Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
’kMMov 1976. SZEPTEMBER 5., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Kincseskamránk. Ritka. érdekes helyre, a Magyar Nemzeti Bank aranyrudakat őrző széfjeibe meg e széfek „gazdáinak” irodáiba látogathattunk el pénteken este a Belépés csak tévénézőknek című adás során. Ez a műsor eddig is sok váratlan meglepetéssel szolgált már, ám ez a legutóbbi jelentkezése minden eddigit felülmúlt. Nemcsak magának a látványnak a szokatlanságával — téglarakás módjára magasodó aranytömbök; félmillió forint egy tenyérben; hamis fontok, hamis dollárok stb. —, hanem a témájának érdekességével, közérdekűségével. A tapintatosan ám mindenre kíváncsian kérdező riporterek, Horváth János és Vértessy Sándor segítségével megtudtuk: hogyan szabályozza az ország pénzügyi helyzetét a Magyar Nemzeti Bank. Milyen a pénzforgalom — a nyereség- részesedések osztásának idején ugyancsak fellendül, a nagy karácsonyi vásárlások után viszont erősen megcsappan —; hogyan ítélik meg a vállalatok által kért hiteleket — nem annyira a közvetlen hasznot, mint inkább a népgazdasági erdekeket mérlegelik —; s hogy miért van nemzetközi rangja, jó híre az MNB-nek: korrekt partner, pontosan fizető adós. Százéves asszony. Pénteken este megtudhattuk, miképpen lehet egy tízperces kabarétréfa „nyersanyagából” egy hosz- szú óráig tartó tévéfilmet csinálni. Bencsilc Imre mutatta be ezt a páratlan produkciót, akinek forgatókönyvét Málnay Levente vitte filmre — az első pár képben még érdekesen, szellemesen, ám aztán mind unalmasabban. Igaz, másként aligha lehetett... Amit Bencsik Imre megpróbált kifigurázni — hogy tudniillik, nálunk mostanában nagyon sok az ünnep, s hogy még több legyen, hát minden áron kell még egy-két használható ünnepelt —, az nem lett volna éppen rossz téma, ám ahogy a néző elé tárta, az alig emelkedett túl a viccelődés szintjén. Gobbi Hildával eljátszattak egy kleptomániás, iszákos stb. vén asszonyt — akik annak idején látták a Mágnás Miska c. filmet, emlékezhettek rá, hogy abban mennyivel jobb alkalma volt egy ilyen folyton lopkodó asszonyság hatásos alakjának felöltésére —, és voltaképpen nem is csináltak egyebet. Mert azok az egymást követő helyzetek, melyekben ismét csak szenilizálni, kortyolgatni és természetesen csenegetni kellett szegény Gobbinak, aligha különböztek egymástól. A köréje felvonultatott színészek meg mit is tehettek egyebet: inkább elmondták, mintsem alakították sovány szerepeiket. Ki beletörődve szomorú helyzetébe. mint a jobb darabokra méltó Feleki Kamill, ki meg amúgy rutinból-kabarésan, ahogy Körmendy János vagy Kautzky József. A műsorújság előzetese kellemes időtöltésnek szánta ezt a históriát. Tévedett. Akácz László Bélyegnapi kiállítás A 49. magyar bélyegnap alkalmából rendezett országos bélyegkiállítást szombaton nyitotta meg ár. Soós László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének főtitkára és Bér Andor, a MABEOSZ tudományos munkaközösségének titkára, Budapesten, a szövetség Vörösmarty utcai székházában. A fővárosi és a vidéki bélyeggyűjtők 37 gyűjteménnyel átfogó, történeti áttekintést nyújtanak a kiállításon a hazai postai levclenuoi és bélyegekről. Többek között bemutatják az 1600-as évektől napjainkig használt magyar postai leveleket, bélyegzéseket, az 1371 óta megjelent legszebb hazai bélyegeket és az 1850—1870 között' magyar bélyegzéssel használt osztrák bélyegeket is. Pest megyei újdonságok Országos tanévnyitó Ilorváízsidúnyban Országos tanévnyitó ünnepséget rendeztek szombaton a Vas megyei Horvátzsidány nemzetiségi községben. A magyarok, horvátok és németek lakta falu korszerű iskolájában megtartott ünnepségen részi; vett dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, s megjelentek Vas megye és a szombathelyi járás párt- és tanácsszerveinek képviselői is. Rácz László, a községi általános iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Az Oktatási Minisztérium nevében köszöntötte a több mint egymillió általános iskolai tanulót, köztük elsősorban azokat, akik most kezdik meg az első osztályban a tanulmányaikat, a közel félmillió fiatalt, akik a középfokú iskolák padjait foglalják el. Hangsúlyozta, hogy újra iskolapadba ülnek a felnőtt dolgozók ezrei is, és több mint százezren tanulnak az egyetemeken, főiskolákon — ahova ugyan nem tudtak minden jelentkezőt felvenni, de azoktól, akik felvételt nyertek, joggal el lehet várni, hogy becsülettel tanuljanak. Köszöntötte az államtitkár az óvónőket, tanítókat, tanárokat, s külön a pályakezdőket, akik nehéz munkára vállalkoztak, a megérdemelt nyugalomba vonulókat. Lezajlottak, a pót- és utóvizsgák, a tanévelőkészítő tanácskozások, az első tantestüSEGESVÁR A Balázs Béla Stúdió dohu men tumfilm je Ami 1349. július 31-én, délután hat óra tájban a Segesvártól keletre fekvő Fehéregyháza, s a rajta túl tovább keletre elterülő Héjjasfalva közötti országút egyik kanyarulatában, az Ispánkútnak neve zett forrás közelében történt, ma már igen nagy pontossággal ismert. Itt érték utói és döfték le a vesztett csatából menekülőkkel együtt futó, de — mivel gyalog volt — később lemaradó, civiiruhás Petőfit, a cári sereg egyik ulánus ezredének lovasai. Szemtanúk, visszaemlékezők, egymással gondosan egyeztetett vallomásai, adatai kétségtelenné teszik, hogy a költő itt halt meg, s hogy meghalt. Ha romantikus fordulattal akarnánk élni, azt mondanánk: meghalt, hogy örök életre támadjon. És bármilyen olcsó fordulat is ez, van benne valami igazság. Petőfi utóélete, a halála utáni öröklét szinte épp olyan fontosságúvá növekedett az idők folyamán, mint valódi élete és munkássága volt. S ebben az utóéletben kivédhetetlenül megteremtek a költő életművét, emberi és politikai arculatát eltorzító, meghamisító. kisajátító vélemények, nézetek, álláspontok. Alig terjed el halála híre, máris akadtak, akik eskü alatt vallották, hogy a tragikus nap után is találkoztak vele, beszélgettek a költővel, vagy, hogy bújtatták Is segítették bujdosásában. Lehetett ebben valamiféle legenda is: a nemzet nem bírt belenyugodni nagy fia elvesztésébe. De a legenda szépséghibája az volt, hogy leginkább zok terjesztették, akiknek a I .tőfi-legendából, valami hasznuk származott. Anyagi vagy erkölcsi. S — legfőképpen — politikai. Eddig még talán senki sem próbálkozott meg azzal, hogy feltárja e hamisítások eredőit, a piros-fehér-zöld honfibú és a melldöngető frázisoktól hemzsegő, nacionalista színezetű magyarkodás igazi rugóit. Érdekes módon egy fiatal filmrendező, Lányi András, és társa, Kardos Sándor operatőr vállalkozott most arra. hogy egy lényegében kísérletinek számító filmben, melyet a Balázs Béla Stúdióban készítettek, megkeresse a Petőfi halála után a költő emlékével és életművével hamisan sáfárko- dók sokaságában az indítékokat. vagy legalábbis ezek egy részét. A Segesvár című, valamivel több mint egy óra időtartamú film módszerét és stílusát tekintve is érdekes alkotás. Az alkotók szinte kivétel nélkül eredeti szövegeket, vallomásokat és visszaemlékezéseket dolgoznak fel, s eredeti, valóban élt figurákat szó- laltatanak meg, illetve játszatnak el színészekkel. Egyfajta rekonstruált dokumentumfilm lesz így a Segesvár, de ugyanakkor erősen ironikus stílusban mondja el gondolatait. Lányi és Kardos filmje nem mentes bizonyos túlzásoktól, főleg szerkezeti aránytalanságoktól, s itt-ott néha kuszává is válik, a néző nem érzékeli pontosan, mit is akarnak hangsúlyozni az alkotók. Némiképp lassú is: lehetett volna jóval feszesebbre, rövi- debbre vágni. Ezek általános fogyatékosságok, számos első- filmes kifejezetten játékfilmnek készült munkájában is fellelhetők. De a Segesvár nem ebből az aspektusból ítélendő meg, hanem abból, hogy készítői (helyesen!), le akartak számolni egy hamis, torz Pető- fi-legandával, s ennek érdekében rámutattak a költőt és emlékét kisajátító úri Magyar- ország manipulációira. Sőt, érzékeltették azt is, hogy a máig élő legendák végső gyökere, a torzítások eredője tulajdonképpen a több mint száz évvel ezelőtti mesterkedésekben ke— resendő. Tévhiteket oszlató, érdekes film a Segesvár, s talán nem lenne haszontalan., valamiképp megismertetni a ! szélesebb közönséggel sem, különösen Pest megyében, melynek annyi Petőfi-emléke, emlékhelye van, mint egyetlen magyar megyének sem. (A filmet ugyanis, jelenleg csak a művészfilmek budapesti mozija, a Toldi vetíti, éjszakai előadásban.) T. L lett értekezletek, s szeptember 6-án — immár visszavonhatatlanul — elkezdődik a tanítás. Enr.ek újdonságairól érdeklődtünk a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán farltas Lajosáénál, az iskolai csoport vezetőjénél. Több mint 113 ezer Idén a megye általános iskoláiban 17 ezren, a középfokú oktatási intézményekben pedig 4 ezer 500-an kezdik meg — első osztályosként — tanulmányaikat. A megye 7 ezer 500 pedagógusa több mint 113 ezer diákot fog okítani, dicsérni és dorgálni a jövő év nyaráig. — Az MSZMP 1972-es oktatáspolitikai határozatához híven tovább korszerűsödik az oktató-nevelő munka. Általános iskoláink majdnem háromnegyedében az 1978-tól életbe lépő új tanterv szerint történik a matematika tanítása. Erre még a nyár során bentlakásos tanfolyamokon készítették fel az első és hatodik osztályban tanító pedagógusokat. Idén folytatódnak az új tanterv előkészítő kísérletei is, például az automatikus továbbhaladási (bukásmentes), és a tantárgycsoportos oktatási kísérletek az alsó tagozatokon, vagy a komplex anyanyelvi, kísérlet a felsőbb osztályokban,. Erősödő tendencia, hogy iskoláinkban egyre központibb helyet kap o nevelés. E folyamatot serkenti az idén minden iskolatípus számára kiadott, s remélhetőleg hosszúéletű rendtartás, mely a tanuló- és nevelőközösségek jogait és kötelességeit foglalja rendszerbe, s így határozza meg a diákok és tanáraik felA rcinygyüszű a tervezőnek Táncoló leányka a réten, fején sziromkoszorú, horgolt ruháját teletűzte vadvirágokkal ... A mozaikképet Verebiné Bartók Éva textiltervező szavaiból raktam össze: a játékos, gyöngyöző kacagású gyermekkorról, a püspökladányi évek- rőL Rajzgyakorlatok a réten — Édesapám a Hajdú-Bihar megyei járási székhely polgári iskolájának igazgatója volt, ott tanított édesanyám is. Míg más pedagóguscsaládban a zene iránti érdeklődést próbálják felkelteni a gyerekekben, nálunk a rajz, a festészet, a képzőművészet megszállottjai voltak szüleim. Bennünk is az szunnyadt: nővéremmel szabad időnkben, ha csak tehettük hónunk alá kaptuk a vázlatfüzetet, s rohantunk a kertbe, a rétre. Rajzoltuk a szív, a nyíl, a karéjos, a szárnyas és ki tudja hányféle, különböző alakú leveleket. A virágokat is típusonként ismertük: a tölcsér-, harang-, tányér- kerék-, ajakos-, sarkanytús-tá- togatós formákat. Amikor nővéremet felvették a Képzőművészeti Főiskolára, kijelentettem: ha törik, ha szakad, nekem is ott a helyem. Ennek ellenére szüleim a debreceni mezőgazdasági szakközépiskolába Írattak, mondván legyen valami végzettség a kezemben, mert nem szerettem tanulni, mindig csak a rajzon járt az eszem... A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztési osztályának mintázó termében beszélgettünk. Asztalán ecsetek, vízfestékek, tégelyek, a rajzpapíron vidám színekben pompázó, magyaros motívumú, csupavirág pohártörlő tervrajza. Kedves, szelíd hangú asz- szony, egész lényében van valami légies könnyedség. Keze alig érinti a papírt, amikor az ecsettel finom íveket fest a bejelölt négyzetekbe. — Emlékszem, két hétig tartott a felvételim: alakrajz, színkompozíció, csendélet, s végül textiltervezés volt a, feladatom. Sikerült. Nyomott- anyag-tervező szaJton végeztem, 1957-ben jöttem Budaka- lászra, azóta itt vagyok. Alkotó képzelettel Alig egypár tervezője volt akkor a vállalatnak, a technikai munkákat — a minták sablonra vitelét, diakészítást — is maguk végezték. Erre az időszakra nem szívesen emlékszik vissza, mivel jóformán önálló tervezési feladatokat nem is kaptak, á megrendelő hozta a mintát, s ha ízléstelennek is tartották, kötelesek voltak elfogadni. Az üzlet, az üzlet, még ha sérti az alkotói szabadságot, akkor is. — Ma teljesen más: a HUN- QAROTEX-tól gyakran kapunk kötött tervű megrendeléseket, határidőre, a külföldi vevő kívánságára hozzák a rajzot. De szabadon is tervezhetünk, érvényesíthetjük saját gondolatainkat. Kéthetenként van egy alkotó napunk, egj’énileg, tetszés szerint használhatjuk fel. Ez a nap a kiállításoké. Ilyenkor szoktam a főiskola könyvtárába is beülni, hogy vázlatokat készítsek. Szép időben előfordul, hogy Gödjl- lőre, Ráckevére, vagy Szentendrére, a budai hegyekbe járunk akvarellezni. Kimeríthetetlen a természet ötletgazdagsága. A legutóbbi nemzetközi texil-biennálára is fakéreg rajzolatú anyagot küldtem. 1964-ig az Iparművészeti Tanács minden évben meghirdetett „Az év legszebb terméke” pályázatán ötször nyert első díjat. Munkájában nem okozott kiesést kisfia «születése sem. Nem tudná megmondani számát hány abrosz, «szett, függöny, ruhaanyag mintája került ki keze alól, az elmúlt két évtizedben. Egy éve kinevezték a héttagú tervezőgárda csoportvezetőjének. Találkozás a mintákkal — Mi terveztük a Hilton Szálló magyaros szobájába a kalocsai abroszokat, szalvétákat. Ugyancsak nagyméretű, nyomott 'mintás abroszokat, készítettünk a közelmúltban egy spanyol megrendelőnek. Az őszi betker termékbemutatóra folklór-motívumú háztartási textíliákkal, gyermekszoba garnitúrákkal — figurás képmércékkel készülünk. Milyen érzés szembetalálkozni az utcán saját textiltervünkkel? Nagyon jó. Két évvel ezelőtt rengeteg nő hordta Budakalá- szon gyártott bo-rdűrös ruhaanyagaimat, ugyanis a konfekcióipar többféle változatban — ruhának, nadrágkosztümnek, kompiénak — hozta piacra. Tartózkodik a szélsőségektől. Stílusához a dvsztingvált, északi ízlés áll közel, elragadtatással beszél a dán, a svéd lenalapanyagú . textíliákról, amelyeket a frankfurti nemzetközi HETM-TEXTILIEN kiállításon látott, ahová minden évben más-más tervezőt küld el a vállalat. — Továbbképzésünkről, a divatirányzat alakulásának ismertetéséről gondoskodik a vezetőség: negyedévenként a Magyar Divat Intézet tart nálunk konzultációt. Ilyenkor értesülünk, mi történik a nagyvilágban a divat frontján, s megkapjuk a színmintákat is, az év slágerszínei az idén a tűzpiros, ' a gesztenyevörös, rózsafa vörös, mazsolabama, borostyánsárga, gyöngyzöld, a petrolkék és zöld, á zohaáne- kék... Én szeretem a zöldeket, barnákat, okkereket a narancsnak és a bordónak különböző változatait. Sok külföldi szakfolyóiratot járatunk, tehát több forrásból kapunk ötleteket. Bozsán Péter felvétele A tervező célja, hogy alkotásával hasson a közízlésre, jó irányba befolyásolja azt. Bartók Éva a célszerűséget és az esztétikumot ügyesen ötvözi munkáiban. A Magyar Divat Intézet idén meghirdetett Aranygyűszű pályázatán első díjat nyert konyhai garnitúrájával. Megérdemelt elismerés Kovács Ferenc, a gyártmányfejlesztési és mintázó osztály megbízott Vezetője tehetséges tervezőnek, eszményi munkatársnak, s kitűnő munkaerőnek tartja. Szorgalmával mindenkit felülmúl. Közvetlen modorú. Segítőkészségével belopta magát kolleganői szívébe is. Így érthető volt véleményük, amikor azt mondták: — Éva megérdemelten húzhatja ujjara az aranygyűszűt, s ha rajtunk múlna, megszavaznánk neki az aranyecsetet is. Horváth Anita adaitait, felelősségét. A rendtartás szabályozza az ifjúsági szervezetek és az. iskola, valamint a tantestület és az iskolavezetés kapcsolatát. Nemrég jelent meg az új osztályfőnöki tanterv is. Ebben különös gondot fordítanak az állampolgári ismeretek oktatására, s a családi életre nevelés feladataira. A családok és az iskolák kapcsolatának fejlődését jelzi, hogy ez évtől megyénk általános iskoláiban is bevezetik — az alsó tagozatokon — a tizenegy napos oktatási hetet. Arat mindem második szombatot szüleikkel tölthetnek a gyerekek. Ez persze nem zajlik majd zökkenőmentesem, mert a szülők és a tanulók szabad szombatját össze kell még hangolni, s lesznek órarendi gondok is. A felnőttoktatás ez évi újdonsága a Mindenki iskolája, melyről lapunk már hírt adott. Ebben a tanévben először a szigetszentmiklósi 208-as számú szakmunkásképző intézetben olyan osztály indul, mellében autószerelői szakmunkás-képesítésük mellé érettségit is tehetnek a növendékek. Megyénk pedagógusellátott- sága köztudottan hiányos, a tanárok 15 százaléka képesítés nélküli. Közülük mindazok, akik már valamelyik pedagógusképző intézmény levelező hallgatói, egy-egy hetes bentlakásos konzultáción vehetnek részt a Pest megyei pedagógus továbbképző kabinet nagykőrösi központjában. Itt a tanfolyamokon bővíthetik ismereteiket, s készülhetnek vizsgáikra. Az utánpótlásról is gondoskodnak: a megye némelyik középiskolájában — így Aszódon is Nagykőrösön — pedagógiai szakkörök alakulnak szeptemberben, s tagjaik közül bizonyára sokan választják majd élethivatásul a pedagógiát. Gyarapodás az évnyitótól A nyár során mintegy 40 tanterem épült megyénkben. Erdőkertesen, ma, a szünidő utolsó napján avatják az új tizenkét tantermes iskolát, s elkészült a biatorbágyi 8. a kocséri 4, s a galgamácsai 6 osztályterem is. Két esztendeje országszerte felmérték az iskolák taneszközökkel való ellátottságát. Akkor megállapították, hogy a megye iskoláinak felszereltsége bizony nem kielégítő. Atóta az Oktatási Minisztérium 21,8, a Pest megyei Tanács pedig 20,3 millió forintot költött új taneszközökre. Az eredmény dicséretes: az iskolák mindegyikében megfelelő az alapfelszerelés, s idén már nem az a gond, hogy a kémcső, iránytű, diavetítő, vagy a biológiai kísérletekhez szükséges szike hiányzik. Most korszerű okta- !ísi eszközöket kaotak az iskolák : írásvetítőket, terepasztalokat, tornaszereket, s ki győzné sorolni. Bizonyára a tanulók és a nevelők is élni fognak egvre gyarapodó lehetőségeikkel. Vasvári G. Pál Cegléd Városi Tanács kórházának műszaki osztálya felvételt hirde-f villanyszerelő és bádogos-vizvezetókszerelő szakmunkás állásokra. A pályázatnál előnyben részesülnek a több éves szakmai gyakorlattal rendelkezők.
