Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1976. OKTÓBER 31., VASÄRNAP ~xMhm Tanácskozik az MSZBT országos értekezlete Tegnap délután Apró An­tal, az MSZBT elnöke nyitotta meg a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság VI. országos ér­tekezletét. Hangsúlyozta, hogy az MSZBT az 1971 novembe­rében megtartott országos ér­tekezlet óta eredményes mun­kát végzett. Az elmúlt öt év­ben a társaság tevékenysége minden területen gazdagodott, hatékonyabbá vált. Tagcso­portjai, aktivistái tevékeny­ségükkel hozzájárultak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikai céljainak megvalósí­tásához, a dolgozók szocialis­ta tudatának formálásához, a magyar—szovjet barátság to­vábbi elmélyítéséhez. Ezt követően elfogadták a tanácskozás napirendjét Esze­rint a résztvevők megvitatják az országos elnökség beszá­molóját, a VI. országos érte­kezlet határozati javaslatát és az MSZBT módosított műkö­dési elveinek tervezetét, majd megválasztják az új országos elnökséget. Az országos elnökség nevé­ben Nagy Mária főtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést az írá­sos beszámolóhoz. iW/r/iy JMtíriti bcssséde Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, az Országos Elnökség írásos jelentéséhez fűzött szó­beli kiegészítésében hangsú­lyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyö­kerező barátságának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság zálo­ga békés jelenünknek, alkotó hétköznapjainknak, szocialista jövőnknek. Emlékeztetett arra, hogy 1971. novemberében, amikor a társaság legutóbbi országos értekezletét tartotta — még csak kialakulóban volt a mozgalom mai formája, s új munkamódszered. Az azóta el­telt öt év tapasztalatai egyér­telműen a kitűzött célok, a tagcsoport-munkaformára való áttérés helyességét bizonyítot­ták. Tovább növekedett, meg­szilárdult a mozgalom tömeg­bázisa, emelkedett a tagcso­portok száma, javult a munka tartalma. Jelenleg 1297 kollek­tíva — az öt évvel ezelőttiek több mint háromszorosa — te­vékenykedik a mozgalomban. Biztos támaszai a magyar— szovjet barátság ápolásáért folytatott munkának a munká­sok, szocialista brigádtagok. A tagcsoportok 50 százaléka Ipari üzem; egyötöde mezőgaz­dasági munkahely, s ennek jelentőségét növeli, hogy tevé­kenységük hatása fokozatosan kiterjed a községek és járások egészére. Az ifjúság interna­cionalista szellemű nevelése szempontjából fontos tény, hogy 256 tagcsoport különböző szintű oktatási intézményt képvisel. Napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fej­lődött. amely — az állami és tömegszervezetekkel, mozgal­makkal együtt — tevékenyen és hatékonyan részt vesz pár­tunk politikai céljainak meg­valósításában, a közvélemény tájékoztatásában, a dolgozók szocialista tudatának formáli­sában. mindenekelőtt - a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében. Az eltelt időszakban legfon­tosabb feladatunknak azt tar­tottuk, hogy a két nép barát­ságának erősítésével elősegít­sük pártunk határozatainak eredményes megvalósítását. Megállapíthatjuk, hogy az or­szágos elnökség és a tagcso­portok tevékenysége is hozzá­járul a felnőtt dolgozók, az if­júság magatartásának, szem­léletének formálásához. Az 1\ÍSZBT tevékenysége része a párt által irányított helyi tö­megpolitikai munkának. Így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, intézményi és a lakóte­rületi közvélemény aktív for­málói: csak így lehet folyama­tos és hatékony a Szovjetunió- roló szóló propaganda, így vál­hat igazán értékessé a barát­sági munka tartalma. _ Ezután airról szólt Nagy Má­ria, hogy az eltelt időszakban tovább erősödtek a szovjet testvérszervezethez, az SZMBT-hez fűződő kapcsola­tok, s a két baráti társaság mind gazdagabb, hatékonyabb eegí(ságiét nyújt egymás mun­kájához. A közös eredmények között tartjuk számon, hogy népeink egyre többet tudnak egymás életéről, kapcsolataink mind élőbbek, közvetlenebbek. Napjainkban valamennyi ma­gyar megyének van szovjet testvérkapcsolata, s ezek tar­talmukkal, a személyes kap­csolatok közvetlenségével segí­tik a munkát. A népeink közötti barátság elmélyítéséért folytatott mun­ka újabb gazdag lehetőségeit nyitotta meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A szovjet nép hatalmas áldo­zatokat vállalt és vállal a né­pek nyugodt jövőjéért, a világ bekiéj'ének biztosításáért — mondotta a későbbiekben Nagy Mária. — Rendkívül fontos te­hát, hogy a jövőben erőtelje­sebben vegyük fel a harcot az antikommunizmus, a szovjetel- lenesség minden megnyilvánu­lásával szemben, s erősítsük a mai szovjet valóság propagan­dáját, a Szovjetunió életét valóságosan tükröző informá­ciók terjesztését. A magyar-szovjet barátság elmélyítése ma elsősorban azt követeli tőlünk, hogy követke­zetesen és eredményesen dol­gozzunk hazánk szocialista fel- emelkedésén, a szocializmus építésén. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekinthet vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akar­nak nemes céljaink megvalósí­tásáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, ha­nem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kez­deményezésre, alkotó erőre, amely egyben a barátságért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, gazdag! tá­Jól haladnak az őszi munkák A Pest megyei gazdaságok többsége befejezte a búza vetését Október utolsó napja van, ami egyben azt is jelenti, hogy számot kell adnuk a megye közös gazdaságainak a jövő évi kenyérgabona vetéséről, hiszen azt válalták, hogy november 1-re mindenütt befejezik ezt a fontos munkát. — Valamennyi termelőszö­vetkezet becsülettel helytállt, s a legtöbben be is váltották adott szavukat — mondta La­katos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. — Alig négy­ezer hektáron ken (elvégezni a búza vetését november első napjaiban, ami a jelenlegi technikai felszereltség mellett nem jelent nagy feladatot szö­vetkezeteinknek. Sajnos, volt egy-két község, ahol a termé­nyek késői érése késleltette a betakarítást, s természetesen a magágy készítését is. Ez azon­ban nem a vezetés, vagy a tag­ság hibája, hiszen az időjárási viszonyok aka­ratunktól függetlenül ala­kulnak, ma még nincs mód a megváltoztatásukra. Tény, hogy mindenütt megér­tették a veszteség nélküli be­takarítás és a kenyérgabona vetésének szükségességét, s minden percet kihasználtak ar­ra, hogy elvégezzék a feladatu­kat. Korábban előfordult, hogy bíráltuk őket a lemaradásért. Most mindegyik elismerést ér­demel, hiszen ha nem esett az eső, nyújtott műszakban, szom­baton és vasárnap is erejüket megfeszítve dolgoztak a földe­ken, sőt ha kellett, a saját táb­láik után segítettek felszántani, bevetni a szomszéd gazdaságok földjeit is. Gaál Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmiszer- gazdasági osztályvezetője sze­rint az utóbbi két hétben kü­lönösen meggyorsult a kenyér- gabona vetése,, s a legtöbb he­lyen a kukorica betakarítása után szinte azonnal elkezdték a magágykészítést. A jövő évi kenvér maffia jól megmunkált földbe került. A járások közül elsőnek a nagy kát ai fejezte be a bú­za vetését október 29- én, s egyben túl is teljesítette a vállalt kötelezettségét; a terve­zett terület 101 százalékán ke­rült földbe a mag. Második­ként a monori járásban kerül­tek szín alá a vetőgépek. A ceglédi járásban egy kö­zös gazdaság kivételével ugyancsak befejeződött a búza- vetés. Itt nagy területet foglal el a kukorica, s késik a csövek érése. Ezen a héten meggyor­sították a betakarítást, hogy néhány napon belül a kenyér- gabona is földbe kerülhessen. A dabasi járásban legkésőbb hétfő estig véget ér a vetés, ma is dolgoznak a gépek a ha­tárban. Sajnos későn érett be a paradicsom és a kukorica a gödöllői és a váci járásban, ez okozott némi fennakadást, de a hét közepére itt sem marad bevetetlen búzaföld. A budai járás dombos, agyagos részein megnehezítette a munkát az esőzés. 'A gépelt napokig tétle­nül álltak, mert nem tudtak rámenni a földekre. Másutt, a mélyebb részeken a felgyülem­lett talajvíz okozott gondot. Ez az oka a szentendrei járás né­J hány napos elmaradásának, s I nem véletlen, hogy a ráckevei l járásban is a szigeten levő ter- ' melőszövetkezetek maradtak el. Valamennyi gazdaságot pró­bára tett az esős ősz, s talán most újabb sürgetésre lenne szükség, ha nem ismerték vol­na fel időben a kooperáció le­hetőségét, s nem segítenének egymásnak. A hét elején na­gyon sok felszántásra váró föld volt a két nagykőrösi termelő­szövetkezetben. Maguk talán még a jövő héten se végeztek volna vele, hiszen a fagy elől menteni kell a zöldséget, a sző­lőt és a többi fagyérzékeny nö­vényt. Látva a gondjaikat, a hét elején segítségükre sietett a ceg­lédi Magyar—Szovjet Ba­rátság és a kocséri Űj Élet tsz. A ceglédiek maguk 500 hektár vetését vállalták. Így sikerült elérniük, hogy vasárnap esté­re együtt örülhetnek a közös sikereknek. T. Ágoston László A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL Befejeződött a nemzetközi tudományos diákköri konferencia sát szolgálja — hangoztatta a főtitkár. Ezután megkezdődött a vita az országos elnökség írásos be­számolója, valamiht a főtitkár szóbeli kiegészítője felett. A vitában felszólalt övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Óviíri Jfiklés felsaóialúsa Szombaton a Magyar Tudo­mányos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében befejezte munkáját a szocia­lista országok első tudomá­nyos diákköri konferenciája. A tanácskozás záróülésén dr. Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára üdvözölte a vendégeket, köz­tük dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és dr. Kornidesz Mihályt, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­jét. Dr. Márta Ferenc, az MTA főtitkára az Akadémia elnök­sége, kutatói nevében köszön­tötte a jövő tudós nemzedéké­nek kiváló képviselőit. Dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, az Országos Tudományos Diák­köri Tanács elnöke a szocia­lista országok első TDK-kon- ferenciájáról szólva hangsú­lyozta: a találkozók, viták je­lentősen hozzájárultak a szo­cialista országok fiataljai éle­tének. munkájának jobb meg­ismeréséhez. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Érte­kezlete eredményes munká­ról, sikeres öt esztendőről ad­hat számot — hangsúlyozta bevezetőben Övári Miklós. Minden jelenlevő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanács­kozáson, hogy eredményes és hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szovjet barátság erő­södéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializ­mus nemzetközi ügyét, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a • kormány politikájához, amelynek egyik sarkalatos el­ve a magyar—szovjet barát­ság ápolása és erősítése. Az elmúlt több mint három évtized történelmének nagy tanulsága, hogy hazánkban a szocializmus ügye és a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és szövetség egymástól elválaszt­hatatlan — folytatta, majd rá­mutatott: a magyar—szovjet barátság nemcsak a közös harcban, hanem a közös mun­kában is kovácsolódott. Ezt a barátságot nemcsak a ha­zánkban elesett felszabadító szovjet harcosok és a Szovjet- unióoan eltemetett magyar in­ternacionalisták sírhantjai jel­képezik, ez a barátság nem­csak emlékművekben él. A közös munka alkotásai körül­veszik, gazdagítják és' megszé­pítik mindennapi életünket A Szovjetunió, mint idő­sebb testvér, gazdag tapasz­talatokra tett szert a szocia­lizmus építésében. E tapasz­talatok tanulmányozása, fel- használása, a mi viszonyaikra való alkalmazása nélkülözhe- xetlen segítséget jelent szá­munkra a fejlett szocialista társadalom építésében. Két­oldalú gazdasági kapcsola­taink, a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együtt­működés megsokszorozza erő­forrásainkat, széles perspek­tívát nyit népgazdaságunk fejlesztéséhez, biztonságot ad terveink megvalósításához. Az SZKP XXIV. kongres­szusán meghirdetett békeprog­ram, amit a XXV. kongresz- szus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén Brezsnyev elvtárs beszéde ismételten megerősített és számos fontos kérdésben konkretizált, né­pünk teljes egyetértésével es támogatásával találkozik. Kitért Övári Miklós arra, hogy a világhelyzet tenden­ciájának erősödésében megha­tározó szerepe van a szocia­lista országok egységének, egyeztetett külpolitikájának, fejlődő együttműködésének a nemzetközi politikai küzdőté­ren. A magyar—szovjet barát­ság a szocialista országok egységének szilárd alkotó ele­me, s ezért egyben fontos nemzetközi tényező is a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért folyó nemzetközi küzde­lemben. A továbbiakban megállapí­totta : . — A Szovjetunióval való mélyen baráti, internaciona­lista viszonyunk fontos meg­nyilvánulása kulturális együtt­működésünk is, Óvári Miklós rámutatott: a szocialista kultúra népeket kö­zelítő erejének bizonyságaként is értékelhetjük, hogy hazánk­ban a felszabadulás után gyor­san fejlődik a Szovjetunió, a szovjet népek iránti barátság és megbecsülés tudata, érzése. Napjainkban a Szovjetunó­val, a szocialista országokkal való kulturális együttműködé­sünk nemcsak az egymás közti kapcsolatok rendszeré­ben van egyre fokozódó je­lentősége Közvetve-közvetle- nül a két rendszer kiterjed­tebb ideológiai küzdelmében is nind hatásosabb fegyverré * :álik. A magyar—szovjet barát­ság erősítése a Magyar Nép- köztársaság hivatalos politi­kájának alappillére. E cél ér­dekében dolgoznak állami szerveink, a tömegszervezetek, ! az MSZBT-n kívül más tár­sádalmi mozgalmak és szerve­zetek is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sajátos moz­galmi eszközökkel segíti a magyar—szovjet barátság fej­lesztését. A társaság jól érti feladatait e munkamegosztás­ban. Megszűnt a korábbi pár­huzamosság, s minden formá­lis kezdeményezés. Javult az MSZBT együttműködése az állami és társadalmi szervek­kel. Ez javította a munka ha­tékonyságát, s hozzájárult ah­hoz, hogy ma hazánkban a barátság ápolása egész társa­dalmunk legbensőbb ügye. A magyar—szovjet barátság több tízezer társadalmi mun­kását őszinte köszönet illeti lelkes munkájukért. Megraga­dom ezt az alkalmat, hogy kü­lön is hangsúlyozottan meg­köszönjem mindazoknak az elvtársaknak és pártonkívüli barátainknak odaadó munká­ját, akik ezt az egész népünk számára jelentős és fontos ügyet szolgálják. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának eddigi eredményei szilárd biztosíté­kot jelentenek arra, hogy a társaság nemes feladatát a jövőben is egész társadal­munk javára, sikerrel teljesíti. Kérjük, tegyenek meg min­dent a jövőben is annak érde­kében, hogy a társadalom valósághűen ismerje meg a Szovjetunió nagy eredményeit. Kívánom, hogy az országos értekezlet végezzen eredmé­nyes munkát. Kívánom, hogy a küldött elvtársak a mozga­lom lelkes társadalmi munká­sai, a tanácskozás tapasztala­taival gazdagodva érjenek el további sikereket! — fejezte be felszólalását Övári Miklós, •r. M, Satrifjanov üdvöalete Felszólalt a vitában V. M. Sztriganov, az SZMBT első elnökhelyettese, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyette­se, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének veze­tője. Átadta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságnak üdvözletét, majd utalt arra: — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa is kiemelten hangsúlyozta a szocialista kö­zösség országaihoz fűződő ba­rátság és együttműködés to­vábbi erősítésének fontossá­gát. — Az SZMBT is tevékeny részt vállal a népeink közötti testvéri barátság és együttmű­ködés gazdagításában — mon­dotta. — A társaságnak jelen­leg 11 köztársasági tagozata te­vékenykedik. Több mint 150 területi, városi és kerületi ta­gozata, valamint több mint másfélezer vállalat, kolhoz, szovhoz, tudományos intézet és tanintézet alkotja a társa­ság kollektíváját. V. M. Sztrigonov átnyújtotta Apró Antalnak a szovjet test­vérszervezet ajándékát. Ezután felolvasták a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökének, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi ve­zetőségének és aktívájának az országos értekezlet küldöttei­hez és az MSZBT aktivistái­hoz intézett üdvözlő levelét. Ugyancsak szót kért Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek személyzeti és szociá­lis igazgatója, aki az ország­ban elsőként megalakult MSZBT-tagcsoport képviselőé­ben tolmácsolta a kollektíva üdvözletét. Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatja munká­ját az értekezlet. Pest mefjtje képviseletében Pest megye 62 MSZBT-tag- csoportjának sok. ezer aktivis­tája, s a tanácskozáson részt vevő 19 megyei küldött nevé­ben Mógor Béla, az MSZMP Budai Járási Bizottságának tit­kára szólalt fel. Beszédében a tagcsoportok eszmei, politikai, kulturális nevelő tevékenysé­gének közművelődésünk hely­zetére gyakorolt hatását ele­mezte. A tagcsoportok évről évre nagyobb részt vállalnak a Szovjetunióval kapcsolatos is­meretterjesztésből, tartalmi munkájuk egyre színesebb, eszköztáruk mind gazdagabb, közben erősödik tevékenységük mozgalmi, az egész társadal­mat átfogó jellege. Jól példáz­za ezt az a sokoldalúság, ami­vel a tagcsoportok eljutottak a társadalom — a megye lakos­ságának — különböző rétegei­hez. Az értelmiséget elsősor­ban a tudományos kapcsolatok érdeklik, erre pedig a sok-sok példa közül elég a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem szocia­lista szerződésben is rögzített, gyümölcsöző együttműködését említeni különböző szovjet test vérlntéze tekikel. Dolgozó parasztságunk a szovjet mező- gazdasági gépek, bő termésho- zamú búzafajták révén tanul­ta meg értékelni a szovjet me­zőgazdaság vívmányait. az együttműködés kölcsönös elő­nyeit. Ipari munkásságunk nem is kis része dolgozik szov­jet importgépeken, szovjet technológiai előírások szerint. A megyénkben élő művészek és művészetbarátok nem is olyan régen kaphattak ízelítőt testvérmegyénk, a szibériai Omszk megye gazdag képző- művészetéből. a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett képző- művészeti cserekiállításokon. Mógor Béla a továbbiakban arról beszélt, milyen szerepet szán a párt a tagcsoportoknak a munikásiművelődés fejleszté­sében és a közművelődésben, majd a Pest megyei MSZBT - ta g csoportok értekezletének négy javaslatát tolmácsolta az országos, konferencia résztve­vőinek megvitatásra és elfo­gadásra. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az MSZBT VI. orszá­gos értekezlete alkalmából ki­tüntetéseket adományozóit a magyar—szovjet barátsági munkában kiemelkedő érde­meket szerzett személyiségek­nek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Tasnádi Emil. az Országos Találmányi Hivatal elnöke, az MSZBT alelnöke. Elbert János, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem világirodalmi tanszékének ad­junktusa. az MSZBT országos elnökségének tagja és Marthy Barna, az Ország-Világ olva­sószerkesztője. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatával nyolc, bronz fokozatával hat személyt tüntetett ki az Elnö­ki Tanács. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta dr. Gere Tibor, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem adjunktu­sa. az MSZBT-tagcsoport ügy­vezető elnöke. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége tíz tagcso­portot MSZBT aranykoszorús plakettel, 21 társadalmi mun­kást pedig MSZBT aranyko­szorús jelvénnyel tüntetett ki. Aranykoszorús plakett ki­tüntetésben részesült a Monori Állami Gazdaság MSZBT-tag- csoportja. Az aranykoszorús jelvény kitüntetést kapott Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára. A kitüntetéseket, az arany­koszorús plaketteket és az aranykoszorús jelvényeket Ap­ró Antal, az MSZBT elnöke szombaton az országházban nyújtotta át Az eseményen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ott volt E. P. Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivőié. Je­len volt a Szovjet—Magvar Baráti Társaság küldöttsége V. M. Sztrinanovnak, az SZMBT első elnökhelvetteséj nek. az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettesének vezető-! sével. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents