Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

1976. OKTOBER 30., SZOMBAT %Mbw Egy falu — egy népművelő Táborfalvi tények és elképzelések Két intézkedés, egy cél Az ifjúsági klubok új pályázati rendszere A KISZ Központi Bizottsága megújította az ifjúsági klubok tevékenységét ösztönző gya­korlatát, s az Állami If­júsági Bizottság is elhatá­rozta, hogy új akciót hir­det meg az ifjúsági klubok tá­mogatására. Két intézkedés, egy cél: vonzóbbá, színvonala­sabbá tenni a klubok prog­ramjait, arra ösztönözni az or­szágszerte működő több mint 3700 ifjúsági létesítményt, hogy az eddigieknél hatékonyabban segítsék a KlSZ-alapszerveze- tefk, ifjúsági közösségek cso­portos művelődését, legyenek otthonai a különböző ifjúsági rétegek közös programjainak, váljanak a fiatalokat érdeklő társadalmi, politikai, művelő­dési, művészeti és szakmai ta­lálkozók fórumaivá. Ösztönző tervek Az 1966-ban megindult ki­váló ifjúsági Hub pályázati rendszer az idei értékeléssel zárult. Az évről évre meghir­detett pályázat betöltötte hi­vatását: az eltelt esztendők­ben a klubok sokat fejlődtek. Mint a KISZ KB illetékesei el­mondták, a legutóbbi értékelés alapján a közelmúltban a me­gyei klubtanácsok kiosztották a csaknem 100 kiváló klub címet, s az országos klubbizottság el­bírálása alapján odaítélték az aranykoszorús ifjúsági klub cí­meket. Ezzel egyidejűleg meg­hirdették az új pályázatot. Fő törekvés, hogy a kiváló címet olyan működési engedéllyel rendelkező klub nyerje el. amely példamutató közösségi életet él, tevékenységének Kö­zéppontjában társadalmunk és a világ fontos kérdései iránti érdeklődés áll. Az új pályázati rendszer alapja az igényes munkaterv, annak következe­tes végrehajtása, s nemcsak a klubokat kívánja jól tervezett, reális és hatékony munkára ösztönözni, hanem a velük fog­lalkozó népművelőket, mozgal­mi vezetőket és társadalmi ak­tivistákat is. A pályázati sza­kasz értékelése 1976-ban a már elkészült. mwnkatervek megis­merésével kezdődött, és a ter­vezett, valamint az év közben megvalósított munka értékelő szakasza 1977. január 31-től a forradalmi ifjúsági napok ide­jére időzített eredményhirdeté­siig tart Döntés alapján A klubok tartalmi munká­jának továbbfejlesztését céloz­za az anyagi támogatásukra indított akció is, az ÁIB szá­mos tömegszervezettel együtt — 1973-ban hirdetett először országos pályázatot anyagi tá­mogatás elnyerésére új ifjúsági klubok létesítéséhez és a meg­— Ismét ki kell mozdítani lakásából a közönséget. — Ismét? — Igen. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején sokkal többen keresték a köz- művelődés és a szórakozás közösségi formáit, többen jár­tak a művelődési házba, mint most — A televízió elterjedése? — Nyilván az okozza. Mert amíg a faluban csak néhány készülék volt addig naponta sokan jöttek ide. Ez a néhány szavas tábor­falvi beszélgetés valószínűleg más művelődési otthonban is elhangozhatott volna. És min­den bizonnyal nem úgy, mint­ha a népművelési vezető kon- kurrensnek tekintené a tele­víziót Ezen a szemléleten szerencsére már túl vagyunk. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen programmal és hogyan próbáljuk invitálni a közönséget Minden napra program Táborfalva Pest megye egyik déli kapuj* Az E—5-ös út mentén húzód* vagy nyolc kilométer hosszan és megkö­zelítően hétszáz házában há­romezer ember éL A lakosság jelentős része a budapesti, il­letve a kecskeméti iparban dolgozik. Fontos ezt megem­líteni, mert a művelődési programok összeállításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az adott terület sajá­tosságait, jellegét, S ehhez szorosan hozzá tartozik az is, hogy Táborfalván két népmű­velődési intézmény van: a könyvtár és a művelődési ház. Éppen húsz évvel ezelőtt kezdték el építeni a művelő­dési házait, társadalmi munká­ban. Három év alatt el is ké­szült, de már akkor sem volt alkalmas a korszerű művelő­dési formák befogadására. Az épületet szinte teljesen uralja a színházterem, szakköri he­lyiséget, kisebb előadót nem is terveztek, mindössze két klubszoba található benne. Ezek közül is az egyiket át kellett adni az általános isko­lának, mert kevés az osztály­terem. A viszonylag nehéz körül­mények ellenére a táborfalvi Jókai Művelődési Házban csaknem minden napra jut valamilyen program vagy foglalkozás. így aztán óriási teher nehezedik a művelődé­si ház igazgatójának vállára, hiszen egyedül kell ellátnia minden feladatot, a műsorok biztosításától a feltételek megteremtésén keresztül a közönségszervezésig. Négy könyv segítségével — tegyük hozzá rögvest, hogy tel­jesebbé váljon a cím. De mó­dosíthatjuk is: utazás írókkal, újságírókkal, hogy élményeik­ben megelevenedjenek a térké­pek; Ausztráliától Finnországig, Kirgiziától a Kanári-szigetek­ig olyan mozaikokra bukkan­junk, amelyekből kirajzolód­nak előttünk — a természeti szépségek, érdekességek, látni­valók mellett — a mindenkori ember életformái, teremtmé­nyei. Női szemmel Az utazásnak ez az örök sa­játsága, hogy sok színű ismere­tek garmadával gazdagítja az embert, a boldogsággal rokon. A boldogság a sokat tudó em­berek osztályrésze. Minél több tudás birtokosa valaki, annál inkább, annál mélyebben lát­ja meg a föld poézisét ott, ahol a szegényes tudású ember so­ha meg nem találja. Tudás és emberi képzelőerő tejtestvérek. Ezt az első pillantásra paradox tételt így fejthetném ki: isme­reteink növekedésével arányo­san nő fantáziánk ereje. Földes Anna, vállalva a fantáziagaz­dagító újságíró felfedeztető szerepét, ezeket a Pausztovsz- kij-sorokat idézve ragadott tol­lat, hogy Női szemmel három — Művelődési házunkban rendszeresen visszatérő prog­ramforma alakult ki — mond­ta Kiss Károly igazgató. — Minden hónapban vendégsze­repei nálunk az Állami Déry­né Színház, legközelebb a Háztűznéző című kétrészes vígjátékkal. De már megkö­töttük a szerződést az Irma, te édes és a Bánk bán előadásá­ra. A színházi műsorok lekö­tésében sokat segít, hogy er­re a célra a helyi Haladás Tsz évente 20 000 forintot ad a művelődési háznak. A szín­ház szervezésével sincs külö­nösebb gond, többnyire meg­telik a 400 személyes termünk. Színház és film A községben nincs mozi, ezért a művelődési házban he­tente egyszer tartott filmvetí­téseknek hiánypótló szerepük is lenne. De az érdeklődés olyan csekély, hogy a jegyek árából a filmek kölcsönzési díját sem lehet mindig fedez­ni. Ezzel kapcsolatban újra felbukkannak a körülmények: vetítésre alkalmas helyiség nincs, ezért a színházterem végében rendezik be minden héten az alkalmi vetítőt Rá­adásul a keskenyfilm is csök­kenti az érdeklődést, pedig a műsor nemigen marad el a budapesti utánjátszó mozik programjától. Példaként né­hány film: Volt egyszer egy zsaru; Vörös Rekviem; Egy király New Yorkban. Külön rendeznek óvodai és iskolai filmvetítéseket is, amelyekkel elsősorban a pedagógiai mun­kát kívánják segíteni. így pél­dául az iskolamozi októberi műsorán a Lúdas Matyi sze­repelt A klubteremben A művelődési ház legfor­galmasabb helyisége az egyet­len klubterem, amely nem­csak művelődési célokat szol­gál. Itt tartják a községi hi­vatalos rendezvényeket, érte­kezleteket ez a helyiség szol­gál házasságkötő-teremként is. De már most az a veszély fe­nyegeti a művelődési házat, hogy a jövő tanévre ezt a klubtermet is át kell adni az iskolának. Remélhetőleg ez csak terv marad! Már most is szinte állandóan foglalt ez az aprócska terem. Itt tartják az ismeretterjesztő előadásokat is. — Két sorozatot indítottunk — tájékoztatott Kiss Károly. — A Szülők akadémiája nyolc előadásból áll, a közhasznú tudnivalók mellett a tíz éven világrészben című útikönyvé­ben ne csak kalauzunk legyen, hanem megossza élményeit, méghozzá úgy, hogy a kezdő és gyakorlott utazók figyelmét arra is felhívja: saját példája nyomán hosszabbítsák meg ők is az utazás tizenkét vagy hu­szonnégy napját az informáló­dás, a felkészülés, a fénykép­rendezgetés ünnepnapjaival. Kincsek helyett a világot gyűjtve meséi, rakja egymás mellé élményeit az izlandi idő­járás sajátosságaitól Zaharij Zográf, a legnagyobb bolgár ikonfestő képeiig, a hindu asz- szonyok foglalkoztatottságától a New Orleans-i patikamúzeu­mig. Megfellebezhetetlen íté­letsort állít össze az amerikai nők életéről, elmondja, hogyan kell teát inni fületlen csészé­ből Tádzsikisztánban, végive­zet a daccal főutcán, s bepil­lant a spanyol hegyek és dom­bok löszfalaiba vájt barlag- otthonokba. Kellemes olvas­mány a Táncsics Könyvkiadó­nál megjelent kötet. A bön­gésző mérlegel és összehason­lít, hagyja magát befolyásolni és meggyőzni, mert érzi, hogy Földes Anna tolla nemcsak a furcsaságokat fedezi fel, ha­nem értő szóval ecseteli mind­azt, ami számukra immár szép­ség és öröm, megosztja velük aluli gyermekek neveléséhez igyekszik segítséget adni. Az ifjúsági akadémia tíz előadás­ban dolgozó fiataloknak szól. Alkalmasak arra, hogy az ál­talános iskolában megszerzett tudást ébren tartsák, folyama­tosan felfrissítsék. Ugyanak­kor kedvet teremtenek az önművelésre is. Ugyancsak ebben a helyiségben működik heti két foglalkozással az if­júsági klub, amelynek meg­közelítően 30 állandó tagja van. A programok jegyezgetése után már-már hihetetlennek tűnik, amikor a szakkörökre kerül sor. A foto- és a repülő­modellező-körnek összesen mintegy 80 iskolás gyerek és fiatal a tagja. A helyiséggon­dot úgy oldották meg, hogy a színpadi öltözőkből alakítot­tak át kis szakköri szobákat. Mindkét szakkört a művelő­dési ház igazgatója vezeti. Szinte megfejthetetlen: ho­gyan jut ideje, energiája erre is, hiszen a művelődési ház vezetése, a műsorok szervezé­se mellett ő a ház mozigépé­sze is. Kiss Károly 17 éve szinte teljesen egyedüli gazdá­ja a község művelődésének. A legjobb értelemben vett megszállottja hivatásának. Közösen eredményesebb lenne! Beszélgetésünk úgy kezdő­dött, hogy a művelődési ház igazgatója az érdeklődést, a látogatók számát * kevesellte. Pedig a számszerűséggel nem le lehet túlzottan elégedetlen, mert havonta átlagosan hat- százan vesznek részt a ren­dezvényeken. Csakhogy több­nyire ugyanaz a hatszáz em­ber a háromezerből. Ahhoz azonban, hogy kimozdítsa la­kásából a közönséget, az embe­rek érdeklődésének megfelelő csoportos foglalkozásokat kel­lene szerveznie. Ehhez sajnos a művelődési házban korláto­zottak a feltételek. Hasznos volna elgondolkod­ni azon, hogy a helyi tsz, il­letve az üzemek helyiségei­ben miként lehetne kihelye­zett tanfolyamokat indítani a pedagógusok bevonásával. A technikai szakkörök mellett érdemes volna kísérletezni egy helytörténeti kör létreho­zásával is, hiszen Táborfalva történetét még nem dolgozták fel. Ezek az utóbbiak csak amolyan felvillanó lehetősé­gek. Megvalósításukhoz min­denekelőtt több segítőkész tá­mogatásra volna szüksége a művelődési ház vezetőjének. Kriszt György nemcsak a jót, hanem a világ újság! részemmel meglátott gondjait is. Egy kontinens története Történelem, múlt, és jelen, egy kontinens embereinek gon­dolkodásmódja, szokásai, kap­csolatai elevenednek meg Nagy Kázmér könyvének lapjain. Az én Ausztráliám című kötet azonban mentes a bédekkerek turistacsalogató mondataitól, tényszerű, tárgyilagos elemzé­sei az egykori börtönsziget la­kóinak nemzetté válását tárják elénk. Számára Ausztrália nemcsak a koalamackó és a kenguru hazája, hanem a be­vándorlók természettel viasko­dó történelme is, amely nap­jainkban mgr egyhangú élet­formát takar, de ebben rejlik ereje is. Nagy Kázmér tizen­hét évig élt ezen a kétszáz éve felfedezett kontinensen. Tény­feltáró oknyomozása révén kö­zelebb kerül hozzánk ez a tá­voli kontinens, s egyben meg­érthetjük lakóinak életformá­ját, kultúráját, mindennapjait. Emberek és városok A Gondolat Kiadó Világjá­rók sorozatának másik kötete karcolatokból, riportokból, ref­lexiókból, úti esszékből áll össze. Csapó György Utak, te­rek, emberek című gyűjtemé­nye főleg a mai Európára irá­nyította érdeklődésének reflek­torát. Kitárulnak a krakkói Posztócsamok kapui, végigsé­tálhatunk képzeletben a világ­híres odesszai Patyomkin-lép- csökön, megszólalnak Genf hangjai, járhatunk az Arany- szarv-öböl partján Törökor- szá'gban s Goethe, Cranach, Schiller, Gropius nyomdokain haladva idézhetjük fel Wei­mar szellemiségét. Csapó György megállapítá­sai telitalálatok. Olykor egy- egy mondata is érzelemliullá- mokat kavar. A római Santa Maria in jTrasteveréről mind­össze ennyit ír; A budai Rác­város álmodhatott ilyen temp­lomot. kutat magának titkon, asszonyosan érett és teljes pil­lanataiban, lebontása előtt. A Cappidogliót így említi: A terek tere. A reneszánszból a bá­rokba hajló pompája, mérete tökéletes. Nincs vele mit Icezde- ni. Lehet, hogy igaza van. De így is, lehetfinoman, szinte el­képzeljük magunkat mindkét helyen, s nekünk sincs semmi hozzátennivalónk. Azaz. keres­gélünk tovább, hagy mi is eny- nyit és ezzel együtt többet lás­sunk. A negyedik kötet irodalmi útirajzot tartalmaz. A Keleti Golf-áram a Kozmosz sorozat­ban látott napvilágot, a szom­szédok felé vezető úton. Szer­zői fiatal írók, akik azzal a a céllal vetették papírra ta­naszta1 ataikat. hogy a rácso- dálkozás pillanatképeiben és a levők berendezéseinek, felsze­relésének javításához. Az utóbbi 3 esztendőben a pályá­zók közül 929 klubközösség ju­tott 17 millió forintos anyagi támogatáshoz. Az idén korsze­rűsített akció különbözik előd­jétől abban is, hogy a központi támogatást a t ovábbiakban nem pályázati úton, hanem a megyei klubbizottságok dönté­se alapján lehet elnyerni. Ezen túl nem pénzt, hanem techni­kai eszközöket, valamint a programok szervezéséhez és le­bonyolításához musoranyago- kat kapnák az érdekeltek. Így például magnetofont, lemezját­szót, és diavetítőt lehet jó munkával kiérdemelni. Kísér­leti jelleggel — egyelőre négy megyében — bevezeti a 100 forintos utalványok kiadását: a klubtanácsok ezeket vendég- előadók tiszteletdíjaként hasz­nosítják. Ajándék műsorok A fiatalok politikai, ideoló­giai, kulturális nevelését, ál­lampolgári ismereteik bővíté­sét pedig olyan — ajándékmű­sorokkal segítik, amelyek hanglemezen, diafifanén, vagy magnószalagon szólalnak meg a klubfoglalkozásokon. A poli­tikai, irodalmi és zenés szer­kesztett műsorok, összeállítások különösen a tanyák vonzáskör­zetében, a kisközségekben, a városoktól távolabb eső helysé­gekben működő klubok prog­ramjaihoz, összejöveteleihez adnak értékes útmutatást. Az idén november 7. alkalmából mintegy 3 millió forint értékű ajándék talál gazdára az ifjú­sági klubokban. SzáZhetvenötöd ik tanévét I kezdte meg az idén a Váci Si- 1 ketnéma Intézet. A ' Cházár András roasnyói ügyvéd szer­vezőmunkája nyomán 1802- ben megnyílt intézet az első volt hazánkban és Európában is az elsők közé tartozott. Kez­detben 60 hallássérült gyerme­ket — az ország összes iskolás­korú siketnémáinaik csupán elenyésző százalékát — vehet fel, gazdasági nehézségei miatt azonban még 1843-ban is csak 45 növendéke volt. A hatvanas létszámot meg­mélyebb összefüggéseket átvi­lágító kutatólámpa fókuszában ne csak Párizs, London vagy Firenze utcáit legyen illő is­merni Magyarországon, hanem például Varsóét, Moszkváét és Belgrádét is. Sokszínű lapok Sok színű a fiatal írók úti­poggyásza. Bugária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, LengyeLor- szág, az, NDK, Románul, és Szovjetunió tájai, emberei ke­rülnek közel ennek a közel há­romszáz oldalas kötetnek a lapjain. Az útirajzokat akár a történelem és föidrajzórák ol­vasmányai közé is sorolhatjuk: megannyi továbbadásra kész­tető ismeret csendül ki oldalad­ról. Hogyan ismerjük meg ma­gunkat, hogyan keressük meg helyünket az európai népek között, ha nem ismerjük őket, legfőképpen nem a szomszé­dainkat? — írja Kása László a Romániáról szóló fejezetben. Ez a törekvés hajtotta a töb­bieket is. Varga Csaba, Gulay István, Kiss Gy. Csaba, Spiró György, Kovács István, Kulcsár Szabó Ernő, Horváth Lajos. Györke Zoltán, Rózsa Endre olyan könyvet tett le aszta­lunkra, amely nemcsak hogy hiánypótló, hanem értékítéle­tével olyan előítéleteket is megcáfol, amelyek eddiig csak megkeserítették a kelet-euró­pai népek sorsközösségét. Kö­tetük fiatalnak és idősebbnek egyaránt hasznos olvasmány, továbbgondolkodásra serkentő M. Z$. Ilétfőtol a rádióban A szovjet kultúra hete Hétfőn kezdődik a szovjet kultúra hagyományos hete a rádióban. A rendkívül gazdag, változatos összeállításban a Kossuth-adón délelőtt többek között mai szovjet költők ver­sei csendülnek fel, neves mű­vészek, Avar István, Gábor Miklós és mások tolmácsolá­sában. Délután a moszkvai konzervatórium nagyterméből, felvételről közvetítik a nálunk is népszerű operaénekesnő, He­lena Obrazcova dalestjét. Ezen az estén kerül sor a Rádió­színház ünnepi bemutatójára: Barlay Gusztáv rendezésében, Makai Imre fordításában hall­hatják a hallgatók Szamuil Aljosin Ranglétra című szín­művének változatát. 21.20-kor a rádió moszkvai tudósítója, Csák Elemér a szovjet kollé­gák munkájáról készített ösz- szeállítását sugározzák _ „A földrésznyi ország rádiója’ címmel. Kedden orosz népmese-mo­tívumokból felépített hangiá- tékot kapnak a gyerekek, „Me­se Iván cárevicsről és az el­varázsolt Vaszilisszáról” cím­mel. Ezen a napon a Lemez­múzeum Dmitrij Sosztakovici felvételeiből szólaltat meg né­hányat. Szombaton a Rádió Lemez­albuma című sorozatban Da­vid Ojsztrah művészetét fel­idéző 1970-es moszkvai kon­certek felvételei közül sugá­roznak néhányat. Vasárnap délelőtt Uszpensz- kij: Krokodil-klub című regé­nyének rádiós változatát kö­vethetik figyelemmel a gyere­kek. A moszkvai rádió rende­zőjének, Tatjaiul Zaborovszka- jának rendezésében hangzik el Alekszandr Misarin „A fel­adatot vállalom” című hang­játéka. nyitása után csak 54 év­vel érte eL Vácott az alapításra és av alapítóra évente emlékeznek, jövőre pedig — a hazai siket­oktatás jubileumára — ünnep­séggel készülnek. Százhetvenöt év alatt kitel­jesedett hazánkban a siketok­tatás, a leggyorsabb ütemű fej­lődés azonban az utóbbi 30 év­ben ment végbe. Ma hazánk hét siketek általános, iskolájá­ban 1200 hallássérült gyerme­ket oktatnak. A nagyothallók­nak külön intézet működik a fővárosban. A legfiatalabb in­tézmény — 6—7 éves múltra tekinthet csak vissza — ugyan­csak Vácott, a hatássérültek ki­segítő iskolája. Jelenleg a hallássérült gyerekeknek két önálló szakmunkásképző iskolá­juk van, Vácott szövést-varrást tanul­hatnak. Sopronban pedig a faipari szakmákkal ismerked­hetnek meg. Ezen felül a kü­lönböző szakmunkásképzőkben is számos szakma elsajátításá­ra van lehetőségük. Ezekkel a lehetőségekkel az általános is­kolát elvégzett hallássérültek mintegy 80—90 százaléka él. A Siketek és Nagyothallók Szövetsége támogatásával esti gimnáziumi tagozat működik amelyet egy-egy évfolyam di­ákjai évről évre sikeresen fe­jeznek be. Az egységes iskolarendszei szerves részeként folynak a hallássérültek általános ‘ isko Iái tanterveinek reformmunká latad. Az új tantervét 1979-től vezetik be. A hazai és nemzetközi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az eddiginél hatékonyabb beszédnevelés alapfeltétele az egész kis korban kezdődő hal­lás, illetve beszédkorrekció. Ehhez az elmúlt években meg­teremtődtek a tárgyi feltételek. Az idei tanévtől már az ország valamennyi siketek általános iskolájában működik tanács­adó szolgálat. A pedagógusok tanácsokkal, folyamatos terá­piával állnak azoknak a szü­lőknek a rendelkezésére, akik kisgyermekeik hallásproblé­máival hozzájuk fordulnak. Utak, négy égtáj felé Vác volt az indulás Tanácsadás a sziiiűknck, folyamatos terápia A 175. tanév a hazai siketoktatásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents