Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

t [ismerés a közönségtől Az isaszegi LIGNIFER Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezei szép eredménnyel szerepeli a Szegeden megrendezett cente­náriumi ipari vásáron. Itt többek között ötvös-, kerámia- és műanyag termékeiket mutatták be. A közönség nagydíját kapták az elektromos forgó- és íényeffektusos árubemutató berendezésükért. Képünkön Tóthné Beneíer Erzsébet, a kéz- műanyagipari részleg propagandistája a nagydíjjal. ‘ Ifj. Fekete József felvétele KÖZÉPDÖNTŐ A VOLÁNNÁL Vezess biztonságosan — vetélkedő Gödöllőn a MÁV-pályaudvar kultúrtermében rendezték meg az immár hagyományos Vezess biztonságosan elnevezésű KRESZ-vetélkedőt. A Volán Tröszt minden üzemegységé­nél és főnökségénél szervez évente versenyt a gépjármű- vezetők között. A gödöllőiek is előzőleg selejtezőkön vettek részt, s a mintegy háromszáz­tagú gárdából a mostani közép­döntőbe már csak negyverhár- man jutottak be. A tavalyi ve­télkedő országos hírűvé vált tagjai közül ott volt Fodor Kálmán, Filó Miklós és Valen­tin Márton is." Akadt olyan ver­senyző, mint például Szekeres Sándor, aki több évtizede ül a volán mellett. Végül a középdöntőből egyé­niben továbbjutott: Jovancsik László, Valentin • Márton és Bátyik Mihály; brigád-, illetve csapatversenyben első lett az ikladi brigád, ezt követte a gö­döllői Pro Űrbe és a veresegy­házi brigád. A vetélkedő Bár­sony Endre összefoglalójával fejeződött be. MW III. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 9 j kl ILS fii »liWll 1976. OKTÓBER 12., KEDD Harmadszor az idén Munkásőrök kórházépítésen A gödöllői járás munkásőrei [ idén már a harmadik hétvé­géjüket töltötték munkában a I Kistarasán épülő 580 ágyas megyei kórház építési terüle­tén. Emlékeztetőül annyit: idén áprilisban hangzott el a í közös felhívás, amelyben a megyei pártbizottság, Pest me­gyei politikai és [tömegszerve- zeteivel, testületéivel egyetem­ben széles körű társadalmi se­gítséget kért a kisíarcsai kórház határidőre történő felépítéséhez. A munkás őrség Pest megyei parancsnokságának felhívá­sára sorra jelentkeztek válla- ! lásaiiklkal a járások munkásőr- | egységei. A budai járás mim- i kásőrei 150, . a ceglédié 180, a dabasi, nagykátai és ráckevei járási munikásőregységek pedig 80—80 napi társadalmi mun­kájukat .ajánlották fel a jelen­tőségét és méreteit tekintve egyaránt nagy építkezés üte­mének gyorsításához. A gödöl­lői járás Kobzi János munkás- őregysége 580 niapi társadalmi munkát vállalt, tehát a megye munkásőregységei által fel­ajánlott 1150 munkanapnak több mint a felét. Szombaton délelőtt a kór­házépítés „főhadiszállásán” Dudás Eszter, a PÁÉV építész építésvezetője elmondta, hogy ez már a harmadik hét vége — szombat és vasárnap —, amelyet a gödöllői munkásőrök kemény és alapos munkával töltenek Kistarcsán. — Először szeptember 25-én és 26-án dolgoztak nálunk a járás mumkásőrei — mondja az építésvezető. — A Ganz Műszerművek gödöllői áram­mérő gyára munkásőralegysé- géből verbuvált 70 tagú cso­port azon a hét végén betono­zok mellett dolgozva elsősor­ban segédmunkát végzett. De­rekasan kitettek magúikért, mert a két napra kijelölt fel­adatot 108 százalékra teljesí­tették, összesen 16 ezer forint termelési értéket állítva elő. Az utána következő hét vé­gén — október első szombat- vasárnapján — ismét 70 mun­kásőr állt két napra munkába, akik ezúttal Ikladról az Ipari Műszergyárból érkeztek, ök a tervüket 198,2 százalékra tel­jesítették, valamivel több minit 16 és fél ezer forint termelési értéket állítva elő. Az elmúlt hét végén azután megint a járás — ezúttal a gödöllői Gépgyár — műn­Szőlők a Margit a mellén, TV. Hírnév és hanyatlás A pestiek, budaikk és kör­nyékbeliek szőlőbirtoklása a 18. században a Margita he­gyén és a környező dombokon előzménye volt a 19. század­ban már kialakuló nyaralók­nak, présházaknak, pincesze­reknek. A szőlőkultúrával ekkor már öszekapcsolódott a tiszta levegő, a táj szépségé­nek és nyugalmának, a für­désnek és a kiváló gyümöl­csöknek az élvezete is. Tudjuk, hogy a dombság a reformkorban egy időre a szellemi pezsdülés áramlatába került Fáy András, Karacs Ferenc,' a Peterdy, a Szemere család és ezek barátai, Köl­csey Ferenc, Döbrentei Gábor stb. révén. Mindezek a jelen­ségek is mutatják, hogy az el­múlt században valódi és az országban nem is jelentékte­len bortermő terület alakult ki a Gödöllői-dombságnak ezen a részén. Kinek-kinek a mértéke szerint A 19. század elején ezt a bortermő vidéket még szege­di kereskedők is felkeresték, hogy nagyobb tételben vásá­rolják fehér borát. Az 1830— 40-es években Pesten és Bu­dán butellákban árulták „szó­dái fehér” néven. A Hasznos Mulatságok című népszerű új­ság 1833 augusztusában közölt cikkében jellegzetes leírását adja a szadai bornak és a helységnek. „Savanyú zamatú, jó pin- czéjében mindig jobbuló, so­ha meg nem romló, és orvosi tekintetben vizelletet hajtó fehér borán kívül csupán tiszta levegőjének, sok köny- nyű, és aranyeretnyitó for­rásvizének tulajdonítják a la­kosok, hogy e helységben dög­lelet, sem a közelebbi kolera (1831-ben Magyarország észa­ki részében dúlt), sem más valamely mirigy sohasem uralkodott." A Hasznos Mulatságok cik­kének szerzője a Kiváló ég­hajlatnak és a savanykás bornak tulajdonítja, hogy a szádaialt magasabb kort érnek meg általában. „E hónapban múlt ki az élők közül Czeglé- di András gazda ember, ki az 1733. esztendő szept, 29. nap­ján szüleit, és noha számos gyermekeinek élelmét fárad­ságos szakmánnyal és terhes napszámi kapálással kereste utolsó órájáig, mind azáltal soha sem fő, sem melle, sem gyomor, sem derék fájást nem tapasztalt, beteg egész életében soha nem volt. Még inkább bámulásra gerjeszt bennünket az, ha meg gon­doljuk, hogy ő a mértékletes­ségnek nem vala követője; ugyanis, míg esztendőnként új borában és pálinkájában tar­tott, azt reggeltől fogva estig a kelleténél is nagyobb mér­tékben. szívta, elfogyván pe­dig itala, soha tiszta víznél egyebet nem ivott, pénzt ita­lért soha nem adott. Ha szorosabban követte volna az élet mentő szerét, a mértékletességet, sokkal to­vább élhetett volna azon iz­mos, közép termetű ember, ki minden betegeskedés és gyen­gélkedés nélkül szokott patká- ján ülve csendesen örökre e.l- szenderedett. minek utána hat hetek híjjával századik esz­tendejét eltöltőm vala." Ember tervez a filoxéra végez Az 1870-es években még országos hírű a „szadai fehér" néven forgalomba hozott sza­dai. gödöllői. veresegyházi, szentmiklósi, sőt fóti és mo­gyoródi bor, amíg a 80-as években a filoxérajárvány elpusztítja és egyéb körülmé­nyek többé fel nem támaszt- hatóvá teszik a vidék bor­kultúráját. Szentmiklós ekkor egy ideig jó minőségű szállit- ható asztali szőlőt is termeszt, ami a nagymarosi kiviteli szőlőkereskedés útján jut el Ausztriába. A filoxérajárvány idején — 1882-ben a megyé­ben már 92 község volt filoxé- ralepett — Nagykőrösről Fót- ra származott Zsoldos Imre nevű tanító és kertész, aki egy babfajtát hozott a vidék­re, amit ma is „zsoldosbab- nak” neveznek Foton, vala­mint ő honosította meg a kör­nyéken a spárga termesztését. A veresegyháziak és a fótiak maguk tapasztalták ki, hogy a filoxéra által lepusztított szőlők helyén eredményesen lehet spárgát és paradicsomot termeszteni. Ugyanekkor, hogy a szőlőművelés hanyat­lását megakadályozzák, Ve­resegyház, Szentmiklós és Vác határában állami kézben levő immunis homokterületeket parcelláztak fel és azokat elő­nyös feltételek mellett kisgaz­dáknak juttatták. A szőlősgazdák a szőlőmű­velés előmozdítása, valamint a jobb értékesítés érdekében a 80-as évektől sorra alakítot­ták a hegyközségeket a vidé­ken is, mint a megye más ré­szein. A századfordulóig azon­ban csak kevés tudta átvé­szelni a nehézségeket, amit a filoxéra és a tőkés kereske­delmi viszonyok támasztottak. A század elejére már csak Csömör, Aszód, Szentmiklós és Vác öt hegyközsége tartot­ta fenn magát, a többiek nem tudtak megfelelni feladatuk­nak. A veresegyházi szőlős­gazdák önálló hegyközségé-' nek nincs nyoma. Ahogy ko­rábban is, az itteni borok a veresegyházi, a szadai és a szentmiklósi termés együtte­sen került forgalomba. Ekkor vágták azokat a pincesorokat a domboldalakba, amelyeknek már csak halvány nyomai láthatók a szadai Illés-tetőn és a veresegyházi Sejtes-part löszfalóban. A váci püspökség veres- egyházi birtokából megvásá­rolt 1905-ben 1135 holdat egy tagban Roheim Samu, a Ma­gyar Ipar és Kereskedelmi Rt. főrészvényese. Roheim az Uraságitag és a Magospart te­rületén erdőirtást kezdett, majd szőlőtelepítésbe fogott. Több mint 200 holdas szőlle- je kezdetben jó munkalehető­séget adott a környék népé­nek. A későbbiek során azon­ban megromlott a viszony a parasztság és Roheim között az embertelen munkakövetel­mények és az intézők kegyet­lenségei miatt. Forradalmak.,. Roheim az első világháború alatt részben függetlenítette gazdálkodását a helyi munka­erőtől, mert szőlőiben a váci fegyház rabjaival és később orosz hadifoglyokkal is dol­goztatott, természetesen még nagyobb haszonnal. Ez csak tovább fokozta az elégedet­lenséget. Az őszirózsás forra­dalom idején Roheim félelmé­ben karhatalmat kért a főis­pántól személyének és szőlő­jének védelmére, de nem ka­pott, mert a főispán nem tu­dott küldeni. Köztudott, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után szesztilalmat rendelt el, hogy megakadályozza a kilen­géseket, az anarchikus állapot kifejlődését, s hogy megőrizze a tudatos forradalmi cselek­vés tiszta lehetőségeit. Az intézkedést nem fogadta egy­értelmű helyeslés. A mogyo- gyoródi direktórium hatfőnyi küldöttsége —’ például — egyenesen a belügyi népbiz­toshoz fordult avval a ké­réssel, hogy a község szövet­kezeti kocsmájában a nem szőlőtermelő proletárok ré­szére — tekintettel a végzett nehéz fizikai munkára — en­gedélyezzék a bor eladását otthoni fogyasztásra. Nincs adatunk arról, hogy mi lett a dolog vége. Az utóbbi évtizedekben már nincs a helyi szőlőművelés­nek olyan < sajátos arculata, mint az korábban látható volt. A környék kiemelkedő szeszfogyasztása jelzi csak a régebbi kultúrát. Horváth Lajos (Vége.) kásőrei láttak munkához Kistarcsán a nővérszálló és a kórtermi épület épít­kezésén. A műszak akárcsak a hét vé­gén, ugyanúgy, ahogy a tár­sadalmi munkát vállaló PÁÉV-szakmunkásoké, reggel 7 órakor kezdődött. A mun- kásőröik egy 20 tagú csoportja számára a Középmagyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat adott művezetőt, 50-en pedig két csoportra sza­kadva a betonvasak szerkezeti szerelését, illetve a már, elké­szült vasbetonelemek helyre­illesztését kezdték meg. A vasárnapi műszak végén tehát a gödöllői járás Kobzi János munkásőregysége 420 munkanapot teljesített a má­jusban felajánlott 580-ból. Kovács János, az egység pa­rancsnoka elmondta, hogy igyekeztek olyan munkát kérni, az állomány számá­ra, amelynek réyén legin­kább gyorsítható az építés menete. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál egyelőre a legnagyobb hiány vasbetonsze­relő szakmunkásokban mutat­kozik. Ezért mindhárom hét­végén ebben a munkakörben foglalkoztatták a társadalmi munkára jelentkező munkás­őrök legnagyobb hányadát. A szeptember végi műszak egyébként akkora segítséget jelentett a PAÉV számára, hogy a kórházépítés harmadik negyedévi tervét munkásőr vasbetonszerelők segítségével sikerült teljesíteniük. Berkó Pál Szolidaritási nagygyűlés Szadán A szadai Székely Bertalan KISZ-szervezet október 9-én, szombaton szolidaritási nagy­gyűlést tartott. (A megyei záróünnepségről a lap első ol­dalán olvashatnak tudósítást.) Az összejövetelen részt vettek a gödöllői Agrártudományi Egyetem chilei, vietnami, afri­kai diákjai. A műsorban a helyi irodalmi színpad tagjai szemelvényeket adtak elő a Nagyvilág című folyóirat, a Népszabadság és a Magyar If­júság írásaiból; Pablo Neruda, Nazim Hikmet és David Dioju verseiből. A nagygyűlésen pol- beat dalokat is énekeltek a lel­kes fiatalok, A műsor végén béketüzet gyújtottak, és is­mertették a budapesti Szolida­ritási Bizottság címére kül-r dendő táviratot. MINDENKI ISKOLÁJA Konzultációs szolgálat Túrán A túrái Bartók Béla Műve­lődési Ház, a könyvtár és az általános iskola októbertől heti két alkalommal konzul­tációs ügyeletét tart a könyvtárban. Várják a dolgo­zók iskolája tanulóit, illetve azokat, akik a rádió és a tévé Mindenki iskolája adásait hallgatva, nézve készülnek fel a vizsgákra. Hetente más-más tárgyból segítenek az iskola nevelői az anyag jobb megér­tésében. a problémák elemzé­sében, a nehezebb részletek ismétlésében. Kedden 17 órától 19 óráig, pénteken 17-től 18 óráig az anyag elsajátításához nyújtott segítségen kívül tanácsokat is kaphatnak az érdeklődők, mit érdemes és érdekes elol­vasni a tanultakhoz. A könyv­tár bibliográfiával szolgál; a legfontosabb könyveket külön polcon helyezik el. Havonta egyszer a művelődési ház a legizgalmasabb kérdésekből ismeretterjesztő előadást is rendez. Az első félévben — a tele­víziós és rádiós adásokkal párhuzamosan — a hetedik osztály anyagával foglalkozik a konzultációs szolgálat; ja­nuártól a nyolcadik osztály tantárgyaival. Matematikából, fizikából Kardoss Imre, bioló­giából, földrajzból Nagy Ti- borné, történelemből Szarvas László, magyar nyelv és iro­dalomból Kuthi Józsefné tart­ja a konzultációt. Szoros eredmények a városi kispályákon Továbbra is veretlen a két listavezető Lassan már hozzászokunk, hogy a gödöllői városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokságban hétről hétre születnek megle­petések. Ügy tetszik, az erők lassan kiegyenlítődnek, így érthető, ha jóval hevesebb a pontokért való küzdelem is. Az intéző bizottság helyt adott a legutóbbi óvásnak, s megsemmisítette az IV. kér. FC—Erdőgazdaság mérkőzés eredményét, mert Horváth László jogtalanul játszott az erdőgazdaság csapatában. A mérkőzés eredményét 3:0-ás gólaránnyal az óvást benyújtó csapat javára igazolták. A legutóbbi forduló eredmé­nyei az I. osztályban: ÁFÉSZ —Szabadság tér 0:0, KIOSZ— IV. kér. FC 1:1, Erdőgazdaság —Pedagógus 2:1, Városgazdál­kodás—ATE I. 4:4, Építőipari Szövetkezet—Gépgyár 5:6, és Vegyesipari Szövetkezet—MGI 4:1. Az I. osztály tabellája: 1. IV. kér. FC 7 5 2-» 29-12 12 2. KIOSZ 7 5 1 1 40-10 11 3. ÁFÉSZ 7 4 3 — '33-14 11 4. Vegyesipari Szöv. 7 4 2 1 19-14 10 5. ATE I. 7 3 2 2 20-21 8 6. Szabadság tér 7 3 13 19-16 7 7. Építőipari Szöv. 7 1 3 3 21-24 5 8. Erdőgazdaság 7 13 3 12-19 5 9. Gépgyár 7 2 1 4 21-35 5 10. Pedagógus 7 2 — 5 9-19 4 11. MGI 7 1 2 4 10-25 4 12. város­gazdálkodás 7 — 2 5 14-38 2 A II. osztályban az alábbi eredmények születtek: Vízmű —Ganz 5:5, ATE Gépész— KKMV 6:4, Humán—HTÜ 1:2. Volán—Vadgazdaság 2:2, Ve­resegyház—Tévé Mikro 1:0, Gépkísérleti—KÁTKI 7:2, és PAÉV—Alsópark 6:4. A tabella: 1. Veresegyház 7 6 1 _ 29- 5 13 2. Alsópark 8 6 — 2 36-17 U 3. Gépkísérleti 7 5 1 1 35-15 11 4. ATE Gépész 8 5 — 3 18-20 10 5. Vízmű 7 4 1 2 31-14 9 6. HTÜ 7 4 — 3 15-13 8 7. Volán 7 3 2 2 19-21 8 8. Tv Mikró 7 3 1 3 25-21 7 9. PAEV 7 3 1 3 13-17 7 ló. Vadgazdaság 7 1 2 4 14-19 4 11. Ganz 7 8 — 5 19-26 4 12. KKMV G 1 1 4 11-26 3 13. Humán 7 1 — 6 10-29 2 14. KATKI 6 — — 6 5-36 Végül egy hir, a nagypályás labdarúgó-bajnoksággal kap­csolatban : az I. osztályban játszandó GEAC—Galgahévíz találkozóra Gödöllőn, azEAC- pályán kerül sor október 10- én, vasárnap 13.30 órakor. Cs. J. A könnyebb pályává! osztásért Egy hét az Árammérőién A gödöllői Imre utcai általá­nos iskola hetedik és nyolcadik osztályának tanulói egy hétig a Ganz Árammérőgyár szalag-, bakelit- és festőműhelyében vendégeskedtek, itt dolgoztak. A „kirándulás” a pályaválasz­tási, gondokat volt hivatva könnyíteni, remélhetőleg ered­ménnyel. A -tanulókban kelle­mes benyomásokat hagytak a gyárban eltöltött napok, a Ganz dolgozói spk-sok kedves­séggel, szeretettel tanítgatták a diákokat a különböző folya­matokra. i

Next

/
Thumbnails
Contents