Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

Négyszázan szedik A dányi Magvető Tsz mintegy 90 hektár paradicsomát négyszáz isaszegi általános iskolás szedi. Képünkön Tóth Jó- zsefné tanár a leszedett mennyiséget jegyzi. A diákok naponta 4—5 vagon paradicsomot gyűjtenek Iá dákba. Képünkön: jólesik néhány falat a munka után. Ifj. Fekete József felvételei Gödöllői művész kiállítása a Petőfi irodalmi Múzeumban Szekeres Erzsébet gödöllői képzőművész évek óta kap meghívásokat gyűjteményes és önálló kiállításra. Alkotásain népművészeti motívumokat dolgoz fel, különböző techni­kával. Jó ismerője nemcsak a tárgyi néprajznak, hanem a szájról szájra hagyománya- zódó szellemi népművészetnek is. A népköltészetet szívesen és értő kézzel jeleníti meg, formálja iképpé, színes szőnyeg gé. Alkotásait októberben mű­veihez talán a legközelebb ál­ló környezetben mutatják be, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az országos múzeumi és mű­emléki hónap laüika>lmából „Ha én páva volnék” címmel októ­ber 9-ón, szombaton délután négy órakor nyílik a kiállítá­sa. A népbaliladiai ihletésű fali­szőnyegeiből és grafikáiból összeállított bemutató előtt Koczogh Ákos mond megnyi- tót. Ezt követően a Boróka Együttes ad balladaműsort. A Hazafias Népfront kezdeményezése ingyenes f&iji tanácsdis minden szombaton A Hazafias Népfront gödöl­lői városi bizottsága a Járási Ügyvédi Munkaközösséggel megszervezte az ingyenes jogi tanácsadó szolgálatot. A mun­kaközösség ügyeletes ügyinté­zője minden szombaton dél­előtt 8-tól 12 óráig díjmente­sem ad jogi tanácsot a Dózsa György út 20. szám alatt mindazok részére, akik a nép­frontra hhxitkozással keresik fel az irodát. Jöttek és újakat állítottak Különös helyzet a Repülőtéri úton Lapunk figyelmesebb, jobb emlékezőtehetségű olvasói ta­lán még emlékeznek rá, hogy a Pest megyei Hírlap ez évi augusztus 5-i számában. „Ol­vasóink írják” rovatában egy panaszos szóvá tette, hogy Gö­döllő Kazinczy-] ak ótel epén nincs közvilágítás, noha nyolc esztendővel ezelőtt adták ott ét az első, s több mint egy éve az utolsó lakóházat Ennél furcsább és különle­gesebb esetet közvilágításügy­ben azóta elképzelni aligha tudtunk volna — a mai napig. Igen. a mai napig, amikor hí­rét vettük annak, hogy a gö­döllői Repülőtéri úti lakosok­nak egészen más problémájuk támadt. Ennek az útnak az egyik oldalán már régóta ház­sor áll, a másik talán két éve épül a legtöbb új házat már lakják is. Körülbelül 2—3 hónapja le­het annak, hogy az egyetem Tangazdasága (ki tudja, miért ők, talán, hogy a várost is se­gítsék) véglegesnek látszó közvilágítást szerelt az utcá­ba: a jól bevált betongyámom villanyoszlopokat állították fel, és ezzel megoldották a köz- világítást. Ezután, néhány hét eltelté­vel, megjelentek az Elektro­mos Művek szakemberei, le­szerelték az oszlopokról a ká­beleket, új, csupa beton oszlo­pokat állítottak a még újnak mondható régiek mellé! Az új betonoszlopokra am nak rendje és módja szerint fölhúzták a vezetékeket, fel­szerelték a közvilágítás lám­páit — és volt is két-három napig világosság. Igaz, hogy akkor éjjel-nappal égtek a lámpák, de azóta egyfolytában alszanak... Az a különös helyzet állt tehát elő a Repülőtéri úton, hogy van ugyan két villany- oszíopsoruk, de egyik oszlop­soron sem gyújt világosságot rájuik az ELMÜ. Ügy gondoljuk, ezt senki sem gondolta komolyan. Már­mint : a két oszlopsor között a tartós esti sötétséget. (Kaposi) Szőlők a Marqita mellén I o Napverte, déli lejtők JVe kutassuk most, hogy van-e igazság a borban, és ha ott nincs, hol található. A magyar ember bort megissza szólással se foglalkozzunk, mert a bort a világ minden tá­ján megisszák, ahol csak meg­terem, de még azon is túl. Igaz, hogy Szalatnai Rezső, neves irodalomtörténészünk a hajdan morva földre tele­pült magyarság utódait azok­ban véli fölfedezni, akik mos­tanság is csak bort isznak, .olyan környezetben, ahol a sör járja, bár egy szót sem tudnak magyarul. Vesszőket hoztak a Dunántúlról Azzal se foglalkozzunk, hogy a cikk szerény, de szomjas szerzőjének milyen bortortú­rákat, borpróbákat és borver­senyeket kellett kiállnia a Kir­giz Szovjet Szocialista Köz­társaságban, magyar lévén. Meg nem érdemelt hírnevét és a „borivó magyar” általánosí­tást a magyar internacionalis­ták, Frunze magyar huszárai alapozták meg a forradalom és a polgárháború idején. Igye­keztem méltó lenni hozzájuk. Azért, mert, ha egy hazánkfia külföldet jár, a nemzetét kép­viseli, ha akarja, ha nem. Ezt nem ártana megszívlelni egy- ben-másban mindenkinek, aki túllép hazánk határain. Kétségtelen, hogy a honfog­laló magyarok már ismerték és termesztették a szőlőt. Erről tanúskodnak bor, seprő, szőlő, szűrni, szavaink. A Kárpát­medence megszállásakor Pan­nóniában, a Dunántúlon talál­hattak szőlőket a haiyi népes­ség kezén. Innen hozhatták át a Gödöllői-dombságra — ame­lyik jelegénél fogva erősen hasonlít a Dunántúlhoz — az államalapítás korában. A környéken szőlőt egy 1352-ből származó oklevél említ Szadán, amikor Zadai Erzsébetnek apja birtokából kiadják járandóságát, a leány­negyedet. Valószínű, hogy a járás területére nézve ez az első említése a szőlőnek, bár az 1284-ben említett „Sydo Lugos” vácegresi helynév is vonatkozhat szőlőlugasra. A XV. századból már több oklevél ír szőlőkről határjárá­sok, birtokperek, öröklések kapcsán. Ezek közül az egyik Veresegyház és Szada falvak együttes határjárása 1430-ban. A terjedelmes oklevél a veres- egyházi határ Csornád felé eső részében szőlőskerteknek régi árkairól szól. Szada és Veres­egyház falvak részben a váci püspök kezére kerültek 1460­ban, amikor is ismét megemlí­tették a szőlőket. Mi a hegy mái ja? A nagy hatalmú Rozgonyi István halálakor, 1492-ben ké­szült birtokleltárban már meg­adják a szőlők nagyságát is. Gödöllőn, 20, Szadán 40 és Ve­resegyházon 60 királyi holdra terjedő szőlőhegyet írtak össze ekkor. Egy királyi hold ebben az időben kb. 850 négy­szögöl volt. Az említett szőlők termé­szetesen a hegyek napverte déli oldalain terültek el. A hegyeknek ezt a legértékesebb részét régi magyar szóval fi­nomálnak nevezték, amely szó a mell szavunk mélyhan­gú változata. Ugyanígy hívták és hívják még ma is a prémes állatok mell- és hasj prémjét, mely tudvalevőleg a legfino­mabb és ezért szintén a legér- .ékesebb. A XV. században Gö­döllőn a Monymálatő (a mony ugyancsak a melli, hasi részt jelenti szárnyasok esetében), Vácegresen az Örmál és Sza­dán a Középmái nevű hegye­ken már kiváló borok termet­tek. Musttized és hordóadó A mohamedán vallás tiltja a bor fogyasztását, ez azonban Fiatalok a munkában, a közéletben Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának eredményei Nincs az a hatásos pedagó­giai módszer, amely versenyre kelhetne a jellem formálásá­ban az élettel. Létezésünk leg­fontosabb színtere a munka. Az ifjúság karakterének, er­kölcsének alakításában éppen ezért van túlbecsülhetetlen szerepe a munkahelynek, az üzem, vállalat, szövetkezet, in­tézmény kollektívájának; mun­katársaknak, vezetőknek; a fejlődésükkel hivatásszerűen foglalkozó szervezeteknek: pártaaik, szakszervezetnek, KISZ-nek. Felkészífésűket az életre per­sze már korábban, még az is­kolában kell elkezdeni. Kezdve a tananyag alapos elsajátítá­sán, folytatva az iskolai köz­életbe való bevonásukkal, be­fejezve a pályaválasztási ta­nácsadással. Utóbbi persze nem kizárólag iskolai feladat. Iskola és munkahely között Gödöllő városában a pálya­választás előkészítését folya­matnak tekintik — állapította meg a városi tanács —, a fel­sőbb osztályokban tervszerűen történik. A választható szak­mákkal, foglalkozásokkal a ta- nárokat is igyekeznek miinél jobban megismertetni, hogy életszerűen tájékoztathassák növendékeiket a nekik megfe­lelő mesterség természetéről, szépségeiről. A lehetséges pá­lyákat, az üzemeket, munka­helyeket ismerve, a tanulók képességeit, hajlamait és vá­gyait tudva irányíthatják &két a legmegfelelőbb helyeikre. Amelyik tanuló vagy szülő mindezt kevesli, igénybe ve­heti a megyei pályaválasztási tanácsadót is. nem akadályozta meg a hódító törököket, hogy pontosan ösz- sze ne írják a termett must mennyiségét, és hogy meg ne adóztassák alaposan a szőlő­ket is. A Buda elfoglalása. 1541 utáni harcok a környéken visszavetették a termelést, több falu teljesen el is pusz­tult. Az első török adóösszeírás 1546-ban készült járásunkról — többek között —, amelyben a bortermés is gyéren szere­pelt a korábbi állapotokhoz képest. Veresegyházon ebben az évben mindössze 300 pint, kb. 450 liter mustot adtak ti­zedként, Szadán pedig 350 li­tert. Tehát Veresegyházon kb. 45 hektó, Szadán kb. 35 hektó termett összesen. A török és magyar részre egyként adózó helységek a vi­szonylagos béke idején még gyarapodtak is. Kitűnik ez a szőlőművelés fellendüléséből szintén. Veresegyház musttíze- de 1562-ben már 36—37 hektó, 1580-ban pedig 45—55 hektó, ez utóbbi évben tehát csak eb­ben az egy faluban 550 hektó mustot eresztettek hordókba. Szadán 1562-ben még külön 50 akcsét is fizettek hordóadó címen, biztosan egy hordóké­szítő paraszt-iparos munkája után. A vidék iparosodásának egyik korai adata ez. A XV—XVI. század forduló­ján zajló úgynevezett tizenöt­éves háború ismét megakasz­totta a termelés fejlődését és újabb falvak elnéptelenedésé­hez vezetett a környéken. Horváth Lajos (Folytatjuk) A szakma megválasztása és majdani műveílése közötti, az elsajátításra fordított néhány év még mindig nem az igazi, „nyers” élet. A tanulóévekben olyan bánásmódban, védelem­ben részesülnek a fiatalok, amely a munkahely küszöbé­nek átlépésével egy csapásra megszűnik. Éppen ezért fon­tos: hogyan segítik a szövet­kezetek, üzemek, intézmények a hozzájuk kerülő Ifjak beil­leszkedését. Városunk vala­mennyi munkahelyén intézke­dési tervet készítettek az if­júságpolitikai határozatok vég­rehajtására. Kiemelkedő helye van bennük a pályakezdők be­illeszkedésének. Figyelemmel kísérik munkabeosztásukat, bérezésüket, továbbtanulási le­hetőségeiket, politiScai fejlődé­süket. Jóllehet, kollektív szer­ződésekben, szövetkezetek alapszabályaiban rögzítik az ifjúsággal kapcsolatos teendő­ket, az ifjú munkavállalók el­ső lépései nem gondtalanok, zökkenő nélküliek. Több munkás ifivezetőt Gödöllőn tizenöt szocialista ifjúsági brigád működik. A különböző pályázatokkal — ki­váló ifjú technikus, kiváló if­jú közgazdász, alkotó ifjúság — e közösségek is jól fölhasz­nálhatók a fiatalok energiái­nak hasznosítására. A munká­val járó erőpróba természete­sen jellemformálásra is kivá­lóan alkalmas. Az ifjúsági brigádok az egy üzem, egy iskola mozgalom keretében jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a város gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Az utánuk kö­vetkező még fiatalabb gene­rációk nevelésébe is jobban bekapcsolódhatnának, hiszen tőlük néha inkább elfogadják — lévén csupán néhány évvel idősebbek — a jó tanácsokat. A bensőségesebb kapcsolat egyik módja lehetne, ha több ifivezető kerülne ki a brigádok tagjainak sorából. (Jelenleg nyolcvankilenc ifivezetőből hatvan gimnáziumi tanuló.) ‘ Aligha túlzás állítani: a köz­életben való részvételt sem le­het elég korán kezdeni. Sze­rencsés esetben már az isko­lában elkezdődik, s tart egy életen át. A közélet fórumain közreműködni csak úgy lehet, ha ismerjük jogainkat, köte­lességeinket és lehetőségeinket. Két éve a személyi igazolvány átvételekor, illetve nagykorú­vá válásakor minden ifjúnak és leánynak átadják az alkot mányt, az ifjúsági törvényt, valamint minden, a fiatalokat érintő jogszabályt. Az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtására évről évre je­lentős összegeket fordít a városi tanács. Együttműködési szer­ződést is kötött a KISZ váro­si bizottságával, a feladatok Végrehajtására, a fiataloknak a közéletbe való fokozottabb bevonására. Megtaláljuk az if­júság képviselőit a különböző politikai és társadalmi testüle­tekben. A tanácsban, illetve bizottságaiban tizenhét száza­lék az arányuk, de ez még mindig alacsonyabb, mint a megyei (huszonegy) átlag. A következő tanácsi választások­nál arra kell törekedni, hogy megközelítőleg számarányuk­nak megfelelően kerüljenek be a testületekbe. A lakóbizott­sági tagok harminc, a Haza­fias Népfront-aktívák huszon­két, a pártösszekötők tizenöt százaléka szintén fiatal. Ebben . az esztendőben a KlSZ-aktí- vák is bekapcsolódtak a vá­lasztókerületi munkába. Itt is lehetőség nyílik számukra a közösség ügyeinek felelősség­teljes intézésére. Kedvező visszhang Ezekben a hetekben zaj­lanak a két éve először ren­dezett ifjúsági parlamentek. A legutóbbi tanácskozások után városunk munkahelyein ked­vező völlt a parlamentek vissz­hangja. Az eddig megtartott parlamentek arra engednek következtetni, így lesz most is. De nemcsak a parlamentek idején, máskor is számítanak az ifjúság véleményére. Min­den üzemben, szövetkezetben meghatározták a KlSZ-szerve- zet véleményezési, egyetértést és döntési jogkörét. Az üzemi négyszögekben a KISZ-titkáf is egyenrangú partner. Munkában és közéletben is úgy lehet igazán helytállni, ha jó az ember közérzete. Ha van hol laknia, az arra hivatottak vigyázzák egészségét, ha szük­séges, gondos kezek gyógyítják. Több mint öt éve fontos köz­ponti és helyi intézkedések törr téntek a fiatalok takásellátásá- naik javítására. A nyújtott ked­vezmények melllett a vállalatok is igyekeznek támogatni a fiata­lok lakásépítését, -vásárlását. (Kedvezményes fuvarral, épí­tőanyaggal, hosszú lejáratú kölcsönnel.) Ide sorolandó még a munkáslakás-akció is. A ta­nácsi bérlakásoknak az ideit harminckilenc százalékát fiata­lok kapják. A korábbi évek­ben, amikor kevesebb volt á kisajátítás és szanálás, még nagyobb volt az arány. 1974- ben 62,6; tavaly 57,1 százalék. Jelentősen javultak az el­múlt időszakban az újszülött^ és csecsemőgondozás tárgyi feltételei. Az elmúlt év júliu­sától heti négy alkalommal van tanácsadás várandós kis­mamáknak. Adottak a feltéte­leik a kötelezően bevezetett há­zasság előtti család- és nővé­delmi tanácsadásra is. Uj fiókkönyvtár Nyilvánvaló: a művelődés­hez, szórakozáshoz, sportolás­hoz nem csupán a fiatalság­nak van joga. Ök azonban ál­talában nagyobb mértékben igénylik és használják ki az ilyen lehetőségeket. Az ifjú­ság szabad idejének hasznos eltöltését szolgálják a város­ban működő klubok és szak­körök. A központi, városi if­júsági klubok évente körülbe­lül 30 ezer forintot kapnak a* ifjúságpolitikai alapból; az üzemekben, intézményekben szintén támogatják az ott műt ködő klubokat. A művelődési házban különösen a film-, a diák- és az utazók klubja mű­ködik eredményesen. Az ama­tőr művészeti tevékenység fej­lesztésére még az idén irodalmi színpad megalakítását tervezik; Előrelépés történt a könyv­tárak fejlesztésében is. A Ju­hász Gyula nevét viselő könyv­tár átépítésével alapterülete is nőtt olvasóteremmel és folyó­iratolvasóval bővült. Fiók- könyvtára és a két iskolai könyvtár egvüttesan sem tud­ja azonban kielégíteni az igé­nyeket. Ezért két Ú1 fiók- könyvtár mean vitádé* ‘■'mvezik. Ezvetlen akadálya: a létszám­zárlat. Kör Pál L t t i

Next

/
Thumbnails
Contents