Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-05 / 235. szám
MEGY*» 1976, OKTOBER 5., KEDD <MMnn Földek parlagon Késlekedés a cserében, a művelésben Pest megyében Miért nem művelik meg a parlagföldeket ? Miért lehet látni szemhatárig futó búzamezők, zöld lándzsássereg kukoricások, bá- mész napraforgók szomszédságában gaz fölverte, tarac- kos, szittyós parcellákat, szőlőket, kapatosai! dülöngélő tőkékkel, sarjról nőtt akácok, nyárcsemeték, elvadult gyümölcsfák vadonjától kerítve? Miért? Fogy a terület Miért? A termőterület fogy, tekintsük csak a Pest megyei példát, míg 1950-ben 554 ezer 447 hektár volt a megye mezőgazdasági területe, két évtized múltán 445 ezer 908 hektár. S azóta is, esztendőről esztendőre úgy két és fél ezer hektárral fogyatkozik a mezei gazdálkodás terepe, apasztja szántóföldjeinket az ipar- telepítés, az út és vasútépítés, itt-ott visszahódít régi birodalmából egy-egy darabkát — összességében ezer hektárokat — az erdő. Mindez elkerülhetetlen, szükséges, a társadalom érdeke kívánja így, részint környezetvédelmi- egészségügyi okokból. — A föld a társadalom létének olyan alaptényezője, lét- fenntartásának olyan újratermelő eszköze, amely ugyan nem használódik el, de nem növelhető és nem pótolható, csupán tevékenysége fokozható. Tudatosan és ésszerűen kell tehát megbecsülni, kezelni és hasznosítani. E gondolatot dr. Kulcsár Jánostól, a Pest megyei Földhivatal vezetőjétől idézem. Mint ahogy tőle hallottam azt is, hogy úgy tűnik, szinte korlátlanul fokozható a föld termő- ereje, a nagy teljesítményű gépek üzembeállítása, a nagy hozamú fajták természtésbe- vitele, a kemizáció eredményeként még a legmostohább években is többet terem a búza, a kukorica, s egyéb más szántóföldi növény, mint amiről a kisparaszti gazdálkodás korában, vagy akárcsak néhány esztendeje akárki Is álmodott volna. Az eredmények, a fejlődés sokakat arra a téves következtetésre késztetett: ha kisebb területen is meg tudom termelni ugyanazt a mennyiséget ebből vagy amabból a terményből, sőt jóval többet is mint korábban, kár- vesződnom mindenféle gyatra földekkel, rissz-rossz szőlővel, gyünölcsössel. Nem fogadható el A föld, mint az MSZMP XI. kongresszusán is kimondatott: nemzeti kincs, a tulajdonformától függetlenül, gondoskodni kell róla, hogy hasznosítása az egész nép, nemzet érdekeit szolgálja. Ezt a mondatot néhány hónapja is leírtuk ezeken a hasábokon, amikor a tavaszi határszemlék tapasztalatairól igyekeztünk körképet kerekíteni. Említettem akkor, hogy dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke körlevélben szólította fel a járási illetékeseket, a gazdaságok vezetőit az ügyben esedékes tennivalók haladéktalan végrehajtására. Megállapította: több mezőgazdasági és erdőgazdasági üzem vezetője helytelenül értelmezte a jövedelmező gazdálkodást, s ahelyett, hogy keresné a kedvezőtlen adottságú földek legcélszerűbb hasznosításának lehetőségeit, jelentős területet hagy parlagon. Ugyanakkor a tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények nem teljesítik maradéktalanul — a jogszabályban meghatározott — hatósági ellenőrző feladataikat. A határszemlét nem kellő alapossággal, körültekintéssel végzik. Nem fogadható el az a szemlélet, hogy valamely terület semnire sem alkalmas. A gazdaságok vezetői tekintsék kötelességüknek — írja a szokásosnál kissé szigorúbb hangnemben a megyei vezető —, hogy az üzemi központtól, a majortól távoleső, egy másik üzem területébe ékelődő földeket cseréljék el olyan gazdaságokkal, illetve engedjék át a használati jogot olyan gazdaságoknak, amelyek a termőterületet gazdaságosan hasznosítani tudják. Mindehhez egy adalék: a parlagföldek legnagyobb része, 50,3 százaléka a mezőgazdasági szövetkezetek határá- oan található — kétharmad- rész szántó, egyharmadrész gyümölcsös —, egyéni tulajdonban van 24,5 százalék, a többi állami gazdaság és egyéb terület. Pest megye szántóterülete az 1975-ös statisztika szerint 306 ezer 804 hektár, ennek mintegy fél százaléka, 1459 hektár maradt parlagon. A 60 ezer hektárnyi szőlős-, gyü- mölcsöskertnék másfél százalékán, 875 hektáron nem kapáltak, nem permeteztek, nem csattogott a metszőolló, föltehetően nem is terem semmi. Elmaradt felelósségrevonás A megyei földhivatal vezetője közelmúltban jelentést adott a megyei tanácsnak arról, hogy a járási hivatalok, a községi tanácsok milyen szankciót alkalmaztak azokkal a gazdasági vezetőkkel, egyéni földtulajdonosokkal szemben, akik földjét a második határszemlén is műveletlenül találták. (A művelési kötelezettségre az első határszemlét követően szólították fel a tulajdonost.) Nos mi történt az említett szigorú körlevél nyomán? Háromszáztíz egyéni tulajdonos kisebb-nagyobb földecs- kéjét vették állami tulajdonba — a birtokosok jó része kiöregedett már a munkából, nincs olyan családtagja sem, aki megművelné a földet, túladni nem tudtak rajta —, 651 esetben tettek javaslatot állami tulajdonba vételre, 536 esetben már folyamatban is van az eljárás. Mindent összevetve eddig 52,5 hektár került az állam birtokába. S a nagyüzemben? A budai, a gödöllői, a monori, a nagyhutai, a ráckevei és a váci járásban egyetlen nagyüzemi gazdaság vezetője ellen sem tettek feljelentést a községi tanácsok, noha a parlag az maradt. A megyei tanács megállapítása: az eddigi tapasztalatok szerint sem a nagyüzemi gazdaságok, sem az egyéni tulajdonosok ellen kezdeményezett szankciók nincsenek arányban a műveletlenül hagyott területtel. Nem fogadható el az az érvelés, miszerint a kedvezőtlen domborzati és talajadottságok miatt nem művelhető mintegy 700 hektár szántó és 200 hektár szőlő és gyümölcsös, illetve valamely kedvezőtlen üzemi adottságok miatt mintegy 300 hektár szántó és 400 hektár szőlő, gyümölcsös. Elment tehát az újabb felszólítás a járási hivatalhoz. Lesz-e eredménye? Javaslatok, lehetőségek A minap látott nyilvánosságot az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, amely a kisajátítás új rendjéről, a föld- rendezésekről intézkedik. Az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy ahol indokolt, a széttagolt földeket az egész község határára kiterjedő általános, illetve egy dűlőre vagy határészre kiterjedő részleges földrendezéssel is összevonhassák. Emlékszem dr. Miklósi Juliannának, a nagykátai járási földhivatal vezetőjének javaslatára, melynek lényege: a községektől távol eső aprócska parcellák helyett közvetlenül a falu közelében egy tagban telepített, szőlőből, gyümölcsösből kell juttatni a tulajdonosoknak így kívánja az idős emberekkel szembeni méltányosság, de meg a gazdaságok érdeke is, hisz az utóbbiak így összefüggő nagy táblákhoz jutnak, teljes területükön alkalmazhatják a modern mező- gazdasági technikát. ilyen megoldásra ösztönöz az új rendelet is. Más: a földcserék ügye! Csak rá kell nézni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok határait jelölő térképre, s kitűnik számos esetben lehetne egyesíteni összefüggő táblába a különböző tulajdonú s egymásba ékelődő földdarabokat. (Noha kétségtelen, a szövetkezetek területi koncentrációja sok esetben megszüntette az elaprózottságot, sokat javított a helyzeten.)- Kívánatos a földcsere azokban az esetekben is, amikor egy-egy gazdaság körzetétől több tízkilométeres távolságra birtokol kisebb-nagyobb szántóterületeket, ahová ingajáratban közlekedteti gépeit. — Hány esetben állapodtak meg a földek cseréjében különböző gazdaságok az idén? — Egyetlenegyben sem — mondják a megyei földhivatal illetékesei. Az új rendelet így intézkedik: általában az érdekelt gazdaságok kérelmére engedélyezik a megyei tanácsok a földrendezést, ám kivételesen indokolt esetben — a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával — hatóságilag is kezdeményezhető. A. Z. Automatizálási konferencia Hétfőn a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület szervezésében ötnapos automatizálási konferencia kezdődött a Technika Házában, mintegy 300 szakember részvételével. A tanácskozáson a hazai automatizálási kutatások és alkalmazások eredményeit tekintik át a részvevők. Szó lesz a számítógépek és a számítástechnikai eszközök széles körű felhasználásának lehetőségeiről. Összesen 51 előadás hangzik el, külön témakörben vitatják meg a számítógépes folyamatirányítási rendszerek fejlődését, az automatizálás szerepét A szocialista demokrácia kérdései az NDK-ban Az NSZEP Erfurt megyei oktatási igazgatósága tanárának előadása A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat keretében tegnap délután az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságát meglátogatta Aribert Presser, a Német Szocialista Egységpárt Erfurt megyei oktatási igazgatóságának tanára, akit Göndics Zoltán a Pest megyei oktatási igazgatóság igazgatója fogadott. Ezt követően Aribert Presser előadást tartott a pártiskola hallgatóinak Az NSZEP feladatai a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a IX. pártkongresszus után címmel. A téma nagy érdeklődést váltott ki, hiszen a magyar politikai közéletet is kiemelten foglalkoztatják a szocialista demokrácia kibontakoztatásának újabb lehetőségei. Növekedett tsz építési kedv Egymillió-százhúszezer tonna cement Megszűntek a DEM értékesítési gondjai Két és fél hónappal ezelőtt, lapunk egyik július eleji számában két megyei nagyvállalat: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Dunai Cement- és Mészművek vezetőinek tettünk fel kérdéseket az első félév eredményei után tudokozódva. A PÁÉV munkájával azóta többször is foglalkoztunk lapunkban, így most — máj diniem három hónappal az első félév befejezése után — Vácott, a DCM-ben érdeklődtünk az iránt, hogyan alakultak a dolgok a legutóbbi időben? Csordultig telt silók Pergessük tehát vissza az eseményeket, arra emlékeztetve, hogy az év első hat hónapjában Vácott nem a termelés körül, hanem a felhasználók tervszerűségével, az elszállítás ütemességével volt a baj. Akkor az akadályozta a DCM- ben-a tervszerű munkát, hogy cements Hói tele voltak, a térA fiatalok hazafias és internacionalista neveléséről Di\ Berecz János tart vitaindítót az egri tanácskozáson Október 12-én és 13-án tartják Egerben a szocialista ha- zafisággal foglalkozó VIII. országos tanácskozást. Az egri Dobó István téren katonai díszszemlével kezdődik a kétnapos esemény, majd a tanács dísztermében kezdődik meg az eszmecsere. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője A szocialista hazafiság, az internacionalizmus és a békés egymás mellett élés címmel tart vitaindítót. Ezt követően a tanácskozás résztvevői — pedagógusok, írók, a közművelődés munkásai, az ifjúsági mozgalom, a társadalmi szervezetek, a hadsereg vezetői — mintegy másfél százan, megvitatják a fiatalok hazafias, internacionalista nevelésének feladatait. Október 13-án, a Honvédelmi Minisztérium fogadásán a rendező szervek kitüntetéseket nyújtanak át az ifjúság és a lakosság hazafias nevelésében kitűnt személyeknek. Ekkor adják át a nívódíjakat a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége ez évi közös irodalmi pályázatára beküldött legszínvonalasabb művek alkotóinak. melést tehát csökkenteni kellett, mert az elszállított cementmennyiség hétről hétre adatta maradt a termeit meny- nyiségnek. Jess György, a DCM gazdasági igazgatóhelyettese: — Gyárunk idei terve 1 millió 120 ezer tonna cement, és 110 ezer tonna mész. Hogy mi történt az első félévben? Nos, az, hogy országszerte csökkent a cement iránti igény. Silóinkban mindössze 60 ezer tonna cementet vagyunk képesek tárolni. Az első félévben pedig alig volt olyan nap, hogy az elkészült cementmennyiséget teljes egészében sikerült volna kiszállítanunk a gyárfalakon kívülre. Nem tudni, miért, talán a tavasszal meghirdetett cementtakarékossági kampány miatt, vagy azért, mert az új gazdasági szabályozók némiképp megcsappantották a vállalatok beruházási kedvét —r. megrendelőink sorra csökken,-, teni kezdték igényeiket. így ment ez augusztusig, amikor aztán főként ez ömlesztett termékek iránt kezdett növekedni a kereslet. Export — import Augusztusban a DCM 112 ezer tonna cementet gyártott, az elszállított mennyiség azonban valamivel 123 ezer tonna | fölött volt. Szeptemberben tovább javult a helyzet. A hónap utolsó napjaiban a kiszállítás már 20 ezer tonnával haladta meg a termelt áru meny- nyiségét. — A Cement- és Mészművek értékesítési lehetőségei olyannyira kilátástalanok voltaic még két hónappal ezelőtt, hogy a mélypont napjaiban a bere- mendi cementgyár rövid piackutatás után szerződést írt alá néhány jugoszláv partnervállalattal 145 ezer tonna körüli cementmennyiség exportjáról. A cementgyáriak nem bíztak abban, hogy az esztendő hátralevő időszakában nem kell Tartálykocsikba töltik a cementet a váci DCM-ben Bozsán Péter (elvétele majd raktárra termelniük. így jöhetett létre az a furcsa helyzet — mondotta Jess György —, hogy 145 ezer torma cementet exportálunk Jugoszláviába, miközben a hazai igények fedezésére évente 400 ezer tonnát hozunk be külföldről. Ami a megrendelők munkakedvét, más szóval a cementforgalom alakulását illeti, egyenesben is lenne a váci gyár. Másfajta gondok azonban jócskán akadnak. Jess György elmondta például azt, hogy az új cementszabványok bevezetése óta alaposabban megváltoztak a DCM alapanyag-igényei. Régebben mindössze 10 százalék kohósalakot és 85 százalék künkért tettek a gipszkő mellé az 500-as portlandcementbe. Az új szabványok a salak mennyiségét 20 százalékra növelték, és ennek megfelelően csökkent a klimker aránya. így azonos mennyiségű klinkaralapanyag- ból több és olcsóbb cement állítható elő, a salak ára ugyanis a klinkerének felét sem éri el, s az új technológiával készült cement szilárdsága vetekszik a korábbiéval. Az idő sürget A DCM Ózd és Dunaújváros kohóiból kapja (ha kapja) a kohósalakot. Mert egyelőre az akadozó salakszálilítmányok jelentenek gondot a váciaknak. Panaszkodnak is a MÁV- ra, amely azzal mentegetőzik, hogy kevés a vagon, s mint a DCM gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, a cementgyár a vagonosztásnál is gyakran kerül hátrányos helyzetbe. A DCM tehát egyelőre új gondokkal küzd. Ezekre azonban a válalat vezetői csak az alapanyagellátókkal és a MÁV- val közösen találhatnak orvoslást. Az idő sürget. Nemcsak azért, mert egy-két hónapig még csúcsforgalom lesz a TÜ- ZÉP-telepeken. hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy az üdülési szezon végén sokan éppen most kezdenek hozzá hétvégi nyaralójuk tatarozásához. bővítéséhez. Az idő azért is sürget, mert jövőre az ideinél sokkalta nagyobb feladatok várnak a DCM-re. 1977- ben a váci gyártól 1 millió 170 ezer tonna cementet vár a népgazdaság. És azt talán bizonygatni sem kell, hogy ekkora feladatot csak tervszerűen, a partnerekkel összehangolt munkával lehet maradéktalanul megvalósítani. Berkó Pál Hőkezelő az IMI-nek Ikladon. az Ipari Műszergyárban januárban áll munkába egy nemrég 23 millió forintért megvásárolt osztrák dinamólemez hőkezelő berendezés. A gép IMI-ben gyártott villanymotorokba beépíthető dinamőlemezekből 900 kilogrammot hőkezel óránként A berendezés üzembehelyezésével olcsóbb nyersanyagot is fel tud dolgozni a gyár, így a gép ára három év alatt megtérül. Bozsán Péter (elvételei I i
