Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

mem 1976. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT .Varga Imre szobrai a Műcsarnokban A Műcsarnok három repre­zentatív központi termében nyílt meg Varga Imre, Kos- suth-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállítása. A megnyitó ünnepségen — ame­lyen Hídvégi István, a Mű­csarnok igazgatója méltatta Varga Imre munkásságát — megjelent dr. Komidész Mi­hály, az MSZMP KB osztály- vezetője, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, s a mintegy félszáz szobor iránt érdeklődő műpártolók, politi­kai, s művészeti életünk is­mert személyiségei között je­lenlétével tisztelte meg a meg­nyitót dr. Stefan Jedrychows- /;i, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Varga Imre művészetét ugyanis 1967-es budapesti be­mutatkozása óta külföldön is megismerték, Kopernikusz szobrát nemrég állították ki Varsóban;. A Műcsarnokban látható szobrok többsége fém, bronz, krómacél, vörösréz és ólom, az alkotó munkást, iro­dalmunk, művészetünk nagy mestereit, a progresszió, a for­radalmi mozgalom kiemelkedő egyéniségeit ábrázolják. Vargia Imre művészetének jelentőségét jelzi, hogy a fő­városon kívül Hegyeshalmon, Győrött, Szegeden, s Debre­cenben, Salgótarjánban, Bé­késcsabán, Siófokon és Szom­bathelyen állították fel szob­rait, s köztéri kompozícióival találkozhatnak Antwerpen já­rókelői, Auschwitz látoga­tói is. Egyéb antifasiszta té­májú művei mellett látható a kiállításon néhány terve is, így például a Kulich Gyula szobor, s az új Czóbel-ábrázo- lás is. ÉVADZÁRÓ KONCERT A magyar néphadsereg köz­ponti zenekara vasárnap 18 órakor a Hadtörténelmi Inté­zet parkjában évadzáró sza­badtéri hangversenyt tart; ma­gyar történelmi indulókat és katonadalokat mutat be. Az új tanév előtt Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter tájékoztatója Az elmúlt tanév tapasztala­tairól és az új tanév főbb fel­adatairól tartott tájékoztatót dr. Polinszky Károly, oktatá­si miniszter pénteken a parla­ment gobelin-termében. Laka­tos Ernőnek, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnök- helyettesének bevezetője után a miniszter elmondotta: peda­gógusaink túlnyomó többsége az elmúlt tanévben is eredmé­nyes munkát végzett. Bejelentette, hogy a közel­jövőben megjelenik a pedagó­gustovábbképzés új rendjével és módszerével foglalkozó uta­sítás, amelynek egyik legfon­tosabb tétele: a továbbképzés igazodjék az iskolai élet köve­telményeihez és körülményei­hez. A továbbképzés legsürge­tőbb feladata, hogy gondosan és alaposan felkészítse> a peda­gógusokat az 1978—79-es tan­évtől fokozatosan bevezetendő új iskolai dokumentumok — tantervek, tankönyvek — hasz­nálatára. Óvodától az egyetemig A továbbiakban hangsúlyoz­ta: az elmúlt tanévben tovább javultak az óvodai ellátás fel­tételei. 1975-ben mintegy 23 ezer 300 új óvodai hely létesül, s így ma már az óvodás korú népesség 75,5 százaléka járhat óvodába. Pest megyében pél­dául az idén 1771 új óvodai hely létesül. Az egyik legfontosabb fel­adat volt és marad az általá­nos iskola továbbfejlesztése. Az elmúlt tanévben jelentősen fejlődött a tartalmi munka, különösen javult a gyermekek olvasási, beszéd- és fogalmazá­si készsége. Tovább emelke­dett a szakrendszerű oktatás­ban részesülő felsőtagozatosok aránya. Nyugodt körülmények között, jelentősebb zavaró té­nyező nélkül, eredményesen zajlott le a múlt tanév a kö­zépiskolákban is. l Hétfőn a különböző iskolatí­pusok nappali tagozatán több mint 1 millió 350 ezer diáknak j és hallgatónak kezdődik meg j az új tanév. Megyénkben mintegy 17 ezer első osztályos kezdi meg álta­lános iskolai tanulmányait, a gimnáziumok, szakközépisko­lák első osztályaiban 2 ezer 100-an, a szakmunkásképző