Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

1976. NOVEMBER 13., SZOMBAT 4 %MAm> Új politikai könyvek Tájékoztatás és az ember A szokástól eltérően a héten csak két fontos politikai köny­vet ismertetünk olvasóin,kkal. A társadalmi információ és társadalomirányítás kérdései­ről, valamint a munkásosztály politikai-ideológiai műveltsé­géről és aktivitásáról szóló kö­teteket. Mindkettőt a Kossuth Könyvkiadó adta ki. Társadalmi információ és fársQdalomirányítás A kötet szerzője: V. Afanasz- jcv, az SZKP tagja, akadémiai levelező tag, a Pravda főszer- kesztője. Tudományos témája a társadalomirányítás és szer­vezés, — eddig két kötetben foglalkozott vétóik. Legújabb művében, a Társadalmi infor­máció és társadalomirányítás címűben, napjaink információ­járól és irányítási kérdésekről értekezik. Megállapítja, hogy az infonmáoiónák újabb és újabb oldalait és árnyait is­merjük. Az információ fogal­ma egyike a tudomány leg­alapvetőbb és legfontosabb fo­galmainak, és egyben korunk gyakorlatának egyik legfon­tosabb _ iránymutatója is. Az információ hat az emberre, gondolkodására, a jól infor­mált ember pedig formálja a társadalmat. Az információ az utóbbi években megnőtt, évente mintegy kétmilliárd nyomta­tott oldallal gyarapodik, nem beszélve a rádió, a televízió információs lehetőségeiről. Olyan mennyiségű az informá­ciótömeg, hogy az emberiség alig képes befogadni. Mégsem lehetünk meg nélküle, mert szükség van az információra, szükség van a jó, hasznos in­formációra az elet minden te­rületén. A szerző ezután arról ír, hogy az információ csak ak­kor hasznos, ha a fejlődést szolgálja. A kapitalista társa­dalomban az információt is a profit szolgálatába állították, közönséges áru, adásvétel tár- gya.- Pedig az információ kol­lektív.. rrruirilö.’.’teba-iSké, egyete­mes vívmány; amelyet va tőkés világiban egyesek kisajátíta­nak. A szocialista társadalom­ban. az információ az embert, az egész társadalmat szolgálja. A tájékoztatás egyszersmind nagy szerepet játszik a szocia­lista társadalom építésében. Afainaszjev elsősorban az in­formáció fogalmát tisztázza. Foglalkozóik a matematikai in­formáció-elmélettel, amely nem ad választ arra a kérdés­re, hogy má is voltaképpen az információ, hiszen számba ve­hetjük a kiadott könyveli és újságok példányszámút, de ha- táisát nem mérhetjük számok­kal. Ezután az információ energetikai felfogását, majd az információt, mint visszatük­röződést, vezérlést elemzi. A társadalmi információ lé­nyegéről és alapvető sajátossá­gairól szólva hangsúlyozza, hogy az információnak fontos szerepe van a társadalom irá­nyításában, a gazdaságszerve­zésben, segíti a demokratikus keretek kiszélesítését. Kitér a társadalmi információ fajtáira, forrásaira, az információ és a döntés összefüggéseire. Foglal­kozik az információs rendszer elméleti kérdéseivel, azzal, hogy mi ennek a rendszernek a lényege és eleme, milyenek az információval végzett mun­ka eszközei. Megállapítja, hogy olyan dolgoknak az összessége, amelyet a munkás önmaga és a munka tárgya közé iktat. Az információ és az ember kapcsolatáról szólva hangoz­tatja: a számítógép rendszer fő láncszeme az ember, hiszen az elektronikus gépeiket is az ember szerkesztette, hogy megkönnyítse munkáját. Igaz, a gép gyorsabban, pontosabban „dolgozhat” az információval, mint az ember. Az ember azonban ellenőrizni és irányí­tani képes a gép információs tevékenységét. S ez a lényeg. Végiül a politikai informá­ciót elemzi. Megnőttek a poli­tikai tájékoztatással szemben támasztott követelmények. A politikai tájékoztatásnak — hangoztatja a szerző — ki kell térnie a belpolitikai és a nem­zetközi kérdésekre, aiz infor­máció legyen konikrét és igaz, neveljük az embereket a. tár­sadalmi helytállásra, úgy ne­velj tót, hogy nézetük, felfogá­súik összhangban legyen a kör­nyező világ objektivitásával. Fontos az aktualatális és az újdonság, a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök széles skálájának alkalmazása. A könyvet oroszból Sós Vil­mos fordította nagy hozzáér­téssel, szerkesztette Mikó Ist­ván, a tetszetős borító kötés- terv és a tipográfia Bereczki Gábor munkája. A munkásosztály politikai-ideológiai műveltségéről és aktivitásáról A könyvet Kovács Ferenc írta. Lényegében egy évtized tudományos kutatásait öleli fel ebben a tárgyiban, azét az év­tizedét — I960—1970 —, amelyben hazánk gazdaságilag rendkívül gyorsan fejlődött, amikor a párt útmutatása nyo­mán megteremtettük a felté­teliéit, hogy napjainkban már a fejlett szocialista társadal­mat építhetjük. Azt vizsgálta, hogy ebben az időszakiban a különböző társadalmi osztá­lyok, rétegek, elsősorban a munkásosztály helyzete ho­gyan alakúit, miiként változott politikai-ideológiai műveltsége és aktivitása. A szerző a bevezetőiben hangsúlyozza, hogy nem min­den esetben kiérlelt megfogal­mazásokat vetett papírra, de e körül a téma körül vita folyt s ma is vitáznak. Vannak olyan polgári nézetek, ame­lyek kétségbevonják, hogy napjaink a lényeges társadalmi különbségek és egyenlőtlensé­gek mérséklésének, majd meg­szűnésének az időszaka volna. Kovács Ferenc az előrehala­dással, a fejlődéssel ért egyet. A munkásosztály műveltségé­nek 'kiszélesítése hat a dolgozó paraszti osztályra, de a többi rétegekre is. Vizsgálja a munkásosztály részvételét a. poüűihaó-iöeoió- "giäi oktatásban és a szocialista biúgádmozigalomtoan. Adatokat és kérdőíves véleményeket so­rakoztat fel a munkások poli­tikai műveltségéről, aktivitá­sáról, kísérleti összehasonlító adatokat közöl, elemez. Sóit táblázattal, grafikával bizo­nyít, hangoztatja, hogy a ma­gyar munkásosztály ebben az évtizedben rendkívül sokat fejlődött ideológiailag is, ve­zető ereje a fejlett, szocializ­must építő társadalomnak. A kötetet Láng László szer­kesztette, a bontó és a tipog­ráfia Jordán Gusziávné mun­kája. Gáli Sándor Egészségügyi dolgozók irodalmi vetélkedője A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága ez év februárjában vetélkedőt hirdetett az iroda­lom népszerűsítése és az olva­sás megszerettetése érdeké­ben. A vetélkedő témaköre négy író élete és egy-egy olyan műve volt — Fekete Gyula: Egy orvos halála, Ka­rinthy Frigyes: Utazás a ko­ponyám körül, Németh László: Irgalom és A. Mau- rois: Fleming és a penicilin regénye —, amelyek hőse a gyógyítás szolgálatában állt A vetélkedőre több mint kétszáz egészségügyi szak­dolgozó — elsősorban asszisz­tensek, ápoló- és gondozónők — nevezett A helyi verse­nyek után területi vetélke­dőkre került sor amelyet tegnap délelőtt a szentendrei megyei művelődési központ­ban rendezett megyei döntő fejezett be. Ezen hat, egyen­ként három-három tagú csa­pat — Vác, Cegléd, Százha­lombatta, a Semmelweis Kór­ház, a Megyei Gyógyszertári Központ, valamint egy vegyes csapat — vett részt. A nagy érdeklődéssel várt megyei döntőt, amelyen töb­bek között megjelent Gabá- nyi Lajos, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a Táncsics, a Medi­cina és a Corvina Könyvki­adó képviselője is, dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének titkára méltatta ezt a követésre méltó Pest megyei kezdeményezést, amely a köz- művelődési párthatározat szellemében született s ke­rült megrendezésre. A több órás izgalmas ve­télkedőn részt vevő ver­senyzők igen alapos felké­szülésről tettek tanúbizony­ságot, nehéz feladat elé állít­va a dr. Drahius Ilona ad­junktus vezette zsűrit. Szoros verseny után végül is az első helyet az a vegyes csapat szerezte meg, amelyik három különböző település képvise­letében érkezett ide. Kapusi Hajnalka Törökbálintról, La­dányi Sándorné Érdről és Szedlacsek Emilia Visegrádról összesen 96 pontot gyűjtött, s ezzel hatnapos dunai utazást nyertek. Második helyen, 88 ponttal, a megyei Semmel­weis Kórház csapata — Far­kas Eszter, Joódy Anna és Rajnai Katalin — végzett. A vetélkedő harmadik helyét 85 ponttal a ceglédiek — Kusz- ka Gyuláné, Tóka Gyuláné és Tóth Mária — szerezték meg. Az igen hasznos, majd négy órán át tartó versengés dr. Dráveczki Balázsnak, az SZMT osztályvezetőjének zár­szavával fejeződött be. Országos minősítésért Énekkari hangversenyek Pest megyében Az idén ismét megrendezik az amatőr énekkarok országos minősítő hangversenyeit. Pest megyében négy helyen kerül sor e rangos zenei esemé­nyekre. Most vasárnap, november 14-én délelőtt 10 órai kezdet­tel kerül sor az első ilyen jellegű hangversenyre, amely­nek színhelye a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem aulája lesz. Ezen a biatorbágyi fér­fikar, a gödöllői városi ve­gyes /car, az ikladi vegyes kó­rus, a péceli szövetkezeti férfi­kar és a vecsési vegyes kar mutatja be műsorát. A következő hangversenyre november 21-én, ugyancsak vasárnap délelőtt kerül sor a Csepel Autógyár művelődési központjában. Itt a gyár férfi­kara, a ráckevei Vox Pacis kórus, a százhalombattai Ba­rátság művelődési ház Erkel Ferenc Icamarakórusa, a takso- nyi férfikar és a törökbálinti férfikar lép dobogóra. November 28-án, vasárnap délelőtt rendezik a ceglédi hangversenyt. Itt hét együttes szerepel: a ceglédi Vasutas Szakszervezet vegyeskara, a ceglédi pedagógus kórus, a ceglédberceli Dózsa György művelődési ház férfilcara, a gödi munkás dalkör, a gyömrői művelődési ház férfikara, a nagykőrösi művelődési központ férfikórusa és a szigetszent- mártoni J álcái művelődési ház férfikara. A negyedik minősítő hang­versenyre december 12-én, a szentendrei megyei művelődé­si központban kerül sor. Itt a dunakeszi József Attila műve­lődési központ férfilcara, a nagymarosi szövetkezeti férfi­kar, a pilisszentiváni művelő­dési ház vegyes kara, a pilis- vörösvári Jólcai művelődési ház leánykórusa, a HNF soly­mári bizottságának férfikara és a megyei művelődési köz­pont szentendrei városi kórusa szerepel. Korok, müvek, művészek A festészet, az építészet, a szobrászat egy-egy korszaká­ban mélyedhetünk el, ha vé­gigböngésszük