Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

1976. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK ’xMfiOE9 A vállalatok is segítik a szakmunkásképzést Gondtalanul tanulhatnak a váci fiatalok Ápolt park, tiszta folyosók, tantermek. A Mü.M váci 204 számú, Kilián György Szak­munkásképző intézetének öreg falai között már pezseg az élet. An indulásról és a tervek­ről a megbízott igazgató, Sze­keres Sándor, tájékoztat: — Szép külsőnket patroná­lónknak, a Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalatnak kö­szönhetjük. Az idén 195 el­sőst vettünk fel a legkülönbö­zőbb szakokra, az autószerelő­től kezdve a női szabóig. A legnagyobb érdeklődés a gép­szerelő szakma iránt mutatko­zik. A sokféle — jelenleg 14 — és tanévenként változó szakágak kissé megnehezítik helyzetünket, különösen a megfelelő nevelők biztosítása miatt ebben a tanévben új építőipari szakos tanárnővel és egy fonó szakoktatóval gyara­podtunk, így tantestületünk létszáma 38-ra emelkedett. Sajnos a matematika—fizika tanári státust nem sikerült be- töltenünk. Tárgyi feltételek Az eredményes oktatáshoz szükséges a tárgyi feltételek megteremtése, illetve azok to­vábbfejlesztése. Ennek értel­mében december 31-ig a törté­nelem és a fizika tantermeket szaktanteremmé alakítják át. A szükséges szemléltető esz­közök egy részét már beszerez­ték. A villamosterem kialakí­tása folyamatban van. A tan­terem padlózatában a vezeté­kek helye elkészült, még a be­kötés van hátra. Ezzel az új megoldással lehetővé válik, hogy a tanulók saját asztaluk­nál kísérletezhessenek. A táv­lati tervekben a magyar és a szakrajz tantermeinek moder­nizálása is benne van. — A sok szakma számára gond a szemléltető eszközök beszerzése, mivel ezeknek jó­része kereskedelmi forgalom­ban nem kapható — folytatja Szekeres Sándor. — írásvetítő ábrák, falitáblák készítésével igyekeznek nevelőink a nehéz­séget áthidalni. Az ösztöndíj sem vonz A helybeli vállalatok szak­emberekkel, gépekkel is segí­tik a tanulók felkészítését. Az iskola tanműhelyei azokat a tanulókat is fogadják — álta­lában 6—12 hétig — akik egy- egy munkafogást vállalatuk­nál nem tudnak elsajátítani. Évről évre csökken az öntő­szakra jelentkezők száma — mondja Csernitzky Károly, a gyakorlati oktatás vehetője. — Az idén már csak hat első­évest vettünk fel, velük együtt az intézetben összesen 19-en tanulnak. Népgazdasági szem­pontból pedig fontos, a gép­gyártás alapját képező szak­máról van szó. A kereset, az előnyös vállalati ösztöndíj­szerződés ellenére mégsem vonzza a fiatalokat. Pedig mi is tárt karokkal várnánk a je­lentkezőket. hiszen 140 szemé­lyes tanműhelyünket a kis lét­szám miatt nem tudjuk ki­használni. Korszerű kollégium — Az idén pénzünk jelentős részét a kollégiumra fordítjuk — jegyzi meg Sik János, az intézmény vezetője. — Az ágyak kivételével minden belső bútort kicseréltünk. A szobák most nyolcszemélyesek, ezzel a megoldással akár 200 tanulót is elhelyezhetünk. Sajnos a diá­kok számának csökkentésével a kollégisták is kevesebben, mindössze 111-en vannak. Ezért elhelyezésükre bőven elég az első emelet. Amíg a fürdők felújítása tart, addig a gyerekek az öntőtanműhely fürdőépületében tisztálkodnak. A felügyeletet négy nevelő lát­ja el. Egyik helyiségünkből klu­bot szeretnénk kialakítani, ami az olvasni, játszani, bar­kácsolni vágyóknak egyaránt szolgálna. Célunk, hogy minél otthonosabbá tegyük az épüle­tet. Több mint ötezer kötetes könyvtár áll a tanulók rendel­kezésére az iskolában. Érde­mes megemlíteni, hogy tavaly az egy főre eső kölcsönzött könyvek száma 8,6 volt. Kap­csolatban áll az iskola az új Madách Imre Művelődési Köz­ponttal és a zeneiskolával, az utóbbi két hangversenyt ad évente a fiataloknak. Szeret­nének maguk is énekkart szervezni. Az iskolában növe­lik a szakkörök számát, hogy ki-ki érdeklődésének megfe­lelően hasznosan töltse el sza­bad idejét. Első év — elsősökkel Bükiné Szalag Agnes, friss diplomával első évét kezdi az iskolában. — A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végeztem műszaki tanár szakon. Helybe­li vagyok, örültem, hogy sike­rült itt elhelyezkednem. Épí­tőipari szakismeretet és szak­rajzot tanítok, és én vezetem az egyik első osztályt is. Híve vagyok az audiovizuális okta­tásnak, ennek lehetősége az intézetben adott. Mint tanár és osztályfőnök a közösségi szel­lem kialakítására törekszem. Tóth Andrea Mély részvéttel temették el Sípos Gyulát Szerdán a Farkasréti temető­ben családtagjai, barátai és pályatársai mély részvéttel kí­sérték utolsó útjára Sipos Gyula József Attila-díjas köl­tőt. Tisztelőinek sokasága mel­lett, koszorúkkal övezett rava­talánál lerótta kegyeletét párt-, állami, kulturális és művészeti életünk számos is­mert személyisége. A Magyar Írók Szövetsége választmányá­nak nevében Fekete Gyula bú­csúzott az írótárstól, az értel­mes csatákra mindig kész har­costól, elvtárstól. Meleg sza­vakkal szólt értékes életművé­ről, gazdag életéről, amely a művészi szépség és a társadal­mi igazság, a politika és a mű­vészet kettős szolgálatában telt el. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége elnökségének és a Szabad Föld szerkesztő­ségének, munkatársainak gyá­szát Eck Gyula főszerkesztő tolmácsolta. A szőkébb haza, a szülőföld, a szívéhez oly kö zel álló somogyi és tolnai táj lakóinak utolsó üdvözletét Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei tit­kára hozta a koporsóhoz. Csa­ládja és legmeghittebb barátai nevében a sírnál dr. Németh Ferenc orvos mondott isten- hoZzádot. Sej, szellők, fényes szellők. énekelték, akikért mindig bát­ran szólt, nemzedékének sírja körül álló képviselői, majd a Himnusz hangjai mellett he­lyezték végső nyugovóra. Élménybeszámoló, filmvetítés isii Mubpropmok a Csepel Autógyárban A szocialista országok fiatal íróinak első találkozója Az európai szocialista orszá­gok fiatal íróinak első találko­zóját szeptember 6 és 16. kö­zött hazánkban rendezte meg a Magyar Írók Szövetsége. A húsz bolgár, csehszlovák, len­gyel, NDK-beli, román, szov­jet és megfigyelőként kubai, továbbá 30 magyar ifjú író szerdán Kőszegen kezdte el az érdemi munkát. A megnyitón jelen volt Tóth Dezső, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kultu­rális osztályának helyettes ve­zetője. A Csepel Autógyár Mobil if­júsági klubjának programjá­ról, terveiről kérdeztük Simon Lászlót, a klub munkatársát. — Hány tagja van a klub­nak? — Most harminc, de ősszel némi fellendülés várható. — Milyen összejöveteleket tartottak a nyári hónapok­ban? — Szabadfoglalkozásokat és kirándulásokat szerveztünk, legutóbb például Abaligeten voltunk. Amíg szép idő van, járjuk az országot. Szeptem­ber 12-én a Börzsöny lesz úti­célunk. — Milyen programok várják a fiatalokat az őszi idényben? — Tervezzük, hogy meghí­vunk a montreali olimpián szerepelt magyar sportolót, él­ménybeszámolóra. Várjuk Sándor György humoralisták, önálló estje jó műsort ígér. Táncdélutánokat gyakran ren­dezünk, a Pax együttes közre­működésével. Filmvetítés és játékos szellemi vetélkedő is helyet kapott terveinkben. — Vannak-e szakkörei a klubnak? — Egy már van a fotós, és szervezzük a magnós szakkört. Ehhez persze lemezek kelle­nek, melyeket cserével szer­zünk meg. — Mi a Mobil klub célja? — Minél több gyári fiatalt be­vonni a közös szórakozásba, művelődésbe. Megkezdődött az oktatási év. Sokan tanúinak pártiskolán, marxistar—leni­nista esti középiskolákon, egyetemeken, a különböző tömegpropaganda-tanfo- lyamokon. Számukra, de mindenki szá­mára, aki érdeklődik a munkásmozga­lom, az ideológia iránt, igen hasznos kézikönyveket jelentetett meg a Kos­suth Könyvkiadó. A nemzetközi kommunista mozgalom A kötet a Stratégia és taktika alcí­met viseli és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom időszerű kérdéseit tár­gyalja. A szovjet szerzői gárda beha­tóan elemzi a forradalmi párt, az él­csapat jellegét, valamint azt a harcot, amelyet az ilyen típusú párt folytat az imperializmus ellen. A szerzők nagy figyelmet fordítanak a szocialista for­radalom kérdéseire, arra a küzdelem­re, amelyet a kommunista pártok a munkásosztály egységéért, a monopó­lium - és imperialistaeLlenes világfront megteremtéséért és megszilárdításáért folytatnak. A kommunista mozgalom nemzetközi stratégiájáról szólva hangsúlyozzák, hogy az megfelel a nemzetközi világ- forradalom céljainak. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése napjainkban a szo­cializmus megerősödését, a kommuniz­mus győzelmét szolgálja. A népek har­ca nem szűnt meg a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a forradalmi folyamat továbbviteléért. Vagyis az osztályharc tovább folyik, csak keretei változtak meg. Tárgyalják annak a harcnak az idő­szerűségét is, amelyet a kommunista és munkáspártok a jobboldali és „bal­oldali” opportunizmus ellen, a kom­munista mozgalomnak a marxizmus— leninizmus elvein alapuló egységéért és összeforrottságáért vívnak. Az európai kommunista és munkáspártok idei, ber­lini konferenciája nagy hozzájárulás ehhez az egységhez. Az immár harmadik kiadásban meg­jelenő kötet bemutatja azt a harcot is, amelyet az SZKP, az összes test­vérpárttal együtt vív a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy­ségéért, és a nemzetközi imperializmus ellen. Kitűnő segédanyag a közép- és felsőfokú pártoktatás résztvevőinek, propagandistáinak, tanároknak és hall­gatóknak. A kötetet Gallyas Ferenc fordította és Kenesi István rendezte sajtó alá, az ízléses borító és tipográ­fia Jordán Gusztávné munitájá. Filozófiai kislexikon A lexikonok ma már nélkülözhetet­len segédeszközök mindazoknak, akik társadalmi, filozófiai vagy más kérdé­sekkel foglalkoznak. Hiszen az olvas­mányokban, tanulmányokban előfordu­ló idegen, szavak, szakkifejezések, tör­ténelmi utalások magyarázatát lexiko­nokban találhatjuk meg. A most megjelent Filozófiai kislexi­kon is ilyen kiadvány. Népszerűségét bizonyítja, hogy ez a negyedik kiadás, amelynek az összeállításánál a szer­kesztők változatlanul arra törekedtek, hogy tematikai, terjedelmi arányai megfeleljenek a hazai filozófiai okta­tás szükségleteinek. A logika, etika, esztétika, vallástörténet tárgykörébe tartozó címszavak arányainak kialaki- tásánál figyelembe vették, hogy ilyen jellegű kiadványok a Kossuth kiadá­sában már magyarul megjelentek. A több ezer címszó minden lényeges, a filozófiával összefüggő kérdést tar­talmaz, az abszolút és relatív igaz­ságtól Zénón, ókori filozófus munkássá­gának ismertetéséig. A kötet közli a lexikonban szereplő filozófusok magyar nyelven megjelent műveinek bibliog­ráfiáját, a filozófiai irodalomban leg­gyakrabban előforduló idegen szavak, kifejezések és fogalmak magyarázatát. Munkaügyi kislexikon Ilyen jellegű köteit eddig még nem jelent meg Magyarországon, pedig az elmúlt években a munkaügy elméleti és gyakorlati kérdései a szakemberek, a széles közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. Ezt pótolja most a Munlcaügyi kislexikon, amely megkísérli, hogy összefoglalja a szo­cialista munkaügyi tevékenység terü­letén használatos fogalmakat. (Ugyanis a munkaügyben sok olyan kategóriá­val, kifejezéssel találkozhatunk, ame­lyet eltérő tartalommal használnak.) A most közreadott lexikonban a szer­kesztők és a szerzők arra törekedtek, hogy a cikkek tartalma tükrözze a munkatudományok és a hazai munka­ügyi gyakorlat fejlődését. Ügy gon­dolom, hogy ez a szándék megvalósult, hiszen a címszavak magyarázata kife­jezi a lényeget. (Vegyünk csak egy példát, a sokat használt kifejezést, az alapbért. Az alapbér nem más, mint „a vállalatoknál, a nem mezőgazdasá­gi szövetkezeteknél, a költségvetési szerveknél munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozók munkajöve­delmének általában legnagyobb hánya­dát kitevő kereseti elem, fix pénzösz- szeg, amelyet a mindenkor érvényben levő központi előírásokban rögzítenek”. A könyvet, mint első ilyen jellegű művet, csak üdvözölni lehet. A köte­tet Nagy Józsefné szerkesztette, a bo­rító, a kötésterv és a tipográfia Szántó Tibor munkája. Gáli Sándor HETI FILMJEGYZET Tükörképek Cserhalmi György és Jana Pliehtova a Tükörképek egyik jelenetében. Egy fiatal lány ki akar lép­ni addigi életéből. Nem ön­gyilkos lesz, hanem személyi­sége nyomait szeretné meg­semmisíteni. Eldobálja igazol­ványait, semmilyen faggatásra nem válaszol, s amikor a ráta­láló rendőrnyomozók beviszik egy ideggyógyintézetbe, ott is hallgat, makacsul, riadtan, ki­csit ellenségesen. A fiatal or­vospszichológusnő hiába pró­bálja felnyitni ezt a makacs hallgatást, a lány — akit J 534- es szám alatt regisztrálnak — ellenáll minden kísérletnek. A néző érdeklődve figyeli, mi de­rül Iki ebből a különös, feszült, játékból, amelyben nemcsak a lány megszólaltatása a tét, ha­nem az orvosnő szakmai hoz­záértése, hivatására való alkal­massága is. Amíg ez a különös, szinte rejtvényfejtő játék folyik a filmben a lány megismeré­séért, titka feltárásáért, dep­ressziója okainak megfejté­séért, addig kifejezetten érde­kes, figyelemre méltó Szörényi Rezső alkotása. A második filmjével jelentkező fia­tal rendező már első alkotásá­ban (Idegen arcok, 1973) nagy érdeklődést mutatott a külön­leges lélektani helyzetek iránt. Ott egy javítóintézeti fiú sor sát, a társadalomba való újra beilleszkedése problémáit vitte filmre, alapos lélektani és szo­ciológiai felkészültséggel. Itt, a Tükörképekben ismét egy spe ciális helyzetbe került ember ről beszél, s amíg — a film el­ső háromötödében — a témát exponálja, a figurákat bemu tatja, az ideggyógyintézet vi­lágát, az ott ápoltak személyi­ségét feltárja, nincs is semmi baj. Olyan kisebb motiválat­lanságok, hogy miért akarja a főorvos elvenni a fiatal orvos­nőtől a lány kezelését, vagy hogy miért az egyik ápolt — a filmrendező, öze Lajos kitűnő alakításában — a legjobb pszichológus az intézetben, vé­gül is nem zavarnak. De amikor végre kiderül, hogy a lányt Novak Erzsinek hívják, s hogy két sikerület­len szerelmi kapcsolat, egy rossz munkahelyi szituáció, és még néhány apróbb kellemet­lenség lehet az oka meghason- lásának, depressziójának, egy­szerre elkezdenek sorakozni a kérdőjelek. A néző ugyanis egy csomó dolgot nem ért, pe­dig a film megpróbálja elma­gyarázni. Nem értjük, miért kellett Erzsinek gyereket szülni egy fiútól, akit nem szeretett, s akihez — bár az szívesen el­venné — nem akar hozzamen- ni. Miért? S miért haragszik arra a lányra, akit a fiú végül is elvesz, és aki megszerette, befogadja az idegen kislányt’ Miért akarja egyszerre vissza­venni magához, amikor sem anyagi, sem lakáskörülményei erre nem megfelelőek, sőt, ta­lán a gyerekek neveléséhez sem ért igazán. Vagy lehet, hogy ért, de ezt nem tudjuk meg. Csak arról értesülünk, hogy összevész a vezető óvónő­vel, de hogy miért, milyen okok miatt, az nem derül ki. Mint ahogyan azt se tudjuk meg, hogyan került össze Tyu- tyuval, a link sráccal, akit azért szeret, mert link, de ami­kor vele is valóban link lesz, megharagszik rá. S azt is jó lenne megtudnunk, mit remél Erzsi és a barátnője a gyerme­teg játéktól, amelyben egy ki­talált lovag nevében névtelen levelekben „olvasnak be” a gyár különböző vezetőinek. Egyszóval: a film éppen azoknak a motívumoknak a tisztázásával marad adósunk, amelyek igazolnák, magyaráz­nak Erzsi világból való kivo­nulását. Ezek a motívumok egy ilyen pszichológiai filmben alapvető fontosságúak. A hiá­nyos információk nem indít­ják meg a néző fantáziáját, hanem elbizonytalanítják és érdektelenné teszik Erzsi sor­sa iránt. Legjobb esetben is annyit hüvelyezünk ki a tör­ténetből, hogy ez a lány jó­részt maga felelős mindazért, ami vele történt, mert kizáró­lag neki állt módjában az adott esetekben így vagy úgy dönteni. S azt is feltételezzük, hogy emiatt „csavarodik be” De ez inkább csak feltételezés, mert a film erről nem mond határozott véleményt, azon túl, hogy megtudjuk: Erzsi ügye nem olyan nagy ügy. Akkor viszont ezt a motívumot kel­lett volna kiemelni. Szörény Rezső maga írta a film forgatókönyvét is. Talán ' helyesebb lett volna, ha csak a rendezésre vállalkozik. Eb­ben az esetben valószínűleg jobban át tudta volna tekinte­ni a témát, s a hézagokat is jobban felfedezte volna. Az vi- szint a rendező munka javára írható, hogy a színészeket jó alakításokra sarkallta, bár itt is akad szinte betétszerű ala­kítás (Bálint András önmagá­ban kitűnő, de a film egészé­hez és egész stílusához nem . nagyon kötődő KISZ-titkára), Bodnár Erika 30I érezteti az orvosnő saját problémáit is, Temessy Hédi remekel egy bomlott idegzetű asszony meg­formálásával. A főszereplő, Jana Pliehtova, akit nemrég a Kenyér és tiigaretta egyik fő­szerepében láthattunk, csak részben igazolja a választás jogosságát, mert a csehszlovák színésznő szinkronhangját adó Kútvölgyi Erzsébet hangalakí­tása arra enged következtetni, hogy 6 legalább annyira alkal­mas lett volna a szerep fizi­kai megjelenítésére is. Bankrablás Még a profiknak sem min­dig sikerül jó krimit csinálni — körülbelül ezt a következ­tetést vonhatjuk le a Gower Champion által rendezett amerikai filmből. Persze erre azt is lehetne mondani, hogy a Bankrablás nem is krimi akart lenni, hanem a krimi egy vál­fajának paródiája. Igen, így is indul. S amíg azt kísérhetjük figyelemmel, hogyan szökik meg a börtönből a zseniális bűnöző, Walter Ballantine, jó­kat nevetünk, és oda is tudunk figyelni. (A behemót bulldó­zerrel menekülő Walter kitö­rése a fegyenctelepről kifeje­zetten bravúros megoldású.) De amikor a nagy terv végre­hajtására kerül sor, már el­lankad az érdeklődésünk, mert csak fáradt ötletekkel és bá­gyadt humorra) traktál ben­nünket a korábbi tempóérzé­két is elvesztett rendező. Az ellaposodó filmen még a jeles George C. Seolt Walter-alakí- tása sem segít Márpedig kevés hervasztóbb dolog van, mint egy unalmas krimi, sőt krimi­paródia. Takács István k Hasznos kézikönyvek Munkásmozgalom, filozófia, munkaügy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents