Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

1976. NOVEMBER 10., SZERDA Heti jogi tanácsok Az elbirtoklásról. Gyakran előfordul, hogy el­birtoklás jogcímén', tulajdon- jogi igényt tart a szomszéd olyan más tulajdonában álló ingatlanra, amelyet évtizedek óta háborítatlanul használ. Legutóbb egyik olvasónk, tás­kára való irattal állított be hozzánk, és panaszolta, hogy neon ismerték el a tulajdon­jogát, pedig az ingatlan hasz­nálata ellen tíz év óta sen­ki sem tiltakozott. A Polgári Törvénykönyv vadó igaz, ismeri az elbirtok­lás jogintézményét. Ezzel kap­csolatban azt mondja, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor nem le­het elbirtoklás útján tulaj­donjogot szerezni, így az olyan dolgon, amely, hogy úgymond­juk nem tiszta úton jutott a dolog birtokosához Nem le­het az állam tulajdonán sem tulajdonjogot szerezni, ilyen címem. Különösen az olyan ingat- latulajdonokikál merült fel probléma, amelyek több tu­lajdonoséi. Ilyenkor még fo­kozottabban kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellé­keinek fennállását. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a tu­laj dános társak a közös dolog birtoklását egymás között ténylegesen megosztják. Nem lehet tehát később arra hi­vatkozni, hogy tíz évig hábo­rítatlanul birtokolta a tulaj­donostárs részét, így megsze­rezte annak tulajdonjogát. Kivételesen előfordulhat olyan eset, amikor a tulajdo­nostársakkal szemben az el­birtoklást az előbbiek ellené­re is meg lehet állapítani. Ilyen lehet az, amikor a tu­laj domostársak a közös tulaj­donukban álló ingatlan bir­toklását egymás között tény­legesen úgy osztották meg, hogy az is megállapítható: e megosztást véglegesnek, a közösség teljes megszünteté­sének szánták, és csak ha­nyagságból vagy hozzá nem értésből, vagy rosszul felfo­gott költségkímélésből ma­radt el a törvényes szabá­lyoknak megfelelő végleges rendezés. Olyan eset is előfordulhat, hogy a többi tulajdonosiam az elbirtoklási éveket jóval meghaladó idő óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdoniban álló dolgokkal senki más nem tö­rődik, mint a birtokló tulaj­donostárs, aki a dolgot kar­bantartja, a terheket is vise­li, és a körülményekből meg­állapítható jóhiszeműséggel az VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen legyen a családi ház födémé? A lakóépületek egyik leg­fontosabb tartószerkezetének a födém, közismertebb nevén a mennyezet anyagát az egész épület szerkezeti rendszere, a tartófalaik egymástól való tá­volsága, teherbíróképessége határozza meg. Fontos, hogy a födéméi érnék könnyen be­emelhetek legyenek,, mert . a házilag készülő épületeknél a gépesítettség mé g ' korántsem kielégítő, nem mindenütt áll rendelkezésre emelődaru. Épp ezért az utóbbi időben gyak­rabban használják »okfelé a viszonylag könnyű födémge­rendákat és elemeket. Pest megyében a földszintes épületeknél még gyakori anyag a fa. Régi, jól bevált építőanyag ez, könnyű és egy­szerűen alakítható. Legtöbb­ször borított gerendafödémek épülnek. A falra felfekvő fa- gerendákat alul deszkával bo­ri tják, melyre nádazás közbe­iktatásával kerül a vakolat. Ez a födémtípus a fedélszék­kel jól egybeépülhet, mert anyagaik azonosak. A fafödém előnye, hogy olcsó és elhelye­zéséhez nem szükséges beeme­lőgép. Hátránya viszont, hogy anyaga szerves, s ezért élet­tartama rövidebb. Kicserélésé- nél a lakótér egyik oldalát teljesen ki kell bontani. A te­tőtérbeépítésnél ritkán alkal­mazott födémtíDus, mert a fa­anyag kevésbé alkalmas a második szint hasznos terhei­nek viselésére. Hétvégi házak­nál gazdaságosan felhasznál­ható, sőt a födómgerendák he­lyett kisebb anyagszükságletű pallókat is beépíthetünk. A vasbeton anyagú födé­meknek számos változata van. Családi házaknál leggyako­ribbak az előregyártott vas­beton gerendák közötti bélés- elemekkel készült födémek. A gerendáik súlya egyenként kö­rülbelül 3—400 kilogramm. Vasbetonigérendaból az azonos hosBzméretűekből is több faj­tát gyártanak, ezért csak sta­tikai számítások ismeretében építsük be a gerendákat. Ezek — ellentétben a fagierendával — nem fűrészelhetek és nem váighatók. Az elhelyezett va­sak áitvágása megbontja a ge­renda szerkezeti egységét, s így az a teher viselésére al­kalmatlanná válik. A gerendák egymástól való távolságának pontos meghatá­rozása és a bél észleltnek kivá­lasztása szintén hozzáértést követel. Sajnos a felelőtlen válogatás nem egyszer odave­zet, hogy a szilárdságtani kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő födémek készülnek házi­lag. Használatosak még az elő­regyártóit gerendák közé az építés helyszínién készülő vas­betonlemezek és a téglabeté­tes vasaltlemezek. Gerenda­ként felhasználhatunk aéél- gerendákat is, de ezeket ki kell egészíteni a megfelelő le- mezszarkezette'. Csíki Róbert építészmérnök AZ ELSŐ BÚTORIPARI EGYESÜLÉS MINTABOLTJÁBAN nagy választékban kaphatók AGRIA garnitúrák, stílkomódok, SZATMAR lakószobák, GARZON szobák, SZIDÓNIA kárpitozott garnitúrák, színes és fautánzatú szekrénysorok, könyvszekrények, ágyneműtartók, étkezőasztalok, teleszkópos asztalok, székek. PILLE fotelok. Címünk: Budapest III., Raktár u. 13. (a Flórián térnél) Megközelíthető a 11-es és a 33-as villamossal, valamint a 6-os, az 55-ös és a 86-os busszal. Telefon: 886-762. OTP-ügyintézés a helyszínen. Nyitva: 10-től 18 óráig, szombaton 10-töl 15 óráig. E1S0 BOTOM EOTISiilÉS ismeretlen helyen levő tulaj­donostársaik illetőségét is sa­játjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthető ok, amely a Polgári Törvény- könyv 123. §-ának megfelelő­en az elbirtoklási idő nyug­vását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulaj­donszerzésnek ugyancsak nincs akadálya. Mivel több olvasónknál a félreértés éppen ebből az úgynevezett elbirtoklási idő nyugvásából származik, szük­ségesnek tartjuk, hogy ezt is ismertessük. Eszerint, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gya­korolhassa, az akadály meg­szűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem kö­vetkezik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél keve­sebb volna hátra. Szívességből vagy visszavo­násiig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. Az elbirtoklással kapcsola­tosan érdekes problémát ve­tett fal egyik olvasónk. Te­lekingatlanuk teljes utcai frontján csaknem 20 éves a házuk. Az utcára két szoba­ablak néz, a konyha az egyik szoba mögött van. A ház hosszában húzódik, és a szomszéd háztól mindössze egy méteres út választja el, amelyen csak gyalogszerreí tudnak bejárni. Lovas kocsi­jukkal éppen ezért csak a szomszéd területén keresztül tudtak bejutni a saját udva­rukra, amit az előző tulajdo­nos több mint 10 éven ke­resztül meg is engedett. Az új tulajdonos is megengedte olyankor, amikor kertjükben már felszedték a veteménye- ket. Most azonban kerek-pe­rec letiltották az átjárást. Joguk van-e a szomszédok­nak erre? — kérdezi olva­sónk. Fel van háborodva, és azt mondja, hogy a kocsival való átjárás joga a szomszéd in­gatlanán keresztül őt megil­leti, mivel elbirtoklással meg­szerezte a telki szolgalmat. Forduljon-e bírósághoz vagy mitévő legyen? — kérdezi a továbbiakban. A nekünk elmondott tény­állás szerint nem tartjuk helyénvalónak a pereskedést, mert az a véleményünk, hogy a szolgalmi jogot olvasónk nem birtokolta el, a szom­széd területén kocsival va­ló bejárásra csak évente nyolcszor, tízszer, és min­dig csak a szomszéd tulajdo­nos engedélye alapján került sor. Eszerint szívességből jár­tak át a szomszéd földjén, és még ez esetben is csalt ak­kor, ha a terület üres volt. Ennél a témánál azonban még valamit meg kell je­gyeznünk: ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok köte­lesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Persze er­re is csak akkor kerülhet sor, ha az minden szempontból indokolt. Az indokoltság meg­állapítása a bíróság feladata, de széles körben kell vizsgá­lódnia ahhoz, hogy megálla­pítsa a szomszéd tűrési kö­telezettségét a saját földjén való átjáráshoz. Dr. M. J. Mit keli tudnia a megvásárolt terméknek? Rendelet a tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsításáról A Magyar Közlöny 80. szá­mában jelent meg a kohó- és gépipari és a belkereskedel­mi miniszter együttes rende­leté egyes tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsítá­sáról. A rendelet a fogyasztók ér­dekeinek védelme és jobb tá­jékoztatása érdeké'ben előírja, a tartós fogyasztási cikk mi­nőségének közérthető módon való tanúsítását, amit a gyártó, illetve az im­portáló vállalatok köte- ' lességévé tett. A minőséget tanúsító iratot a használati-kezelési utasítással együtt kell a termékhez csa­tolni azzal a nyilatkozattal, hogy a termék az előírt érté­keknek megfelel. A rendelet melléklete meg­határozza, hogy milyen fo­gyasztási cikkeknél kötelező a minőség tanúsítása és előír­ja azt is, hogy a tanúsításnak milyen minimális műszaki jel­lemzőket kell tartalmaznia. A villamos háztartási készülé­keknél például kötelezően elő­írja a névleges feszültség és teljesítményfelvétel, a hálózati csatlakozás feltételeinek, az érintésvédelmi módozatoknak, s a termékek gyártási idő­pontjának feltüntetését. Egyes készülékekre még további minimális kö­vetelményt is meghatá­roztak. Az elektromos tűzhelynél, a különálló sütőnél, a villamos főzőlapoknál például fel kell tüntetni az egyes főzőlapok forralási idejét, a sütő hő­mérsékletét, a szabályozási fokozatokat, a fűtőkészülékek­nél a megérinthető felületek legnagyobb hőmérsékletét, a forróvíztárolóknál aiz űrtar­talmat, a felfűtési időt, mo­sógépnél a mosható ruha mennyiségét, a mosóképessé­get, a zajszintet stb. Hasonló követelményeket határoztak meg a híradástechnikai ké­szülékekre, s nem villamos háztartási hőfejlesztő készü­lékekre (szilárd tüzelésű kály­hákra, vízmelegítőkre, gázké­szülékekre) egyéb háztartási lékekre és eszközökre, vala­mint motorkerékpárokra, ro­bogókra, mopedekre és ke­rékpárokra. Azok a termékek, amelyek­ről a kötelező tanúsítás hi­ányzik, illetve nem felelnek meg asz. előírt követelmények­nek, nem hozhatók forgalom­ba. A rendelet intézkedései az 1977. július 1. után szállított termékekre érvé­nyesek. A minőségvédelemmel kap­csolatos kormányhatározat végrehajtására már korábban is több rendelet látott napvi­lágot. A közelmúltban pél­dául a könnyűipari termékek minőségének tanúsítását tet­ték kötelezővé. Az élelmi­szertörvénnyel összefüggés­ben is hasonló jogszabály rendelkezik, s a belkereske­delmi miniszter egy korábbi rendelete a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkek leg­jellemzőbb tulajdonságainak feltüntetését követeli meg. A mostani együttes rendelet ki­terjeszti a tanúsítási kötele­zettséget a gépipari, műszaki fogyasztási cikkekre, s ezzel ma már minden fontosabb termékcsoportra van ilyen ér­vényes szabályozás. A rendel­kezés érvényesítésével a hoz­zá nem értő is tájékoztatást kap arról, hogy tulajdonkép­pen mit vásárolt, s a megvett terméknek — legyen az fog­krém, textília vagy sztereo- magnetofon, konzerv vagy ke­rekpár — mit kell tudnia, milyen kövtelményeknek kell megfelelnie. A Legfelsőbb Bíróság döntései Fegyelmi ügyek Két fegyelmi ügyben irány­mutatóul szolgáló, állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egyik vezető dol­gozója a raktárból engedély nélkül egy zsák terményt el­vitt, ezért azzal az indokolás­sal, hogy mint vezető beosz­tású dolgozó, bűncselekményt is megvalósító magatartásával, a tsz-ben a fegyelmi helyzetet súlyosan rombolta, és a tagság hangulatát károsan befolyásol­ta, elbocsátották. A határozat hatályon kívül helyezéséért indított perében az illető az­zal védekezett, hogy a szövet­kezet engedélyével terményt vásárolt, de súlyhiánya volt, és ennek pótlására vitte el a szóban forgó mennyiséget. A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést háromhavi személyi alapbérének havi 300 forint­tal történő csökkentésére vál­toztatta. Döntését azzal indo­kolta, hogy az elbocsátott ember, bár a vezetőség tudta nélkül, de a raktáros bele­egyezésével cselekedett. A jog­erős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bí­róság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kí­vül helyezte, és a tsz által ki­rótt fegyelmi büntetést hely­ben hagyta. A határozat indoklása sze­rint a vezető beosztású dolgo­zót az esetleges korábbi súly­hiány nem jogosította fel arra, hogy sérelmét a társadal­mi tulajdon rovására, Tíz nap rendeletéiből A közületi szervek gépjár­műveiről a kohó- és gépipari miniszter 76 165. számú utasí­tását az érdekeltek a Kohó- és Gépipari Közlöny 42. számá­ban találják meg. A családi pótlék folyósítá­sának ideje alatt bekövetke­zett változások bejelentéséről a vállalatokat érdeklő fontos Tb. Főig. utasítás jelent meg a Társadalombiztosítási Köz­löny \[). számában. „ A szakszervezeti bizalmiak egyetértési és véleményezési jogának gyakorlásáról a Bel­kereskedelmi Minisztérium ál­lásfoglalását a Kereskedelmi Értesítő 29. számából ismerhe­tik meg az érdekeltek. A nyereségadózásról, a vál­lalati érdekeltségi alapok kép­zéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. PM. számú rendelet módosításáról a 30/1976. (X. 31.) PM. rendelet intézkedik. Az iparvállalatok termelési adójáról, a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálko­dási társulatok termelési adó­járól ugyanitt a Magyar Köz­löny 82. számában jelentek meg a 31/1976., és a 32/1976. számú PM. rendeletek. A 3 napnál hosszabb kere­sőképtelenség idejére járó táp­pénz elszámolásáról kiadott 37/1976. (X. 31.) PM. rendelet is a Magyar Közlöny október 31-i számában található. a termelőszövetkezet vezetősé­gének megkerülésével, a hi­ányzó, vagy annál több ter­ménymennyiség önkényes el­vitelével kísérelje meg orvo­solni. Ez a szándékos maga­tartása — különös figyelemmel felelős vezető beosztására — már egymagában szigorú fe­gyelmi büntetés kiszabását te­szi indokolttáj tekintet nélkül arra, hogy az okozott kár vi­szonylag kisebb összegű. Eh­hez azonban még az a további tény járult, hogy korábbi munkahelyén mint üzemveze­tő, hasonló természetű és olyan súlyú cselekményt kö­vetett el, hogy amiatt a bün­tető bíróság 20 százalék mun­kabér-csökkentés mellett vég­rehajtandó, egyévi javító-ne­velő munkára ítélte. Űjabb magatartása arra utal, hogy ez a büntetés nem járt kellő ne­velőhatással. — Ezért a Legfelsőbb Bíró­ság — hangzik tovább a hatá­rozat — arra a meggyőződésre jutott, hogy a szövetkezet ve­zetősége áltál kiszabott fegyel­mi büntetés enyhítését sem az egyéni, sem az általános neve­léshez fűződő társadalmi érde­kek nem indokolják. Ellenke­zőleg. A kívánt visszatartó, ne­velő hatás elérését a legsúlyo­sabb fegyelmi büntetésnek, az elbocsátásnak kiszabása segíti elő, ez áll arányban a vétség súlyával. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes és a fegyelmi büntetést mérséklő álláspontja a jogszabályoknak nem felel meg, ezért azt meg kellett vál­toztatni. Egy állami gazdaság főtiszt­viselőjének 1200 négyszögöl saját földje volt, ennek elle­nére munkaadójától 900 négy­szögöl illetményföld juttatását kérte. A lakóhelye szerint ille­tékes községi tanács végrehaj­tó bizottsága előtt elhallgatta, hogy a vonatkozó miniszteri rendelkezés értelmében illetményföldre jogosult­sága nincs, s ily módon a szükséges bizo­nyítványt megkapta, ennek alapján pedig kérése teljesíté­sének akadálya nem volt, sőt, a megműveléshez a gazdaság még anyagi támogatást is nyújtott. Egy év múlva azon­ban a szabálytalanság kide­rült, ezért fegyelmi bünteté­sül évi nyereségét is megvon­ták és az illetményföld jogel­lenes használata miatt kárté­rítésre kötelezték. Az ez ellen emelt panaszát a munkaügyi döntőbizottság elutasította, mire a határozat hatályon kí­vül helyezéséért a munkaügyi bírósághoz fordult. Arra hi­vatkozott: az illetményföldet felesége igényelte, de később, mint családfenntartónak, a saját- nevére írták át. Egyéb­ként is a gazdaságnál gyakor­lat volt a nem termő szőlőte­rülettel rendelkező dolgozókat illetményföldben részesíteni. Tehát igénylése nem ütközött jogszabályba. A bíróság a ke­resetnek helyt adott, és a fe­gyelmi büntetést hatályon kí­vül helyezte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügj'ész törvé­nyességi óvással élt, s az ügy­ben a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A jogpolitikai irányel­veknek a munkaügyi bírósá­gokra is vonatkozó rendelkezé­se értelmében a jogalkalmazó szervek minden határozatuk­ban, intézkedésükben és eljá­rásukban kötelesek a szocialista tör­vényességet érvényesíteni, a jogszabályokat megtartani és megtartatni, ugyanakkor, egyik kiemelt feladatuk a jogellenes cselekmények feltárása. A munkaügyi perben eljáró bí­róságnak a jogvita eldöntését az igazság alapján kell bizto­sítania, s ennek érdekében a szükséges bizonyítást hivatal­ból elrendelni. Ebben az eset­ben azonban a munkaügyi bí­róság ezeket az alapvető je­lentőségű jogpolitikai elveket és perrendtartási szabályokat megszegve, elmulasztotta a fő- főtisztviselővel szemben érvé­nyesített fegyelmi és anyagi felelősségre vonatkozó tény­állás felderítését. Nem szerez­te be a gazdasághoz benyúj­tott községi tanácsi bizonyít­ványt, elmulasztotta a főtiszt­viselő ellen közokirathamisí­tás bűntette miatt tett felje­lentés eredménye felőli tájé­kozódást, pedig enélkül az il­lető magatartása nem ítélhe­tő meg. Még a kártérítésre vo­natkozó kérdést sem tisztázta. Miután mindezeket figyelmen kívül hagyta, ítélete megalapo­zatlan, jogszabálysértő, ezért hatályon kívül kellett helyez­ni és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. H. E. «

Next

/
Thumbnails
Contents