Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

Fából — sófarfó A körtéi a kársat jé faragul Kelendő az esztergályozotf kellék Hin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A A CEGLÉDI JADAS ES C ÉGLÉ D VAROS RÉSZ XX. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1976. OKTOBER 5., KEDD A megvalósulás útján Javuló munkakörülmények Megtartották parlamentjüket a tanácsok fiataljai Heten voltak testvérek. Öz­vegyen maradt édesanyjuk ne­velte őket. Kenyérkereső kel­leti. és a szakmunkás-bizo­nyítványt lehetett a leggyor­sabban megszerezni, mert a tanulás csak három évig tar­tott. így történt, hogy mind­annyian a biztos megélhetést adó szakmával a kezükben ke­rültek el a szülői háztól. A fiatalemberről hamar kiderült, hogy szerszámait nemcsak a jól felkészült szakmunkás biz­tonságával forgatja, hanem kezét művészi érzék is irá­nyítja. Első sikeres munkáját akkor készítette, amikor kato­na volt. A honvédség által hirdetett képzőművészeti ver­senyen díjat nyert. Kedvtelés és megélhetés Faesztergályos mester és fa­szobrász — olvasom a cégtáb­láról. Belépek a fűrészporos levegőjű műhelybe. A kettős cím tulajdonosa: Makai János fogad. — Az egyik az elsődleges, a másik a társszakmám. Faesz­tergályos a mesterségem, Pes­ten dolgoztam. A Mintakészítő Vállalatnál segítőkész embe­reket találtam. Nekik köszön­hetem, hogy fafaragást is ta­nultam. — Hogyan vezetett az út Vissza Ceglédre? — Itt él anyám, itt a hozzá­tartozóim. Innen indultam el. Bár a pesti világot nagyon megszerettem, jól éreztem ma­gam a szüntelen mozgó, válto­zó tömegben, de hazaköltöz­tem, a család miatt. Megnő­sültem. Egy éve, hogy meg­született a kislányom. A mű­helybe magam terveztem a gépeket. Famunkás vagyok, de odaálltam az esztergapad mel­lé. A barátaim is segítettek. Az első munkám az volt, hogy söprűnyeleket kellett gyártani nagy mennyiségben. Ez volt a kezdet. — Mi mást készít most? — Sok a külföldi megrende­lésem. A Kisipari Termeltető Vállalat küzreműködésével ke­rülnek a termékeim külföldi piacra. Most éppen Ausztriába Este tíz órára elcsendesül a | város. Kialszanak a házakban, a fények, nyugovóra térnek az I emberek. Ám a cukrászati ter­melőüzemben a múlt hét óta éjszakánként teljes a kivilágí­tás, zúgnak a gépek, lobog a sütő kék gázlángja, az aszta­lok mellett fehérköpenyes lá­nyok, asszonyok serénykednek. Az üzem vezetőheiyettesé- nek, Longale Tibornénak asz­talán halomban állnak a meg­rendelések, épp azokat rende­zi. — Most, hogy ősz lett, egyre kevesebb a gyümölcs és a fagylaltból is alig fogy, meg­nőtt a kereslet a sütemények iránt. Ezért vált szükségessé, hogy éjszakai műszakban is dolgoznak. Jól megértjük egy­mást, vidám a hangulat, pedig van mit csinálni. Naponta leg­többször harminc üzlet számá­ra dolgozunk. Októberben megkezdődik a krémesszezon és elkezdjük a tejszínes termé­kek készítését. Sarokház és csokikrém is kerül a ven­déglőkbe. A négy venn egyféle édesség mellé nemsokára megjelenik a gesztenyepüré. A teremben halkan szól a magnó, két lány a sütő előtt áll és szedegetik a már kész tortalapokat. Anikó elrendezi ! | visznek kis sótartókat, tojás­tartókat. Korábban kolóniái bú­torokhoz készítettem tartozé­kokat. Elsősorban esztergályo- zott készítményeket vásárolnak tőlem. Kézben a szakirodalom — A másik tevékenységé­nek, a fafaragásnak van-e folytatása? ) — Egyelőre futok a pénzem után, lakásra kell. Az a vá­gyunk, hogy szép és kényel­mes legyen. Nem foglalkozha­tok azzal, amivel igazán sze­retnék, a faragással. Apró­lékos, türelmet igénylő mun­ka, nem olcsó mulatság, nem kelendő. Kevesen költenek ilyesmire. Futó pár, lantos, fatányér, kehely — fából készült: a régi munkáit őrzi otthonában a gondosan sorba rakott köny­vek mellett. A Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal való sze­mélyes ismeretség, a találko­zások, beszélgetések emlékét sokáig elevenné teszi, ha a ró­la szóló könyvet egyszer-egy- szer kezébe veszi. Legkedve­A Magyar Nemzet szeptem­ber 22-i számában Kossuth szülőháza címmel a monoki Kossuth Múzeum munkájáról, gyűjteményéről kapunk rész­letes beszámolót. A nagy láto­gatottságnak örvendő mú­zeum anyagában ott szerepel a ceglédi Kossuth Múzeum le­téti anyaga is. ★ A Szabad Föld szeptember 12-i száma a nyársapáti Hala­dás Tsz munkaerőgondjaival és az ebből adódó termelési, gazdálkodási problémákkal foglalkozik. Ugyanebben a számban Ari Kálmán, Tudósí­tás a vonat ablakából címmel a ceglédi és Cegléd környéki látványt írja le. A város fej­lődését így illusztrálja: „A nemrég még óriásnak tűnő re­formátus templom tömzsi ku­az asztalon, majd körülvágja, formázza őket. Jutka egy edényben cukrot olvaszt, mire barna karamell lesz belőle, ott terem Magdi is, aki eddig a sós süteményt készítette és hozzá­látnak hármasban a dobost „húzni”. Ez abból áll, hogy a forró, folyékony cukrot a szép egyformára vágott, frissen sült lapokra öntik, s mikor megdermed, éles késsel szele­tekre osztják. Ezután egyikük a dobostorták összeállításává! foglalkozik, másikuk boszorká­nyos ügyességgel nekilát tortát szeletelni. A nappali műszak készítette ezt el. rájuk csak a szeletelés vár, de ebből aztán jó sok. Egyedül ezen az éjsza­kán 7500 szeletet kell felvágni. Az árukiadóban a polcok és a hűtőszekrények msk adásig csemegékkel. Itt dolgozik Cza- kó Lászlóné, ő állítja össze a ládákba a megrendelések alap­ján az árukat. Hat órakor kezdődik a haj­nali műszak a gyárakban, ek­kor indulnak a piacra a korán­kelő háziaszonyok. A cukrász­termelőhöz most érkezik az el­ső autó. szállítják a sütemé­nyeket, hogy reggel friss áru várja a vásárlókat. sebb olvasmányai közé tarto­zik. Gyakran forgat képzőmű­vészeti szaklapokat, szépre ta­nító szakirodalmat. — A modern vonalak tetsze­nek. Szeretném tovább képez­ni magam. Könyvből tanulok. Igyekszem megismerkedni a születő újdonságokkal. Ter­veim vannak. Mihelyt egye­nesbe jövök, megvalósítom őket. Tiszteli és szereti — Honnan veszi témáit? — Az élő világból, a ter­mészetből. A feleségemmel na­gyon sokat utaztunk. Most már kevés az időnk, vasárna­ponként azért, ha tehetjük, ki­rándulunk. Szeretem a termé­szetet. Talán ázért lettem fa­munkás. Faragásra legjobb a körte, a hars. Jávorból meg könnyű, szinte áttetsző darabokat le­het készíteni. Igazi örömet ad a munka, amíg az élettelen fából szépet, kifejezőt alakít­hatok. Tisztelem és szeretem a fát, az