Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

1976. NOVEMBER 23., KEDD Befejeződtek a magyar-szovjet mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési tárgyalások Látogatások Pest megyében Dr. Bíró Ferenc, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette- < se és P. A. Paszkar, a Szov­jetunió Állami Tervbizottságá­nak első elnökhelyettese no­vember 16—22. között tárgya­lásokat folytattak az 1980 utá­ni magyar—szovjet mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttműködés bővítésének le­hetőségeiről. P. A. Paszkart fogadta Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke; dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint Párái Imre, az MSZMP KB osztályvezetője. P. A. Paszkar és kísérete felkeresett számos mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemet. Járt az Agárdi Állami Gazda­ságban, Tolnatamásiban, Nagyberkiben, a Balatonbog- lári Állami Gazdaságban. Meglátogatta a martonvásári kutatóintézetet, a Bábolnai Ál­lami Gazdaságot, a dánszent- miklósi tsz-t, a hernádi ba­romfiüzemet és a Duna Tsz-t. P. A. Paszkar hétfőn eluta­zott hazánkból. Búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Dr. Szekér Gyük az NDK-ha utazott Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar ta­gozatának elnöke, a bizottság elnökeinek találkozójára hét­főn a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Kinevezések Dr. Juhár Zoltánt, a Minisz­tertanács felmentette belke­reskedelmi miniszterhelyette­si tisztségéből és a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa belke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Sel- meczi Lajosnét belkereskedel­mi miniszterhelyettessé nevez­te ki. Eredeti ötletekkel módszeresen Segítik a pályaválasztást a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban így gondoskodnak a munkásután­pótlásról. Kedves szülő! ... nevű gyermeke álta. lános iskolai tanulmányai­nak befejezése előtt áll. Válaszút elé került, keresi az élete boldogulásához vezető utat. Melyik iskolá­ban folytassa tanulmá­nyait? Érdeklődésére szívesen állunk rendelkezésre a csü­törtöki és pénteki napokon, 8—14 óráig. Gyermeke szerencsés pá­lyaválasztásához sok sikert kíván: a Csepel Autógyár oktatási osztálya. A gyár megyénk legnagyobb Ipari üzeme. Évi termelési ér­téke megközelítően 800 mil­liárd forint. Tíz-tizennégyezer embert foglalkoztat. Soraik­ban 7800 munkás, s 37 száza­lékuk szakképzett. Az egy fő­re jutó évi átlagbér 37 ezer 200 forint. Mégis munkaerő­hiánnyal küszködnek, ötszáz­hetven munkást ’tudnának még alkalmazni, közöttük 130 szakmunkást. Lássuk tehát, mit tesz az autógyár, hogy megnyerje a pályát választó fiatalokat! Kiállítás hétfőtől Mint azt már hírül adtuk a minap; a Pest megyei pálya- választási tanács legutóbbi ülését a Csepel Autógyárban tartotta. A napirenden pedig az iménti kérdésre választ adó beszámoló szerepelt. Soós Mihály, a gyár oktatási osz­tályának vezetője mondotta: — Munkánk lényeges része a pályaválasztó fiatalok fel­világosítása. Tegnap nyílt az a ráckevei járási pályavá­lasztási kiállítás, melyet a 208. számú Szigetszentmiklósi Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­tel és Szakközépiskolával kö­zösen rendeztünk a sziget­szentmiklósi gyártelepen. — Járműmaketteket, a gyár termékeit, szakmai szemlélte­tő eszközöket mutatunk be. Külön tablón állítjuk ki azo­kat a képeket, melyek a spor­tolási és kulturálódási lehe­tőségekről tájékoztatják a fiatalokat. A járás iskolai ta­nulóit a gyár buszával szállít­juk a helyszínre. Mintegy 2000 iskolást várunk, s a gyá­rat is bemutatjuk nekik. Ez a kiállítás már a kilencedik a sorban. Idei újdonságunk az az öt különböző prospektus, melyet minden látogató aján­dékba kap. Ezeken, pályavá­lasztási lehetőségeket kíná­lunk, a mechanika és elektro­mosságtan legfontosabb kép­letei vannak hátoldalukon. Szakkör az üzemben — Egyéb lehetőségeinket sem hagyjuk kihasználatla­nul. A szigethalmi általános iskola három nyolcadik osz­tálya — összesen 90 fiatal — vesz részt heti négyórás poli­technikai szakköri foglalkozá­sainkon, a gyár tanműhelyé­ben. Bár a módszer előnyei tagadhatatlanok, mi mégis el­követtünk két hibát. Nem vá­logattunk a fiatalok között, s megesett, hogy például a lá­nyokat nem kötötte le elég­gé a foglalkozás. A másik baklövésünk az volt, hogy óratervet készítettünk, s nem vettük figyelembe az iskolá­sok kívánságait. A jövőben csak azokat hívjuk majd a szakkörbe, akiknek érdeklő­dési köre egybeesik itteni le­hetőségeinkkel, s azt is hagy­ni fogjuk, hogy az ő kíván­ságaik jussanak érvényre. Most tárgyalunk a sziget­szentmiklósi 1. számú általán nos iskolával, hasonló szak­kör szervezéséről. — Arra is rájöttünk — no nem magunktól — a Pest me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet munkatársainak segítségével —, hogy nem ele­gendő a sokszor pályaválasz­tásra még nem érett fiatalok meggyőzése. Épp ezért nagy gondot fordítunk dolgozóink — a szülők — tájékoztatásá­ra. — Üzemi lapunkban, a Fényszóróban gyakorta jelen­nek meg olyan írások, me­lyeknek nem titkolt célja: meggyőzni a szülőket, hogy hívják gyerekeiket is hozzánk dolgozni. Felhasználjuk a munkástovábbképző tanfo­lyamokat s a nőfelelősöknek tartott előadásokat is hason­ló célra. A fogadtatás — A gyár 31 szakmunkása vállalta lakóterületén, hogy a helyi iskolával együttmű­ködve segíti a fiatalok pálya- választását. A szocialista bri­gádok is számos lehetőséget kínálnak: nem egy közülük vállalja egy-egy iskola kerí­tésének megjavítását, vagy például ruhafogasok, virág­tartók elkészítését. Ezek a brigádok megnyerhetik ügyünknek az iskolák vezetőit, pedagógusait, s magukat a gyerekeket is. — Több iskolával, így a 208-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézettel és Szakközépiskolával is szerző­dést kötöttünk. Jelenleg 73 első-, 111 másod- és 137 har­madéves szakmunkástanuló végez gyárunkban gyakorlati munkát. Társadalmi, tanul­mányi ösztöndíjjal támogat­juk őket. S ami még lénye­gesebb: a végzett szakmun­kásokat kell megnyernünk. Minden fiatal, aki első mun­kahelyéül gyárunkat választ­ja, az alábbi levelet kapja: Kedves ..... elvtárs! Köszöntjük Önt abból az alkalomból, hogy iskolai tanulmányait befejezve el­ső munkahelyéül a Csepel Autógyárat választotta. Az előttünk álló nehéz, de ép­pen ezért szép feladatok perspektívát jelentenek minden kezdő fiatal szá­mára vállalatunknál. Számítunk az ön lelkes, odaadó munkájára, amihez jó egészséget kívánunk. — S néhány hónap múltán ezeket a fiatalokat összehív­juk, mondják el első tapasz­talataikat, gondjaikat, javas­lataikat. Vasvári G. Pál A lazsáló lóerők júdásai A bizonyítványt az MGI adja Ahol a fül már nem megbízható Gödöllőn, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben sok éve foglalkoznak már a mező- gazdaságban használatos be­rendezések optimális kihasz­nálását célzó vizsgálatokkal. Az intézet mérés- és számítás- technikai osztályának feladata egyebek között az, hogy az MGI szakfőosztályai számára energetikai és szilárdsági mé­résadatokat szolgáltasson, mű­szereket készítsen, s minősí­tést adjon arról; a vizsgált mezőgazdasági gépek milyen energiaigényűek, milyen tere­pen, mely növénykultúráknál alkalmazhatók a leggazdasá­gosabban? Évente félszáz gép vizsgázik náluk. Tárcsaarányok A külföldről érkező gépek prototípusai először az MGI valamelyik vidéki telephelyé­re kerülnek, ahol megkezdik a masinák tervszerű gyötrését. Kör alakú betonpályán róják napokon át útjukat, majd rá­kerülnek a rezgetős görgősfá­rasztóra, de nem ritka az sem, hogy az utolsó szakaszként a gépeket a szó legszorosabb ér­telmében szétverik, azt vizs­gálva ily módon, mennyire állják az ütést, borulást. A szakfőosztályok dolgozói mel­lett megtalálhatók ezeknél a vizsgálatoknál az intézet mé­rés- és számítástechnikai szakemberei is, akik mérőko­csijukat karvastagságú kábe­lekkel csatlakoztatják a vizs­gált gép kritikus pontjaihoz, s műszereik segítségével azt figyelik: tökéletesen kihasz­nálják-e a gépkezelők az alat­tuk zakatoló konstrukciókat. Műszer a vezetőfülkében Szalura István, az MGI mérés- és számítástechnikai tudományos osztályvezetője: — A mi feladatunk például vizsgálatokkal alátámasztani, hogy egy 245 lóerős Rába— Steiger traktor mögé ne olyan tárcsa kerüljön, amelyet egy MÁZ 50-es is könnyűszerrel elhúz. — A kereskedelem számára nálunk nem készülnek műsze­rek. Azok a speciális mérőbe­rendezések, amelyek osztá­lyunk műhelyeiből kikerül­nek, elsősorban az intézetben folyó kutató munkát hívatot­tak segíteni. Az intézet műszerészműhelyében Marton János technikus a perme­tezőgépekbe szerelhető dugulásjelző berendezés elektronikai részén dolgozik. Bozsán Péter felvétele Ilyen műszer a közelmúlt­ban kidolgozott szerkezetek közül az, amely kombájnra erősítve a betakarító gép ki­használtsága mellett egyúttal arról is értékes információkat közöl, milyen mérvű a betaka­rítás hatásfoka, mekkora a szemveszteség. Köztudott, hogy a kombájn haladási se­bességével egyenes arányban nő az elhullajtott gabonasze­mek száma. Van azonban egy olyan pont, ahol a betakarítás ütemét már nem szabad to­vább lassítani, még akkor sem, ha azzal a szemveszte­ség tovább csökkenthető len­ne. Ennek az optimális beta­karítási sebességnek a megál­lapítására alakították ki szem- veszteségmérő műszerüket az MGI szakemberei. Az ötletes automata a kombájn vezető­fülkéjében szólva jelez a nye­regben ülő gépkezelőnek — a szemveszteség alakulásáról adva hírt. A berendezés vi­szonylag gyors sikert aratott. Űjabb és újabb példányai az­óta már sorozatban készülnek az Elektromos Mérőműszerek Gyára esztergomi telephelyén. Az új, nagy teljesítményű gépek üzembe állítása új fel­adatokat ró a szakemberekre és gépkezelőkre egyaránt. Rö­viden fogalmazva, arról van szó, hogy egy 240 lóerős gép­kolosszusnál — például egy Rába—Steigér traktornál — a vezető füllel már képtelen ér­zékelni azt, hogy erőlködik-e, vagy lazsál a gép. Rossz talaj- viszonyok esetén szinte elke­rülhetetlen az. bármilyen bor- dázatú legyen is a gumi, hogy az erőgép kereke meg ne csússzon. Ez veszteséget okoz, ami üzemanyag-túlfogyasztá­VETERÁNOK (I.) TVovember 24-én ünnepeljük pártunk megalakulásá- nak 58-ik évfordulóját. Majd hat évtized telt el e történelmi dátum óta, s az alapítók többségének ne­ve már mindörökre bevopult a magyar nép forradal­mi történetébe. Köztünk élnek, dolgoznak, figyelnek még jó néhányan az első évek harcosai (közül. Rájuk emlékezünk ezekkel a sorokkal. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom a veterán jelző­vel tiszteli mindazokat, akik egész életük során részesei, vezetői vagy közkatonái a marxizmus—leniniamus esz­méinek valóraváltásáért folyó önfeláldozó küzdelemnek. Nehéz lenne megmondani: hányán álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban a pro­letariátus hatalmáról, amely először és Végérvényesen a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban öltött testet. Az októberi forradalomban, a polgárháború, a honvédő há­ború harcaiban az orosz nép­pel vállvetve küzdöttek a töb­bi népek fiai is. Kották sok magyar hős áldozta életéi, a forradalomért. IdízzüK fel em­léküket. Mindenekelőtt Ligeti Károly emlékét, aki 1913. má­jus—júniusában az Omszkol védő internacionalista osztag parancsnoka volt, aki seoesül ten fogságba esett és Kolcsak 1 fehérgárdistái kivégezték. Li­geti Károlyt, a költőt és láng­lelkű agitátort, aki a munka és a forradalom vörös zászlaja alá ilyen szavakkal tömörítet­té magyarok és más nemzeti­ségűek ezreit: A mi jövendőnk, gyermekeink, unokáink egyet­len öröksége: a forradalom! Készek vagyunk arra, hogy az orosz forradalmat, amely az egész világnak békét és testvé­riséget hoz. az életünkkel is védelmezzük __ oz orosz for­ra dalom, mint a dolgozó népek fölszabadításának forradalma, egyúttal a mi forradalmunk is, magyar dolgozóké. Ma Pest megye testvérme­gyéje székhelyén, Omszk vá­rosában emlékmű őrzi emlé­két, hirdeti a hős magyar in­ternacionalista dicsőségét. 1918. május 22-én Sza­muely Tibor így lelkesítette a hazatérő és a Szovjet-Oroszor- szágban maradó hadifoglyo­kat: A forradalom útjai tisz­ták, világosak és egyenesek. A proletariátust a forradalom út­jára sodorta osztályhelyzete. Proletárérdekeink eléréséhez, a tőkés kizsákmányolástól való teljes felszabaduláshoz, a kom­munizmus első grádicsáig csakis ez az út vezet. Akik pe­dig ezt az utat járják, nem té- velyeghetnek rajta sem jobbra, sem balra: az ingadozás, a sö­tétben tapogatózás nem a for­radalmár tulajdonságai1 közé tartoznak... .... Menjetek haza, de nem azzal a céllal, hogy újból az imperializmus jármába hajtsá­tok fejeteket, újból fegyvert fogva kezetekbe, újabb test­vérgyilkosságra induljatok. A fegyverekkel zsarnokaitok ke­zetekbe adják egyúttal a ha­talmat is; ne felejtsétek el so­ha, hogy a hatalommal élni is lehet, sőt élni is kell. A példa előttetek áll, az orosz forrada­lomból sok mindent megtanul­hattatok! Szamuely Tibor lelkesítő és útmutató szavai a bizalmat és győzelembe vetett hitet plán­tálták el ezrekben és tízezrek­ben, amely nem maradt nyom­talan. A világtörténelem nagy for­dulópontján a magyar mun­kásmozgalom történetében is új fejezet kezdődött. Hazánk­ban is kibontották a szocializ­mus zászlaját, megalakult és elindult útjára a .vagya: mu <- kásosztáiy {orrad árui, marx:s- ta—leninista élcsapata a Kom- munisták Magyaromigi Párt­ja, majd négy nőnappal ké­sőbb, 1919. március 21-én — a magyar proletárok orosz test­véreik példáját követve — ki­kiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot. A Tanácsköztársaság kiví­vásában nagy szerepük volt a hazatérő hadifoglyoknak, akik az orosz proletariátus forra­dalmi harcában ismerték meg a győzelemhez vezető utat, s hazai osztálytestvéreikkel ösz- szefogva, a magyar proletariá­tus és minden kizsákmányolt harcának eredményeként te­remtették meg a világ második tanácshatalmát, a magyar pro­letariátus első diktatúráját. A nemzetközi imperializmus minden erejét latba vetve ösz- szefogott a magyar proletariá­tus forradalma ellen. A fiatal Vörös Hadsereg hősiesen védte szocialista hazáját, harcai — különösen a dicsőséges északi hadjárat — egyike legszebb nemzeti hagyományainknak. Az ellenség túlereje győzött, 1919. augusztusában vérbefoj- tották a Tanácsköztársaságot Az orosz proletariátus még nem volt olyan helyzetben, hogy katonai segítséget is tu jdott volna adni. De az a tu­dat, hogy a proletárforracta'.om a világ egyhatodán győzött, s ezzel a szocializmus győzelme: útjára indult, erőt és bátorsa got adott a magyar vi'.ernacio- nalistáknak és forradalmi erőknek ahhoz, hogy a harcot — ha ideiglenesen más mód­szerrel is — folytassák, s ha később is, de eljön a végső győzelem. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk) son, a munka lassulásán, s a gumiköpenyek kopásán egy­aránt jól mérhető. Sajnos, a forintok ezreivel is. A Rába— Steiger traktornál maradva, Szatura István elmondotta például, hogy az ilyen gép­óriáson nyolc gumiköpeny ta­lálható. Mérettől és bordázat­tól függően darabonként ezek­nek az ára 20—40 ezer forint között van. A megengedettnél tartósan nagyobb csúszás ese­tén a traktorvezető akár 4—5 nap alatt is tönkretehet egy ilyen garnitúrát, sok ezer fo­rintos kárt okozva a közös gazdaságnak. Traktor — öf kerékkel Az ilyesfajta hibák megelő­zésére a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet az egyik moszkvai társintézéttel közösen új műszert dolgozott ki: az úgynevezett kerékcsú- szás-visszajelző automatát. A traktor aljára egy ötödik ke­reket illesztettek a szakembe­rek. Ez méri a tényelegesen megtett utat, s a készülék se­gítségével újabb és újabb adatokat juttat a vezetőfülké­be, a haladás hatásfokáról. Az elmúlt három év alatt az MGI-ben működő mérés- és számítástechnikai csoport lét­száma megkétszereződött. Gé­pész- és villamossági mérnö­kök, matematikusok, szervező- programosok, és agronómusok fáradoznak azon, hogy a me­zőgazdaságban munkába álló új gépek használati utasítással ellátva kerüljenek a közös gazdaságokhoz, s ily módon kapacitásuknak a legmegfele­lőbben kezdjék meg munká­jukat a földeken. Berkó Pál Szakipari konferencia Az Építéstudományi Egyesü­let szervezésében háromnapos szakipari konferencia kezdő­dött hétfőn a Technika Házá­ban, 400 hazai és külföldi szak­ember részvételével. A konferencián mintegy 20 előadás hangzik ei a szakipar­nak, mint az építési tevékeny­ség egyik legfontosaob ágánaK a helyzetéről, eredményeiről. Hazánkban az elmúlt években alapanyag-ellátási gondokkal küzdött ez az ágazat, ezért 1971—1975. között 39 üzem épült a szakipar anyagellátási gondjainak enyhítésére. A ta­nácskozás több előadása az ötödik ötéves tervidőszak újabb beruházásait ismertette, így a tapolcai hőszigetelő- anyaggyárat,, a barcsi építő­ipari műanyagfeldolgozó gyá­rat és azt a szombathelyi üze­met, ahol faforgács és beton keverékéből újfajta válaszfa­lakat, térelhatároló elemeket gyártanak majd sorozatban. A konferenciával egyidőben a városligeti kiállítócsarnok­ban szakipari eszközöket mu­tatnak be. A kiállításon kü­lönféle új típusú hazai és kül­földi szakipari kisgépeket, korszerű műanyag padlóbur­kolatokat és hőszigetelő anya­gokat mutatnak be. A kiállítás, november 28-ig tekinthető meg, naponta délelőtt 10 órá­tól délután 6 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents