Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
1976. OKTOBER 24., VASÄRNAP %J(Mod lézertávmérő Pencre Alig fél esztendeje látott munkához Penccn, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. Az országban egyedülálló intézet 23 szakembere — 11 kutató és technikus — geodéziai irányméréseken dolgozik egy szovjet és egy NDK gyártmányú távcsővel. A jövő év júniusában bővül feladatkörük. A szocialista országok űrkutatási szervezete, az Interkoz- mosz lézertávmérőt fejlesztett ki, s ezt felszerelték egyik távcsövükhöz. Az új berendezéshez 1971 óta hazánk is gyárt különféle műszereket. A mostani készüléket ezekért kapják cserébe. A KGST kooperációban gyártott interkozmosz-Iézert műholdak távolságának mérésére, s geodéziai adatok pontosítására használják majd. Mit tanultak a Pest megyei népfronttitkárok? Százhetven Pest megyei községi és városi népfronttitkár és elnök részére rendezett négynapos tanfolyamot Bala- tonaligán a HNF Pest megyei Bizottsága. A tanfolyamnak az volt a célja, hogy a VI. népfront- kongresszus határozataiból adódó helyi feladatok megvalósításához adjon segítséget, ötleteket. A nyitóelőadást Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője tartotta, s számbavette a mozgalom időszerű teendőit. A második napon a tanfolyam vendége volt Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, aki a megye termelőszövetkezeteinek, háztáji gazdaságainak és a kiskertmozgalom időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. A következő napon Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, a megye gazdaságpolitikájáról adott tájékoztatót az aktivistáknak. A járási és városi pártbizottságok munkatársai is meglátogatták a tanfolyam hallgatóit, s eszmecserét folytattak velük a pártirányítás kérdéseiről. Az előadásokat követő csoportos vitákban az elméleti kérdések mellett a konkrét, napi tennivalókat is megtárgyalták a tanfolyam résztvevői. Mai érdekek, holnapi célok ® Öreg a hásnál ® Egy forrás kevés ® Egyezkedéssel lehet Talpraesett s árujára büszke kereskedőként így hirdette Vác lakosainak tűzoltó portékáit a gyártó és forgalmazó iparos: „Egy három akót tartalmazó hordozható fecskendő két ember által négy percze- net alatt három akó vizet hét öl magasságba lövell.” Régen volt, 1835-ben. Mégis, van valami máig ható tanulsága. Az, hogy a gyártó a maga érdekeit akkor szolgálja jól, ha mások érdekét tartja — ebben az esetben a piros kakas megfékezésének eszközét kínálva — tevékenysége kiinduló pontjának. Szüntelen mozgás Sokféle érdek sűrűsödik — hol erősítve, hol gyengítve egymást, bizonyos esetekben azonos irányban hatva, máskor ellentétesen — a vállalati tevékenységben. Napjaink termelő tevékenysége nem hasznosítható a másfél százada élt iparoséhoz, annyira bonyolult. A bonyolultság azonban nem lehet indoka a kuszaságnak! A rendező elv vitathatatlan, s ez az össztársadalmi érdek. Csakhogy: a megyében 740 ipartelep található. Ezeket „egy irányba” állítani szinte lehetetlen feladatnak tűnik, hiszen e szervezetek mindegyike mozog, a maga által helyesnek vélt célokhoz igyekezve. Jelentős fejlesztést — 56 millió forint költséggel — valósított meg a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára, devizahitelből, azaz exportja növelése érdekében. Most folyik ez a munka — valamivel kisebb összegű —, amelynek célja a magyar—lengyel gépjármű-kooperáció helyi termelési feltételeinek kialakítása. A mai érdekek és a holnapi célok egybeesnek: a fejlesztési ráfordítás gyorsan megtérül, az így létrejött termelési alapok hosszú időn át biztonságosan lekötöttek, a vállalat és a népgazdaság haszna az átlagosnál kedvezőbb. Szembejövő vonatok A társadalmi érdekek és a vállalatiak — átmenetileg — mégis szembekerülhetnek. A vasúti forgalmista súlyos hibája következtében megtörténhet, hogy azonos sínpáron egymással szemben jön két vonat. Ha azonban általában így közlekednének a vonatok — ami képtelenség —, akkor már tiem egy forgalmista munkáját kell okolni, hanem a forgalomszervezés rendjét. Borsod után Pest megyében a legmagasabb a szocialista szektor beruházásainak értéke. a legutóbbi években például az ország összes ipari beruházásainak 9—9,5 százaléka valósult meg a megyében. Társadalmi érdek tehát az építő- és szerelőipar gyors műszaki fejlesztése. A megyében dolgozó építő- és szerelőipari vállalatok termelési értéke a negyedik ötéves tervben megkétszereződött, ugyanakkor az egy munkásra számított termelés csak 30 százalékkal nőtt A termelésnövekedés nagyobb része a foglalkoztatottak számának gyarapodásából származott. A vállalatok számára jobban megfelelt az „olcsó” munkaerő, mint a „drága” gép. E hosszú időn át megtűrt helyzet azonban oda vezetett a megyei építőipari vállalatoknál, hogy technikai -felszereltségükkel reménytelenül' elmaradtak a gyorsan sokasodó feladatok mögött, s ráadásul elapadt a munkásutánpótlás is, nincs jelentkező, sőt, csökken a létszám. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a meglevő technika kihasználásának egyik fő akadálya, hogy hiányzik az ember. Az a technika viszont, mely jelentős mértékben helyettesíti az embert, szerény arányú. Lépések, pihenőkkel Három ötéves tervidőszakot figyelembe véve, fokozatosan csökken a teljes beruházási kiadásokon belül a termelőberuházások céljára szolgáló forintok aránya. (Az összeg nagyobb!) Hatékonyabb munkával, viszonylag kisebb beruházási ráfordításokkal kell előteremteni a termelés állóalapjait Ez az össztársadalmi érdek korántsem válik automatikusan világossá, mint vállalati érdekeltség. Á gyártóknak például még ma is látszatra kifizetődő üzemben tartani az elöregedett — az ún. nullára leírt — berendezéseket. (Állományuk átlagosan húsz százalékot tesz ki a teljes gépparkon belül, több megyei vállalatnál azonban ötven százalék körül van.) A csere lassú, túl sok a pihenő. A mai érdekek oltárán így válik áldozattá a holnapi cél. hiszen az elavult állóeszközök fékezik a műszaki fejlődést — ennek következménye volt például a Magyar Selyemipar váci szövőgyárának hosszú évekig tartó helybenjárása —, elfoglalják a termelékenyebbek elől a helyet, konzerválják a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. Ezért azután amikor végre lépésre kerül a sor, szinte az egész munkáslétszám tanfolyamra, átképzésre vonulhat, mint nyögte ennek minden terhét az Egyesült Izzó váci fényforrásgyára. Elszakított lánc A holnapi vállalati célok távolabbra kerülése korántsem a cég belügye.. Ezek az eltolódások összegeződve már kihatnak a társadalom érdekeire ... a láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét úgy kell növelni egy-egy vállalaton belül, hogy az minél közelebb hozza az általános és a helyi érdekeket. Könnyű ez? Az irányítási rendszer legnehezebb, legbonyolultabb, mert a legtöbb tényező kölcsönhatásával számolni kényszerülő területe. Sikerült több tekintetben azonos alapra helyezni a társadalmi és a helyi érdekeket a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál — például a termelőberendezések fokozatos selejtezését, a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának megkezdését elérve —•, s ennek haszna gyorsan mérhetővé válik. A vállalatnál a száz forint termelési értékre jutó nyereség 1972-ben mindössze 2,27 forint volt, tavaly viszont már 7,74 forintot ért el. Ez ugyan még mindig messze van a textilipar átlagától, de attól is, ahol a vállalat néhány esztendeje rostokolt, szűk napi érdekeit védelmezve, érvényesítve. Nem szégyen Egyetlen forrásra a termelő nem hagyatkozhat, egy terméktől, technológiától nem remélheti biztos jövőjét. Minden irányban keresnie kell a holnap mikéntjét, s nem szégyen, hogy ezt végül is csak egyezkedéssel lehet meghatározott formába önteni. Ritka eset az, amikor a vállalatnak ereje, lehetősége van rövid idő alatt fölforgatni a „világot”. Az érdekek egyeztetése, a józan belátás — nevezetjük ésszerű megalkuvásnak is — kínálja a járható utat, de ezt az utat valóban járni kell! A napi és távlati érdekek között sűrűn teremtődhetnek, s teremtődnek is konfliktusok, s ez nem hiba, sőt, sok esetben a haladás lendítője, a cselekvés kikényszerítője. Baj akkor történik, ha úgy „oldják meg” ezeket a konfliktusokat, hogy ami távlati érdek, azt letörlik a tábláról, s a napi érdekre függesztett tekintettel üktálják, mi legyen a teendő. Mészáros Ottó A VII. kongresszus előtt Q A szövetkezetek a nagyipar hasznos kiegészítői Az ipari szövetkezetek még eredményesebb működéséhez arra is szükség van, hogy az OKISZ és minden területi, illetőleg szakmai szövetség segítse azokat a tervezésben, tennivalóik egységes értelmezésében és elvégzésében, s a központosítottan kezelt fejlesztési alapok ésszerű fel-1 használásában. Mindezt tér- | mészetesen úgy, hogy ne érje sérelem az egyes szövetkezetek önállóságát, s ne csökkentse a bennük dolgozók munkakedvét, kezdeményezőkészségét Felszabadult kapacitás Nélkülözhetetlen ez a többi között ahhoz is, hogy az ipari szövetkezetek hasznos kiegészítői legyenek az állami nagyiparnak. Ez a cél természetesen nem különíthető el a többitől, s összefügg- azzal a sarkalatos kérdéssel is, hogy miképpen alakuljon az ipari szövetkezetek termelési szerkezete, szakosítása és mekkorák legyenek üzemi méreteik. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatokat is segítik a szövetkezetek abban, hogy gazdaságosabbá tegyék termelésük szerkezetét. Az állami iparban gazdaságosan nem gyártható termékek és termékcsoportok előállítását vállalták át az ipari szövetkezetek, hogy a nagyüzemekben kapacitást szabadítsanak fel nagy sorozatú, korszerű áruk készítésére. Műhelyeikből kerülnek ki a különféle speciális járműszekrények, egyebek között baromfi- vagy tejszállító gépkocsikhoz. Ezek nélkülözhetetlenek, de kevés kell belőlük. Gyártanak főzőlapokat elektromos tűzhelyekhez, kizárólag szövetkezetek állítanak elő villanyvasalót, húsdarálót stb. Csinálnak 300 ezer kalóriásnál kisebb kazánokat, hordozható, kisebb méretű hegesztőgépeket, ipari röntgengépeket, s műszereket fekete-fehér és színes tv-ké- szüíékek gyártásához, javításához. Pest megyében gazdaságos Pest megyei ipari szövetkezetei közül a Kiskunlacházai EGSZÖV állítja elő a családi házakba építhető kazánokat. A Kemencei Vegyesipari Szövetkezetben az Egyesült Izzó vákuumtechnikai részlegének gyártanak körülbelül 70 féle üvegalkatrészt, melyek nagyon élőmunka-igényesek. Itt többféle műszeralkatrész is készül, például a Ganz Villamosberendezések és Kapcsoló Műveknek. A Fűzfői Nitroké- miai-Ipartelepek és a Duna- varsányi Texgraf Ipari Szövetkezet kooperációjában ni- kecellüzem jött létté Duna- harasztin. A Ceglédi Vasipari és Elektromos Szövetkezet szintén a VBKM-nek gyárt olyan elektromos erőátviteli berendezéseket, melyeknek termelése a nagyvállalat számára már nem gazdaságos. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatait a szövetkezetek részben mentesítik az egyedi és a csoportos, nem magas házak építésétől, karbantartásától, tatarozásától. Többszintes, korszerű technológiával készülő házak építésére jelöltek ki negyvenhét szövetkezetei, tatarozásra húszat, a lakosság házkarbantartási igényeinek kielégítésére pedig huszonötöt. A budai és a szentendrei járásiak Pest megyében négy kijelölt lakásépítő szövetkezet van, a budai járási, a gödöllői, a mo- nori és a szentendrei. A budaiak és a szentedreiek rövidesen megkezdik az előkészületeket az angol Wimpey cég szabadalma alapján kidolgozott öntött technológia bevezetésére, s 1978-ban véglegesen áttérnek erre az építési eljárásra. Egy évvel később — másik két építőipari szövetkezet hagy fel a régi technológiával. Az ipari szövetkezetek eddigi eredményeiben is fontos szerepe volt annak a támogatásnak, amit az érdekelt minisztériumoktól, tanácsoktól kaptak. További egészséges fejlődésüknek, a népgazdasági érdekekkel egyeztetett terveik sikeres megvalósításának is nélkülözhetetlen feltétele ez a jól bevált együttműködés. Vége. Gulyás Pál Orvos-beteg találkozó a ráckevei járásban Hasznosítják a váci tapasztalatokat Beszámoltunk róla, hogy nemrég a váci Szőnyi Tibor Kórház meghívta több volt betegét és véleményüket kérte a kórház' munkájáról. Most a ráckevei járásban készülnek orvos—beteg találkozóra, hogy egymással elbeszélgetve, a tanulságokat levonva javítsanak a jávóbeteg-el- látáson. — A találkozó színhelye a Csepel Autógyár művelődési házának 800 személyt befogadó színházterme lesz — beszél a találkozóról dr. Bacsa Antal járási főorvos. — Jelen lesznek a körzeti és a szakrendelő intézet orvosai, a járás politikai és igazgatási vezetői, a községi tanácsok, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények képviselői és a betegek. — Annyian mégsem férnek talán be a színházterembe... — Nem is arról van szó, hogy minden egyes beteg megjelenjen, hanem a körzeti orvos és a szakorvos kartotékjából találomra választjuk ki az orvoshoz járók közül a meghívandókat. Ügyelünk azonban arra, hogy legyen közöttük olyan, akit körzeti orvosa lát el, vagy bejár kezelésre, illetve kórházi ápolás utáni utókezelésre a rendelő- intézetbe. — S miről lesz szó a találkozón? — A betegek véleményét akarjuk hallani az egészség- ügyi ellátásról. Bevezető előadásra dr. Szabó Raffaelt, a szakorvosi rendelőintézet igazgató-főorvosát kértük fel, aki Október 28-án: a döntő Vetélkedő a ?EMÜ-ben A solymári PEMÜ vállalat! MSZBT tagcsoportja, a KISZ- szel és a szakszervezettel ltözö- j sen május 28-án vetélkedőso. ; rozatot indított a szocialista j brigádok részvételével, Ha- j zánk és a Szovjetunió kapcso- ; latai címmel. A fizikai munká- j sokat és az alkalmazottakat j tömörítő szocialista brigádok 3 ; tagú csapatokkal nevezhettek i be a többfordulós vetélkedőre. J összesen 22 brigád kapcsoló- ! dott a versengésbe, s a nyári 1 hónapokban lezajlott selejte- ' zőkön választották ki azt a | négy csapatot, amelyik októ- I bér 28-án méri össze tudását a döntőben. A csapatok felkészüléséhez még a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza — amelynek a PEMÜ szocialista brigádjai gyakori látogatói — is segítséget adott: filmekkel, könyvekkel, előadásokkal, az aján’ott irodalom jegyzékével, különböző kiállításokkal. A vetélkedő döntőjén értékes tárgyjutalmakkal díjazzák a nyerteseket. Az első helyezettek fényképezőgépet, a többiek lemezjátszót, konyhai robotgépet, illetve zsebrádiót kapnak jutalmul. az egészségügyi törvény biztosította jogokról' és kötelezettségekről tájékoztatja a hallgatóságot. Ezután kötetlen beszélgetésre kerül sor, hogy abból kiderüljön, milyen járásunkban a beteg és az orvosa közötti kapcsolat. — Sok szó esik mostanában a táppénzzel összefüggő kérdésekről. — A találkozón azok is szóba kerülnek, elsősorban a táppénzzel kapcsolatos felelősségvállalás, ami nemcsak az orvosé, hanem a betegé, helyesebben az egész társadalomé is. Sz. E. Kaput zárt három kiállítás Szombaton bezárt a három nemzetközi szakkiállítás a kőbányai vásárvárosban, a Buda- transpack anyagmozgatási ás csomagolási, a Hungarokorr korrózióvédelmi, és a Mipel ipari és elektronikai műszerbemutató. Üzleti tárgyalásokra is sor került a kiállítás alkalmával, a HajtóműVek és Festőberendezések Gyára korszerű kon- vejorát például a csehszlovák partnerek kívánják megvásárolni, a Mátravidéki Fémműveknek pedig a dán Grace cég ajánlotta fel próbaüzemre a söröskupakgyártó gépsorá szó van későbbi kooperációs kapcsolat kialakításáról is. Szűrd Májad — és a hangulatos... A Kertészeti Egyetem szigetcsépi szőlészetében 2 bőig KG 1 kombájnnal takarítják be a szőlő termését. A kor bajnok nagy szolgálatot tesznek a szüretelés mellett az o! tatásban is. Az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola 350 tanulója egy hétig szedi a szőlőt a Kertészeti Egyetem budakeszi tangazdaságában. A vidám szüreten a fiúk és lányok naponta csaknem 400 mázsa szőlőt szednek.
