Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány rendeletet fogadott el a gyógyszerellátás egyszerűsítéséről, a gyógynövények forgalmának ellenőrzéséről és szabályozta a polgári fegyveres őrségek szervezetét A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA —■ _________________________ • * ' ____________* XX . ÉVFOLYAM, 250. SZÄM ARA 80 FILLÉR 1976. OKTOBER 22., PÉNTEK A szocialista országok készek biztosítani a katonai enyhülést az európai kontinensen A szovjet küldöttség vezetőjének beszéde a bécsi tárgyalásokon Németh Károly moszkvai tárgyalásai Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára szer­dán az SZKP KB meghívásá­ra Moszkvába érkezett írtjá­ra elkísérték Borbély Sándor és Párái Imre, az MSZMP KB tagjai, a KB osztályvezetői. A vendégeket a repülőtéren Vla­gyimir Dolgih, az SZKP KB titkára és Marjai József ha­zánk moszkvai nagykövete fo­gadta. Németh Károly megkezdte tárgyalásait az SZKP Köz­ponti Bizottságában. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt az októ­ber 5—13 között Japánban tett hivatalos látogatásáról és az ott folytatott tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatta a kormányt a KGST vég­rehajtó bizottságának október tartott 78. üléséről. A kormány a jelentést elfogadta. Megbíz­ta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai fel­adatok végrehajtására. Az egészségügyi miniszter javaslatára a kormány rende­letet fogadott el az egészség- ügyi ellátás részeként biztosí­tott gyógyszerrendelések egy­szerűsítésére és a gyógyszer- térítési díjak ennek megfelelő szabályozására. A rendelet ja­nuár 1-én lép hatályba. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács rendeletét hozott a gyógynövények, drogok és il­lóolajok vizsgálatáról, minősí­téséről, forgalomba hozataluk ellenőrzéséről. A belügy-, az igazságügy- és a munkaügyi miniszter ja­vaslatára a kormány rendelet­ben szabályozta a polgári fegyveres őrségek szervezetét, megszabta jogaikat és köteles­ségeiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Harminc nappal ezelőtt kez­dődött meg az idei cukorrépa- feldolgozási kampány az or­szág tizenegy cukorgyárában. Pest megyéből is jelentős terü­letről szállítanak a környező, megyén kívüli gyárakba ré­pát. Ebben az évben összesen 128 ezer hektáron terem ha­zánkban ez a fontos élelme­zési alapanyag. Az előzetes becslések szerint ez négymillió tonnát tesz ki, amelyből 200 ezer tonnát adtunk el Ju­goszláviának, a szűkös hazai feldolgozó kapacitás miatt Pest megye északt részé­ből a hatvani cukorgyár­ba 2055 hektáros terület­ről 5700 vagon répát szál­lítanak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Az utóbbi hetek esős időjárása a telje­sen gépesített cukorrépabe­takarítást lelassította, azonban a hatvani gyárba — ha las­san is — rendszeresen érkezik termeléshez szükséges meny- nyiség. Naponta 2900 tonnát dolgoznak fel. Mint a gyárban közölték, az idén jobb minő­ségű a répa, érettebb és mint­egy másfél százalékkal maga­sabb a cukortartalma. Ugyan­akkor csökkent a tárolási és fel- dolgozási veszteség ará­nya az elmúlt évihez viszonyítva. A hektáronkénti átlagtermés Pest megyében némileg keve­sebb, mint más megyében. 276 mázsa, míg az ország más részeiben a hektáronkénti át­laga 310 mázsa felett van. A gyár vezetői elmondták, hogy érdekesen alakult az utóbbi napokban a répaszelet ügye. A gazdaságok a nyáron Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön kétnapos látogatásra Fejér megyébe érkezett. Mar- tonvásáron Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára és Závo- di Imre, a megyei tanács el­nöke fogadta. A miniszterel­nök megtekintette a Magyar Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés f elnöke, tegnap Szegeden átadta rendeltetésé- I nek a szalámigyár rekonst­rukciós nagyberuházásának új épületcsoportját. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, aki hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban tar­tózkodik, Grúzia fővárosában megbeszéléseket folytatott a köztársaság kulturális életé­nek vezető személyiségeivel. Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában, a vi­lágűr békés felhasználásáról folytatott vitában felszólalt Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet fő irányzata változatlanul az eny­hülés, és bár ezt egyesek ese­tenként tendenciózusan félre­magyarázzák, mégis eredmé­nyesen járult hozzá a világűr békés felhasználása terén még valósuló nemzetközi együtt­működéshez. — az aszályos időjárásra te­kintettel — rendkívül nagy mennyiséget igényeltek a hat­vaniaktól, hogy a téli takar­mányozásban ne legyen fenn­akadás. A másodvetésű takar­mánynövények azonban — megfelelő tárolással nagy te­Negyedszázados múltra te­kint vissza a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, közismer­tebb nevén: a KAEV. Buda­pesti és vidéki gyáregységei­ben a könnyűipar szakágaza­tai számára a legkülönfélébb gépek, textil-, cipő- és kon­fekcióipari automaták, anyag- mozgató gépek és légtechnikai berendezések készülnek. Tudományos Akadémia mar- tonvásári kutatóintézetét. Lázár György útjának máso­dik állomása Székesfehérvár volt, ahol al megyei pártbizott­ság székházában a megye ve­zetői tájékoztatták Fejér me­gye politikai, gazdasági és kul­turális életéről, eredményei­ről. magyarországi nagykövete csü_ törtökön koktélt adott a nagy- követségen a Daniel Druskat című film bemutatása alkal­mából. Oláh István altábornagy, a magyar néphadsereg vezérka­ri főnöke, miniszterhelyettes, aki Abdailla Mohamed Fadil dandártábornoknak, a szomá- ii nemzeti hadsereg vezérkari főnökének meghívására Szo­máliába látogatott, tegnap részt vett a forradalmi nap ünnepségein. A közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások részt­vevői csütörtökön az osztrák fővárosban megtartották 115. plenáris ülésüket. Az ülésen felszólalt Nyiko- laj Taraszov, a szovjet kül­döttség vezetője. Hangoztatta, hogy a szocialista országok készek biztosítani a katonai enyhülést az európai konti­nensen. E cél elérésében nagy szerepet tölt be azoknak a javaslatoknak a széles skálája, rületen elvetve — jó termést adtak, s a gazdaságok sorra csök­kentik répaszelet-igényü- v két. A cukorgyárban az idei kam­pány előreláthatólag 130 na­pig tart. A KAEV 7-es számú —vá­ci — gyáregységének gyárt­mányprofilját kezdettől fogva az öntöttárutermelés és az al­katrészgyártás alkotta. A leg­utóbbi években azonban ezek mellett kialakult a váci gyár­egységben egy komplett gép­gyártó bázis is, amelyben kez­detben szövő- és textilipari gépek készültek, majd később fokozatosan meghonosodott a cipőiparban alkalmazott be­rendezések gyártása is. A KAEV néhány évvel ez­előtt elsőként kapcsolódott be a textil- és a ruhaipar re­konstrukciójának alapjául szolgáló gépek gyártásába. A rekonstrukció mihamarabbi megvalósítása érdekében az 1971-ben megkötött szovjet— magyar textilgépgyártási koo­perációs megállapodás alapján a vállalat — mint a hazai tex­tilipari gépgyártás legjelentő­sebb üzeme — hozzájárul a szovjet gyártmányú, SZTB- típusú nagy teljesítményű mikrovetélős automata szövő­gépek gyártásához. Az egyezmény megkötése óta hazánk — tehát a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat — szállítja a Szovjetunióba a gép lelkét: a mechanikus meghajtású bordaládákat, va­lamint a mikrovetélős szállító­pályákat, amelyeket a Cseh­szlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban gyártott részegységekkel együtt a Szov­jetunióban szerelnek össze. A magyarországi üzemekben használatos szövőgépek telje­sítményének két és félszere­sét tudó .berendezések gyártá­sára a KGST-n belül a Szov­jetunió szakosodott. A gyártás kezdetén aláírt államközi meg­amelyeket a szocialista orszá­gok küldöttségei terjesztettek a tárgyalások elé, kezdve azon, hogy az államok ne nö­veljék a fegyveres erők lét­számát és végezve azon, hogy a tárgyalások valamennyi közvetlen résztvevője egyenlő alapon és valamennyi állam biztonsági érdekei szigorú megőrzése mellett jelentősen csökkentse a Közép-Európá- ban állomásozó csapatok lét­számát és az e térségben tá­rolt fegyverzetet. — Az előrehaladást a bécsi tárgyalásokon — mondotta a Szovjetunió képviselője — egyelőre a NATO-országok ál­láspontja akadályozza, ame­lyek valójában egyoldalú ka­tonai előnyökre törekednek. KGST—Mexikó Moszkvában megtartotta el­ső ülésszakát a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és Mexikó együttműködési vegyes bizottsága, ámely meghatároz­ta jövő évi munkatervét és gyakorlati intézkedéseket irányzott elő a KGST-országok és Mexikó együttműködésének megvalósítására. A vegyes bizottság munka­terve konkrét lehetőségek ta­nulmányozását helyezi kilá­tásba a KGST-országok és Mexikó sokoldalú együttműkö­désének fejlesztése érdekében. E kérdésekkel kapcsolatos kö­zös ajánlások előkészítésére munkacsoportokat hoztak lét­re, amelyekben a KGST-orszá­gok és Mexikó szakemberei vesznek részt a tudományos­műszaki együttműködés, a ha­lászat és a külkereskedelem területén. A vegyes bizottság elhatá­rozta, hogy második ülésszakát Mexikóban tartja meg. állapodások értelmében a ha­zánkból szállított gépegységek ellenértékeként a Szovjetunió SZTB-típusú szövőgépeket szállít a magyar textilipari üzemeknek, s a gépek ilyen kooperációs alapon történő be­szerzése révén az egyezmény évente több millió dollár meg­takarítást jelent a népgazda­ságnak. A KAEV váci gyáregysége 1972-ben kapcsolódott be a kooperációba. 1975 végéig az üzem 8000 gépegységet gyár­tott, amelynek fejében eddig 539 szövőgépet kapott a hazai textilipar. A mostani ötéves tervben a vállalt 21 ezer gép­egység gyártására és szállítá­sára kötelezte magát. A váci gyáregység gépgyártásának 90 százalékát teszi ki a szovjet kooperációban készülő SZTB. Idei tervük a 250-es típusból 800, * a 216-osból pedig 2400 darab elkészítése. A termékek darabonként valamivel több mint 27 ezer forintot hoznak a vállalat konyhájára. Vácott egyébként hamarosan megkez­dődik két új típus: a 350-es és a 175-ös részegységek gyártá­sa is. A KAEV 7-es számú váci gyáregységében — annak öntödéjében — készülnek a gépek vázai. A kooperáció ki- szélesítése együtt halad az üzemek technikai fejlesztésé­vel. Ennek érdekében terve­zik az öntödei rekonstrukció mihamarabbi befejezését. A munka végeztével javulnak a KÄEV váci gyáregysége öntö­déjében dolgozók munkakö­rülményei, s az új gépek munkába állításával az eddig nehéz fizikai munka is köny- nyebb lesz. B. P. 12—14. között Moszkvában Mindig A pénz nem beszél, vagy ha mégis — igazolva a közmon­dást — legkevésbé arról, amiről kellene. Nevezete­sen, honnét, miért jön, minek ellenszolgáltatása­ként került pénztárcánk­ba, zsebünkbe. Köznapi bölcsességünk: a pénz ki­adni könnyebb, megkeresni nehezebb. Amivel már el­ismertük — maroknyi kú­tártól, élősködő pernahaj- dertől eltekintve —, hogy munkával, hasznos tevé­kenységgel keressük, sze­rezzük meg jövedelmünket. Mennyit? Egy-egy átlagos hónapban 19—20 milliárd forintot fizetnek ki köz­ponti forrásokból a lakos­ságnak, augusztusban pél­dául 20,9 milliárdot szá­moltak le a tenyerünkbe, ha képletesen is. Pénzhegy. Borítékokba, fizetési tasa- kokba osztva? karéjokra válik, mint a fölszelt ke­nyér. Elég, kevés ? Tavaly 245 milliárd fo­rint volt a lakosság pénz­bevétele, öt esztendővel korábban, 1970-ben 155 milliárd. Gyarapodott áz ország, a megye, s így vagy úgy, valami módon, majd­nem minden család, ezt tükrözi a két összeg közötti 90 milliárdos különbség. Ezzel még nem azt mond­tuk, mert nem mondhat­juk. hogy közös és egyéni többlet azonos úton járt, jár tninden esetben. Egy­szerűbb a pénzt számol­ni; mint feladatainkat! Csakhogy összetartoznak, bár olykor feledni szeret­nénk ezt. A rossz munkás, az elfuserált terv készítő­je, a zűrzavart csináló könyvelő, a többet vető, mint arató paraszt is oda­áll a pénztár elé. Azok kö­zé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon szól er­ről a forint nekik? Meg­mondja kinek-kinek azt, amit kell?! T ermékeink jobb minő­sége érdekében a Ma­gyar Selyemipar váci szövőgyárában tetemes többletkeresetre tehet szeri az aki hibátlan mun­kát ad ki a keze alól, aki mennyiséget és minő­séget egyszerre állít elő. Van olyan mufikásnő, aki­nél az így létrejövő jöve­delemtöbblet havi hat- ríyolcszáz forint. Másfajta példa. A Csepel Autógyár­ban öt esztendő alatt egy­re inkább kibontakozott a termékszerkezet változása, növekedett az új konst­rukciók’ termelésbeni ará­nya. A gazdaságosabb cik­kek érthetően gyorsan nö­velték a vállalati ered­ményt, ám kifizetődött ez a gyári kollektívának is. A foglalkoztatottak átlagos bérszínvonala 1975-ben 36,4 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben, s ennél is gyorsabban emelkedett a munkásoké: 38.1 százalék­kal. Idén — a tavalyi 'mun­ka alapján — a megye szocialista iparában 203 millió forintot fizettek ki ún. nyereségrészesedésként — hivatalos neve ugyanis év végi részesedés —, il­letve év közbeni anyagi ösztönzésként a részesedési alapból. Ki elégedett volt, ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesz­nek sértődöttek, így hang­zik a köznapi bölcsesség. Hagyjuk most az egyéni, nem mindig indokolt, igaz, jogos mormogásokat. Fon­tosabb ennél a közös mér­ce. Az, hogy jobb, haté­konyabb munka, értéke­sebb, korszerűbb termék, a költségek csökkentése szül­te, teremtette-e a részese­dés, s általában a jövede­lemnövekedés forintjait. Többségében igen. (Egyet­len apró példát kiragadva: a Csepel Autógyárban az importanyagok hazaiakkal történő helyettesítése ti­zenkét hónap alatt ötven­millió forint költségcsök­kentést eredményezett.) A bankók egy részét azonban az ügyeskedés, a silány termékért a változatlan árat kérés, az azonos mun­káért többet követelés húzta, csalta ki a közös pénztárból, végő soron a zsebünkből. H avi munkabérként — a termelőszövetke­zeti kifizetéseket most nem számítva — 9— 10 milliárd forint jutott el ebben az esztendőben az ún. aktív keresőkhöz. Ne­ve mutatja: munkabér. Szentségtörésként hangzik, ha megkérdjük: mindig az? Hiszen napról napra ezer­szer kérdezzük ezt! Ami­kor féligmunkát, összecsa- pottságót láfunlc,' selejtes árut vásárolunk, a köteles­ségét immel-ámmal teljesí­tővel találkozunk, pocsé­kolást, közömbösséget ta­pasztalunk. Amikor mél­tatlankodunk, dühöngünk mások munkátmímelése miatt. Mert hiszen mások dolgoznak csak így. Mi? Ugyan! Furcsa játék! Min­denki csak fogó akar len­ni... Van pénz, amiért nem kell megdolgozni, mégis joggal jár. A pénzbeni tár­sadalmi juttatások havi összege 3—4 milliárd fo­rint. Évi summájuk ta­valy — nyugdíjtól a csalá­di pótlékig — 43 milliárd volt. Nem kell megdolgoz­ni érte, áll néhány sorral előtt. Valóban? Külön-kü- lön nem, együttesen igen! S mi tagadás, sűrűn ke­mény munkával teremt­jük elő. Munka, mindig a munka. Sokak fülében kedveseb­ben cseng a szó: pénz. Akadnak pénzcsinálólc, rendőrségi, bírósági tudó­sításokban ismerkedhet-, tünk, ismerkedhetünk majd meg velük. Mindenre azon­ban nem hozható, minden­ről nem szólhat törvény. Arról, ami csak mulasztás, felületesség. Holott az elló­gott órákért, a látszat­munkáért kifizetett forint csalás. Kaptam, de nem adtam. Gyarapodtam, de nem hajtottam hasznot a társadalomnak. Igaz ez, le­gyek beosztott vagy veze­tő, kétkezi vagy szellemi munkás, bárki. A társadalomnak vala­mennyi egyéni kötelezett­ség teljesítése fontos. Szá­mít rá, ezekre alapozta terveit. Azt is, mely a szétosztható, kifizethető fo­rintokat részletezi és össze­gezi. Ezért, hogy a társa­dalom egészének, tehát minden tagjának őrködnie kell — kellene — a forin­tok fedezete, a munka ér­téke, mennyisége, minősé­ge, hasznossága, célszerű­sége felett. Minderről a pénz nem beszél. Nekünk azonban beszél­ni kell róla. Mészáros Ottó J Folyamatos a szállítás - Nagyobb a cukortartalom Egy gyárnak 5700 vagon répa Pest megyéből Lázár György látogatása Fejér megyében Hosszú szállítószalagon utazik a répa az első mosás után a fel­dolgozóüzembe. Kép és szöveg: Koppány György Textilipari gépegységek KGST-kooperációban A váci KAEV alkatrészeket készít % i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents