Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA J AP AS ES CEGLÉD V XX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1976. NOVEMBER 14., VASÁRNAP Tizennyolc pályamű A korszerű közlekedés tervei Beszélgetés Vincze Jánossal, a városi tanács elnökhelyettesével A ceglédi utak állapotáról ma még nem sok jó mondható. A város belterületi úthálózata 120 kilométer, de ebből alig 38,2 kilométernyi a kiépített, szilárd burkolatú. Ezek teherbírása is gyenge, állapotuk alig felel meg a követelményeknek. Sok helyen a korábbi útfelbontások hagytak maradandó nyomokat a burkolaton, s nemcsak a kátyúk, gödrök okoznak bosszúságot, hanem egy-egy eső után a felgyülemlő csapadékvíz is. A kedvező változás első jeleként készül a Rákóczi út, s a város forgalmi ütőerei az elmúlt hónapokban több mérnöki alkotóközösség rajzasztalán tanulmánytervek főszereplői voltak. Erről beszélgettünk a városi tanács elnökhelyettesével, Vincze Jánossal. — Augusztus első napjaiban a városi tanács és a i Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közös pályá- | zati felhívása jelent meg az országos lapokban. Meghirdetése milyen célt szolgált? — Elég sok a városrendezési gondja Ceglédnek. A közlekedésfejlesztési tervpályázathoz csatlakozott a közintézmények elhelyezésének feladata is. A közlekedési szempontok szerint az alapkövetelmény az volt, hogy a város- központ a következő években tehermentesüljön az átmenő forgalomtól. Ezzel egyidőben kialakuljanak a megfelelő gyalogos útvonalak és a belső térösszekapcsolások. A járműforgalom könnyítése érdekében az úthálózati csomópontokat is rendezni kell. — November elsejéig, a beadási határidőig, 18 pályamunka érkezett be, amelyeket a hónap első hetében szakemberekből álló bíráló bizottság értékelt. Ebben képviseltették magukat a KPM forgalom- technikai szakmérnökei, a Közlekedéstudományi Egyesület szakértői. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei és a városi tanács egyaránt részt vett a bírálatok elkészítésében. — Elérte-e a pályázat a célját? — Az értékeléskor kitűnt, érdemes volt nyilvános pályázatot hirdetni. A pályázóknak igen komoly közlekedési és városrendezési feladatokat kellett együttesen megoldani. A beadott tervekből egyöntetűen kialakult a város közlekedés- fejlesztési elgondolása. Ezzel együtt számos olyan rendezési feladat is kivitelezhető, amely része lehet a jelenleg átdolgozás alatt levő részletes városrendezési tervnek. — Milyen díjakat adott ki a zsűri? — A bíráló bizottság városrendezési, közlekedési és forgalomtechnikai szempontok alapján mérlegelte a pálya- műveket és öt pályamunkát díjazott. Ezek közül hármat — rangsorolás nélkül — egyenként 60 ezer forintos másodüt díjban részesített. Egy harmadik díjat adott ki, 45 ezer forinttal és egy negyedik díjat, 35 ezer forint összeggel. Ezenkívül megvásároltak további négy tanulmánytervet, amelyek szintén hasznosíthatók, egyes elgondolásaikat beleépítve a városrendezési és úthálózat-korszerűsítési tervekPártoktatás Cegléden Politikát tanul kilencezer ember Sokáig ég az olvasólámpa esténként számos ceglédi család otthonában. Nemcsak a gyerekek tanulnak, hanem a felnőttek is. Könyv fölé hajolva, jegyzetelve, magát az ismeretbefogadást is újra tanulva készülnek az első beszámolókra. Az 1976—77-es tanévben párt- és tömegpolitikai oktatáson több mint 1800-an, tömegszervezeti és tömegmozgalmi politikai tanfolyamokon több mint hat és fél ezren vesznek részt, marxizmus— leniniamus esti egyetemre 129 ceglédi hallgató jár, kétszer ennyi tanulója van a középiskolai tagozatú oktatásnak. Harmincegyen magasabb képesítés megszerzésére törekednek, szakosítón, speciális továbbképzésen és más politikai szakoktatáson. Kilencezer ceglédi ember ismerkedik alaposan a politika tudományával. Vállalták, hogy a munka mellett, a család, a mindennapok gondja mellett megtanulnak értően foglalkozni a politikával, melyre társadalmunk épül, amely további terveink alapja. Szükség van az ismeretekre, hiszen csak ezek birtokában leltet érteni és érvényre vinni a kongresz- szusi és a gazdasági építő munkával összefüggő határozatokat. Cegléden az idei pártoktatás fontos feladata továbbra is a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak további feldolgozása, végrehajtásának elősegítése. Hangsúlyt kap a gazdasági építőmunka és a közgazdasági szemlélet erősítése, a párt ideológiai és közművelődési feladatával való alapos foglalkozás, a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek megismerése. Fiatalok és idősebbek, nők férfiak, fizikai dolgozók és értelmiségiek egyaránt részt vesznek az oktatáson. A középiskolai tagozaton mérhetően emelkedett a tanulmányi színvonal, felkészültebbek a hallgatók, mint régebben. Mind a párt-, mind a tömegpolitikai oktatáson pártonkí- vüliek is igyekeznek elsajátítani az alapismereteket és a npndennapi politika tudnivalóit.. A vezető propagandisták, politikailag szakképzett előadók kiválasztása, felkészítése a tanév kezdete előtt, időben megtörtént. Cegléden tizenegy vezető propagandista, kilencvenkilenc propagandista és tíz marxizmus—leninizmus esti középiskolai tanár tartja az órákat. Valamennyien megfelelő politikai szakképzettséggel rendelkeznek, jó előadók. A káderképző tanfolyamok, egyetemi kurzusok szeptember közefjén megkezdődtek, sor került az első beszámolókra. Október közepén kezdődött a tömegpolitikai oktatás a város gyári, üzemi dolgozói számára. A termelőszövetkezeti hallgatók tanfolyamainak indulását az őszi mezőgazdasági munkák dandárénak lezajlása utánra, november végére tervezték, s míg másutt kéthetenként, náluk hetente lesznek foglalkozások, hiszen a tavaszi munkák kezídete is rövidíti a tanévet. Segíti az oktatás zökkenőmentességét, hogy az ifjúsági és más tömegszervezetek tanfolyamaik időpontját egyeztették a pártoktatás menetével. E. K. be. Jellemző, hogy a pályázatokat kisebb-nagyobb létszámú alkotócsoportok készítettéit. volt, amelyikben csak 2— 5 szeméiy, másikban kilencen működtek közre. A városi tanács elnöke november 19-én adja /át a díjakat. Később alkalmat talál a tanács, hogy a különböző fórumokon a lakossággal is megismertesse a városfejlesztési elképzeléseket. — Melyek voltak a rendezés alapvető szempontjai? — Valamennyi pályamű a Pesti út, a Damjanich utca, Felházi utca, Dózsa György utca, Körösi út, Szív utca és a Marx Károly utca által körülhatárolt területet tekinti a belső városközpontnak. E központi mag útrekonstrukciójára ad reális javaslatokat. Szerepel ebben a vásárlóközpont kialakítása, a művelődési centrumé. E területekről — a kiszolgáló gépkocsik kivételével — a járműforgalmat kiiktatják. — A város főforgalmú útvonala a jelenlegi körúthálózat marad. A városiközpontot érintő átmenő forgalom nyugati irányban, a Beloiannisz és a Damjanich, a keleti vonalon a Szolnoki úton oldható meg. — Valamennyi tervező egybehangzóan a vasútállomás közeiében határozta meg a jövendő autóbusz-pályaudvar helyét, azzal a megjegyzéssel, hogy a Nagykőrös, Kecskemét irányába haladó járatnak a városközpontban is kell megállóhelyet kijelölni. — A tervek megvalósulására milyen lehetőségek vannak? — Már az V. ötéves terv időszakában módunkban áll a kivitelezés megkezdése. Készítünk egy közép- és egy hosz- szútávú útfejlesztési tervet. Szeretnénk mihamarabb hozzáfogni a rekonstrukcióhoz, amely természetesen hosszú éveket vesz igénybe, de any- nyi biztos, hogy egy évtized alatt alaposan megváltozik a közlekedés a ceglédi utakon. Tamasi Tamás Magányos öregek Még több támogatás kellene A városban gyakran találkozni velük, amint apró, szapora léptekkel róják az utcát. Kezükben táska, kosár, vagy piaci napon, néhány csokor eladásra szánt virág. A kirakatok előtt hosszasan megállnak, lehet, megszólítanak, kérdeznek, vagy a véleményüket mondják. Beszélni kell valakivel, közvetlen emberi hang kell. Nem a rádió géphangja, amely otthon megosztja velük az üres ház, a velük együtt öregedett szoba csendjét, a senkihez nem tartozás fájó nyomasztóságát. Cegléden sok magányos, idős ember él, túl a hetven éven. Erejük, munka- és életkedvük már nem a régi. Közülük sokat tett igénytelenebbé, lemondóbbá, bele- egyezővé az élet. Tudni róluk — A szomszéd házból jöttek hozzánk, ide a városi tanácshoz, a gyámügyre, szólni. Napok óta nem látták a bácsit, tán már meg is halt, az ajtaja zárva. Az, öreg ember otthon volt, betegen,' tehetetlenül, alultápláltan és gondozatlanul, az utolsó előtti percben küldtük ki hozzá a körzeti orvost, aki azonnal kórházba utalta. Sürgősen kerestünk valakit házi gondozónak, aki vállalta, hogy rendet teremt a remetebarlangban és tovább is segít, havi tiszteletdíj fejében. A bácsink meggyógyult, s mintha kicserélték volna. Takaros, tiszta az öltözéke, felerősödött, rendben az otthona, kapott helyet az öregek napközijében és így társasága, kosztja van. Megtanult ismét a saját lábán megállni, beosztva kis nyugdíját —, mondja a városi tanácsházán a városi szociális főelőadó, s hozzáfűzi: hány, de hány rászoruló lenne még! — De nem igénylik a segítséget, vagy nem is tudnak róla, hogy ilyet kérhetnének. Olyan is van, hogy a felmérést végző látogatásától tartanak, s ha megy, be sem engedi, elutasítják. A szomszédtól sem várnak segítséget. Senkitől sem, így teljesen magukra maradnak. A tanács — részben a lakosság bejelentése nyomán — megtesz mindent, amit tehet. Emberséges brigádok Intézeten kívüli, házi gondozással Cegléden harminchat idős ember napjait könnyítik. Vannak, akik szociális otthoni elhelyezésre várnak, vannak, akiknek gondozását egy- egy munkahelyi kollektíva vállalta el. Legutóbb az elismerő jó szó mellett pénzjutalomban részesülhetett ilyen irányú tevékenységéért a Vendéglátó Vállalat Magyar éttermének szocialista ^brigádja, a PENOMAH, a Május 1. Ruhagyár, a sütőipar és a textilfeldolgozó vállalat ceglédi munI kahelyének segítő szocialista brigádja. Van, aki a bevásárlást, más a mosást, a vízhordást, a tüzelőkészítést vállalja, de a legtöbben azután mégis többet tesznek a vállaltaknál — emberségből. A magányos öregekről elsősorban a házigondozók segítségével kíván a város gondoskodni, s csak végső esetben folyamodik a szociális otthoni elhelyezéshez. Szükséges lenne, viszont még több házi gondozóra és segítőre, aki tenni akar az öregekért. A vöröskeresztesek, a tanácstagok, az utca- és lakóbizottságok az első lépéseket ebben az ügyben megtehetik, hogy a tanács illetékes osztálya erről tájékozottabb lehessen. S tény az is, hogy a patronálásra, elsősorban ezek a magányos, idős emberek még jobban rászorulnak, mint azok, akik az öregek napközijének kis közösségét, vagy a szociális otthon biztonságát élvezhetik. A házi gondozók honorálására két éve még csak 50 ezer, ma már 130 ezer forintot fordíthat az osztály. Több idős embert támogatnak rendkívüli, időnkénti segéllyel, van, akinek éttermi ebédet fizetnek elő rendszeresen, másnak a gyógyszeres kezeléséről gondoskodnak. De összefogással még többet, sokkal többet lehetne elérni. Megkapnak mindent A Bajcsy - Zsilinszky út és a Pesti út sarkán lévő szociális betegotthonban 115 lakó él. Lévén betegotthon, van olyan gondozott is, akinek élete teljesen ágyhoz kötött, általános gondozásra szorul. Van néhány fiatal beteg gondozott, a legidősebb lakó pedig néhány hete ünnepelte 103. születésnapját. Harminckilenc főfoglalkozású dolgozója van az intézménynek. Az idei költség- vetés szerint — beleértve a béreket, az energia- és mosatási költségeket és a fogyóeszközpótlást — 2,8 millió forint- áll a rendelkezésünkre. Köny- nyítendő a helyzetet: van sertéshizlaldájuk, hizlalásra a napközis konyhák maradék ételét is megkapják, s állat- gondozó foglalkozik a jószágneveléssel. Zöldséget, gyümölcsöt a Lenin Tsz-töl szereznek be —, az van a legközelebb, i Jó a kapcsolatuk a kórházzal — a gyógyítás mellett az intézmény mosodája végzi a mosást a számukra is. Az ellátás jó, naponta kétféle menü készül, az egyik diétás. Az. intézmény nem nagy, de otthonos. Hat televíziójuk van, jut a fekvőbetegszobába is, ahol a felkelni nem tudók töltik napjaikat. A nyugdíjból mindenkinek zsebpénz jár, s akinek semmiféle nyugdíja sincs, annak is folyósítanak egy kis összeget, cigarettára, édességre, egyébre. Aki itt él, megkap mindent. Ami hiányzik, az inkább a közel, vagy távol élő rokon látogatása, jó szava. Sokuknak ebből jut a legkevesebb. Társaságban, napköziben Most három éve, hogy a Bocskai utcában megnyílt az öregek napközi otthona. Huszonötén járnak ide, nyugdíjasok főként, s néhányan pedig szociális segélyből élők. Reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak, a csekély havi térítést jövedelmükhöz mérik. Van, aki térítésmentes ellátásban részesül. Társalgó és pihenőszoba, ebédlő, fürdőszoba, kis könyvtár, rádió, televízió, társasjáték áll a rendelkezésükre. Egészségi állapotukat figyelemmel kísérik, s azt is, ha valaki huzamosan hiányzik. Az öregek napközijét a ceglédi munkahelyek patronálják, iskolásak keresik fel alkalmanként, műsorral kedveskedve. Eszes Katalin Jól halad az őszi munka Egymást is segítik a tsz-ek Orsókon a fonál A törtei! Dózsa Termelőszövetkezet orsózó üzemében két műszakban ötven asszony és lány dolgozik. A Pamuttextil Művek megrendelésére gombolyítják a fonalat. Apáti-Tóth Sándor felvétele A jő időt kihasználva Cegléden és a ceglédi járás minden közös gazdaságában a gépek és emberek kint dolgoznak a földeken. Jól állnak a vetőszántással, több területet munkáltak meg a tervezettnél és így vetésterületben is nagyobb várható. Főként búza, rozs és őszi árpa került a földbe. Az első vetés kikelt, egyenletesen, szépen fejlődik, a fagyok beállta előtt a havat várja. Túl az őszi munka dandárján, folyik a tavaszi tennivalók előkészítése, szántanak, s amennyire lehet, gyorsítják a tempót, hogy ezzel is minél nagyobb területen végezhessenek. A talajerő- pótlásra színién gondja van valamennyi közös gazdaságnak. Szép eredményt értek el szinte mindenütt a takarmánykeverékkel. Járási szinten a tervezett 45 hektár dupláján vetettek, így az eredmény is megduplázódott. Lucernából is több lesz, mint amennyire számítottak. A ceglédi járás kukoricatermesztő közös gazdaságai közül befejezte a kukoricatörést a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet és a dánszentmiklósi Micsurin Tsz — ez utóbbinál a termés fele hibridkukorica volt. A ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-mek 1352 hektár kukoricája van, ebből 212 hektár a hibridkukorica. Betakarításával szervezetten, jól haladnak — a járás kukoricatermő területének 10 százaléka van náluk. Várhatóan ők és az abonyi József Attila Tsz fejezi be hamarosan a kukoricatörést. A közös gazdaságok, ha szükséges, egymást is segítik, gépek és gépkezelők kölcsönzésével. Sajt a legfilrgébbnek Futott a felső tagozat A ceglédi Táncsics Mihály általános iskolában a napokban vidám, mozgalmas esemény volt, erről küldött tudósítást három úttörő, Dömsödy Péter, Kovács Edit és Giba László hatodikosok. — Gyerekzsivajtól volt hangos az iskola udvara és a környék is az egyik délutánon. Megrendeztük a tanév első futóversenyét. Vártuk ezt a délutánt, mert tavalyról tudtuk, milyen izgalmas, mozgalmas lesz. Ilyenkor rajthoz állhat minden felső tagozatos, hogy bizonyítson, s a díjak sem akármilyenek! Németh Lajos tanár sípjelére indult a futók csoportja, a nyolcadikosok kezdték: négy kői* az iskola körül, egy pedig az iskola udvarán. A lányok egy kör engedményt kaptak. A legjobbak eredményének kihirdetését rövidített távon az évfolyamonkénti futóversenyek követték. Nem kímélték hangjukat, tenyerüket a szurkolók, s olyan is volt, akit a segítő kéz, a legjobb akarat sem mentett meg az utolsó helytől. — Meglepetést okozott az eredményhirdetés utáni díjkiosztás. Veréb József né csapat- vezető és Csendes Györgyné tanárnő az első helyezettnek frankfurti sajtot adott, nápolyi jutott a többi győztesnek, és biztatásul minden utolsó helyezett egy Mackó kockasajtot kapott. Uzsonnára kenyérhez, almához bizonyára mindegyiküknek jólesett, a futás pedig hasznos volt valamennyiünk számára. KŐMŰVEST, TETŐFEDŐT, BÁDOGOST, KUBIKOST, SEGÉDMUNKÁST, GÉPKOCSIRAKODÓT ceglédi munkahelyekre FELVESZÜNK. Jelentkezés: Cegléd, Achim András u. 26. CEGLÉDI JÁRÁSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Munkaügyi osztály.