a Corvina Ki­adó legújabb kiadványait. Valamennyi kötet igényes szerkesztői koncepció eredmé­nye: sorozatokhoz tartozó könyvek, amelyek — jellegük­ből adódóan — vagy egy élet­pályát, vagy egy-egy, korsza­kot mutatnak be átfogó jelleg­gel. Klasszicizmus és romantika A román kor és a gótika ko­rábbi bemutatását a XIX. szá­zad művészetének az ismerte­tése követte a kiadó gondozá­sában. Két esztendővel ezelőtt Németh Lajos, fogta kézen az olvasót a historizmustól a sze­cesszióig. Az elmúlt század fordulatokban bővelkedő má­sodik felének feldolgozása osztatlan elismerést aratott az érdeklődők körében. Most ha­sonló felépítésű könyv került asztalunkra: Zádor Anna a klasszicizmus és a romantika ismérveit vizsgálja. Azt az 1750 és 1850 közé eső korszakot tár­ja elénk, amelynek szellemi vonulatát olyan kiemelkedő egyéniségek jelzik, mint Win- ckelbann és Goethe, Goya és Blake, Turner és Delacroix, Canova és Caspar David Fried­rich. A szerző imponáló tár­gyi tudással vázolja fel a mű­vészettörténet eme kevésbé is­mert két korszakának szépség­eszményeit, hűvös racionaliz­musát, egyben az összefüggé­sekre irányítja figyelmünket. Elemzi a klasszicizmus és a ro­mantika stílusfogalmait, majd az általános korképet köve­tően részletesen foglalkozik — nemzetekre bontva — az építé­szet, a szobrászat és a festé­szet törekvéseivel. A minden­kori olvasó számára talán az építészetet bemutató fejezetek nyújtják a legtöbb érde­kességet: a már említett száz évben alakult ki ugyanis dön­tően London, a hajdani Péter- vár. Helsinki és más városok mai arculata. Zádor Anna a különböző műfajok egymásra- hatásában vizsgálja a klasszi­cizmus és a romantika művé­szetét. A két és fél száz mű­tárgyfotót tartalmazó, gazda­gon illusztrált és fordulato­sán megírt könyv az alapmű­vek közé tartozik, ismeretein­ket bővíti. Delacroix művészetével nemcsak Zádor Anna foglalko­zik, hanem Végvári Lajos is. A művészet kiskönyvtára soro­zatbán immár harmadik ki­adásban megjelent tanulmány a sokak által mindössze csak a Villámlástól megrettent ló, A szabadság vezeti a népet cí­mű festmények, a híres Cho­pin-portré alkotójának életút­ját és munkásságát taglalja. Végvári Is a korba ágyazva mond értékítéletet, egyetértve Baudelaire megállapításával: ... (Delacroixban) megtalál­juk a legszilárdabb lángelme karakterét, a végleges szellem karakterét, melynek nem cél­ja a félénk lelkek meghódítá­sa, kiket könnyű kielégíteni, cs akik elegendő szellemi táp­lálékot találnak a lágy, köze­pes, tökéletlen müvekben. Végtelen szenvedély, hatalmas akaraterővel: ilyen ember volt n. Újból Csontváry Izgalmas olvasmányélményt kínál a kiadó tavaly megúj- hódott sorozatának (Művészet és elmélet) új kötete, amely Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry iro­dalomból ad bő válogatást a leghivatottabb szakértő, Né­meth Lajos jóvoltából. Mielőtt azonban elmerülnénk a szelle­mi élvezetet nyújtó könyv lap­jain, érdemes elolvasni a könyv végén a ma már szinte legendának tűnő krónikát, amelyben Gerlóczy Gedeon vall korának félreértett zseni­jéről, valamint képeinek meg­mentéséről. .... A falakon érdekes, egy­mást marcangoló madárképek Ha lakásuk van... A KÜLÖNFÉLE társadalmi rétegek lakáshelyzetének elemzése mindig megkülön­böztetett figyelmet érdemel. S ha az egyik legszélesebb értelmiségi réteg — a pedagó­gusok — lakásgondjainak taglalása kerül terítékre, a fi­gyelem szinte társadalmi mé­retű. Miért? A tanító, a tanár nem csupán a munkahelyén dolgozik, hanem a legtöbbször otthonába is elkíséri a mun­kája. Kijavításra váró dolgo­zatok, elkészítendő nevelési tervek, kidolgozást kívánó, másnapra feltétlenül szüksé­ges óravázlatok, s lehetne még jó néhány otthoni fel­adatát ide sorolni. A pedagó- gusmunkának ez az otthoni megtoldása a pálya minden korosztályára jellemző, a fia­tal, hivatásának gyakorlását éppenhogy kezdőre ugyanúgy, mint az idősebb pedagógus­nemzedékre. A Pedagógusok Szakszerve­zete, érdekvédelmi szervként is, de a munkaterület értő patrónusaként is törődik — immár huszadik esztendeje megkülönböztetett figyelem­mel a nevelői társadalom la­kásgondjainak enyhítésével. A szakszervezet legutóbbi el­nökségi ülésén, ezt a két év­tizedet elemezve, igen sok kedvező változást tekinthettek át, s a további teendők sorát is számba vették. KEZDJÜK AZ ADATOK­KAL! A mintegy 100 ezer pe­dagógus közül 10—12 száza­léknak a lakáshelyzete kedve­zőtlen. Két évtized viszony­latában elégedettek lehet­nénk: az a sokféle kedvez­mény, hitelforma, tanácsi és szakszervezeti törődés, amely társadalmunkban övezi a ne­velőket, igen gazdagon kama­tozott. Csak ízelítőnek egy kevés a segítés formái közül: a szociális szempontból legin­kább ráutalt nevelők maxi­málisan 200’ ezer forint köl­csönt kaphatnak lakásépítke­zésükhöz; a különféle építke­zések ... ..segítségével . évente^ 100—120 pedagógus «zoTgúteti lakás üresedik meg, újabb, javarészt pályakezdő, vagy szolgálati érdekből máshol ál­lást vállaló nevelőknek te­remtve meg a letelepedés le­hetőségét. A községi, járási, megyei tanácsok is juttatnak saját kereteikből lakásokat' azoknak a nevelőknek, akik kis iskolákban, gyengén ellá­tott területeken vállalnak munkát. Nehéz lenne pontos adato­kat mondani arra, hogy húsz év alatt hány lakásgondot sikerült megnyugtatóan meg­lógtak; a gyér világításnál is lenyűgöző, félelmes hatásuk volt... Az idős Kosztka Antal kérdésemre közölte, hogy a hagyatékot árverésen fogják eladni: jövő kedden lesz az ár­verés: Nézegetés közben az egyik hengert véletlenül meg­rúgtam, és abból a Magányos cédrus bontakozott ki. Ez a festmény olyan döbbenetes erővel hatott rám, hogy gon­dolatokba merülve tépelődtem megmentésének lehetőségén ... A folytatás közismert. Az 1963-ban megrendezett székes- fehérvári kiállítás tárlatláto­gatók tízezreivel tudatta: ki is volt Csontváry Kosztka Tiva­dar. Űjbóli felfedezése nemzeti festészetünk egyik legkülönö­sebb egyéniségére irányította a figyelmet, ezt tükrözik az azóta szép számmal megjelent újságcikkek, kritikák, monog­ráfiák, albumok. (A kiadó rep­rezentatív kiállítású nagy Csont­váry albumát decemberben je- teti meg immár harmadszor!) A legújabb kötet — Németh Lajos szavait idézve — kom­mentált forrásválogatás és, tal­lózás a Csontváry-irodalom- ban. Időrendbe szedett gyűjte­mény, amely közli a festő írás­műveit, leveleit. Többek kö­zött a kiadatlan életrajzot, A tekintély című tanulmányát, A lángész (Ki lehet és ki nem lehet zseni), címet viselő érte­kezést. Mellette dokumentumo­kat tekinthetünk meg a könyv lapjain, levél- és katalógus­másolatokat, a patikusdiplo­oldani. Szemléletes fejlődést jelez viszont az utóbbi öt esztendő áttekintése. Leg­alább 700 szolgálati lakást si­került vásárolniuk ez idő alatt a megyéknek, a kölcsön segít­ségével felépített, korszerű, kényelmes nevelői lakások száma pedig jó néhány ezerre tehető. A szakszervezeti számveté­sek azonban nem elégedhet­nek meg csupán az eredmé­nyek jóleső rögzítésével. Többről van szó. Olyan elő­relátásra kell törekedni a pe­dagógusi akás-gazd ál kodásban, amely már a következő évti­zeddel is gondol. A jövő esz­tendőtől a nappali tagozaton végző fiatal pedagógusok ki­zárólag pályázat útján he­lyezkedhetnek el, s három évig első munkahelyükön kö­telesek tanítani. A kötelesek szó — lehetőségeket és fel­adatokat is takar. SOK-SOK KISEBB TELE­PÜLÉS érdeke, közös gondja: megtartani azokat a pálya­kezdő ifjú nevelőket, akik — telve ambícióval, töprengé­sekkel, s természetesen anya­gi problémákkal is küszköd­ve — a katedrákra lépnek. Ha nem méregdrága albérlet, ha­nem legalábbis elérhető tá­volságban szolgálati lakás le­hetőségével számolhatnak; ha olcsón megvásárolható telek kínálkozik építkezésre; ha a családalapítás nem vágyálom­ként, hanem derék munkával közelíthető valóságként szere­pelhet az életükben — az el­ső munkahely meg tudja tar­tani őket. Nem három évre szerződnek akkor, hanem — reméljük, minél többen — az életük munkáját ajánlják fel ott, ahova a pályázat szólí­totta őket. Tenni értük nemcsak embe­ri kötelesség, hanem első­rendű közösségi érdek is. Ezért is kíván sorsukkal to­vábbra is nagy figyelemmel íbglalkozni a szakszervezet, biztosítva a mozgalom utján és érveivel is a különféle köl­csönök lehetőségét. Ezéít .dol­gozik — karöltve a tanácsok­kal — újabb segítő formák kimunkálásán is. Helyeselve és támogatva — például a munkáltatói lakásépítési tá­mogatások sorát. A PEDAGÓGUSOK gond­jainak könnyítése lelkiisme­retes nevelői munkában, nyu­godt légkörű, színvonalasabb oktatásban kamatozik. S úgy is, hogy értő, szíves támogatói lesznek a helyi közművelődés minden törekvésének. Várkonyi Margit mát, festőigazolványát a Ta­nácsköztársaság idejéből. Az eredeti írások mellett kortársak, neves művészettör­ténészek kritikái és méltató sorai is segítenek eligazodni a Csontváry-oeuvre teljes meg­ismerésében. Kállai Ernő, Ly- ka Károly, Rabinovszky Má­riusz. Genthon István, Fran. cois Gahot, Pogány ö. Gábor, Jean Cassou. Marcsi Brion, Fülep Lajos fémjelzik a mun­kásságával foglalkozó művé­szettörténészek sorát Szunnyadó Vénusz A Drezdai Képtár című pompás kiállítású kötet, amely­nek borítóján Giorgione Szunnyadó Vénusz képe lát­ható — a Corvina és a drezdai Verlag der Kunst közös gondo­zásában jelent meg. A neves szovjet szerző, M. V. Alpatov, a világhírű gyűjtemény legfél­tettebb kincseit mutatja be 243 táblán, többek között, Jan van Eyck, Granach, Botticelli, Raffaello, Tiziano, Rembrandt, Canaletto alkotásait. Ugyancsak nemzetközi együttműködés gyümölcse — a lipcsei művészeti kiadóval kö­zösen — Sibylle Harksénnek A nő a középkorban című albu­ma. A gazdagon illusztrált könyv olyan művekkel ismer­teti meg a képzőművészet ba­rátait, amelyek egybegyűjtve első ízben szemléltetik a kö­zépkori nő társadalmi helyze­tét. M. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents