Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HlHu Bf A1 ■ | XX. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM 1976. OKTÓBER. 12., KEDD Ceglsdbercsl Jól sikerült a szolidaritási nap Klubretéíkedő, gyűlés, tábortűz A szolidaritási hónap járási eáróeseménvének Ceglédbercel adott otthont a hét végén. (A megyei záróünnepségről a lap első oldalán olvasható tudósí­tás.) A helyi művelődési ház Radnóti ifjúságii kluibja volt a szervező és a házigazda. A járásban, működő tizennégy ifjúsági klubnak, továbbá más csoportoknak időben el­küldték a meghívót, módot adva a vendégek megfelelő felkészülésére is, hiszen a program cserebere fórumot is ígért, ' kölcsönös bemutatko­zást. A házigazdák nevében Var­ija Zsuzsanna, a cegTédbereeli községi tanács vb-titkára üd­vözölte a megjelenteket, majd megkezdődött a kultúrházban a klubok vetélkedője. Héttagú zsűri, előtt mutatták be mű­sorukat. A rendezőket az a cél ve­zérelte, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a járásbeli klubok, épüljön ki szorosabb kapcsolat köztük, Vegyék át a hasznos tapasz­talatokat, bevált módszereket egymástól, és használják fel működésük során. Vendégül látták a többi között a ceglé­di Dózsa György ifjúsági klu­bot, a veresegyháziak Forrás klubját és eljöttek a taksonyi fiatalok is. A nyolc csapat bemutatóját aszerint értékelték, hogyan se­gítik a szabadidő hasznos el­töltését, milyen tartalmú és színvonalú a bemutatott pro­dukció. A ceglédi Dózsa klub sajátos összeállítást hozott: a képzőművészet népszerűsítésé­re vállalkozott előadásával. A törteitek egy ismeretterjesztő előadás paródiáját mutatták be. Az abonyiak összetett, sokrétű műsort adtak elő, amely jól kapcsolódott a nemzetközi szolidaritás té­maköréhez is. A veresegyháziak többféle já­tékot ismertettek meg .társaik­kal, amelyek elsősorban a vi­dám szórakozást szolgálták. A zsűri rangsorolása sze­rint a legjobb bemutató a veresegyházi vendégeké volt, másodiknak ítélték az abonyi Petőfi, harmadiknak a ceglédi Dózsa ifjúsági klub szereplé­sét. Délutánra újabb érkezőkkel gyarapodott a szolidaritási nap részvevőinek száma. A járás valamennyi területéről jöttek fiúk, lányok a művelődési házban tartandó gyűlésre. Bo­ros János, a KISZ járási bi­zottságának titkára mondott beszédet. A világ ifjúságának szolidaritási törekvéseiről adott számot, a nemzetközi összefogás jelentőségét méltat­va, amely megnyilvánul a gyarmati uralom ellen vívott harcban és elítéli a neokolo- nialista próbálkozásokat. — A szocialista világrend- szer léte megváltoztatta az erőviszonyokat, nem ked­vez a nyílt gyarmatosítás­nak. Támogatjuk a harmadik világ népeinek törekvéseit, szabad­ságuk és függetlenségük kiví­vásáért folytatott harcát — mondotta az előadó, majd a vietnami nép elleni imperia­lista próbálkozások kudarcá­ról, az antiimperialista küzde­lem jelentőségéről beszélt. Részeletesen foglalkozott a chilei puccsal, a fasiszta junta hatalomra jutása óta végbe­ment rémtettekkel, majd a széles Ikörű összefogás, a nem­zetközi szolidaritás méltatá­sával fejezte' be beszédét. Az est folyamán a cegléd- berceli színjátszók szórakoz­tatták az egybegyűlteket, fel­lépett Csányi Sándor abonyi pol-beat énekes és a ceglédi Dózsa ifjúsági klub Kaláris együttese. Tábortűz gyűlt, ké­ső éjszakáig zengett a dal. Jól sikerült a ceglédberceli szoli­daritási nap. T. T. BIRKÓZÁS , Az első Imi között folytatják A Ceglédi VSE NB Il-es fel­nőtt, kötöttfogású csapata, az ez évi birkózó csapatbajnok­ság selejtezőjében Szegeden lépett szőnyegre. A csoportba hat ^együttes kapott besorolást, a résztvevők körmérkőzést vívtak, mely után az első há­rom — közöttük a OVSE — harcolta ki a jogot, hogy in­duljon az. országos NB Xl-es döntőn. Eredmények: Ceglédi VSE—SZEOL 7:2. Győztek: kecskeméti, Sárosi, Hetényi, Reznák, Szűcs I, Pá­linkás, Szűcs S. Vesztettek: Korpácsi és Tóth. A jó rajt után két vereség következett: MTK-VM—CVSE 8:2 Győztek: Kecskeméti és Sá­rosi. Szegedi VSE—CVSE 5:4 Győztek: Berkes, Kecskemé­ti, Pálinkás, Szűcs S.. Sárosi mérkőzése kettős leléptetéssel végződött. A hátralevő két akadályt JASZKARAJENŐ Sportpálya - társadalmi munkával Jászlcarajenőn a lakosok, i társadalmi és a gazdaság szervek sokat tesznek a tele­pülés fejlesztéséért. A most folyó iskola épít ás mellett ugyancsak jelentős esemény volt a. közelmúltban a kézi- labdapálya építése. Sok tár­sadalmi munkára, anyagi rá­fordításra volt szükség, mire megvalósult a közságbeli sportbarátok régi terve. A helybeli Árpád .Termelő- szövetkezet vezetősége és tag­sága éppúgy kivette a részét a kivitelezésből, mint a spor­tolók és az iskolások. Ma már mérkőzéseket tarthatnak a vő- . rös salakpályán. t A Karatetétleni SE kézi­labda szakosztálya már máso­dik éve csak idegen pályán 1 szerepelhetett csapatával, ott­honukban nem hódolhattak ennek a sportágnak. A tavasz- szal saját erőből fogtak az építkezéshez. A lebontott is­kola romjaiból készítették el az alapot, társadalmi munká­ban. Az elegyengetett terület­re fekete salakot derítettek, arra borították a Salgótarján­ból rendelt fekete salakot. A termelőszövetkezet fuvarral, géppel segített, továbbá húsz­ezer forintot ajánlott fel. i (t.) már újra jól sikerült vennie a Vasutasnak: CVSE—Pécs 6:4 Győztek: Kecskeméti, Kor­pácsi, Sárosi, Pálinkás. Vass. Szűcs S. CVSE—Dorog 8:2 Győztek: Berkes, Kecskemé­ti, Sárosi, Reznák, Talapka, Szűcs S. A ceglédiek az öt mérkőzés­ből hármat nyertek meg, hat ponttal a harmadik helyet sze­rezték meg, ami azt jelenti, hogy — 1975 után — most Is a jobbak között folytathatják a küzdelmet. A Vasutas szinte valamennyi sportolója tudása legjavát nyújtotta, dicséretet érdemel. U. L. CEGLED ES VIDÉKÉ ÁFÉSZ Korszerű berendezések, új TÁMOGATJÁK A KISTERMELŐKET A kereskedelemben, vendég­látásban, felvásárlásban jelen­tős forgalmat bonyolítanak le a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ boltjai. Áruházuk Cegléden a járás bevásárlási központja, a szövetkezeti étterem pedig a közétkeztetésben vállal fontos szerepet. Feladatuk évről évre növekszik, s ennek a követel­ménynek igyekeznek messze­menően eleget tenni. Balogh Ferenc, az ÁFÉSZ igazgatósá­gi elnöke szólt munkájukról. Az elvégzett és a soron követ­kező feladatok, tervek ezekben a hetekben napirenden vannak. Október középén lesz a szövet­kezeti ifjúsági parlament: fel kell készülni a tájékoztatásra és a fiatalok várható kérdés- özönére. November közepén a SZÖVOSZ kongresszusán vesz részt a szövetkezet elnöke. Az elmúlt ötéves terv éyeit eredményesen zárta a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ. Kétszer nyerték el a kiváló címet, kétszer miniszteri dicséretet kaptak. Árbevételük tavaly 395 mil­lió forint volt — 1970-hez ké­pest 171 százalékkal emelke­dett. A lakosság ebből főként a jobb áruellátást, a gördülé­keny beszerzést és a kereske­delmi tevékenység színvonalá­nak emelkedését tapasztalhat­ta. Tavaly a szövetkezet nye­resége meghaladta a 130 száza­lékot. Hogy mindezt elérhet­ték, abban fontos szerepe van a munkáskoiiektívákmak, a versenyző szocialista brigádok­nak. A szövetkezetnek 15 szo­cialista brigádja van, tagjai jó­részt fiatalok. Igyekvők és te­vékenyek. Évente értékeléskor általában 20—22 ember kap­hatja meg munkájáért a kiváló dolgozónak járó elismerést, ki­tüntetést Az V. ötéves tervidőszakra készített tervet a nyári kül­döttgyűlésen a tagság jóvá­hagyta. Elismerték hogy to­vábbra is fontos feladat ma­rad a kereskedelmi munka színvonalának emelése, erősí­tése, a lakosság igényeinek ma­ximális kielégítése. Ez termé­szetesen egy sereg' tennivalót von maga után. Nem elég az emberek tettrekészsége: a kö­rülményeket is változtatni, ja­vítani kell. Az ÁFÉSZ ceglédi áruházában például ezért kor­szerűsítették, s alakították ön- kiszolgáló rendszerűvé a cipő­osztályt és a porcelán- háztar­tási cikk osztályt. A korszerű­sítést folytatják. A műszaki osztály átalakítása félmillió fo­rintba kerül — ezt a Belkeres­kedelmi Minisztérium támoga­tásával végzik. Hasonló válto­zások előtt áll az élelmiszert árusító üzletrész is, ahol a konténerek elhelyezését, a csomagolt áru forgalma­zását helyezik előtérbe. Ennek megfelelően korszerűsí­tik a berendezést, a tároló és hűtőpultrendszert. A folyama­tos korszerűsítés természetesen kiterjed vendéglátó egységünk­re és kis, vidéki boltjainkra is. Az V. ötéves terv végére élelmiszerből 52 százalékos, ru­házati cikkekből 41 százalékos, vegyesipari és tartós fogyasztá­si cikkekből 72 százalékos for­galomemelkedést akarnak el­érni. A vendéglátásban is elő­relépésre számítanak, főként az étel és sütemény választék- bővítésével. Figyelemre méltó a hálózat-* fejlesztés terve. A rendelke­zésre álló anyagiakat ésszerűi en akarják hasznosítani. Nagy beruházás a Cegléden — a Szö­vetség utcában — készülő cse- megeüzlet, vendéglátóhely és autósbolt. (A Kossuth Ferenc utcai autós szaküzletből bar- kácsbolt lesz.) Törteién kisáru- ház épül, Csemőben eszpresszó. Kisebb fejlesztésre, gépcserék­re több mint'10 millió forintot fordítanak. A zöldség- és gyü­mölcsellátást a termeltetés fo­kozásával segítik, szakcsopor­tot létesítenek, szerződést köt­nek a háztáji termés felvásár­lására. A szövetkezet dolgozói­nak szociális és kulturális helyzete előtérben marad, min­dent megtesznek a további ja­vításáért. (c. kJ Szakmunkástanulók parlamentje Cegléd legnagyobb létszámú oktatási intézménye, a 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet a város művelő­dési központjának nagytermében tartottá meg a diákparla­mentet, melyen az iskola minden tanulója részt vett. A ta­nácskozáson elhangzott hasznos javaslatokat küldötteik vi­szik a felső fórum elé.-Virág Rózsa felvétele Újságlapok Cegléd a századfordulón Szobor; kenyérbál\ népszámlálás CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A ceglédi Kossuth Mfl- velődési Központ (Ceg­léd. Kossuth tér 5'a.) azonnali belépésre hi­vatalsegédet keres Je­lentkezni lehet az tn- tézmény igazgatóiénál. 601-es Trabant dombi eladó. Cegléd, Bársony utca 5. ________________ El adó XIII. kér. Dupla­ház dűlő 304. sz. alatt Juhász-féle tanya./1000 négyszögöl területtel. Vágóhldtól 10 pere. állattartásra alkalmas Jutányos áron. Érdek­lődni: Cegléd. Szabad­ság tér 10. 17 órától vagy n—243-as telefo­non. Dr. Hámori. Egyedülálló nő részére bútorozott szoba ki­adó, ugyanott 800 db vályog eladó. Cegléd III. kér. Toldi utca 7. Beköltözhető kettő- szobás, logglás örök­lakás, OTP-átvállalás- sal eladó. Kozma S. 11. A, IV. 14. Idős férfi gondozását vállalom. Elmegyek vidékre Is. Érdeklőd­ni: Sajtó utca 6. szám. Fafűtéses Zeflr Icái v- ha, teatűzhely eladó. Cegléd, Mező utca 18. Eladó összkomfortos családi ház. Ceg'-ód, Csolnak utca 30. Sürgősen ház eladó. Cegléd. Budai út 50/a. Eladó 1000 négy­szögöl első osztályú ezerjó szőlő, Mikebu- dai út, Magyar dűlő 3. Érdeklődni: Cegléd, Irinyi utca 35. ________ Bo rpumpa és 970 négyszögöl szőlő, eb­ből 300 négyszögöl puszta föld, épülettel, zöldhalmi megállónál eladó. Cegléd, Vécsei utca 47. Beköltözhető fél ház sürgősien eladó. Sze­mélygépkocsit beszá­mítok: Cegléd, Kazin­czy utca 9. — Milyen volt Cegléd a századfordulón? — A város egy­kori társadalmi közérzetét a legpontosabban a korabeli helyi újságokból mérlegelhetjük. Ma már dédapák a 75 év előtti kisiskolások. 75 éve nem. nagy. idő, de ha belegondolunk, mi­lyen óriási változások történtek ez idő alatt, feltesszük a kér­dést: vajon ránk milyen szemmel -néznek majd unokáink, 75 év múlva?­Hírek és történelem Kanyarodjunk csak vissza az 1901-es esztendőhöz! Mi volt fontos akkor a világban, milyen törvényeket hózott az országgyűlés, mi és hogyan foglalkoztatta a ceglédieket? A nemes szándékok és primi­tív megvalósulások „ütköze­tei”, a feudális osztályviszo­nyok törvényekbe kövesítése, a technikai és társadalmi for­radalom előfutárai, a dolgozó nép öntudatosodásának jelei búinaik meg a sorok között. A századforduló első évében je­lent meg a lenini Iszkra. — 1901-ben Kandó Kálmán meg­szerkesztette a villanymoz- donyt, Schulek Frigyes elkezd­te a Halászbástya építését. Neogótikus stílusban épült az Országház, de az ot t hozott tör­vények a nyomort konzervál­ták évtizedekre. Mi is lehetett fontosabb a főrendeknek 1901-ben, mint nevük törvény­be iktatása?! Most lássuk a ceglédi újsá­gokban közölt híreket, ese­ményeket ! Az új század új esztendejé­ben a ráérő aranyifjak, az agg­legények megalakították az „emésztő kompániát”; ódát is féroelteik a velőscsonthoz. A Népkörben, a Kaszinóban és az Ipartestületben vidáman szilvesztereztek a „kiválasztot­tak”, miközben a Kossuth Szál­loda udvarán megfagyott Men- kó József „helynélküli” nap­számos. Megkezdődött a nép- számlálás Cegléden. A nép­számláló űrlapon nem fordul­hatott elő a „szolgáló” szó, helyette „Konyha-cseléd”-et volt szabad használni; a pász­tor helyett hegyőrt, a csősz he­lyett mezőőrt volt szabad be­jegyezni. A nagy magyarító és áldemokratizálo buzgalomban mégsem honosodott meg a juh őr és a ló-őr kifejezés a ju­hász és csikós helyett. A vá­ros lakéinak száma: 30 353 volt. A férfiak néggyel vol­tak többen, a városban, mint a nők. Varrótű és telefon A ceglédi Réti Lajos mű­vésztehetségét hagyományosan nem Cegléden fedezték fel, ha­nem a fővárosi Uránia nevű tudományos folyóirat foglalko­zott vele. Az egyik országra- szóló ceglédi esküvő vendége volt Kossuth Ferenc és Rá­kosi Viktor. A lap hírül adta azt is hogy rövidesen telefon- hálózata lesz a városnak. A „nagyravágyás bálványának” minősítették, ha a lányok var­rótűhöz fordultak, cselédkönyv helyett. Már működött a gim­názium, de a lap arról cikke­zett, hogy „csak az Úristen és a Kultuszminiszter tudja, hol épül a gimnázium?”. Algim­náziumi értesítő első száma szerint az új épület csak 1903. szeptember 1-én lesz átadható. A Kossuth-szobor Bizottság ülésén megtárgyalták Kossuth Ferenc elképzelését, mit rajz­vázlatban is mellékelt, misze­rint: „Kossuth Lajos egy ke­zében a haza jelképét, a nem­zet zászlóját emelje magasra, s a másikkal egy erélyes és lendületes mozdulatot téve a zászló alá hívja honfitársait. Szeretném, ha a test mozdu­lata erélyt és előretörést fe­jezne ki.” A „Talpra Maris” kezdetű, ceglédi reklámverset ki gúnyol­ja a korabeli újságíró. .ízet­len üzleti fogások ellen már akkor tiltakozott a jóízlés! Idétlen ötlet volt az is, hogy kenyérbált tartottak, ahol „ro- gyásig táncoltak az éhező nép érdekében”. A tehetetlen düh, az elkeseredés spontán bosz- szúra ragadtatta az egyik ceg­lédi asszonyt, aki a végrehaj­tót csak lövésekkel tudta a foglalás végrehajtásában meg­akadályozni, a „golyó a ke­ményre vasalt, duplán behaj­tott galléron keresztülfúródva torkából egy darab húst ki­szakítva elröpült.” A városatyák a játéktér lé­tesítése ellen szavaztak. Dankó Pista Cegléden, a Budapest Szállodában társula­tával estélyt rendezett, hogy „dalai, mint virágok kikelje­nek, illatozzanak, a ceglédi nép nek, illatozzék, a ceglédi nép pedig gyönyörrel hallgassa és édes mámorral szívja leikébe a dalvirágök kábító illatát.” E cicomás mákonymondottal szorongatta elődeink torkát Tilinkós Pista, a hatásvadász zsurnaliszta, hogy könnyekre fakadjanak. 1901. november 16-án, 75 éve avatták a város díszpolgá­rává Kossuth Ferencet. Abony és Cegléd „előregyártott” ri­valizálása oda fajult, hogy már Cegléd központi jellege is vita tárgya lett, mert Abony járásbíróságot, adóhivatalt és polgári isko'át követelt. Ko­vács Ernő 48-as őrnagy, Kos­suth alföldi toborzóútjának résztvevője megkezdte vissza­emlékezéseinek közlését a ceg­lédi- újságban. Szocialisták gyűlése A kultuszminiszter a foot­ball játékot „az összes iskolai tárgyak keretébe beillesztette”. Különben Cegléden 75 éve, 1901-ben volt az első labdarú­gó-mérkőzés. A Czegléd 1901. szeptember 18-i száma a szo­cialisták gyűléséről számol be. Nézzünk szét látó szemmel a városban. Ma is tapasztal­hatjuk a 75 évvél ezelőtti, ha­ladó gondolkodású emberek munkájának eredményeit, me­lyekkel nao mint nao találko­zunk. Voltak próbálkozásaik, esetlen kezdeményezéseik, hi­báik is. melyekből az utókor vonhatja le a tanúságot. Maczelka Tibor l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents