszi erdő, füredi móló, Körmöcbánya, nádvágó és a Forum Ro- manum romjainak üzenetet tartalmazó részleteit, megfigyelte Arezzót esőben, de a bányászok mozdulatait sem felejtette el. Rajz, kép, vázlat örökíti meg a birkanyírás, kis csónak, öskü, színes szikla, álló kohász, öreg pince, teregető nő, frontfejtés, kőműves, Milánó más-más festői ajánlatait. Nagy Gyula elég energiával rendelkezett,. hogy fejek, tájak, eszmék műindító forrásanyagát meghallgassa • és kifejezze. Mihdezt önemésztő fáradhatatlansággal végezte, — belső tűzzel. Ezzel a Veszprémet, Bakonyt, Alsóörsöt, Zsennyét, Bresciát, Rodostót, Velencét bejárt irammal Döm- södöt és Nagymarost is felkereste képekkel, és nemcsak a zöld Balaton idilli szépségét látta, hanem bepillantott a savgyár 1 napi küzdelmébe is. Egyszóval: tisztességes ember, tisztességes festő volt. Ruzicska) G) ör§y életműve is a példa erejével hat. Jelzi, Vaszary János: Silas önarckép (1920) hogy az igazi'szándék és munka minden gáncs, irigység, félremagyarázás, kicsinyesség és rosszindulat ellenére megtenni gyümölcseit. Mindvégig önmaga távlataira összpontosított, művei így és ezért szolgálták és szolgálják ma is képzőművészetünk ügyét. Sajátos, különös, fontos életmű az övé is. Szarvasról indult, Párizsba érkezett, —művészetének barátai között talál iuk Kárpáti Aurélt, André Sal- mont, Jean Rollint, André Malraux-t. Töretlen fejlődését annak* Köszönne ii, nogy hiánytalanul megtanulta a mesterséget és megőrizte álmodozását. Ez az egységgé kovácsolódó, növelt állapot eredményezte, hogy az akadémikus rajzoK stabilitásától eljutott a kor képi összegezéséig; sorozatokkal. Ezen változatai feldolgozták az ember és a gép kapcsolatát századunkban, és történelmi, zenei utazásai keretében elemezte Liszt Ferenc munkásságát, Várad eseményeit, Szarvas népének életét, Tessedik Sámuel tevékenységét. Mindez, szintén eredeti ötlet a maga nemében. Előttünk áll egy festő, _aki halmozódó munkái miatt soha nem adhatott obsilot magának.. Realizmusa felhasználta az aktivizmus tanulságait is, így jutott el sajátos biofestészetéhez, melyben a szarvasi arborétum és a táj növényi világát dolgozza fel minuciózus lelkiismeretességgel. Mindhárom életmű saját életvitelünk ismeretére és felülvizsgálatára kötelez, ezúttal, festői minőséggel, hiszen az egyén kibontakozása a közösség távlatait gyarapítja elsősorban. Losonci Miklós Ruzicskay György: Géptragéűia (1340)
