Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

Fafeldolgozás — nagyban A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi fafeldolgozó üzemében évente mintegy 40—15 ezer köbméter fát dolgoznak fel. Képünkön: a KKSZ—BAK tí­pusú daru, mely naponta többszáz mázsa fát mozgat meg. Ifj. Fekete József felvétele Másfél évtized A KISZ Központi Bizottsá­ga KISZ Érdeméremmel tün­tette ki Farkas Sándomét, a DÉMÁSZ nagykőrösi üzem- igazgatóságának dolgozóját. Ennyi a hír... — Mi van mögötte? Nehe­zen tudnék számot adni róla. Az igaz, hogy 1961 óta vagyok KISZ-tag, — mondja Farkas Sándorné —, de tudtommal semmi rendkívülit nem tet­tem. Dolgoztam. Elvégeztem, amit rámbíztak, s amit köte­lességemnek éreztem. Amikor a KISZ Központi Bizottságtól megikaptam a meghívót az ünnepségre, először megijed­tem. Csak nincs valami baj? — Azóta feltehetőleg meg­nyugodott. Mire gondolt, ami­kor átvette az érdemérmet? — Hát ezt nehéz lenne fel­sorolni. Mindenekelőtt na­gyon örültem. Aztán eszembe lutott ez a másfél évtized. A gimnázium, ahol beléptem a KISZ-be, s harmadikos korom­ban már alapszervezeti titkár lettem, aztán a munkahelyem, ahol 1963 óta dolgoztam, s négy évig vezetőségi tag vol­tam. Természetesen eszembe jutott mindaz, amit itt csinál­tunk. Az, amikor a lányok második helyen végeztek a ké­zilabda-bajnokságon, a sakk­házibajnokság — most a fiai­mat szeretném sakkozni taní­tani — aztán az a november 7-i irodalmi műsor, amit szer­veztem. Egy jól sikerült ku­koricatörés a termelőszövetke­zetben, a Lenin-centen.áni:umi ünnepség. A közös örömök és gondok. — Az emlékek bizonysága szerint sport- és kuliürfelelős volt. — Igen. Nagyon szerettem ezt a megbízatást, pedig ne­In Ót 1-nf+nri trórtoílr Növénygyiíjteniény A gyerek lelkendezve mutat­ta a levelekkel, faágakkal tele­tömött nylonzacskót. — Ezt mind le kell préselni — mondta. — Levélgyűjte- ményt csinálunk. Meg termést is. — Termést? — kérdezte a férfi. — Ezt sem tudod? Hát, ami terem a fán. Toboz, bogyó. Ilyesmi. — Tudom. — Nem tudja, nem tudja — ugrándozta körül a gyerek az asztalt. — De tudom. Es segítek is. A terméseket is le tudom pré­selni. — De a tölgyfáról nem tudsz semmit. — Milyen tölgyfáról? — Hát az erdőben. A mak­kosról. En láttam. A tanító néni, meg az erdész bácsi is mutatta. — En is láttam. — hatod, apu, most nem mondtál igazat. — Na, jó. Azt a fát nem láttam, de egy másik erdőben igen sokat. Annyit láttam, hogy már meg se nézek egy akármilyen tölgyfát. Nem ér­demes. — Egy tölgyfát? — Aha. — Nem érted, apu? Egy tölgyfát. — Sajnos, értem — mondta a férfi, s lehangoltan kiné­zett az ablakon. Odakint autók suhantak a sima aszfalton, tá­volabb új, emeletes házak ta­karták el a láthatárt. Mö­göttük, pontosan úgy, mint gyerekkorában, ott volt az er­dő is. A tölgyfával. — Akkoriban valahogy kö­zelebb volt — mormogta, az­tán nekilátott szétrakni a leve­leket a konyhaasztalon. (farkas) Varroda a temelősmetkezetben Állandó munka a kocséri asszonyoknak A kocséri Üj Élet Termelő­szövetkezet ipari részteleit az itt gyártott gy erm ekbútoro k- ról, gyermekruházati cikkek­ről már sok helyen ismerik. A korszerűen felszerelt varro­dának Bojtos László tech­nikus a vezetője. — A gyenge homokföldön gazdálkodó termelőszövetke­zet, hogy a tagok feleségeinek és leányainak állandó munkát tudjon adni, még a hatvanas években kialakította ezt az üzemet. Az itt dolgozó asszo­nyok — mondta a varroda vezetője — a nagyobb mun­káik idején, így a zöldségfélék palántaültetésekor, a paradi- csomszedós és a szőlőszüretkor rendszerint segítenek a földe­ken is. — A szorgalmas, ügyes asz- szomyok és leányok, akik kö­zül azelőtt sokan máshova jártak dolgozni, a varrodában rendes keresethez jutottak. Főleg bérmunkában dolgo­zunk. A nagyüzemek szívesen adnak megrendelést részle­günknek. Állandó kapcsolat­ban vagyunk a Budai Ruha­ipari Szövetkezettel, melynek ebben az esztendőben 55 ezer különböző színű és fazonú gyermeknapozót, és 110 ezer gyermekpulóvert készítünk. — A varrodában átlagosan ötvenen dolgoznak. Jól néhá­nyat gyermekgondozási sza­badságon vannak, és megha­ladja a harmincat azoknak száma, akik otthon végeznek bedolgozó munkát. — Hogyan érzik magukat a dologzók a részlegben? — Olyanolt vagyunk, mint egy nagy család — mondta Demeter Lőrincné, aki vasaló­gépen dolgozik. Megalakítot­tuk a „Lenin” szocialista bri­gádot, s engem választottak brigádvezetőnek. Havi 1800— 2000 forintot keresünk. A nyá­ron Egerben voltunk kirándu­láson, és Kecskemétre járunk színházba. A munkaidő után, minden brigádtagunk neve- napját megünnepeljük. Elégedetten beszélt a varro­dáról és a brigádról Ihász Zsuzsa is, aki örül, hogy az általános iskola elvégzése után felvették az üzembe. ugyanezt a munkát és persze jobban. Azért én sem marad­tam feladatok nélkül. Párt- csoporlbizalmi és szakszerve­zeti nő- és ifjúsági felelős va­gyok. Fiaim iskolájában pedig úttörőpatronáló szülő lettem. Szeretném, ha a két gyerek egészen közelről látná, hogy a társadalmi megbízatások vál­lalása a mai embernek lét­szükséglete. Most már nagyok, ötödikesek, talán megértik. — Hogyan győzte a KISZ- munkát a két gyerek, család mellett? — Ez a kérdés fel sem me­rült. Ma sincs ilyen gondom, hogy nehéz lenne összeegyez­tetni a családi életet és a tár­sadalmi münkát. — Közben még tanult is. — Igen. Érettségivel jöttem ide, adminisztrátornak. Aztán levelező tagozaton elvégeztem a villamosipari főiskolát. Így lettem üzemmérnök. Most is tanulok a marxizmus—liani- ruizmus e’iti egyetemen. — Mit csinál szabad idejé­ben? — Nem sok a szabad időm. Hacsak lehet,- olvasok. Szere­tem Németh László könyveit. Megvettük a magyar remek­írók és a Világirodalom reme­kei sorozatot. Járatunk négy­öt újságot is. Igyekszünk mi­nél többet foglalkozni a gyere­kekkel is. No, és természete­sen még mindig bőven akad KISZ-munkám is. Tagja va­gyok a „Fénycső” szocialista brigádnak, s szabad idős prog­ramjainkat gyakran közösen szervezzük. Szeretnénk egyéb­ként a vállalat kiváló brigád­ja címet elnyerni. (f.) MOZIMŰSOR Kovpak előretör. Szovjet film. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. MATINÉ A holnap lovasai. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR A hiéna utazása. (Színes, eg­zotikus szenegáli film.) Előadá­sok kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Tüzes íjász. Olasz—francia —spanyol film. Előadás kez­dete: 6 óraikor. XX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1976. NOVEMBER 14., VASÁRNAP Szoros kapcsolat a kórházzal Új épület a rendelőben - jobb gyógyítási feltételek Tájékoztató a város egészségügyi ellátásáról, a szakmaközi bizottság ülésén Igen fontos témáról, Nagy­kőrös város általános és üzem- egészságügyi helyzetéről ta­nácskoztak nemrégiben a vá­rosi szakmaközi bizottság leg­utóbbi ülésén. Az egybegyűl­teket dr. Dómján Gyula, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője tájékoz­tatta az ezzel összefüggő idő­szerű kérdésekről. Elöljáróban az elmúlt 20 esztendő nagy­arányú fejlődését vázolta, s egyebek között elmondotta, hogy a városi kórházban 1955- ben kezdődött a gyógyító munka, akikor mindössze 42 beteget fogadhattak. Három évvel később már meghárom­szorozódott a kórházi ágyak száma, 1965-ben új osztályt alakítottak ki, s jelenleg pedig csaknem másfélszáz fekvő beteget gyógyíthatnak e fontos egészségügyi intézmény­ben. A városi kórházhoz hason­lóan a körzeti orvosi hálózatot is 1955-ben szervezték meg. Jelenleg összesen nyolc kör­zetben folyik rendelés. Egyik körzietben átlagosan 2600 ti­zennégy éven felüli lakos alap­vető orvosi ellátásáról gon­doskodnak. Felülvizsgálatra ide járnak a kocséri és a nyársapáti jáiró betegek is. A gyógyító munka leltételei — állapította meg többek között az osztályvezető — nem min­denben felelnek meg a köve­telményeknek. A nyolc körzet betegeit felváltva négy rende­lőben fogadják, a helyiségek szőkék, egyikben sincs vetkő- zőfülke. A rendelőben egyéb­ként négy, gyermekeknek szervezett körzet orvosai is dolgoznak, s egy iskolaorvos tevékenykedik főállásban. Modem üzemorvosi ren­delője van a konzvgyár- nak, ahol több mint há­romezer ember egészségé­re vigyáznak. — Városunkban a lakosság arányához képest igen jónak mondható az orvosi ellátott­ság — mondotta az előadó. — Sokat javított helyzetün­kön az — folytatta —, hogy társadalmi munkában közpon­ti laboratóriumot alakítottak ki a városi kórházban, s mo­dem szülészeti és újszülött osztályt is építettek. Korszerű terhestanácsadót adtak át 1974-ben, s több száz ezer fo­rintot költöttek az SZTK ren­delőintézet csatornahálózatá­nak felújítására, az épület »3S- tésére. Bevezették a gázt is, s az idén újra festették a ren­delőt. A napokban pedig hozzáláttak új, kétemeletes szárnyának építéséhez, melyben négy modern körzeti orvosi rendelő és Hagymatisztítók A Ceglédi Konzervgyár kihelyezett tisztítótelepén vörös­hagymát tisztítanak, osztályoznak az asszonyok. Az előkészí­tett hagymát a nagykátai szárítóüzembe szállítják. Varga Irén felvétele két szakrendelő kap majd helyet a szociális helyiségeken kí­vül. Ennek az épületrésznek a felépítéséhez ugyancsak a vá­rosi és megyei tanács ad anyagi segítséget. S bár gondot jelent, hogy a városa kórház egyes osztá­lyai a városiban szétszórtan, egymástól távol vannak, s messze van a kórháztól a ren­delőintézet is, az egészségügyi dolgozók mégis minden esz­közzel arra törekednek, hogy a törvény által előírt, szak­mailag legmagasabb szintű 'betegellátásihoz mindenki hoz­zájuthasson. A továbbiakban a gyógyító- megelőző munkáról, a gondo­zásról. s annak újszerű mód­szereiről beszélt az egészség- ügyi osztály vezetője. Igen fontos szerepe van ennek a krónikus, nem fertőző beteg­ségek, a magas vérnyomás, szívbetegségek, gyomorfekély, cukorbaj, rák. a nem tuber- kulotikus tüdőbetegségek le­küzdésében. A gondozás nem külön feladat, hanem úi mun­kamódszere az orvosoknak — állapította meg dr. Dómján Gyula —, s ennek az a lénye­ge, hogy az orvos a hozzá­fordulók állapotának vizsgála­ta. később pedig a lakosság szűrővizsgálata útján regiszt­rálja a megbetegedéseket. Nyilvántartja és gyógykezeli a beteg emberieket, méghozzá nem az ő kezdeményezésükre •és nem az általuk választott időpontban, hanem a betegség súlyosságának megfelelő gyakorisággal. A gyógyító munka jelenlegi, meglehetősen kedvezőtlen fel­tételein, a helyiségek korsze­rűtlenségén, a rendelő zsúfolt­ságán, a szociális helyiségek szinte teljes hiányán csak a későbbiekben lehet javítani. A közeljövőben mégis sokat segít majd a szomszédos ceg­lédi kórházzal tervezett szak­mai integráció, melynek rész­leteit éppen ezekben a hetek­ben vitatják meg az illetékes szervek. Az üzemnek üzemorvosi ellá­tásáról szólva az előadó el­mondta, hogy főfoglalkozású üzemorvo­sok csupán a nagykőrösi konzervgyár dolgozóit lát­ják el. Ezenkívül az állami gazdaság és a NEFAG helyi telepének üzemorvosi ellátása mondha­tó még kielégítőnek. A város többi tíz nagyobb üzemében összesen 3670-en dolgoznak, ám ezeken a helyeken még igen alacsony színvonalú az üzemorvosi ellátás. A jelenle­gi helyzet javítására újabb üzemi körzeti orvosi rendelé­seket kellene szervezni, indo­kolt lenne, különösen a 350— 400 dolgozót foglalkoztató üzemekben főállású asszisz­tenst alkalmazni. Az is meg­felelő megoldásnak látszik, ha a kisebb üzemek dolgozóinak ellátását a konzervgyári ren­delő segítségével oldanák meg, az orvosok üzemegészségügyi tevékenységiét a konzervgyári rendelő főorvosa irányítaná. Khhn Antal Körzeti orvosok beosztása November 15—20-ig I. körzetben: dr. Bózlék Mi­hály, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A II. körzetben: dr. Lengyel György, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A III. és VII. körzetben: dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A IV. körzetben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 17—18 óráig. Az V. körzetben: dr. Pólus Károly, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A VI. körzetben: dr. Somlyai Ká­roly, rendel: 9—11-ig és 17— 18 óráig. A VIII. körzetben: dr. Kovács Zsigmond, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. SPORT Kitüntetéseket adtak át A Járási-Városi Testneve­lési és Sportfelügyelőség Ceg­léden, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évfordu­lója tiszteletére ünnepséget rendezett. Magyar László, a sportfelügyelőség vezetője kö­szöntő szavai után Barna Jó­zsef, a Pest megyei Sporthiva­tal elnöke, Tihanyi Lajosnak, a Nagykőrösi Kinizsi több év­tizede kiemelkedő társadalmi munkát végző tagjának a Testnevelés és sport kiváló dolgozója kitüntetést adta át. Dr. Fenyves György, a Nagy­kőrösi Kinizsi társadalmi akti­vistája a Testnevelés és sport érdemes dolgozója kitüntetést kapta. A Pest megyei Sport- hivatal 1976-ban alapított ki­tüntető emlékplakettjét Nyikos József, a Nagykőrösi Kinizsi elnöke és Németh Ambrus, az egyesület aktivistája vette át. A Járási-Városi Sportfel­ügyelőség vezetője a tömeg­sport támogatásában kifejtett tevékenységéért Járvás Péter­nek, a KISZ városi bizottsá­ga munkatársának emlékpla­kettet adott át. A kitüntetetteknek munká­jukhoz további sikereket kí­vánunk. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Budapest: Bp. ÉPGÉP—Nk. Kinizsi NB III-as férfi, Tököl:) T. KSK—Nk. Kinizsi megyei női csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Kecskemét: országos serdülő szabadfogású, Kiskunfélegyhá­za: területi úttörő A—B kate­góriás szabadfogású verseny. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi II—Ceglédberceli VSC járási, 11: Nk. Kinizsi serdülők—Törökbálinti TC serdülők, 13: Nk. Kinizsi—Tö­rökbálint megyei bajnoki mér­kőzés. Kistarcsa: KSC ifi— Nk. Kinizsi ifi, megyei bajno­ki mérkőzés. Torna Kossuth-iskola tornaterme, 9 őrá: serdülő fiú I—II. osztá­lyú területi egyéni bajnoki döntő. Monor: a középiskolás női B-kategóriás egyéni és csapatbajnokság megyei elő­döntője. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás TRAKIS-pálya, 14.30: TRA- KIS A—Ifjú Gárda, 15.30: Konzervgyári jármű—Tormás, kispályás TRAKIS Kupa-mér­kőzések. Sakk KlOSZ-székház, 18 órától: nyár végi minősítő egyéni ver­seny, 22. játéknap.

Next

/
Thumbnails
Contents