Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

“cr" *|f , k^/űw&od 1976. NOVEMBER 21., VASÁRNAP BUKAREST Nagy várakozás előzi meg Leonyid Brezsnyev látogatását Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárának közel­gő látogatását nagy várakozás előzi meg Romániában. A ro­máin sajtó, a rádió és televí­zió és az egész közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban az újabb magas szintű ro­mán—szovjet párbeszéd, an­nak várható eredményei álla­nak. Pár nap múlva hazánk, a ro­mán nép vendégül látja a kommunista és munkásmoz­galom. valamint a nemzetközi politikai élet kiemelkedő sze­mélyiségét — írja szombati számában a Scinteia, majd rá­mutat : ez a látogatás az állan­dóan fejlődő román—szovjet kapcsolatok újabb bizonyíté­kát jelenti. A közelgő Ceauses- ctl—Brezsnyev párbeszéd ugyanakkor jó alkalmat nyújt a két ország fejlődő kapcsola­tainak áttekintésére, gazdasá­gi, technikai és kulturális ered­ményeik kölcsönös. jobb meg. ismerésére. Az egész román nép a mély­séges t’sztelet és a meleg ba­rátság érzésével készül a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak fogadására és élénk ér­deklődéssel várja a magas szintű szovjet—román párbe­szédet. A román népnek mély meggyőződése, hogy a buka­resti találkozó nagyon jelentős mozzanat a két ország kommu­nista pártjai, a két ország, va­lamint a két nép közötti baráti kapcsolatok szüntelen fejlődé­si folyamatában. A találkozó egyben jelentős hozzájárulás a népek nagy forradalmi ügyé­hez, a béke, a szabadság és a társadalmi haladás eszméinek megvalósulásához — hangsú­lyozza az RKP KB lapja. LIBANON Előkészületek az újjáépítésre A libanoni mohamedán és keresztény, baloldali és jobb­oldali vezetők figyelme most a polgárháború ütötte sebek begyógyí tására, az ország ro­mokban heverő gazdaságá­nak újjáépítésére irányul. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Abdel Halim Khad- dam szíriai külügyminiszter Damaszkuszban a szíriad—Pa­lesztinái nézeteltérések áthi­dalásáról, a palesztinok jövő­jéről tárgyalt. Bejrútban hétfő óta nyuga­lom van, Tripoli és az or­szág déli részéből azonban jobboldali fegyveresek újabb támadó akcióiról érkeztek je­lentések. A UPI úgy tudja, hogy az arabközi biztonsági erők kontingensei várhatóan szombaton órákon belül be­vonulnak az . észak-libanoni Tripoli és a dél-libanoni Szi- don térségébe. Úton Libanon felé, Pireusz görög kikötőjében horgonyoz a Béke-világtanács szolidari­táshajója. A „Kunda” elne­vezésű szovjet hajó fedélzetén több mint 50 tonna élelmi­szer, ruházati cikk, gyógysze­rek és orvosi berendezések ta­lálhatók. A segélyszállítmány­nyal a szovjet, a finn, a len­gyel, az NDK-beli, a belga, a francia és az olasz nép jut­tatja kifejezésre a libanoni néppel való együttérzését. NSZK Ellenzéki fordulat Teljesen vórailaimil érte a nyugatnémet politikai köröket a Bajor Keresztényszociális Uniónak az a döntése, hogy felbontja a kereszténydemok­ratáikkal 27 éve fennálló par­lamenti közösségét és a jövő­ben önálló parlamenti párt­ként tevékenykedik majd. A szociáldemokratákat is je­lentős mértékben érinti az el­lenzék helyzetében beállít for­dulat. Az október 3-á válasz­tások eredményed alapján az SPD eddig csak a második legerősebb párt volit a Bun­destagban (214 képviselővel), míg az ellenzéki uniónak ösz- szesem 243 mandátuma volt. Most viszont az SPD a legerő­sebb parlamenti párttá lépett elő (a CDU-aak önmagáiban 190 képviselője van, a CSU padiig 53-mal rendelkezik.) így a szociáldemokraták állítják a következő négy évre is ai par­lamenti elnököt. Bár a kor­mány továbbra is erős ellen­zéki tevékenységgel számol­hat, törvényhozási munkája könnyebbé válik. MEGTARTOTTAK Genfben a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások soron következő ülését. Az ülésen a delegációvezetők megállapodtak abban, hogy november 21-ével kezdődően szünetét tartanak a tárgyalá­sokon. A genfi megbeszélések új rafel vételének időpontjá­ról később döntenek majd. Almeyda nyílt levele Waldheimhez A íhitei junta tseremanőverei Clodomiro Almeyda, a Népi Egység Végrehajtó Bizottságá­nak titkára pénteken nyílt le­velet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtiiitkárihaz s az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakának el­nökéhez. A levélben a chilei katonai' junta legújabb intéz­kedései során Vipasztalnató cseremanőverekel bírálta éles szavakkal. A csütörtökön és pénteken Chilében szaba­don bocsátott mintegy három­száz politikai fogolyról szólva, Almeyda hangsúlyozza, hogy ennek egyik célja a nemzetkö­zi közvélemény félrevezetése, a Chilében bebörtönzött poli­tikai foglyok számának hamis beállítása. Az országiban több mint négyezer politikai foglyot tar- tarnak fogva anélkül, hogy bármilyen vádat emeltek vol­na ellenük.. A cseremanöverekröV szól­va Almeyda arra utalt, hogy a chilei junta néhány fogva tartott kommunista vezető szabadon bocsátását ahhoz a feltételhez köti, hogy a Szov­jetunióban és. Kubában bo- csássanak szabadon néhány elítélt köztörvényes bűnözőt. A magyar-finn kapcsolat a békés egymás mellett élés jó példája Közleményt adtak ki Urho Kekkonen látogatásáról együttműködéssel, továbbá az 1977. évi belgrádi találkozó, val összefüggő kérdések ál­lottak. Ezzel kapcsolatban Kádár János és Losonczi Pál nagyra értékelte Finnország békesze­rető, aktív semlegességi po­litikáját, valamint a finn kor­mány és személy szerint Kek- konen elnök igen értékes hoz­zájárulását a nemzetközi bé­ke és enyhülés megszilárdítá­sához és az európai biztonság és együttműködés ügyéhez. Kekkonen elnök kifejezte Finnország nagyrabecsülését Magyarország eredményes bé­kepolitikája iránt. A felek egyetértettek abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának megvalósításá­ban jelentős haladást sikerült elérni. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az enyhülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta tovább folytatódik. Számos kétoldalú és sok oldalú ja­vaslat született a záróokmány rendelkezéseinek megfelelő együttműködés szélesítésére, a különböző ajánlások végre­hajtására. A felek üdvözliki az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának ez év tavaszán el­fogadott munkaprogramját, úgyszintén azokat a javasla­tokat, amelyek a környezet­védelemmel, a közlekedéssel és iaz energiagazdálkodással foglalkozó konferenciák meg­tartására vonatkoznak. Ügy vélik, hogy további erő­feszítések szükségesek az eny­hülés folyamatának, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nya végrehajtásának elősegí­tésére. Kifejezték eltökéltsé­güket, hogy folytatják: aktív, céltudatos tevékenységüket az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által ki­tűzött célok megvalósításáért. Meggyőződésük, hogy a záró­okmány rendelkezéseinek tel­Hét nap krónikája Csúcstalálkozó Belgrádiján Az új algériai alkotmány - Taktikázik a spanyol szélsőjobboldal — Williamsburgi ajánlások A BELGRÁDI csúcstalál­kozó bebizonyította, nogy a szovjet—jugoszláv kapcsola­tok még szilárdabbá tetelénez megvan minden feltétel. Leonyid Brezsnyev és ven­déglátója, Tito ismételten megerősítette a két párt- és a két ország közti kapcsolatok alapelveit: a szuverenitás, a függetlenség, az egyenjogú­ság, a beiugyekbe való be nem avatkozás egyformán ezek közé tartozik.- Érdemes idézni a sajtóvisszhangból egyrészt a moszkvai Pravdái, amely rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia a nemzetközi élet kérdéseiről vagy azonosan vélekedik vagy nagyon közelálló állás­pontot foglal el, másrészt a belgrádi Politikát, amely ar­ra utalt, hogy a két ország útjai a belső fejlődést és a szocializmus építésének for­máját tekintve nem esnek egybe, ez a tény viszont csak növeli a közös közle­mény rendkívüli értékét. A világsajtói bejárta^ a Brézsnyev-pohárköszöntőből vett idézet és ez a találó ha­sonlat, amely a nyugati pro­paganda „meséiben" a Szov­jetuniót „farkasnak”, Jugo­szláviát pedig „Piroskának” titulálta. Csattanós válasz volt ez mindazoknak, akik mindenütt .,szovjet ve­szélyt” látnak és Belgrádra is valamiféle „szovjet fenyege­tést” éreznek ránehezedni. jövő évi választásokon egyen­lő esélyekkel induljon veie szemben a kereszténydemok­rácia vagy a polgári baloldal? Alighanem az rejlik a fran- coisták látszólagos meghátrá­lása mögött, hogy biztosítéko­kat kaptak: ezért azok a „sza­bad választások" nem lesznek annyira szabadok... A vá­lasztási rendszer, a választó- kerületek határainak megvo­nása stb. stb. a jobboldal ja­vára fordíthatja majd a vá­lasztások kimenetelét. S az is valószínű, hogy Suarez kor­mánya csupán a nem kommu­nista baloldalt engedi indul­ni. Az antikommunizmus ár­nya nem tűnik el Madrid fe. lől a cortes mostani szavazá­sa után sem. E HÉTEN az USÁ-bam, a Virginia állambeli Williams- burgban ülésezett a NATO- parlament. Sokan nem tudják, mii -is az? Semmiesetre sem igaz« parlament! A tizenöt or­szág parlamentjeiből amúgy meghívásos alapon toboroznak össze vagy 200 képviselőt, ter­mészetesen még véletlenül sem hívnak oda kommunistát (padiig a római és a párizsi törvényhozóik között tekinté­lyes az arányuk!), hanem csu­pa olyan „megbízható”, a NATO céljaival messzeme­nően egyet értő politikus jön össze egyszer egy évben, aki előtt nyugodtan lehet be­szélni fegyverkezési kiadások növeléséről, a szocialista or­szágokkal szembeni diplomá­ciai taktika és katonai straté­gia kérdéseiről. Nem igazi parlament, mert döntéseket nem hozhat, nem is tartozik neki senki és semmi felelős­séggel. Mi hát akkor? Jobbá­ra csupán fórum, ahol újra meg újra el lehet mondani az atlanti propaganda szólamait, s az egészet úgy lehet tálalni, mint valamiféle „népképvise­let" megnyilatkozását. Csak azért érdemes mégis odafi­gyelni, mert néha valóban előre elárulják a szószátyár képviselők, hogy mire is ké­szülnek valóban a Pentagon és a brüsszeli NATO-központ vezetői. S példád egy aján­lásban kifejezték hő kívánsá­gukat: Spanyolország „a sza­bad és általános választások'’ után már küldjön ki parla­menti megfigyelőt a madridi cortes a „NATO-parlament” jövő évi ülésére. Ami nyil­vánvalóan Spanyolország le­endő NATO-tagsága irányá­ban tett lépés lenne. Vagy az sem volt érdektelen, ahogy Nelson Rockefeller, az olaj­mágnás és republikánus ál­lamférfi miként is sürgette a „NATO-parlament” szónoki emelvényéről az iparilag fej­lett tőkés országokat: alakít­sanak ki egységes politikát' az olajexportáló országokkal szemben! Pálfy József ALGÉRIÁBAN új alkot­mány született. A tizennégy éve függetlenné vált ország új belső fejlődés előtt áll, ennek megfelelően a világban is, mindenekelőtt az úgynevezett harmadik világban és az el nem kötelezettek között akar nagyobb súllyal fellépni. Nemrég ott jártam Algériá­ban és a vilaják (a megyék) főnökeivel, az FLN (az egyet­len párt) vezetőivel vagy ép­pen diákokkal, fiaital munká­sokkal folytatott beszélgetések közben érezhettem: ez az év a politikai mozgósítás eszten­deje Algériában. Júniusban már rendeztek egy népszava­zást: akkor a 190 oldalas „nemzeti Chartát” fogadták el a választók, most pénteken ennek sűrített, rövidített és alaptörvénnyé emelt változa­tát. Megtanultam, hány jelző illik az ország neve mellé: arab is, afrikai is, mohamedán államvallású is, ugyanakkor el nem kötelezett és a harma­dik világhoz tartozó. Szemé­lyes élményként még egy jelző kívánkozik ide: fiatal ország! Húszegynéhány éves politikusokkal, harmincegy- néhány éves gyárigazgatókkal, egyetemi tanárokkal talál­koztam ... S a fiatalságból adódik az is, hogy a népsza­porulat térén ugyancsak gyarapodnak. Ma már 17 mil­lióan vannak, pedig 19í>2-ben, a háború befejeztekor 10 millióra fogyatkozott az a la­Wbanon fővárosiba, Bejrutba bevonultak az arabközi békefenn­tartó erők. A képen: a lakosság üdvözli egy páncélos egység katonáit. jes alkalmazása fontos hozzá­járulás a biztonság erősítésé­hez, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Magyarország és Finnország kész elősegíte­ni, hogy az 1977-ben Belgrád­iján megtartandó találkozó eredményesen járuljon hozzá a Helsinkiben elfogadott do­kumentumok további végre­hajtásához, beleértve a jövő­beni közös erőfeszítéseket is. Kijelentették, hogy további lépéseket is tesznek a béke és a biztonság megszilárdításá­nak elősegítésére. Arra törek­szenek, hogy az enyhülési fo­lyamat visszafordíthatatlan­ná váljék. Megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folyta­tása növekvő veszélyt jelent a világbékére és az emberiség jövőjére. Egyetértettek, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni katonai enyhülés­sel. Ez következetes és hatá­rozott intézkedéseket követel a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés területén. Hang­súlyozták a leszerelési tárgya­lások eredményessé tételének szükségességét és kijelentet­ték, hogy ezek végső céljának az általános és teljes leszere­lést kell tekinteni. Ezzel kap­csolatban kifejezték reményü­ket, hogy a stratégiai fegy­verzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, és a Kö_ zép-Európában levő fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére irányuló bécsi tárgyalásokon, valamint a genfi leszerelési bizottságban mielőbb eredményeket érnek el. Támogatják a leszerelési világértekezlet összehívását, s úgy vélik, hogy az ENSZ köz­gyűléséneik rendkívüli ülés­szaka előrelépés lehet ebben az irányban. Támogatják nem­zetközi egyezmény kötését az erőszakról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. A felek hangsúlyozták a nukleáris fegyverkezés, a nuk­leáris és más tömegpusztító fegyverek elterjedését, vala­mint az új típusú tömegpusz­tító fegyverek kifejlesztését és gyártását megakadályozó in­tézkedések jelentőségét. Ilyen intézkedés lehet, többek kö­zött, az atomsoirompó-egyez- rnény egyetemessé tétele és garanciális rendszerének meg­erősítése, a stratégiai nukleá­ris fegyverek korlátozása és a nukleáris kísérletek teljes be­tiltása. Más nemzetközi kérdések­ről szólva a felek kölcsönösen megállapították, hogy a nem­zetközi politikában tapasztalt pozitív fejlődés ellenére to­vábbra is aggodalomra ad okot az ingatag politikai hely­zet a világ különböző pont­jain. \ A közlemény kifejezi véle­ményüket, hogy tartós és igazságos béke a Közel-Kele­ten csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alap­ján érhető el; Egyetértettek a ciprusi helyzet megítélésében és kifejezték mélységes aggo­dalmukat Afrika déli térségé­ben kialakult helyzet miatt. Nyomatékosan hangsúlyoz­ták az ENSZ fontos szerepét a vil'ágbéke biztosításában. Kifejezték készségüket, hogy tovább erősítik az ENSZ ha­tékonyságát a nemzetközi problémák megoldásában, az alapokmánynak megfelelően. Örömmel állapították meg, hogy a megvitatott kérdések­ben álláspontjuk azonos vagy közeláll egymáshoz. Kölcsönösen kifejezték elé­gedettségüket a tárgyalásokon elért eredmények felett. Azo­nos meggyőződésük, hogy a magyar vezetők és Kekkonen elnök találkozása jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. A finn köztársasági elnök meghívta Kádár Jánost ás Losonca Pált hivatalos láto­gatásra Finnországba, később meghatározandó időpontban. A meghívásokat köszönettel elfogadták. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz­társaság és a Finn Köztársa- j ság hagyományosan jó, ba- 1 ráti kapcsolatai és sokoldalú I együttműködése minden téren eredményesen fejlődik, s egyaránt szolgálja mindkét ország és nép érdekeit, vala­mint a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Kifejezték készségüket, hogy továbbfej­lesztik országaik kapcsolatait politikai, gazdasági és kultu­rális téren. I Megerősítették, hogy mind kétoldalú kapcsolataik fejlesz­tésében, mind nemzetközi te­vékenységükben az európai biztonsági és együttműködési I értekezlet záróokmányában j foglaltakkal teljes összhang­ban járnak el. Örömmel ál­lapították meg, hogy kapcso­lataik és együttműködésük a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének jó példája. A tárgyalások során meg­vitatták a magyar—finn gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok jelenlegi helyzetét, megállapították, hogy még nem használták ki teljes mérték­ben a magyar—finn kereske­delmi forgalom növelésének és sokoldalúvá tételének le­hetőségeit; ebből kiindulva erősíteni kell a gazdasági, ke­reskedelmi, ipari és műszaki­tudományos együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottságaik tevékenységét. Megállapodtak, hogy az áruforgalom bővítésé­re és a gazdasági információ- csere elősegítésére töreksze­nek, s hozzájárulnak a válla­latok kölcsönös kapcsolatai­nak fejlesztéséhez. A közlemény szerint á fe­lek nagy figyelmet szenteltek a két ország hagyományos és gyümölcsöző kulturális kap­csolatainak is, melyek széle­sítésében jó eredményeket si­került elérni. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott eszmecse­re középpontjában a nemzet­közi enyhüléssel, valamint az .európai biztonsággal és A finn köztársasági elnök magyarországi látogatásáról ki­adott közlemény szerint Urho Kekkonen baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében beható eszmecserét folyta­tott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével a magyar—finn kapcsola­tokról és a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről. kosság, amely másfél millió halottját siratta, S nem is sze­gény ez az ország: évi 50 mil­lió tonna olaja, vagy éppen hihetetlen nagy föLdgázitarta- léka (összesen 4000 milliárd köbméterre becsülik!) megad­ja a fejlődés lehetőségét. VALÓ IGAZ, a spanyol cor- tesbain elsöprő többség ala­kult ki az alkotmánymódosí­tás mellett. De miért adta be a derekát a szélsőjobboldal? Az embernek az az érzése, hogy — túl szép a menyasz- szony! A „bunker”, vagyis a francodsta szélsőjobboldal egy tekintélyes része egyszeriben belement volna abba, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents