Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

1976. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Megkezdték a burgonya szedését Tahitótfalun Jó termésátlagok születtek sz idei gabonabetakarítás so­rán a tahitótfalui Kék-Duna Szakszövetkezetben. Az őszi árpát 154 hektárról takarítot­ták be 32 mázsás átlagtermés­sel, a 813 hektáron vetett bűző 34 mázsa hektáronkénti ter­mést hozott. A borsó 20 má­zsás, a bamamustár pedig 10 mázsás termésátlagot eredmé­nyezett. Az aratás után nyomban hozzáfogtak a tarlók szántásá­hoz, és megkezdték az őszi kalászosok talajelőkészítő munkálatait is. 1428 hektáron végzik az őszi mélyszántást, ebből már 600 hektáron befe­jezték a munkát. A szövetkezetben megkezd­ték a burgonya szedését. Nyolcvanhét hektáron vetet­tek, és 20 hektárról már beta­karították a termést. A tava­lyinál jobb termésátlagra szá­mítanak. Az utolsó simítások Az utolsó simításoknál tartanak Szentendrén a római kőtár udvarán épült óvoda belső helyiségeiben. A kisgyer - inekek e hónapban költözhetnek be második otthonukba. Új formákkal - régi szokások ellen Társadalmi segítség a társadalmi rendezvényekhez Pomázon A pomázi nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága már 1973-ban megvitatta a szocia­lista jellegű családi és társa­dalmi ünnepségek megrende­zésének tapasztalatait. A kö­zelmúltban megtartott vb-ülé- sen újabb összegezésre került sor. Az eltelt három esztendő eredményeit értékelték, s a to­vábbi tennivalókat határozták meg. Ezekről a kérdésekről be­szélgetünk Boros István ta­nácselnökkel. — Napjainkban a felvilágo­sult és szocialista gondolkodá­sú emberekben — mondja az elnök —, egyre gyakoribbá vá­lik az az óhaj, hogy a koráb­ban vallási jelleget öltő ke­resztelő, esküvő és temetés he­lyett hasonló, de szocialista jellegű ünnepségeket tartson, rendezzen. Községünkben is évről évre emelkedik ezeknek a szocialista jellegű és tartal­mú családi és társadalmi ün­nepségeknek a száma. Termé­szetesen az évszázadokon át meghonosodott szokások, a kü­lönböző szertartási formák el­hagyása, felcserélése nem megy egyik napról a másikra, sok türelem, felvilágosító munka szükséges, hogy az új, a szocialista tartalommal telí­tett formákat az emberek megismerjék, megszeressék és elfogadják. — A tanács rendezte ünnep­ségek közül, melyik a legnép­szerűbb? Vezet a házasságkötés — Természetesen a házas­ságkötés. Ennek új formái egy­re népszerűbbek, egyre több család és fiatal pár választja a társadalmi jellegű házasság- kötést, a KISZ-esküvőt. A község őslakossága, a nemzeti­ségi lakosság körében is egyre jobban elterjedt ez a forma. Az emberek szokásait mi tisz­teletben tartjuk, és ha történe­tesen vasárnap kívánnak tár­sadalmi esküvőt tartani, a ren­dezést minden esetben vállal­juk. Az idén kötött 54 házas­ságból 38-an rendeztek társa­dalmi esküvőt. — Névadó ünnepségek? — Népszerűek. Ezek a leg­bensőségesebb ünnepeink, megrendezésüket a községben levő társadalmi és tömegszer­vezetek, üzemek, szövetkeze­tek is nagy gonddal segítik. Gyakran az üzemekben, az in­tézményekben tartjuk a név­adó ünnepségeket. 1972-ben az anyakönyvbe bejegyzett 144 születést 8 névadó ünnepség követte, az idén, az első félév­ben a 138 születési számhoz vi­szonyítva 11 névadó ünnepség volt. Keresik a megoldást — Mi a legnehezebb fel­adat? — A társadalmi temetések szervezése. A statisztika is azt mutatja, hogy kicsi az előre­lépés. 1972-ben 54 halotti anyakönyvi bejegyzés mellett három Volt a társadalmi teme­tések száma, az idei 47 halott közül ugyancsak hármat te­mettek el szocialista szertar­tással. A község valamennyi Önálló városi osztály a marxista egyetemen Az elmúlt héten hírt adtunk a járási pártbizottság szer­vezte marxista középiskolák és egyetem tanévkezdéséről, valamint az alapszervezeti tö­megszervezeti tanfolyamok megnyitásáról. Ezekben a na­pokban Szentendre város pártbizottságának is fontos feladata a pártoktatási évre való felkészülés. Bender Katalin, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője elmondotta, hogy az idén első alkalommá] indítanak önálló városi osztályt a marxizmus—leninizmus esti egyetemen. Az önálló osztály létszáma 27 fő, ebből 13 nő. Az osztályban 10 pártonkívüli hallgató ismerkedik a marxiz­mus—leninizmus elméleti kér­déseivel. A marxista középiskolában kétéves kísérleti osztályt is nyitnak. A hallgatók többsége fizikai dolgozó. Van köztük segédmunkás, tsz-tag, gépko­csivezető, villanyszerelő. A tananyag tematikája megegye­zik az egyéves középiskola anyagával, csak az egyes kér­déseket részletesebben tár­gyalják, s több idő jut a mar­xizmus—leninizmus klassziku­sai munkájának megismerésé­re is. A tankönyvhöz a hallgatók szöveggyűjteményt is kan­nak, amelyben a kötelező és aján­lott irodalom témái szerepel­nek. A kísérleti osztályon kívül még kát, egyéves marxista középiskolai csoportot is szer­veztek. Ebben a két osztály­ban 53-an tanulnak. Harminchat alapszervezeti tömegpropaganda-tanfolyamo’t is indítanak a város különbö­ző üzemeiben, intézményei­ben. A Világnézet és etika kérdéseivel 7 tanfolyam hall­gatói foglalkoznak, köztük ipari üzemek — a PEVDI, a BVM, az Építőipari Kisipari Szövetkezet — dolgozói. A BVM-ben és a Kocsigyárban valláskritikai tanfolyam is kezdődik, három pedagógus- pártalapszervezetben pedig gazdaságpolitikai kérdéseket tárgyaló tanfolyamot szervez­tek. temetője egyházi kezelésben van, és a Pest megyei Temet­kezési Vállalat sem rendelke­zik a szükséges felszerelési tárgyakkal. Berendezésük el­avult, korszerűtlen. A ravata­lozó is elhanyagolt. A temet­kezési vállalattal sikerült meg­állapodni, hogy a halottat a ra­vatalozótól a sírig a vállalat dolgozói szállítják ki, ezt ko­rábban a gyászoló családnak kellett megoldania. — Milyen gondok vannak még? — Sajnos nem rendelkezünk megfelelő szónokkal, pedig tudjuk, a gyászbeszéd a legje­lentősebb, a legnagyobb érdek­lődést és a legmélyebb emberi érzéseket érintő része a szer­tartásnak. Ezért javasoljuk ta­pasztalatcserével egybekötött szónokképző tanfolyam meg­szervezését. Nagy szükség van rá. Felvilágosítással Az is segítené a munkánkat, ha az üzemek kollektívái töb­bet törődnének a nyugdíja­saikkal. Számos értékes, szo­cialista módon élt és dolgozott embert egyházi szertartással temettek el, mert a hozzátarto­zók nem tudták, hova fordul­janak temetési ügyben. A te­metkezési vállalat szertartás­sal nem foglalkozik, az el­hunyt volt munkahelye is csak tudomásul veszi a halálhírt, legfeljebb koszorút küld, vagy képviselteti magát a temeté­sen. Az elmondottakból követke­zik, hogy nekünk is szervezet­tebb felvilágosító munkát keli folytatni és közösen kell szor­galmaznunk a társadalmi szer­tartások színvonalának emelé­sét. Dunakanyar Tsz - kontra KÖJÁL A balesetek megelőzhetők, de cselekedni kell A hivatal paokázásairól már sok kabarétréfa, kroki látott napvilágot, s bennünk is tá­mad sokszor olyan érzés, nem jó a hivatallal, a hatósággal ujjat húzni, mert számtalan módon be tudja bizonyítani, nem ne­künk, hanem neki van Igaza. Jómagam is voltam már szen­vedő alanya egy-egy bürokra­tikus eljárásnak. A következő történet leírásakor most mégis a hatóság oldalára állok. Vá­rom, hogyan tud a hatóság ér­vényt szerezni sorozatos' hatá­rozatainak, és meddig fog még packázni — ebben az esetben — az ügyfél a hatósággal. A válasz elmaradt De kezdjük az elején! A Pest megyei KÖJÁL 1975. augusztus 28-án munkaegész­ségügy! ellenőrzést tartott a Mathiász Termelőszövetkezet­ben, mostani nevén az Egye­sült Dunakanyar Termelőszö­vetkezet szentendrei üzemegy­ségében. Az ellenőrzést a szö­vetkezet ipari részlegében, mű­helyeiben, a műhelyekhez tar­tozó szociális épületekben tar­tották. A feltárt hiányosságok között az alábbiakat olvashat­juk : ... a présműhely padló­zata feltöredezett, balesetve­szélyes, a présgépek nincsenek világító berendezéssel felsze­relve, a hegesztőműhelyben az elszívó berendezés elromlott... A méregraktár kezelője _ sza­badságon van, az ellenőrzéskor szakképesítés nélküli dolgozó mutatta meg a raktárt... A vizsgálat után a megyei KÖJÁL utasítja a városi-já­rási KÖJÁL-t, intézkedjen, és október elsejéig tegyen jelen­tést az eredményekről. Az utóbbi hatóság levélben kéri fel a termelőszövetkezetet, vá­laszoljon, milyen intézkedése­ket tett a hiányosságok meg­szüntetése érdekében. A szö­vetkezet válasza a mai napig nem érkezett meg a KÖJÄL- hoz! Eltűntek a felelősök is 1975. november 19-én a vá­rosi-járási KÖJÁL helyszíni szemlét tart a szövetkezetben. A négyoldalas jegyzőkönyv alapján határozatban utasítja a szövetkezetét a hiányosságok megszüntetésére, és Hornyák Jenő elnököt teszi felelőssé a munkák elvégzéséért. 1976. áp­rilis 28-án a KÖJÁL ismét el­lenőriz és figyelmeztet a kö­zeledő határidőkre. A jegy­zőkönyv tanúsága szerint a szövetkezetben csak bizonyos hibákat szüntettek meg, de a többséget nem. A jegyzőkönyv felvételekor a Mathiász képvise­lője szíves elnézését kéri azért, hogy az 1975. november 20-i | határozattal kapcsolatban nem nyilvánított véleményt. Az elnök rlem reagál sem­mire, ezért 1976. május 20-ra j behívatják a városi-járási KÖ- JÁL-hoz, és felszólítják, hoz- I za magával a védelme érde­kében szükséges dokumentu­mokat. Az elnök a tárgyalá- ; son a felelősséget különböző I emberekre hárítja át. A Kö­■ JÁL kéri, három napon belül ! adja meg a felsorolt szemé- | lyek adatait, hogy a felelősök j ellen szabálysértési eljárást j tudjanak indítani. Az elnök az­■ óta sem adta meg ezeket az ada­tokat, ezért a szabálysértési el­járás is elmaradt. Ilyen előzmények után ke­rült sor e hét elején az újabb szemlére. A szemle előtt dr. Balogh Ibolya, a városi-járási KÖJÁL vezető-főorvosa hiva­talos levélben felkérte Hornyák Jenőt, a termelőszövetkezet el­nökét, hogy az ügy fontosságá­ra való tekintettel a szemlén személyesen vegyen részt. Az érdekeltek nélkül A szövetkezet irodaházában az elnököt keressük. — Az elnök elvtárs nem tud jelen lenni — hangzik a vá­lasz —, mert nagyon fontos ügyben Budakalászra ment. így aztán Prucker Lajos munkavédelmi megbízott és energetikus lesz a kísérőnk. A javítóüzem vezetőjét sem ta­láljuk sehol, nélküle kezdődik a szemle. Korai lenne az üzemben uralkodó állapotokról végső kö­vetkeztetést levonni, de azért egy példát hadd említsünk meg a szemle kezdetén. Prucker Lajos mindössze néhány hónapja tevékenykedik mun­kavédelmi megbízottként, de a két héttel ezelőtti munkavé­delmi szemlén már kénytelen volt a gépkocsiszervizben és az akkumulátortöltőben leál­líttatni a munkát. Az is az Olcsó napok Negyven százalékos árengedménnyel Olcsó napok kere­tében vásárt rendez a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. A szentendrei bevásárlóközpontban a készlet hat­van százalékát már eladták. A méterárut, a köntösöket, hesszúujjú blúzokat és ingeket szeptember ll-íg vehetik meg olcsóbban a vásárlók. összképhez tartozik, hogy az üzem területén már felépült az új öltöző, de hogy mikor költözhetnék át a dolgozók a mostani, eléggé elhanyagolt öl­tözőkből az újba, arra nem kaptunk felvilágosítást. A dolgozók érdekében Mit, lehet elmondani a szem­le tapasztalatairól? Szépen fogalmazva azt, hogy bizonyos munkákat elvégeztek, de azért hiányosságok is van­nak szép számban. A kovács­műhelyben a köszörűgép felett a búra zárlatos, nincs világí­tás, védőszemüveg. A lakatos- és forgácsolóműhelynél még té­len is egy tető alatt, a sza­badban üzemel a palásthajlító gép, a műhely padlózata fel- töredezett, a lábrácsok rosz- szak, az elsősegélyláda tartal­ma hiányos. A hegesztőmű­helyben a padlózatot megcsinál­ták, a szellőztetés megoldat­lan. A présmühelyben főleg nők dolgoznak. Amikor belé­pünk, éppen egy kis asztalká­nál reggeliznek, mondván, hogy az öltöző és étkező mesz- sze van a műhelytől. Többsé­gük saját ruhájában dolgozik, a munkaruha, a fejkendő a szekrényben van. A hegesztő­műhely dolgozói a gázpalackok védelmét szolgáló, féltető alatt reggeliznek, bár a dohányzást tiltó tábla van a falon, egyi­kük azért bátran cigarettázik. Az űrgödrös árnyékszékek kö­zelében orrfacsaró bűz van, az üzem területén szemétkupacok éktelenkednek több helyen. És vajon mit tesz a KÖJÁL? Űjabb jegyzőkönyvet ír, és bi­zonyára szabálysértési eljárást kezdeményez a felelős szemé­lyekkel szemben. Ha tud. Ha lesznek felelősök. Mert eddig nem voltak. Pedig jobban kel­lene vigyázni a dolgozó em­berre. Még a Dunakanyar Ter­melőszövetkezetben is. Napirenden: az ifjúsági parlamentek Az előkészületekről tájékoztat a KISZ szentendrei városi titkára Ősszel a KISZ-szervezetekben a tennivalók közül kiemelkedik az ifjúsági parlamentek, vala­mint a szolidaritási hónap szer­vezése. Szeptemberben és ok­tóberben kell megtartani a munkahelyi és tanintézeti if­júsági parlamenteket, ugyan­akkor a KISZ Pest megyei bi­zottsága a szeptember 11. és október 11. közötti időszakot szolidaritási hónappá nyilvá­nította. Benkovits Györggyel, a KISZ Szentendre városi bi­zottságának titkárával az elő­készületekről beszélgetünk. — Legutóbb 1974-ben voltak ifjúsági parlamentek — mond­ja Benkovits György. — Az idei ifjúsági fórumok néhány jelentős kérdésben különböz­nek a két évvel ezelőtt lebo­nyolított parlamentektől. 1974- hez viszonyítva az idén már nagyobb lehetőségük van a KISZ-szervezeteknek arra, hogy az ifjúsági törvény vég­rehajtásának tapasztalait, he­lyi eredményeit megbeszéljék és értékeljék, mert az elmúlt két év során sok szép ered­mény született. Az idei ifjú­sági parlamenteken lehetőség nyílik a gazdaságpolitikai kér­dések, tennivalók megtárgyalá­sára is, hiszen a munkahelyi vezetők beszámolóikban azt is elmondják, hogy az V. ötéves terv során milyen gazdasági feladatok megvalósítására ke­rül sor, és a gazdasági munká­ban milyen tennivalók várnak a KISZ-fiatalokra. A KISZ- titkárok ezeken a fórumokon ismertetik a KISZ IX. kong­resszusának legfontosabb ha­tározatait. Ez azért fontos, mert a munkahelyi ifjúsági parlamentek tevékenységében KISZ-en kívüli fiatalok is részt vesznek, sőt a KlSZ-szer­vezeteknek az előkészítés so­rán az is feladatuk, hogy mi­nél főbb KISZ-en kívüli fia­talít mozgósítsanak és vonja­nak be a munkába. — Hogyan segíti a KISZ- bizottság az alapszervezeteket? — A KISZ-szervezetekkel közösen elemezzük az ifjúsági törvény végrehajtását szolgá­ló munkahelyi intézkedési ter­veket. az eddigi eredményeket, és meghatározzuk a tenniva­lókat is. Reális javaslatokat, célokat fogalmazunk meg, amelyek majd bekerülnek az újabb tervekbe. 1974-ben nem mindenütt voltak ifjúsági par­lamentek és intézkedési ter­vek. Az idén. a fiatalok létszá­mától függetlenül minden munkahelyen kell tartani ta­nácskozásokat. Van olyan KISZ-szervezet, amelyik még 1974-ben nem is létezett. Ilyen például Szentendrén a pedagó­gusok KISZ-szervezete. A me­gyei művelődési központ is új intézmény ebből a szempont­ból. — A szolidaritási hónap je­lentősebb eseményei? — A hónap során a KISZ Pest megyei bizottsága szoli­daritási irodalmi és zenei es­tet rendez a megyei művelő­dési központban, mi pedig ok­tóber 3-án a Pannónia ifjú­sági klubban rendezünk szoli­daritási estet a város fiatal­jainak. A hónap során, az alap­szervezetek is szolidaritási es­teket. baráti találkozókat, munkaakciókat szerveznek. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Nagy Iván I 1

Next

/
Thumbnails
Contents