Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
Postaládánkból Fáklyás megemlékezés, tábortűz Október hatodikén reggel a Bénye—Káva általános iskola kapuja előtt díszegyenruhába öltözött úttörők gyülekeztek. A tanítás ezen a napon ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött. A zászlót, a Himnusz hangjai közben, Cseresznye Melinda 7. osztályos tanuló vonta fel. A zászló mellett a pajtások egész nap díszőrséget álltak, a sont Pángyászki Péter és Kálmán György 8. osztályos tanulók kezdték. A tanítás ünnepélyes zászlólevonással fejeződött be. Kora délután újra benépesült az iskola, a 8. osztályos pajtások rozsét gyűjtöttek az esti tábotűzhöz. Délután 5 órára már újra az iskolában volt mindenki. Tizenhárom, az aradi vértanúkat megszemélyesítő pajtás állta körül a rőzsehalmot, kezükben fáklyákkal. Mindegyikük elmondta az általa kiválasztott vértanú életrajzát, majd pálcát törtök, és letérdelve, a kezükben égő fáklyával meggyújtot- tálí a tábortüzet. Ez a jelenet azt jelképezte, hogy a kis fáklyát ki lehet oltani, de a nagy tüzet, a forradalom nagy lángját — nem. A tábortűz mellett úttörőd a- Jókat énekeltünk, és vidáman játszottunk. E nap eseményei minden pajást meghatottak, sokáig emlékezni fogunk rájuk. Ábrahám Ágnes, a Bénye—Káva általános iskola 8. osztályos tanulója Az ételforgalom növeléséért 1980-ig 1828 négyzetméternyi új létesítményt és 1090 négyzetméternyi bővítést tervez a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. A jövőben jóval többet költenek az ételforgalom növelését segítő egységekre. MONOB'VIDfXE Mggaflir w otttmiwéIWI XVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1976. OKTOBER 8., PÉNTEK Elegendő áru, gazdag választék Fontos az udvariasság, a segítőkészség is Vúsárlákörúton — hárrn községben Mindennapos tevékenységeink közé tartozik a vásárlás, amelynek során néha csak filléres houmí, de nem egyszer több ezer forintot érő áru kerül a birtokunkba. Jókedvnek vagyunk, ha jól vásároltunk, s egész nap morcosán viselkedünk, ha nem beszéltek velük udvariasan, segítőkészen az elárusítók. Mi, vevők sem vagyunk angyalok, mégis az üzletben elsősorban a kiszolgálónak kell a kedves vendég elébe mennie. Járásunk három boltjában jártunk a minap, s a tapasztalatokat az alábbiakban adjuk közre. Aki keres, talál Gyomrán, az iparcikkbolt az egyik leglátogatottabb elárusítóhely, amely hatalmas üzlet- helyiségével, á minőségével méltán vált a vásárlók kedvencévé. A kihelyezett aprócikkek szinte ingerelnek arra, hogy turkáljunk, válogassunk közöttük. A villamossági cikkek között is mindenki találhat megfelelő rádiót, lámpát, vagy CIKKÜNK NYOMÁN A kocsma vagy a klubkönyvtár ? Levelet is írt, személyesen is járt szerkesztőségünkben Lukács Béláné, a vasadi klub- könyvtár vezetője. Augusztus 10-i számunkban, Vasadon jártunk című összeállításunkban jegyzet jelent mag, Szeszmentes lesz? címmel. Lukács Bé- láné az írást sérelmesnek találta. „Elmondhatom, hogy számomra rosszkor jártak Vasadon — írja. — Szabadságon voltam ugyanis, és a művelődési házban működő presszó vezetőnője tévesen tájóleoztatta Önölcet a művelődési intézmény életéről. Mióta a cikkük megjelent, nincs egy nyugodt pillanatom. A rágalmazásoknak, pletykáknak, ellenem irányuló szervezkedésnek se eleje, se vége. Nem jár ebbe a házba senki — ismétlik a presszó vezetőjének szavait." Lukács Béláné azt is leírja levelében, hány rendezvény volt január 1-től a házban, hányán látogatják a könyvtárat, a különböző klubfoglalkozásokat, hogy 20 tagú társadalmi bizottság segíti a munkát, s hogy a járási hivatal művelődési osztálya júniusban végzett komplex vizsgálata után jegyzőkönyvbe került: „A fentiek alapján megállapítható az intézmény tartalmi munkájának fejlődése. Jelenlegi mutatóit tekintve, klubkönyvtári funkcióit járási szinten is kiemelkedően látja el.” Állításait megerősítette Ma- i gócsi Károly művelődési osztályvezető is. Mentegetőzésre, úgy érezzük, még sincs okunk. Mi ugyanis írásunkban nem bíráltuk a művelődési ház munkáját, csak a presszó vezetőjét szólaltattuk meg, aki viszont valóban bírálta a klubokat, méghozzá éppen a rajokban nyüzsgő légysereggel, tépett székekkel szégyenkező presszóban, amelynek bezárása mellett foglaltunk állást mi is. A tanács vb-titkára — mint már akkor is megírtuk — megerősítette a közlést. Valóban megszüntetik a „kocsmapresz- szót”. Nem szüntették meg azóta sem, s ahogy a művelődési ház vezetőjének szavaiból, leveléből is kiderül, az ellentét időközben fokozódott, nyílt ellenségeskedéssé vált, olyannyira, elburjánzott, hogy gátolja már a ház, a fiókkönyvtár zavartalan működését is. Most hát azt kérdezzük: hogyan lehetséges, hogy mindez megtörténhet? A közművelődés munkásai — okkal és joggal — a presszó megszüntetését kérik. De mikor kerül sor végre a kérés teljesítésére? Mikor él végre a tanács jogával? Hiszen nemigen lehet vitás, hogy a kocsmává züllött vendéglátóhely és a művelődési ház körül melyik a fontosabb, a hasznosabb a falu számára? Koblenez Zsuzsa— Vereszki János KÉZILABDA Üi!ői KSK-Abonyi Tsz SK 24:14 (12:7) egyéb elektromos berendezést. A leghosszabb polcon edények várnak gazdára, valamint konyhai felszereléseket kínálnak eladásra. Ha sehol másutt a környéken, itt akikor is lehet parkettaragasztót és lakkot kapni, s a festékek számtalan fajtája okoz kellemes fejtörést a vásárlóknak, melyiket válassza? Ha esetleg nem ért a vevő valamely szerkezethez, melyet megvenni szándékozik, s bizalmatlanul forgatja a kezében, máris ott terem egy kedves elárusító, s akár a kasza nyelezéséről, de ha kel hát a motorvédő kapcsolókról is szakszerű tanácsokat ad. A bolt vezetőjének és hétnyolc munkatársnőjének nemcsak a vevőkkel való kapcsolatát jellemzi a korrektség, egymást is nagyszerűen segítik. A jó munkahelyi légkört pedig a vásárló is megérzi. Ez a bolt tevékenységével igazolja: itt valóban a vásárlókért dolgoznak. Zord eladók A környék legjobb vasbolt- ja lehetne a menetei. Mindig telis-tele az udvar áruval, mégpedig nehezen beszerezhető idomvasakkal, csövekkel. Itt a 31-es út mentén, kiváló forgalmat is remélhet, naponta számtalan kocsi áll meg előtte. A boltba lépve azonban, mintha hűtőházban volnánk, oly fagyos a hangulat, s ha jókedvűen érkezünk az üzletbe, hamar elkomorodunk. Komoly, de inkább zord férfiak, kik tőmondatokat ismernek csupán, s bár általában rögtön indulnak az áruért, mi, vásárlók tudjuk, szívességet tesznek itt nekünk. Ha netán nem ismerjük a keresett műszaki áru hetvenhét paraméterét, s csak körülírni tudjuk, valósággal szorongást érzünk. Mindenható eszköz? A harmadik kereskedelmi egységet Sülysápon, a vasútállomással szemben kerestük fel. Nem túl nagy, de forgalma az itteni legjelentősebbek között lehet, hiszen központi fekvése, arubösége és nem utolsósorban dolgozóinak udvariassága, segatőkészsége ezt sejteti. Kellemes a légkör jólesnék a mindenkivel törődő, a kívánságoknak elébe menő és ami a legfontosabb, vásárlásra ösztökélő kedves szavak. Ide mindenki szívesen jön vásárol ni. Utunk során főleg kellemes tapasztalatokat szereztünk, de meggyőződtünk róla, láttuk azt is, hogy az elégséges áru nem mindenható, csupán egyik legfontosabb eszköze a kereskedőnek a vásárlók megnyerésében. Vajon minden üzletben tudják ezt? Lukács István MŰSOR Monor, délutáni előadáson: A bűnügyi nyomozó. Este: Rendet csinálok Amerikában és visszatérek. Éjszakai előadás: Gyémánt Lady. Pilis: Svejk, a derék katona, 1—II. Óvodás műsor: Tíz kicsi csacsi. Vecsés: A nagy Caruso. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 15-től 16 óráig: az irodalmi színpad próbája. Maglódon, 19-től: A költészet ereje a szodidaritásban címmel, vendég irodalmi színpad előadása és politikai könyvki- állítás, a könyvtárral közös rendezésben. M étidén, 18-tól 21- ig az ifjúság? kliu, 19-től 20» ig az irodalmi szakkör foglalkozása. Péteriben, 18-tól 20-ig a honismereti szakkör, 18-tól 22- ig a hangstúdió és a rnag- nósldub összejövetele. Vecsé- sen, 9-től 12-ig és 13-tól 18-ig: Szabados Jenő emlékkiállítása. Híd a Szilason v' í> V' ■ mák - v •... A Tápió-IIa.jta Vízgazdálkodási Társulat az idén több hidat újít fel a Szálas-patak Gomba és Káva közötti szakaszán. Ezek közül az egyik legfontosabb bekötő út része az, amelyet a Balogh-brigád épít át. Az anyag és a munka együttes értéke csaknem 800 ezer forint lesz. A brigád képünkön látható tagjai a korszerű géppel levert vasbeton cölöpöket vágják el a kívánt magasságban, Surman Pál felvétele Idősek napja Sülysápon Küzdelmes éveikre emlékeztek Nem szűnt meg a gondoskodás A Tápióvölgye Termelőszövetkezet vezetősége sülysáp! nyugdíjasai részére is megrendezte az idősek napját A találkozóra a vasútállomással szembeni vendéglőbe több mint száz nyugdíjas látogatott el. Az asszonyok és férfiak egyaránt nagyon örülitek az ösz- szejövetelnek, mert sokan ritkán látott gyermekkori pajtásokkal találkoztak. Barátságos poharazgatás közben, azonnal megindult a terefere. Fazekas Sándor tsz-elnök köszöntötte a megjelenteket. — Igen nagyra becsüljük az idős emberek úttörő munkáját — mondatta —, hiszen a 25 év előtti, kezdetleges gépi felszerelések, nehéz körülmények ellenére, valamennyien becsülettel helytálltak. Továbbra is figyelemmel kísérjük nyugdíjasaink életét, és minden erőnkkel igyekezünk a rászorulókon segíteni. A tsz-eilnökön kívül, több vezetőségi tag is az idős emberek közé ült, és szívélyesen elbeszélgetett velük. A vezetőség nevében, Aranyos Lajosné kérte a nyugdíjas tsz-tagokat, hogy minél többen vegyék igénybe a közös gazdaság szolgáltatásait. A termelőszövetkezet a nyugdíjasoknak is lehetővé tesz egy- egy hetes üdülést a hajdúszo- boszlói gyógyfürdőben, melynek használata ingyenes. A mélységből feltörő gyógyvíz nagymértékben enyhíti a reumatikus és izületi betegségben szenvedők kínzó fájdalmait. Jelentkezni a tsz irodájában lehet. Az idős embereik jól érezték magukat. Visszaemlékeztek a kezdett évekre, melyekben a küzdelmes hónapok között örömteli napok is jócskán akadtak. Mennyire örültek akkor a közös munka kevéske gyümölcsének is! A munkás hétköznapok és köztük a szerény ünnepnapok sarkallták mimdamnyiukat még jobb eredmények elérésére. A tsz-nyugdíjasok egyöntetűen megállapították, hogy az ÁFÉSZ vendéglőjének konyhája ismételten remekelt: a kitűnően elkészített pörköltből igen sokan kértek repetát. (krátky) Megkezdődött a vadászidény Elbújtak a fácánok Az üllői vadásztársaság megkezdte a vadászatot, egyelőre azonban csak fácánkakast szabad lőni. Az első vadászat nem járt kellő eredménnyel, mert a fácánok a kukoricatáblákban jó búvóhelyet találtak. A kilencvenkilencedik után Csak az egy... Három esztendeig visszajárt A ceglédi járási kézilabda- íj nokság ban rangadóra ke- : '.ilt sor, Üllőn. Gyönyörű napsütéses időben, •r'épszámú közönség előtt ját- ották a mérkőzést, melyet lelkes hazai együttes megérdemelten nyert meg. A csapat tagjai: Kovács Sándor, Dobos Miklós, Toldi Miklós, Kamasz Tibor, Borsos István, Verendi Péter, Pólyák László, Füles Pál, Szabó László, Kriskó András. Az értékes győzelem azt jelentette, hogy az üllői gárda két ponttal az élre került. Ha a továbbiak során, idegenben, Karatetétien ellen, hazai pályán pedig Tápiószele együttesével szemben kivívja a győzelmet, megnyeri a járási bajnokságot. Ahhoz, hogy célját elérje, ezután is kemény edzésekre, megértésre, sportfegyelemre van a csapatnak szüksége. (kamasz) 1 1. özvegy Schurmann Jánosnét keressük, a vecsési Andrássy telepen. Nem ismerik, mondják a megkérdezettek, de amikor úgy kérdezzük, Vecsés legidősebb asszonyát, rávágják: — Róza nénit? Miért nem úgy kezdték? A Toldi utca 29. számú házban lakik, az óvoda mellett. Hosszú, szép virágos udvar végében — kopottas ház. Az ajtónyílás hallatán kilép elénk a kis szobácska függönnyel eltakart ajtója mögül. — Kit keresnek? — kérdezi kedvesen. Az előszobában beszélgetünk. — Hogy mikor születtem? Azt már nem tudom — csóválja fejét elgondolkodva. — A személyazonossági igazolványomból állapították meg, hogy 99 éves vagyok. Számolják ki. Semmi bajom nem lenne, ha enni tudnék. Meg kellene a fogaimat csináltatnom, de nemigen vállaják. Aki pedig nem eszik, az legyengül, nem igaz? Nyáregyházán, pontosabban a hozzá tartozó Pótharaszti tanyán élt családjával, évtizedekig. Vecsésre a férje halála után költözött. Munkaviszonya nem volt. a háztartást vezette. Egyetlen gyermeke él, jelenleg Csehszlovákiában lakik, már ő is elmúlt 75 éves. Negyven év után, ez év tavaszán látogatta meg az édesanyját. Az idős asszony hangja sírásba fullad: — Amikor elém állt, ezt gondoltam, de ismerős ez az öregember! Lecsorgó könnyeit a kendője csücskével mázolja szét. 2. Már elmúlt 75 éves, amikor belépett a helybeli termelőszövetkezetbe, és 87 éves volt, amikor nyugdíjba került, de utána még kerek három esztendeig visszajárt zsákot foltozni. Nyugdíjat férje után kap, özvegyi pótlékkal együtt ezer forintot, de amint mondja, a tsz még külön is segíti. Nemrégen vett át 800 forint segélyt, és a háztáji termését mindéin évben házába szállítják. — Mi is lett volna belőlem nélkülük — mondja nagyot sóhajtva. — Még orvost is küldtek hozzám, amikor beteg voltam. Azóta is bejön Szilvás doktor úr. ha erre jár. Nagyon rendes ember. És milyen lelkiismeretes! Mindig megkérdezi, hogy vagyok, és mindenre tud orvosságot. 3. Kilencvenkilenc év nagyon hosszú idő. Rengeteg élmény belefér, özvegy Schurmann Já- nosné amikor megkérdezzük, mire emlékszik vissza a legszívesebben, mégis ezt feleli: — Semmire — és újra elsírja magát. — A következő szőlőéréskor százéves leszek. Nagy háborúkat, nagy változásokat értem meg. S amennyit én dolgoztam!... Földet műveltünk, felnevettem kilenc menhelyi gyereket, közülük ötöt kiháza- sítottam. Állatokat; tartottam. Engem egyszer sem talált a felkelő nap ágyban. Sohasem hittem volna, hogy megérem ezt a kort. Újra sírni kezd. Könnyes szemekkel néz a távolba, és sóhajtva húzza össze álla alatt meleg, barna kendőjét. — Mindenki kihalt mellőlem. A fiatalok megszólnak, minek állok sorba az üzletben? Minek, minek?... Azért, mert senkim sincsen. A szomszédok azt mondják, Róza néni még ma is úgy mozog, mintha nem 99. hanem 18 éves volna csupán. Mi is vigasztalni próbáljuk. Most először tűnik elő milliónyi ránca közül a mosoly. — Még a hátam sem hajlott meg, mint más öregeknek. Jói érzem magamat, csak az egyedüllét nyom el néha, ha a szomszédok nem lennének, még olyan sem akadna, akihez szóllak. 4. Amikor elköszönünk, súgva kérdezi: — Mivel tartozók? Csodálkozó arcúink láttán. hozzáteszi: — Lefényképeztek! Mondjuk, hogy azért nem jár pénz. Megcsóválja a fejét. Búcsúzóul megígérjük, hogy a századik születésnapi ünnepségen, amelyet a tsz rendez majd neki, ott leszünk, — El is várom magukat — mondja, és alig akarja elengedni a kezünk. Kovács György á i
