Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
/ e/yes létszámmá/ Új diákotthon és tornaterem ápol Diákpmmsni a gimáiiamban és e szakmunkásképző intézetben Szerdán délután sóik fiatal igyekezett az Agrártud-oimiáinyi Egyetemre. A Torok Ignác Gminiáziuim és Óvónő Szakközépiskola, valamint a 202-es számú Ipari Szakmunkásképző intézet növendékei itt tartottak ifjúsági parlamentjüket. Pontosan három órakor, a 3-ais előadóteremben kezdődött a tanácskozás, amelyen megjelent Lukács László, a városi KlSZ-bizoftság titkára, Rónai Árpádné, a városi tanács művelődési osztálya, Kiss Éva, a Hazafias Népfront képviseletéiben. Heltai Miklós igazgató mindenre kiterjedő beszámolójában ismertette az iskolát érintő kérdéseket; beszélt az eredményekről és a-még megoldandó gondcikról, hiányosságokról. Közölte, az iskola a tanulmányi eredményeket tekintve a megye legjobbjai közé tartozik. Beszélt a városért végzett társadalmi munkáról, annak jelentőségéről. A sportolási lehetőségekről szólva kijelentette, jelenleg még nincsenek meg teljes mértékben a tárgyi feltételek, előteremtésük a közeljövő feladata. Az iskolának nyújtott segítségért köszönetét mondott a Dunai Regionális Vízmű dolgozóinak. A tanulók és tanárok nagyon várják az új iskolát, amely megoldja a teremgondokat, és a közlekedést is egyszerűsíti. A beszámoló után mintegy ötve- nen jelentkeztek hozzászólásra. A legtöbben a művelődési házzal, a közművelődési . határozattal, a testneveléssel és sportolással foglalkozta!!:. Egy órával később, az egyetem aulájában került sor a 202-es Szakmunkásképző Intézet diálkparlaimentjére. A tanácskozásra szép számmal egybegyűlt tanulókat és vendégeket Kőrösfői László, tanár, levezető elnök üdvözölte. Az elnökségben foglalt helyet dr. Árpási Zoltán, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára, Kovács János, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, dr. Szőnyegi Lajos, a gödöllői városi tanács vb-litkána, Bánkúti Mihályné, a KIOSZ gödöllői szervezetének titkára. Gulyás Sándor, aiz intézet igazgatója vitaindítójában először arról beszélt, hogy míg a két évvel korábban megtartott parlamenten csupán a diákság küdöttei vettek részt, most va- valamennyien itt lehetnék. Az A társadalom peremén Megmenthető-e, aki nem akarja? Szocialista társadalmunkban nincs munkanélküliség, szegénység, messzemenően gondoskodnak az emberről. Ennek ellenére szinte minden községben akadnak olyanok, akik elhagyatottak, rendszerint alkalmi munkából élnek, valamilyen ok miatt nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. Ezekre általában jellemző az iszákosság. nemtörődömség, munkakerülés. Ellenük ét érdekükben a tanácsok és az arra illetékes szervek különböző módon intézkednek, indokolt esetben szociális segélyben részesítik őket. Akadnak olyanok, akiknek állandó lakásuk sincs, vasúti várótermekben töltik éjszakájukat, napközben pedig többnyire italmérésekben tartózkodnak. Nincs jogom arra, hogy bárkinek bármilyen tevékenységét megítéljem, arra sem vagyok hivatott, hogy az illetékes szervek figyelmét felhívjam a sokak által ismert személyekre. Hogy mégis írok róluk, teszem segíteni akarásból, humanitásból; hátha még nem kéiő. hátha még megmenthetők a jelenleg talajvesztett emberek. Azt hiszem, szükségtelen a község és a személyek nevének említése. A két ember sorsát magam és mások is ismerik. Az egyik valamikor élvezte a családi otthon melegét, jóképű, jól öltözött fiatalember volt, középiskolát végzett, állandó munkahellyel rendelkezett. Azután jött az ital, szülei elvesztése utón a mélyre süllyedés. Később már alkalmi munkát sem vállalt, elutasította a segítő kezet, sehol sem állta meg a helyét. Ma. alig negyvenévesen, ki tudja, hol alszik, ruházata rongyos, piszkos. A napokban láttam az egyik italboltban. Didergett, vacogott, láthatóan súlyos beteg. Egykori barátai, ismerősei sajnálkoztak rajta, némi pénzt is adtak nelci, hogy vegyen kenyeret; féldecit is fizettek. Hová jut ez az ember! Ki tudna rajta segíteni, kinek a feladata? Ügy gondolom, a segítés elsősorban a társadalom, mindannyiunk feladata. Talán akadna még számára hely, szociális otthonban, vagy másutt, ahol munkájáért ételt kapna, újra lehetőség nyílna, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Sajnos, önakaratából nem tud talpraállni. Jön a tél, a hideg, átázott ruháját már a kocsmákban sem tudja megszorítani, betegsége súlyosbodik, és akkor már jogilag is a társadalom feladata a róla való gondoskodás. A másik ötven év körüli. Mondják, valamikor kiváló szakmunkás volt. Szülei halála után ő is elvesztette lába alól a talajt. Fedél van ugyan a feje felett, de amolyan magányos farkas, senkivel sem érintkezik. Alkalmi munkát néha-néha végez, de keresetét alma- borra költi, olykor kenyérre. Dülöngélve járja a község utcáit, élete céltalan, talán nem is akar rajta, változtatni, saját erejéből erre már sosem képes. Akik látják, sajnálják, ha ittasan hever az út szélén. Flöbb- utóbb ő is a társadalomra szorul. Hátha még megmenthető? Talán akad hely, ahol ismét szerszámot adnának a kezébe, vigyáznának rá, hiszen társadalmunk lényegéből fakad, hogy azokról is gondoskodtunk, akik ezt visszautasítják. —s—n Balesetek Ittasan vezette személygépkocsiját Kerepes belterületén Dafkó Istvgn budapesti lakos. A rendőrség gödöllői közlekedésrendészeti csoportjának járőre a helyszínen bevonta vezetői igazolványát, s megindította ellene az eljárást. ~k Nem tartotta meg a követési távolságot Aszód lakott területén Pető Sándor, eger- szóláti lakos, tehergépkocsijával nekiütközött az előtte haladó Varga Imre jobbágyi lakos által vezetett pótkocsis teherautónak. A Pető Sándor által vezetett tehergépkocsi utasai, Gál Márton, noszvaji és Németh István ostorosi lakosok könnyebben megsérültek. ★ Nekiütközött az indokolatlanul fékező, Dancsó Rezső budapesti lakos vezette tehergépkocsinak Gödöllő lakott területén Tóth Gábor helybeli lakos motorkerékpárjával. A motoros könnyebb sérülést szenvedett. ★ Elütötte Tóth Károly csömöri lakosit Iíistarcsa lakott területén gépkocsival Könczöl János budapesti lakos. A gyalogos könnyebb sérüléseket szenvedett. akkor elhangzott panaszokat nagyrészt orvosoitaz. A Volánnál es a Gépgyárban javultak a munkairöruiiményak. Jobbak a munkafeltételeik a Ganzban is, bar a szerszámmal való ellátottság mág hiányos. Rendeződött a kisiparosoknál foglal- koztaitett taniutóií munkavaeje, étkeztetése. A KlOSZ-szai karöltve végzett ellenőrzések hatására ma már egyre ritkább a LutdOígoziatás.4 Némelyik munkahelyen továbbra is zsúfoltak az öltözők. Az iskola évről évre több segítséget nyújt a tainiuLóknaik, korrepeiáiassal, szemléltető eszközökkel. A tanulók javaslatára megszervezték az ifjú gárdát, amelynek tagjai csak kifogástalan magatartású tanulók lehetnek. A 25 tagú szakasznak a városi KISZ-bizottság támogatásával vehették meg az egyenruhát. Az eredmények között tartják számom, hogy 1972 óta 121 ezer forintért vásároltak könyvet az üzenni könyvtárnak. Épül a diákotthon és a tornaterem, melynek beruházási költsége 35 millió forint. A beszámolót harmincnégy hozzászólás követte. A szünetben a veresegyházi művelődési központ Forrás irodalmi színpada szerepelt nagy sikerrel. A műsor és a válaszadás után megválasztották azt az öt küldöttet, akik a megyei diákparlamenten képviselik a szakmunkásképző ifjúságát. Csiba József Pozsonyiak Bagón Kedves vendégeket fogadnak holnap, szombaton a bagi Dózsa György Művelődési Központban. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének pozsonyi népművészeti csoportja látogat a községbe, ahol szőttesekből tartanak bemutatót. A pozsonyiak ezt megelőzően más magyar városokban is szerepeltek. w ijir/%w|“ | Mini /% I rv‘!>■ 11 ÄMl/I A r\ j fi Q7a A P EST :viyiEGYEl HlRLAI r KULOIMKIAUi in. Évfolyam, 256. szám 1976. OKTÖBER 29., PÉNTEK Élelmiszer-áruház - tanulókkal i Kél év Mi megkétszerezték a hrgűlmsikűt Urbán Istvánnak és szorgalmas kollektívájának sokat köszönhetnek a Kazinczy- lakótelepiek. De nemcsak az ott lakók lehetnek elégedettek az élelmiszer ABC-áruház- nak a munkájával, amely éppen két éve nyílt meg. A nagy üzletet a gödöllői eken kívül a környékbeli községekben élők is rendszeresein felkeresik. Hogyan is kezdődött? Ennek az üzletnek a rövid, kétéves múltját kutatva nemcsak az ünnepélyes szalagátvágés. pillanatára érdemes visszaemlékezni. A híradások akkor sem, azóta sem szóltak még arról, hogy az üzlet megalapításának érdekes története, s talán féltve őrzött dokumentuma van. Mintegy nyolc évvel ezelőtt, amikor még csak hét-nyolc új lakótömb állt a telepen, Urbán István, az üzlet mostani vezetője írásos ajánlatot tett vállalatának — a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak —, ezen a telepen mihamarabb élelmiszerüzletet kellene építeni. A javaslatot egymaga készítette térképvázlattal egészítette ki, amelyen bizonyította a térség „fehér foltosságát”, vagyis aá;, hogy a KaŐsz a határban Szedik a cukorrépát a valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki üzemegységében. A Dányi út mentén elterülő hetvenöt hektárnyi területről a hatvani cukorgyár kerekharaszti tárolójába szállítják billenős pótkocsival a répát. A szövetkezetben gondosan megszervezték az őszi munkát, a járművek visszafelé sem érkeznek üresen: répaszeletet hoznak a gazdaság állatainak. Képünkön: munkában a rakodógép. Csütörtökön befejezték a dányi Magvető Termelőszövetkezetben az őszi búza vetését. Mintegy kétezer-négyszáz hektárnyi területen került jól előkészített talajba a mag. Képünkön: utolsó fordulójuknak indulnak az MTZ—50-es traktor által vontatott Lajta-típusú vetőgépek. Kép és szöveg: Barcza Zsolt zinczy-telepről nézve messze esnek az üzletek. Nos, ennyi az alapítás rövid története, amihez még hozzá kell tenni, hogy az ötletet — akkor —■ a váci „kisker” vállalat egy időre „elnapolta”, nem volt e beruházásra pénze. Azután az anyagiak is megteremtődtek, s 1974. november 4-én átadhatták a környék egyik legkorszerűbb élelmiszer-áruházát, amelynek költsége 3,5 millió forint volt, hasznos alapterülete 523 négyzetméter. — Üzletünket a nyitás idején 7—800 ezer forintos havi forgalomra taksáltuk, ennyi volt a tervezett bevétel — mondja az üzletvezető. — Ezzel szemben hamarosan egymillió fölé ugrott, s ma átlagosan 1,8 milliós forgalmat bonyolítunk le. Egységünk kétműszakos, s jelenleg három vezetővel működik. I Azt, hogy ez a forgalom milyen körülmények között lehet zökkenőmentes, igazából csak az ott dolgozók tudják. Annak a két szocialista brigádnak a tagjai, akik az egy-egy műszakban nemcsak a pult másik oldalán, szemben a vevővel, de a vásárlóért teszik a dolgukat, hanem azok is, akik nyitásig és az árusítás idején a beszerzésről, raktári ©lerendezésről gondoskodnak. Mert itt is hosszú az út, amíg a friss áru a pultra kerül, ha oda kerül időben. Fölösleges volna arról szólni, amiről mi vásárlók nem beszélünk. S ha hisszük, ha nem, a pult másik oldalán is arról szólnak, amiről mi. — Itt van a zöldség kérdése. Eddig hetente hatszor kaptunk árut a ZÖLDÉRT nagy- vásártelepi elosztójától, most már csak kétszer szállítanak — mondja Urbán István. — Sokszor azért vagyunk bajban, mert mi látjuk el áruval a Kazinczy-telepi százszemélyes óvodát. S ha például nem kapunk elég burgonyát meg zöldségfélét, aznap felborul az ottani étrend. — Valamivel jobb a helyzet a Füszárt-árukkal — mutatja az üzlet telefonkönyvét, válogatni is lehet a szállító cégek1 közül. Nekünk az aszódi Füszért szállít rendszeresen, de ha megtudjuk, hogy valami gondjuk van, némely cikkeket azonnal meg tudunk rendelni a váci vagy a budapesti vállalattól. — Teljesen ellentétes a helyzetünk a papírárukkal, amit persze sokszor keresnek a mi vevőink is. Ezeknek egyedüli szállítója a PIÉRT. Abban bízunk, hogy a vállalat nemrég megépült Pest megyei telepéről zavartalan lesz az ellátás. Ehelyett: annyival bonyolultabb lett a helyzet, hogy most a rendelést ugyan változatlanul Budapestre kell feladnunk, de azt onnan még továbbítják a megyei kirendeltségükhöz. Mindez időbe telik. Nos, ilyenek egy kétéves élelmiszer-árüház kollektívájának köznapi gondjai és örömei. A kellemesebb dolgok közé tartozik — amiről szintén kevesen tudnak —, hogy a Kazinczy-telep szép üzlete egyben tanbolt is. Naponta 19 ifjú eladó jelölt serénykedik a vevők kiszolgálásában, s koptatja az üzlet saját oktatótermének székeit. Hozzájuk csatlakozik, heti három alkalommal az a 40, más üzletből érkező kereskedelmi tanuló, akiknek az oktatás szintén i^t történik. A tanítást részint az itteni három, mintegy harmincéves kereskedelmi tapasztalattal rendelkező üzletvezető, részint meghívott előadók végzik. Az oktatóteremben egy valódi pult van, rajta s a falakon százszámra valódi áruk üres, szemléltetést szolgáló doboza... A teremben, no meg az üzletben nekünk talán észrevétlenül: áru- ismeretre és a vevővel való udvarias bánásmódra oktatják a jövő kereskedőit. Kaposi Pál Téli burgonya Tegnapi számunkban a téli ellátásról készült írásunkban téves adatot közöltünk. Burgonyából tárolnak hetven vagonnal, vöröshagymából tizenkettővel. Tízmillió — ifjúsági Ünnepi ügyelet két takarékpénztári fiókban Minden esztendő októberének utolsó munkanapján az egész világon megrendezik a takarékossági napot. Ebből az alkalomból kerestük fel a gödöllői OTP-fiók vezetőjét, hogy a nap eredetéről érdeklődjünk. Meggyes József elmondotta: a világ takarék- pénztárainak képviselőd 1924. október 27-én Milánóban határozták el, hogy évente megrendezik a világfakorékossági napot. A nap és a takarékosság jelentőségéről október 29- én az OTP is az ország valamennyi városában, községében megemlékezik. Természetesen nem az a legfontosabb, hogy a világtakarékossági napon minél több pénzt helyezzünk el a bankban. Sokkal inkább, hogy egész évben, rendszeresen takarékoskodjunk. A takarékosság ésszerű, okos életet jelent. A világ takarékosság napja erre a gondolatra emlékeztet. Ekkor hívnak föl mindenkit, hogy gondosan ossza be pénzét és idejét, ésszerűen használják fel a munkák során ránk bízott anyagot, szerszámot. A takarékosság a szocialista ember tulajdonsága, hiszen a pénzintézetekben elhelyezett összegekkel saját boldogulásán túl társadalmi célok megvalósításához is hozzájárul. A gödöllői járás két takarékpénztári fiókja ünnepi ügyfélszolgálattal köszönti a vi- világtakarékosság napját. Az új betéteseknek ezen a napon ajándékokkal kedveskednek az OTP dolgozói. Érdemes megemlíteni, hogy a gödöllői járásiban a takarékpénztári fiókokban és a postahivatalokban elhelyezett betét ösz- szege 526 millió forint. Különösen örvendetes, hogy az ifjúság is egyre inkább felismeri a takarékosság jelentőségét; jelenleg a járásban kétezer-tizenegy ifjúsági betéten összesen 10 millió forint szerepel. Cs. J. 1 I t