Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' XX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ARA I F ŐRI.VT 1976. NOVEMBER 21., VASÄRNAP r Sor zervgyár is, s az eredmé­nyek beszédesen tanúskod­tak a gondos kiválasztás,' a megkülönböztetett figye­lem hasznáról. Ahol vi­szont gondok vannak a beruházó előrelátásával, törvényszerűen bekövet­kezik a kivitelezők fegye­lemsértésének, szerződés­szegésének sora is, s kiala­kul az a kör, amelynek minden alkotórésze hibás, s megállapíthatatlan, hol kezdődtek a ballépések. Aligha segítene ilyen hely­zetben a kivételezés, a sor­ból kiemelés, bár akadnak, akik szívesen nyújtóznak ilyesfajta mentőövek után. Olykor az a benyomása az embernek, hogy már eleve, a beruházás kezdetekor betervezték a mentőakciót, s úgy ugrottak fejest a mély vízbe. V annak meghökkentő példák, már-már ért­hetetlenek. Így az, hogy az eredetileg terve­zett idő kétszerese, negy­venöt hónap helyett ki­lencven kellett -Szentend­rén a művelődési központ megépítéséhez, egy olyan negyvenmillió forintos be­ruházáshoz, amely semmi­féle különleges feladatot nem tartogatott. Megyei szervek sokasága foglalko­zott újra meg újra a mű­velődési központ ügyével, s így sikerült a kilencven hónap, száz vagy száztíz helyett... Napjainkban a megyei közegészségügyi és járványügyi állomás labo­ratóriuma jut a szentend­rei létesítmény sorsára; ügye dagad, csak éppen a ház nem épül, s máris ködbe veszett az eredeti, jövő év decemberi átadási határidő. Kérdés, s nagyon indokolt: vajon politikai, társadalmi szervek, testü­letek dolga, feladata-e olyasmik eligazítása, egyengetése, lendítése, amik szigorúan gazdasági teen­dők, kellő vállalatokkal, tervezők, kivitelezők sere­gével, tisztességesen fize­tett emberek nagy csapa­tával?! Az említett s a hozzájuk hasonló esetekben úgy fest a kép, hogy az érintettek először belefuttatják a sze­keret a kátyúba, utána azután szaladgálnak fűhöz, fához, emeljék már ki on­nét. szerezzék meg a kü­lönleges elbírálást, s per­költségek fedezetét s így tovább. Legtöbbször siker­rel teszik ezt a szekeresek, mert hiszen a gazda, a tár­sadalom nem hagyhatja veszni jószágát, siet hát, segít. Csakhogy e segítség, a sor megbontása nem kö­vetkezmények nélkül való. Ami itt baj, amott jaj, s leginkább a vétlen jajdul! Nem az a megoldás, hogy a kiemeléssel a sort ritkít­suk, hanem éppen a fordí­tottja: a sor szigorú meg­tartása, tömörré tétele! Egy-egy népgazdasági sú­lyú nagyberuházásnál te­hető kivétel, ám éppen mert kivétel, nem válhat szokássá, szabállyá. A sza­bály csakis a sor rendje, megbonthatatlansága lehet. A fegyelem korlát, s e kor­láton kívánnak áthágni azok, akik a maguk teen­dőit mindennél fontosabb­nak, minden árat megérő- nek érzik. S azért, mert az árat nem ők fizetik. Mészáros Ottó M eglehet, valamikori, s szorult helyzetbe ke­rüli gazdából sza­kadt ki a sóhajtás: terem­tő volna, csak megváltó legyen! Azaz terv van, ám végrehajtója, megvalósitó- Ja nem kínálgatja magát. Mint napjainkban, a leg­több esetben a beruházá­soknál. Innét azután már csak lépésnyi az új gondo­lat: emeljenek ki a sorból, ne kelljen várnom, kapjak meg mindenfajta támoga­tást, s akkor majd meglát­ja ország, világ... Növek­szik azok száma, akik fej­lesztési, beruházási ter­veiknek különleges elbírá­lást igényelnek, követel­nek, mondván, fontos az ügy, népgazdasági érdek a program gyakorlatban!, s mielőbbi végrehajtása. Jó s meggyőző példákra hivatkozhatnak a sorból kifelé igyekvők. így a töb­bi között a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatra, ahol gyorsítási program néven különleges elbírálás jutott tizenegy termelőegység építésének, szerelésének. Ezekből kilenc határidőre, s a tervezett költséggel — vagy annál is kisebb ösz- szegből — készült el. A két, időben késedelmesen átadásra kerülő egységnél is hozzávetőleg ötvenmil­lió forint a megtakarítás. Csakhogy veszélyes beteg­ség az aránytévesztés! Ami igaz egy nagyberuházás­nál, korántsem biztos, hogy való egy-egy vállalati vagy kommunális beruházás le­bonyolításánál. Ha né­hány teendőt kiemelnek a sorból, még nem bomlik meg a dolgok menete, az általános rend. Ha azonban a kiemelés, a kivétel soka­sodik, akkor fölborul mindaz, ami a sort alkotja, áttekinthetetlenné válik a helyzet, s még azok az eredmények sem érhetők el, melyekre reális volt az esély. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy mindenfaj­ta kivételezés meghatáro­zott források, eszközök, ki­vitelezői képességek újra­él osztása; amit valahová adnak, azt máshonnét kell elvenni. S zéles körű vizsgálódás során ötvenhárom be­ruházás tapasztalatait tárta feL, elemezte a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság a közelmúltban. A rendkívül tanulságos vizs­gálódásnak csupán egyet­len megállapítását emeljük most ki, azt, hogy egy-egy beruházás lebonyolításá­ban — s nem kevésbé a megfelelő előkészítésben — meghatározó ereje van a beruházó szakmai főiké- sziiltségének, hozzáértésé­nek. A szükségesnél kisebb figyelem jut erre, vállala­tok, intézmények, tanácsok sora hiszi, hogy csupán meg kell bíznia valakit, esetleg megszerveznie egy műszakiakból álló csopor­tot, s máris sínen van a fejlesztés. A beruházások irányítása, műszaki ellen­őrzése szakma, s a tudást nem a kinevezés, a cím ad­ja hozzá! Említettük a Dunai Kő­olajipari Vállalatot. Nos, itt olyan beruházói gárdát neveltek ki, amelyet szíves örömest elfogadna a kizá­rólag beruházói munkából élő vállalatok bármelyike. Ezt tette rekonstrukciója ideién a Forte Fotokémiai Ipar, a Nagykőrösi Kon­Angoiti EíVSZ-felvéteie a Biztonsági Tanács előtt Az ENSZ Biztonsági Taná­csa megkezdte az Angolai Népi Köztársaság ENSZ-fel- vételével kapcsolatos kérdés vitáját. Az ENSZ szóvivője az ülést követően beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok tá­jékoztatta a tanácskozás részt­vevőit: az amerikai kormány „ez alkalommal nem akadá­lyozza meg az Angolai Népi Köztársaság felvételét”. Elutazott hazánkból Urho Kekkonen Magyar—finn közleményt hoztak nyilvánosságra Szombaton elutazott Ma­gyarországról Urho Kekko­nen, a Finn Köztársaság el­nöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meg­hívására hivatalos látogatást tett hazánkban. A látogatás befejeztével Keijo Korhonen finn külügy­miniszter nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda mumkatiáirsánolk: „A találkozók, tárgyalások fedölielbák mind a kőt ország kapcsolatait, mind a nemzet­közi élet időszerű kérdéseit. Kapcsolataink, amelyek régi hagyományokon is alapulnak, jók — mondotta. — liyen ked­vező légkörben és háttérrel könnyű volt tárgyalnunk és gyümölcsöző eszmecserét folytatnunk.” A Finn Köztársaság elnö­két és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi re­pülőtéren. A főépület homlok­zatát finn és magyar zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. A búcsúztatásra több ezer fő­városi dolgozó, fiatal gyűlt össíze. A repülőtér betonján katonai díszzászlóalj sorako­zott fel csapatzászlóval. Megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Simon Pál nehézipari minisz­ter. dr. Ortutay Gyula akadé­mikus, az Elnöki Tanács tag­ja, Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke, dr. Ma- tusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagy­Kommunista szombatok Pest megyében Munkáslakások épülnek a felajánlott bérből Tegnap, szombaton hét végi munkaszüneti napjukat, két Pest megyei vállalat dolgozói is munkával töltötték. A Cse­pel Autógyárban — mint ar­ról Racskó István, a vállalat vezérigazgatói titkárságának vezetője beszámolt — szomba­ton műszakkezdéskor a nagyüzem 5 ezer 230 dolgozója állt a munkapa­dok mellé. A Csepel Autógyárban idén ez már a második olyan szom­bat, amelyet önként vállalt munkával töltöttek a gyáriak. Az előzőt hét hónappal ez­előtt tartották meg, egy ápri­lis végi szombaton; a mos­tanihoz hasonló eredménnyel. Tegnap a déli órákban már az előzetes felmérés is készen • Több mint ötezren a Csepel Autóban • Negyvenötezer forint a kishajózási vállalatnál állt arról; várhatóan milyen termelési értéket állítottak elő a kommunista műszak részt­vevői. Racskó István arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy ez az összeg számításaik szerint jóval felülmúlja majd a 25 millió forintot. A műszak résztvevői a 25 milliós termelési érték után járó 700 ezer forintos mun­kabérüket ajánlották fel a Csepel Autógyár lakásépítési kölcsönalapjának növelésére. A szombati kommunista műszak haszna természetesen ezúttal is kettős volt. Egy­részt segített újabb autógyári dolgozókat lakáshoz juttatni, másrészt pedig motorok, Ika- rus-alvázak és pótalkatrészek készültek az üzemekben, se­gítve ily módon csökkenteni az év végi hajrá várható ira­mát. Munkával töltötték a tegna­pi napot a Pest megyei Kis­hajózási és Javító Vállalatnál is. A 340 dolgozót számláló üzem titkárságának vezetője, Magyar Erzsébet elmondotta, hogy a jelentkezők száma va­lamivel 300 fölött volt. Vala­mennyien saját munkakörük­ben dolgoztak, s a kommunis­ta műszak várható 45 ezer fo­rintos bevételét a vállalati fiatalok lakásépítési tervei­nek támogatására, valamint a szobi úttörőtábor fejlesztésé­re ajánlottak fel. A Pest me­gyei Kishajózási és Javító Vállalatnál is a második kommunista műszak volt a szombati. Az ezt megelőzőt — a Csepel autógyáriakhoz hasonlóan — április végén tartották, s a fél évvel ez­előttihez hasonlóan a legszor­gosabb volt a mupka most is Horányban, a vállalat hajója­vító üzemében. követe, s a politikai, a gazda-: sági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Je­len volt a búcsúztatásnál Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. EL jöttek a búcsúztatásra a ma­gyarországi finn kolónia tag­jai is. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett Urho Kekkonennek, majd felcsendült a magyar és a finn himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a finn államelnök tiszteletére, Urho Kekkonen Kádár János társaságába» ellépett a dísz­zászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. A finn vendégek szívélyes búcsút vettek a magyar köz-, életi vezetőktől, a diplomá­ciai képviseletek .vezetőitől és tagjaitól. Az elnök Kádár János társaságában el­haladt a búcsúztatásra össze­gyűlt fővárosiak hosszú so­ra előtt, akik finn és magyar zászlócskákkal integetve, nagy szeretettel köszöntötték a finn államelnököt. A díszzászlóalj díszmenete után úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az elutazó ven­dégeknek. Urho Kekkonen szívélyes, baráti kézfogással vett búcsút Kádár Jánostól és Losonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emel­kedett a finn államelnök kü- löngépe. (A látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk.) EGYMÁST SEGÍTŐ GAZDASAGOK November végére befejeződik a betakarítás Pest megyében A Kertészeti Egyetem ványi kerületében, a taksonyi határban, megkezdték a triplifosziát kiszórását arra a földterületre, ahol * jövő évben hagymát fognak termelni. November második felében az őszi határban most a ko­paszság és a sárga szín lett a divat. Kopaszok a fák, kopa­szok és sárgák az egyre in­kább fogyó kukoricatáblák is, melyekből hatalmas étvá­gyú kombájnok falatoznak, és sárgásbarnán perdül a föld az utánuk zümmögő trakto­rok ekevasa alatt. * Szépen sorol a vetés az üdezöld táblákon, s eső helyett már a hamaro­san érkező puha hótakaróród álmodik. A múlt hét végén érkezett esők kissé hátráltatták a cu­korrépa és a kukorica beta­karítását, de ez — ha néhány nap késést okozhat is —, nem befolyásolja a veszteség nél­küli beszállítást. Nem vélet­len, hogy csak a cukorrépáról és a kukoricáról esik szó, hi­szen a többi termény már a biztonságos magtárakban, silókban várja a felhaszná­lást. Egyes gazdaságokban új­ra kasza alá érett a lucerna s ha már megtermett, betaka- rítiák. Vagy közvetlenül hasz­nálják fel az állatok etetésére, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, valamint Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke tegnap fogadta az Rsw-Prasa lengyel lapkiadó vállalat delegációját, amely Stanislaw Mojkowski elnök vezetésével tett látoga­tást hazánkban A delegáció szombaton utazott vissza Varsóba. vagy a zöldszárítóra viszik, s ezzel is növelik a téli takar­mánykészleteket. Egyre kevesebb a felszedés­re váró cukorrépa: a megyé­ben vetett mennyiség 95 szá­zaléka már a gyárakban vain. Minden remény megvan arra, hogy ha az időjárás engedi, a héten mindenütt szín alá ke­rüljenek a gépek. Vége felé közeledik a kukorica törése is. Ma is nyújtott műszakban dolgoznak a kombájnok, s ha kell, traktorok segítenek a mély fekvésű, felázott talajo­kon. A hónap végére már csak a mélyszántó traktorok maradnak a határban: minden cső kukorica magtárba kerül. Az aratáskor sokat írtunk arról, hogyon, mivel segítik egymást a megye gazdaságai. Ez a kooperáció nemcsak a nvári munkákra korlátozó­dott. az őszi betakarításnál is szép példákat láthattunk a szocialista segítségnyújtásra A járási hivatalok felmérték a rendelkezésre álló kapaci­tást és ha egyik gazdaságban végzett egy gép, azonnal át­irányították a másikba. Most csak egyetlen példát említünk a sok közül. A ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Tsz vál­lalta, hogv 2 kombájnt a még lábon álló kukoricával ren­delkező gazdaságok rendelke­zésére bocsát, s nagy teliesít- ménvű erőgépeivel ezer hek­tárt felszánt. Maga ez a vállalás is nagy jelentőségű, de talán még jelentősebb az az eszmei, szemléleti változás, melyből az ilyen és hasonló önkéntes felajánlások szület­nek. T. Á. L. A Csepel Autógyár legfiatalabb üzeme az Oerlikon, ahol meg­kezdték az autóbusz-padlóvázak készítését. Koppány György felvételei Huszár István látogatása Békéscsabán a magyar munkásfiatalok fe­lelősséggel tesznek eleget fel­adataiknak, részesei ország­ápoló munkánknak. Szólt az ifjúsági törvény jelentőségé­ről, arról, hogy az Ifjúsági parlamentek ennek szellemé­ben tükrözik: hazánkban min­denki számára adott a sze­mélyiség kibontakoztatásának útja. Huszár István, az MSZMP Poiitikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese szombaton Békéscsabára láto­gatott. A vendéget a párt me­gyei bizottságának székházá­ban Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára, Klaukb Mátyás, a Békés megyei Ta­nács elnöke és Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bízott- I ságának első titkára fogadta. | A megye vezetői rövid tá­jékoztatást adtak a kormány elnökhelyettesének Békés me­gye politikai, gazdasági hely­zetéről, az őszi betakarításról. Ezt követően Huszár István a Békéscsabai Kötöttárugyár­ba látogatott, ahol Szajbély Mihály igazgató, Bíró Béla, az üzem pártbizottságának tit­kára és Vasas Mihályné, az üzemi KISZ-bizottság titká­ra köszöntötték. A kormány elnökhelyettese részt vett és felszólalt a gyár ifjúsági par­lamentjén. Hozzászólásában egyebek között hangsúlyozta: Győri Imre, az MSZMP | : Központi Bizottságának titká- j ' ra fogadta a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá- ' gának pártmunkás-küldöttsé­gét, amely az MSZMP KB meghívására Todor Gancsev- vel, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettesével az élen tett látogatást hazánk­ban. A vendégek tegnap el­utaztak Budapestről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents