Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

1976. OKTOBER. 23., SZOMBAT UChiar Szigetszentmiklós díszpolgára A zenetudós ajándéka szülőfalujának Csaknem pontosan nyolcvan esztendeje, 1896. december 12-én fiú született Sziget- szentmiklóson egy kis falusi házban, Űnodiék portáján. Ónodi Aranka, férjezett Ádám Istvánná hazajött Budapest­ről a szülői házba, hogy édes­anyja mellette legyen, ha el­jön nehéz órája. A fiút Jenő néven írták be az állami anyakönyvbe, ami akkor még új volt, alig egy esztendeje vezették. Bölcsője mellett, ké­sőbb kiságya mellett, meg még később is sokat és szépen éne­kelt gyermekének daloskedvű édesanyja. Édesapja pedig szenvedélyesen és jól furu- lyázgatott neki, s ahogy a fiú cseperedett, hegedülni tanít­tatta. Még másik két hangsze­ren, zongorán és orgonán is megtanult játszani művészi tökéllyel. Hírnév világszerte Elvégezte a tanítóképzőt, utána mindjárt tanított is Bu­dán, a Diana úti elemi isko­lában, de csak néhány hó­napig, mert elvitték katoná­nak az első xdilágiháboirúba. Leszerelése után elvégezte az egyetemet, magyar, német, földrajz és történelem tanári diplomat szerzett, de zeneta­nán meg karmesteri oklevelet is a Zeneakadémián. És 1929- től fogva, kerek harminc esz­tendőn át, 1959-ig, nyugdíjba- vonulásáiig tanára volt a Ze­neakadémiának. Zenésznemzedékeket nevelt, hangversenyeket adott itthon es külföldön, zenét szerzett — hazai, sőt világhírnévre tett szert. Mind a mai napig sű­rűn hallható a hangja a rá­dióban, látható művészfrizu- rás, szépmetszésű feje a tele­vízió képernyőjén. Népszerű zeneelméleti és zenetörténeti előadásokat tart Ádám Jenő Kossuth-díjas, érdemes zene­művész, a Zeneművészeti Fő­iskola nyugalmazott főtan­székvezető tanára. S van miég egy rangos cí­me: Szigetszentmiklós dísz­polgára. 1969-ben, a Tanács- köztársaság 50. évfordulóján tartott ünnepi tanácsülésen avatták azzá. Most pedig a nagyközség egyetlen díszpol­gára néhány hete levelet írta tanácsnak. Azt írja, elérkezett az ideje annak, hogy szellemi és anyagi javai felett rendel­kezzen. Érdeklődött felőlük a Nemzeti Múzeum zeneműtára is, ő úgy döntött azonban, hogy az egészet, szülőfalujá­nak, ahol gyermekével egy ré­szét is töltötte, Szigetszent- miklásnak ajánlja fel. A szülői házban? Arra is javaslatot tesz, hol helyezzék el, amit Sziget- szentmiklósruak ad. Áll még szülőháza, sőt jó állapotban van. Jelenleg az Állami Biz­tosító szigetszentmiklósi fiók­ja van benne. Berendezhet­nék antik bútoraival dolgozó- szobáját és elhelyezhetnék az abban levő festményeket, ké­peket, zenei könyveket, mu­zsikusokkal folytatott és zené­re vonatkozó levelezését, meg a sok-sok kéziratot. A tanács érdemben ugyan még nem válaszolt, de a fel­ajánlást örömmel nyugtázta. Egyelőre mérlegeli, milyen módon vehetné birtokába a volt Önodi-portát., Ádám Jenő szülőházát, amely jövő már­ciusban egyébként megürül. Addigra épül meg az iroda­ház, annak egy részébe köl­tözik a biztosító. Ádám Jenő professzor pil­lanatnyilag kórházban van. Nem beteg, csak éppen ki­vizsgálják és szervezetét erő­sítik. Ott, a kórházi szobájá­ban kerestük fel. Munka köz­ben zavartuk, következő rá­dióelőadását írja éppen. Für­ge mozgású egyenes derekú, érces hangú, ősz hajú férfi. Évtizedekkel látszik fiatalabb­ikak, mint ahány esztendős. — Mit tartalmaz a nagy ajándék? — érdeklődtünk. — Szerzeményeim kéziratos kottáit, több száz elméleti és történeti előadásom kézira­tait. Főleg a magyar zenetör­ténet legsajátosabb korszaká­ról szólnak, arról az időről, amit magam is végigéltem. Meggyőződésem szerint jó for­rásanyaga lesz a korszak iránt érdeklődő kutatónak, és már csak ezért is tartom helyes­nek, ha egész munkásságom írott eredménye együtt ma­rad, könnyen hozzáférhető lesz. A mai életről is 1961 óta csaknem minden évben hosszabb időt tölt az Egyesült Államokban, az ame- rikás magyarokat látogatja. — Ahogy itthon is, ott is a művelődést igyekszem szol­gálni. Természetesen elsősor­ban zenei műveltségét, hiszen muzsikus vagyok. Előadásom után azonban mindig elbe­szélgetünk. Ilyenkor a mai magyar életről tájékoztatom őket. Szívesen hallgatják, amit az ország gyors fejlődéséről el­mondok. A nyáron jött meg és jövő tavasszal ismét készül a ten­gerentúlra. Addigra bizonyá­ra felajánlott, nagy tudomá- j nyos értékű ajándéka méltó i elhelyezéséről is meglesz a i döntés. í Szakoly Endre A fővárosból és Pest megyéből Múzeumi rendezvények — szakmunkástanulóknak A ben múzeumi hónap kereté- szakmunkástanulók szá­zai látogatnak el a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumba. Hétről hétre, szerda délutá­nonként — a kiállítások meg­tekintése mellett — előadómű­vészek adnak műsort, felidéz­ve a tarlóban, vitrinekben lát­ható dokumentumok, tárgyak eredetét, bevezetve az érdek­lődőket legújabbkori történel­münk másfélszáz esztendejé­nek eseményeibe. Először a palotában A fiatalok érdeklődését egy levél keltette fel. A pár soros írás mindössze annyit tartal­mazott, hogy a múzeum prog­ramokat szervez a főváros és Pest megye valamennyi szakmunkásképző intézetének tanulói számára. A felhí­vásnak kedvező lett a vissz­hangja, s a megyéből Halásztelek, Pécel, Pilisvö_ rösvár, Fót, Cegléd, Nagy­kőrös diáksága élt ezzel a le­hetőséggel. Először tíz nap­pal ezelőtt látogattak el a SZÍNHÁZI estek Bernarda háza Federico Garcia Lorca a Vígszínházban Egy hónappal élte túl utolsó drámája, a Bernarda Álba háza befejezését Federico Garcia Lorca, a XX. századi spanyol irodalom legnagyobb alakja. A kézirat végén ez áll: „1936. június 19. péntek.” S 1936. július 17-én, pénteken, két torreádorral és egy mun­kással együtt, Granadában agyonlövik Franco csend­őrei. Élt harmincnyolc évet Lorca a Bernarda Álba há­za megírása előtt már három drámában (Vémász, Yerma, Dana Rosita) elemezte, bon­colta a nő helyzetét a vak­buzgó vallásosság és a meg­merevedett tradíciók légköré­ben élő spanyol paraszti tár­sadalomban. De egyik előző műve 6em olyan tömör, szi­kár, balladisztikusan kemény és könyörtelen, mint a Ber­narda háza. A második fér­jét eltemető Bernarda, ez a rideg, kegyetlen, gőgös, zsar­nok, mindenkit lenéző és mindenkin átgázoló öregasz- szony, vaskézzel tartja ösz- sze a családot: öt lányát, akik közül a legidősebb,1 Angustias, harminckilenc éves (és Ber­narda első házásságából való), a legfiatalabb pedig, Adela, húsz esztendős. A lányok közt örök súrlódás okoz ál­landó feszültséget, ami egy ilyen férfi nélküli beltenyé­szetben törvényszerű. S mivel ÉRETTSÉGIZETTEK, SZAKMANÉLKÜLIEKI mm A TAURUS Ycsurus ABRONCSGYÁR fejlesztés alatt álló üzemeibe FELVESZ 18. életévüket betöltött férfi- és nődolgozókat, és kiképezi őket gumiipari szakmunkássá. Továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17. (a Keleti pályaudvar mellett) telefon: 342-385. a falu egyetlen olyan legé­nye, akit Bernarda méltónak ítél a családhoz (Pepe el Ro­mano a neve. s személyesen meg sem jelenik a színen), mindössze huszonöt évesi, és igen jóképű is, érthető, hogy a lányok — ki-ki a maga módján — beleszeretnek. Ám Bernarda Angusitiast szemlelte ki feleségül. Pepe viszont a legkisebb lányt szereti, s Adela a szeretője is lesz. Mariirio, a púpos, nyomorék lány, elárulja a húgát, aki végül felakasztja miagát. És miközben Adela holtteste ott himbálódzik egy kötélen a szobájában, Bernarda szinte szuggerálja lányait: Adela szűzen halt meg, nem történt semmi. A szomszédok nem tudhatnak meg semmit a csa­lád szégyenéről. Fojtott indulatok, szikrázó ellentétek, sistergő szenvedé­lyek drámája a Bernarda há­za (nálunk ez a rövidebb cím vált általánossá). Egy gonosz­ságában és kíméletlenségében is valamiképp lenyűgöző öregasszony és az általa — meg a zárt falusi világ vas- törvéinyű konvenciói által — bezárt, elnyomott lányok küzdelme zajlik előttünk, Bernarda háza valósággal for­rásban levő fazék, melyre hiába akarja rászorítani a fe­dőt az öregasszony kemény akarata. A gőz, a kitörés vá­gya erősebb. Adela lázadása és öngyilkossága csak a hely­zet tarthatatlanságát demonst­rálja, megoldhatóságát nem. Ha egy színház a Bernarda háza előadására vállalkozik, azt többnyire azért teszi, 'mert megfelelő színésznői gárda áll rendelkezésére eh­hez a csupa női szerepeket tartalmazó drámához. S fő­képp azért, mert van egy Bernarda Albája. A Vígszín­házban sem volt ez másképp, hiszen ideális Bemardával rendelkeznek, Sulyok Mária személyében. S lényegében nem is történik más. mint hogy az előadás, Várkonyi Zoltán rendezése, megfele­lő keretet teremt Sulyok Má­ria nagyformátumú, kiemel­kedő alakításához. Ezzel ugyan sok elsikkad a dráma keménységéből; a lányok egymás közötti kapcsolatának élesebbre fogalmazása is el­marad, s valahogyan pasztel­lesebbé válik az egész rnu. De az előadás központi figurája, Sulyok Mária majdhogynem tiszteletre méltóan gonosz, el­lenszenves és erőszakos Ber- nardája, némiképp még ezekért a hiányosságokért is kárpótol. A bemutatónak pe­dig már az is elég indoka, hogy egy nagy színésznőnek kívántak nem mindennapi játékalkalmat teremteni. Kiegyensúlyozott alakítá_ sok egész sora vonul fel Su­lyok Mária Bernardája körül. Bánki Zsuzsanna riadt, szik­kadt vénkisasszony Angus­tias; Halász Judit morgós-ke- délyes Magdaléna; Andai Györgyi naiv-butuska, jószí­vű Amelia; Kútvölgyi Erzsi kicsit szánandó, kicsit gonosz Martirio; Venczel Vera su­gárzóan tiszta, de nem eléggé meggyőző drámai súlyú Ade­la. Bernarda anyja, Maria Josefa őrült; de őrültségében is tisztán látó figura; Schu­bert Éva ilyennek is játssza el. Tábori Nóra meghasonlott és kutyahűségű öreg cseléd, Földi Teri a ház eseményei­ből csak a keserves robotot érzékelő szolgáló. Fábry Zol­tán hangulatteremtő díszle­tei — egyazon belső tér szí­ne és visszája — kitűnő já­tékteret adnak, bár kissé nagynak tűnnek ehhez a tu­lajdonképpeni kamaradrámá­hoz. Takács István Budavári Palota „A” épületé­be. Berki Tamás előadómű­vész, a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola dzsessztanszékének tanára tartott ekkor politikai dal- hangversenyt. A második ren­dezvényre a héten került sor: irodalmi összeállítást hallgat­tak meg a résztvevők. A szakmunkástanulók közül sokan most látták először be­lülről az újjáépült várpalotát. Többen a leendő mesterember szemével vizsgálták a vastag falakat, értékelték az elvégzett szakipari munkát. Dimóczi Jó­zsef — Pilisvörösvárott kőmű­vestanuló — még a műsor alatt is gyakran felpillantott a márványcsarnok üvegme- nyezetére. Alig tudta eldönte­ni, mire figyeljen jobban: a színművészeti főiskolások sza­valataira vagy a mesterien helyreállított épületrészletre. Mindenesetre megjegyezte, hogy örömmel hallgatta Pető­fi verseit. Pochner József mű­kőkészítő tanulónak az 1919-es eseményeket bemutató rész tetszett a legjobban, mert — mint mondotta — sodró ere­jű volt, még az is megértette, akinek nem a történelemis­meret a legerősebb oldala. „Élményszerűbb” A Fóti Gyermekváros lakói a kiállítás megtekintésekor hosszasan elidőztek a Tanács- köztársaság hadműveleteit be­mutató makett előtt. Kipró­bálták a kapcsológombokat, s a kigyulladó lámpák nyomán plasztikusan jelent meg előt­tük a tankönyvek olvasmány­anyaga. A makettnél Jalcab László festőtanuló volt a „ta­nár”, ő magyarázgatta társai­nak a csaták jelentőségét. — Így már könnyebben .megma­rad a fejemben — jegyezte meg két magyarázó mondat között —, s élményszerűbb is. Nem mintha szégyenkez­niük kellett volna a fótiaknak. Ha a tárgyi emlékek az új­donság erejével is hatottak, a kiállítás megtekintését követő irodalmi műsor versválogatá­sa annál ismerősebb volt szá­mukra. Bajusz Zsófia elsőéves női szabó éppen azért dicsér­te Rosta Katalin szerkesztő, egyben az egész rendezvény- sorozat szervezőjének a mun­káját, mert az összállítás ed­digi ismereteikre épült. And- resz Kati, Katona János, Szir­mai Péter előadásában újult érdeklődéssel hallgatták 1048, 1919 és 1945 eseményeiről a híradást. Zúgott a taps Pető­fi, Arany, Jókai, Ady, Illyés Gyula, Benjámin László, Váci Mihály egy-egy művének tol­mácsolása után. Vas János pol-beat előadóművész olyan dalokat szólaltatott meg ame­lyeket Páll Erzsébet is szíve­sen hallgatott volna továob. Eljönnek újra Opavszky Szilárd, a fóti tör­ténelemkabinet vezető tanára elismerően szólt a múzeum rendezvénysorozatáról. — Az ilyen találkozások segítséget nyújtanak a helyes történe­lemszemlélet kialakításához — mondotta —, s megterémlik a további érdeklődés alapját. A szemléltetés mellett tanulóink megismerkedhetnek a múzeum belső életével, a későbbiekben is megbecsülik a látott értéke­ket, felnőttként is fogékony emberek maradnak. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum két rendezvényének hátszáz résztvevője volt. Kö­zülük több mint kétszázan Pest megyeiek. Sokan úgy bú­csúztak, hogy eljönnek a jövő héten is. Szerdán délután, öt órai kezdettel kórushangver­senyre kerül sor. A legjobb hazai szakmunkásképző inté­zeti énekkarok adnak koncer­tet társaiknak. M. Zs. Hazafiság, nemzetköziség Felajánlották as ország összes iskolájának A Varsói Szerződés tagálla­mai hadtörténeti múzeumainak parancsnokai és a magyar tör­téneti múzeumok igazgatói is részt vesznek október 26-án a Szilágyi Erzsébet gimná­zium másodikos tanulóinak osztályfőnöki óráján — a Hadtörténeti Múzeumban. Az internacionalizmus fogalmát, példáit szemléltető új mód­szer — múzeumi tanóra — hatásáról, eredményéről győ­ződnek meg. Az Országos Hadtörténeti Múzeumban rendszeresítették a történelemórákat. Iskolai ünnepélyeket, úttörőavatást, honvédelmi napokat tartottak. Az elmúlt tanévben 120 ezer budapesti és vidéki tanulót fogadtak. E tanév elején felajánlották az ország összes iskoláinak: a Kedvezményes nyúítenyésztési lehetőség kistermelők részére A Bifcoli Állami Gazdaság - a baromfifeldolgozó vállalatok­kal együttműködve — közkívánatra folytatja húsnyúltenyész- tési akcióját Térítés nélkül 2 éves tartásra ad tenyésznyulakat 2 év után a kihelyezett nyulak 80%-át kell visszaadni. A húsnyulak fel­vásárlása szerződésben rögzített áron történik. Nyári ár (június 1-től szeptember 30-ig) 32 Ft/kg Téli ár (október 1-től május 31-ig) 35 Ft/kg A szerződés termelési és értékesítési biztonságot nyújt A díjtalanul adott szaktanácsadás betar­tása esetén a Bikali ÁG. szavatosságot váilal a kihelyezett tenyésznyulak termeléséért. A bikali Fehérgyöngy hibridnyúl termelőképessége világ­hírű. A javasolt tartástechnológiával, évente ötszöri fialtatással 2 év alatt anyánként 60 db vágónyúl értékesíthető. Jó kiegészítő jövedelem a kistermelőknek, ex­portnövelési lehetőség a népgazdaságnak. Tekintse meg megyei mintaudvarainkat! Tenyésznyúl-igényével forduljon az ÁFÉSZ-ek és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek háztáji ogronómusaihoz. Címünk: BIKALI ÁLLAMI GAZDASAG, 7346 Bikái. hazafiság, nemzetköziség té­májú osztályfőnöki órákat is tartsák a múzeumban. A meghívás visszhangra talált: szeptember 15-től október 15-ig 14 osztályfőnöki órát tartottak. A vidéki iskolákba vándor- kiállításokat juttatnak el. A II. Rákóczi Ferenc és a sza­badságharc című kiállítás — amelyet tavasz óta 23 helyen, több mint 50 ezren tekintettek meg — az év végéig vándorol. Néhány nap múlva elkészül a második vándorkiállítás: 27 tablónyi színes fotókkal, pla­kátokkal, dokumentumokkal a spanyol nép szabadságharcá­ban részt vett magyar inter­nacionalisták szerepét, helyt- ! állását érzékelteti. Először a múzeumban mutatják be — s első látogatói a szocialista or­szágok hadtörténeti múzeu­mainak vezetői lesznek. Édes anyanyelvűnk Országos döntő Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhely város taná­csa több más intézménnyel kö­zösen negyedik alkalommal rendezte meg az Édes anyanyel­vűnk verseny országos döntő­jét. A helyi versenyek ered­ményei alapján hazánk tizen­kilenc megyéjéből, valamint öt megyei jogú városából két- két, míg Budapestről tizenkét gimnáziumi és szakközépisko­lai tanuló állt rajthoz pénte­ken Sátoraljaújhelyen, ahol írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk. A résztvevő ver­senyzőkből a legjobb húsz ke­rül tovább. Ök ma a nyilvános szóbeli versenyen adnak szá­mot felkészültségükről. A háromnapos verseny ered­ményhirdetésére vasárnap ke­rül sor, Kazinczy Ferenc egy­kori pátriájában, Széphalom községben. A l 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents