Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

T976. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK XMriav Csónakhoz az úttörőknek Nagy a dömsödi vízi úttörők öröme, néhány rövid nap alatt megépült és máris birtokaikba vették csónakházukat. Ottho­naik már évek óta ott áll a döm-södi szigeten, annak part­jain szállnak hajóra és. onnan indulnak víziúttörő-versenye- ken sorra szerzett diadalaikra. Ezen a nyáron is egy négysze­mélyes kenut hoztak haza az országos víziúttörő-verseny dí­jaképpen. Flottájuk ezzel már öt hajóra nőtt, eddig négy 12 személyes örsi csónakkal már rendelkeztek, Rövidesen újabb négy alkal­matossággal szállhatnak vízre a dömsödi úttörők. A Ráclce- vei-Duna Intéző Bizottság ugyanis négy csónak építő­anyagát ajándékozta nekik. Megépíteni azonban saiát ma­guknak, kell ezeket a vízi jár­műveket. El is készítik őket hamarosan. A csónakház' vasvázas, tete­je, oldalfalai hullámpalából ké­szültek. Az építőanyagot a nagyközségi tanácstól kapták a vízi úttörők. A helybeli ÁFÉSZ lakatosokból álló Zalka Máté szocialista brigádja teljes egé­szében társadalmi munkában szerelte össze az épületet. A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat solymári auto- matagyára két éve termel. És nem is akárhogyan. Már ta­valy téglában elérték azt a mennyiséget, amelyre csak évek múltán számítottak. Az idén 33,4 millió darab, kis méretű téglának megfelelő, B 30-as és ALFA falazóblokkot gyártanak december végéig. A féléves tervüket 106 százalék­ra teljesí+ették. Aki nem ismeri közelebb­ről az üzem életét, azt gon­dolná, hogy az új berendezé­sekkel csak az első hónapok­ban van bosszúság, mert a bejáratáskor jelentkeznek a gyermekbetegségek. A tmk dolgozóinak viszont teljesen más a véleménye. Sckan hátat fordítottak Az Április 4. ngvet viselő la­katos szocialista brigád, az induláskor, tehát két évvel ezelőtt, tíztagú volt. 1962-ben alakultak, s a solymári gyár építéséig Budapesten, a Bécsi úti téglagyárban dolgoztak. Kétszer nyertek aranykoszo- nís fokozatot a brigádverseny­ben. Azóta hatra apadt a bri­gád létszáma: közülük egy, rögtön a próbaüzemeléskor, búcsút mondott a gyárnak, az | idén pedig hárman vették a | kalapjukat, a szolgáltatóipar­ban, termelőszövetkezetben helyezkedtek el ketten, a har­madik a borosjenői téglagyár­ban keresett munkát. Itt 17 forint 60 fillér a legmagasabb karbantartó lakatosi órabér, másutt meg megadják a 20 forintot is. De talán nem is a pénzért adták fel a 10—15 éves törzsgárdatagságukat, hisz a havi 35—40 túlórával — amelyet kénytelen volt a sok géphiba miatt elrendelni a vezetőség — szépen kerestek, csak milyen áron? Kilépett a brigádvezető és a helyettese is, pedig a tavalyi eredményeik alapján az idén zöldkoszorús lett a brigád. Varga József lakatos vette át a kollektíva vezetését. A sors iróniája: ő a gyár szak­szervezeti bizottságának titká­ra. — Hogyan fér össze az szb- titkár érdekvédelmi felfogásá­val a sok túlóráztatás? — kérdeztem tőle, amikor a tá­gas, világos, a korszerű köve­telményeknek minden szem­pontból megfelelő karbantar­tó' műhelyben megtaláltam. Többletmunka és termeléskiesés A nyersgyártó sor tég­lavágó automatáját újítják majd fel, s helyettesítésére egy békéscsabai SRC gépet ál­lítanak be, ezen a régi masi­nán dolgozott éppen a társai­val. — Hogy mit szólok hozzá? — kérdez vissza, s látszik raj­ta, nem szívesen megy bele a kényes témába. — A saját bő­römön is érzem. De mit lehet tenni? A tervet teljesíteni kell, a kisebb létszámmal is. 150-en vagyunk a gyárban,, s még ötven emberre lenne szükség. Termelőkre és tmk- sokra. Ha a gépekkel nem volna minduntalan baj, akkor még ennyien is megbirkóz­nánk az esetleges üzemzava­rokkal. A nyugatnémet és az NDK-beli berendezések ellen nincs kifogásunk, legfeljebb az, hogy a vásárláskor nem érkezett velük alkatrész-gar­nitúra, az utánpótlás lassú, sőt reménytelen. Ugyanis kénytelenek a tál­cás és pikkelyes szállítószala­gokat gumihevederesre átala­kítani. Ez nemcsak többlet- munkával jár, hanem terme­léskiesést okozhat. A karban­tartó szakmunkások vállalják az éjszakai, vagy a hétvégi soron kívüli feladatokat is, hogy a kétműszakos termelés gyártásfolyamata ne szakad­jon meg. Havonta egyszer, szombat délután és vasárnap, sor kerül a megelőző karban­tartásra, természetesen túl­órával. A műhelyen kívül a gyártósorok mellett is vannak brigádtagok, akik állandóan figyelik, hallgatják a gépek hangját, járását. Németh Gyu­la az agyagelőkészítő gépei­nek orvosa. Ö húsz éve jött a vállalathoz, s most már a megszokás is ideköti. — Nem adom fel egyköny- nyen. Szerintem idő kérdése az egész, s rendbe jön, beola- jozódik itt minden. Persze, hogy jobb lett volna mindjárt az induláskor kifogástalan gé­pekkel dolgozni. Ezen kár so­pánkodni, azért vagyunk, hogy tegyük meg, ami tőlünk telik — mondja az izmos, vál­las termetű lakatos. A bányából szünet nélkül érkezik a szalagon az agyag­rög, s különböző őrlési, ned- vesítési eljáráson átjutva ki­köt a tárolóban. Itt is a sza­lagra panaszkodnak, kopottak a csapszögek, a csuklók — le • m Öregek hónapja Ráckevén Kiskunlacházán foglalkoztaló nyílik Öregek napját, öregek hetét általában mindenütt rendez­nek évről évre. Ráckevén azonban harmadik esztendőben tel­jes hónapon át tart szep­temberben a járási hivatal egészségügyi osztálya és a Vöröskereszt ál­tal szervezett, az idősek szá­mára tartott rendezvénysoro­zat. A szociális otthonokban élő öregek, de a saját ottho­nukban gondozásban állók szórakoztatásáról is gondos­kodnak. A járási szociális otthon 'la­kói például kirándulnak a Du­nakanyarba az egyik héten, a másikon magyarnóta-estet tar­tanak nekik, aztán a tököli nemzetiségi együttes ad mű­sort az otthonban, a hónap utolsó szombatján pedig egy bentlakó házaspár aranylako­dalmát ülik meg. Igazi lako­dalom lesz, zenével, tánccal. A dömsödi Öregek napközi otthona átrándul látogatóba a kiskunlacházi társintézmény­be, majd a kiskunlacháziak viszonozzák a látogatást. Mindkét alkalommal műsor szórakoztatja az idős napközi­seket. A járási szociális ott­hon gondozottjai egynapos szegedi túrán vesznek részt, a Csepel Autó és a ráckevei Aranykalász Tsz autóbuszt bo­csát rendelkezésükre. Szep­tember 20-án pedig a ráckevei művelődési otthonban tarta­nak öregek napját. A hónap utolsó napján mű­soros délután lesz Szigetújfa­luban, az öregek napközi ott­honában, ahol kiállítják az idős emberek kézimunkáit, nem egy iparművészeti érté­kűnek tekinthető darabot. Át­nyúlik azonban a rendezvény- sorozat októberre is. Dunaha- rasztin ugyanis a jövő hónap közepén adják át ünnepélye­sen az öregek klubját. Természetesen az esztendő egész folyamán igyekeznek megfelelő időtöltésről gon­doskodni az öregek részére, de csak a szeptemberi ennyi­re sűrített program. A hivata­losan szociálpolitikai hónap­nak nevezett időszak alatt azonban nemcsak az öregek­kel, hanem életkörülményeikkel is foglalkoznak több elő­adás keretében, hogy a gondozók munkáját még tökéletesebbé tegyék. Külön előadáson vesznek részt az orvosok, mint előadók és hallgatók, azonban ott lesznek a többi előadáson is, amiket elsősorban a szociális és a napközi otthonok vezetői, dol­gozói, valamint a Vöröske­reszt aktíváinak rendeznek. Továbbképző előadások ezek, amelyek az idősek gon­dozására vonatkozó újabb ke­letű jogszabályokon Kívül fő­ként az idősgondozás uj mód­szereit ismertetik. Hangsúlyozottan foglalkoz­nak a rehabilitációval, vagyis azzal, miként folytathatnak az idősek is tevékeny életet. Töb­bi között be is vezetik a szo­ciális otthonokba még az idén a rendszeres testmozgásprog­ramokat. Egyébként eddig sem éltek tétlenül, legtöbbjük igyekezett valamilyen korához és testi erejéhez megfelelő munkával elfoglalni magát. Kimondottan azért, hogy elűzze az elked­vetlenítő unalmat és a feles­legesség nyomasztó érzését ki­váltó semmittevést. Hogy az idősebbek szervezett foglalkoztatását megkezdhessék, Kiskun- lacházán már rendbehoz­tak egy épületet, ahol a Gödön működő megyei foglalkoztatóhoz hasonlóan részben helyben, részben be­dolgozóként dolgozhatnak a járás öregjei. Talán még ez év vége előtt, de jövő év elején biztosan megnyílik a foglal­koztató. A cél az, hogy az öregek közül ki-ki saiát szakmáját folytathassa, vagy ha arra nincsen módja, más, könnyen elsajátítható munkát végez­zen. Természetesen csak olyant, amihez kedve van. Munkájáért mindenkit díjaz­nak, noha távolról sem a ke­reset a lényeg. Kétségtelen azonban, hogy a munkából származó jövedelem is hozzá­járul életkedvük fokozásához. Sz. E. kell cserélni az egész szerke­zetet. Lakás és buszforduló Az szb-titkár szerint ez sem volna elég, mert Solymárra lakás nélkül nem szívesen jönnek el. A gyári lakótele­pen felépült ugyan 12 mun­káslakás, de a következő ti­zenkettő csak terv maradt. Most a község középtávú programjában szereplő 400 la­kásos lakótelep-építéshez sze­retnének csatlakozni. A má­sik: feltétlen javítani kellene a közúti személyszállítás hely­zetén. A Volán járatai nem igazodnak a műszakok kezdé­séhez. Szeretnék, ha a 18-as autóbusz végállomását Pilis- borosjenőtől meghosszabbí­tanák Solymárig. Így kívánná a nagyközségbe települt többi iparvállalat — a PEMÜ és a PEVDI — érdeke is. A tégla­gyáriak társadalmi munká­ban vállalják az autóbusz­forduló építését. Nem kevés gond nehezedik tehát a solymári téglások vállára, de egy sem megold­hatatlan — bizonyára a veze­tők is így látják. H. A. Vízépítőipari kiállítás Szentendrén Szentendrén szeptember 2-án nyílt meg 46 vállalat rész­vételével a vízépítőipari kiállítás. A különböző berendezések, gépek mellett bemutatják a SU IX) IMPORT szovjet külkereskedelmi vállalat néhány könnyű vízijárművét, ezenkívül tablókon tájékoztatják a szakembereket a szakmához tartozó technikai újdonságokról. PICI PÉTER KALANDJAI @ Az első cikk fannak misztikus dolgok. Például: az új- * 6ágíró nyáron lesz. Mint a görögdinnye. Erre a titoktól rejtélyes tényre mindenkinek más elmélete van. Az idealisták szerint a nap­sütés borít fényt az elmékre. A szkeptikusok szerint ellenkezőleg, a szárazság szikkasztja annyira a velőt, hogy csak ennyit tud produ­kálni. A hívők álláspontja az, hogy az Űr út­jai kifürkészhetetlenek. A racionalisták az ok­tatási évad befejezését tekintik az oknak, az újságírót az okozatnak. A józan falusi tapasz­talat éppen a dinnyeszezonból érzi meg az új­ságíró bekövetkeztét, mint a reumából az eső­ét — és legközelebb ők jutottak az igazsághoz. Ugyanis az a helyzet, hogy mikor a görög­dinnye érjk,.. a. régi újságíró lehervad és sza­badságra megy. Júliusban elfogynak a január óta szedésben félretett másodrendű kéziratok, augusztusban már csak a honolului békaevő­rekorder menti meg a lapot attól a szégyentől, hogy üresen maradjon a harmadik oldal alja — ekkor jöhet a friss termés. Pici Péter minderről semmit sem tudott, de megérezte az alkalmat és a főszerkesztőt he­lyettesítő felelős szerkesztőt helyettesítő se­gédszerkesztő valóban meg is bízta, hogy ír­jon valamit az üzletek zárva tartási idejének .. ízét... szabályozásáról. „Persze konstruktív szellemben” — fűzte hozzá. Péter értette a dolgot. Üjjé, de még mennyi­re! A következőket írta: A VÁSÁRLÓK ÖRÖME — ZÁRVA VANNAK AZ ÜZLETEK. Nyilván a Tisztelt Olvasók is tapasztal­hatták már, hogy kétféle közlemény van. És­pedig: 1. destruktív, amely a kákán is keresi a bogot és 2. konstruktív, amely örömmel üd­vözöl. Ezutóbbi nyomában járva hallgattam meg a véleményeket, ama rendelkezésről,, mely szerint szombaton korán bezárnak az üzletek és vasárnap ki se nyitnak, tme a megnyilvánulások: BOTOR BÁTOR (pszichológus, 35 éves, szem­üvege okosan csillog): — Csak üdvözölni le­het a rendelkezést, mert igazi örömöt lelki­leg az okoz az úgy nevezett homo sapiensnek, ha nehezebben és ritkábban, de igenis hozzá­jut a valamihez (tárgyhoz, személyhez, foga­lomhoz stb.). Sikerélmény nincs elzárkózás, gátak nélkül. Aki tehát szombat délután nem kap virslit, annak hétfőn már az is siker, ha félpárhoz jut hozzá! KOTYOG KENÖNÉ (67 éves, özvegy, lelkesen beszél, egyenesen a szívéből): — Az a jó, tet­szik tudni, hogy most majd többet kell sorba állni, mikor mégis nyitva van az a bolt, vagy a másik. Mert akkor többet lehet beszélgetni az emberiséggel, merthogy én szeretek beszél­getni, de gyakran megszöknek, ám a sorból sohasem szöknek meg tőlem, az a meglátá­som. Sőt, még meg is köszönik nekem, mi­kor magam elé engedem őket, ha kibeszélget­tem magamat velük, mert akkor a következő­vel is beszélgethetek. Meg aztán tetszik tud­ni, az nagyon érdekes, amikor összevitatkozik az emberiség, eladó a vevővel, vevő a vevő­vel, eladó az eladóval, olyankor én is mindig ■mondhatok valamit, mintha csak megkérdez­ték volna a véleményemet. MÓR ÉS MÁRK (savószínű szemei, elálló füle, ingadozó lábai ellenére véleménye szilárd): — Nyitva van a kocsma? Nyitva. A talponálló? Nyitva. Egyéb vendéglátóipari italboltféleség? Nyitva. Akkor meg senki se ugráljon, mert megmutatom neki, milyen a magyar ököl!. TOHONYA TIBALDNÉ (háziasszony, pon­gyolában, szőke, szereti a konyakos meggyet): — Ragyogó gondoskodás ez a hét végén üzleti bezárás. Azelőtt, az átkozott nyitva tartási rezsim idején a férjem mindig lezavart sa­vanyúért, vagy pacalért vagy kenyérért. Most ennek vége. Eszi, ami van, nem eszi, ami nincs. Meg a vendégek! Ha jöttek, nosza sza­ladgálni kekszért, gyümölcsért. Most csak ve­szek egy falvédőt, azzal a felirattal, hogy „Ha jöttök lesztek, ha hoztok, esztek” és ezzel le van egyszerűsítve a társadalmi érintkezés mi­benléte. DR. DUMA DINKA (körzeti orvos .teumás, szilvóriummal kínál): — A friss kenyér renge­teg testi betegség kútfeje. Ennek veszélyét hárítja el a zárva tartás ténye. Mert ugyebár a gyanútlan dolgozó nem kap friss kenyeret már pénteken sem, hiszen a hétvégi elöresü- tés csak több napi szorgalmas tartalékfelhal­mozással oldható meg. Akkor szombaton, va­sárnap és hétfőn legalábbis délig a csütörtöki kenyeret eszi a biztosított, ami nem okoz gyomorfekélyt. Sőt! Még a fogakat is erősíti megrágási munkájuk. CSÓRÓ CSOMA (üzletvezető, 53 éves, Mer­cedesé kék, szeme szintén): — A rendeletet üd­vözlöm, bár még hiányos. Példáid csütörtö­kön is zárva lehetne tartani, szerdán bevásá­rolhatnák a dolgozók a csütörtökit. De nem is ez a fontos. Hanem inkább az, hogy mennél nagyobb a rövid időre jutó szaknyelven „rum- li”-nak nevezett időszak, annál több a fel­halmozódó raktári többlet, amelynek kezelése, mint úgynevezett „káló”-í, módot nyújt arra, hogy több kedvvel jöjjenek el dolgozni a ke­reskedelembe a káderek, minek folytán a helyzet mintegy javulni fog. Eddig a közvélemények, amelyek teljesen egyöntetűen bizonyítják, hogy dolgozóink, mint egy ember nemcsak megértést, hanem még örömöt is tanúsítanak, amiért a Ren­delkezés megjelent. A segédszerkesztő megdicsérte a cikket. Csak két kérdése volt: 1. — Honnan tudod, hogy Tohonyáné, aki szőke és pongyolában fogadott, szereti a ko­nyakos meggyet? 1— Onnan — felelte Péter —, hogy sokat megettünk együtt. A férje ugyanis külkeres- kedelmileg külföldön volt. 2. — Hogy írjam alá a cikked? Mert tudod,. az hogy Pici nem túl vonzó név. Ezen hosszan eltársalogtak. Végül is meg­találták a megfelelő alkotói nevet: Óriás P. Péter. íme, egyetlen konstruktív cikkel így lesz az ember óriás! Gombó Pál NAPOK szeptember 6-tól 18-ig A RÁCKEVEI ÉS A PILISVÖRÖSVÁRI RUHÁZATI BOLTUNKBAN f Levizsgáztak a szállítószalagok Solymáron Karbantartók éjjel-nappal szolgálatban

Next

/
Thumbnails
Contents