Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
1976. NOVEMBER 13., SZOMBAT item W _____ 3 ül ést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) Növekszik a napraforgó vetésterülete, mintegy 49,7 százalékkal, de a termésátlagát is 26 százalékkal kell növelni, mint ahogy az olajlen , 33,3 százalékos átlagnövekedése iá nagy feladatot ró a megye mezőgazdasági üzemeire. A burgonyatermelésnek 7 ezer hektáron az előző ötéves átlaghoz viszonyítva 38,8 százalékkal kell növekednie, s egyúttal elérni a hektáronkénti 160 mázsát. A takarmánynövények termesztésének fejlesztésében a lucerna kap fő szerepet, melynek területnöve- -i lésével egy időben a 43,5 mázsás átlagtermést 58-ra, az utolsó éviét pedig már 65 mázsára kell emelni. A terű létéé termésátlag-növelés eredményeképpen 35 százalékos többtermés érhető el ötéves átlagban. A zöldségtermelés korszerűsítése alapvető követelmény, legalább 19,8 százalékos fejlesztésre van szükség, s a terv szerint 1980-ban az összes termés 107 ezer tonnával lesz több, mint 1975-ben. A korai zöklsógellátás érdekében fejleszteni kell az üveg- és a fólia alatti termelés színvonalát; a növényházak alapterülete kétszeresére, a fóliával takart zöldségtermő terület 44 százalékkal növekszik. A tervidőszak végéig Pest megyében 3700 hektár új gyümölcsöst tel épít em.sk az üzemek, s 9,9 százalékkal lesz több a megtermelt gyümölcs mennyisége, elsősorban a csonthéjasok- meggy, cseresz- nyé, kajszi, szilva, valamint a málna termelésének növelése a legfontosabb feladat. A szőlőkben évenite mintegy 1200 hektáron lesz majd selejtezés, mert ma még viszonylag magas az elöregedett, gyenge ter- möképességű ültetvények száma. A csökkenés ütemének mérsékelése érdekében 1980- iíj 1800 hektáron új, korszerű ültetvényt telepítenek a mezőgazdasági üzemek. A termésátlag 56,7 mázsára, az összes teíroés 22,4 százalékkal "iiő im-ít: “ ■GG' i Komplex növényvédelem A növényvédő szerek gazdaságos és hatékony felhasználása céljából növekednie kell az anyagi és technikai ellátottságnak, a szakmai színvonalnak, a gépek és berendezések számának, s el kell érni, hogy a tervidőszak végére a terület mintegy 80 százalékán komplex védekezést alkalmazzanak a mezőgazdasági üzemek. A műtrágya-felhasználás öt esztendő alatt 30 százalékkal emelkedik, s az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag-felhasználás eléri majd a 380 kilogrammot. Az állami gazdaságok és a termelési rendszerek már 1976-ban, a termelőszövetkezetek pedig a tervidőszak vé- , géig kivétel nélkül talajvizsgálatokra alapozott tápanyag- gazdálkodást kell hogy folytassanak. A korszerű szállító és tárolóeszközök használata elengedhetetlenné válik. Az állattenyésztésben évente 3,5—4 százalékkal növekszik a termelési érték. Kiemelt feladat a vágóállat- és a tejtermelés növelése. Néhány számadatot a fejlődésről: A már említett adatok, a tehénállomány, illetve a tejtermesztés fejlesztése mellett érdemes megemlíteni, hogy a kocaállomány 1980-ra eléri a 32 ezer darabot, s a vágósertés-termelés 56 ezer 500 tonnára növekszik. 1980-ban 32.2 százalékkal több juhhúst termelnek Pest megye mezőgazdaságában, mint 1975-ben; a tyúktojástermelés 15,1 százalékkal, a vágóbaromfi-termelés 26,1 százalékkal haladja majd meg az 1975. évit. Pest megye mezőgazdaságának V. ötéves terve lényeges fejlődést irányoz elő a halászat, a lótenyésztés, a vadgazdálkodás területén is, megjelöli az állategészségügy, az erdőgazdálkodás legfőbb tennivalóit. A termelés volumenének és szerkezetének alakulása jelentősen változik, a termelési érték nagyságrendje, változatlan áron számítva, 20,4 százalékkal nő, s ezen belül az alaptevékenység növekedése 28,2 százalékkal. A kiegészítő tevékenységek közül az élelmi- szeripari termelés 64,4 százalékos növekedése a kiemelkedő, az élelmiszeripari közös vállalatok és vállalkozások termelési értéke 60,1 százalékkal lesz magasabb 1980-ban, mint 1975-ben volt. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben a termelés tervezett növekedése megfelelő alapot teremt mind az üzemi, mind a népgazdasági igények kielégítéséhez. Takarékos eszközfelhasználást Pest megye V. ötéves mező- gazdasági tervének megvalósításához jelentős beruházásokra, műszaki fejlesztésre van szükség. A tervidőszakban a rendelkezésre álló fejlesztési forrás várhatóan 10 és fél milliárd forint lesz, amelyet takarékosan kell felhasználni a beruházásokra és a működő állóeszközök hatékonyságának fokozására. Nagy teljesítményű traktorokra, tehergépkocsikra és munkagépekre, különösen szálastakarmány-be- takarító gépekre van szükség, fejleszteni kell a zöldségtermesztés gépesítését is. Nyolcezer új tehénférőhelyre van szükség, 6 ezer 800 férőhely rekonstrukciója történik majd meg; 710 új kocaférőhely építését, 1200-nak a rekontsruk- cióját kell végrehajtani, s még számos, az állattenyésztés, a rét- és legelőgazdálkodás a gyümölcs- és szőlőtelepítés, az öntözés fejlesztését szolgáló beruházást kell létrehozni. Ugyanilyen fontos a talajvédelmi munkák elvégzése, az agronómiái feltételek megvalósítása. A műszaki fejlesztésben nagy szerepe van a termelési rendszerek továbbfejlesztésének, s a tervidőszak alatt el kell érni, hogy a kalászosok, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, az ipari zöldség- és olajnövények termelése döntő mértékben termelési rendszerben valósuljon, meg. A-megyei tanácsülés elé került tervjavaslat részletesen foglalkozott a megye mezőgazdaságának munkaerő- és szakember-ellátottságával és a többek közt megállapítja, hogy a munkaerőhiány a hatékonyság növelésével, a szakképzettség emelésével ellensúlyozható. A terv külön kitér a háztáji gazdálkodás fejlesztésére, amely a népgazdaság számára feltétlenül fontos, elengedhetetlen. összegezésként — mint az a megyei tanács elé terjesztett indoklásban is olvasható. — Pest megye mezőgazdaságának V. ötéves terve feszített, de teljesíthető, A termelés fejlesztésében az alaptevékenység kiemelt szerepet kap, s a gyorsabb ütemű termelésfejlesztés elsősorban a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítését szolgálja. A tanácstagok véleménye A szóbeli kiegészítő után elsőként dr. Kovács Ferenc tanácstag, vácrátóti körzeti állatorvos mondta el véleményét Pest megye mezőgazdaságának V. ötéves tervéről, s azt reálisnak, megalapozottnak, teljesíthetőnek tartotta. Hozzászólásában a tejtermelésre koncentrálta mondanivalóját, Kiss János tanácstag, a gödi Egyesült Termelőszövetkezet esztergályosa arról szólt, hogy a jól előkészített egyesülések milyen előnyökkel járnak, felszínre hozzák a belső tartalékokat. Vimola Károly tanácstag, a Dél-Pest megyei Tsz-szövetség titkára arról szólt, hogy az elmúlt esztendőkben a hangsúly a korszerű, hatékony gazdálkodáson volt a közös gazdaságokban. Ugyanez lesz a feladat az elkövetkezendő öt esztendőben is, a tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy gyakran nincsenek arányban az eredmények a befektetéssel, az anyagi áldozattal. A tervről megállapította: jól határozza meg a célokat, sikeres teljesítéséhez pótolni kell az idei kedvezőtlen időjárás okozta lemaradásokat is. Dr. Tresser Pál tanácstag, a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke közös gazdaságuk munkájáról elmondotta, hogy az jól illeszkedik a megyei ötéves tervhez, s beruházásai nyomán az átlagodnál jobb eredményeket érnek el elsősorban az iparszerű szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben. Példaként említette, hogy az 1975-ös 2 ezer 800 liter átlagos tejtermeléshez viszonyítva a Holstein—Fríz és magyartarka állománnyal ötezer literre növelték az idén az egy tehénre jutó átlagot, s ez 1980-ra 5 ezer 600 literre emelkedik. A tejtermelést 1930-ig 6,5 millió literre emelik. ' Boros András tanácstag, a Budapesti és Pest környéki Gabonaforgalmi Vállalat igazgatója felhívta a figyelmet a szemestakarmány-cirok termesztésére, s mint mondotta: e terméknek helye van a megye mezőgazdasági rendszergazdaságai baut. Csekő Jenő tanácstag, a Pest megyei Bevételi Igazgatóság vezetője elmondotta, hogy a közös gazdaságok nyeresége a múlt esztendeihez viszonyítva várhatóan nyolc százalékkal nő, s ez azt mutatja, hogy a gazdaságok megkezdték belső tartalékaik feltárását. Az új szabályozók hatására az év első időszakában csökkent a fejlesztési kedv, de a végeredmény nem igazolta a pesszimistákat, mert mindössze 20 százalékkal lesz kevesebb a fejlesztési alapra fordított összeg a tavalyinál. Az elkövetkező időszakban várható, hogy e tekintetben is fellendülés következik be. Arra kell törekedni, hogy a kis szövetkezetek közös beruházásokat kezdeményezzenek. A felszólalásokra Lakatos Tibor válaszolt, örömmel nyugtázva, hogy a tanácstagok egyetértőén támogatják Pest megye mezőgazdaságának V. ötéves tervjavaslatát, amely jóváhagyásukkal az elkövetkező években a megye közös gazdaságainak, mező- gazdasági üzemeinek törvényévé válik. Növekvő társadalmi bázis A megyei tanácsülés második napirendjeként a jelenlevői: megvitatták a közművelődési, valamint a közoktatási és ifjúságpolitikai bizottság működéséről szóló beszámolót. E bizottságok megalakításáról, összetételükről és feladataikról a beszámoló megállapította, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974 márciusi közművelődési határozatát követően a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Kulturális Minisztérium irányelvekben javasolta önálló megyei közművelődési bizottság megalakítását, a megyei párt- bizottság még ugyanabban az évben állást foglalt létrehozása mellett. Két esztendővel ezelőtt jött létre a megyei közművelődési, valamint a közoktatási és ifjúságpolitikai bizottság. Az előbbi fontos feladatokat kapott: ellenőrzi és vizsgálja a megye közművelődési ellátottságának szintjét, az összehangolt részvételt, a célszerű munkamegosztást a közművelődési politika kidolgozásában és végrehajtásában, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését és ápolását, értékeli a végzett munkát és még egy sor részterületre terjeszti ki tevékenységét. A közoktatási és ifjúságpolitikai bizottság hasonló funkciókat lát el a megye közoktatásában, ifjú- • ságpolitikai kérdésekben. Mindkét bizottság működését a tervszerűség jellemzi, állapította meg a beszámoló. 19 ülésükön 43 napirendet tárgyaltak meg. A tagok alaposan felkészültek, aktívak a vitában, munkájukban erőteljesen érvényesül a tanácsi testületek előterjesztése, jelentések véleményezése. Kiragadva néhányat az általuk vizsgált előterjesztésekből: foglalkoztak a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, a köz- művelődési könyvtárak és a könyvterjesztés fejlődésével Pest megyében, a megyei tanács vb intézkedési tervével, Jól dolgoznak a szakmaközi bizottságok Eredményes együttműködés a tanácsokkal A lakóterületen végzett szakszervezeti tevékenység kiegészítőjévé vált az üzemekben végzett szakszervezeti munkának, elősegítette a demokrácia továbbfejlesztését, a területen működő alapszervezetek és a szakmaközi bizottságok munkakapcsolataiból eredő hatékony együttműködést. Ezzel az értékeléssel kezdte a szakmaközi bizottságok tevékenységének Pest megyei tapasztalatairól szóló beszámolóját Kovács István, az SZMT titkára a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa tegnapi ülésén, melyen megjelent többek között Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Égető Imre, a SZOT szervezési és káderosztályának helyettes vezetője is. Pest megyében él az ország ipari foglalkoztatottjainak 11 százaiéira. Megyénk sajátos jellemzője a bejáró dolgozók nagy szánta: napjainkban mintegy 266 ezer ember — az összes keresők 40 százaléka — a fővárosban vagy más megyében, további 12 százalék a megyében, de nem a lakóhelyén vállait munkát. E sajátos helyzetből adódik, hogy kiemelten kell foglalkozni a bejáró dolgozók kulturális, szociális, kommunális és egészségügyi helyzetével. Ebben nagyon sok segítséget nyújtanak a szakmaközi bizottságok. Megyénkben az 1975-ös új- jáválasztás óta összesen 40 szakmaközi bizottság működik, segítve a tanácsok és pártbizottságok tevékenységét. Az átlagosnál is jobb eredményeket értek el Vácott, Cegléden, Nagykörösön, Ceg- lédbercelen, Kemencén, Nagy- kátán, Dunakeszin és Tápió- szecsőn. Együttműködési megállapodást kötöttek a tanácsokkal, ezzel is támogatva a vállalatok és a tanácsi szervek közös munkáját. Ez az együttműködés a területfejlesztéstől a nyugdíjas klubok tevékenységének segítéséig szinte mindenre kiterjed, és az eddig elért jó eredmények további jelentős sikereket ígérnek. Második napirendi pontként az ötödik ötéves terv időszakára készített kollektív szerződések tapasztalatairól szóló elnökségi előterjesztést vitatták meg a tanács tagjai. Személyi ügyek tárgyalásával zárult az ülés. A Pest megyei munkásmozgalomban eltöltött negyedszázados munkája elismerése mellett — saját kérésére — felmentették elnökségi és tanácstagi tisztségéből Kovács Istvánt, az SZMT titkárát, aki a HVDSZ szervezési és káderosztályának vezetője lett. Soltész Lajos tanulmányait befejezve visszatért a HVDSZ megyei bizottságának élére, s kooptálták az SZMT elnökségébe. Nagy Tamás, aki három évig a HVDSZ megyei bizottságának megbízott titkára volt, a PVCSV szakszervezeti bizottságának titkára lett. T. A. L. Százéves a Telefongyár A Mechanikai Művek gyártja a készülékeket Az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját a Telefongyár. Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót tegnap, pénteken, Rózsavölgyi József vezérigazgató. A Telefongyár alapítója Neuhold János távirdaépíté- szeti iparos és mérnök volt, aki 1876. december 30-án jegyeztette be cégét a budapesti cégbíróságnál. A felszabadulás után is elsősorban a vasút és a postai hírközlés ellátására termeltek, de az ország újjáépítésének nehéz korszakában a közszükségleti cikkek gyártásában is felelősségteljes feladatokat hajtottak 'végre. Ebben az időben jelentek meg a Telefongyár készítette keskenyfilmvetítő gépek, rádiókészülékek. Ezek a rádiók a hazai vásárlók kedvenceivé váltak, hiszen a gyár mechanikai felkészültsége révén igen tartósaknak, jó mi- nőségűeknek bizonyultak. Majd 1957—58-ban bocsátották ki az első — magyar fejlesztésű konstrukcióval gyártott — magnetofonokat. Megteremtették az első hazai tranzisztoros híradástechnikai készülékeket is. A jelenlegi ötéves tervciklusban megvalósul a gyár teljes rekonstrukciója. A beruházásokra, korszerűsítésekre ösz- szesen egymiiliárd forintot költenek, a költségek 35 százalékát hosszú lejáratú hitelből fedezik. Modernizálják az alkatrészgyártást, a szerelést, a mérést, vagyis a gyár legalapvetőbb termelési folyamatait. A rekonstrukcióval lehetővé válik az integrált áramkörök széles körű felhasználása. A szelektív iparpolitikai intézkedések nyomán már 1972-ben alapvető profilváltozás kezdődött a Telefongyárban, a vas- útbiztosítási berendezések gyártását átadták a Ganznak. Ennek újabb lépéseként az év végéig a telefonkészülékek gyártását teljes egészében átveszi a Mechanikai Művek. A nagykátai gyáregységben sem foglalkoznak tehát a jövőben telefonkészülékekkel, a szalag átkerül végérvényesen a Mechanikai Művek abonyi gyárába. Rövidesen meghonosítják a gáz- és olajipari híradástechnikai rendszerek gyártását is, a hazai és a szocialista partnerek igényeinek megfelelően. Ebben a programban vesz részt a nagykátai gyár, tekercsek készítésével. A Telefongyár arra számít, hogy később a nagyobb olajtermelő országokba, Irakba, Iránba, Szíriába s Algériába is szállíthatnak az olajipari berendezésekből. Összességében 1980-ig 70 százalékkal nő a gyár termelése. Ebben alkalmasint szerepe lesz a Bugyi községben működő gyáregységnek is, melynek már stabil profilja van, de nagyobb mennyiségű szerelési munkát kap, s bizonyos alkatrészek gyártása oda koncentrálódik. A tervek szerint a Telefongyár exportját az előző tervidőszakhoz képest csaknem két és félszeresére emelik. A centenárium alkalmából kiállítás nyílt a gyárban, amely nyomon követi a fejlődés történetét, bemutatja az alapítás óta eltelt száz évben készült gyártmányokat, a, magas szakmai képzettségű emberekkel mindig büszkélkedő gyár munkásmozgalmi hagyományait. A 100. évforduló alkalmából decemberben valamennyi gyáregységben ünnepi megemlékezések lesznek, amelyeken a legjobb dolgozókat megjutalmazzák, kitüntetésekben részesítik. A Technika Házában — december 9-én — hazai és külföldi szakemberek részvételével műszaki napot tartanak. B. I. Az országgyűlés szociális cs egészségügyi bizottságának ülése Pénteken ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Az ülésen dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter arról adott számot, hogy mi lett a sorsuk a bizottság javaslatainak, hogyan hasznosította a minisztérium a képviselők észrevételeit. a közművelődési határozat végrehajtásával kapcsolatban javaslattal éltek a tanszerellátás javítására, véleményeztek számos más jelentést. Ellenőrző munkájuk során a városi tanácsok elnökeit számoltatták be a művelődési, ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról. Mint azt a beszámoló megállapította, a bizottságokra további feladatok várnák, a már körvonalazott tevékenység fejlesztése .érdekében. Szükséges, hogy a munkájukat érintő jogszabályokról rendszeresen tájékozódjanak, s hogy tevékenységükben a közművelődési munka megyei szintű koordinációjára törekedjenek. A tanács a beszámolót és a határozati javaslatot egyetértéssel elfogadta. Területi munkaerő-gazdálkodás Pest megye tanácsának ülésén harmadik napirendként a munkaerő-gazdálkodásról szóló megyei tanácsrendeletet vitatták meg a jelenlevők, melyhez dr. Rév János munkaügyi osztályvezető mondott szóbeli kiegészítést. Indokolva, miért volt szükséges a rendelet elkészítése. Az V. ötéves terv foglalkoztatás-politikai céljainak megvalósítása szükségessé teszi, hogy a megyei tanács a munkaerő elosztását, mozgását, elhelyezkedését a munkáltatókat érintő eszközökkel is szabályozza. A területi munkaerőgazdálkodásnak sajátos eszközeivel elő kell segítenie, hogy az V. ötéves terv végrehajtása szempontjából jelentős termelő vállalatok és a lakosság ellátását szolgáló ágazatok- rendelkezzenek a szükséges munkaerővel. A tervezett kategorizálással kívánja megoldani, hogy azok a nagyvállalatok kapjanak hatékony segítséget, amelyek az alapanyagtermelés fokozását, az export növelését, a lakosság jobb ellátását a nagy hatékonyságú termelőberendezések több műszakos kihasználását irányozzák elő, vagy pedig a népgazdaság számára kiemelt fontosságú beruházások kivitelezésén dolgoznak. A tervezet ilyen szempontból fontossági sorrend szerint kategóriába sorolja a vállalatokat, s e kategóriák a munkaerő-ellátás szempontjából minősítenek. Az úgynevezett A és B1 kategóriákba sorolt vállalatokat tekinti a hatékony segítségre szorulóknak, a B és C kategóriások ezután következnek a sorrendben. Mint azt az előterjesztés is megfogalmazza: nem tekintik ezt a tervezetet egyedülálló eszköznek, amely hatályba lépése után képes a munkaerő- helyzetben meglevő valameny- nyi nehézséget megoldani; ez az intézkedési sorozatok egyikének tekinthető. A tervezet részletezi, mely munkáltatókra, illetve munkaviszonyt létesítő dolgozókra vonatkozik majd a munkaerő-közvetítés szabályozásáról szóló rendelet. A vállalatok kategorizálása az elkövetkező időszakban történik meg, melyről minden érdekelt szervet időben tájékoztatnak. B. I* t I
