Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

’kMMov 1976. SZEPTEMBER 5., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Kincseskamránk. Ritka. ér­dekes helyre, a Magyar Nem­zeti Bank aranyrudakat őrző széfjeibe meg e széfek „gaz­dáinak” irodáiba látogathat­tunk el pénteken este a Belé­pés csak tévénézőknek című adás során. Ez a műsor eddig is sok vá­ratlan meglepetéssel szolgált már, ám ez a legutóbbi jelent­kezése minden eddigit felül­múlt. Nemcsak magának a lát­ványnak a szokatlanságával — téglarakás módjára magasodó aranytömbök; félmillió forint egy tenyérben; hamis fontok, hamis dollárok stb. —, ha­nem a témájának érdekessé­gével, közérdekűségével. A tapintatosan ám mindenre kí­váncsian kérdező riporterek, Horváth János és Vértessy Sándor segítségével megtud­tuk: hogyan szabályozza az ország pénzügyi helyzetét a Magyar Nemzeti Bank. Milyen a pénzforgalom — a nyereség- részesedések osztásának idején ugyancsak fellendül, a nagy karácsonyi vásárlások után vi­szont erősen megcsappan —; hogyan ítélik meg a vállala­tok által kért hiteleket — nem annyira a közvetlen hasznot, mint inkább a népgazdasági erdekeket mérlegelik —; s hogy miért van nemzetközi rangja, jó híre az MNB-nek: korrekt partner, pontosan fi­zető adós. Százéves asszony. Pénteken este megtudhattuk, miképpen lehet egy tízperces kabarétré­fa „nyersanyagából” egy hosz- szú óráig tartó tévéfilmet csi­nálni. Bencsilc Imre mutatta be ezt a páratlan produkciót, akinek forgatókönyvét Málnay Levente vitte filmre — az el­ső pár képben még érdeke­sen, szellemesen, ám aztán mind unalmasabban. Igaz, másként aligha lehetett... Amit Bencsik Imre megpró­bált kifigurázni — hogy tud­niillik, nálunk mostanában nagyon sok az ünnep, s hogy még több legyen, hát minden áron kell még egy-két hasz­nálható ünnepelt —, az nem lett volna éppen rossz téma, ám ahogy a néző elé tárta, az alig emelkedett túl a viccelő­dés szintjén. Gobbi Hildával eljátszattak egy kleptomániás, iszákos stb. vén asszonyt — akik annak idején látták a Mágnás Miska c. filmet, emlé­kezhettek rá, hogy abban mennyivel jobb alkalma volt egy ilyen folyton lopkodó asszonyság hatásos alakjának felöltésére —, és voltaképpen nem is csináltak egyebet. Mert azok az egymást követő hely­zetek, melyekben ismét csak szenilizálni, kortyolgatni és természetesen csenegetni kel­lett szegény Gobbinak, aligha különböztek egymástól. A köré­je felvonultatott színészek meg mit is tehettek egyebet: in­kább elmondták, mintsem ala­kították sovány szerepeiket. Ki beletörődve szomorú hely­zetébe. mint a jobb darabokra méltó Feleki Kamill, ki meg amúgy rutinból-kabarésan, ahogy Körmendy János vagy Kautzky József. A műsorújság előzetese kel­lemes időtöltésnek szánta ezt a históriát. Tévedett. Akácz László Bélyegnapi kiállítás A 49. magyar bélyegnap al­kalmából rendezett országos bélyegkiállítást szombaton nyitotta meg ár. Soós László, a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének főtitkára és Bér Andor, a MABEOSZ tudományos munkaközösségé­nek titkára, Budapesten, a szövetség Vörösmarty utcai székházában. A fővárosi és a vidéki bélyeggyűjtők 37 gyűj­teménnyel átfogó, történeti át­tekintést nyújtanak a kiállítá­son a hazai postai levclenuoi és bélyegekről. Többek között bemutatják az 1600-as évektől napjainkig használt magyar postai leveleket, bélyegzése­ket, az 1371 óta megjelent legszebb hazai bélyegeket és az 1850—1870 között' magyar bélyegzéssel használt osztrák bélyegeket is. Pest megyei újdonságok Országos tanévnyitó Ilorváízsidúnyban Országos tanévnyitó ünnepséget rendeztek szombaton a Vas megyei Horvátzsidány nem­zetiségi községben. A magyarok, horvátok és németek lakta falu korszerű iskolájában meg­tartott ünnepségen részi; vett dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, s megjelentek Vas megye és a szombathelyi járás párt- és ta­nácsszerveinek képviselői is. Rácz László, a községi általános iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Az Ok­tatási Minisztérium nevében köszöntötte a több mint egymillió általános iskolai tanulót, köztük elsősorban azokat, akik most kezdik meg az első osztályban a tanulmányaikat, a közel félmillió fiatalt, akik a középfokú is­kolák padjait foglalják el. Hangsúlyozta, hogy újra iskolapadba ülnek a felnőtt dolgo­zók ezrei is, és több mint százezren tanul­nak az egyetemeken, főiskolákon — ahova ugyan nem tudtak minden jelentkezőt fel­venni, de azoktól, akik felvételt nyertek, jog­gal el lehet várni, hogy becsülettel tanul­janak. Köszöntötte az államtitkár az óvónőket, tanítókat, tanárokat, s külön a pályakezdő­ket, akik nehéz munkára vállalkoztak, a megérdemelt nyugalomba vonulókat. Lezajlottak, a pót- és utó­vizsgák, a tanévelőkészítő ta­nácskozások, az első tantestü­SEGESVÁR A Balázs Béla Stúdió dohu men tumfilm je Ami 1349. július 31-én, dél­után hat óra tájban a Seges­vártól keletre fekvő Fehéregy­háza, s a rajta túl tovább ke­letre elterülő Héjjasfalva kö­zötti országút egyik kanyaru­latában, az Ispánkútnak neve zett forrás közelében történt, ma már igen nagy pontosság­gal ismert. Itt érték utói és döfték le a vesztett csatából menekülőkkel együtt futó, de — mivel gyalog volt — később lemaradó, civiiruhás Petőfit, a cári sereg egyik ulánus ezre­dének lovasai. Szemtanúk, visszaemlékezők, egymással gondosan egyeztetett vallomá­sai, adatai kétségtelenné te­szik, hogy a költő itt halt meg, s hogy meghalt. Ha romanti­kus fordulattal akarnánk él­ni, azt mondanánk: meghalt, hogy örök életre támadjon. És bármilyen olcsó fordulat is ez, van benne valami igaz­ság. Petőfi utóélete, a halála utáni öröklét szinte épp olyan fontosságúvá növekedett az idők folyamán, mint valódi élete és munkássága volt. S ebben az utóéletben kivédhe­tetlenül megteremtek a költő életművét, emberi és politikai arculatát eltorzító, meghami­sító. kisajátító vélemények, nézetek, álláspontok. Alig ter­jed el halála híre, máris akad­tak, akik eskü alatt vallották, hogy a tragikus nap után is ta­lálkoztak vele, beszélgettek a költővel, vagy, hogy bújtatták Is segítették bujdosásában. Le­hetett ebben valamiféle legen­da is: a nemzet nem bírt bele­nyugodni nagy fia elvesztésé­be. De a legenda szépséghibá­ja az volt, hogy leginkább zok terjesztették, akiknek a I .tőfi-legendából, valami hasz­nuk származott. Anyagi vagy erkölcsi. S — legfőképpen — politikai. Eddig még talán senki sem próbálkozott meg azzal, hogy feltárja e hamisítások eredőit, a piros-fehér-zöld honfibú és a melldöngető frázisoktól hem­zsegő, nacionalista színezetű magyarkodás igazi rugóit. Ér­dekes módon egy fiatal film­rendező, Lányi András, és tár­sa, Kardos Sándor operatőr vállalkozott most arra. hogy egy lényegében kísérletinek számító filmben, melyet a Ba­lázs Béla Stúdióban készítet­tek, megkeresse a Petőfi halá­la után a költő emlékével és életművével hamisan sáfárko- dók sokaságában az indítéko­kat. vagy legalábbis ezek egy részét. A Segesvár című, vala­mivel több mint egy óra idő­tartamú film módszerét és stí­lusát tekintve is érdekes alko­tás. Az alkotók szinte kivétel nélkül eredeti szövegeket, vallomásokat és visszaemléke­zéseket dolgoznak fel, s erede­ti, valóban élt figurákat szó- laltatanak meg, illetve játszat­nak el színészekkel. Egyfajta rekonstruált dokumentumfilm lesz így a Segesvár, de ugyan­akkor erősen ironikus stílus­ban mondja el gondolatait. Lányi és Kardos filmje nem mentes bizonyos túlzásoktól, főleg szerkezeti aránytalansá­goktól, s itt-ott néha kuszává is válik, a néző nem érzékeli pontosan, mit is akarnak hangsúlyozni az alkotók. Né­miképp lassú is: lehetett vol­na jóval feszesebbre, rövi- debbre vágni. Ezek általános fogyatékosságok, számos első- filmes kifejezetten játékfilm­nek készült munkájában is fel­lelhetők. De a Segesvár nem ebből az aspektusból ítélendő meg, hanem abból, hogy ké­szítői (helyesen!), le akartak számolni egy hamis, torz Pető- fi-legandával, s ennek érdeké­ben rámutattak a költőt és emlékét kisajátító úri Magyar- ország manipulációira. Sőt, ér­zékeltették azt is, hogy a máig élő legendák végső gyökere, a torzítások eredője tulajdon­képpen a több mint száz évvel ezelőtti mesterkedésekben ke— resendő. Tévhiteket oszlató, érdekes film a Segesvár, s ta­lán nem lenne haszontalan., valamiképp megismertetni a ! szélesebb közönséggel sem, különösen Pest megyében, melynek annyi Petőfi-emléke, emlékhelye van, mint egyetlen magyar megyének sem. (A fil­met ugyanis, jelenleg csak a művészfilmek budapesti mo­zija, a Toldi vetíti, éjszakai előadásban.) T. L lett értekezletek, s szeptember 6-án — immár visszavonha­tatlanul — elkezdődik a ta­nítás. Enr.ek újdonságairól ér­deklődtünk a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályán farltas Lajosáénál, az iskolai csoport vezetőjénél. Több mint 113 ezer Idén a megye általános is­koláiban 17 ezren, a középfo­kú oktatási intézményekben pedig 4 ezer 500-an kezdik meg — első osztályosként — tanulmányaikat. A megye 7 ezer 500 pedagógusa több mint 113 ezer diákot fog okítani, di­csérni és dorgálni a jövő év nyaráig. — Az MSZMP 1972-es okta­táspolitikai határozatához hí­ven tovább korszerűsödik az oktató-nevelő munka. Általá­nos iskoláink majdnem há­romnegyedében az 1978-tól életbe lépő új tanterv szerint történik a matematika tanítá­sa. Erre még a nyár során bentlakásos tanfolyamokon készítették fel az első és hato­dik osztályban tanító pedagó­gusokat. Idén folytatódnak az új tanterv előkészítő kísérle­tei is, például az automatikus továbbhaladási (bukásmen­tes), és a tantárgycsoportos ok­tatási kísérletek az alsó tago­zatokon, vagy a komplex anyanyelvi, kísérlet a felsőbb osztályokban,. Erősödő tendencia, hogy is­koláinkban egyre központibb helyet kap o nevelés. E folya­matot serkenti az idén min­den iskolatípus számára ki­adott, s remélhetőleg hosszú­életű rendtartás, mely a ta­nuló- és nevelőközösségek jo­gait és kötelességeit foglalja rendszerbe, s így határozza meg a diákok és tanáraik fel­A rcinygyüszű a tervezőnek Táncoló leányka a réten, fején sziromkoszorú, horgolt ruháját teletűzte vadvirágok­kal ... A mozaikképet Verebiné Bartók Éva textiltervező sza­vaiból raktam össze: a játékos, gyöngyöző kacagású gyermek­korról, a püspökladányi évek- rőL Rajzgyakorlatok a réten — Édesapám a Hajdú-Bihar megyei járási székhely polgá­ri iskolájának igazgatója volt, ott tanított édesanyám is. Míg más pedagóguscsaládban a zene iránti érdeklődést pró­bálják felkelteni a gyerekek­ben, nálunk a rajz, a festészet, a képzőművészet megszállott­jai voltak szüleim. Bennünk is az szunnyadt: nővéremmel szabad időnkben, ha csak te­hettük hónunk alá kaptuk a vázlatfüzetet, s rohantunk a kertbe, a rétre. Rajzoltuk a szív, a nyíl, a karéjos, a szár­nyas és ki tudja hányféle, különböző alakú leveleket. A virágokat is típusonként ismer­tük: a tölcsér-, harang-, tányér- kerék-, ajakos-, sarkanytús-tá- togatós formákat. Amikor nő­véremet felvették a Képzőmű­vészeti Főiskolára, kijelentet­tem: ha törik, ha szakad, ne­kem is ott a helyem. Ennek ellenére szüleim a debreceni mezőgazdasági szakközépisko­lába Írattak, mondván legyen valami végzettség a kezemben, mert nem szerettem tanulni, mindig csak a rajzon járt az eszem... A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztési osztályának mintázó termében beszélgettünk. Asztalán ecse­tek, vízfestékek, tégelyek, a rajzpapíron vidám színekben pompázó, magyaros motívumú, csupavirág pohártörlő terv­rajza. Kedves, szelíd hangú asz- szony, egész lényében van va­lami légies könnyedség. Keze alig érinti a papírt, amikor az ecsettel finom íveket fest a bejelölt négyzetekbe. — Emlékszem, két hétig tar­tott a felvételim: alakrajz, színkompozíció, csendélet, s végül textiltervezés volt a, fel­adatom. Sikerült. Nyomott- anyag-tervező szaJton végez­tem, 1957-ben jöttem Budaka- lászra, azóta itt vagyok. Alkotó képzelettel Alig egypár tervezője volt akkor a vállalatnak, a techni­kai munkákat — a minták sablonra vitelét, diakészítást — is maguk végezték. Erre az időszakra nem szívesen emlék­szik vissza, mivel jóformán önálló tervezési feladatokat nem is kaptak, á megrendelő hozta a mintát, s ha ízléste­lennek is tartották, kötelesek voltak elfogadni. Az üzlet, az üzlet, még ha sérti az alkotói szabadságot, akkor is. — Ma teljesen más: a HUN- QAROTEX-tól gyakran ka­punk kötött tervű megrende­léseket, határidőre, a külföl­di vevő kívánságára hozzák a rajzot. De szabadon is tervez­hetünk, érvényesíthetjük sa­ját gondolatainkat. Kétheten­ként van egy alkotó napunk, egj’énileg, tetszés szerint hasz­nálhatjuk fel. Ez a nap a ki­állításoké. Ilyenkor szoktam a főiskola könyvtárába is beülni, hogy vázlatokat készítsek. Szép időben előfordul, hogy Gödjl- lőre, Ráckevére, vagy Szent­endrére, a budai hegyekbe já­runk akvarellezni. Kimeríthe­tetlen a természet ötletgazdag­sága. A legutóbbi nemzetközi texil-biennálára is fakéreg rajzolatú anyagot küldtem. 1964-ig az Iparművészeti Tanács minden évben meghir­detett „Az év legszebb termé­ke” pályázatán ötször nyert első díjat. Munkájában nem okozott kiesést kisfia «születése sem. Nem tudná megmondani számát hány abrosz, «szett, füg­göny, ruhaanyag mintája ke­rült ki keze alól, az elmúlt két évtizedben. Egy éve kine­vezték a héttagú tervezőgár­da csoportvezetőjének. Találkozás a mintákkal — Mi terveztük a Hilton Szálló magyaros szobájába a kalocsai abroszokat, szalvétá­kat. Ugyancsak nagyméretű, nyomott 'mintás abroszokat, ké­szítettünk a közelmúltban egy spanyol megrendelőnek. Az őszi betker termékbemutatóra folklór-motívumú háztartási textíliákkal, gyermekszoba garnitúrákkal — figurás kép­mércékkel készülünk. Milyen érzés szembetalálkozni az ut­cán saját textiltervünkkel? Nagyon jó. Két évvel ezelőtt rengeteg nő hordta Budakalá- szon gyártott bo-rdűrös ruha­anyagaimat, ugyanis a konfek­cióipar többféle változatban — ruhának, nadrágkosztümnek, kompiénak — hozta piacra. Tartózkodik a szélsőségek­től. Stílusához a dvsztingvált, északi ízlés áll közel, elragad­tatással beszél a dán, a svéd lenalapanyagú . textíliákról, amelyeket a frankfurti nem­zetközi HETM-TEXTILIEN ki­állításon látott, ahová minden évben más-más tervezőt küld el a vállalat. — Továbbképzésünkről, a divatirányzat alakulásának is­mertetéséről gondoskodik a vezetőség: negyedévenként a Magyar Divat Intézet tart ná­lunk konzultációt. Ilyenkor értesülünk, mi történik a nagy­világban a divat frontján, s megkapjuk a színmintákat is, az év slágerszínei az idén a tűzpiros, ' a gesztenyevörös, rózsafa vörös, mazsolabama, borostyánsárga, gyöngyzöld, a petrolkék és zöld, á zohaáne- kék... Én szeretem a zölde­ket, barnákat, okkereket a na­rancsnak és a bordónak kü­lönböző változatait. Sok kül­földi szakfolyóiratot járatunk, tehát több forrásból kapunk ötleteket. Bozsán Péter felvétele A tervező célja, hogy alko­tásával hasson a közízlésre, jó irányba befolyásolja azt. Bartók Éva a célszerűséget és az esztétikumot ügyesen öt­vözi munkáiban. A Magyar Divat Intézet idén meghirde­tett Aranygyűszű pályázatán első díjat nyert konyhai gar­nitúrájával. Megérdemelt elismerés Kovács Ferenc, a gyártmány­fejlesztési és mintázó osztály megbízott Vezetője tehetséges tervezőnek, eszményi munka­társnak, s kitűnő munkaerő­nek tartja. Szorgalmával min­denkit felülmúl. Közvetlen modorú. Segítőkészségével be­lopta magát kolleganői szívé­be is. Így érthető volt vélemé­nyük, amikor azt mondták: — Éva megérdemelten húz­hatja ujjara az aranygyűszűt, s ha rajtunk múlna, megsza­vaznánk neki az aranyecsetet is. Horváth Anita adaitait, felelősségét. A rend­tartás szabályozza az ifjúsági szervezetek és az. iskola, vala­mint a tantestület és az isko­lavezetés kapcsolatát. Nemrég jelent meg az új osztályfőnöki tanterv is. Eb­ben különös gondot fordítanak az állampolgári ismeretek ok­tatására, s a családi életre ne­velés feladataira. A családok és az iskolák kapcsolatának fejlődését jelzi, hogy ez évtől megyénk általá­nos iskoláiban is bevezetik — az alsó tagozatokon — a tizen­egy napos oktatási hetet. Arat mindem második szombatot szüleikkel tölthetnek a gyere­kek. Ez persze nem zajlik majd zökkenőmentesem, mert a szülők és a tanulók szabad szombatját össze kell még hangolni, s lesznek órarendi gondok is. A felnőttoktatás ez évi új­donsága a Mindenki iskolája, melyről lapunk már hírt adott. Ebben a tanévben elő­ször a szigetszentmiklósi 208-as számú szakmunkásképző in­tézetben olyan osztály indul, mellében autószerelői szak­munkás-képesítésük mellé érettségit is tehetnek a nö­vendékek. Megyénk pedagógusellátott- sága köztudottan hiányos, a tanárok 15 százaléka képesítés nélküli. Közülük mindazok, akik már valamelyik pedagó­gusképző intézmény levelező hallgatói, egy-egy hetes bent­lakásos konzultáción vehetnek részt a Pest megyei pedagógus továbbképző kabinet nagykő­rösi központjában. Itt a tan­folyamokon bővíthetik isme­reteiket, s készülhetnek vizs­gáikra. Az utánpótlásról is gondoskodnak: a megye né­melyik középiskolájában — így Aszódon is Nagykőrösön — pedagógiai szakkörök ala­kulnak szeptemberben, s tag­jaik közül bizonyára sokan választják majd élethivatásul a pedagógiát. Gyarapodás az évnyitótól A nyár során mintegy 40 tanterem épült megyénkben. Erdőkertesen, ma, a szünidő utolsó napján avatják az új tizenkét tantermes iskolát, s elkészült a biatorbágyi 8. a kocséri 4, s a galgamácsai 6 osztályterem is. Két esztendeje országszerte felmérték az iskolák tanesz­közökkel való ellátottságát. Akkor megállapították, hogy a megye iskoláinak felsze­reltsége bizony nem kielégítő. Atóta az Oktatási Minisz­térium 21,8, a Pest megyei Ta­nács pedig 20,3 millió forintot költött új taneszközökre. Az eredmény dicséretes: az iskolák mindegyikében meg­felelő az alapfelszerelés, s idén már nem az a gond, hogy a kémcső, iránytű, dia­vetítő, vagy a biológiai kísér­letekhez szükséges szike hiányzik. Most korszerű okta- !ísi eszközöket kaotak az is­kolák : írásvetítőket, terepasz­talokat, tornaszereket, s ki győzné sorolni. Bizonyára a tanulók és a nevelők is élni fognak egvre gyarapodó lehe­tőségeikkel. Vasvári G. Pál Cegléd Városi Tanács kórházának műszaki osztálya felvételt hirde-f villanyszerelő és bádogos-vizvezetókszerelő szakmunkás állásokra. A pályázatnál előnyben részesülnek a több éves szakmai gyakorlattal rendelkezők.

Next

/
Thumbnails
Contents