Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ni. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1976. NOVEMBER 14., VASÄRNAP Decembertől ismét három műszak Várják az új silót Befogom a lovam, befogom a lovam Zöldre festett kiskocsimba, Elviszem a búzám, elviszem a búzám Az aszódi nagymalomba ... Ez a népdal járta a minap, amikor szomorú-vidáman búcsúztatták az „aszódi nagyma- lom”-ban Cserős Piroska nénit, aki huszonöt évi törzsgár- datagság után ment nyugdíjba az üzemből, mai nevén a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól. Nem érdemes már azon vitázni, hogy a népdalban szereplő név, avagy ez az újabb keletű a tetszetősebb, valószínű, hogy Iványi Feri bácsinak, a volt gőzmalom főgépészének, vagy Dócza Ká- rolynak, aki idestova 37 esztendeje van a szakmában, sem ez a legfőbb gondja, ök is, akár a többiek, a régi, s ebben az ötéves tervben felújítandó malomépület mellett magasodó uj létesítményre várnak. Hat darab, 100 vagonos Butler- cella épül itt, fényes alumíniumlemez borítással, teljes automatikával — és elhúzódó átadási határidővel. 1975-ben kezdték építeni, a késlekedő mélyépítésről lapunk is beszámolt annak idején. Az eredményes felülvizsgálatnak és a javuló munkatempónak köszönhető, hogy december közepére minden bizonnyal átadják a berendezéseket. Ebben reménykedik Hajdú András is, a körzeti üzemvezető. — Érthető, hogy sürgetjük az importsilók üzembe állítását. Vállalatunknak az a feladata, hogy a járás területén felvásárolja a kenyér- és takarmánygabonát, rozsot, ár. pát, kukoricát, napraforgót és más mezőgazdasági terményeket. Tizenkét tsz és a gödöllői tangazdaságnak üzemegységei tartoznak partnereink közé. Aszódi malomüzemünk és a vácszentlászlói keverő folyamatos munkájához nagyobb raktározási kapacitásra lenne szükségünk. Hat raktárunk van szerte a járásban, ezek kivétel nélkül korszerűtlen, felújításra alkalmatlan, többnyire műemlék jellegű épületek. Az új silók gondjaink többségét megoldják. Háromezer vagon kenyérgabona — Mi történik a felvásárolt terményekkel? — Lisztet őriünk belőlük, takarmánykeverékeket, tápokat készítünk. Az idén 3300 vagon kenyérgabonát vásároltunk fel. 1300 vagont raktároztunk, 1000 vagonnal a Ferencvárosi Malomba szállítottunk, a többit a gazdaságok tárolják. A lisztet az aszódi és gödöllői sütőüzemeknek, a csomagolt kenyérnekvalót a területi ÁFÉSZ-eknek, FÜSZÉRT-ek- nak adjuk el, a felesleggel pedig Budapest ellátását segítjük. Évenként ezernégyszáz vagon koncentrátumot és tápot adunk el a termelőszövetkezeteknek. Készítményeinkkel meg vannak elégedve, a hiányzó mennyiséget az egyetemi tangazdaság fenyőharaszti üzemegységével kötött szerződés alapján szolgáltatjuk, ez 800—1000 vagont tesz ki. — Előfordul-e, hogy kenyérgabonából táp lesz, takarmánynak valóból pedig kenyér? — Az első eset nem ritka. Az idei jó búzatermés lehetővé teszi például, hogy a rósz- szabb minőségű kenyérgabonát takarmánnyá dolgozzuk fel. Takarmánybúzából keveset termelnek, fordítva nincs rá szükség. Sok mindenről eshetne még szó részletesebben. így többek között á kiskereskedelemmel fennálló kapcsolatokról, a megyén belüli ,száll!tüsökről, az országos felvásárlásról, a szójababimportról. Több mint a fele bejáró Közben megérkezik Grande_ lisz Zoltán, a malomüzem vezetője: — Szeretném élőben bemutatni öreg szerkezeteinket, de éppen most folyik az évi karbantartás. Tisztítjuk, javítjuk a gépeket, alapos kezelésre van szükségük, niszen óránként 19 mázsa terményt őrölnek, azaz n*»á öt vagon a malom kapacitása. Lehet, hogy egy ultramodern malomnak ez semmiség, itt azonban hárem műszak kemény munkájára van szükség, hogy a terveket teljesíthessük. Sajnos a leállás előtt csak két műszaknyi dolgozó állott rendelkezésre. Kevés a malomipari munkáskéz. Hajdú András is erre panaszkodik: — Dolgozóinknak több mint fele bejáró. A vasútállomás több mint három kilométernyire van az üzemtől, ezért Falusi búcsú, avagy hogyan mulat a feleség? Kora reggel: A háziasszony két vödörrel siet az artézikút- hoz, az otthoni víz ihatatlan. Hét óra: Rendezik az asztalokat, székeket, még egyszer áttórlik a poharakat. Nyolc óra: Az asztalon pálinka, likőr, konyak, bor, sör, sütemény. A feleség a húst panírozza, a férj öltözik. Ruhája poros. Kimegy a konyhába, neje kezet mos, lekeféli, ideges. Kilenc óra: Első fecskék. Tálalás. Tíz óra: Űjabb vendégek, férj sürgeti az asszonyt. A gázra habzó zsír csorog. Feleség kapkod Tizenegy óra: Vigyázz, megég! Szedd le a hapot a levesről. A vendégekre rá sem fütyülsz? A feleség sírva fakad. Tizenkét óra: Ebéd. Feleséget. a vendégek leültetik. Figyelmesek. Egy perccel később: hozd már a húst! Feleség hozza, aztán már le sem ül... Délután: Vendégek a piactéren, útközben bisztró, kocsma ... a háziasszony mosogat. Öt óra: Vendégek vissza, asztalok terítve. Igyunk, van még bőven. Hat óra: Búesúzkodás. Autók ed. Valamivel később: — Elmegyek arra be — mondja a férj, hadd legyen már nekem is egy kis búcsúm. Feleség leszedi az asztalt, eltakarítja a maradékot, majd lefekszik. B. M. 0 reggel korán kell indulniuk, este későn érkezhetnek haza. A vonatkésések, a kedvezőtlen időjárás is sok gondot okoz dolgozónak, vállalatnak egyaránt. A keresetek nem rosz- szak. Szakmunkásaink 3000 | forint, betanított munkásaink — ők vannak többségben — 2600 forint körül keresnek. November elejétől kezdve 35 százalék éjszakai pótlékot fizetünk, így bízunk benne, hogy december elsejére ismét összeáll a harmadik műszak. Grandelisz Zoltán „malmoscsaládból” származik, nagy szakértelemmel kalauzol a gépek között: — Az átvett terményeket raktározzuk, tisztítjuk, majd előkészítjük őrlésre. A vegyítősilókban. beállítjuk a kívánt keveréket, a koptatóban pedig rostatisztítás, mosás, pihentetés, hámoiziás után. kerül kefegépre az anyag. Az első töretét aprítás, szitálás, a félkésztermékek osztályozása követi. A simahengerekről lekerülő őrleményt szabványosítjuk, 50 kilós zsákokba csomagoljuk, majd pihentetés után sorrendben forgalmazzuk. 34 kilóval könnyebb a zsák Zpgó fejjel állok a malom kijáratánál, annyi ismeretlen masina, eljárás nevét kellett volna megjegyeznem, hogy felsorolni is nehéz. Mégis, főként egy gondolat motoszkál bennem: 50 kilós zsákokat cipelni, húzni-tolni férfiaknak sem könnyű munka. Milyen megbecsülést érdemelnek azok az asszonyok, lányok, akik július elsejéig 84 kilósokkal tették ugyanezt? Ekkor lépett ugyanis hatályba az a rendelet, amelyik csökkentette a kilókat. Gáti Zoltán Egészségügyi hét Gödöllőn Egészségügyi hetet rendez Gödöllőn a Magyar Vöröskereszt gödöllői városi vezetősége és a gödöllői járási-városi egészségügyi osztály. A program: November 15. 18.30. Az Agrártudományi Egyetem rektori tanácskozójában fórum, Egészségünk védelmében címmel. November 16. 16.30. A Ganz Árammérő- gyár kultúrtermében. A vakság megelőzése címmel előadás és kiállítás. November 17. 14.30. Az Illés István úti általános iskolában, Fogászati vetélkedő kis egésziségőröknek. November 18. 16.00: A GYÓGYÉRT-ben A helyes táplálkozás abc-je, bölcsődéé, óvódás és iskolás gyermekeink táplálása otthon címmel előadás. November 19. 15.30. A HUMÁN-ban: A vér életet ment. Előadással egybekötött találkozó, önkéntes véradóknak. Hétfőn, a kastélyban Liszt-hangverseny November 15-én, hétfőn a gödöllői kastély dísztermében Liszt Ferenc emlékhangversenyt adnak a körzeti zeneiskola tanárai. Nagy Mária, Varjas Anna és Ferenczi Anna előadásában többek között „Szerelmi álmok”, a „Csalogány”, a „H-moll ballada”, a „Rigolíetto paraifrázis” szerepel a műsorban. Közreműködik Madarász László versmondó. Beszélgetés a könyvtárban Nagy sikerű író—olvasó találkozót rendeztek a Juhász Gyula járási-városi könyvtárban. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet Bánki Donát szocialista brigádja hívta meg Bárány Tamás írót. A brigádtagok és más érdeklődők termékeny eszmecserét folytattak a művésszel, elsősorban a Város esti fényben című könyvéről. Bárány Tamás emléksorokat ír a Bánki Donát szocialista brigád naplójába. Czangár Gyula felvitelei Ahol kezdődik és ahol folytatódik a műveltség Kegyetlen jószág az idő. Bő- szítő illanását nem illik cse- pülnöm. Feladatom éppen az, hogy lehetőleg minél inkább fölébe kerüljek. Mégis tehetetlen düh szorongat: minden percnyi töredéke kevesebbnek bizonyul, minden töredéke, amit kényszerűen szakít félbe a következő, becsap; múltával úgy érzem, hogy semmit sem végezhettem be. A mutató gúnyos cirpelés- sel üget; vitára kész baráti társaság marasztal, vitára kész baráti társaság vár. Nehéz a döntés, közben Dinnyés László ötletein rágódom. Be kell mutatni egy-egy falu kulturális életének, művelődési helyzetének egészét. Reálisan és jövőbe tekintően, keményen és lágy szavakkal. Beszélni kell mindenkivel, kezdeni a kocsmában, befejezni... nem, inkább abbahagyni a járási felelősöknél. Szemlélődni, fag- gatózni, vitatkozni roskadásig. Iratokat, beszámolókat, kimutatásokat fellápozni — a feleslegesebb jét is; okulni, az is kiváló. S ime, egy klubestet végigülni, már ez is időbe- akaszkodó vállalkozás. Meghívás a Vízivárosba Kiállítás, gyermekrajzokból Székely Bertalan szülőhelyén, Szadán a kisdobosok és az úttörők részére rajzversenyt hirdetett az általános iskola tantestülete. Pályázni lehetett olvasmányaik alapján elképzelt festményekkel, plakátszerű rajzokkal is. A község művelődési házában kiállítás nyílt a legsikerültebb alkotásokból. — Örömmel adtunk helyet a gyermekrajzoknak — tájékoztatott Szító Mária tanítónő, a művelődési otthon vezetője. — Több mint 100 pályamű érkezett be. Látszik rajtuk, hogy legifjabb nemzedékünk jól megtalálta a módját annak, hogy olvasmányainak egy-egy jelenetét képben is megalkossa. — Nem volt könnyű dolga a pedagógus zsűrinek. Nyolcvan pályaművet javasoltak kiállításra, melyből öt első, öt második, öt harmadik és öt negyedik helyet állapítottak meg. — Óriási tapsvihar köszöntötte a húsz győztest — halljuk Herényi Katalin tanítónőtől. — Részükre egész napos kirándulást szerveztünk Budapestre. A programban szerepelt vidámparki szórakozás és mesemozi-látogatás is. Ezenkívül toll-, színesceruza-, zsírkrétakészleteket, naptárakat és természetesen csokoládét kaptak a helyezettek. Rezgő Sándor, az egyik első helyezett a képek előtt — A kiállított képek a község lakosságának a tetszését is megnyerték. Meghívást kaptunk Budapestre, a Budai Ifjúsági Vízivárosi Pinceklubba, hogy december 30-án ott is bemutatkozzunk. U. G. Koncz István nagyon jól érti, de méginkább féli a protokollt. Szeretném megnyugtatni; nincsen rá szükségem. Tegezzen, hisz láthatóan egy korosztályba tartozunk — „no és ha nem, hát akkor mi van?” — és ne higgye, hogy nem tűnik rögtön a szemembe; szív-lélek ember, nemcsak amolyan látszatnyüzsgő. Mégsem rohanhatok neki ezzel a tanáccsal, hátha megtévesztem. Mi lesz, ha jön valaki olyan, akin sok minden múlik és megorrol a „szevasz ha- ver”-ra. Adatok: Négy éve alakult a rejtvényfej tők klubja Aszódon. Rövid működés után szétszóródott a társaság. 1976 augusztusában gyűltek ismét egybe régi és új tagok. Huszonnégyen vannak, pedagógusok, munkások, alkalmazottak. Minden kedden találkoznak a könyvtárban, Ádám Imréné, a könyvtár vezetője maga is klubtag. Nagy gond az időegyeztetés: munka — család — társadalmi megbízatások — továbbtanulás — egyebek. Mégsem vállalásról van szó, inkább belső kényszerről. Szatmári Sándor. Esztergályos volt, majd elvégezte a szakközépiskolát, most műszaki ellenőr az IMI-ben. Az üzemi lap állandó tudósítója, ősztől a forgácsolótechnikusi képzettséget veszi célba. Családos. odahaza hatalmas kertet művel, mégis ritkán fordul elő. hogy hiányozna valamelyik rendezvényről a községben. Kerek arcú, széles váilú, erős, nagy darab ember. És szeret gondolkodni. Féléves terv alapján dolgoznak. Csak mutatóban a már megvalósult és a következő programokból: kéthetente előadások, ilyen címekkel: Ember és társadalom, A kis- poloárisdg. Viták. A budai vár, a Nemzeti Galéria megtekintése. Ismerkedés a 19. századi magyar festészettel. Havonta két színházi előadás, közös filmnézés. Csoportos kirándulás Moszkvába és Le- ningrádba. Látogatás Galga- mácsára Vankóné Dudás Julihoz. Beszélgetés Asztalos Istvánnal, az aszódi múzeum igazgatójával a Petőfi-kul- tuszról. Szánkótúra a Kékesre. Könyvtári klubest. A KISZ-évforduló megünneplése. Elvük, hogy mindent megvalósítsanak, a lehető legnagyobb részvétellel. Ahogy a lelkes felsorolást hallgatom; elvhűeknek tetszenek. Nemrég szerelt le a katonaságtól Koncz István. Ott is, azelőtt is, úgy ismerték, mint aki nem takarékoskodik az energiával. Pénzügyi előadó, a KISZ járási bizottságának tagja, a politikai oktatásban mint előadó vesz részt, főiskolai diploma megszerzését tervezi magyar—könyvtár szakon. Ha felveszik, Egerbe vagy Nyíregyházára kell utazgatnia. Mindenhol ott van. A többiek véleményét tolmácsolom, mikor ideírom: ő a klub motorja, fő szervezője. Bajuszos, mosolygós arcú, barátságos, tehetséges. Kéthetente szelleipi tornával, keresztrejtvények fejtésével foglalkoznak. A könyvtár alkalmas a hiányzó tudás pótlására, megszerzésére, itt minden segédkönyv megtalálható. Forgatják a kalauzokat, kérdezgetik egymást, vitatkoznak a helyes válaszokon. Egyesek szerint a keresztrejtvény másodlagos műveltséget ad, vagy azt sem. Arról, hogy mit jelent közösségben fejteni a rejtvényt, még sehol sem olvastam. A szellemi torna, ha úgy tetszik időtöltés, ha úgy tetszik agytágító. A színházlátogatások, múzeumi séták, tárlatnézések, kiselőadások, viták, kirándulások és a soksok vidám összejövetel csak egyként tetszhet: önművelésként, egymás művelésként, közművelésként. A művelődés ott kezdődik, ahol két vagy három ember megbeszéli egymással kulturális, politikai élményeit, legyenek azok bármilyen minőségűek. De csak ott folytatódhat, ahol sok ember teszi meg ugyanezt, egymásra való tekintettel. G. Z. 1 É
