Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-09 / 213. szám
1976. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK sxMdat> A népgazdaság fejlesztésének egyik alapfeltétele a korszerű termékszerkezet Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott vitaindítót a Pest megyei vállalatok vezetőinek tanácskozásán a Szovjetunióval közösen vásároltak tőkés licencet, az erősáramú kondenzátor avártásra know-howt a General Elektric- től. ök ezt a módszert részesítik előnyben, ha azt gazdaságossági számítások és az előzetes felmérések indokoliák. A termékszerkezet-váltásra a dolgozókat időben felkészítették, már akkor foglalkoztak vele. amikor még a korábbi termékeket gyártották, s el is tudták adni. A vállalat példázetet. A nagy beruházások nyomán korszerű technológiák honosodnak meg, s a gyár jövője itt is hosszú távra megalapozott. Tervkészítés előtt — munkáskonzultáció A Mechanikai Művek elsősorban abban különbözik az előbb említettektől, hogy itt a vegyes profil, az alacsony műszaki színvonal, s a gyakran változó piaci igények különösen nehéz helyzet elé állították a kollektívát. A vállalat dolgozóinak érdeme, hogy öntevékenyen, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, maguk kezdeményezték a korszerűsítést, keresték a legkedvezőbben gyártható és értékesíthető gyártmányokat. Sokan ismerik az olajkályhagyártás fölfuttatása, illetve lefékezése körüli gondokat, volt olyan időszak, amikor év közben kellett megoldani a rendelések váratlan elmaradásával járó foglalkoztatási gondokat. A Mechanikai Művek vezetői, a dolgozókkal, állandó és rendszeres konzultációk alapján mostanra két igen jelentős gyártmány gazdáinak mondhatják magukat. Ezek: a telefonkészülékek és a nagynyomású festékszóró berendezés. Termelési értékük az V. ötéves tervidőszak végére megkétszereződik, a nyereség a jelenleginek háromszorosa lesz. Az új termékek bevezetéséhez átcsoportosításokra volt szükségük. A termelést területileg úgy osztották fel, hogy a létszám az .abonyi gyáregységben növekszik mintegy 10 százalékkal, a központi gyárban pedig csökkenésre számítanak. Az új feladatokhoz jól felkészült szakemberekre van szükség és ezt önerőből, szakmunkásképzéssel oldják meg. A vállalat tevékenysége a termékszerkezet korszerűsítésére példamutató. ISG-siker, IMI-teendők Hasonlóan kedvező az Ipari Szerelvény- és Gépgyár termékszerkezetének alakulása is. Végleges profiljuk a harmadik-negyedik ötéves tervidőszak során alakult ki, s jelenleg olyan összetételű, amely az V. ötéves tervbe is megalapozott, kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé. Korszerű Korreferátumok a Dr. Betlej Sándor előadását jól egészítették ki a korreferátumok. Nagy József, az ISG igazgatója a többi közt arrál szólt, hogy a vállalat vezetőinek célja a keményfémtermékek minőségének javítása és választékának bővítése. Ugyanakkor a járműprogramhoz már 1972-ben csatlakozott vállalat a mellső tengelyek és a hátsó kormányzott futóművek gyártása mellett évente 80 ezer SAAB—SCANIA gömbcsapot is készít, s a keményfém- gyártás fejlesztésére szeptember 2-án írlak alá know-how szerződést egy osztrák céggel. Bár a termékszerkezet-átalakíFeladatokat elem Hogyan újul meg egy 113 éves gyár? — erről szólt Bernét Tibor, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyár igazgatója. Például úgy, hogy a kevésbé keresett termékek gyártása helyett közepes szériában is kifizetődő alkatrészeket gyárt nagy vállalatok termékeihez, a Rába-MAN motorokhoz, szervokormányokhoz, kovácsolt darabokat az ISG részére. — Gondjaink nekünk is voltak. A megszokott régi termékektől dolgozóink nem szívesen váltak meg, de segítségünkre sietett a pártszervezet, elsősorban meggyőzésben, kedvező hatása volt az ösztönző bérezésnek. És ami ugyanilyen fontos, felmérő lapokon mindig kikértük a dolgozók véleményét — mondta Bernát Tibor. — Mi azt tartottuk legfőbb feladatunknak, hogy olyan korszerű és jó minőségű termékeket állítsunk elő, amelyek bármely piacon értékesíthetők — mondta felszólalásában Rátosi Ernő, a DKV igazgatója. A kőolajipar fejlődése eltér az átlagostól, itt nem gyökeres változtatásra van szükség, hanem a meglevő termékek minőségének javítására és a paletta színskálájának bővítésére. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a know-how vásárlással a szakemberek olyan új ismeretekre tettek szert, amelyek segítségével más hagyományos termékek minőségét is ugrásszerűen javítani tudták. Gond azonban, hogy az exportnövelő beruházási pályázat jóváhagyására sokáig kell várniuk. Mint mondotta, a piaci változásokra nagyon oda kell figyelni, mert olyan eset is előfordulhat, hogy a három év előtt eladhatatlan termék egyik napról a másikra keresett lesz a világpiacon. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője megyei tapasztalatokról szólt. Megállapította, hogy a korszerű termékszerkezet kialakításának néhány sajátos vonása tapasztalható Pest megyében, nagyrészük az agglomerációban, így például itt jelentkezik A korszerű termékszerkezet megteremtése a népgazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele. Nemcsak a gaz» dasági és mqzgalmi vezetők kísérik figyelemmel az ezzel kapcsolatos változásokat, eredményeket, hanem mindazok, akiket közvetve vagy közvetlenül érint valamely intézkedés, legyen az technikai jellegű, szervezési vagy munkaerő- átcsoportosítási tennivaló. A termékszerkezet átalakításának folyamata meglehetősen hosszadalmas, ugyanakkor elodázhatatlan feladata a vállalatoknak, feltétele az előrelépésnek. Mint az első oldalon jelentjük, a gépipari vállalatok, ezen belül a Pest megyeiek eddigi eredményeiről szólt részletesen dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszter- helyettes a Mechanikai Művekben tegnap megrendezett tapasztalatcserén. A többi közt arról szólt, hogy az V. ötéves tervidőszakban tovább kell folytatódnia a szelektív fejlesztésnek. A gépipar szerepe növekszik, s mind nagyobb a részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. Fontos, hogy a technológiai rekonstrukcióval együtt bővüljön a termelés. Az átfogó fejlesztési program eredményeként további profilszűkítést kell végrehajtani, s csökkenteni a gazdaságtalan termékek számát. Pest megyében a gépipart közepes vagy annál kisebb vállalatok képviselik, közülük kiemelkedik a Csepel Autógyár. Bár Pest megye vállalatainak gondjai kisebbek, mint egyes más megyebelieké, de ez nem jelenti azt, hogy a Pest megyei helyzet ne tükrözné mindazokat a jelenségeket, ellentmondásokat, amelyek ma a gépipar egészét jellemzik. Konfénerprogram Vácott, új gyártmányok a Csepel Autógyárban A Pest megyei vállalatok közül elsőként a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének a termékszerkezet átalakítására tett intézkedéseiről szólt dr. Betlej Sándor. Mint ismeretes, 1957-től 1975-ig motorkerékpár-oldal- kocsikat gyártottak itt, mintegy 265 ezer darabot A piaci kereslet hiánya, majd a motorkerékpár-gyártás megszüntetése arra késztette a vezetőket, hogy új, a világpiacon is keresett termékek gyártására álljanak át. 1968-ban kezdték meg a konténergyártást, akkor mindössze húszat készítettek, tavaly már kétezret Bankhitellel, valamint önerőből 44 millió forintos beruházással, a tervidőszak végére már 3 ezer 504 konténert készítenek évente, 80 százalékban tőkés exportra. Nagy feladat volt, hogy az új termék gyártásához elegendő szakembert képezzenek ki. Sikerrel oldották meg ezt a feladatot is. A városi pártbizottság sok segítséget nyújtott a gyár vezetőinek. Az új termék bevezetése óta javult a termelés gazdaságossága, s a váci gyáregység jövője biztosított. Bonyolultabb volt a Csepel Autógyár helyzete, ahol hosz- szú időn át gátolta a fejlődést, a termékszerkezet gyökeres megváltoztatását a hagyományos termékek iránti nosztalgia, annak ellenére, hogy minden józanul gondolkodó ember belátta: a gazdaságtalan termékek a csőd szélére vihetik a vállalatot A IV. ötéves tervidőszakban megvetették az alapját a korszerű termékszerkezet kialakításának, az Ikarus-autó- buszok padlóvázgyártásának. Az idén már mintegy 12 ezer padlóváz készül a Csepel Autógyárban, s ma már az átalakítás második szakaszánál tartanak, új típusú sebesség- váltók, merev vázas autóbuszalvázak, nemzetközi kooperációban gyártott kiskocsik és szervókormányok jelzik a teljesen megújuló termékszerkeja azt bizonyítja, hogy a korszerű utat tör magának, s az új termék kedvező hatással van a régiek gyártástechnológiájának fejlődésére Is. Külön - méltatást érdemelne az a módszer, ahogy egyes új termékek bevezetését készítik elő a Mechanikai Művekben, alkotó csoportok létrehozásával, szakmai tanulmányutak szervezésével, s azzal, hogy a fiatal szakembereket rangos feladatokban részesítik. iző felszólalások legélesebben a munkaerőhiány okozta feszültségek fölszámolására irányuló törekvés. Kedvező tapasztalat, hogy a nehézipar és az építőanyagipar a 60-as években korszerű technikával erősödött, itt a feladat a termékek minőségének fokozása, javítása, a feldolgozottság szintjének növelése. A gépiparban és a feldolgozóiparban a korszerűsítés iránya az V. ötéves terv kezdetéig kialakult, a tervezett eredmény azonban nem az elképzeléseknek megfelelően valósult meg. Dr. Olajos Mihály az akadályozó tényezők között sorolta fel a gaz- daságtalah vagy kevésbé gazdaságos termékek lassú megszűnését, az üzem- és munka- szervezés színvonalának helyenkénti elmaradása, az új termék megjelenésétől. Mint mondotta az a legfontosabb, hogy a pártszervezetek mindenütt tevékenyen közreműködjenek a nézetazonosság kialakításában, s hogy az üzemi demokrácia érvényesüljön a döntések előkészítésében és fegyelem a végrehajtásban. Fövényesi Ervin, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára példával illusztrálta, hogyan jelentkezik egyetlen vállalat termékkorszerűsítési intézkedése országos összefüggésekben. A gyár elhatározta, hogy az eddig kooperációban, Tatabányán és Téten készített padlóvázkeretek gyártását folyamatosan átveszi és modern technológiával folytatja. Így az említett vállalatoknál 700 produktív munkás szabadul fel, s a népgazdaság más fontos területén dolgozhat. Az autógyáriak ugyanakkor jóval kevesebb munkással végzik el ezt a feladatot. A vita utolsó felszólalója Kerényi László, az Egyesült Izzó váci gyárának igazgatója volt, aki a raktározás és készletezés egyszerűsítéséről, praktikus megoldásairól szólt, s szinte összegezve a hallottakat megállapította: — mindannyiunk számára hasznos vélemény volt a mai tanácskozás, melynek gyakorlati eredményei bizonyára jelentkeznek mindennapi munkánkban. Baumann László termékeik között ott találhatók az ipari szerelvények mellett a közúti járműalkatrészek és a porkohászati termékek. Miként a Mechanikai Művekben, itt is arra törekszenek, hogy a vidéki gyárban Maglódon növeljék a létszámot, a központi gyárban pedig csökkentsék. Maglódon egyébként a mellső tengelyek gyártására állnak át. Kiemelt feladatuk a kernény- fémgyártás fejlesztése, a minőség javításával és a választék bővítésével. Az előadó említett kedvezőtlenebb példákat is, mint például az Ipari. Műszergyárat, ahol a termékszerkezet átalakítására tett intézkedések során nem mérték fel élég körültekintően a piaci igényeket, s emiatt ismét módosítaniuk kellett a termékszerkezet átalakítására vonatkozó tervet. Az eddigi Pest megyei tapasztalatok megerősítik azt a véleményt, hogy a termékszerkezet átalakítás rendkívül bonyolult feladat, s a sikerhez gondos szervezésre, a gazdasági szervek összefogására van szükség, s mindenütt meg kell teremteni a nézetek egységét, a célkitűzésnél és a végrehajtásnál egyaránt. Hasonlóan elengedhetetlen a munkások előzetes, folyamatos és időben történő tájékoztatása, mert ezáltal csökkenthető a dolgozók bizonyta- lanságérzete, amely általában fokozza az elvándorlást. Szükséges, hogy minden ember megértse, elfogadja és elősegítse a közös célok megvalósulását, különösen azok esetében van ennek kiemelt jelentősége, akiket személy szerint is érint a termékszerkezet átalakításával járó átcsoportosítás, munkahelyváltozás. Melyek a legfontosabb teendők? Mindenekelőtt a meglevő berendezéseket kell jól felhasználni, olyan tervet készíteni, hogy az végrehajtható legyen, fölmérni a beruházási kapacitást, prognózist készíteni a piaci igényekről, minimálisra csökkentve a kockázatot, s megalapozott vállalati hitelkérelmeket benyújtani. Az előbbiekben felsoroltak azt igazolják, hogy a termék- szerkezet átalakítása a nemcsak műszaki-gazdasági és termelési, hanem komplex feladat, amelynek egyenértékű része a politikai munka. tapasztalatokról tás időszaka meglehetősen hosszú volt nálunk, jól jellemzi a fejlődést, hogy egy-egy új termék bevezetése a korábbi öt épről 1975-ben már egy esztendőre csökkent. Beck Tamás, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója eredményeik ismertetése mellett elsősorban arról szólt, hogy a vállalatoknak olyan mérlegelési rendszerrel kell rendelkezniük, amelyek a döntésben megfelelően orientálják a vezetőket. Náluk a vizsgálódás során három csoportra osztották a termékeket, gazdaságos, veszteséges, illetve nem gazdaságos termékekre és Készülnek az árpolitikai tervek Szigorú ellenőrzések, bírságok Szerdán ülést tartott a Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság, amely a második negyedévi árellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt. Az árhatóságok a negyedév folyamán 2130 vállalatnál és szövetkezetnél, több mint 14 000 boltban és egyéb elárusítóhelyen, továbbá csaknem tízezer magánkisiparosnál és magán-kiskereskedőnél vizsgálták az árak alakulását. A vállalatoknál az ártervek megalapozottságát, s egyebek között azt, hogy áremelési szándékaikat a jogszabályoknak megfelelően előzetesen bejelentették-e. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult, egyre több helyen készítenek a népgazdasági ártervvel ösz- szehangolt vállalati árpolitikai tervet E tervekből árstabilitási törekvésekre lehet következtetni. A szabályozók módosítása és az árváltozások nyomán keletkezett nyereség- kieséseket többségében gyártmányfejlesztéssel, takarékos- sági intézkedésekkel, kedvezőbb exportárbevétellel, az export fokozásával, esetenként a vállalat tevékenységi körének átalakításával igyekeznek ellensúlyozni. A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy a nagykereskedelmi vállalatok az ipartól téves kalkuláció miatt utólag kapott engedmények összegét kockázati alapjukba helyezzék, így biztosítva a fogyasztói árak indokolt csökkentését. Bizonytalanságot is tapasztaltak és szabálytalanságokat is. Összesen mintegy 4500 esetben kezdeményeztek az árhatóságok különféle szankciókat, s ezek között lényegesen megnőtt a büntetőeljárások, a gazdasági bírság, a szabálysértési, a fegyelmi eljárás ét. a pénzbírságok aránya, kevesebben ússzák meg a szabály- sértéseket egyszerű figyelmeztetéssel. A negyedév folyamán 13 vállalat ellen kezdeményeztek gazdasági bírságot, több ilyen esetben már az ítélet is megszületett. Az Argon szövetkezetei például, amely túl nagy nyereséget számított fel, s a ténylegesnél jóval több anyagot és magasabb átlagbért kalkulált áraiban, a fővárosi tanács vb-indítványa alapján 2 019 000 forint bírság megfizetésére kötelezték. A drégely- palánki Szondy lakatos és szerelőipari szövetkezetnek, amely 678 000 forint tisztességtelen hasznot ért el, 900 000 forint gazdasági bírságot kell fizetnie. Országosan ellenőrizték a burgonya-, a zöldség- és gyü- mölcsellátás helyzetét, illetve a zöldség- és gyümölcskereskedelem árait Sok helyütt tapasztaltak áruhiányt, s nem vojt ritka eset, hogy az ár magasabb volt, mint amit a minőség indokolt volna. Sok esetben állapítottak meg árdrágítást. Egyes helyeken a megengedettnél magasabb áron értékesítették a burgonyát, néhány magánkereskedő üzérkedési céllal a szocialista kereskedelemből vásárolt árut és azt jóval magasabb áron értékesítette. A szabálytalanságokat az ellenőrök jelezték illetékes szerveknek. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke arról is tájékoztatta a tárcaközi bizottságot, hogy az áruellenőrzéseket változatlan eréllyel tovább folytatják. ennek megfelelően dolgozták ki a gyártmányrangsort. Eredményes tevékenységüket igazolja, hogy 1972—75 között 254-ről 319-re növekedett a gazdaságosan előállított termékek száma, s a veszteségeseké 247-ről 94- re csöklcent. Általános megfogalmazásban a termékszerkezet-átalakítás emberi oldaláról szólva megállapította: ahol a vállalat vezetői megfelelően értékelik az időtényezőt, s a dolgozók gondolkodásában megtalálható az. újratörekvés, s jó az összhang, ott a termékszerkezet átalakítása is zökke- nőmentesebb mint másutt Dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója a korszerű termékváltás tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy termékösszetételük az anyagigényességről a munkaigényesség irányába tolódik el. A piac a vevők piacává alakult át, tehát ennek megfelelően kell gondolkodni az új gyártmányok bevezetésénéL Alapvető, hogy egyértelműen meghatározzuk a fejlődés irá- jnyát, s a teendőket a dolgo- "zókra támaszkodva maradéktalanul elvégezzük. Az ügyes megoldásokra fogékonynak bizonyult a gyár kollektívája Olyan termékeket alakítottak ki, amelyek a meglevő gyártósoron is készíthető. Szinte egyedülálló példa, hogy
