Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

A városi népfronlbizotlság ülése Még több segítség a közművelődéshez Új titkárt választottak A Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Köz­pontban tartotta őszi ülését a Hazafias Népfront Vác városi bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Máté Imre, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Koltai Imre, a HNF városi elnöke köszöntötte a megje­lenteket. és bejelentette, hogy Bihari Jánosné, mivel elköltö­zik Vácról,, lemondott titkári tisztségéről, majd javaslatára, a bizottság István Kálmánt választotta meg titkárnak. István Kálmán 30 éves. Fia­talabb éveiben az esztergályos szakmában dolgozott. A kato­naévek letöltése után, függet­lenített politikai munkatárs volt a KISZ városi bizottságá­ban, sokat fáradozott az ifjú­gárda létrehozásában. Koráb­ban tagja volt a Hazafias Népfront váci városi bizottsá­ga elnökségének. A szód ligeti KISZ-vezetőképző iskola ta­náraként kapta mostani meg­bízatását Az ülésen Oláh Ferenc, a művelődési központ igazgatója tájékoztatta a népfrontbizott­ságot az intézmény héthóna­pos munkájáról. A kulturált, korszerű épü­letben a munka is minősé­gi változáson ment át. A korábbi 13 helyett, ma 37 alkalmazottja, szakkörvezetője van a művelődési központnak. Októberig 50 rendezvény zaj­lott le, és 11 ezernél többen fordultak meg az épület­ben az átadás óta. Változatla­nul fő cél a munkáskultúra szélesítése, azt szolgálja a ren­dezvények zöme. A programok résztvevőin kívül, mintegy 40 ezer helyi érdeklődő és vidéki vendég kereste fel a 900. év­fordulóra létesített épület- komplexumot Kovácsné Pöltz Piroska is­kolaigazgató, a népfrontbizott­ság alelnöke arról szólt, hogy a közművelődést folytatni kell az iskolafalakon kívül. A nép­frontbizottság több segítséget kí-ván adni a jövőben ehhez a fontos feladathoz. E célból el kell érni a szülők— iskola, a patronáló üzem— iskola és az egyéb kap­csolatok elmélyítését. Szorgalmazni kell, hogy min­denki végezze el az általános iskola nyolcadik osztályát Se­gítséget kell adni a pályavá­lasztáshoz, meg kell látogatni a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyákat. A helyi filmklub életrehlvása, a politikai műveltség fokozása, az idős korosztály tagjainak aktivizálása szintén a közmű­velődést segítheti. Végül Koltai Imre ismertet­te a városi tanács és a nép­frontbizottság közötti megálla­podás idei végrehajtását. Ja­vasolta a Vácott élő és alkotó képzőművészek felkeresését, a népfrontmunkába való bekap­csolásukat. Kérte, hogy a népfrontbizottság tagjai, a tanácstagokkal, a lakó­bizottságok tagjaival együttműködve, szorgal­mazzák a társadalmi mun­kák befejezését, az újabb, hasonló akciók szer­vezését. A novemberi népfrontbi­zottsági ülésen átadták ifj. Brandt Jánosnak, a kommuná­lis üzem igazgatójának a Pest megyei népfrontbizottság ki­tüntető jelvényét s emléktár­gyát, eddigi segítő és áldozat­kész munkájáért. Papp Rezső Tanácstagi beszámoló Tegnapi számunk közlésé­vel ellentétben, Papp József, a pártbizottság nagytermében, ma délután nem 18, hanem 16 órakor tartja meg tanácstagi beszámolóját a 21. körzet vá­lasztóinak. Jubileum előtt Vendégségben a nyugdíjas kereskedők Látogatásból — tapasztalatcsere Kétszáz nyugdíjas kereske­dőt tartanak számon a Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál. Őket hívták találkozóra a napok­ban. Tahin Gyuláné vetítettképes előadása után, megtekintették a vállalat legkorszerűbb üzle­tét, a váci 10. számú élelmi- szetráruházat, s a látogatás ha­marosan tapasztalatcserévé Húsz érem a kötöttárugyárban DR. LÉVAY GYÖRGY FOTÓKIÁLLÍTÁSA Galbicsek Károly, a Váci Kötöttárugyár volt igazgatója, az SZMT elnöke nyitotta meg dr. Lévay György fotókiállítá­sát a Váci Kötöttárugyár mű­velődési termében. A képsorok alkotója két évtizede dolgozik a vállalat beruházási osztályán. Szenve­délye a fényképezés. Az üze­mi szakkört vezetve, fényké­pezőgépével megörökítette a vállalat minden jelentős üze­mi, szakszervezeti és társadal­mi eseményét. Saját szavai szerint kiállítá­sának célja az volt, hogy egy sor képet bemutatva dolgozó­társainak, a múlt emlékeivel örömet, élményt szerezzen. Dr. Lévay György, a Duna­kanyar Fotóklub tagjaként, si­keresen részt vett több helyi, hazai és nemzetközi fotókiál­lításon. Az első diaporámák egyikét Magyarországon ő ké­szítette. Kedves témája a ter­mészet. A Tátráról többször vetített színes diasort (Baran­golás a Magas-Tátrában, A sa­sok útja), s most, ezzel a ki­állítással bizonyította, hogy az ember, a munka, a gyár ha­i sonlóan kedvelt témákat jelent számára. 1 P. R. 2601 Vác, Pf. 32. Degré Alajos arcképéhez Mindig nagy örömmel olva­som a Pest megyei Hírlap utolsó oldalán, keretben meg­jelenő évfordulós megemléke­zéseket. Legutóbb éppen Deg­ré Alajosról olvastam, halálá­nak 80. évfordulóján. A néhány soros megemlé­kezésből egy elfelejtett sza­badsághős élete tárult elénk. Nyilván a szűkre szabott ter­jedelem nem tette lehetővé, hogy városunkkal való kap­csolatáról is szó essék. Degré Alajos 1820-ban szü­letett, anyja magyar, apja francia emigráns. Kalandos életet élt: a negyvennyolcas márciusi forradalom egyik szervezője, novemberben fő­hadnagyként szolgál a sereg­ben, negyvenkilenc elején már kapitányi rangban. Túra mellett megsebesül, bujdosik — a császár ellene is elfoga­tóparancsot adott ki —, majd Pesten mégis elfogják, és Aradra internálják. Néhány év múlva, kiszabadulása után is­mét Pesten talál menedéket. Író barátai segítik, hogy kül­földre szökhessék. Bejárta Né­metországot, Belgiumot, Fran­ciaországot, Angliát, Kossuth társasáságnak tagjaként. 1857-ben ismét hazatért, s Vácott telepedett le. A Pap­völgyben vett házat, mely a művészek, írók, bujdosó sza­badságharcosok találkozóhe­lye lett. Testi-lelki jóbarátja, gyermekeinek keresztapja Jó­kai Mór. 1861-ben Honvédsegélyező Bi­zottságot alapít, melynek célja, hogy ápolja a negyvennyolcas eszméket, segítse a bujdosó honvédeket. Kezdeményezésé­re 3 ezer forint gyűlik össze, melyből tervei alapján emelik az első honvédemlékművet. Többször járt Turinban, Kos­suth Lajosnál, akit Degré ja­vaslatára még képviselőnek is megválasztottak Vácott. Mivel Kossuth, természetesen, nem fogadhatta el a megbízatást, helyette Degré lett a város képviselője. Élete végéig Vácott lakott, \ nyolcvan éve, 1896. november i 2-án halt meg. Mészáros Gyula Vác alakult át: az idős kereske­dőit sok ötletet adtak a vidék legnagyobb élelmiszeráruházá­nak működéséhez. A látogatást közös vacsora követte, melyen dr. Bartos Antalné szakszervezeti titkár köszöntötte a nyugdíjasokat, majd Révay János igazgató adott nekik tájékoztatást a vállalat munkájáról, elmond­va egyebek között, hogy az új esztendőben ünnepük fennál­lásuk 25. jubileumát. Megnyitó: ma A könyvkötészet története Váci György könyvkötő­mester, a szakma kiváló mes­tere, A könyvkötészet törté­nete című kiállítását ma, csü­törtökön, délután 5 órakor, Kovács György művészettör­ténész nyitja meg az akasztói művelődési házban. XX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1976. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Késésben az őszi munkákkal A kukorica egy harmada még a földeken Ne maradjon az őszi mélyszántásból tavaszra A múlt hét végi esőzések is­mét elszomorították a termelő- szövetkezetek elnökeit, főme­zőgazdászait. Amúgy sem áll­tak valami jól az őszi mun­kákkal, s az újabb esők tovább növelik az elmaradást, pedig a hét végére igazán mindent el­készítettek, hogy ne legyen fennakadás. Felkészítették a gépeket is a folyamatos mun­kára. Püspökhatvanban, ahol jó­kora területen még beta- karítatlan a cukorrépa, 400 embert vártak szom­bat-vasárnapra. Nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a családtagok, a peda­gógusok, tanácsi dolgozók is kivonultak volna a földekre, sőt szovjet katonák is segítet­tek volna, a nagy eső miatt azonban semmi sem lett be­lőle. Amit hét végén nem te­hettek meg, azt ezekben a na­pokban szeretnék pótolni. A melléküzemágak és az irodák dolgozói is közreműködnek a betakarításban. A kosdi Lenin Termelőszö­vetkezet is hasonló cipőben jár. Ha lesz rá mód, géppel szedik ki a maradék cu­korrépát, ha nem, akkor brigádot szerveznek, s hagyományos módon lát­nak neki a munkának. S ha már a cukorrépáról esett szó, említsük meg, hogy az időjárás következtében, a tavalyihoz képest, alapos a késés, hiszen tavaly november 7-ig minden tő cukorrépa be­került a földekről. Úgy tűnik, folyamatosabb volt a szállítás is. Az idén a termés javát a szövetkezetek az esős napokon saját maguk hordják a cukor­gyárakba vagy a vasútállomá­sokra. A hét végére ugyan Let- késre várták a cukor gyári szállítókat, de hiába. Volt, aki kellemesen, volt, aki szomorúan csalódott a termésátlagokban is. Kosdon például jó termést vártak, s lényegesen rosszabb lett. Püspökhatvanban 180 má­zsát becsültek hektáron­ként, s eléri a 300-at is. Valamilyen oknál fogva a kukoricatörésnek sohasem volt olyan becsülete nálunk, mint a kenyérgabona aratásának. Tizenöt-húsz éve, emlegetik tréfásan a régebbi szövetkeze­ti vezetők, még azt is ellen­őrizték a hatóságok, hogy kap­ható-e elég szalonna és arató- pálinka a falusi boltokban? A kukoricatörés, még ha kom­bájnnal végzik is, semmivel sem kellemesebb munka, mint a gabonaaratás. Igaz, az idő nem sürget annyira vele, mint a búzával, árpával, rozzsal. Pontos határidőt se lehet­ne mondani, mikor kerül fészerbe az utolsó hektár­nyi termés. December kö­zepéig minden bizonnyal. S ha addig esetleg beköszön- tenek a fagyok? Az se nagy baj: legalább jobban kiszárad­nak a szemek, nem süllyed­nek meg a földben a betakarí­tógépek. Évek óta arra törekszenek a járási mezőgazdasági üzemek­ben, hogy az őszi mélyszántás valóban őszi legyen, azaz ne maradjon belőle tavaszra. Szó­don, Perőcsényben, Letkésen az idén is elég rosszul állnak vele, s ha az idő nem kedvez, bizony, lehet, hogy most is tavaszra marad a munka vége. Cs. A. BEMUTATÓ A SZODI TSZ-BEN Trágyaszórás, robbantással Készül a harmadik Péntek Esti Magazin Tanulók számára délután 3-tól, a felnőtteknek 5 órától rendezik meg a Péntek Esti Magazint, Bernáth László és Lantos László újságírók köz­reműködésével, holnap, no­vember 19-én, a Madách Im­re Művelődési Központban. A napokban érdekes bemu­tató színhelye volt a sződi Egyesült Virágzó Termelőszö­vetkezet vácrátóti kerülete. A járás termelőszövetkezeteinek elnökeit és főmezőgazdászait hívta meg a járási hivatal és pártbizottság; nézzék meg a gyakorlatban, hogyan lehet ol­csón, gazdaságosan széttereget­ni a földeken az évente fel­gyülemlő szerves trágyát? A bemutatónak az adott ak­tualitást, hogy a felmérések szerint, a megyében termelődő évi egymillió tonna istálló­trágya 30—35 százaléka a trágyaszórók és az idő hiánya miatt nem kerül ki a földekre, kárba vész, holott pótolni ezeket a ható­anyagokat alig lehet, s helyet­tesítésük műtrágyával egyéb­ként is nagyon költséges. Sok istállótrágya halmozódott fel a járásban is az évek során, pedig jelentősen emelhetné a terméshozamokat, ha minden szerves trágya kikerülhetne a földekre. A sződi termelőszövetkezet bemutatója éppen azt bizonyí­totta, hogy van már olyan módszer, amely lényegesen csökkenti a költségeket, s ami az őszi munkák idején ? leg­fontosabb, gyorsan szét is szórja a( trágyát. Csehszlová­kiában például már évek óta használatos a robbantásos trágyaszétszórás. Mint Újhelyi Sándor, a szö­vetkezet főmezőgazdásza el­mondta, a megjelent mintegy ötven szakembernek, eddig mázsánként 2 forint 40 fillér­be került a trágya kijuttatá­sa és szétszórása, az új mód­szerrel még a kettő forintot sem éri el. A robbantásos terítési tech­nológia helyszíni bemutatása után, a mezőgazdasági szakem­berek elismerőleg szóltak a látottakról, s kedvet kaptak hozzá, hogy saját gazdaságukban is bevezes­sék ezt a módszert. A tájékoztatóból azonban az is kiderült, hogy egyelőre még meglehetősen körülményes az új módszer meghonosítása, az engedélyek megszerzése: ha ezen könnyíteni lehetne, min­den bizonnyal megoldódnának szövetkezeteinkben az őszi szerves trágyázási gondok. Ónodi Szabó Géza járási agrokémiai és növényvédelmi felügyelő Összefogással - nagyszerű eredmények Tartalmas eszmecsere zárta a dunakeszi művészeti napok rendezvénysorozatát . mH Vácott, a Földvári téren, már a harmadik pontházat épí­tik. Néhány napja, amikor a felvétel készült, még így állt az építkezés, azóta fölkerült rá a kilencedik emelet is. Hamaro­san befejezik a betonozást, s az alsóbb szinteken már a szak- iparosok láthatnak munkához. ifj. Fekete József felvétele Az idén a megszokott nyári időpontnál később, ebben a hónapban rendezték meg a dunakeszi művészeti napokat. A József Attila Művelődési Központ felújítása ugyanis a mai napig nem fejeződött be, pedig a rendező szervek sze­rették volna ezzel az ese­ménysorozattal avatni a meg­szépült, korszerűvé átalakított művelődési központot A munkák elhúzódása miatt, végül is úgy döntöttek, hogy a már hagyományossá vált művészeti napokat társ- intézményekben, üzemekben rendezik meg. Az elhatározás megvalósítá­sa nem kis gondot okozott a szervezőknek, elsősorban a művelődési központ munka­társainak. Ez a szükségmeg­oldás viszont bizonyította azt is. hogy egy nagyközség köz- művelődési intézményei, tár­sadalmi és tömegszervezetei, gazdasági egységei összefogás­sal nagyszerű eredményeket képesek produkálni. Bizonyí­totta továbbá, hogy a munká­sok műveltségének emelésé­ben mekkora szerepük, létjo­gosultságuk van az üzemek­ben tartott rendezvényeknek, különösen Dunakeszin, ahol a keresőképes lakosság 72 szá­zaléka ipari munkás. A programok színvonaláról, a közönség érdeklődéséről csak elismeréssel szólhatunk. Változatos műsorok követték egymást, melyekről már ko­rábban lapunk hasábjain tá­jékoztattuk olvasóinkat. Ki­állítások, hangversenyek, út- törőgárda-avatási ünnepség, fiimoemutató, irodalmi est, gyermekműsor, vetélkedő, ma­gyar—szovjet baráti találkozó szerepelt az egyhetes prog­ramban. Az agglomerációs övezet eszmei, poütikai és kulturális nevelőmunkájának helyzeté­vel foglalkozott a fórum, melyről lapunk tegnapi szá­mában jelent meg részletes tudósítás. E tanácskozás a dunakeszi művészeti napok tartalmas záróaktusának bizonyult. Bízunk abban, hogy a jól bevált gyakorlat a jövőben tudatos elemévé válik a szer­vezésnek akkor is, ha majd Dunakeszi korszerű intéz­ménnyel büszkélkedhet. Péter Pál

Next

/
Thumbnails
Contents