Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Előadás propagandistáknak, TIT-tagoknak es Pártpropagandistáknak TIT-tagoknak tartott előadást tegnap délután Monoron, a járási pártbizottságon P. Sza­bó József, a Magyar Rádió munkatársa, A Kínai Népköz- társaság szerepe a világpoli­tikában címmel. A KIOSZ rendezi Mestervizsga­előkészítő Mestervizsga-előkészítő tan- folyamot indít Monoron a KIOSZ körzeti csoportja. Az érdeklődők a Vörös Hadsereg útja 17. szám alatti székház­ban jelentkezhetnek. Az ácsok és kőművesek Bu­dapesten, a többi szakma mű" velői helyben vehetnek részt a továbbképzésen. Monori Mezőgazdasági Tsz Vasárnap estig befejezik a vetést Közös kukoricabetakarilás a gombaiakkal Keményen dolgoznak ezek­ben a napokban a Monori Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet földjein is. Még a hajnali zord idő sem gátolja a közös gazdaság dolgozóit a munkában. Napközben, sze­rencsére, a hőmérő higany­szála a tízest is eléri, követ­kezésképp elmondhatjuk, ked­vez az idő valamennyi őszi tennivalónak. A 200 hektár rozsot már korábban elvetet­ték, most a kenyérgabona ve­tése közeledik a finishez. Még 100 hektáron kell elvet­ni a magot, a tervek szerint vasárnap estig végeznek vele. Befejeződött a 68 hektáros nagyüzemi szőlő betakarítása is. Az átlagtermés 120 mázsa, hektáronként. A szőlőt kü­lönféle borfeldolgozó gazda­ságoknak adják el. Mendei bravúr Gyomrán Döntetlen az Úri—Dili rangadó A járási labdarúgó-bajnokság eredményei A járási labdarúgó-bajnok­ság őszi hajrájához érkeztünk. Két fordulóval a befejezés előtt, Üllő és Vecsés holtver­senyben vezeti a mezőnyt. Hogy ki lesz az őszi első, az éppen a következő vasárnapi fordulóban tisztázódhat, ugyanis a két csapat egymás ellen játszik. Kevesen gondoltak arra is, hogy az idén jól szereplő Me-ri­de otthonában fekteti kétváll- ra a gyömröieket. A legnagyobb érdeklődés az Űri—Üllő rangadót kísérte. A lelkes hazaiak csak balszeren­csés körülmények között vesz­tettek pontot az éllovassal szemben. A többi találkozón általában a papírforma érvé­nyesült. Az ifjúsági bajnokságban biztosan vezet Üllő, a nemrég még élen álló gyömröiek a 6. helyre estek vissza. Űri—üllő 3:2 (0:1) Űri, 500 néző: Vezette: Dézsy. Remek mérkőzést láthatott a szépszámú közönség. Az első félidőben a vendégek irá­nyították a játékot, s egygólos vezetésre tettek szert. Szünet után a hazaiak, hatalmas lel­kesedéssel, Brecsok és Nagy góljaival a maguk javára for­dították az eredményt. Mar­inán úgy tűnt, hogy Űri győz­tesen vonul le a pályáról, ami­kor ll-oshez jutott* Üllő a 89. percben. A büntetőt értékesí­tették, így született meg az igazságosnak mondható 2:2-es eredmény. Mende—Gyömrő 3:2 (3:2) Gyömrő, 300 néző. Vezette: P. Tóth. Szépen előkészített pályán, nagy iramban indult a mérkő­zés. A vendégek már a 11. percben vezetést szereztek, Méhes révén. Gyömrő 10 perc­cel később egyenlített. Gudrát Tóth J. a 16-oson belül fel­lökte. Vitathatatlan 11-es! A büntetőt Greznár biztosan ér­tékesítette. A hazaiak feltűnően ener- váltan, lélek nélkül játszottak, s ezt ki is használták a men- doiek: Fitos és Dvsek hibájá­ból. Méhes és Tóth révén, újabb két gólt rúgtak. Rádi a 36. percben szabadrúgásból szépített. Szünet után szinte egy kapura játszott Gyömrő. de mégsem tudtak egyenlí­teni. Közepes színvonal, nagy iram, megérdemelt mendei győzelem, kitűnő játékvezetés — ísv summázható ennek a találkozónak a krónikája. A fceües mendei csaoat dicséretet érdemel, lelkes, csupaszív já­tékáért. A gyömröiek közül senkit sem lehet kiemelni. Vecsés—Monor II. 6:0 (6:0) Vecsés, 100 néző. Biztos győzelem, a hazaiak még legalább tíz helyzetet hagytak kihasználatlanul. Maglód—Ecser 3:1 Maglód. 200 néző. Füleki (2) és Kemecsei gól­jaival győzött a hazai csa­pat. Nyáregyháza—Vasad 4:0 Csak a győzelem aránya volt kérdéses ezen a találkozón. a bajnokság Állasa: X. Üllő 9 6 2 1 31-10 14 2. Vecsés 8 6 2 — 26- 7 14 3. Men de 8 5 2 1 27-12 12 4. Ürl 8 4 3 1 18- 7 11 5. Gyömrő 7 3 2 2 9-11 8 6. Nyáregyháza 8 3 14 18-18 7 7. Péteri 7 2 2 3 12-12 6 8. Ecser 7 13 3 14-15 5 9. Mágiád 7 2 14 12-13 5 10. Vasad 8 — 2 6 9-33 2 11. Monor n. 9 — 2 7 6-47 2 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK Gyömrő—Mende 0:4, Nyár­egyháza—Vasad 2:1, Vecsés— Monor II. 2:3, Űri—Üllő 0:1, Maglód II.—Ecser 1:4. A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Üllő 8 6 2 — 27-11 14 2. Monor H. 9 4 3 2 14- 9 11 3. Mende 7 5 — 2 20- 7 10 II. OSZTÁLYÚ EREDMÉ­NYEK : Maglód II.—Gyömrő II. 4:1, Sülysáp II.—Vecsés II. 4:1, Gomba—Üllő II. 2:1. AZ ÉLCSOPORT ALLASA: 1. Sülysáp H. 7 4 2 1 28- 7 10 2. Gomba 7 3 4 — 17-13 10 3. Maglód II. 7 3 2 2 16-14 8 A VASÁRNAPI FORDULÓ PÁROSÍTÁSA: Üllő—Vecsés, Ecser—Űri (zárt kapuk mö­gött!), Vasad—Gyömrő, Mende Maglód, Nyáregyháza—Péteri. II. OSZTÁLY: Gyömrő II.— Sülysáp II., Gomba—Maglód M., Vecsés II.—Üllő II. Gér József A burgonya felszedése szin­tén a végéhez közeledik. Még egy heti munka van hátra a 187 hektáros területen. Az át­lagtermés-kilátások kedve­zőek, 150—160 mázsát remél­nek hektáronként. Összesen 300 vagon burgonyára számí­tanak, ebből 80 vagonnal a MÉK-nek szállítanak, a többit saját üzemükben dolgozzák fel, félkész termékké. A kukorica 600 hektáron vár betakarításra. A kései érés miatt, igazán csak ezen a héten tudtak nekilódulni a gépek. Hogy időben és jó mi­nőségben, biztos helyre ke­rüljön a termés, együttműkö­dési szerződést kötöttek a szomszédos gombai Fóy And­rás Tsz-szel. A szerződés ér­telmében, együtt takarítják be a tengerit, s a szárítást is közösen végzik el. A tervek szerint, novem­ber 20-ig befejeződik Gombán és Monoron is a kukorica törése. A monori tsz 130 vagon ter­mést a Monori Állami Gaz­daságnak ad el, amelyet a csévharaszti kuikorioafeldol- gozóba szállítanak majd fo­lyamatosan, a szárítás után. G. J. Nyáregyháza Szüreti felvonulás Bár a szüret a végéhez kö­zeledik, nem fejeződött be a mulatságok időszaka. Október 31-én Nyáregyházán lesz ha­gyományokat idéző szüreti fel­vonulás, este pedig bál. MŰSOR MOZIK Monor: Az ötödik pecsét. Pilis: Csak semmi szexet, ké­rem, angolok vagyunk. Ve­csés: Olcsó regény. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 15-től 16 óráig: az irodalmi színpad próbája. Gyomron, 15-tőd: Az ezüstfu­rulya (az Állami Bábszínház bemutatója), 18.30-tól: isme­retterjesztő előadás, Rólad van szó címmel, előadó dr. Halak László pszichológus. Mendén, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19-től 20-ig: az irodalmi szakkör összejö­vetele. Monori-erdőn, 14-től: a bábcsoport foglalkozása. Pé­teriben, 18-tól 20-ig: a hon­ismereti szakkör, 18-tól 22-ig: a magnós klub összejövetele, hangstúdió. A P.F S T - Ml G Y £ I H .1 R l A P K.Ü L ON KI AD XVIII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1976. OKTÓBER 29., PÉNTEK Diákparlamení a gimnáziumban Erősödött az iskolai demokratizmus Azonnali választ kaptak a legtöbb kérdésre Néhány ifjúsági parla­mentet végighallgatva, egy­re nehezebb helyzetbe kerül az események kró­nikása. A széksorok közt, a helyi fiatalok gyűrűjében ugyanis gyakran kell azt tapasztalnia, hogy míg a felszólalók, illetve a vá­laszadók hangosan, min­denki előtt mondják el véleményüket, akadnak, akik suttogva kommentál­ják, kiegészítik az elhang­zottakat. Sokan csupán jópofáskodva élce- lődnek, természetesen a beszélő rovására, mások azonban épp a legteljesebb nyilvánosság elé tartozó kérdésekről tanácskoznak — egymásközt. Ha ilyesmit tapasztalunk, feltesszük a kérdést: vajon ezek a fia­talok nem szokták meg, nem kívánják vagy nem tudják demokratikus jogai­kat gyakorolni? ★ A Monori József Attila Gimnázium és Szakközépis­kola diákparlamentjén részt í vevő 14—18 év közötti fiatalok nemcsak a mozi nézőterét, hanem előcsarnokát is meg­töltötték. Várható volt, hogy a nagy létszám, az életkor, az iskolai légkör speciális prob­lémái adnak témát a hozzá­szólóknak. Szentgyörgyvári István, az iskola új igazgatója, eleve úgy állította össze beszámoló­ját, hogy minél több kérdésre tudjon válaszolni. — Az előzetesen beérkezett kérdések között gyakran sze­repelt, hogy vajon a nemré­gen kinevezett igazgató miért nem mutatkozott be a tanuló- ifjúság előtt? — mondta tájé­koztatója elején. — Egyszerű a válaszom. Mert nem szere­tem a bevezetőket. A mi kö­zös munkánk eredményessé-' ge máson múlik majd. Nem beszélnünk kell, hanem dol­goznunk. A Monori József Attila Gimnázium és Szakközép­iskola már nagyon regen ad helyet különböző ok­tatáspolitikai kísérletek­nek, új módszerek beve­zetésének. Nem csoda tehát, hogy több a gondja, mint más iskoláknak. Ennek ellenére nagyon sokat tettek az MSZMP KB oktatás- politikai határozatának meg­valósításáért. Erősödött az is­kolai demokratizmus, és erő­södésével párhuzamosan, ter­mészetesen nőtt a diákok kép­viselőinek felelőssége. Az eredményesség egyéb­ként tükröződött az igazgató beszámolójában és a hozzászó­lásokban is. A legutóbbi diák- parlamenten felvetett problé­mák nagy többsége megoldó­dott, néhány kérdésben vi­szont csak a diákközösség akarata hozhat változást. Az eredményesség egyéb­ként tükröződött az igazgató beszámolójában és a hozzászó­lásokban is. A legutóbbi diák- . parlamenten felvetett prob­lémák nagy többsége megol­dódott, néhány kérdésben viszont csak a diákközösség akarata hozhat változást. Az egyik hozzászóló: Fórizs István, a IV/A osztály diákja Péter László felvételei A hozzászólások többségére azonnal válaszolt az iskola igazgatója, egy kérdést azon­ban a felsőbb szintű parla­menten részt vevő küldöttek feladata lesz továbbítani: az egyik negyedikes diák azt ja­vasolta, hogy válasszák ketté az érettsé­gin a magyar nyelvet és az irodalmat, vagy pedig nyelvtani feladat­lapokkal kapjanak lehetőséget a javításra azok az érettségi­zők, akiknek a helyesírás gyengébb oldaluk, mint az irodalom. A diákparlament végül négy küldöttet választott meg, Winkler Erika, Romházi Júlia, Erdei Krisztina és Nyikos Ka­talin személyében. (—ki) vezett szocialista bizottságot, melynek feladata a szegény, rossz körülmények közt élő családok, emberek segítése, se­gélyezése volt. A bizottság el­nöke Szűcs Ferenc kommunis­ta iparos lett. Tevékenysége azonban a tiltakozásig terjed­hetett, mert határozati és dön­tési joggal a község jómódú polgárai rendelkeztek, akik a bizottság tagjai voltak. Köztük volt Fehér János pápai prelá- tus. továbbá több pap, orvos és két jómódú kisgazda. Szűcs Ferenc kivételével, egyetér­tettek abban, hogy a helyi jó­módú gazdák, értelmiségiek önös érdekeit képviseljék. Pél­dául Szűcs Ferenc visszaemlé­kezésében leírja, hogy 1943. november 14-én a község ve­zetőitől értesítést kapott a bi­zottság összehívására: felada­tuk 1600 pár cipő szétosztása a rászorult szegény emberek­nek. Szűcs Ferenc javasolta, hogy először a bejáró dolgozók és a gazdasági cselédek kapja­nak cipőt. Javaslatában el­mondta, hogy „novemberben a bejáró dolgozók mezítláb mennek a vonathoz, mezítláb őriz a gazda jószágát a cseléd a deres füvön.” Javaslatát nem fogadták el, az elosztásban a bizottság töb­bi tagja végül is előnyben ré­szesítette katonatisztek és más értelmiségiek, valamint a köz­ségházán dolgozó emberek családjait. Szűcs Ferenc továbbra sem értett egyet az elosztással, s a fenyegetések ellenére sem írta alá a jegyzőkönyvet. Pár hét múlva csendőr ment a lakásá­ra, aki felszólította, vegye a kabátját, mert be kell vonul­nia katonának. Törő István (Folytatjuk) A 'magyarországi politikai életben a harmincas évek vé­ge felé egyre jobban érződött a jobbratolódás, a fasizmus erősödése, ami kihatott a munkásmozgalomra is. Egyre nehezebb volt szervezeti éle­tet élni, a vecsési munkásott­hont és környékét besúgók, árulók lepték el. Ilyen körül­mények között született meg 1937 márciusában a magyar- országi vas- és fémmunkások vecsési csoportjában az a gon­dolat, hogy székhelyüket áthe­lyezzék Ganz-kertvárosba. Tervük végrehajtásához a mo­nori járás főszolgabírójától en­gedélyt kértek. A főszolgabíró a kérést elutasította, azzal az indokkal, hogy a „jelenlegi csoportszékhely Vecsés község központjában fekszik, az érde­keltek azt könnyebben megkö­zelíthetik, mint a községtől öt kilométerre fekvő kertváros­ban levőt. Egyébként rendé­szeti szempontból is aggályos a helyiségnek a Ganz-telepre leendő kihelyezése, s szüksé­ges, hogy a csoport a község belterületén, annak központ­jában működjék”. ★ Természetes, hogy sem a he­lyi csoport, sem pedig a vasas­szövetség vezetői nem nyugod­tak bele az elutasításba, s több alkalommal is fellebbezéssel i éltek. Amikor a vármegye al- I ispáni hivatal is elutasította kérelmüket, a belügyminisz­terhez nyújtottak be felülvizs­gálati kérelmet. Az ügy még két évig húzó­dott, s végül a belügyminisz­ter, 1939. évi 103.348. számú rendeletével, a csoportot fel­oszlatta, a Munkásotthon csak mint befizetőhely működhe­tett. A harmincas évek végén több elvtársat rendőrségi meg­figyelés alá helyeztek. így ke­rült 1938. július 28-tól, Geiger Jakab, a szociáldemokrata párt Ganz-kertvárosi titkára is rendőri felügyelet alá. Bár a szociáldemokrata párt fel­sőbb vezetői szót emeltek azért, hogy szüntessék meg a rendőri felügyeletet, az ered­ménye az lett, hogy a felügye­letet még jobban megszigorí­tották. Ilyen körülmények között, üldözések közepette került sor az 1939-es községi képviselő- testületi választásokra. Az ak­kori választásokon a baloldalt a szociáldemokrata párt kép­viselte. A decemberben lezaj­lott választásokra a párt ide­jében készült, s több helyen kidolgozták a polgárok és munkások blokkjának javasla­tát, a választás eredménye azonban az akkori terror ha­tását tükrözte. A községi képviselőtestületi tagválasztás eredményeiről a monori járás főszol elbírója a főispánnak címzett politikai helyzetjelentésében a követ­kezőket írja: „Vecsés község­ben is nagyszerű eredményt mutatott a választás, ameny- nyiben a megválasztott 10 képviselőtestületi tag közül 8 a MÉP-hez tartozik és csak egy képviselőtestületi tag ke­rült be a baloldal részéről.” ★ A Ganz-kertvárosi körzet­ben Geiger Jakabra adták a szavazatok 71 százalékát. A választás megtörténte után a választási elnök kijelentette, hogy Geiger Jakab politikai jogai fel vannak függesztve, ezért a jobboldali képviselőt tekinti megválasztottnak. Mi lehetett ezután Geiger Jakab sorsa? Néhány hónap múlva, 1940. április 29-én in­ternálták, toloncházba vitték. Hasonló sorsra jutottak mind­azok. akik a mozgalmi mun­kát tovább folytatták: Weis Ferenc, Hornicsek István és Illés Sándor. A fasiszta üldözés könyörte­len volt és nem ismert határt. 1942-ben a vecsési jegyző már odáig is elment, hogy azokat is üldözte, akik a Népszavát já­ratták. A sok vecsési munkás önszorgalmából létrehozott Munkásotthont a nyilasok bi­torolták, abban folyt a leven­teoktatás is. ★ A háború vége felé a köz­ségben létrehozták az úgyne­Polgári védelmi vetélkedő Három szakaszt avatnak A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évfordu­lója tiszteletére, hagyományo­san, az idén is megrendezi az iskolások polgári védelmi ve­télkedőjét a járási hivatal művelődésügyi osztálya és a járási polgári védelmi pa­rancsnokság. A versenyen a vecsési és a maglódi 1. számú, a monori Ady és Kossuth is­kolák csapatai vesznek részt. Ez alkalomból avatják fel járásunk három iskolájának polgári védelmi szakaszát. A felavatott szakaszok megkap­ják a járási polgári védelmi parancsnokság vörös selyem­zászlóját. A vecsési 1. számú iskola, mely már korábban elnyerte a megtisztelő címet, látja ven­dégül diáktársait a november 6-án, 9 órakor kezdődő vetél­kedőn, a Ferihegy Tsz műve- i lődésd termében, í (P) Az új igazgató első nyilvános bemutatkozása A járás munkásmozgalmának történetéből (16.) Emlékek és dokumentumok Vecsés — a századfordulótól a felszabadulásig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents