Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
1976. OKTÓBER. 26., KEDD “^/úkíím Befejeződött a hadgyakorlat Október 24-én befejeződött a magyar néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt törzseinek és csapatainak a kiképzési terveknek megfelelően tartott őszi közös hadgyakorlata. KGST-tanácskozás az ergonómiáról Hétfőn, a Budapest Szállóban megkezdődött az európai KGST-országok szakembereinek tanácskozása az ergonó-. miai normálé és követelmények tudományos alapjainak kidolgozásáról. Ennek előzménye, hogy a KGST keretében hét szocialista ország — köztük hazánk — képviselői 1974 decemberében egyezményt írtak alá az említett közös munkáról. Az egyezmény alapján széles körű tudományos kutatási programot dolgoztak ki.. Az ergonómiai normák tudományos kérdéseivel foglalkozó most ülésező tudományos-műszaki tanács egész sor témát megvitat, s javasatait az ergonómiai KGST-együtfcmű- ködés legmagasabb fóruma, a meghatalmazottait tanácsa szerdán ugyancsak Budapesten összeülő értekezlete elé terjeszti. Számottevő eredményeket hozott a szocialista mimkaverseny A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A SZOT elnöksége hétfői ülésén a vasas-, illetve a textilesszakszervezet jelentése alapján megvitatta a két ágazat idei gazdasági feladatainak várható teljesítését. Megállapította, hogy a kohó- és gépiparban a fontosabb gazdasági mutatók gazdaság- politikai céljaikkal összhangban alakulnak. A gépipar termelése több mint 6. a kohászaté 2—3 százalékkal növekszik, vagyis a népgazdasági tervben számított szinten mozog. A termelést teljes egészében a termelékenység javításával növelik, ami örvendetes. A gépipar budapesti vállalatainál foglalkoztatott dolgozók létszáma csaknem 3 százalékkal csökkent. Korántsem ilyen örvendetes azonban, hogy különösen a nehéz fizikai munkát igénylő üzemekben a kelleténél nagyobb mértékben morzsolódik le a létszám, Mind kevesebb az öntő. a kovács, az öntödei formázó, s _ nehezen jutnak munkaerőhöz a több műszakban dolgozó forgácsolóüzemek is. A gépiparban a szocialista export dinamikusan fejlődik, a tőkés export fokozása azonban további erőfeszítéseket igényel, jóllehet ezen a területen is jobb eredménvt értek el az év eddigi szakaszában, mint tavaly ilyenkor. Mindent egybevetve, a szocialista munkaverseny a kohó- és gépipar- ban számottevő eredményeket hozott. A textiliparban a tervek teljesítésében elmaradás tapasztalható. Az elnökség sürgős feladatnak tartja, hogy minden feltételt biztosítsanak a tervek végrehajtásához. Meg kell például teremteni az üzem- és munkaszervezés javításának feltételeit, gyorsítani kell a szakmunkásképzést és továbbképzést, hogy az jobban megfeleljen a rekonstrukció követelményeinek. A SZOT elnökségének véleménye szerint felsőbb szervek támogatása is szükséges ahhoz, hogy a textilipar úrrá legyen a nehézségeken. Elmondanám a kongresszuson... Néhány módosít« intézkedést várunk A TAKARÉKSZÖVETKEZETI ÁGAZAT egyik képviselője az OFT-ben Sörös Mi- hályné, a kiskunlacházi takarékszövetkezet elnöke. Most a SZÖVOSZ Vili. kongresszusára készül. Így beszélt a takarékszövetkezeteket foglalkoztató gondokról: — A mozgalom további finomításra, módosításra vár — mondotta. — Ezek egyike éppen a mozgalmi jelleg elmélyítése, a helyi választott vezető testületek hatáskörének továbbfejlesztése. Nekünk a 4 kirendeltséghez kapcsolódóan 4 helyi intéző bizottságunk van, 8 községre kiterjedő működési körzetünkben. Korábban már megkapták a kölcsön- fplyósítás elbírálásának jogát, azonban a tagfelvétel még mindig az igazgatóság hatáskörében maradt. Ez kissé fonák helyzetet teremt, hiszen az intéző bizottságok ismerik a legjobban a helybelieket, nem a központi testület, tehát észszerűbb decentralizálni a tag- felvételi jogkört is. — Mozgalmunk jelentős vívmánya a VII. kongresszus óta eltelt időben a területi elhatárolás adminisztratív korlátainak feloldása. Nem tartom azonban szerencsésnek, sem hasznosnak a helyette bevezetett pénzügyi korlátozást, a részjegy-kategóriákat, hiszen egyik takarékszövetkezet sem kezdeményez olyan területbővítést, amely a gazdasági egyensúlyt veszélyeztetheti. Ezt minden igazgatóság el tudja bírálni önállóan is. Nekünk például ahhoz, hogy két évvel ezelőtt Ráckevét, a járási székhelyet bevonhattuk a pénzintézeti szolgáltatásba, a meglevő 600 ezer forintnyi részjegyalapunkat ki kellett egészítenünk 1 millió forintra, majd további 120 ezer forintot kel - lett részjegyként összegyűjtenünk Ráckevén a leendő tagoktól. Az ilyen mértékű követelmény nincs arányban azzal a közhasznú tevékenységgel, amit a takarékszövetkezet jelent a lakosság és a népgazdaság számára. A mostani. VIII. kongresszus remélhetőleg ezt a gondunkat is megvitatja. — Működési körzetünk lé- lekszáma 100 híján 30 ezer. Nyolcezer ember tagja a takarékszövetkezetnek, az elhelyezett betét összege megközelíti a 63 millió forintot. Betétet természetesen nemcsak a tagok helyezhetnek el. Mi a kongresszusi akcióprogram keretében és a világtakarékossági nap tiszteletére elhatároztuk, hogy minden betéttel rendelkező lakost beszervezünk tagjaink sorába. Ez mintegy 2 ezer újabb személv bevonását jelenti a mozgalomba. Hátrányos azonban, s éüD a fiatalok iránti orientációnkat akadályozza, hogy a szabályozás értelmében a falca rékszövetkezet nem foglalkozhat ifjúsági betétek kezelésével, sőt, még iskolai takarékbélyeg forgalmazásával sem. — A takarékszövetkezeti kölcsönszolgáltatásban általában fontosnak tartom a szövetkezeti jellegből eredő lehetőségek kiaknázását, alkalmazását. Igazgatóságunk ebből indult ki, amikor egyrészt a fiatal házasoknak, másrészt a 3, vagy ennél több gyermekes családok számára 2 százalékos kedvezménnyel ad építési kölcsönt. Ügy hiszem, hogy az ilyen és hasonló szemlélet az egész mozgalmat vonzóvá teheti. T. Á. L. Országos tanácskozás a pedagógus továbbképzésről A pedagógusok továbbképzésének lépést kell tartania az iskolai élet, az oktatás-nevelés korszerűsödésével, egyre színesedő és változó formáival — hangoztatták a vezető közoktatási szakemberek, valamint a pedagógustovább- kópző intézetek képviselőinek hétfőn Nyíregyházán megkezdődött országos tanácskozásán. A megnyitón — amelyen részt vett Orbán Sándomé, a Pedagógusok Szakszervezete Központi vezetőségének titkára is — az első előadás a pedagógusok továbbképzésének Sza- bolcs-Szatmár megyei modelljét' ism'éüf étté. Ez 'száktantárgyakra és nevelőkre lebontva egy évtizedre előre meghatározza a pedagógusok számára ajánlott továbbképzési formákat és teendőket. Kinek jó a túlóra? A kérdésre — hogy leinek jó a túlóra? — voltaképpen akként kell válaszolni, hogy senkinek és mindenkinek. Nem jó, mert ugyan ki szeret napi 10—12 órákat dolgozni, egész napját a munkahelyen tölteni, holífáradtan hazamenni, valamicskét aludni és másnap újrakezdeni, és nem jó, mert ugyan hol nem számolnának az ilyenkor alaposan megnövekedőit bérköltségekkel, a romló minőséggel és a rohammunka megannyi elkerülhetetlen következményével? De ugyanakkor jó dolog ez a „túlóratalálmány”, mert alaposan megnövelhető a havi bér, mert segítségével — ha akárhogy is — teljesíthető a negyedévi terv, mehet a jelentés, dugig telhetnek a raktáraik ... Egyszóval, ha nincs más mód, megteszi ez a tűzoltómódszer is. A munkások megszokták Soha senki nem vizsgálta, hogy a jó és rossz következmények közüli ki, mikor és miért részesít előnyben bizonyos motívumokat. Valószínűsíthető csak, hogy a vállalatok csupán kényszerből folyamodnak a túlóráztatáshoz; egyetlen tervperiódus elején sem azzal a felkiáltással látnak munkához, hogy „ha nem sikerül időre befejezni a dolgunkat, akkor majd túlórázta- tunk”. Azt azonban már konkrét szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások jó része előszeretettel dönt a túlórázás mellett, sőt adott esetben, bizonyos eszközökkel, módszereikkel ki is kényszeríthetik a túlórázást. Nem szabad ezen csodálkozni. Hosszú évek alatt megszokták, hogy — mert hol van munka, hol nincs — bizonyos időszakokban, a .túlórák révén alaposan megnövelhető a kereset összege. E két tényező — tudniillik, a termelés szervezetlensége és a munkások alkalmankénti „túlórázás! ....kedve”., . együttes ha tásaként, értékelhető csak a túlórahelyzet mindenkori alakulása. Mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni: a helyzet évek óta nem változik, sőt romlik. Idézhetném most a legújabb túlórastatisztikákat, ám hadd közelítsem a témát ezúttal más oldalról. A szakembereknek 1968 táján az volt a feltevése, hogy a naptári időszakhoz igazodó tervelszámoltatás feloldása, a termelők versenyének kialakulása, a szakszervezetek érdekvédelmének növekedése, és a nyereségérdekeltség olyan feltételeket teremt majd, amelyek eleve egyenletesebb, tehát „túlóramentesebb” termelésre ösztönzik a munkahelyeket. Árulkodnak a tények Nézzük a legújabb tényeket. A gépipari ágazatok termelési kilengései tavaly erősödtek a korábbi — és joggal bírálható — helyzethez képest. A negyedévek elején mélyen a 100 százalékon aluli teljesítmények, a negyedévek és különösen az év végén 130— 140 százalékot is meghaladó teljesítmények — túlórákkal! Vegyipar: (ami már csak azért is érdekes, mert még a laikus ember is akként vélekedik, hogy ahol automata gépek diktálják a termelés ütemét, ott bizony a termelőmunkának folyamatosnak kell lennie.) Nos, úgy látszik, az automatizálás, a termelési folyamatok magas szintű, automatikus folyamatszabályozása sem segít alapvetően a rohammunkán, mert a vegyipar termelésének egyenletessége, tavaly, még az ipari átlagnál is rosz- szabb volt. Lényegében hasonló volt a helyzet az egész nehéziparban, és csak a könnyűiparról mondható el, hogy valamelyest javult a termelés ütemessége. A lázgörbe háttere A termelési ütemtelenség, a rohammunka, vagy ahogy szakmai zsargonnal fogalmazzák, az „ipari lázgörbe” mindig aránytalan .munkaidp-felr használást,, . vagyis. > túlórázást feltételez. S .tegyük fel ismét a kérdést: leinek jó az ütemtelenség, a túlórában, a rohammunkával teljesített havi, vagy negyedéves termelési program? A munkásnak, aki a túlóra- pótlékkal megfejelt bért kapja? Anyagilag valóban megéri, de csak abban a néhány hétben, amikor túlórázik, és ezért pótlékot kap, ám mit fizet ezért ? Szabad időt, pihenőidőt, és nem is keveset. Ha ez a túlórapótlókkal megfejelt jövedelem, egyenletes termelés esetén egyenletesen oszlana meg, féléves vagy éves átlagban a munkás sem vesztene semmit. Vajon kiszámolta-e ezt már valaki? A munkahely számára a túlóráztatás egyértelmű kényszerintézkedés. Olyan kényszerintézkedés, aminek csak és kizárólag negatív hatásai vannak. Ezek egy részét a bevezetőben már említettem, de hadd egészítsem ki: növekednek a készletek, emelkednek a kötbérek, lassul a forgóeszközök forgási sebessége, emelkednek a bértételek, a bérköltségek, ennek megfelelően csökkennek a béremelési lehetőségek, s mert ezek csökkennek, a munkások könnyen jutnak arra az álláspontra, hogy — a jövedelemnövelés reményében — „túlórakényszerbe” hozzák magukat, tehát... Kitörés a körből ... tehát ördögi kör ez, amire végül is mindenki ráfizet. A megoldás? Sokan és sokszor leírták, elmondták már: a termelőmunka jobb, racionálisabb megszervezése, a folyamatos munka elemei feltételeinek biztosítása. Az efféle gondok enyhülését, vagy éppen megszűnését nem lehet valamiféle általános hatású, közgazdasági csodaszertől várni. Tudatos és koncentrált szervezőmunkára van — illetve: lenne szükség, no és arra, hogy az üzem- és munkaszervezés világszerte alkalmazott módszereit és ezek adaptálási kísérleteit itthon ne gyanakvással fogadják. E módszerek megismerésével, következetes alkalmazásával lehet csak lépésről lépésre megvalósítani, Hogy'csillapuljon az ipari lázgörbe. hogy kevesebb legyen a túlóra, s hogy ez az állapot mindenkinek — úgymond — „jó üzlet” legyen. Vértes Csaba De nehéz az iskolatáska... Szocialista brigád az árammérőgyárban Ha adddig nan tudtam volna, hogy a Ganz gödöllői árammérőgyára alaposan kinőtte ruháját, most aztán megtanulhatnám, amint oldalazva saaszázunik, Soós Margit programozóval a Dobó Katalinról elnevezett nőd szocialista brigád munkahelye, az X. szereidé félé. A szerelde hosszában két futószalag halad, két oldalán lányok, asszonyok teszik a dolgukat Elszaladt az első évtized Szlifka Mihályné brigádve- zietőval beszélgetek. — Mikor alakult a brigád? — Éppen tíz éve, 1966-ban határozta el az I-es szerelde 13 meósa, hogy versenybe kezd a szocialista brigád címért. Azóta a tagság szinte teljesen kicserélődött. de a brigád mégis fennmaradt. — Hová lettek az alapító tagok? — Egy részük nyugdíjba ment, másokat kiemeltek, áthelyeztek, és volt olyan is, aki kilépett, mert másutt többet keres. — A brigádban mennyi az átlagkereset? — A műhelyátlag 2000 körül van havonta. A szakmunkások 400-za.l keresneit többet, és körülbelül ennyit lehet elérni havonta túlórával is. — Ügy tudom, a brigád tagjai valamennyien kisgyermekes anyák, akik — épp ezért állandóan délelőttös műszakban dolgoznak. Feltételezem tehát, hogy túlórát sem tudnak vállalni ? ... A kis irodát majd szétveti a hangzavar: az asszonyok kórusban nevetnek: — Vállalni?! Szólnak, hogy maradjunk itt túlórázni — és ’-'sz. Ké1 emelettel feljebb, a pártható. — Mi történik a javítható sete jttel? — Általában „visszaküldik a feladónak”, a brigádunk azonban — a többi meós szocialista brigádhoz hasonlóan — válhaladó.nak laita, hogy az apróbb hibákat nem nevezhető — hagyományt maga javítja ki, emiatt nem őrzik ezután is? — Szó sincs róla! — tiltakohagyományokkal, amikor nem a Vállalaton belül is nagyon küld vissza készüléket a termelő üzemekbe. — Ezzel eljutottunk a hármas követélmény első pontjához: szocialista módon dolgozni. Hogy állunk ezzel? Soós Margit ugyan hivataüzemrészekre, hanem a kifizet- losan már nem versen jdel el ős, hetö pénzkeretet. Azt pedig de társadalmi munkában még nem lépheti túl senki! mindig ő foglalkozik a mun— És mi a véleménye a gyár kaversennyeL pártvezetésének a bérekről, az — A munkával nincs baj: a _ Az még nem nyújt szak- denld szakmunkásképesítést ké pzettséget, ugye? szerezni? — Nem, ahhoz egyéves mű- Az asszonyok egymás szavaszerész szakmunkálcépzőt kell ba vágnak: fél öt után még végezni. Néhányan meg is tét- bevásárolnak, sötét este, mire ték. hazaérnek: otthon várja őket — S a többiek miért nem? a vacsorafőzés, a kismosás, a Ismét Kráraitzné felel: gyerekkel is kell egy kicsit _ Nekem első osztályos kis- loalalkpzni az ágyba sem bújfiam van, s Aszódról járok hat csak úgy, műszálán JA ’ - ha az esti fomusort lath at jak tanulni? Most történőik meg először, hogy az asszonyak összenéznek, s szemükkel biztatják egymást: felelj te. Berta Nándorné veszi át a szót végül: — Ez a legnehezebb. Szó volt már róla, hagy mindany- nyian kisgyerekeket nevelünk, ki egyet, ki többet, a háztar zö tanfolyamot heti három alkalommal tartják, kettőtől hatig. Utána fél nyolckor indul a . legközelebbi vonat Aszódra, s ki vigyázna addig a gyerekemre? t Családi munkamegosztással tói, ha azt mondom: a vállalat segítsége, az anyagi ösztönzés nem elég, ha nem párosul a házastárs biztatásával, s a családon belüli munkamegosztással? — Azt hiszem, így van. — mondja eltűnődve Kránitz Andrásné. — Az én férjem hivatásos katona, maga is állandóan továbbkéoezi magát, engem is erre ösztönöz. A nyáron fejeztem be levelezőn a — Én Csömörről járok ki, HÉV-vel — fűzi tovább a szót Szlifkáné. — Ha leányfővel középiskolát, erre is férjem nem szereztem volna meg a vett rá. Családi okok miatt gimnáziumi érettésgihez a gép- ugyan halasztást kellett kér- tás is sok munkát ad, nem ipari technikusi végzettséget is, nem, de februárban érettségi- könnyen szánják rá magukat asszonyfejjel, gyerek mellett zem. biztosan nem tudnám megtenKinn. a szalag mellett szorhányféle többet keres, mint a be'v.vAoít ó*y tanácstag. meós. M'g'en 'gyekszik minNyíri Éva I
