Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

\ %MAan 1976. NOVEMBER 24., SZERDA Az SZKP KB főtitkára Bukarestben A kedd reggeli román lapok közük azoknak a pohárkö­szöntőknek a szövegét, amelyeket Nicolae Ceausescu, azRKP főtitkára, államfő és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára mondott hétfőn este Bukarestben a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott fogadáson. Nicolae Ceausescu pohárköszöntője ENSZ-közgyűl és Szovjet felszólalás az erőszak ellenes vitában PALESZTIN HATÁROZATTERVEZET Pohárköszöntőjében Nicolae Ceausescu melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és a töb­bi magas rangú szovjet vendé­get. Méltatta a Román KP és az SZKP jó kapcsolatait, a két ország állandóan fejlődő gaz­dasági, műszaki-tudományos, kulturáüs és más jellegű együttműködését — rámuta­tott, hogy e kapcsolatok fejlő­désében nagy \ jelentősége van á párt- és állami küldöttségek kölcsönös látogatásainak, kü­lönösen a magas szintű talál­kozóknak. Kijelentette: „Abból a tény­ből kiindulva, hogy népeink a szocializmust, illetve a kom­munizmust építik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy az egyes nem lényeges kérdések­ben meglevő vélemény különb­ségek ne érintsék pártjaink és államaink együttműködését, amelyekre az a nemes feladat hárul, hogy építsék a tartós barátságot és szolidaritást Ro­mánia és a Szovjetunió kö­zött.” Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása hozzá­járul a román—szovjet barát­ság erősítéséihez. PohárkösZöütőjének nemzet­közi kérdésekkel foglalkozó részében a Román KP főtitká­ra megállapította, hogy a nemzetközi életben egyre erő­teljesebben nyilvánul meg az enyhülés és 'az együttműködés irányába mutató új, pozitív irányzat. Az új nemzetközi politikai légkör kialakításában fontos szerepük van a szocia­lista országoknak, a Szovjet­unió aktív béke- és együttmű­ködési politikájának. Romá­nia, mint szocialista ország, az első helyre teszi a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal kialakult baráti, szö­vetségi és együttműködés kap­csolatok fejlesztését. Hangoz­tatta, -hogy nemzetközi kap­csolatai alapjának Románia a Jogegyenlőséget, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveit tekinti. Ceausescu méltatta a helsin­ki biztonsági értekezlet jelen­tőségét és kifejezte Romániá­nak azt az óhaját, hogy aktí­van közreműködjön az 1977. évi belgrádi értekezlet előké­szítésében. Ceausescu kijelen­tette: „A nemzetközi élet, a békéért és biztonságért vívott harc alapvető kérdéseiben Ro­mánia szorosan együttműkö-: dik a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, népeink érdekeinek, az enyhülés és a világbéke ügyének megfele­lően”. A nemzetközi kommunista Válaszbeszédében. Leonyid Brezsnyev köszönetét mondott a baráti fogadtatásért. A nyáron létrejött krími találkozóról szólt a továbbiak­ban Brezsnyev. Elmondotta, hogy Nicolae Ceausescuval barátian és őszintén megvitat­ták a szovjet—román kapcso­latok továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Ezek a megbeszélések nagyon jók és hasznosak voltak, mert a megvitatottak közül sok már a gyakorlatban is megvalósul. Brezsnyev kijelentette: „Or­szágaink között nincsenek megoldatlan fontos problé­mák. Mindnyájan érdekeltek vagyunk abban, hogy népeink érdekében a lehető legtelje­sebb mértékben kihasználjuk azokat a lehetőségeket, ame­lyek a hagyományos szovjet— román barátság kínál, őszin­tén szólva, ebben áll bukares­ti megbeszéléseink lényege is." A kétoldalú kapcsolatodról szólva Brezsnyev többek kö­zött leszögezte: „Mi nemcsak közeli szomszédok vagyunk. Az ideológia és a célok azo­nossága, a marxista—leninista eszmék, a jogegyenlőség alap­ján kialakutt együttműködés évtizedes tapasztalatai — ezek adják az objektív alapokat az előttünk álló számos problé­ma megoldását célzó erőfeszí­téseinkhez”. Ezzel összefüg­gésben Brezsnyev kitért a két ország gazdasági együttmű­ködésére, amely mind a KGST- kereten belül, mind kétolda­lú alapokon évről évre nő. Az együttműködés egyre fontosabb területének nevez­te Brezsnyev az ideológiai kapcsolatokat. Ennek az együttműködésnek — mutatott rá — hatalmas jelentősége van _ az imperializmus ellen folyó közös harc szempontjá­ból. „Teljesen törvényszerű az a tény, hogy a nemzeti erő­feszítésekkel párhuzamosan, sikereink egyik fontos össze­tevője testvéri együttműkö­désünk, az a természetes óhaj, hogy ne csak saját érdekein­ket vegyük figyelembe, ha­nem szocialista barátainkét is” — mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára ezek után kijelentette: „A Szovjet­unióban nagyra értékeljük a Román Szocialista Köztársa­sággal a nemzetközi politika mozgalom kérdéseit érintve Ceausescu hangoztatta, hogy az RKP széles körű kapcsola­tokat fejleszt minden kommu­nista és munkáspárttal, fellép egységük és szolidaritásuk erősítéséért. Ezzel kapcsolat­ban méltatta a berlini érte­kezletet, amely nagymérték­ben hozzájárult a kommunis­ta pártok együttműködésének megerősítéséhez. kérdéseiben való együttműkö­dést, amikor ez érvényesül és úgy véljük, hogy minél szélesebb lesz, annál job­ban használ a béke és a szo­cializmus ügyének, közös cél­jainknak és eszméinknek”. Megállapította, hogy jó volt az együttműködés a román párt­tal az európai kommunista pártok idei értekezletének elő­készítésében. „Eredményesen működünk együtt most is a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé közeljövő­ben sorra kerülő ülésének elő­készítésében. Ez az ülés, re­méljük, újólag és jelentősen hozzájárul majd az európai és közvetve az egész világ béké­jének megerősítéséhez. Ne­künk, valamennyi testvéri szocialista országnak, termé­szetesen még sok közös erőfe­szítést kell tennünk. a belgrá­di értekezlet előkészítésében. Azt szeretnénk, hogy ez a ta­lálkozó ne propagandapárbaj színtere legyen, hanem a jó­akarat konstruktív fóruma, pozitív eszmék serkentője a helsinki záróokmányt aláíró államok kölcsönösen előnyös békés együttműködése tovább­fejlesztésének szempontjából. Végül úgy vélem, hogy a szocialista országok kitartóan, szolidárisán és összehangoltan eljárva képesek sokat tenni azért, hogy közelebb hozzuk korunk egyik legégetőbb prob­lémájának megoldását — tt fegyverkezési hajsza megféke­zését és a gyakorlati lépések­re való áttérést a felhalmozó­dott fegyverkészletek csök­kentésére, vagyis a leszerelés­re. Éppen ennek a kérdésnek a megoldása kínálja a kulcsot a valóban tartós békéhez, a nyugodt, alkotó, emberhez méltó élethez a jelen és a jö­vő nemzedékek számára. A béke, a leszerelés oldalán ha­talmas erők állnak, az embe­riség döntő többsége. A prob­léma az, hogy ezeket az erő­ket mozgósítsuk, tevékenysé­güknek megadjuk a szükséges irányt. Ebben a vonatkozás­ban ránk, kommunistákra, szocialista országokra való­ban történelmi felelősség há­rul. Járjunk el tehát elvtársak úgy, hogy később egyikünk­nek se legyen oka szemrehá­nyást tenni magának azért, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt”. Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülésszakán az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatá­sáról szóló szerződés megkö­tésének jogi következményei­ről folyó vitában felszólalva hangsúlyozta: egy ilyen szer­ződés megkötése hatalmas lé­pés lenne a béke megerősítésé­nek és a háború elhárításának útján, nagy mértékben hozzá­járulna a nemzetközi helyzet további javulásához, az eny­hülés tendenciájának megerő­sítéséhez. Az erőszaíkröL való lemondásról szóló szerződés megkötése kétségtelenül eny­hítené a katonai konfrontációt, kedvező előfeltételeket terem­tene a fokozódó és a béke ügyére nézve veszélyes fegy­verkezési hajsza megszünteté­sére és a leszerelésre. A szerződés — hangsúlyozta a szovjet delegátus — megszi­lárdítaná a nemzetközi bizton­ság alapjait anélkül, hogy két­ségessé tamné bárki jogait, bár­ki érdekeit, amennyiben ezek az érdekek egybeesnek az egyetemes béke biztosításának céljaival. Az ENSZ húsztagú palesz­tin-bizottsága hétfőn határo­zattervezetet terjesztett a köz­gyűlés 31. ülésszaka elé. A ha­tározattervezet, amelynek társ­szerzői között van a Magyar Népköztársaság és az NDK is, mindenekelőtt leszögezi: a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke nem valósítható meg a palésztinai nép problé­máinak megoldása nélküL Plenáris' ülést’’ 'tartott a Ve­nezuelai Kommunista Párt Központi Bizottsága. A rész­vevők megvitatták a lakosság helyzetét, az államosított kő­olajipari és érckitermelő vál­lalatok fejlődését, valamint a mezőgazdaság problémáit. A plenum foglakozott a CIA fel­lazító tevékenységével is. A plénium határozatban szö­Bécsben hivatalosan cáfol­ják azokat a nyugati hírügy­nökségi jelentéseket, amelyek szerint állítólag 20 százalékos olajáremelésre tesz javaslatot az OPEC gazdasági bizottsága. Mint ismeretes, a szakértők­ből áüó munkaszerv a napok­ban fejezte be tanácskozását A palesztin bizottság időrendet Javasol az izraeU csapatok arab területekről való kivonására. A tervezet szerint 1977. június 1-ig valamennyi megszálló csapatnak el ken hagynia az l9€7-ben elfog­lalt arab területeket. Az így fel­szabadult területeket az Egyesült Nemzetek Szervezete venné át, amely aztán az Arab /Ligával együttműködve a területeket át­adná a Palesztina! Felszabadítás! Szervezetnek. A tervezet kon/írói javaslatokat tartalmaz, hogy két­szakaszos terv keretében a palesz­tinokat visszatelepítsék hazájukba. A hétfői vitában felszólalt többek között Kuba, Laosz, Banglades és Indonézia kép­viselője. Valamennyien támo­gatásukról biztosították a ter­vet. A spanyol televízió hétfőn közölte, hogy a kormány re­formprogramjáról döntő nép­szavazást december 15-én ren­dezik meg. Hétfőn este Madridban, sza­badlábra helyezték a Spanyol Kommunista Párt délelőtt le­tartóztatott ót tagját. Mint je­lentettük a KP aktivistái a párt programját népszerűsítő plakátokat ragasztottak a falra egy madridi metróállomáson. Hetvenezer általános iskolai tanító és tanár lépett sztrájk­ba kedden Spanyolországban 30 százalékos fizetésemelést és kedvezőbb nyugdíjfeltételeket követelve. Adolfo Suarez spanyol kor­mányfő szerdán egynapos hi­vatalos látogatásra Portugáliá­giezte le, hagy a jelenlegi vene­zuelai kormány lényegében tá­mogatja a Szovjetunió és a szocialista országok békepoliti­káját, szolidaritást vállal az imperialista és a gyarmati el­nyomás ellen küzdő országok­kal és népekkel. A plenum nagy figyelmet szentelt a venezuelai baloldali és előkészítette a miniszteri konferenciát, amelyen dönte­nek a kőolaj árának emelésé­ről. Az osztrák fővárosban vál­tozatlanul arra utalnak, hogy az emelés mértéke tíz száza­lék körüli lesz. Az OPEC-en belül a mérsékelt szárny be­folyása érezhetően növekedett. Ennek a csoportnak szóvivő­je Jamani, szaud-arábiai olaj­ügyi miniszter, aki arra fi­gyelmeztetett: a túlzott ár­emeléssel az OPEC kihívná a fejlett iparral rendelkező nyu­gati országok „ellenlépését” — ezért célszerűbb lenne a reáüs árak megállapítása. Dar Es-Salaam Konkrét határozattervezet az afrikai felszabaditási mozgalmak támogafására Dar Es-Salaamban hétfőn megkezdte munkáját az Afri­kai Egység Szervezet felszaba­dítás! bizottsága. Az öt napra tervezett tanácskozáson 21 af­rikai állam,, valamint felsza- badítási szervezet képviselteti magát. A munka középpontjá­ban a namibiai, a zimbabwei és a dél-afrikai felszabaditási mozgalmaknak nyújtandó fo­kozott anyagi támogatás kér­dése áll. Az AESZ felszabadí­tás! bizottság konkrét határo­zattervezeteket dolgoz ki, amelyeket a szervezet minisz­teri tanácsának 28. ülésszaka elé terjesztenek. Ezt az ülés­szakot jövő éV januárjában Lusakában tartják. ALGÉRIA Hatályba lépett az új alkotmány Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság Forradalmi Tanácsának elnöke aláírta az új alkotmány hatályba lépéséről szóló dek­rétumot, Az ország új alap­törvénye, amelyet a november 19-én megtartott országos nép­szavazás fogadott el döntő szavazattöbbséggel, rögzíti, hogy az algériai forradalom a szocialista utat választja. Az alkotmány értelmében idén decemberben megválasztják a köztársasági elnököt, majd 1977 januárjában a nemzet­gyűlést ha utazik. Az 1974-es portugál fordulat óta ezúttal először lá­togat spanyol kormányfő Lisz- sziabonba. A betiltott Spanyol Kommu­nista Párt aktivistái egyhetes propagandakampányt kezdtek. A párt tagjai a metróáliamá- sokon és buszmegállókban a „Mundo Obrero” című illegá­lis kommunista lap példányait nyújtották át a járókelőknek. Sajtó jelentések szerint a rend­őrség kedd esüg 18 aktivistát tartóztatott le, sőt Madridban a rendőrök figyelmeztető lövé­seket adtak le, amikor a járó­kelőik megpróbálták megaka­dályozni a letartóztatásokat. CSAK RÖVIDEN... ALEKSZEJ SIBAJEVET, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának keddi ülé­sén megválasztották a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnökévé. Sibajev 1915-ben született. 1959-től a legutóbbi időkig az SZKP sza- ratóvf területi pártbizottságá­nak első titkáraként tevékeny­kedett. Az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. AZ NSZEP Központi Bi­zottsága és a „Béke és Szocia­lizmus” szerkesztősége rende­zésében kedden nemzetközi konferencia kezdődött Berlin­ben. A tanácskozás témája: a gazdasági és politikai rend­szer kölcsönhatása a szociaüs- ta országokban. URHO KEKKONEN finn köztársasági elnök fogadta Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisztert. Patolicsev vezeti az 1977-es kölcsönös áruszállításokról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet delegációt. A SZOVJETUNIÓBAN és az Egyesült Államokban működő ENSZ-társaságok képviselői Moszkvában megvitatták a fegyverzetek korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos kér­déseket, valamint a szovjet— amerikai viszonnyal összefüg­gő általánosabb jellegű prob­lémákat. LÍBIAI ARAB NÉPI KÖZ­TÁRSASÁGNAK nevezik ezentúl hivatalosan Líbiát. Az ország nevének megváltoztatá­sáról szóló döntést a líbiai leg­felsőbb népi kongresszus hozta, Kadhafinak, a líbiai forradal­mi parancsnokság elnökének javaslatára. IVOR RICHARD, a genfi Rhodesia-konferencia brit el­nöke kedden újabb javaslattal próbálkozott kiutat találni a három hete folyó tárgyalások zsákutcájából: azt javasolta, hogy 1978. február 1-én tart- ság meg a választásokat Rho­desiában és egy hónappal ké­sőbb, március 1-én kiáltsák ki az akkor már Zimbabwe nevet viselő ország függetlenségét. JAMES CARTER, az Egye­sült Államok megválasztott elnöke — alti hétfőn a Fehé" Házban egyórás eszmecserét folytatott Gerald Ford elnök­kel — kedden a kongresszus demokrata és köztársasági pár­ti vezetőit, a szenátus és a képviselőház külügyi bizottsá­gának tagjait fogadta. TÖBB MINT KÉT ÉS FÉL MILLIÓ olasz közalkalmazott tartott kedden — egy hónapon belül másodszor — egynapos sztrájkot Chiléről Nürn A bolgár jogászszövetség e hónapban nyilatkozatban ítélte el a chilei katonai junta terrorját. A junta titkosrendőr­sége továbbra is tömeges letartóztatáso­kat hajt végre, s a foglyoK ezreit kí­nozza embertelen módszerekkel. A hit­leri Gestapo példáját követve a junta külföldre is kiterjesztette terrorszerve­zetének, a DINA-nak tevékenységét. Már ezért önmagában is „méltó”, hogy mától három napon ál Nürnberg- ben a második világháború fasiszta bű­nösei elleni per színhelyén tartanak nemzetközi fórumot a chilei fasiszta junta bűntetteinek elítélésére. A fórum megrendezését két évforduló is idősze­rűvé teszi: harminc esztendeje tartották a hitleri fasizmus főkolomposainak tár­gyalását és három éve ragadta magá­hoz puccsal a hatalmát Santiagóban a chilei fasiszták csoportja. A tanácsko­záson részt vesz az egykori nürnbergi­per több tanúja, a vád képviselői pedig a chilei haladó személyiségek, köztük Hortensia AUende asszony, a meggyil­kolt chilei elnök özvegye. A fórum rendezői szem előtt tartják azt is. hogy az NSZK kormánya jelen­leg közvetett módon jelentős gazdasági támogatást nyújt a santiagói rezsimnek: ezért kifejezésre kívánják juttatni az NSZK haladó közvéleményének állás­pontját, amely elítéli a junta minden­nemű támogatását. Az elmúlt hetekben tovább fokozódott a chilei junta nemzetközi elszigetelődé­se. A Népi Egység pártjai és a chilei kereszténydemokraták között mind szo­rosabbá válik az együttműködés. Üj po­litikai fejlődésnek minősül, hogy a ke­reszténydemokratáik egyre élesebben szembefordulnak a tábornokok ural­mával és együttműködnek a baloldali haladó erőkkel a szakszervezeti- és di­ákmozgalmakban, az emberi jogok vé­delméért folyó küzdelemben. Miként Clodomiro Almeyda egyik legutóbbi sajtóértekezletén mondotta: a Chilén kívül élő chilei hazafiak nem tervezik egy politikai menekültekből álló emig­ráns kormány felállítását, mert ez meg­nehezítené a junta megdöntéséért jelen­leg eredményesen folyó nemzetközi harcot. Az elmúlt napokban Pinochetek igye­keznek „mindent megtenni”, hogy egy­részt gazdaságilag kátyúba juttatott ha­talmukat átmentsék, másrészt félreve­zetve a nemzetközi közvéleményt, jobb színben tüntessék fel magukat. Santia- góba látogatott Videla tábornok, az ar­gentin katonai junta vezetője, s bár a két ország gazdasági együttműködé­sére vonatkozóan megegyeztek, de Vi- dela kizárta annak a lehetőségét, hogy Chilével és Uruguay-jai politikai blok­kot hozzanak létre. Kijelentette: Argen­tína nem változtat önálló politikáján és „nem kívánja, hogy olyasmivel azono­suljon, ami nem válik hasznára”. A chilei junta a napokban háromszáz politikai fogoly szabadonbocsátását is elrendelte. Ez szintén a fasiszta rezsim egyre mélyülő belső és külső elszigete­lődésének eredménye: kísérlet arra, hogy megtévessze a világ közvélemé­nyét az országban uralkodó tényleges helyzettel kapcsolatban. A Pinochet által „nagyvonalú gesz­tusnak” feltüntetett intézkedés azonban a bebörtönzötteknek csak egy kis részét érinti. Nem vonatkozik a hatezer politi­kai fogolyra, a vizsgálati fogságban tar­tott ezer hazafira, s arra a több, mint kétezer „eltűntre”, kiket a DINA hur­colt el, s természetesen Luis Corvalanra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára, valamint a Népi Egység más vezetőire sem, kiket 1973. szeptembere óta kon­centrációs táborokban tartanak, bár nem voltak képesek vádat emelni elle­nük. Épp így elítélendő a junta „cse­remanővere” is, amellyel néhány fogva tartott kommunista vezető szabadon bocsátását ahhoz a feltételekhez kötik, hogy a Szovjetunióban és Kubában bo­csássanak szabadon néhány elítélt köz­törvényes bűnözőt. Ténylegesen az egész chilei nép Pi­nochet foglya. Senki sem hiszi el a tá­bornoknak, hogy Chilében mindössze 1168 a politikai foglyok száma, hisz 1973. szeptembere óta legkevesebb, negyvenezer embert börtönöztek be. A fasiszták hatalomra jutása óta Chilé­ben módszeresen irtják a nemzeti érté­keket, gúzsba kötötték a szabadságot, lábbal tiporják az emberi méltóságot — így joggal kerülnek most Pínocheték a nemzetközi közvélemény ítélőszéke elé, Nürnbergben. Alacs B. Tamás Leonyid Brezsnyev válaszbeszéde CARACAS A kormány bel- és külpolitikájáról tárgyalt a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottsága I erők tömörítésének. f mm ..................................... . ■■ ■■■■■■■ -■■■ — Bé csi olajcáfolat A spanyol kormányfő ma Lisszabonba látogat á

Next

/
Thumbnails
Contents