anyagot. Dobozi Eszter polája szinte eltörpül a magas épületek mellett.” ★ A Kertészet, Szőlészet szep­tember 9-i számában dr. Ko­vács Gabriella, a ceglédi ku­tatóállomás tudományos mun­katársa a verticilózis nevű fa­betegségről írt tanulmányt. A Népszava szeptember 16-i száma közli az ÁFOR ke­reskedelmi igazgatója nyilat­kozatát, mely szerint a követ­kező tervidőszakban építendő 38 új töltőállomás közül az egyik Cegléden lesz. ür Ar. Építők Lapja szeptem­ber 6-i számában hírül adja, hogy a Ceglédi Építőipari Vállalat a nagy családosok gondjainak enyhítésére tan­szervásárláskor és karácsony­kor 600 és 1000 forintos utal­ványokat oszt ki. Szeptember­ben 9 család kapott támoga­tást. ★ A Magyar Ifjúság szeptem­ber 10-i számában Besze Imre a vasúti hangosbemondó nya­katokért, magyartalan kifeje­zéseit, mondatait pellengérezi ki Nyelvlecke címmel. Hasz- tált a kritika, mert most már szabatosan és magyarosan tá­jékoztatnak. ★ Az Ifjúsági Magazin szep­temberi számából megtudhat­juk, hogy a Ceglédi Cipőipari Vállalat 360 dolgozója közül 130 jár kerékpárral munkába. M. T. A hét végén a járási híva- I tál nagyterme volt a színhe- i lye a községi tanácsoknál dol­gozó fiatalok ifjúsági parla­mentjének, melyen megjelent Fekete Antal, a járási pártbi­zottság titkára és Boros Já­nos, a KISZ járási bizottságá­nak titkára. Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke beszámolójá­ban részletesen ismertette azokat a változásokat, ame­lyek az ifjúsági törvény élet­belépése óta végbementek az országban, majd a járásban elért eredményekkel folytatta. Megállapította, hogy hasznos a járási hivatal és a KISZ já­rási bizottsága közt fennálló együttműködési megállapodás. A községi tanácsok intézkedé­si tervet készítettek az ifjú­ságpolitikai határozatok vég­rehajtására, és teljesítését a hivatal vizsgálatai során el­lenőrzi. A szocialista hazafi- ságra nevelés megfelelően ér­vényesül a tanácsok, a KISZ, az MHSZ és a művelődési há­zak munkájában. Albertirsán megkezdődött a negyvenszemélyes bölcsőde. Csemőben az ötven gyermekei befogadó óvoda építése. A kocsériak ugyancsak bölcső­dét szándékoznak építeni. Jászkarajenőn jó ütemben ha­lad a négytantermes napközi otthonos iskola építése. A járásban tizennégy if­júsági klub működik, va­lamennyi lehetővé teszi a szabad idő hasznos eltöl­tését, a kulturált szórako­zást. Az elmúlt két évben javultak a sportolás körülményei. Egy tornaterem, három bitumen­nel borított kézilabdapálya és futópálya épült. Ceglédberce- len — nagyrészt társadalmi munkával — tornatermet épít a község az iskolában. A tö­megsport is fejlődik, de még nem emelkedett a kívánt színvonalra. A járásban működő 436 községi tanácstag közül 75 a harminc év alatti, s ez javuló arányt mutat. A tanácsoknál az apparátusban dolgozók 45 százaléka fiatal, Törteién és Csemőben a legjobb az arány. A tanácsoknál dolgozók mun­kakörülményei sokat javultak az utóbbi években. Abonyban a tanácsházán korszerűsítették az irodákat, kicserélték az avítt bútorzatot. A hivatalno­kok munkáját könnyíti a tájé­koztató iroda működése. Ha­sonlóképpen javult a helyzet Albertirsán, Jászkarajenőn, Nyársapáton és Törteién. A fiatalok is megfelelő mérték­ben részesülnek a bérfejlesz­tésből és a jutalmazásból. Az 1974-ben tartott ifjúsági par­lamenten többen lakásgondju­kat vetették fel, azóta az igé­nyek nagy részét sikerült megoldani. A tanácsnál dolgozó fiata­lok rendszeres továbbképzése nagy jelentőségű. Mindenkinek megfelelő szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, és a politi­kai ismeretek bővítése is követelmény. A pártalapszervezetek, a KISZ- és a Közalkalmazottak Szakszervezete figyelmet for­dít a fiatalok helyzetére. Mun­kahelyükön a jövőben még Látrabban kell támaszkodni javaslataikra, véleményükre a döntések meghozatal előtt. A hozzászólások sorát Ung­vári Miklósné, a törteli tanács dolgozója, a járási szakszerve­zeti bizottság ifjúsági felelőse nyitotta meg. A szakszervezet által végzett felmérés tapasz­talatait ismertette, fontosnak tartva a pályakezdő fiatalok támogatását. Rimóczi Ilona, a járási hivatalban működő KISZ-alapszervezet titkára le­szögezte, hogy az ifjúságnak még pontosabban kell dolgoz­nia, hiszen ez az alapja, hogy a kötelességeik mellett jogai­kat is érvényesíthessék. Bog­nár István, a nyársapáti ta­nács pénzügyi előadója a megfelelő munkahelyi légkör jelentőségét hangoztatta, amely segítheti a fiatalok be­illeszkedését. A jól dolgozók erkölcsi megbecsülése éppen A ceglédi szőlőtermesztők véleménye egybehangzóan az, hogy ilyen gyenge termés rég nem volt, s ne is legyen egy­hamar hasonló. A közös gaz­daságok eladásra szánt ter­mését a Pest megyei Pince- gazdaság nyársapáti pincésze­te veszi át, a háztáji termelők a ceglédi kirendeltségre, a VOSZK és a MEZÖKÖV ceg­lédi pincéjébe szállítanak. Át­veszi a szőlőt, a mustot a Ceg­lédi Állami Tangazdaság és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz. valamint a csemöi No­vember 7. Tsz is. Jut hely az Naponta, a műszak végezté­vel egyre több fiatal veszi bir­tokba a Ceglédi Konzervgyár sportpályáját. Tevékeny KISZ- tag, Sütő Éva tartja kezében a női kézilabda-csapat dolgát, sorra készíti elő a versenyek­re, bajnokságokra a játékoso­kat. Eredményeik ösztönzik őket a rendszeres sportéletre. A férfiak kispályás labdarúgó- csapata már szakosztályon be­lül működik. Szervezője és el­indítója Klemensz György, aki idejét most sem sajnálja a sporttól. Munka után gyakran marad a gyárban, hogy a sportpályán a csapatot jól fel­készítse, irányítsa a szakszerű edzéseket. Legutóbb Cegléden I több vállalat csapataival ját­olyan fontos, mint az anyagi elismerés. Szarvas Agnes, a Népi El­lenőrzési Bizottság adminiszt­rátora elmondotta, hogy nem­rég került ki az iskolapadból, és társainak segítségével gyor­san feltalálta magát élete el­ső munkahelyén. Barátokra, társakra talált a fiatalok közt; ám azt sem hallgatta el, hogy iskolájában élénkebb mozgal­mi élethez volt szokva, s en­nek kialakításából szivesen részt vállal maga is. Bárány Pálné, az abonyi nagyközségi tanács szociális előadója a munkakörében felmerülő ne­hézségek megoldására tett ja­vaslatot. Makai Béla, ugyan­csak az abonyi tanács munka­társa a tanácsi beruházások műszaki ellenőrzésének fon­tosságára hívta fel a figyel­met, majd a tavasszal megala­kított szocialista brigádjuk si­kereiről szólt. Boros János, a KISZ járási bizottságának titkára felszóla­lásában elmondotta, hogy if­júságpolitikánk jó úton halad a megvalósulás felé a járás­ban is. Az ifjúság támogatása össztársadalmi üggyé vált A fiatalokkal szemben tá­masztott legfontosabb kö­vetelmény a mindennapi munka becsületes elvég­zése, s ez nemcsak a termelő­üzemekben dolgozókra érvé­nyes, hanem a hivatalbeliekre is. Elismerés és köszönet il­leti mindazokat, akik az ifjú­ság nevelésével, formálásával foglalkoznak. A tanácskozás végén Ba­binszki Károly foglalta össze a vitában elhangzottakat, megválasztották a megyei if­júsági oarlamenten részt vevő öt küldöttet. T. T. óriási hordókban, nem kímél­te az időjárás sem a magán­termesztők, sem a közös gaz­daság szőlőjét. A cukorfok a kezdethez vi­szonyítva kicsit jobb, most 17—18 fokot is elér. Van, ahol le-leállnak, várakoznak pár napot a szürettel, hátha javul a szőlő cukra, s így jobb lesz a must. A Pest megyei Pince- gazdaság ceglédi pincészete részben a vendéglátóipar szá­mára szállít folyóbort, rész­ben a budafoki központba vi­szi, palackozásra. szottak barátságos mérkőzése­ket. Mind a két csapatot a mun­kahelyi szakszervezeti bizott­ság támogatja, segít a sport- felszerelések beszerzésében, szorgalmazza az edzéseket. A sport mindig jelentős össze­fogó ereje volt a szakszerve­zeti mozgalomnak Amikor a pálya társadalmi munkában készült, a csapatok játékosai közül csaknem mindenki részt vett az építésben, ök gondozzák, ápolják azóta is. A gyár vezetőségétől minden segítséget megkapnak a test­edzéshez, hiszen akik a sport­ban, azok a munkahelyen is összetartanak, példásan helyt­állnak. (dely) K. D. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó szoba-, konyha­bútor, mosógép, cipész­varrógép, bőrtalpárú, boroshordó, sózóteknő, bödönök. Cegléd VI., Bodrog utca 3. _______ Tá skaírógép eladó. Cegléd, Szarvas utca 14 sz Érdeklődni: 16 órától.________________ A ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ (Ceg­léd, Kossuth tér 5/a.) azonnali belépésre hi­vatalsegédet keres. Je­lentkezni lehet az in­tézmény igazgatójánál. Eladó igényesnek mo­dern mély gyermek- kocsi. Cegléd, Körösi út 51._________________ A Ceglédi Szociális Be­tegotthon varrónőt vesz fel. Jelentkezni lehet: Cegléd, Bajcsy- Zsilinszky út 1. szám. Eladó 350 1 vizes gőzkazán. 1 db munka­gép, 14 db 6 személyes bárasztal, ajtók abla­kok, 1 db 750 cm3 -es oldalkocsis BMW. Ceg­léd IX. kér. Örkényi út 6. A Ceglédi Malomüzem napi 6 órás munka­idővel udvartakarítási munkára férfi dolgo­zót felvesz. Nyugdíjas nem lehet. Jelentke­zés: Cegléd, Körösi út 38. sz. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN! Óvodások Több mint harminc kisgyermek jár a kőröstetétleni nap- közío'.thonos óvodába. A gyermekekre két óvónő és egy da- dus vigyáz. Az ebédet a jászkarajenöi napköziatthonas óvo­dából kapják. A képen: vidáman játszanak a kicsinyek a tágas udvaron. Apáti-Toth Sándor felvétele NÉPES A PÁLYA Sportélet a konzervgyárban A szakszervezet támogatja a mozgalmat A CUKRÁSZ TERMELŐÜZEMBEN S’ Éjszaka készül a torta Cegléd a hazai lapokban Savanyú a szőlő, késik a szüret

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents