Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
4 ’kMAob 1976. OKTOBER 24., VASÁRNAP Születésnapra Pátzay Pál kétszeres Kos- suth-díjas kiváló művész állandó szoborkiállítása szombaton nyílt meg Kapuvárott. A mester sok szállal kötődik a rábaközi városhoz. Kapuváron született, s ott kezdte meg tanulmányait. Az állandó kiállítás anyagát a művész szülővárosának adományozta. A szülőváros az állandó kiállítással köszönti a 80 éves mestert. Hangversenykörút Japánban tett nagy sikerű koncertkörútról érkezett haza Falvai Sándor zongoraművész. Tizenkét koncertet adott a szigetország nagyvárosaiban. Hatszor lépett a tokiói közönség elé, ezenkívül Sapporóban, Osakában és Nagoyában vendégszerepeit. TV FIGYELŐ Csongor és Tünde. z„„, Eva, a televízió egyik legrégibb s egyben legtapasztaltabb rendezője. Munkái mind arról tanúskodnak, hogy készítőjük már pályája kezdetén megértette: a képernyőn is az írói gondolaté, meg a belőle fakadó színészi játéké az elsőbbség; a funkció nélküli látvánnyal jobb csínján bánni. A budapesti művészeti hetek alkalmából sugárzott legújabb rendezése, a Csongor és Tünde talán minden korábbi munkájánál jobb példa arra, miképpen lehet teret adni a nemes szöveget értő és érző színészeknek, akik — ha így hagyják őket játszani — a televízióban is képesek színházi forróságú produkcióra. Zsurzs Éva voltaképpen nem tett mást, minthogy hatni engedte Vörösmarty művét. Megkereste az írott alakokhoz leginkább illő színészeket, s ők aztán életkoruknak, emberi és művészi tapasztalatuknak megfelelően végigélték ezt az immár annyiszor és annyiféleképp értelmezett — félreértelmezett — tündérjátékot. Zsurzs Éva rendezői művészete ott mutatkozott meg igazán, amikor a túlmoderni- zálásnak ellent tudott állni. Ugyanígy volt ez • a televíziós változat látványával is: eltekintve egy-két — szerintünk felesleges — felhőjárástól, a Rajnai András-féle ezeregyéjszakák immár kellőképpen megunt trükkjeitől, csak módjával kaptuk a mesebeli csillogást. Folklórtól a vízilépcsőkig DOKUMENTUMFILM KÉSZÜL A DUNÁRÓL Filmmonográfiát tervez a Dunáról a magyar televízió és az Országos Vízügyi Hivatal. A kilencrészes munka forgatását a tervek szerint a jövő év elején kezdik meg. A sorozat készítőinek elképzeli* e: bemutatni a nyolc országon átfolyó Duna szépségeit, feltárni a vízkincs ésszerű felhasználásának lehetőségeit, felhívni a figyelmet a Duna védelmének közös teendőire. A nyitó adásban képet adnak a Duna-völgye rendkívül változatos földrajzi tájairól, geológiai, éghajlati, hidrológiai adottságairól. A második rész a vízi közlekedésről, a dunai hajó- és áruforgalom fejlődéséről, valamint a dunai hajózás történetéről szól. A harmadik adásban megismerkedhetnek a nézők a Duna—Majna—Rajna csatorna jelentőségével, az építők munkájával, a gépek és a vasbeton századának technikai bravúrjával. összesen 7900 megawatt energia termelésére képes éz a hatalmas folyam. Ebből eddig 3200 megawattot használt fel a nyolc Duna menti állam. Hol és hogyan épültek ezek az erőművek, s hogyan kívánják hasznosítani a ma még elfolyó 60 százalék energiát a Duna mentén lakó népek? Erről szól majd a sorozat negyedik adása. Tény, hogy már az őskor embere is a folyók és tavak partján telepedett le, s ma is ezeken a területeken fejlődik legdinamikusabban a gazdaság. Az ipar és általában a modern élet egyik alapfeltétele a víz. A szennyezett vizek azonban felboríthatják a természet egyensúlyát és önmaga ellen fordíthatják a civilizációt. Az ivóvíz—ipari víz, csatorna- és víztisztítási rendszerek legkorszerűbb nemzetközi példáit vonultatja fel az ötödik adás. A hatodik a Duna és a mezőgazdaság viszonyát tárgyalja az öntözéses növénytermesztés, csatornarendszerek, a halászat fejlődése és a folklór bemutatásával. A hetedik rész az árterületek rendkívül gazdag élővilágával, a nyolcadik a romboló vízzel és az árvízvédelemmel, a befejező rész pedig a pihenést, örömöt adó Dunával foglalkozik. Idegenforgalmi és sportközpontokba köztük a Dunakanyarba —, vízi ünnepekre viszi el a nézőket a képernyő segítségével. Megelevenednek a Duna menti népszokások, a nagy folyó a népek évszázados zene- és képzőművészetében. T. A. L. A jó kiállású, máris szépen beszélő, ideális Csongort, Saf- ranek Károly főiskolai hallgatót, a kedvesen kötekedő, és semmiképp sem anekdotafigurákat játszó Ilma—Balga kettőst, Pécsi Ildikót meg Koncz Gábort, a művészetének legjavát adó Gobbi Hildát (Mirigy), Bessenyei Ferencet (Tudós) és Gáti Józsefet (Kalmár) látva-hallva, csupán egy közreműködő nem volt képes felnőni a többiek teljesítményének magas szintjére: a Tündét nagy igyekezettel, de mégis színtelenül alakító Zsurzs Kati. Kék fény. Még napokkal a Kék fény legutóbbi adása után is meg-megborzong az ember, ha a benne látottakra emlékezik. Nemcsak a budai gyermekgyilkosság ügyére gondolunk, hanem arra a jelenségkörre, amelyet ez a remek műsor oly hatásosan elemezett: a felnőtti gondatlanságra, a tragédiákba fúló nemtörődömségre. A szülő névre méltatlan anyák, apák; dadogó magyarázkodások — megdöbbentő volt ez a néhány képsor... Megnyugtató volt viszont azt hallani, hogy minden más bejelentésnél fontosabb az a jelzés, amelyben gyermek eltűnéséről vagy valami vele kapcsolatos gondról, bajról van szó. A Kék fény legutóbbi adása minden bizonnyal sokat tett azért, hogy az efféle üzenetek megritkuljanak. Akácz László Hogy ne legyen formális A harmadik követelmény Szocialista módon élni, dolgozni, művelődni — nem újkeletű jelszava ez a szocialista brigádmozgalomnak. Pest megye iparában ma már mintegy négyezer brigád hatvanezer munkása vallja magáénak. És évről évre nő a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok száma is. örvendetes ez, mivel közös és rendszeres tevékenységük a feladatok tökéletesebb ellátására, az általános és a szakmai műveltség állandó növeléséire ösztönöz, ugyanakkor kedvezően befolyásolja politikai magatartásukat, mindenkori állásfoglalásukat. Számokban mérhetetlen Számokban nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi új termelési értéket jelent akárcsak egyetlen esztendőben is a szocialista brigádok jobb, értőbb munkája. És az a nagy társadalmi segítség is kifejezhetetlen számokban, amit ezek a brigádok a megye településeinek fejlesztése érdekében nyújtottak: mindez új óvodákban, iskolákban, művelődési intézményekben realizálódott. Szocialista módon élni, dolgozni — e két követelménynek ma már maradéktalanul eleget tesznek a szocialista brigádok. Ahol viszont még sok kívánnivaló van, az a harmadik követelmény, a szocialista művelődés feladatainak teljesítése. Mindenki tudja, aki e kérdéssel foglalkozott, hogy még ma is gyakran formális a szocialista brigádok egy részének kulturális vállalása. Ez nem elsősorban a brigádok hibájául róható fel. Ahhoz, hogy jobban, eredményesebben dolgozzanak, konkrét segítséget kapnak az üzemekben, műhelyekben. A legkülönbözőbb társadalmi munkákhoz, iskolák patronálásához is gyakran kérik közreműködésüket. A legkevesebb támogatást azonban a kulturális Vállalások elkészítéséhez és teljesítéséhez kapták a szocialista brigádok. Ebben jórészt magukra maradtak. Az üzemek vezetői is sokkal elnézőbbek voltak a brigádok kulturális vállalásainak elbírálásánál, BRIGÁDVETÉLKEDŐ 1976|77 Kossuth Művelődési Központ 2700 Cegléd, Kossuth tér 5jc Tel.: 10-199 mint például a termelési eredmények számbavételénél. Nem véletlenül fogalmazódott meg a párt közművelő- dési határozatában, s a napokban elfogadott közművelődési törvényben, hogy a szocialista brigádoknak nagyobb segítséget kell kapniok kulturális vállalásaik elkészítéséhez és azok megvalósításához. A ceglédi példa A megye művelődési intézményei közül a ceglédi Kossuth művelődési központ az elsők között kezdett hozzá e politikailag is nagy fontosságú feladat megoldásához. Tavaly január óta külön előadó foglalkozik az ipari és mező- gazdasági munkásság, illetve parasztság művelődési helyzetének javításával, különös tekintettel a szocialista brigádokra. E cél érdekében első lépésként kapcsolatot teremtettek a nagyobb üzemek szocialista brigádjaival, majd a tájékozódás után meghívták a művelődési központba a tizenöt legnagyobb üzem párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőit, valamint a brigádok versenyfelelőseit a kulturális Igények egyeztetésére. Ezt' követően a művelődési közipont vezetői és munkatársai külön- külön is felkeresték az üzemeket, ahol azt. ismertették: a művelődési központ milyen programokat kínál a szocialista brigádoknak vállalásaik teljesítéséhez. S hogy e feladatuknak maradéktalanul megfelelhessenek, szocialista szerződést kötöttek a város üzemeinek többségével. Ezek az anyagi támogatás tényének megfogalmazásán túl tartalmazzák a gazdasági egységek kulturális igényeit, valamint a művelődési központ vállalá- sadt. Új értékmérő Az eltelt másfél esztendő eredményeire alapozva az idén augusztusban nagyszabású brigádvetélkedőt hirdettek. Hatszáz kollektíva kapott meghívást a fél esztendőn át tartó versengésre. Közülük eddig 121 brigád 1863 tagja vállalta a vetélkedő feltételeit s kezdte meg a pontszerzést a szeptember 10-én kezdődött versenyben. A szabályok értelmében a művelődési központ, a könyvtár és a múzeum rendezvényeinek látogatásáért 5—10 pontot szerezhetnek személyenként a résztvevők. A márciusban sorra kerülő elődöntőkbe azok a brigádok kerülnek, amelyek tagonként elérték a 300—300 pontot. Az április 4-i döntőn pedig a legtöbb pontot elért 15 brigád vesz részt. A verseny meghirdetésekor még senki sem gondolt arra, hogy mekkora érdeklődést vált majd ki. ez a vetélkedő nemcsak a brigádok, hanem általában a ceglédi emberek között. íme néhány — igen örvendetes — eredmény. Az 1975—76-os színházi évadra bérletet bocsátottalt ki, amely nyolc előadás megtekintésére szólt. Akkor 521 bérlet talált gazdára. Most viszont két — nyolc-nyolc előadásra szóló — bérletsorozatot kellett kiadnia a művelődési központnak, mert 1002 bérletvásárló jelentkezett! Ezek közül hat- százan a versenyző brigádok tag jaj! Vagy: még soha nem vett részt ötszáz ember a művelődési központban rendezett kiállítás megnyitóján. Most, októberben ennyien jöttek el Hegyi György mozaikkiállítá- sának megnyitójára, s a tizenkét napig nyitva tartó tárlatot összesen négyezer-ötszázán tekintették meg! Fillérből lesz a forint ’.5%' - á .. MUNKÁK u- ÉS MINDENNAPOK . -ff - .“'V. SV'J’Í ■ '■ t. ■ •!. ;n-;, • i ■ ;r..r • k * f ■■ %’í • ■■ A titkárnő sarkig kitárta az ajtót, hogy benézhessek az elnök irodájába: — Jani bácsi Egerbe ment, a borforgalmi vállalattal tárgyal. — Beíratkozhatom keddre a naptárba? Reggel kilencre itt leszek. Kedden reggel kilenc óra után néhány perccel ismét így fogadott a titkárnő: — Jani bácsi segítség után szaladgál, de azt üzeni, nemsokára visszajön. Tudja, a munkáskéz a szőlőben, pedig sürgető a szüret... Magad, uram... Amíg a dányi Magvető Tsz elnökére, Gádor Jánosra várakoztam, egy másik közös gazdaság esete járt az eszemben. Az is itt van a főváros közelében, csakhogy ott — a szakembereken kívül — egész vezérkar állt az elnök rendelkezésére: üzletkötő, anyagbeszerző, gépkocsivezető, titkárnő, sőt — a feldolgozóüzem termékeinek értékesítéséhez — külön reklámszakember, amolyan menedzser-magyar-mód- ra. meg a jó ég tudná felsorolni mindazokat, akik bérfizetéskor tartották a markukat a szóban forgó téeszben. így ment ez mindaddig, míg bűnvádi eljárás indult az elnök és néhány munkatársa ellen. Az ügy részleteire pontosan már nem emlékszem, ám arra igen, hogy a vádoontok között a pazarló gazdálkodás, a túlzásba vitt revrezentáció és jó pár tétel jogtalan kifizetés is szerepelt. Idáig jutottam gondolatban, amikor autózúgás jelezte, hogy kocsi érkezett. A vólán mellől Gödör János koszolódott kifelé. — Magad, uram, ha szolgád nincs? — mentem elé a folyosón. — Hát ha megéri? — vágott vissza nevetve, majd hozzátette: 60—70 ezer forint megtakarítás évente. Ennyit kellene kifizetni munkabérben, túlórában, jutalomban egy gépkocsi- vezetőnek. — Kérdem: minek, ha nekem is van hivatásos jogosítványom ? — És kocsija? — Azt elnyelte a házépítés, s még nem gyűlt össze a másikra való. — Most épített házat?! , — Másodszor — érti el azt is, amit ki sem mondtam. — Az elsőt átengedtük a fiamék- nak. mi meg felhúztunk egy kisebbet az asszonnyal. Témát váltok: — A múlt héten, amikor először kerestem, Egerben volt, ma reggel Nagytarcsán, Aszódon. Miért az elnök tárgyal mindenkivel? — Mert én érek rá. A főmezőgazdászra szükség van itthon, a párttitkárnak most egyéb dolga van, és különben is: ezért vagyok. Szervezni, irányítani, mindenről tudni, harcolni a közös gazdaság ér,- dekeiért. Tudja, én kétszeresen is megtanultam — saját bőrömön — takarékosan gazdálkodni. Gyermekkoromban a szükség tanított meg rá — nyolcholdas paraszt volt az apám, négy gyerekkel — nyolcévesen már markot szedtem utána az aratáskor. Szorgalmas ember volt, szinte éjjelnappal dolgozott, hogy több jusson a négy gyereknek, de tölünk is sokat követelt. Igaz, adott is: olyan szépen járatott- tartott bennünket, hogy legénykoromban nagygazda lányának akadt meg rajtam a szeme, hozzám is jött feleségül. Árvalány volt, 35 holdat hozott a házasságba. Szinte gyerekek voltunk még, ő 17 éves, én kettővel több, de érett ésszel sem választhattam volna jobb feleséget. Nem ő, hanem a sors tehetett róla, hogy később olyan nehéz időket éltünk meg együtt. Ekkor kellett másodszor megtanulnom, hogy fillérből lesz a forint ... A tagság bizalma A szövetkezés gondolata már néhány évvel a földosztás után felbukkant a dányiak fejében, meg is alakult egy kis termelőszövetkezet, ami később szétoszlott. A nagy átszervezés 1959- ben zajlott le nálunk, akkor már nyolc éve a téesz használta a földemet. Felajánlottam, s magam Pesten lettem segédmunkás. Nem sokáig bírtam, megbetegedtem. A gyomorműtét után nem vállaltam az ingázást, állami tartalékföldet igényeltem. Kaptam is 12 holdat a vácszentlászlói határban, innen 12 kilométerre. Azzal bajlódtam a Magvető Tsz megalakulásáig, 1960. január 6-ig. Az alakuló közgyűlésen a tagság Gádor Jánost választotta a termelőszövetkezet elnökhelyettesének. — Két év után az első elnök ittlhagyott bennünket, s engem szemeltek ki utódának. Nem vállaltam: hogy is tehettem volna hat elemivel, meg azzal a három, ezüstkalászos gazdatanfolyammal, amit fiatal koromban végeztem?! Küldjenek inkább tanulni, kértem a járási vezetőktől. Egyéves tsz-elnökkép- zőre küldtek, Zsámbékpa. A következő évben elnöknek választottak, s 1965. január elsején átvettem a téesz vezetését. Még mindig keveselltem a tudást, beiratkoztam a váci mezőgazdasági technikum gödöllői kihelyezett tagozatára. s 1970-ben leérettségiztem. Csak dolgos kéz legyen! Gódor János szűkszavúan fogalmazott: 1965. január elsején átvettem a téesz vezetését. Később derült ki, hogy a kormányrúddal együtt 2,5 millió forintos alap- és mérleghiányt is átvett. A tagság, meg ő tudja titkát, hogyan csinálták, de az év végén már egyenesben volt a közös gazdaság. Ezt követően három év múlva megbízták az isaszegi Damjanich Tsz vezetésével, ahol az elődje másfél milliós veszteséggel zárta a gazdasági évet. A gyenge minőségű, homokos, erodált földeken akkor hektárban számítva jó, ha 12 mázsa búza termett. Most 22 mázsát arattak hektáronként ... — Keveset aludtam akkoriban, annyi szent. Akármilyen korán keltem, délelőtt lett, mire körbeszalad tarn a két község határát, közben két ciklusra országgyűlési képviselőnek választott a körzet lakossága. Ugyanerre az időre esett a technikum is, az érettségi felkészülésre kizárólag az alvásból tudtam ellopni egy kevés időt A java pedig még ezután következett: 1975 januárjában, amikor a kákái Kossuth Tsz is beolvadt a dányi Magvetőbe. A hozomány — mi is lett volna egyéb: — 2,5 millió forintos mérleg- és alaphiány, 1.5 millió forint értékű takarmányhiány és félmillió forintos adósság! — Mi történt ezután? Gódor János a falra mutat, a bekeretezett oklevélre, amely tanúsítja, hogy a dányi Magvető Tsz szorgalmas tagsága és hozzáértő vezetői az 1975. évi jó munkájukkal elnyerték a Kiváló termelőszövetkezet címet — További tervei? — Gazdaságunk — csaknem 6800 hektáros területével — már elérte azt a nagyságot, amelyen jó eredményéket lehet elérni. Tulajdonképpen most mutathatjuk meg igazán, mit tudunk; a növénytermesztésben az iparszerű termesztéssel, az állattenyésztésben a korszerű tartástechnológiával. Tervünk van, csak munkáskéz, meg egészség legyen megvalósítására. Nyíri Éva És nem csupán a művelődési központ rendezvényei iránt nőtt meg szinte ugrásszerűen a cegLédi emberek érdeklődése. A konzervgyárban 40, a PENOMAH-nál 35, a Mezőgépnél 25, a Vízkutató Intézetnél 20 új olvasó iratkozott be egy hónap alatt az üzemi könyvtárba. És a városi könyvtár is 110 új olvasóval gyarapodott. Vagy: amíg augusztusban 1230 láto- | gatója volt a Kossuth Múzeum. kiállításainak, addig szeptemberben már 3516-an keresték fel az itt bemutatott tárlatokat. Nem véletlenül: egy kiállítás megtekintése 20 pontot ér! Egy hónap alatt Mint említettük, a márciusban s,orra kerülő elődöntőkön azok a brigádok vehetnek részt, amelyeknek minden tagja legalább 300 pontot gyűjtött. Nos, a verseny jelenlegi állása szerint máris van olyan brigád, amely alig több mint egy hónap alatt biztosította részvételét az elődöntőben. A Cipőipari Vállalat műszaki brigádja eddig 2425 pontot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy minden brigád- tagra már most 303 pont jut. S a versenyből még hátra van majd öt hónap! A második helyen jelenleg a Sütőipari Vállalat Május 1. brigádja áll, tagonként szerzett 233 pontjával. És biztos az is, hogy ott lesz az elődöntőben a konzervgyár Zrínyi Ilona II és a Mezőgép Kossuth brigádja is, amelynek tagjai eddig 165, illetve 163 pontot szereztek. Ez, az egész város figyelmét felkeltő brigádvetélkedő jól példázza: tartalmassá tehetők a szocialista brigádok kulturális vállalásai, ha azok összeállításához és teljesítéséhez egyaránt segítséget nyújtanak számukra a közművelődés szakemberei: a népművelőik, a könyvtárosok, a múzeumok dolgozói. Prukner Pál
