Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

1976. OKTOBER 30., SZOMBAT • Kazán helyet! Nem jó vendégnek lenni ezekben a napokban a tahi Vöröskő étteremben. Az étel ízletes, a felszolgálás . udva­rias, az árak sem emelkedtek a megengedettnél magasabbra. Hanem a légkör... A vendéglőt két vegyes tü­zelésű kazán melegítette. Ta­valy mindkettő elromlott. Ki gondolt a nyáron a kályhára? Legfeljebb Németh György üzletvezető, aki nem szűnt meg érdeklődni, mi lesz ná­luk, ha eljön a zimankó. Va­lahányszor megkérdezte a szentendrei ÁFÉSZ-t, min­denkor megnyugtató választ kapott: időben intézkednek. Helyettük az idő intézke­dett a gyors lehűléssel, de se­gítség Is érkezett. Két, ezer kalóriás olajkályha és két, Siesta propán-butángázzal mű­ködő radiátor. De senki sincs aki összeszerelje. Ennek három hete ... Meg­írtuk mindezt azért, hátha valakinek a gondatlanság miatt melege lesz. k. m. Minden dolgos kéz segít Az időjárás is közbeszólt Őszi munkák Tahitótfaluban A Kék Duna Mezőgazdasá­gi Szakszövetkezetben Lázár Antal főagronómussal a mező- gazdasági munkákról beszél­gettünk. Bár a. kedvezőtlen időjárás — kéthetes esőzés — hátráltatta a földeken dolgo­zókat, jórészt sikerült október végéig az őszi vetések alá 787 hektá­ron a szántásit befejezni. A mélyszántás pillanatnyilag 50 százalékos és a 787 hektárnyi területen az őszi árpa, illetve búza vetése befejeződött. Ugyancsak elkészültek a 87 hektárnyi területen a burgo­nya betakarításával — jó át­lageredménnyel. A szőlő- és gyümölcsszedés ugyancsak be­fejeződött. A munkáik minő­sége — tájékoztatott a főag- ronómus — megfelelőnek mondható. Nagy segítséget je­lentett, hogy szombat-vasárnaponként a kiegészítő üzemágakban tevékenykedők is részt vettek a mezőgazdasági munkákban. A tagok gazdaságaiban most megkésve törik a kukoricát. Sok helyütt ezután látnak hoz­zá a még elmaradt mélyszán­tásokhoz, ehhez rendelkezésre áll a géppark. Ha az időjárás kedvező marad, úgy az elkép­zeléseknek megfelelően no­vember végéig mindenütt be­fejezik a mezőgazdasági mun­kálatokat S. Zs. Családi ünnepek - szocialista módra Szónokképző-tanfolyam, rendezőiroda Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1969-ben fontos határoza­tot hozott a családi jellegű ünnepségek társadalmi meg­rendezésének helyzetéről és feladatairól- A szentendrei já­rási pártbizottság a közelmúlt­ban. tárgyalta meg e fontos kérdés járási pozitívumait, gondjait. Az eredményeket alapos .brigádvizsgálat során összegezték. Ez kiterjedt a köz­ségi tanácsokra és számos ipa­ri és mezőgazdasági üzemre. Általános megállapításai közül azt a gondolatot kell kiemel­ni, hogy a járásban javultak a családi jellegű társadalmi ün­nepségek tárgyi és személyi feltételei, bár sok helyen még mindig jelentős befolyása van a különböző hagyományoknak. A számok tükrében A számadatok érdekes képet mutatnak. A névadó ünnepsé­gek többségét Budakalászon és Pomázon rendezik, viszont Vi­segrádion, Csobánkán, Kisoro­sziban és Pilisszenilászlón az elmúlt öt évben nem volt név­adó. Az esküvők arányszáma a legkedvezőbb: a házasságkö­tések mintegy 35—40 százaiéiul társadalmi ünnep. Pomázcm és Budakalászon, ez az arány 60— 80 százalék, míg Pilisszent- lászlón és Pócsmegyeren mind­össze 1—2 társadalmi esküvő volt a vizsgált időszákban. A társadalmi temetések aránya évek óta a legalacsonyabb. 1966-ban. egyetlen szocialista temetés sem volt a járásban, azóta is csak Pomázon haladta meg az 5 százalékot ez az arány- Visegrádon, Kisoroszi­ban, Pilisszentlúszlón 1972 óta nem volt társadalmi temetés. A panaszok ellenére — drágán A tanácsok 1972 óta sokat tettek az ünnepségek szemé­lyi és tárgyi feltételeinek biz­tosítására. Több községben je­lentős anyagi ráfordítássai kulturált körülményeket te­remtettek a tanácsházán meg a művelődési házban a név­adók és házasságkötéseik szá­mára. Ravatalozókat is épí­tettek. Kivételt csak Pilis- szentlászló képez. Javultak a személyi feltéte­lek is. Valamennyi községben szakvizsgát tett anyakönyv­vezető van. Problémát okoz a temetési szónokok kis létszá­ma. A nyilvántartott 21 közül mindössze négy-ötre lehet csak számítani. Nem megnyugtató az együttműködés a tanácsok és a temetkezési vállalatok kö­zött. Sok a panasz a vállalat munkájára, a minőségi kifogá­sok ellenére indokolatlanul drágán dolgozik­A családi ünnepségek szer­vezésére alakult tanácsi albi­zottságok nem mindenütt te­vékenykednek megfelelően. Három községben egyáltalán nincs ilyen bizottság, s az el­múlt öt esztendőben csupán Pomázon foglalkoztak tanács­ülésen a társadalmi ünnepsé­gekkel. Pilisszentkereszten hagyo­mány, hogy rozmaring koszo­rús fiatalok vonulnak a teme­tésen. Dunabogdányban pedig az esküvői menetet fúvósze­nekar kíséri. Nem is szorgalmazzák Az üzemek, termelőiszövetke­zetek sem foglalkoznak körül­tekintően. a társadalmi ünnep­ségek megrendezésével. Több helyen nincs is hagyománya ilyen rendezvénynek, sem a gazdasági vezetés, sem a tár­sadalmi szervek nem szorgal­mazzák a szervezést. Több vál­lalat költségvetésében, pénz sincs ilyen célokra. A Közép- duniaivölgyi Vízügyi Igazgató­ság dunabogdányi kobányáji- ban még nem rendeztek ilyen ünnepségeket, sem névadót, se házasságkötést- Hasonló a hely­zet a tahitótfalui Kék Duna szakszövetkezetben is. A du­nabogdányi Üttörő tsz-ben az idén, mindössze egy névadó ün­nepség volt. Javítani kell a ta­nácsok és a vállalatok kapcso­latát is, mert a tapasztalatok azt mutatják, a tanácsi kezde­ményezés döntő jelentőségű: ott dolgoznak jól, ahol a csa­ládi és társadalmi ünnepsége­ket szervező albizottságokban a vállalatok képviselői is jelen vannak. A mai helyzet elemzése adott alapot a továbbá felada­tok meghatározásához. A ten­nivalók közül most csak kát példát említünk: a járási hi­vatal a megyei művelődési központtal együttműködve szó- nokképző tanfolyamot indít, továbbá társadalmi ünnepsége­ket rendező járási iroda fel­állítását is tervezik. A szocialista tudatformálás újszerű, fontos lehetőségei ezek a családi jellegű tánsa dailmi ünnepségek. Ezért fontos, hogy több gondot fordítsanak mindenütt szervezésükre­K. Gy. M. Asszonyok a gépek melleit Vízórák alkatrészeit gyártják Szigetmonostor szélén, az erősen felszabdalt úton jutunk el a takaros, modern épület­hez. Homlokzatán tábla: Fő­városi Vízművek vízmérőal- ka.trész-gyártó üzeme. Hat esztendeje Kecskés János művezető szívélyesen hív be a parányi irodába. Hatalmas termen ha­ladunk keresztül. Sűrűn, egy-, más mögött zakatolnak a gé­pek, mellettük nők dolgoznak. — Üzemünk 1970-ben épült, s azóta vízmérőóra-alkatré­szeket gyártunk — tájékoztat a művezető. — Kezdettől itt dolgozom, tehát figyelemmel kísérhettem részlegünk fejlő­dését. A Szigetmonostoron és Pócsmegyeren lakó lányok, asszonyok örömmel fogadták az új munkalehetőséget. Ma már harmincán dolgoznak itt, de biztosan állíthatom, még jó néhányan szívesen jönnének hozzánk. Bővítésről azonban pillanatnyilag nincs szó. A nők többsége betanított mun­kás, akik az eszterga-sajtoló- és fogaskerék-marógépeknél egyaránt jól megtalálják a he­lyüket. Hat fiatal leány itt ta­nulta ki a műszerész szakmát és a képesítés megszerzése után is üzemünkben marad­tak. Az átlagfizetés 2 ezer fo­rint körül mozog. Egy mű­szakban dolgozunk, az igen nagy figyelmet és pontosságot igénylő munkán. Önállóan , Többszáz-fajta különféle fo­gaskereket, főtengelyeket, sza­bályozó csavarokat — és hosz- szan sorolhatnánk tovább — mi mindent gyártanak. Darab­Kobotka Józsefné a vízóra főtengelyét esztergálja. bérben dolgoznak, az éves ter­vet negyedéves bontásban kapják. A gépeket az elmúlt években folyamatosan új, kor­szerű berendezésekre cserél­ték s a munkások véleménye szerint megfelelőek. Az egyes alkatrészeket önállóan készí­tik el, az asszonyok fürgén gyakorlottan dolgoznak a prés-, maró-, és fúrógépeken. Az üzemben jórészt a régi, már elhasználódott vízórákhoz gyártják a hiányzó alkatré­szeket, amelyeket azután fő­városi központjukban, a Ma­darász utcában minőségi vizs­gálatok alá vetnek. Az idén' jelentős ráfordítás­sal korszerűsítették a fűtést: kazánt építettek, központi fű­tést szereltek. Az irodában és a gépteremben azonban, to­vábbra is olajkályha melegít. A művezető elmondotta, hogy a kazánban lévő égőfej el­romlott — mindössze egy na­pig működött — s most vár­ják a Prometheus szakembe­reit, hogy végre élvezni tud­ják a modern tüzelés előnyeit. Szocialista brigádok Az üzemben két szocialista brigád alakult, ezek közül a Kossuth Lajos brigád az el­múlt évben aranykoszorús fo­kozatot ért el. Jó a KlSZ-szer- vezetünk is, pillanatnyilag 11 tagot számlál. Tevékeny részt vállalnak a társadalmi mun­kából, s gyakran közös kirán­dulásokat, színházlátogatáso­kat szerveznek. Sebestyén Zsuzsa * __ Át alakítják a Danubiust Gazdagodó program Milyen volt és milyen lesz a Szentendrei nyár A városi tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály jelentése alapján érté­kelte az idei Szentendrei nyár rendezvényeit. Összegezve megállapították, hogy a korábban kialakult jó hagyományok megtartásán és továbbfejlesztésén túl is van­nak eredmények. Ilyen pél­dául, hogy \ jobban számítottak az egész évi folyamatos köz- művelődésre, változatosabb, több új prog­ramot terveztek. Üjabb hely­színeket kapcsoltak be, a Du­nakanyar, szűkebben Szent­endre város népművészeti­nemzetiségi hagyományait ele­venítették fel a dodolázással a baráti találkozók révén. Különösen sikeres volt a Vujicsics-emlékműsor, amely­nek teljes anyagát a televízió is megörökítette. Ugyanígy el­ismerést váltott ki az orgona­koncert. Jó rendezvény volt a Kmetty János emlékkiállítás és a Mónus testvérek népi ke­rámiakiállítása, akárcsak az amatőr irodalmi színpadok Bemutatója a város és a járás területén. A hagyományos programok közül nagy közönséget vonzott a Kovács Margit-kerámiagyűj- temény kertjében megtartott kamarazenei est, a Szentendre Barátainak Köre Szép szóval, muzsikával címmel rendezett, a várost és a Dunakanyart be­mutató irodalmi zenés össze­állítása. Sikeresek yoltak Szentendre művészeti életét bemutató állandó és időszaki kiállítások. A gondosan előkészített rendezvények közé tartoz­tak a gyermekeknek szóló sokoldalú bemutatók, közös játékok és a viszonylag kisebb számú nézősereg elle­nére is a Duna menti városok sporttalálkozói. Jelentős program volt a já­rás és a város brigádvezetői részére szervezett találkozó, ahol a debreceni Biogál Gyógyszergyár szocialista bri­gádjainak tevékenységét is­mertették. A Szentendrei nyár esemé­nyeinek gerince mindenkor a Teátrum előadássorozata, amely az idén is telt házak előtt tartotta meg előadásait, azonban a város közönsége új da­rab bemutatását várta. A népművészeti kultúra ha­gyományainak őrzése és be­mutatása a dicséretes eredmé­nyek ellenére még teljesebb lehetett volna, ha nem húzód­nak el a Népművészetek Háza helyreállítási munkálatai. A jövőre itt bemutatandó Fa­munkák és faragások című ki- állitást már a Szentendrei nyár programjának kell te­kinteni. Néhány nehézség is adódott, amely tanulságul szolgált a jövő évi tervezéshez. Szerve­zési és propaganda fogyaté­kosságok miatt nem sikerült az ifjúsági juliális és nem töl­tötte be hivatását a kiadott műsorfüzet, amiben téves dá­tumok, események szerepel­tek. Az 1977-es program előter­jesztése nagy érdeklődést vál­tott ki, elsősorban az az elkép­zelés, hogy a Szentendrei nyár a rendkívül gazdag esemény- sorozat befogadására esetleg két hónapra ter­jedjen ki. > Ezek közé tartozik majd a Magyar Rádió június 10—11— 12-én rendezendő népzenei fesztiválja, a már említett Népművészetek Házának és a Barcsay-gyűjteménynek a megnyitása, valamint az or­szágos nemzetiségi fesztivál. Jövőre is megrendezik az eddigi sikeres sorozatokat, a szocialista brigádok találkozó­ját, a kulturális és művészeti rendezvényeket, a város főte­rén a Teátrum színházi elő­adásait. A szervezési és rendezési feladatok között elhangzott, hogy az országos programok megvalósításához saját költ­ségvetésük támogatására a Kulturális Minisztérium, a Magyar Rádió és a nemzeti­ségi szövetségek hozzájárulá­sát kérik. Javasolták továb­bá, hogy az egyes rendezvé­nyek felett vállaljanak véd­nökséget a város területén működő tömegszervezetek, in­tézmények 'és gazdásági ter­melőegységek. A Szentendrei nyár végle­ges programját a megadott szempontok és események is­meretében jövő év márciusáig állítják össze. Komáromi Magda A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal szentendrei Danubius szállója mindenkor zsúfolt vendégekkel. Nyáron főleg német és cseh, szeptem­bertől tavaszig magyar szótól hangos az épület. Évek óta a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal kö­tött megállapodás alapján Berlinből, Lipcséből, Halié­ból különböző nagyüzemek küldik ide kéthetes váltásban dolgozóikat. A Dunakanyar­ban eltöltött két hétnek rend­kívüli a sikere. A kényelmes szállás, a gyünyörű környezet és főleg a papszigeti és a leányfalui meleg vizű strand kelt nagy elismerést. Az sem megvetendő, hogy egy ugrás a főváros, ahová kitűnő a közlekedés. Minden más meg­hirdetett kirándulásnak, prog­ramnak is sok a résztvevője. Szentendre sajátos bája, régi és új kultúrája egyaránt hat mindenkire. Kerkay Imréné szállóvezető nevetve meséli, hogy gyakran tőle kérnek tanácsot a ven­dégek, mit javasol: egyformán csábítja őket Budapest, Szent­endre meg a pompás stran­dok. Melyiket válasszák? Az utolsó külföldi nyaralók eltávoztával máris készülnek Télre készülnek A papszigeti kempingben megkez­dődtek a téli előkészületek. Ké­pünkön: Badacsonyi Béla a kem­ping moteljában a hőtárolókat vízteleníti. Halmágyi Péter felvételei a tanfolyamok, továbbképzé­sek fogadására. Jelenleg az Országos Vízügyi Hivatal dolgozói vannak itt több na­pos továbbképzésen. Megelő­zően a Könnyűipari és az Egészségügyi Minisztérium bé­relte ki a szállót. Ezeket a továbbképzéseket mindenkor összekötik Szentendre neveze­tességeinek a bemutatásával, amit az ország minden részé­ből érkezett résztvevők nagy örömmel fogadnak. A Danubius szálló előrelát­hatóan ez évben is teljesíti másfél millió forintos bevételi tervét. Jelentős összeg, tud­ván, hogy a vendégek étkezte­téséről a Pest-Budai Vendég­látóipari Vállalat gondoskodik, tehát az ott jelentkező forga­lom az ő bevételükben tükrö­ződik. Ez év különben egy hosszú szakasz lezárását is jelenti a szálló történetében. Január 20-án bezárják a kapukat és a három hétre tervezett leál­lás alatt belső átalakításokat végeznek. Eddig 27 kétágyas és 19 négyágyas szobát mű­ködtettek. A nagyobb szobá­kat most kettéválasztják. A tapasztalat szerint ugyanis ál­talában házaspárok érkeznek és a téli szezonban a tanfo­lyamok résztvevőinek is ké­nyelmesebb ez a beosztás. K. M. — Növekvő idegenforga­lom. Magyarország szállás­helyigényes idegenforgalmá­nak 8—10 százaléka jut a Duna mentére, a kirán­dulóknak pedig 20 százaléka keresi fel ezt a természeti szépségekben gazdag vidé­ket. A szakemberek előre­jelzése szerint 1990-ig több mint másfél millióra nő a szálláshelyet igénylő turis­ták száma, a ld ráindul óké pedig eléri a 6—7 milliót. Az idegenforgalom szempontjá­ból fontos fejlesztési körzet a Dunakanyar és a Rácke- vei-Duna-ág. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents