Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
1976. OKTÓBER 24., VASÄRNAP 120 milliós beruházás Üj sóderbányát nyit november elején Ócsa határában a Kavicsbánya Vállalat mintegy 120 millió forintos beruházással. A korszerű üzem gépeinek szerelése az utolsó fázisába érkezett. A Dorogi Szénbányák üzemeiben készült szállítószalagok már a helyükön vannak. Az előzetes fúrások azt mutatják, hogy a legvékonyabb sóderréteg 72, a legvastagabb 103 méter. Évente mintegy 260 ezer köbmétert termelnek ki. Ebből a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kecskeméti házgyára 160 ezer köbmétert kap, teljes anyagszükségletét az ócsai bányából elégítik ki. 1 ' KÖZÖS TANÁCSÚ KÖZSÉGEK Az Örkényi példa Koppány György felvétele Csak árában első osztályú Kazán árukapcsolással — Hiányzó szerelvények A nagykátai járási NEB vizsgálata Az építkezéshez pénz kell a költségekre, de építőanyag is, amit olykor a pénznél nehezebb előteremteni. Azt vizsgálta mag tehát, a nagykátai járási népi ellenőrzési bizottság, hogyan elégíti ki az ipar és a keresked elem mennyiségben, minőségben és választékban a lakosság építőanyag-igényét. S egyben azt is, milcéppen készült fel az V. ötéves tervre. Vizsgálata a Pest megyei T-j- zép nagykátai és az ÁFÉSZ tápiószelei, valamint tápiósze- csői építőanyag-telepire. továbbá ugyanebben a három községben á Vas és műszaki szaküzletekre terjedt ki, de a tápíógyörgyei téglagyárrá is. Nem reális a tervezés A három telepnek és boltnak van ugyan ötéves terve, valójában azonban csak egy évre szólóan készítik el, úgy hogy találomra két-ha-t százalékos növekedésre számítanak, de nincs tudomásuk róla, nem is érdeklődnek utána, mennyien és hogyan akarnak az év folyamán építkezni; Tervük eppen ezért, állapítja meg a járási NEB, nem tekinthető reálisnak. Ennek alapján jelzik viszont igényeiket központjaiknak, amelyek azután csaknem valamennyi építőanyagnál kevesebbet hagynak jóvá, sokszor pedig még a jóváhagyott mennyiséget sem szállítják le. Még nagyobb a hiánycikkek száma a szerel- vényárufcnál Kétségtelen, hogy mindez nem a járási, hanem országos jelenség. A vizsgálat egyik megállapítása: villamos vízmelegítőt úgyszólván lehetetlen a járás területén beszerezni. Helyette a nagykereskedelem gáz vízmelegítőt szorgalmaz, csakhogy annak üzemeltetéséhez engedély és gázpalack is szükséges, Mind a kettőt nehéz megszerezni. Ez is, meg a különböző szerelvények hiánya és nem megfelelő választéka hátráltatja, hogy az épületek mielőbb lakhatók legyenek. Hol ez, hol a vilanyszerelési cikk hiányzik. Fürdőszobaberendezésből újabban kielégítő a kínálat, csakhogy a hozzátartozó szerelvényekből már kevésbé. Előfordult, hogy a nagykereskedelem kiskazánt csak bizonyos mennyiségű lapradiátorral együtt volt hajlandó szállítani, viszont a vevők árukapcsolás nélkül szeretnének kazánhoz jutni. Ami nem kell az van Az építőanyagokból, a körzeti ellátási központnak számító nagykátai Tüzáp-telepen, a vizsgálat időpontjában elegendő cserép, pala, cement, mész, különböző betonelem fűrészáru és paci! óburkol ó anyag volt. A jóváhagyott tervben szereplő 3150 darab nyílászáró szerkezetnek alig a fele érkezett meg a telepre ősz kezdetéig, de 356 még eladatlan volt. Ezek főleg a lakosság által nem keresett és alkalmatlannak tartott, úgynevezett egyesített szárnyú ablakok. Hagyományos, redőnyös ablakot akarnak házuikba beépíteni az emberek. Elégedetlenek a darabonként 1334 forintba kerülő műanyagredőnyökkel is. A jobb faredőny, ha van, 1117 forintért kapható. A megrendeléseket a nagykereskedelem sokszor több árucikkből is késedelmesen teljesíti, vagy gyakran a visz- szaigazolás elleniére is kisebb mennyiségben. Az is megtörténik, hogy a rendelést vissza sem igazolja és persze a kívánt árút sem számítja. Egyharmada selejt Az építőanyag-telepek területe kicsiny ahhoz, hogy nagy mennyiségű téglát tárolhassanak. A vevők nagyrészt művi kiszolgálással jutnak hozzá megyei és megyén kívüli termelőüzemekből. A járásban levő tá- piógyöngyei téglagyár a szükségletet nem tudja kielégíteni. Csak ez év első felében a járás területén száz családi ház építési engedélyét adták ki. A gyáraikban közvetlenül vásárolt téglához olcsóbban jut a vevő. Például ezer ikersejt tégla a telepen vásárolva 3600, a gyárban 2640 forint. Mióta a tégla szálításámál bevezették az átlagfuvarozást, a különböző helyekről beszerzett tégla árában nincs lényeges eltérés. Csakhogy a gyárak a .náluk átvett téglát általában első osztályúnak számlázzák, holott gyakran még harmadosztályú minőségnek sem felel meg. A falazáshoz vályogot már nagyon elvétve használnak, elleniben falazóblokkot Igen. A tápiószelei ÁFÉSZ-telelepre a kisbéri téglagyárból érkezett 3100 II. osztályú B 30-as falazóblokkot szabványon alulinak kellett minősíteni és a 6016 forintos ezrenkénti árát 4886 forintra szállították le. A nagykátai Tüzép-telep februárban kapott 1800 falazóblokkból 1200-at volt kénytelen leminősíteni, hatszáz használhatatlant pedig kiselejtezni. Készül a Duna-parti fénypanoráma Még nem teljes Budapesten a Duna-parti fénypanoráma. A tervek készen állnak a hiányok pótlására. Jövőre gyönyörködhetünk Budán a Bem- szobor és a Przemysl-emlék- mű, és Pesten, a Roosevelt téren a Széchenyi-, a Deák- és Eötvös-szobor díszfényeiben. A pesti dunai fénypanoráma része lesz a Vigadó homlokzatának kivilágítása és korszerű, új fényköntösbe öltöztetik a Tudományos Akadémiát. Nemsokára a/ tabáni templom és a Horváth Mihály téri barokk templom építészeti pompáját is megcsodálhatják majd a járókelők az esti órákban. Felszerelik a fényszórókat a Parlament két kisebb kupolájának és tornyainak megvilágítására is. Kivilágítják a Fel- szabadulás téren a közeljövőben felállítandó díszkutat, s fényruhát kap a Kígyó utca és Váci utca torkolatában épülő kis szökőkút is. A járási NEB megállapítása szerint a telepek és a boltok igyekeznek kielégíteni a vásárlókat, de a jelentés említést tesz suttogásokról is, amik — ugyan perrandszarű bizonyíték nélkül csúszópénzekről szólnak. Ezeket a vevő csúsztatja, hogy hozzájusson az építkezéséhez feltétlenül szükséges hiánycikkhez, illetve, amit a boltvezető dug részben más kezekbe, hogy beszerezhesse a vevőnek szükséges árut. • Hasznos javaslatok A vizsgálatról szóló jelentést Várszegi István elnökletével megtárgyalta a járási NEB és a vásárlók érdekvédelmében javaslatokat tett: A reálisabb tervezés érdekében a telepek vezetői tájékozódjanak időben a várható építkezésekről és az építtetőkkel kössenek előzetes megállapodást asz építkezéshez szükséges anyagok szállítására. Az illetékes szervek vizsgálják felül a téglagyárak termelését, állapítsák meg, hogy a gyártott tégla milyen, minőségűnek felel meg. Szokoly Endre A lakosság nem fogadta egyértelmű helyesléssel a közös tanácsok létrehozását. Sokan féltették, úgymond: az önállóság elvesztését; hogy netán a fejlesztésben háttérbe szorulnak a tanácsi székhelyek mögött; hogy hosszabb' idő kell majd egy hivatalos ügy intézéséhez, sőt olykor olyan jogokat is féltettek, amelyekkel korábban nem is rendelkeztek. Az arányoknak megfelelően Pest megye több mint húsz közös tanácsa közül a legnagyobb az Örkényi. Négy település sorsát igazgatják innen. Tanácsilag Örkényhez tartozik Hernád, Pusztavacs és Tá- borfalva. Hat évvel az összevonás után elegendő tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy véleményt alkossunk a közös tanácsok megalakítására vonatkozó rendelkezések hatásairól. — Pest megyében elsők között nálunk alakult meg a közös tanács — mondta Szabó Ferenc, az Örkényi nagyközségi közös tanács elnöke. — Nem volt könnyű feladat a szervezet kialakítása sem és a lakosság részéről is elég sok bizalmatlanságot tapasztaltunk. Hogy ma annak nyoma sincs, azt minden bizonnyal a folyamatos jó munkánknak köszönhetjük. A közelmúltban megyei és járási szinten vizsgálták tanácsunk ténykedését, az értékelésben elismerően hagyták jóvá eddigi tevékenységünket. Az Örkényi közös tanács eredményes munkájának titka valószínűleg az, hogy a községek adottságainak pontos felméréséből indultak ki és nagy figyelmet szenteltek a községi sajátosságoknak, hagyományoknak. A közös tanácsban mind c négy község a lakosság arányának megfelelően képviselteti magát, ugyanez az elv érvényesült a végrehajtó bizottság és a szakbizottságok összetételénél is. Ezzel megfelelően érvényesül a képviseleti demokratizmus a testületekben. Ugyanakkor a községekben aktívan működnek a tanácstagi csoportok is, akiknek a helyi javaslatok, igények véleményezése és döntésre történő előkészítése mellett fontos feladatuk a közös tanács elé terjesztendő javaslatok értékelése, esetleges kiegészítése, módosítása. A tanácstagi csoportok véleményét figyelembe veszik a végleges javaslat elkészítésénél. így a képviseleti demokratizmus kiegészült, hiszen a tanácstagi csoportok — nagyságuktól függetlenül — azonos értékű javaslattevő joggal rendelkeznek. A közös tanácsok megalakításakor volt egy olyan elképzelés, hogy a községekben működő tanácsi kirendeltségeket fokozatosan megszüntetik és csupán szakelőadók tartanak majd fogadóórákat a tagközségekben. Körültekintőbb döntések — Mi a kezdettől fogva nem értettünk egyet a kirendeltségek megszüntetésével — mondta Szabó Ferenc. — Az összevonással megfelelően szakosodott a tanácsi ügyintézés és az irányítás. Azonban a szakelőadók nem ismerhetik megfelelő mélységben az egyéni, vagy a községi speciális problémákat, ezért döntéseik sem lehetnek kellően megalapozottak. Nem lehet nélkülözni a kirendeltségvezetők tapasztalatait, véleményét, akik állást foglalnak a lakosság kéréseivel, javaslataival kapcsolatban. Így a döntések a helyi körülmények részletes ismeretén és a megfelelő szakirányítási tapasztalatokon alapulnak. Ennek eredményességét bizonyítja, hogy jelentősen csökkent a határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma. A tanácsi kirendeltségek fenntartása mellett szól az is, hogy a lakosságnak nem kell minden apró ügyben a tanácsi székhelyre mennie. Hiszen a kirendeltségek helyben intézik a hatósági bizonyítványok kiadását, a népesség-nyilvántartást, a hagyatéki leltárak felvételét, az anyakönyvezést, a Művelődnek, szórakoznak Már nem akarnak felönteni a garatra Magyarországon körülbelül 20 alkoholmentes klub működik. Ezeknek a csoportoknak az alkoholzimusból kigyógyult emberek • — főleg férfiak — a tagjai. E klubok megalakítása a Vöröskereszt és az Országos Alkoholellenes Bizottság érdeme. Szentendrén, a megyei művelődési központban van a szentendrei járás alkoholellenes klubja. Jelenleg harminc tagot számlál. Vezetője: dr. Harmat Pál, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet osztályos orvosa. Ugyanitt dolgozik segítője, Urban Balázsné főnővér. A klub 1974. májusában alakult és hetenként egy foglalkozást tartanak a tagoknak. Valahová menni kell — Kórházunk volt betegeiből jött össze a társaság — mondja dr. Harmat Pál. — örülök, hogy korábbi pácienseimet állandó felügyelet alatt tarthatom, mert jobb ez így, mint a szabályos értelemben vett felülvizsgálat. — Nekünk is jó — teszik hozzá a klubtagok. — A kórházban megismertük egymást, barátokká váltunk, miért ne maradnánk továbbra is kapcsolatban ? A klub hasznáról az egyik alapító tag így beszél: — Régen, amikor még ittam, a munkaidő elteltével első utam a kocsmába vezetett. Valahová csak menni kell — mondogattuk. Ez a kis klub. ha nincs is mindennap összejövetel, de elfoglaltságot, kikapcsolódást, szórakozást jelent a munka után. Urbán Balázsné veszi át a szót: * —A sakk, tkártya mindig előkerül. Biliárdozni is szeretnek volt betegeink. Filmvetítés, színházlátogatás és kirándulás is helyet kap programjaink sorában. Egy cseppet sem — De ez még nem minden — dicsekszik az egyik klubtag. — A névnapokon felköszönt- jük, megajándékozzuk egymást és más kedves ünnepkor is figyelmességekkel lepjük meg társainkat. A tagsági díj havonta öt forint, de ennél mindenki többet fizet. Vajon sikerül-e a mindennap fogyasztott bor, sör, pálinka után kólán és feketekávén megélni ? Erről így fogalmaz egyikük: — Bizony néha nehéz megállni! Gyakran hívnak a régi •ivócimborák, kínálgatnak is itt-ott, dehát a doktor előtt nem szégyenkezhetem. — Nem is ajánlom — szól nevetve az orvos. — Az alkoholizmusból kigyógyultak egyetlen csepp szeszt sem fogyaszthatnak. Csak így tudjuk elkerülni a visszaesés veszélyét. Nem lenne páciens? A kocsmában még mindig sokkal többen vannak, mint a klubfoglalkozásokon. Dr. Harmat Pál így vélekedik erről: — Sokat segítene, ha a tanács egészségügyi osztálya népszerűsítene bennünket. Erőinkhez képest mindent megtettünk: körlevélben hívtuk fel a járási körzeti orvosaink figyelmét, hogy ha betegeik között alkoholista van, küldjék el hozzánk. Eddig még senki nem jött! Pedig szívesen látnánk! Egyébként már a járóbeteg kezeltjeinket is idehívjuk a kórházból, hadd szokjanak meg minél, előbb. — Tartanak-e kapcsolatot más, hasonló csoportokkal? — A sakktábla mellől válaszolnak: — Hogyne. A budakesziek- kel gyakran rendezünk közös programokat. Legutóbb például szalonnasütés volt. Ilyenkor persze a hozzátartozók is velünk jönnek. Mindig jó hangulat kerekedik. Kocsma és klub... így élnek, szórakoznak tehát a szentendreiek. Ami pedig a mozgalom jövőjét illeti: van tennivaló bőven. A jó példa sincs messze: déli szomszédainknál, Jugoszláviában több ezer ilyen klubot tartanak fenn. A hazai klubok is elhatározták, hogy tapasztalataikat kicserélik és időről időre országos klubparlamenteket rendeznek. Az elsőt épp most novemberben tartják, Budapesten. Az orvosok, szakemberek mellett ott lesznek a volt betegek is. Erre az időre fizetett különszabadságot kapnak munkahelyükön. Az alkohol- mentes mozgalomnak lapja is lesz, amely kéthavinként jelenik majd meg. Elkezdődött hát Szentendrén is a sorsokat tönkretevő, családokat széttépő szesz elleni küzdelem. Szeretnénk remélni, hogy a kocsma és a klub párviadala mihamarabb az utóbbi győzelmét hozza. Gaüa Miklós munkakönyvek kiadását, a különböző összeírásokat, meghallgatásokat. Ellenőrzik a tartási szerződések végrehajtását, a birtokvédelmet, a tűz- és belvízvédelmet. S ami talán ezeknél is fontosabb: a kirendeltségek szervezik és irányítják az üzemek és intézmények lakóhelyi együttműködését, valamint a község fejlesztését szolgáló társadalmi munkákat. Nem beszélve arról, hogy a kirendeltségvezető tanáccsal látja el az érdeklődőket, hogy ügyeiket milyen okmányok kitöltésével és hol intézik el. Politikai munka is Mindez tehát nemcsak államigazgatási feladat, hanem politikai munka is, és ez valóban mindennapos jelenlétet kíván. Ha csak ilyen nagy vonalakban kötjük is csokorba a kirendeltségvezetők feladatait, akkor is itt a kérdés: képes-e egyetlen ember ilyen sokrétű munkára? — Végrehajtó bizottságunk rendszeresen beszámoltatja a kirendeltségvezetőket a terüle- ' ti munkáról, a hónap első felében a pusztavacsi vezetőt hallgattuk meg — válaszolt a közös tanács elnöke. — Előfordulnak ugyan hibák, de a helyzet alapvetően megnyugtató. Az Örkényi közös tanácshoz tartozó községek közül Pusztavacs a legkisebb. Tanácsi kirendeltségvezetője, Paál József né, 1968 óta dolgozik a tanácsi apparátusban. A községek egyesülése előtt tanácstitkár volt. — Községünkben különösen nagy jelentősége van a kirendeltségnek — mondta. — Viszonylag messze vagyunk Örkénytől és csak reggel, délben és este van autóbuszjáratunk, ezért fél napig eltartana, ha valakinek egy párperces ügyet kellene a tanácsnál elintéznie. Most gyakorlatilag semmiért nem kell az ügyfeleknek a nagyközségbe utazniuk. A .kirendeltségen összegyűjtjük az okmányokat és mi továbbítjuk a tanácshoz azokat az ügyeket, amelyekben dönteni kell. Az a tapasztalat, hogy nem növekedett az ügyintézésre fordított idő, sőt inkább csökkent. hiszen jó néhány olyan döntési jog a közös tanácshoz került, amely régen a járás hatáskörébe tartozott. — Tapasztalatom szerint nagyon kedvező hatású a közös tanácsok megalakulása. Az irányítás szakmai színvonala javult, csökkent az ügyintézésekre fordított idő, s jobb lett a községfejlesztési költségek felosztása is: harmónikusabb a fejlődés. Pusztavacson az elmúlt öt év alatt új egészségházat és orvosi lakást építettünk, ezzel az egyik legsúlyosabb problémánk oldódott meg. A közelmúltban fejeztük be az iskola központi fűtésének szerelését és még az idén szeretnénk hozzákezdeni a községi tornaterem építéséhez, valamint az óvoda konyhájának bővítéséhez. A közösség segítsége A tanács pénzügyi forrásait jelentős társadalmi munka egészíti ki Pusztavacson. Lebontottak egy használhatatlan gazdasági épületet, amelyből a tornaterem építéséhez szükséges anyagok nagy részét biztosítani tudják. A helyi KISZ- szervezet és a szülői munkaközösség már hozzákezdett az alapok kiásásához. Már megvan a cement egy része és a betongerendák Is. amelyeket a megyei MÉK-vállalat segítségével, társadalmi munkában szállítottak a helyszínre. A pusztavacsi példához hasonlóval találkozhatunk Her- nádon és Táborfalván is. Her- nádon az óvoda építése volt a legsürgősebb és most a pedagóguslakásokon van a sor. Táborfalván előbb a vízmüvet helyezték üzembe és rövidesen hozzákezdenek az óvoda építéséhez. Gond, megoldásra váró feladat is van az Örkényi nagyközségi közös tanácshoz tartozó településeken. De a községek együttélése egyértelműen kedvező tapas-*alatot mutat. K. G. 1 *
