Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-03 / 260. szám
% A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA l'"’ III. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1976. NOVEMBER 3., SZERDA A szovjet kultúra hetének megnyitóján Fórum a Szovjetunió életéről, a magyar—szovjet barátságról A megnyitóünnepségen készült képünkön balról jobbra: Sári Katalin, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának munkatársa, V. G. Szergejev, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója, dr. Süpék Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke és Fehér Béla, az MSZMtP gödöllői járási bizottságának első titkára, Barcza Zsolt felvétele Az alapképzettség: követelmény A lakosság összefogásával -a közművelődés fejlesztéséért Hétfőn, a késő délutáni órákban az Áraimmérőgyár nagytermében rendezett fórummal megnyílt a szovjet kultúra és tudomány hehe. Néhány perccel fél öt előtt Vladiszlav Georgijevics Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója. megnyitotta az előtérben rendezett Szovjet Észak című fotókiállítást. A fórumon megjelentek Gödöllő és a gödöllői járás politikai, társadalmi és gazdasági vezetői. A város intézményeinek, vállalatainak, üzemeinek dolgozói, szocialista brigádok, KlSZ-aiapszerveze- tek kérdéseit már korábban írásban megkapta a szovjet vendég és a város vezetői. Mintegy ötven kérdést gyűjtöttek össze, melyek a kultúra, sport, kül- és belpolitika. a szovjet—magyar kapcsolatok, a gödöllői járás nagyon széles körét ölelték fel. A barátság bizonyítékai A terem bejáratánál dr. Sii- pek Zoltán, a járási hivatal einöke köszöntötte a kultúra házának igazgatóját és a megjelent vendégeket. Viadiszlav Georgijevics Szergejev válaszában örömének adott hangot, hagy- részt vehet- a szovjet kultúra hetének megnyitóján. Az a tény — mondotta —, hogy Gödöllőn és vidékén ennyire érd oldódnék a szovjet kultúra és tudomány, gazdasági élet, a szovjet nép iránt, bizonyítja, hogy népeink barátságánál, mélyeit a gyökerei. Hozzátette, nemcsalt mi magyarok, a szovjet embereit is velünk ünnepelnek nemzeti ünnepeinken. A teremben helyet foglalókat, Gödöllő intézményeinek, vállalatainak képviselőit, a fórum vendégeit, Benedek János, a városi tanács elnöke köszöntötte. Méltatta 'a szovjet kultúra hetének jelentőségét, s elmondta azit is, ezekben a napokban, nemcsak itthon emlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, nagyon sok magyar dolgozó, köztük Pest megyeiek és gödöllői járás-beliek tartózkodnak a Szovjetunió különböző városaiban, akik az ünnep tiszteletére érkeztek oda barátságvonattal. Kérdések — válaszok A fórumvezetők bejelentették, írásban negyvennyolc kérdés érkezett, de az idő rövidsége miatt körülbelül huszonötre tudnak válaszolni. Ám ha most nem is, a közeljövőben, éppen az aláírandó együttműködési megállapodás keretében a többi kérdésre is választ kapnak az érdeklődők, Az első kérdéscsoport kulturális témájú volt. Az Árammérőgyár Béke szocialista brigádja az iránt érdeklődött, rendelkezik-e a kultúra háza környezetvédelmi szemléltető eszközökkel, s ha igen, bemutatnák-e azbkat Gödöllőn is. Az igazgató válaszában elmondotta, a Szovjetunióban a Legfelsőbb Tanács határozata nyomán kiemelten foglalkoznak a természet védelmével. A háznak környezetvédelmi mozgókiállítása van, amely már eddig tizenöt helyre jutott el Magyarországon. Megígérte, rövidesen Gödöllőn is bemutatják. A második kérdés a szovjet felsőfokú oktatási intézményekkel volt kapcsolatos. Hogyan lehet bejutni az egyetemekre, van-e és mekkora a túljelentkezés. — Elvileg minden tehetséges fiatal bejuthat az egyetemre — hangzott a válasz. Persze Moszkvában, Leningrádban és más egyetemi városokban is vannak nagyon népszerű egyetemek, főiskolák. Ezekre a bejutás lényegesen nehezebb Moszkvában a Lomonoszov ilyen. A legkedveltebbek azonban az atomkutatással foglalkozó intézketek. Itt a legnagyobbak a követelmények, mégis általában tizen- tizenketten, néha húszán pályáznak egy-egy helyre. A gyárban és más gödöllői vállalatoknál is sok szocialista brigád dolgozik. Érthető hát, hogy többen is érdeklődtek az iránit, milyen a brigádmozgalom a Szovjetunióban, van-e lehetőség, hogy ottani brigádokkal kapcsolatot teremtsenek. A kapcsolat felvételének semmi akadálya, az MSZBT-tagcsoportokon keresztül történhet. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában működük a szocialista brigádok klubja, amely minden hónapban igen változatos programot állít össze. Itt is találkozhatnak szovjet kollégákkal. Az igazgató felkérte a Gödöllőn jnűködő szocialista brigádokat, vegyenek részt a brigádklub munkájában. Tudomány és gyakorlat Időszerű és érdekes kérdést tettek fel a Humán dolgozói. Mik a szovjet űrkutatás távlati céljai, mikor vehetnek részt más szocialista országok fiataljai űrutazásban? Szergejev Vladiszlav Georgijevics először a szovjet és az amerikai űrprogram közötti különbségekről beszélt. A Szovjetunióban az űrkutatás is szorosan kapcsolódik az ötéves tervekhez. Az űrkutatás óriási költségeket emészt fel, éppen ezért igyekeznek minél több gyakorlati kérdés megoldására is fölhasználni az űrutazásokat, a műholdakat. Például említette a távközlést, az ásványi kincsek föltárását; a pontosabb térképek készítésát. A nem távoli jövőben utazhatnak testvérországok fiataljai is az űrbe. Derültséget keltett a következő kérdés: Igaz-e, hogy a Csillagvárosban már kommunizmus van? A válasz: az átlagosnál sokkal jobbak az ottani életr körülmények, hangzott a válasz, de kommunizmus még valószínűleg nincs, hiszen vannak még boltok és használatos a pénz... A sport iránt érdeklődők elsősorban a közelgő olimpia előkészületeiről kérdeztek. A legnagyobb eltérés a korábbi olimpiáktól talán az lesz, hogy Moszkvában szinte alig építenek új sportlétesítményt. A meglevők korszerűsítésével, bővítésével teszik lehetővé a versenyek zavartalan lebonyolítását. Azt is megtudtuk, az olimpiai falu a Lenin-hegyen lesz. És egy titkot is elárult Vladiszlav Georgijevics Szer- gejevics; az olimpián Magyar- országért fog szurkolni. K—P Fontos feladatokat kell meg- valcsítainii a közművelődésben Gödöllőn. Erről beszélgettünk Hámori Györggyel, a városi pártbizottság titkárával. — A közművelődési bizottság megalakulása óta — mondta — elsősorban a felnőttoktatásban értünk el jelentős eredményeket. Tavaly 120 dolgozó jelentkezett az általános isiko- lálba és többségük meg is szerezte a bizonyítványt. Pontos adatok még- nem állnak rendelkezésre, de reméljük, az idei tanévben is legalább ssny- nyian folytatják félbemaradt általános iskolai tanulmányaikat. Célunk az, hogy városunk minden lakosa rendelkezzen általános iskolai védettséggel. Véleményein szerint csak akkor érhetünk el jelentősebb eredményeket a közművelődésben, illetve a anunkásművelő- dés terén, ha ezeket az alapokat leraktuk. — Gödöllőn régi, elavult épületben működik a városi- járási művelődési központ A mostam középtávú tervben szsrepel-e új művelődési központ építése? — Mint airról már hírt adtunk, az V. ötéves terv időszakában Gödöllőn felépül az új művelődési központ, tágas színházteremmel, és több klub- és szakköri helyiséggel, a fiatalok a felnőttek és a gyermekek részére. Jelenleg Gödöllőn például nincs színházterem, tehát a Déryné Színház társulatát sem tudjuk fogadni. Természetesen Gödöllőről is sokan szeretnek színházba járni. Ezért „színházi” buszokat indítunk Budapestre, melyeket főleg a bérlettel rendelkező gödöllői lakosok vesznek igénybe. A városi pártbizottság titkára ezután elmondotta: az új művelődési központ átadásáig még eltelik néhány év. Addig is jobban kell kihasználni a mostani lehetőségeket. A köz- művejpdési bizottság és a művelődési központ vezetősége, mielőtt meghatározza a kulturális programokat, széles körű közvéleménykutatást végez. Elsősorban olyan kulturális programokat, műsorokat, író— olvasó találltozökat, képzőművészeti és más kiállításokat szerveznek, melyek találkoznak az egész lakosság igényeivel. A művelődési központ gyakori látogatói közé tartózMunkaerőgondokkal küszködnek a járás fővárosához közeleső ÁFÉSZ üzletei, telephelyei. A nyugdíjba menők, a gyermekgondozási segélyen nak a nagyüzemekben, intézményekben dolgozó szocialista brigádok tagjai. A szocialista brigádmozigalom fejlődése előbbre vitte a közművelődés ügyét is. Ezek a kollektívák valamint a pártvezetőségi tagok és a propagandisták nap mint nap sokat tesznek azért, hogy minél több fizikai munkás folytathassa tanulmányait, vegyen részt szakmai továbbképzésen. Fejlődik a város könyvtári hálózata is. Legutóbb a Stromfeld Aurél sétány mellett levő új lakótelepen nyílt meg egy kihelyezett könyvtár. Erre nagy szükség volt, hiszen az új lakótelepen már kétezer ember él. A város könyvtárainak évről évre több az olvasója. A különböző városi és járási szocialista brigádveiélikedők szervezése nyomán is nőtt a gödöllői olvasótábor száma. A szocialista brigádmoagalom fejlődésének egyik jelentős eredménye az, hogy az olvasás a fizikai dolgozók körében is egyre inkább szinte napi szükségletté válik. Olyan problémával is küzdünk — folytatta Hámori György —, amely nem tartozik ugyan szorosan a közművelődéshez, de összefügg vele. Az új ‘ lakótelepek környékének gondozásáról van sző. Megfigyeltük : azok a lakók, akilk szövetkezeti lakáshoz jutottak, aktívan részt vesznek a parkosításban, a járdaépítésben, általában környezetük szépítésében. Nem mondható ugyanez A péceli vágóhíd alig né- hányszáz méterre található a főváros határától. A péceli nagyközségi tanácstól bérli a XVII. kerületi ÁFÉSZ. A vágóhídon havonta 150—160 darab sertést dolgoznak fel, s időszakonként juhokat is vágnak. A hús nagyobb részét a szövetkezet székhelyén értékesítik, de jut belőle Pécelre is. A több mint fél évszázada épült vágóhíd egy időben kihasználatlanul állt. A nagyközségi tanács tetemes ráfordítással rendbehozta az épületet, s így megfelelő körülmények között lehet dolgozni benne. Ez évben aszfaltozták az udlevő.k pótlását, az új munkahelyek betöltését furcsa ellentmondás akadályozz^.. A budapesti kedvezőtlen kereskedelmi munkaerőhelyzetet megoldandó ugyanis bevezették az évi 5 ezer forintos munkahelyi pótlékot A vidéki „rokonok” viszont nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Könnyű eldönteni, hogy némi többletfáradságot nem sajnálva — a peremkerületekbe akár kék busszal is percek alatt be lehet-jutni —, melyik munkahelyet válaszja valaki. ★ Sok panasz éri a ház elejét a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás hiányosságai miatt a Pécel—Isaszegi ÁFÉSZ-nél is. Méltánylandó a vezetők védekezése: „Felvásárlási gondjainkkal nem vagyunk egyedül az országban. Két éve a Budapesti FÜSZÉRT-től kapjuk árukészletünk nagyobb hányadát — elégedetlenek voltunk a gödöllői szállításokkal. Jók a kapcsolataink a környék termelőszövetkezeteivel, sőt távolabbi vidékeken is megmegfordul saját felvásárlónk. Mégsem tudjuk beszerezni a kívánt mennyiséget. Nem érezzük hibásnak magunkat, ez csak a termelés központi összehangolásával, új szabályozó és, befolyásoló eszközök kidolgozásával oldható meg. —i—n azokról az emberekről, akik az új, tanácsa, illetve tanácsi érté- kesítésű lakásokban élnek. Ök kevésbé törekednek arra, nem áldozzák szabad idejüket azért, hogy minél kulturáltabb környezetben éljenek. — Hangsúlyozni szeretném: elsődleges feladatunk a közművelődésben az, hogy minél több olyan dolgozót iskolázzunk be az általános, iskolákba, akiknek nincs bizonyítványuk. E feladat megoldásában kérjük az üzemek gazdasági vezetőit is, hogy beszélgessenek ezekkel az emberekkel, világosítsák fel őket: amennyiben megszerzik az általános iskolai bizonyítványt, tehetőségük nyílik a különböző szakmák elsajátítására, gépkezelői és más tanfolyamok elvégzésére. A továbbtanulás így jobb ■ keresetet is eredményezhet. A gödöllői társadalmi és gazdasági szerveknek van egy fontos feladatuk: minél előbb felépíteni az új művelődési házat. Ennek érdekében kérték a nagyüzemek és a kisebb ipari egységek, a gödöllői lakosok segítségét is, hogy társadalmi összefogással, anyagi támogatással, társadalmi munkával járuljana-k hozzá az új művelődési központ épületének minél gyorsabb felépítéséhez. A városiban „tégla jegyeket” is árusítanak, hogy ne csak a nagyüzemek nyújtsanak anyagi segítséget, hanem Gödöllő lakossága is., részt vegyen mű- velődésd lehetőségének fejlesztésében. Roxin László vart, a karámok fölé új tetői húztak, tatarozták a szociális helyiségeket, kerítést építettek. A vágáshoz, feldolgozáshoz a vizet még fatüzelésű katlanokban forralják, bár az épülettől néhány méterre húzódik a földgázvezeték. Sok még a kézi fizikai munka, egy emelőberendezés jelentősen megkönnyítené a hentesek munkáját — akad tehát még fejlesztési, korszerűsítési tennivaló. összesen hatan dolgoznak a vágóhídon. Vezetője Debreceni Imre régi szakember, korábban a budapesti sertésvágó- hídon dolgozott. A Kossuth szocialista brigádnak is ő a vezetője, tagjaik: Jánosi István, Orosz János, Barta Tibor, Kun Lajos és az egyetlen nődolgozó — Kovács Andrásáé. Nálunk általában nyújtott a munkaidő. Ha kell, kora reggeltől késő estig dolgoznak, úgy ahogy az állatok vágóhíd- , ra szállítása kívánja. Ilyen körülmények között helyes az a gyakorlat is, hogy a szerződés alapján szállított állatokat munkaszüneti napon is átveszik. Előnye ennek, hogy az ávétel nem zavarja a hétköznapok munkáját. A kedvező munkahelyi légkör megteremtéséhez jelentős mértékben hozzájárul az ÁFÉSZ vezetősége, közülük is elsősorban Juhász József osztályvezető, aki gyakran ellátogat a munkahelyre, gyors és hatékony intézkedéseivel elősegíti a zavartalan termelést. Igen jó az együttműködés az állatorvosokkal, akik a rend, a tisztaság tekintetében igényesek a vágóhíd dolgozói iránt. Igen jó a vezetők kapcsolata a nagyközségi tanácscsal s ez is felétele annak, hogy a vágóhídon folyamatos a termelés, a munkát altadá- lyozó körülményeket azonnal megszüntetik. Mindez szükséges, mert a húsprogram nemcsak helyi, hanem országos érdek is. Végrehajtásához a péceli vágóhíd is hozzájárul a maga szerény méreteivel. Mindennek része van abban, hogy a környéken nem csökken az állattartási kedv. A vágóhídon a látogatót a rend és tisztaság fogadja. Virágágyak teszik otthonossá a munkahely környékét. K. I. Alkatrész, darukhoz A Gödöllői Fcmtömegcikkipari Vállalat több nagyüzemmel kooperálva különböző alkatrészeket gyárt. Zsigri József például a darukba szerelendő kábeldobokat esztergálja. Ifj. Fekete József felvétele „ VIDÉKI ROKONOK” Miért kevés a krumpli Szövetkezeli vágóhíd Pácéiért Segítik a húsellátást
