Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

1976. NOVEMBER 24., SZERDA v/fefap 3 A népfront mozgalom eszközeivel Támogatás a háztáji gazdaságoknak A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fejlesz­téséről tárgyalt tegnap dél- I utáni ülésén a Hazafias Nép- I front Pest megyei Bizottsága- ] nak elnöksége. Azokat a le-1 hetőségeket keresték hogy a társadalmi összefogás miként szolgálhatja a háztájikban és kisegítő gazdaságokban folyó munkát. A téma jelentőségét néhány adat is jól szemlélte­ti. Pest megyében több mint nyolcvanezer hektáron, a me­gye földterületének csaknem 15 százalékán dolgoznak a háztáji gazdaságok és itt ter­melik a megye zöldségtermé­sének 45; gyümölcstermésének pedig 59 százalékát. Jelentős a háztáji állatállomány is: a sertések 51; a juhok 11; a ba­romfi 58 százalékát ezek a gazdaságok nevelik fel. A nyúl­ni lomány és a méhcsaládok teljes egészében a kisgazdasá­gok gondozásában vannak. Amint Dékány István, a Benta-völgye termelőszövet­kezet elnöke, a napirend elő­adója elmondta, a népfront eddig is igyekezett erősíteni a társadalmi összefogást a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének növelése érdeké­ben. Több nagyközségben fó­rumokat rendeztek a háztáji termelés jelentőségéről, an- kétokat szerveztek a technoló­giai színvonal ‘emelésének le­hetőségeiről, a felvásárlási adottságokról, előadásokon is­mertették a háztáji gazdálko­dásra vonatkozó rendelkezé­seket. Ennek a munkának to­vábbra is nagy jelentősége van, hiszen a háztáji és kise­gítő gazdaságokban dolgozik a megye lakosságának csak­nem fele, 477 ezer 230 ember. Ez mint munkaerőforrás js komoly szrepet tölt be. Az értekezleten felszólalt Antalfía Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak osztályvezetője, Kujassa Balázs, a megyei pártbizott­ság munkatársa és Kovács Antalné, a HNF Pest megyei bizottságának titkára is. Vala­mennyien hangsúlyozták: a szocialista mezőgazdaságra és a saját munkára épülő háztá­ji termelés szervezettebbé tétele, tehát fejlesztése kiemelt társadalmi ügy. Az előter­jesztett írásos beszámolóból és az értekezleten elhangzott ja­vaslatokból körvonalazódtak a népfrontmozgalom előtt álló feladatok is. A háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének növelése érdekében a népírontszerve- zeteknek kezdeményezni kell a kistermelő közösségek lét­rehozását; meg kell ismertet­ni a termelés kedvezményes lehetőségeit, fokozni kell a mezőgazdasági és állattenyész­tési szakirodalom terjesztését, valamint szorgalmazni kell a parlagon hagyott földek — sajnos elég sok van megyénk­ben — használatbavételét. Tervezik a tapasztalatok szervezett átadását is. Az ér­tekezleten megtudtuk, hogy a Házi Jogi Tanácsadó című tájékoztató kiadvány januári száma a háztáji és kisegítő gazdaságokra vonatkozó jog­szabályokat gyűjti majd cso­korba. Az elnökségi ülésen meg­tárgyalták a III. Országos Környezetvédelmi Tanácsko­zás állásfoglalásából adódó megyei feladatokat is. Kr. Gy. Gyorsjelentés a kis októberi forgalmáról A kiskereskedelem az idén október végéig 192,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. folyó áron 6,8 száza­lékkal, változatlan áron körül­belül másfél százalékkal na­gyobbat, mint a múlt év azo­nos időszakában — állapította meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium most megjelent gyorsjelentése. Az elmúlt 10 hónap alatt a korábbi évekhez képest váltó, zott a forgalom összetétele, amennyiben a~ iparcikkek for­galma jóval mérsékeltebben növekedett, mint az élelmisze­reké és élvezeti cikkeké. Az élelmiszer- és a vendéglátófor­galom nagyjából megegyezik a tervezett növekedéssel, a ruhá­zati termékeké és a vegyes iparcikkeké azonban elmaradt attól. árusítás tapasztalatai kedve­zőek. A jelentés általában megfe­lelő ruházati kínálatról szá­molt be, ugyanakkor minden cikkcsoportban akadtak hiá­nyok, elsősorban a méretekben és a választékban. A vegyescikkszakmában bő­ség és hiány egyaránt adódott. Egész évben kevés volt például a szilárd tüzelésű tűzhely, a 170 centiméteres fürdőkád, időnként az Orion televízió. — Javult a centrifugaellátás, az automata mosógép hiánya pe­dig megszűnt. Októberben ugyancsak csök­kent a szilárd tüzelőanyag-for­galom. Az építőanyagok közül szállítás elmaradása miatt ke­vés volt a cement, a tavalyinál viszont lényegesen több mész került forgalomba. KGST Szakosítás útján az elektronikában Kedden Budapesten meg­kezdődött a KGST rádiótech­nikai és elektronikád ipari ál­landó bizottságának 31. ülése. A háromnapos tanácskozáson a tagországok és Jugoszlávia delegációi vesznek részt, meg­figyelőként jelen van. a Viet­nami Szocialista Köztársaság képviselője is. A küldöttsége­ket minisztereik, illetve mi­niszterhelyettesek vezetik. Mi­vel a napirenden szereplő kér­dések egy része a tagországok távközlési intézményeit is érinti, a küldöttségBkiben pos­tai és távközlési szakemberek is helyet kapták. A délelőtt megkezdett ple­náris ülést Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. A kormány elnökhelyettese többi között arról szólt, hogy a komplex program végrehajtása során számos feladat hárul a REÁB- ra is. A KGST 30. ülésszakán meghatározott öt célprogram közül a REÁB érdekelt mind a közszükségleti cikkek, mind a gépipar egészének gyártási- fej lesztésében. A mostani ülés jelen tőségét növeli, hogy a célprogramok kidolgozásából adódó feladatokat is napirend­re tűzte, köztük a sokoldalú együttműködést; a kutatás, a fejlesztés, a késztermék- és az alkatrészgyártás szakosításá­nak bővítését, és a közös be­ruházási tevékenységét. METEOROLÓGIA Együttműködés az előrejelzésben Hat szocialista ország me­teorológusainak részvételével tudományos tanácskozás kez­dődött kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat szék­házéban. A háromnapos ta­nácskozás témája a meteoro­lógiai kutatómunkák koordi­nálása,. .összehangolása:. A szocialista országok me­teorológusai 'az előrejelzések­nél, az adatszolgáltatásoknál eddig is szorosan együttmű­ködtek, s a. közelmúltban el­határozták, hogy a közös munkát a kutatásokra is ki­terjesztik. A jelenlegi tanács­kozás napirendjén a meteoro­lógiai szolgáltatás gazdasági hatásának becslése és az ez­zel kapcsolatos tudományos munkák továbbfejlesztése sze­repel. A tanácskozás résztvevői most közösen megvitatják, hő- gyan lehetne a különböző or­szágokban folyó kutatómunka erelményeit közreadni, a kü­lönféle gazdasági ágazatok meteorológiai információs igé­nyeit felmérni, s ehhez közös mutatórendszert kidolgozni. Az előző hónapokhoz viszo­nyítva tovább nőtt a kereslet a hús- és húskészítmények iránt, tőkehúsból azonban még így is 4 százalékkal kevesebb fo­gyott, mint tavaly októberben. Javult a gyorsfagyasztott áruk kínálata, de az igényeket még így sem tudták kielégíteni. Az ipar az • igények szerint szállított a kereskedelemnek tejet és tejterméket, amelyeK- ből azonban kevesebb fogyott a tavalyinál. Az egyébként vá­lasztékos konzervkínáiaton be­lül kevés volt a befőtt, a gyű. mölcsíz. a zöldségkonzervek közül az ecetes paprika. Bébi­ételekből viszont sem mennyi­ségben, sem választékban nem tudták kielégíteni az igénye­ket. A szocialista kereskedelem 31,6 százalékkal több burgo­nyát adott, el, mint a múlt év októberében. A nagyobb keres­letet a csökkenő szabadpiaci felhozatal és a magasabb ős­termelői árak indokolták. Zöld­ségfélékből viszont 20 száza­lékkal, gyümölcsből 23,4 száza­lékkal kisebb volt a forgalom, mint egy évvel korábban. Vegyi termékekből az alap­anyaggondok és a-z import ké­sedelme miatt növekedett a hiánycikkeik szánna. A vendéglátásban a korábbi hónapokhoz képest növekedett a melegétel-kereslet, elsősor­ban az előfizetéses étkezők száma emelkedett. A vasárna­pi tej, kenyér és péksütemény VETERÁN O Az OrOSZ fold, a szovjet né­pek nagy családjának a hazá­ja befogadta és otthont adott sok olyan magyar forradal­márnak, aki a Tanácsköztár­saság bukása után menekülni kényszerült az országból. Munkát kaptak, felelős posz­tokon tevékenykedhettek, részt vehettek a forradalmi mun­kásmozgalomban. Hosszan lehetne sorolni a felszabadulás előtti forradal­mi i mozgalom kiemelkedő harcosainak nevét, mai mun­kásságát: akkor több mint nyolcezer nevet és életutat le­hetne felsorakoztatni, akik mint a forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosai — habár sokféleképpen alakult a sor­suk az elmúlt évtizedek so­rán — hittel, meggyőződéssel, bátran vállalták a párttól ka­pott megbízatásaikat. Büsz­kék lehetünk felszabadulás előtti küzdelmeikre. Ök pe­dig büszkén vállalhatják mindazt, amivé a felszabadu­lás óta hazánk lett: a szocia­lista, a szocializmus építésé­nek betetőzésén munkálkodó Magyarországot. Mindenekelőtt a forradalmi harcokban megedzett, az irá­nyítási, vezetési tapasztala­tokkal felvértezett kommunis­táknak köszönhetjük, hogy or­szágunk a 30 év alatt teljesen átalakult. Az elmaradott, ag­rár-ipari országból modern, szocialista iparral és korszerű szocialista mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrárország- gá lett. A kulturális forradalom eredményeként nőtt népünk műveltsége, jól bizonyítja ezt egyetlen adat. 1938-ban 9 millió, 1974-ben több mint 64 millió könyv jelent meg Ma­gyarországon. A termelés emelésével össz­hangban emelkedett népünk életszínvonala, gazdagodott élete. Javult a lakosság áru­ellátása. A bérből és fizetés­ből élők 90 százalékának már csökkentett, 44 órás munka­hete van. Felépült a IV. öt­éves tervben előirányzott 400s ezer lakás, s ezzel túlteljesí­tettük 15 éves, egymillió la­kás felépítését előirányzott programunkat. A veteránok munkájára mindig számíthat . a Magyar Szocialista Munkáspárt. Egyi­kük a közelmúltban azt mon­dotta a Kommunista' Ifjúsági Szövetség tagjai egy népesebb Á fontosnál fontosabb Gondolkodásbeli és ítélet­alkotói gyengéink egyike — s nem a jelentéktelenebbek kö­zül való — a végletesség. Vagy fehérnek vagy feketének altarjuk látni azt, ami tüze­tesebb vizsgálódásra, a színek sokféle árnyalatát tárja fel, de a vizsgálatnál egyszerűbb­nek tűnik a beskatulyázás, ez fehér, ez fekete. Meglelhet­jük e végletességet abban a szemléletmódban is, mely a vállalati magatartást alakítja például olyan teendőnél, mint a termelékenység növelése. Azt, hogy a gép, s általában a technikai fejlesztés lényege­sen befolyásolja az egy foglal­koztatottra jutó termelés ala­kulását, senki nem vitatja. Abban azonban kételkednünk kell, hogy csakis e forrás kí­nálkozik hasznosításra. Már­pedig a középtávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanúskodik. Mérföldek, esztendők Van, aki így fogalmaz: most válunk igazán gyárrá. A szavak színhelye az Egyesült Izzó váci fényforrásgyára, ahol esztendők óta tart az át­alakulás, s még korántsem fejeződött be. Nemcsak új gé­pek, berendezések, technoló­giák térhódításának terepe a vasút sínjeivel szegett üzem, hanem a korábbitól lényegileg különböző szemléletmódé is. ötödik ötéves tervük summá­ja az lehetne, hogy miköz­ben a termelési érték az 1975. évi háromszorosára . növekszik, a létszám változatlan marad! Sok minden kapcsolódik fel­tételként e korántsem egysze­rű teendőhöz — eddigi tevé­kenységi körök folyamátos át­adása más gyáregységeknek, így az izzólámpagyártásé, a képcsőregenerálásé stb. —, természetesen új gépek mun­kába állítása is, ám a terv lé­nyege az, hogy a gyártási fo­lyamatok szervezettségére te­szi a hangsúlyt. Nem'„a kor- .szerű üzem” látványát kíván­ja megteremteni a program, hanem a gazdaságos termelés hátterét. Gépekkel Is, szerve­zéssel :s. Mert a gyárvezetés felfogása szerint — hűen ah­hoz, amit alapelvként foga­dott el a program tárgyalá­sakor a gyári pártbizottság — az új technikánál is fonto­sabb, mit lehet elérni, s mit érnek el a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel. Indckolztfen hátrány Tapasztalati tényként, kü­lönösebb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk azt az igazsá­got, hogy a termelékenységre, ugyan különböző mértékben, de minden termelési tényező kihatással van. Befolyásol­hatja sok egyéb más mellett olyan, aprónak tűnő termelés­K (II.) csoportjának: Tudjátok, hogy mi 25 esztendeig vártunk: hadd nézhessünk egyszer szembe a szocializmus építé­sének feladataival. Mint tud­játok, csak sok ellenállást le­küzdve emelkedhettünk idáig, sok viharban volt részünk, és ma sem mindig kéklik felet­tünk a mennybolt, de mi so­hasem féltünk a nehézségektől, keressük, kutatjuk a felfelé ívelő utat... A közelmúltban Magyaror­szágon járt az egyik tőkés or­szág küldöttsége. Közülük né- hányán csodálkoztak: hogyan lehet Magyarországon eszter­gályosból miniszter, bányász­ból vezérőrnagy. íme a ma­gyar veterán bölcs válasza: En inkább azon csodálkozom, hogy önöknél, ahol állítólag demokrácia van, az ilyesmit csodálatosnak tartják.., Az Üzemeket, intézménye­ket, gyárakat járva a veterá­nok gyakran jelzik az ország vezetőinek, hogy célba ju- tott-e egy-egy elképzelésük, hol és mi akadályozza az elő­rehaladást. Ennek a felmér­hetetlen tenniakarásnak ugyancsak vég nélkül sorol­hatnánk a példáit, Forradal­• Elmaradt csodák • Látvány helyett • Meghatározó erő beni mozzanat, mint a műhely megvilágítása — a Lenfonó és Szövőipari Vállalat évente te­temes összeget költ az üzem­részek megvilágításának kor­szerűsítésére —, a gépkezelők, a szerelőszalag mellett ülők székének kialakítása — erre például az ikladi Ipari Mű­szergyárban figyeltek fel —, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők. Egyebek között az anyag- és szerszámellátás, a berendezések műveletlogika szerinti elhelyezése, az irányí­tás színvonala s így tovább. Egyszerűbben és összefogla­lóan: a termelés valamennyi alkotóelemére kiterjedő szer­vezés. Többször megismételt s más és más oldalról végrehajtott vizsgálatok Igazolták, hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalának viszonylagos el­maradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősorban nem technikai, hanem szervezési, irányítási okokkal magyaráz­ható. Köznapibban szólva: a rendelkezésre álló gépekkel és berendezésekkel az elértnél kedvezőbb termelékenységi mutatókat eredményezhet­nének. Azaz, ha haladni aka­runk, ezen a területen is — márpedig haladnunk kell, a népgazdaság ötödik ötéves terve azzal számol, hogy az ipari termelés növekedésének teljes egészét- a termelékeny­ség javulása fedezi —, akkor ne csupán a gépesítésben, az új eszközök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Páshuzamos utak A fontos teendőnél, a gépe­sítésnél is fontosabb, hogy az új technika bevezetésével párhuzamosan elemezzék a már meglevő gépelt, berende­zések kihasználtságát, szerve­zettségét s mindenekelőtt azt, az élőmunka hatásfoka milyen, miként javítható. Ezt teszi a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, amikor az SZTB tí­pusú, nagy termelékenységű, automata szövőgépek folyama­tos üzembe helyezésén túl megkeresi azokat a veszteség­forrásokat, melyek viszonylag egyszerűen betömhetők. Ilyen például a kikészítés további korszerűsítése, a csomagolás élőmunkaigényének csökken­tése, s ezek természetesen ter­melékenységnövelő intézkedé­sek is, bár első hallásra nem tűnnek annak. Minisztériumi elemzés sze­rint a pótlólagos automatizá­lás igénybevételével a gép­iparban hozzávetőleg tízezer mi, ma is alkotó életútjukat így összegzi a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata: A felszabadulás előtti forradal­mi mozgalom kiemelkedő harcosai megfelelően illesz­kednek be társadalmi éle­tünkbe. Részt vesznek a párt­ós társadalmi szervezetek vá­lasztott testületéinek munká­jában, jelentős számban töl­tenek be vezető tisztséget. Több évtizs '.es, gazdag ta­pasztalataikkal eredményesen segítik a párt-, társadalmi és állami életünk fejlődését. Időt, fáradságot nem kímélve — amíg egészségi állapotuk lehe­tővé teszi — tevékenykednek a szocialista építőmunkában. Párt-, társadalmi és állami szerveink a felszabadulás előt­ti forradalmi mozgalom ki­emelkedő harcosait az őket megillető politikai és erkölcsi megbecsülésben részesítik.;, A megbecsülés egyik for­máját fémjelzi a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetés is, amely méltó anyagi, szo­ciális, kulturális jogokkal pá­rosul. Jogokkal, amelyek csak a szabadság fáklyavivőit ille­tik. Egész népünk boldogulá­sáért vívott páratlan áldozat- készségükkel a veteránok egész népünk elismerését él­vezik. Kőszegi Frigyes megmunkáló gép teljesítmé­nyét lehetne növelni. Mégis, elgondolkoztató, hogy a me­gyében mindössze három vál­lalat középtávú tervében ta­lálkozhattunk e tényező ^el­használásával, bár a tárca központi műszaki fejlesztési alapjából támogatja ezeket a törekvéseket. Ilyesfajta lehe­tőség nem egy s nem kettő akad, de valahogy elsikkad­nak az új eszközök utáni só­várgás közepette, mintha hu- szadrangúak lennének. Gyanús, mert egyszerű A megengedhetőnél, az el­kerülhetetlennél népesebb azok tábora, akik a kicsit nem becsülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köznapibb, kevésbé látványos útjait. Valahogy gyanúsnak érzik a szerény cselekedeteket, éppen azért, mert azok egy­szerűek. Holott néhány jó pél­da —í ám sajnos, csak sza­bályt erősítő .kivételként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrende­zésével. az anyagtovábbítás, az alkatrészellátás megszervezé­sével, központi szerszámüzem kialakításával 15—20 százalé­kos termelékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan, pénzügyi rá­fordításokat nem, vagy alig követelő lehetőségekről, mint a nagy termelékenységű be­rendezések műszakszámának javítása — a Csepel Autógyár példája bizonyítja, hogy kifi­zetődő törődni ezzel —, for­gácsolás helyett a hidegalakí­tás alkalmazása. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, el­ismerő bérezést is, s azt szin­tén, hogy a munkaidő kihasz­nálásában hatalmasak a tar­talékok. Számítások szerint a munkában töltött órák 20—25 százaléka megy különböző okok miatt, márpedig ez a megyében 26—32 millió niuii- kaóra! A változáshoz itt sem gépek kellenek... Egy percig sem hisszük azt. hogy a termelékenység növe­lése nélkülözheti a jelentős gépi, technikai fejlesztést, az­az beruházási forintmilliárdok kiadását. Ékre is szükség van. ám okkal, joggal akadunk fenn azon, hogy miközben nem csökken a fejlesztési for­rások iránti éhség, a már ren­delkezésre álló eszköz.ök ka­matoztatása jóval elmarad a lehetségestől. Az új beruházá­sok tervének fontolgatásakor föl sem tűnik, az a rendkívül kedvezőtlen tény, hogy az egy­ségnyi állóeszközre jutó ter­melés nem bővül a kívánt ütemben, s bár a termelé­kenység a megye iparában fo­lyamatosan emelkedik, a lép­ték korántsem az adottságok határát jelzi. A termelékeny­ség javítása nem egyszerűen a sokféle feladat egyike. Ez az a teendő, mely meghatározó erővel szabja meg az ipar ha­ladásának útját, s vele termé­szetesen a gazdasági növeke­dés mértékét. Mészáros Ottó Tudomány és idegenforgalom Az Országos Idegenforgalmi Tanács mellett működő, az idegenforgalmi kutatásokat koordináló bizottság kedden ülést tartott az ÓIT tanács­termében. Az ülés napirend­jén az idegenforgalmi kutatá­sokkal kapcsolatos tervek megvitatása szerepelt. Mint a résztvevők megállapították: a hazai turizmus dinamikus fejlődése megköveteli az ide­genforgalmi tudományos ku­tató tevékenység fokozását. Eddig mintegy 30 különböző intézménynél végeztek ez irá­nyú kutatásokat: a hatékony­ság növelésére, a párhuzamos munkák megszüntetésére azonban koncentrálni kell a kutatást. Az ÓIT a Belkeres­kedelmi Kutató Intézetet bíz­ta meg a koordinációs feladat ellátásával. A kutató tevé­kenység támogatására évente mintegy 2 millió forintot ad az ÓIT az Idegenforgalmi fej­lesztési alapból. □ / 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents