Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

Losonczi Pál a Panamai Köztársaságban Megkezdődtek az államfői tárgyalások Miként már jelentettük, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke — Demetrio La­kos államfő meghívásának ele • get téve — pénteken délben hivatalos baráti látogatásra Panamába érkezett. A Pana­mai Köztársaság fővárosának nemzetközi repülőterén a ma­gas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első magyar államfőt, aki e közép-amerikai ország földjé­re lépett. Feldíszített repülő­tér, katonai díszpompa, hu­szonegy ágyúlövés, a magyar és a panamai himnusz köszön­tötte Losonczi Pált, akinek fogadtatására — kormányta­gok, vezető politikusok egy csoportjának élén — megje­lent Demetrio Lakas köztár­sasági elnök és Omar Torri- jos Herrera miniszterelnök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista Magyarország ál­lamfőjének — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphangja a késő délutáni órákban megkezdődött tárgya­Nélkül A nehézipari tárca vál­lalatvezetőinek nem­régiben tartott orszá­gos értekezletén az állam­titkári referátum egyebek között említést tett arról, hogy vállalatokon belül, vállalatok és vállalatok között, valamint vállalat és irányító hatóságok kapcso­latában sok az olyan vita, amely döntés nélkül ér vé­get, mely csak arra jó, hogy újabb halasztást csi­karjon ki máskülönben égetően szükséges döntések meghozatalánál. A vitáknak szerepe, ren­deltetése van a vállalat működésében, döntés előtt — akár fejlesztésről, tech­nológiai változtatásokról, akár átcsoportosításról, anyagellátásról, normakar­bantartásról legyen szó — nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges a vé­lemények ütköztetése. He­lyes, ha öszecsapnak a kü­lönböző nézetek, ha min­denki elsorolja, hol lát gyenge pontokat, s rejtett, de igénybe vehető tartalé­kokat, mi az, ami zátonyra juttathatja a végrehajtást, avagy éppen gyorsíthatja azt s így tovább. Sűrű eset azonban, hogy tévútra csú­szik a vita, kifogások kere­sésévé silányodik. Hetek, hónapok telnek el, az érin­tettek újra meg újra össze­ülnek, további Vizsgálódá­sokat, felméréseket, elem­zéseket, s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakod­nak. A döntéstől, az igen vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az elsietett- séget, a megalapozatlan „ugrást a sötétbe”? A Len­fonó és Szövőipari Vállalat­nál meglehetősen sok sze­mélyi változásra került sor két esztendő alatt. A ve­zérigazgató tömör és találó indoklása így hangzik a miértre: a döntések sokrétű előkészítése korántsem azo­nosítható a lassúsággal, az akadályok és támaszok ösz- szevetése a végeérhetetlen szóáradattal és iratgyártás­sal. A felmentett emberek nagyobb része ezt nem ér­tette meg, emiatt vált al­kalmatlanná tisztsége be­töltésére. S okszor kanyargós ös­vényeket jár meg a vita s töprengeni kell azon, hol kezdődött, erede­tileg miről volt — lett vol­na — szó. A gyári gúnyo- rosság a balesetelhárítás mintájára munkaelhárító értekezletekről beszél ilyen esetekben, ahonnét úgy tá­voznak a résztvevők: si­került lerázniuk a felada­tot, mint kutyának szőréről a vízcseppeket. Igaz, a kutya ismét vizes lehet, s jön majd újabb teendő a munkaelhárítók számára is, de aki időt nyer, az — megőrizte a kényelmét! Mert erről, pontosabban a kényelemmel társult kö­zömbösségről, olykor a képeség- és tudásbeli alkal­matlanságról, a minden változással szembeni ellen­állásról van szó. Arról, hogy ugyan a feladat végrehajtható lenne, de ezt sokan nem akarják. Leegyszerűsítés a szub­jektív tényezők ennyire fölnagyított képe, ám vé­gül is a valóságot mutatja. A vállalati szervezetről és tevékenységről folyó tudo­mányos kutatások azt iga­zolják, hogy a szervezés- és termelékenységbeli ala­csony színvonalért elsősor­ban az irányítási képessé­gek, a vezetési módszerek fogyatékosságai okolhatók, s csak másodsorban a tech­nikai, technológiai, terme­lési szerkezetbeli viszonyla­gos elmaradottság. Bebi­zonyosodik tehát ismét az ismert igazság, hogy a leg­fontosabb termelőerő az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghoza­talában szintén övé a leg­nyomatékosabb szavazat, s csak ezt követően játsza­nak közre a dologi ténye­zők. Mégis, sokan túlzott jelentőséget tulajdonítanak ez utóbbinak, s miközben ezt a tényezőt felértékelik, leértékelik az embert, a termelés középpontját. T anúi lehetünk annak, hogy hosszú évekig közepesen ügyködő, vagy csupán felszínen ma­radó vállalatok rövid idő alatt a jók közé kerülnek, holott adottságaik semmit sem változtak. így történt ez például a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyára esetében. Ha magya­rázat után kutatunk, meg­leljük a „megfoghatatlan” — csupán annak látszó — belső módosulásokat. Egye­bek között azt, hogy a gyárvezetés, a korábbitól eltérően, nem kér minden­kitől és mindenről papírt. Megelégszik a szóban elő­adott véleményekkel, s dönt azok ismeretében, mégpe­dig haladéktalanul. A ko­rábbi irányítás feljegyzé­sekkel, emlékeztetőkkel, ér­tekezletekkel s azok jegy­zőkönyvével vette körül magát, így vélve biztosí­tani holnapját, most vi­szont — a gyár régi ha­gyományaihoz visszakanya­rodva — a kezdeményező ember áll a középpontban. ő a legfontosabb, s éppen ezért mindenkitől megkö­vetelik az önállóságot, a felelősség viselését. S érde­kes módon — bár a re­konstrukció a folyó terme­léssel egy időben, megnö­velte tetemes terheiket —, jut idő mindenki meghall­gatására, a vélemények üt­közésére, s ezután a dönté­sekre. Csodákat persze ők sem tehettek. Elöregedett be­rendezéseken nehéz — de bizonyították: nem lehetet­len — nagy pontosságú ter­mékeket előállítani, s a képzetlen munkaerő sem válik egyik napról a másik­ra mester-szakmunkássá. Nem is csodákat várt a társadalom tőlük, hanem annak a jogos igénynek a teljesítését — s ennek megfeleltek —, hogy a vi­tákat döntések kövessék, s a döntéseket mielőbb ültes­se át a gyakorlatba a vég­rehajtás. Diósd azonban csak példa, meglehetősen ritka eset, mert a mai vál­lalati szervezetekben túl sok a fehér folt, a hatáskö­ri tisztázatlanság, kidolgo­zatlan a felelősségi rend­szer, s mindezek miatt szinte gáttalanul folyhat a szó, számolatlanul készíthe­tők a fölösleges papírok, rajtuk a kifogások, ellen- vélemények, akadályközlé­sek. Sokan úgy hiszik, a szavak nem kerülnek sem­mibe. Tudjuk, tapasztal­juk: a megoldást, a döntést halogató szavak nagyon is sokba kerülnek. Mészáros Ottó Demetrio Lakas (balról) üdvö­zölte a repülőtéren a Panamai Köztársaságba érkező Losonczi Pált. lásoknak is. A hivatalos esz­mecserét megelőzően Losonczi Pál megkoszorúzta a legendás szabadsághős, Simon Bolivár szobrát. Jóllehet a két ország diplo­máciai kapcsolatai egészen új- keletűek, a tárgyalások érde­mi tartalmára is utal a tény: a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét követő egy esztendő után már államfői találkozóra kerülhetett sor. Losonczi Pál a számára ősz szeállított program szerint szombaton ellátogatott egy cu­korgyárba, s megtekintett egy vízierőművet. ULÁNBÁTOR Megnyílt az ázsiai békekonferencia A Béke-világtanács rende­zésében szombaton a mongol fővárosban megnyílt az ázsiai békekonferencia. A békefórum munkájában több mint húsz ázsiai ország békebizottságának és béke­mozgalmának küldöttei vesz­nek részt. Az európai szocia­lista országok küldöttségei vendégként vannak jelen. A konferencia résztvevőit szombaton Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­gének elnöke üdvözölte. Az ülésen Romesh Chandra, a Béke -világtanács főtitkára tartott beszédet. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST.MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ARA 1 f'ORl.VT 1976. OKTOBER 17., VASÁRNAP Jól halad a szán Meggyorsult az őszi munkák ütem© Pest megyében Telexen tudósította lapunkat Szín Béla tsz-elnök: befejez­ték a búza vetését, a pátyi— zsámbéki határban 1100 hek­táron került a földbe kenye­rünk magja, s tábláik két­harmadán már előzöldült a rögök közül a búzanövény. Jól haladnak a kukorica törés­sel, 320 hektár termését fal­ták be, morzsolták kombájn­jaink — összesen 1226 hektá­ron. termelnek kukoricát —, a korai fajták átlagtermése 54 mázsa volt hektáronként. Hasonló jó hírrel érkezett távirat a nagyhutai járási pártbizottságról: földben az őszi kalászo­sok magja, a tápiószent- máríoni Aranyszarvas Tsz határában is, 1810 hektáron zsendül a vetés, melyből 1620 hektár a búza. A hét eleji nyárias idő sokat lendített a mezei munkákon megyeszerte. A teendőket ösz- szehangoló operatív bizottság kénytelen volt megállapítani keddi ülésén, hogy Pest megye a sereghajtó az országos me­zőnyben. A járási hivatalok jelen­tése szerint javult a hely­zet, a búzaföldek 48 százalékát — 75 ezer hektár — bevetették a hét végéig. A 11 ezer hektá­ron termő rozs 97 százaléka, a 7500 hektárt birtokló őszi ár­pa 95 százalékát vetették, el a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok. Az őszi vetésre kijelölt táblák — mintegy 100 ezer hektár — kilenctize­dét megjárta az ekevas, előkészítették a magágyat. A tavaszi vetésű növények 125 ezer hektáros területén az őszi mélyszántás harmadával vé­Szedik a burgonyát — raktározás előtt osztályozzák a pilisi Arany­kalász Tsz-ben. Koppány György felvétele geztek a gazdaságok, jórészt a kukoricatarlók feltörésével. S ha már a kukoricánál tar­tunk: a legnagyobb munka az őszi csúcsidényben a megyé­ben 90 ezer hektáron termő tengeri betakarítása. A sárgu­ló, barnuló kukoricatáblákba 2210—230 csólörp . adapterrel fölszerelt kombájnt állítanak a gazdaságok, traktorvontatá- sú csőtörő fosztógépekből több mint 120-at. kedvező időben — 10 órás munkaidőben — naponta kétezer hektárnál na­gyobb terület termését hord­hatják be. A megye gazdasá­gaiban 124 szemestermény­szárító berendezés működik, ezek, ha nedvesen érkezik a Milliós megtakarítások forrása Az újítómozgalom helyzetéről a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál Tanácskozásra gyűltek ösz- sze tegnap a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat gyáregységei­nek küldöttei, élenjáró újítók, újítási előadók, vezetők, a vál­lalat budapesti fonógyárában. A résztvevőket kis kiállítás fogadta a teremben, megte­kinthették a legjelentősebb újításokat, amelyek figyelemre méltóan járultak hozzá a nagy kollektíva gazdasági eredmé nyeihez. Zolna Antalnak, a budapesti gyár igazgatójának üdvözlő szavai után Beck Tamás, a vállalat vezérigazgatója jelölte meg a tanácskozás feladatát. Hangsúlyozta, hogy elsődleges cél, kollektív gondolkodással előbbrevinni az újítómozgalom ügyét. Az újítási tevékenység színvonalával a vállalat nem lehet elégedett, ebben a moz­galomban több tartalék van annál, amennyi eddig felszín­re került. Ezután dr. Fülöp István fej - lesztési főmérnök számolt be az újítómozgalom helyzetéről, vázolva a soron következő leg­fontosabb tennivalókat is. El­mondotta, hogy fokozódott az újítások jelentősége most, ami­kor a vállalat történetében még nem tapasztalt dina­mikus, nagy horderejű fejlesz­tések kerültek napirendre. Az ötödik ötéves terv célkitűzé­seit érintve utalt arra a gazda­sági háttérre is, amelyben az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozásáért kell lépése­ket tenni. A célok eléréséhez három alapvető műszaki fel­adat végrehajtása szükséges: a termékszerkezet folyamatos, tervszerű korszerűsítése, a be­rendezések optimális kihasz­nálása, új, nagy teljesítményű gépek üzembe helyezése, ha­tékony működtetése. Mind­ezekhez a vállalat joggal szá­mít újítóinak alkotókészségé­re, hiszen az előző években bizonyították, hogy többre ké­pesek. Átlagosan 5 millió 300 ezer forint volt 1971—75 kö­zött az újítások gazdasági eredménye évente. Az utóbbi két évben különösen sokat fej­lődött az újítómozgalom a győri és a csillaghegyi szövő gyárban, a budapesti fonó­gyárban, valamint a budaka­lászi szövőgyárban. Az idén viszont mintha meg­torpant volna az alkotó kedv a gyáregységekben. Egyedül a csillaghegyi újítók érték el az eddig várt eredményt, a győ­riek éppen hogy megközelítet­ték. A továbbiakban dr. Fülöp István kitért tehát azokra a tennivalókra, amelyek az újí­tómozgalom ismételt föllendü­lését segíthetik elő. A hozzászólók közül is leg­többen ehhez a témához kap­csolódtak. Megállapították egyebek között, hogy az újító­mozgalom sikerességét jelen­tősen befolyásolja az újítási előadók ügyszeretete, rátér, mettsége, következetessége. Fontos az is, hogy az újítási javaslatok elbírálásának idő­tartama ne haladja meg a vál­lalati szabályzatban rögzített hatvan napot. Azt a szakvéle­ményezőt, aki nem tartja a határidőt, szigorúan felelős­ségre kell vonni, hiszen késle­kedésével komoly gazdasági kárt okozhat a vállalatnak. Az újítókat bátorítani lehet, de ez ne jelentse azt, hogy elvtele­nül elfogadnak olyan javasla­tokat is. amelyeknek várha­tóan nem lesz mérhető gazda­sági eredménye. A vezetőktől olvan újítási javaslatokat vár a vállalat, amelyek nemcsak addig jók, amíg kifizetik érte az ellenszolgáltatást, hanem tartósan, hosszú éveken át ki­emelkedően eredményesek. Szóba került, hogy nem meg­felelő az újítások propagandá­ja, pedig az is hozzá tartozna az újítók erkölcsi elismerésé­hez. A szombathelyi, budapesti, csillaghegyi, kapuvári, komá­romi hozzászólók sok értékes észrevétellel támogatták a ta­nácskozást céljának elérésé­ben. Énekes Béla, a vállalat központi pártalapszervezeté; nek titkára többek között az újítók anyagi érdekeltségének fokozását tette szóvá. A résztvevők a vita után határozatot hoztak az újító- mozgalom szélesítésére, az ügyintézés egyszerűsítésére és gyorsítására, az újítási tevé­kenység színvonalának, ered­ményességének növelésére. A tanácskozás Beck Tamás ve­zérigazgató zárszavával feje­ződött be. B. I. kombájnoktól a gépmorzsolta szemeskukorica — 15 százalé­kos vízelvonást számítva — félezer tonna termény szárí­tására képesek. Eddig a ter­més egyötödét takarították be. Befejezéséhez közeledik a burgonyaszedés, a hónap végére verembe, tá­rolóba kerül 6352 hektár ter­mése, a 3849 hektáron termő napraforgó 85 százalékát le­aratták, finiséhez érkezett a szüret, a zöldség, paprika, sár­garépa betakarítása. (Riportunk a 3. oldalon) KOZELET Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP PB tagja, szombaton fogadta Luciano Lámát, az olasz CGIL főtitká­rát. A tárgyalások során fel­mérték a két szervezet kap­csolatainak helyzetét, majd vé­leményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ak­tuális |kérdéseirőL Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szombaton fogadta Dumitru Turcust, a Román Kommunista Párt KB külügyi osztályának helyettes vezetőjét, valamint Constantin Oancea külügymi­niszter-helyettest, akik magyar partnereik meghívására októ­ber 13. és 17. között látogatást tettek Budapesten és megbe­széléseket folytattak a két test­vérpárt, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kap­csolatainak időszerű kérdései­ről. A megbeszélésen részt vett Varga István, a KB osztályve­zető-helyettese és Roska Ist­ván külügyminiszterhelyettes. Jelen volt Victor, Bolojan, Ro­mánia magyarországi nagykö­vete. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára szombaton Moszkvá­ban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság nagy­követét. Katusev és Marjai Jó­zsef megbeszélést folytatott a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésével és elmélyítésével összefüggő feladatokról. A ta­lálkozó meleg, baráti légkör­ben zajlott le. t k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents