Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
1976. NOVEMBER 10., SZERDA Heti jogi tanácsok Az elbirtoklásról. Gyakran előfordul, hogy elbirtoklás jogcímén', tulajdon- jogi igényt tart a szomszéd olyan más tulajdonában álló ingatlanra, amelyet évtizedek óta háborítatlanul használ. Legutóbb egyik olvasónk, táskára való irattal állított be hozzánk, és panaszolta, hogy neon ismerték el a tulajdonjogát, pedig az ingatlan használata ellen tíz év óta senki sem tiltakozott. A Polgári Törvénykönyv vadó igaz, ismeri az elbirtoklás jogintézményét. Ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni, így az olyan dolgon, amely, hogy úgymondjuk nem tiszta úton jutott a dolog birtokosához Nem lehet az állam tulajdonán sem tulajdonjogot szerezni, ilyen címem. Különösen az olyan ingat- latulajdonokikál merült fel probléma, amelyek több tulajdonoséi. Ilyenkor még fokozottabban kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek fennállását. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a tulaj dános társak a közös dolog birtoklását egymás között ténylegesen megosztják. Nem lehet tehát később arra hivatkozni, hogy tíz évig háborítatlanul birtokolta a tulajdonostárs részét, így megszerezte annak tulajdonjogát. Kivételesen előfordulhat olyan eset, amikor a tulajdonostársakkal szemben az elbirtoklást az előbbiek ellenére is meg lehet állapítani. Ilyen lehet az, amikor a tulaj domostársak a közös tulajdonukban álló ingatlan birtoklását egymás között ténylegesen úgy osztották meg, hogy az is megállapítható: e megosztást véglegesnek, a közösség teljes megszüntetésének szánták, és csak hanyagságból vagy hozzá nem értésből, vagy rosszul felfogott költségkímélésből maradt el a törvényes szabályoknak megfelelő végleges rendezés. Olyan eset is előfordulhat, hogy a többi tulajdonosiam az elbirtoklási éveket jóval meghaladó idő óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdoniban álló dolgokkal senki más nem törődik, mint a birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekből megállapítható jóhiszeműséggel az VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen legyen a családi ház födémé? A lakóépületek egyik legfontosabb tartószerkezetének a födém, közismertebb nevén a mennyezet anyagát az egész épület szerkezeti rendszere, a tartófalaik egymástól való távolsága, teherbíróképessége határozza meg. Fontos, hogy a födéméi érnék könnyen beemelhetek legyenek,, mert . a házilag készülő épületeknél a gépesítettség mé g ' korántsem kielégítő, nem mindenütt áll rendelkezésre emelődaru. Épp ezért az utóbbi időben gyakrabban használják »okfelé a viszonylag könnyű födémgerendákat és elemeket. Pest megyében a földszintes épületeknél még gyakori anyag a fa. Régi, jól bevált építőanyag ez, könnyű és egyszerűen alakítható. Legtöbbször borított gerendafödémek épülnek. A falra felfekvő fa- gerendákat alul deszkával bori tják, melyre nádazás közbeiktatásával kerül a vakolat. Ez a födémtípus a fedélszékkel jól egybeépülhet, mert anyagaik azonosak. A fafödém előnye, hogy olcsó és elhelyezéséhez nem szükséges beemelőgép. Hátránya viszont, hogy anyaga szerves, s ezért élettartama rövidebb. Kicserélésé- nél a lakótér egyik oldalát teljesen ki kell bontani. A tetőtérbeépítésnél ritkán alkalmazott födémtíDus, mert a faanyag kevésbé alkalmas a második szint hasznos terheinek viselésére. Hétvégi házaknál gazdaságosan felhasználható, sőt a födómgerendák helyett kisebb anyagszükságletű pallókat is beépíthetünk. A vasbeton anyagú födémeknek számos változata van. Családi házaknál leggyakoribbak az előregyártott vasbeton gerendák közötti bélés- elemekkel készült födémek. A gerendáik súlya egyenként körülbelül 3—400 kilogramm. Vasbetonigérendaból az azonos hosBzméretűekből is több fajtát gyártanak, ezért csak statikai számítások ismeretében építsük be a gerendákat. Ezek — ellentétben a fagierendával — nem fűrészelhetek és nem váighatók. Az elhelyezett vasak áitvágása megbontja a gerenda szerkezeti egységét, s így az a teher viselésére alkalmatlanná válik. A gerendák egymástól való távolságának pontos meghatározása és a bél észleltnek kiválasztása szintén hozzáértést követel. Sajnos a felelőtlen válogatás nem egyszer odavezet, hogy a szilárdságtani követelményeknek meg nem felelő födémek készülnek házilag. Használatosak még az előregyártóit gerendák közé az építés helyszínién készülő vasbetonlemezek és a téglabetétes vasaltlemezek. Gerendaként felhasználhatunk aéél- gerendákat is, de ezeket ki kell egészíteni a megfelelő le- mezszarkezette'. Csíki Róbert építészmérnök AZ ELSŐ BÚTORIPARI EGYESÜLÉS MINTABOLTJÁBAN nagy választékban kaphatók AGRIA garnitúrák, stílkomódok, SZATMAR lakószobák, GARZON szobák, SZIDÓNIA kárpitozott garnitúrák, színes és fautánzatú szekrénysorok, könyvszekrények, ágyneműtartók, étkezőasztalok, teleszkópos asztalok, székek. PILLE fotelok. Címünk: Budapest III., Raktár u. 13. (a Flórián térnél) Megközelíthető a 11-es és a 33-as villamossal, valamint a 6-os, az 55-ös és a 86-os busszal. Telefon: 886-762. OTP-ügyintézés a helyszínen. Nyitva: 10-től 18 óráig, szombaton 10-töl 15 óráig. E1S0 BOTOM EOTISiilÉS ismeretlen helyen levő tulajdonostársaik illetőségét is sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthető ok, amely a Polgári Törvény- könyv 123. §-ának megfelelően az elbirtoklási idő nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya. Mivel több olvasónknál a félreértés éppen ebből az úgynevezett elbirtoklási idő nyugvásából származik, szükségesnek tartjuk, hogy ezt is ismertessük. Eszerint, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Szívességből vagy visszavonásiig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. Az elbirtoklással kapcsolatosan érdekes problémát vetett fal egyik olvasónk. Telekingatlanuk teljes utcai frontján csaknem 20 éves a házuk. Az utcára két szobaablak néz, a konyha az egyik szoba mögött van. A ház hosszában húzódik, és a szomszéd háztól mindössze egy méteres út választja el, amelyen csak gyalogszerreí tudnak bejárni. Lovas kocsijukkal éppen ezért csak a szomszéd területén keresztül tudtak bejutni a saját udvarukra, amit az előző tulajdonos több mint 10 éven keresztül meg is engedett. Az új tulajdonos is megengedte olyankor, amikor kertjükben már felszedték a veteménye- ket. Most azonban kerek-perec letiltották az átjárást. Joguk van-e a szomszédoknak erre? — kérdezi olvasónk. Fel van háborodva, és azt mondja, hogy a kocsival való átjárás joga a szomszéd ingatlanán keresztül őt megilleti, mivel elbirtoklással megszerezte a telki szolgalmat. Forduljon-e bírósághoz vagy mitévő legyen? — kérdezi a továbbiakban. A nekünk elmondott tényállás szerint nem tartjuk helyénvalónak a pereskedést, mert az a véleményünk, hogy a szolgalmi jogot olvasónk nem birtokolta el, a szomszéd területén kocsival való bejárásra csak évente nyolcszor, tízszer, és mindig csak a szomszéd tulajdonos engedélye alapján került sor. Eszerint szívességből jártak át a szomszéd földjén, és még ez esetben is csalt akkor, ha a terület üres volt. Ennél a témánál azonban még valamit meg kell jegyeznünk: ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Persze erre is csak akkor kerülhet sor, ha az minden szempontból indokolt. Az indokoltság megállapítása a bíróság feladata, de széles körben kell vizsgálódnia ahhoz, hogy megállapítsa a szomszéd tűrési kötelezettségét a saját földjén való átjáráshoz. Dr. M. J. Mit keli tudnia a megvásárolt terméknek? Rendelet a tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsításáról A Magyar Közlöny 80. számában jelent meg a kohó- és gépipari és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeleté egyes tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsításáról. A rendelet a fogyasztók érdekeinek védelme és jobb tájékoztatása érdeké'ben előírja, a tartós fogyasztási cikk minőségének közérthető módon való tanúsítását, amit a gyártó, illetve az importáló vállalatok köte- ' lességévé tett. A minőséget tanúsító iratot a használati-kezelési utasítással együtt kell a termékhez csatolni azzal a nyilatkozattal, hogy a termék az előírt értékeknek megfelel. A rendelet melléklete meghatározza, hogy milyen fogyasztási cikkeknél kötelező a minőség tanúsítása és előírja azt is, hogy a tanúsításnak milyen minimális műszaki jellemzőket kell tartalmaznia. A villamos háztartási készülékeknél például kötelezően előírja a névleges feszültség és teljesítményfelvétel, a hálózati csatlakozás feltételeinek, az érintésvédelmi módozatoknak, s a termékek gyártási időpontjának feltüntetését. Egyes készülékekre még további minimális követelményt is meghatároztak. Az elektromos tűzhelynél, a különálló sütőnél, a villamos főzőlapoknál például fel kell tüntetni az egyes főzőlapok forralási idejét, a sütő hőmérsékletét, a szabályozási fokozatokat, a fűtőkészülékeknél a megérinthető felületek legnagyobb hőmérsékletét, a forróvíztárolóknál aiz űrtartalmat, a felfűtési időt, mosógépnél a mosható ruha mennyiségét, a mosóképességet, a zajszintet stb. Hasonló követelményeket határoztak meg a híradástechnikai készülékekre, s nem villamos háztartási hőfejlesztő készülékekre (szilárd tüzelésű kályhákra, vízmelegítőkre, gázkészülékekre) egyéb háztartási lékekre és eszközökre, valamint motorkerékpárokra, robogókra, mopedekre és kerékpárokra. Azok a termékek, amelyekről a kötelező tanúsítás hiányzik, illetve nem felelnek meg asz. előírt követelményeknek, nem hozhatók forgalomba. A rendelet intézkedései az 1977. július 1. után szállított termékekre érvényesek. A minőségvédelemmel kapcsolatos kormányhatározat végrehajtására már korábban is több rendelet látott napvilágot. A közelmúltban például a könnyűipari termékek minőségének tanúsítását tették kötelezővé. Az élelmiszertörvénnyel összefüggésben is hasonló jogszabály rendelkezik, s a belkereskedelmi miniszter egy korábbi rendelete a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkek legjellemzőbb tulajdonságainak feltüntetését követeli meg. A mostani együttes rendelet kiterjeszti a tanúsítási kötelezettséget a gépipari, műszaki fogyasztási cikkekre, s ezzel ma már minden fontosabb termékcsoportra van ilyen érvényes szabályozás. A rendelkezés érvényesítésével a hozzá nem értő is tájékoztatást kap arról, hogy tulajdonképpen mit vásárolt, s a megvett terméknek — legyen az fogkrém, textília vagy sztereo- magnetofon, konzerv vagy kerekpár — mit kell tudnia, milyen kövtelményeknek kell megfelelnie. A Legfelsőbb Bíróság döntései Fegyelmi ügyek Két fegyelmi ügyben iránymutatóul szolgáló, állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egyik vezető dolgozója a raktárból engedély nélkül egy zsák terményt elvitt, ezért azzal az indokolással, hogy mint vezető beosztású dolgozó, bűncselekményt is megvalósító magatartásával, a tsz-ben a fegyelmi helyzetet súlyosan rombolta, és a tagság hangulatát károsan befolyásolta, elbocsátották. A határozat hatályon kívül helyezéséért indított perében az illető azzal védekezett, hogy a szövetkezet engedélyével terményt vásárolt, de súlyhiánya volt, és ennek pótlására vitte el a szóban forgó mennyiséget. A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést háromhavi személyi alapbérének havi 300 forinttal történő csökkentésére változtatta. Döntését azzal indokolta, hogy az elbocsátott ember, bár a vezetőség tudta nélkül, de a raktáros beleegyezésével cselekedett. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte, és a tsz által kirótt fegyelmi büntetést helyben hagyta. A határozat indoklása szerint a vezető beosztású dolgozót az esetleges korábbi súlyhiány nem jogosította fel arra, hogy sérelmét a társadalmi tulajdon rovására, Tíz nap rendeletéiből A közületi szervek gépjárműveiről a kohó- és gépipari miniszter 76 165. számú utasítását az érdekeltek a Kohó- és Gépipari Közlöny 42. számában találják meg. A családi pótlék folyósításának ideje alatt bekövetkezett változások bejelentéséről a vállalatokat érdeklő fontos Tb. Főig. utasítás jelent meg a Társadalombiztosítási Közlöny \[). számában. „ A szakszervezeti bizalmiak egyetértési és véleményezési jogának gyakorlásáról a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalását a Kereskedelmi Értesítő 29. számából ismerhetik meg az érdekeltek. A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. PM. számú rendelet módosításáról a 30/1976. (X. 31.) PM. rendelet intézkedik. Az iparvállalatok termelési adójáról, a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról ugyanitt a Magyar Közlöny 82. számában jelentek meg a 31/1976., és a 32/1976. számú PM. rendeletek. A 3 napnál hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénz elszámolásáról kiadott 37/1976. (X. 31.) PM. rendelet is a Magyar Közlöny október 31-i számában található. a termelőszövetkezet vezetőségének megkerülésével, a hiányzó, vagy annál több terménymennyiség önkényes elvitelével kísérelje meg orvosolni. Ez a szándékos magatartása — különös figyelemmel felelős vezető beosztására — már egymagában szigorú fegyelmi büntetés kiszabását teszi indokolttáj tekintet nélkül arra, hogy az okozott kár viszonylag kisebb összegű. Ehhez azonban még az a további tény járult, hogy korábbi munkahelyén mint üzemvezető, hasonló természetű és olyan súlyú cselekményt követett el, hogy amiatt a büntető bíróság 20 százalék munkabér-csökkentés mellett végrehajtandó, egyévi javító-nevelő munkára ítélte. Űjabb magatartása arra utal, hogy ez a büntetés nem járt kellő nevelőhatással. — Ezért a Legfelsőbb Bíróság — hangzik tovább a határozat — arra a meggyőződésre jutott, hogy a szövetkezet vezetősége áltál kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését sem az egyéni, sem az általános neveléshez fűződő társadalmi érdekek nem indokolják. Ellenkezőleg. A kívánt visszatartó, nevelő hatás elérését a legsúlyosabb fegyelmi büntetésnek, az elbocsátásnak kiszabása segíti elő, ez áll arányban a vétség súlyával. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes és a fegyelmi büntetést mérséklő álláspontja a jogszabályoknak nem felel meg, ezért azt meg kellett változtatni. Egy állami gazdaság főtisztviselőjének 1200 négyszögöl saját földje volt, ennek ellenére munkaadójától 900 négyszögöl illetményföld juttatását kérte. A lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága előtt elhallgatta, hogy a vonatkozó miniszteri rendelkezés értelmében illetményföldre jogosultsága nincs, s ily módon a szükséges bizonyítványt megkapta, ennek alapján pedig kérése teljesítésének akadálya nem volt, sőt, a megműveléshez a gazdaság még anyagi támogatást is nyújtott. Egy év múlva azonban a szabálytalanság kiderült, ezért fegyelmi büntetésül évi nyereségét is megvonták és az illetményföld jogellenes használata miatt kártérítésre kötelezték. Az ez ellen emelt panaszát a munkaügyi döntőbizottság elutasította, mire a határozat hatályon kívül helyezéséért a munkaügyi bírósághoz fordult. Arra hivatkozott: az illetményföldet felesége igényelte, de később, mint családfenntartónak, a saját- nevére írták át. Egyébként is a gazdaságnál gyakorlat volt a nem termő szőlőterülettel rendelkező dolgozókat illetményföldben részesíteni. Tehát igénylése nem ütközött jogszabályba. A bíróság a keresetnek helyt adott, és a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügj'ész törvényességi óvással élt, s az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A jogpolitikai irányelveknek a munkaügyi bíróságokra is vonatkozó rendelkezése értelmében a jogalkalmazó szervek minden határozatukban, intézkedésükben és eljárásukban kötelesek a szocialista törvényességet érvényesíteni, a jogszabályokat megtartani és megtartatni, ugyanakkor, egyik kiemelt feladatuk a jogellenes cselekmények feltárása. A munkaügyi perben eljáró bíróságnak a jogvita eldöntését az igazság alapján kell biztosítania, s ennek érdekében a szükséges bizonyítást hivatalból elrendelni. Ebben az esetben azonban a munkaügyi bíróság ezeket az alapvető jelentőségű jogpolitikai elveket és perrendtartási szabályokat megszegve, elmulasztotta a fő- főtisztviselővel szemben érvényesített fegyelmi és anyagi felelősségre vonatkozó tényállás felderítését. Nem szerezte be a gazdasághoz benyújtott községi tanácsi bizonyítványt, elmulasztotta a főtisztviselő ellen közokirathamisítás bűntette miatt tett feljelentés eredménye felőli tájékozódást, pedig enélkül az illető magatartása nem ítélhető meg. Még a kártérítésre vonatkozó kérdést sem tisztázta. Miután mindezeket figyelmen kívül hagyta, ítélete megalapozatlan, jogszabálysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. H. E. «