in­tézetek első évfolyamán pedig 2 ezer 400-an tanulnak. A me­gye általános iskoláiban ösz- szesen 99 ezren, a gimnáziu­mokban és szakközépiskolák­ban 8 ezren, a szakmunkás- I képzőkben pedig 7 ezer 200-an I tanulnak a hétfőn kezdődő új tanévben. Az idén 52-vel nőtt az általános iskolai tanuló- csoportok száma, a középisko­lákban 9 osztállyal lett több. rozat értelmében a pályakez­dő pedagógusok munkába ál­lását — az érvényben levő pá­lyázati rendszer továbbfejlesz­tésével — úgy kell irányítani, hogy az a kiemelt fontosságú, fejlesztésre kerülő, vagy a je­lentős munkaerőhiánnyal küz­dő területek tervszerű szakem­berellátását segítse elő. Az Oktatási Minisztérium je­lenleg még dolgozik a pálya­kezdő pedagógusok elhelyez­kedésének, s a munkaerő-gaz­dálkodás korszerűsítésének szabályozásán. Elképzeléseiket a közeljövőben egyeztetik a ta­nácsokkal. Döntés a feílebezésekről A miniszter tájékoztatót adott az egyetemi és főisko­lai felvételekről is. Az egyete­mek és a főiskoiák nappali ta­gozatára az idén összesen 36 ezer 760 fiatal jelentkezett és a sikeres felvételi vizsga alapján közülük mintegy 14 ezret vet­tek fel. Ezernél többen éltek a fellebbezés jogával, a felleb­bezések elbírálása szerdán be­fejeződött a minisztériumban. ! Ennek alapján, az úgynevezett • előfelvettekkel együtt, csak- | nem 16 ezer fiatal kezdheti I meg a napokban felsőfokú ta- i nulmányait. Az első gyors szá- j mítások alapján 41,5 százalé- | kuk fizikai dolgozók gyerme­ke. Röpülj páva ’77 Uj népművészeti vetélkedő a televízióban 1977. augusztus 20. és de­cember 26. között új népmű­vészeti vetélkedőt rendez a Magyar Televízió. A verseny célja — mint Lengyelfi Mik­lós, a televízió népzenei osz­tályának vezetője elmondta — a magyar és a hazai nemzeti­ségi népművészet, a paraszt, a munkás és a kézműves ha­gyományok bemutatása. A vetélkedő a megyék (tájegységeik, etnikai cso­portok) 50—50 főnyi csa­patai között folyik majd. A Röpülj páva ’77 verseny résztvevőinek be kell mutat­niuk tájegységük, etnikai te­rületük népművészeti arcula­tát és azokat az újabb törek­véseket, amelyek a ma embe­réhez, korunk igényeihez al­kalmazzák a népművészetet. A csapatoknak mindezt egységes műsorként kell szín­re vinniük, az előadó és tárgyalkotó népművészet mi­nél több ágának felhasználá­sával, legalább 20, legfeljebb 40 perc időtartamban. Míg a televízió korábbi ha­sonló műsorai, a Röpülj páva, a Páva-körök, az Aranypáva elsősorban az előadóművészét megszólaltatásának kedveztek, most helyet kap a versenyben a népművészet összes többi ága a díszítőművészettől a mesemondásig. Az elkészült műsorokat 1977 tavaszán zsűri tekinti meg és választja ki közülük azokat, amelyeket alkalmasnak ítél a képernyőn történő bemutatás­ra. E műsorok sugárzását a jövő év augusztus 20-tól kezdi meg a televízió. •Valamennyi előadásban kémül a nézők elé, nem kizárva a filmbejátszás lehetőségét sem. A verseny győzteseit a zsűri nagydíjjal és két első díjjal jutalmazza, valamint kiadják a közönség díját is. A csapatok jelentkezését ez év november elejéig várja a Magyar Televízió zenei osz­tálya. Erősebb volt a limes, mint korábban gondolták A római birodalom katonai védővonalának kutatásával foglalkozó XI. nemzetközi li­mes kongresszus pénteken Dunaújvárosban plenáris ülést tartott a, városi tanács dísz­termében. Az egy hete tartó régészeti tanácskozáson össze­sen nyolcvan előadás hangzott el az ezerkilencszáz évvel ez­előtti római birodalom katonai védvonalának életéről. A du­naújvárosi ülésen jelentették be többek között azt, hogy si­került tisztázni: a római biro­dalom Duna-parti katonai vé­dővonala erősebb és sűrűbb volt mint azt korábban fel­tételezték. Kiemelt feladatok az oktatásban, nevelésben — Az új tanévben iskoláink­ban mindenekelőtt a folyama­tosságot kívánjuk biztosítani — hangsúlyozta dr. Polinszky Károly —; azt, hogy iskoláink, tanáraink zavartalanul végez­hessék munkájukat. A nevelő­oktató munka hatékonyságá­nak növelése érdekében. A to­vábbiakban elmondotta, hogy a nevelőmunka terén különös figyelmet kell fordítani a szo­cialista hazaszeretetre, a mun­kára és az egészséges életre — testi — nevelésre. Be kell épí­HÁROMSZÁZ KÖTET Világirodalmi zsebkönyvtár Tiszteletet parancsoló szám: túllépte a háromszázadik kö­tetet az Európa Könyvkiadó világirodalmi zsebkönyvtára, a Modern Könyvtár. Böngészve a nem mindennapi listát — a kiadó vékonyka füzetecské- ben adta közre a sorozat kö­tetcímeit —, mennyire igaza van Lázás Istvánnak, amikor megemlíti: először szégyen­kezve állapítom meg, hogy milyen sokat nem, azután el­ismeréssel állapítom meg, hogy mégis sokat olvastam el a Modern Könyvtár eddigi terméséből. Tegyük hozzá: mert volt mit, a szerkesztők folyóiratokat megszégyenítő sebességgel bocsátották közre a mindenkori külföldi iroda­lom figyelemre méltó alkotá­sait. Ha csak az évszámokat néz­zük, akkor is feltűnő az a „gyorsulás”, amellyel a Mo­dern Könyvtár eddigi három­száz kötete bevezette az ol­vasókat a világirodalom ára­mába. 1958-ban indult útjára ez a szemre is tetszetős, szí­nes borítójú, karcsú sorozat. Nyolc esztendő után jutott el a századik kötethez. Az újabb kerek szám, a kétszázadik megjelenésére már csak öt évet kellett várni, akárcsak a háromszázadik kötet kiadásá­ra. S közben milyen nevek és művek minősítették a közked­velt sorozatot! Negyedik kö­tetként vehettük kézbe John Osborne Dühöngő ifjúság című színdarabját, s Dürren­matt neve is az első tíz könyv között található, kötetformá­ban, első ízben magyarul. Max Frisch, Vercors, Faulk­ner, Sartre, Calvino, Früh­mann, Olga Bergholz, Dylan Thomas, Heinrich Böll, Jev­tusenko műveivel folytatódik a sor, hogy csak a jelesebbe­ket említsük. A nemzeti iro­dalmak antológiaszerű, mint­egy állapotjelző bemutatását először a Mai orosz líra című kötet jelezte, küldetésként, hogy az érdeklődő ismeretsé­get köthessen a kevésbé ismert kortárs litván, szlovén, móldo- ván, német, román, görög, ju­goszláv, észt, grúz, indiai el­beszélőkkel, lengyel, makedón, francia, bolgár, svéd, osztrák, perui költőkkel. Visszatekintve a háromszáz kötetre, közöttük természete­sen ma már olyan írók alko­tásai is akadnak, akiknek a műveit alig jegyzik a próza és a líra nemzetközi „vizein”. Ezek a művek azonban épp­úgy hozzátartoznak az ötve­nes, hatvanas évek termésé­hez, mint napjaink kisregé­nyei, novellái, versei a hetve­nes évekéhez. A sorozat egé­szét tekintve azonban túlsúly­ban vannak azok a fajsúlyos alkotások, amelyek akkor és most meghatározói az iroda­lom fejlődésének. A Modern Könyvtár polco­kat megtöltő kötetei minde­nekelőtt olyan művek fémjel­zik, mint Salinger novellái, kisregényei, Hicsiro Ful<azava Zarándokének című könyve, az Üvöltés című beat-antoló- gia, Tadeusz Rózervicz írásai, Peter Weiss vitairata Viet­namról, Aragon beszélgetése Dominique Arbannal, A vá­ros a hegyekbe megy című szovjet riportkötet, Hans Mág­nes Enzensberger rendhagyó politikai tanulmánygyűjte­ményé, a Honatyák és ponyva- hősök, a nagy írók műhelyébe elkalauzoló négy interjúkötet. Mint a felsorolásból, s a kö­tetek címoldalán is látható betűkből is kiderül (T, P, D, V); tanulmány, próza, dráma, vers, esszé, interjú, riport egy­aránt helyet kap ebben az ol­vasó elé terített bőséges vá­lasztékban. Frissesége mel­lett sokoldalúsága, sokszínű­sége dicséri legjobban a köte­tek gondozóit. M. Zs. teni a nevelési rendszerbe a környezetvédelemre nevelést is. Kiemelt feladat a munka-, illetve a magatartási fegye­lem erősítése, a munka- és a szakközépiskolákban a szakma megszerettetése, a hivatástu­dat kialakítása. Tudatosabban kell élni a szakmai gyakorla­tok, a műhely- és a laborató­riumi munka, az iskola és a külső munkahelyek emberfor­máló lehetőségeivel. Kétéves gyakorlati kipróbá­lás után szeptember elsején végleges rendtartások léptek -életbe. Ezek a közösségre épí­tenek, szellemükben, alapel­veikben végigvonul az iskolai élet demokratizmusának to­vábbi erősítése, a közösség és az egyén jogainak és köteles­ségeinek ismertetése. / Külön szólt a miniszter az iskolai sport ügyéről. E tekin­tetben — mondotta — nincs új intézkedés, hanem a szel­lem, a felfogás és minden bi­zonnyal a végzendő munka színvonala lesz új. Az oktatás­ügy vezetői az e tárgyban kö­zelmúltban született kormány- határozat maradéktalan végre­hajtására törekszenek, s ehhez nagy segítséget várnak a pe­dagógusoktól, elsősorban a testnevelő tanároktól. Az elmúlt időszakban szá­mos erőfeszítés történt és eredmény született a fizikai dolgozók gyermekeinek segíté­sében. Jelentős eszköze ennek a segítésnek az állami közép­iskolai ösztöndíjrendszer. A múlt tanévben mintegy 14 ezer tanuló — a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek megközelítően 12 százaléka — részesült évi 2—4 ezer forint ösztöndíjban. Kialakult a kö­zépiskolára, illetve a felsőfo­kú felvételi vizsgára előkészí­tő tanfolyamok rendszere, s csupán a középiskolák, mint­egy 2000 tanfolyami csoportot szerveztek, 30 ezer résztvevő tanulóval. Lehetővé vált, hogy már a középiskolák harmadik osztályától bevonják az arra alkalmas tanulókat az egyete­mi-főiskolai felvételire előké­szítés, valamilyen formájába, s az érdeklődést jelzi, hogy a nyári egyetemi előkészítő tá­borokban az előzetes adatok szerint 14 ezer középiskolás vett részt. A pályakezdőkről A Minisztertanács július 15-én határozatot hozott a fel­sőoktatási intézmények nappa­li tagozatán végzett pályakez­dő szakemberek munkábalépé- sével kapcsolatos egyes kérdé­sek szabályozásáról és a pálya­kezdők elhelyezésének tervsze­rűbb irányításáról. Dr. Po­linszky Károly ezzel kapcso­latban elmondotta: — a hatá­Együttműködés - gazdagodó tartalommal Öt Dél-Pest megyei járás eredményei a művelődéspolitikában A monori, a nagykátai, a da­basi és a ráckevei járásra, de még a ceglédire is, egészen a legutóbbi időkig illett az a megállapítás: jellegtelen. Nemcsak azért, mert iparuk — egy-két kivételtől eltekintve elenyészően kevés volt, ha­nem azért is, mert jelentősebb kulturális hagyományokkal egyik sem rendelkezett. Csak elenyészően telepedtek meg művészemberek ezen a tájon, s néhány, elsősorban nemzeti­ségi települést leszámítva, né­pi hagyományokban is igen szegényes volt ez a vidék. Sikeres kísérletek után Kísérletek természetesen mind az öt járásban történtek, hogy Pest megyének eme déli része is kitörjön jellegtelensé- géből. Dabason megalakult a Nagy István képzőművészeti csoport. A dabasi gimnázium kezdeményezte Dél-Pest me­gye középiskolának évente rendezendő hangversenyét. A a nagykátaiak a Tápiómenti nyár programsorozatával hív­ták fel mások figyelmét is erre a tájra. Tökölön nemzetiségi kulturális központ van kiala­kulóban. A ceglédi és a rác­kevei járás a művelődési in­tézmények közös fenntartásá­nak kialakításában mutatott példát. A monori járás a gyömrői klubtalálkozókkal hallatott magáról. Am ezek a jellegzetességek évek távlatá­ban csak változó sikert hoz­tak. A siker állandósításának re­ménye hozta össze ez év ápri­lisában az öt járás vezetőit, azzal a szándékkal, hogy köz- művelődési együttműködési szerződést írjanak alá. A cél világos volt: az erők tömöríté­se a tartós eredmények eléré­se érdekében. Mű vésztelep a tanyavilágban Még öt hónap sem telt el az aláírás óta, de az eredmények máris sokatmondók, s igen biztatóak a iövöt tekintve. At. évekkel ezelőtt Dabason megalakult Nagy István kép­zőművészcsoport ma már öt járás képzőművészeit tömöríti. Számukra az idén első alka­lommal rendeztek müvésztele- pet. A házigazda szerepét a monori járás vállaha. A Mo­nori Állami Gazdaság felsőfar- kasdi kerületében vendéges­kedtek tíz napig augusztus kö­zepén. Alkotóműhelyük nem­csak a gazdaság területe volt, hanem az azt körülölelő ta­nyavilág épp úgy, mint a szomszédos gombai Fáy And­rás Termelőszövetkezet. Ez az alkotásra ihlető környezet sok olyan mű születését eredmé­nyezte, a grafikáktól egészen a szobrokig", amelyek talán soha nem jöttek volna létre a fel- sőfarkasdi művésztelep nélkül Biztos az is, hogy azok a tar­tósnak ígérkező barátságok sem alakulhattak volna ki a művészek, állami gazdasági és termelőszövetkezeti dolgozók között, amelyeknek nyomán új művészetkedvelő közönség szerveződik már ezen a tájon is. A művésztelep sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az állami gazdaság és a termelőszövetkezet vállalta: az esztendő, bármely szaká­ban otthont biztosít néhány napra vagy akár hosszabb idő­re is a Nagy István csoport tagjainak. Csak jöjjenek minél gyakrabban. Találkozó — közös témában A másik jelentős közös meg­mozdulásra — szintén még augusztusban. — Nagykátá.n került sor. Itt tanácskozták meg három napon át az elkö­vetkező hónapok további köz- művelődési feladatait az öt já­rás népművelői. Természete­sen sok szó esett a megbeszé­léseken arról is, hogy mit tet­tek eddig a közművelődési párthatározatból adódó felada­tok végrehajtása érdekében. A részvevők hozzászólásaikban beszámoltak tapasztalataikról, a munkásművelődés segítésé­nek módszereiről, a bejáró dolgozók közművelődési gond­jairól. A monori járás népmű­velői például elmondották, hogy jó kapcsolat van kialaku­lóban a kőbányai Pataki Ist­ván művelődési központtal, ahol a közelmúltban rendezték meg a monori járás bejáró dol­gozóinak napját. Az érdekes, vitára inspiráló előadások meghallgatását követően, amelyeken a többi között a Mindenki iskolája című tv-so- rozatról is szó került, a járás népi együttesei nagy sikerű műsort adtak. Az öt járás népművelőinek háromnapos tanácskozása el­érte célját: megvitatták közös gondjaikat, megbeszélték a kö­zösen eredményesebben vég­rehajtható feladatokat. S meg­fogalmazódott az a gondolat is, hogy a jövőben rendszeres­sé kívánják tenni ezeket a ta­lálkozásokat.( Cegléd is bekapcsolódik Ugyancsak közös akció ke­retében indultak el az elmúlt napokban az öt járás fiataljai, hogy részt vegyenek a Salgó- bányán rendezett olvasótábor­ban, amelynek szervezését a ceglédi járás vállalta magára. A következő közös program megint csak a Nagy István csoporttal kapcsolatos. Novem­ber elején tárlatot rendeznek Gyömrön, a csoport tagjainak legújabb, kiállításon még nem szerepelt munkáiból. Ezt kö­vetően művészeti ankéton vi­tatják meg az eddig elért ered­ményeket, s jelölik meg a to­vábbi feladatokat. Az elmondottak jól bizo­nyítják: az öt, Dél-Pest megyei járás összefogása rövid öt hó­nap alatt is jelentős eredmé­nyeket hozott. Minden bizony­nyal ezért jelentkezett az el­múlt napokban Cegléd városa is, hogy részt kíván venni az együttműködésben, hogy még eredményesebb lehessen a. közművelődési munka. Prukner Pál A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Gondnoki Osztályé FELVESZ © takarítónőket (nyugdíjasokat is) @ női felvonókezelőt © tehergépkocsivezetőt Jelentkezés szombat kivételével 9-től 11-ig a Gondnoki Osztályon, Budapest XI., Egry József utca 20-22. II. em. 202. A í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents