Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
1976. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP %Mdsm 3 Mindazokhoz akik ntapkénak vallják örökségét Felhívás Ady Endre születése 100. évfordulójának megünneplésére A nagyközönségé a BNV Kulcsot készít Tevékeny részesei a közéletnek A Pest megyei msmkésőrök küldöttértekezlete Gödöllőn ADY ENDRE EMíLÉKE előtt I tisztelgünk 1977-ben, a költő születésének 100. évfordulóján. Az emlékbizottság az évfor- I dúló méltó megünneplésére hívja fel az ország lakosságát, s a határainkon túl is mindazokat, akik magukénak vallják Ady Endre élő örökségét: a hazaszeretet és internacionalizmus, a haladás melletti elkötelezettség és az emberség példájaként világító életművet. Ady Endrét ünnepeljük, a modem magyar költészet megteremtőjét, a jövőt vajúdó század egyik legkövetkezetesebb forradalmárát. Azt az Ady Endrét, aki — Petőfi Sándorhoz és József Attilához hasonlóan — a maga költői forradalmában a társadalmi forradalom szükségességét, el- odázihatatlanságát juttatta kifejezésre. Bizonyítva, hogy az emberi kiteljesedés, a legbelsőbb művészi fejlődés elválaszthatatlan a társadalmi haladásért folytatott küzdelemtől, a közösségért való feladatvállalástól. ÖRÖKÖSEI VAGYUNK költészetének, örökösei és megvalósítói forradalmi törekvéseinek. A történelmi szinten gondolkodó költő felismerte, hogy a legfontosabbteendő nálunk a megkésett polgári átalakulás következetes végrehajtása volt és ezért fegyver- társa lett minden radikális változást sürgető erőnek. Világosan látta azonban a polgári társadalmak ellentmondásait, ezért a maga forradalmi hitének erősítését az elnyomott dolgozó nép osztály- harcos törekvéseiben kereste. Költészetébe építette a pa- rasztmazgialmak, a paraszti el- nyomottság és elégedetlenség jelképeit. Felismerte a proletariátusban, a jövendő fehéreiben a történelemformáló erőt, s ezáltal jutott közel a szocializmus eszméihez. Túllépett a Dolgári radikalizmuson, költői látomásaiban r. szocialista forradalom perspektíváit vetítette kora elé. íme, a pro- letárság visszaadta a népét a névnek. Fölkelt a nép és formálja a világot — fogalmazta meg hitét a munkásosztályban, az oroszországi forradalom hírére, 1905-ben. A forradalmi változás, megújulás igenlése Ady költészetében a magyar nép történelmi múltjának, haladó történelmi hagyományának mély megértéséből is táplálkozott. Irodalmi harcaihoz, korszerű művészi törekvéseihez friss forrásként merített Csokonai, Petőfi emberi-költői életútjától; haladó társadalmi eszméihez, morális következetességéhez erősítést kapott a magyar történelem osztólyharcos és függetlenségi hagyományaiból, Dózsa példájából, a kuruc mozgalmak és 1848—49 plebejus örökségéből. Hűen őrizte a kisajátítókkal, hamisítókkal szemben a magyar nép forradalmi örökségét, s ezáltal életműve az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság szellemi előkészítője, egyben 1848—49 és 1918—19 összekötő láncszeme lett. KÖLTÉSZETÉBEN Ady megvalósította a magyarság és emberség, a hazaszeretet és internacionalizmus szintézisét. Patrióta volt. Szerette nemzetét. Vallotta, hogy a magyarság szükség és érték az emberiség és az emberiség csillagok felé vezető útja számára. De tudta azt is, hogy csak az emberi haladásért való következetes küzdelem biztosíthatja hazája jövőjét. A legnagyob- bakra jellemző világossággal látta meg, hogy a közép-, kelet-európai népek igazi érdekei azonosak. Dunának, Olt- nak egy a hangja — hirdette mély meggyőződéssel a költő. Hittel vallotta, hogy az elnyomottak, összetörtek, magyarok és nem magyarok csak együtt, összefogva rázhatják le láncaikat, s csak együtt építhetnek a Duna-medencé- ben maguknak jövőt, új, emberibb világot. Ady Endre népe és az emberiség jövőjéért érzett felelősséggel élte át a századelő eliemimondásökikal terhes, imperialista, háborút és forradalmakat érlelő első két évtizedét. Miközben még a polgári demokráciáért folyt a harc. a költő már megszenvedte a polgári társadaA kiváló munkásorök és parancsnokok megyei küldöttértekezletének elnöksége (balról jobbra): Fövényiesi Károly, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, Arató András, a megyei pártbizottság titkára, Varsányi György, a munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettese, dr. Faragó Elek, a megyei munkásőrség parancsnoka, Plutzer Miklós, a gödöllői városi partbizottság első titkára és Vörös Gyula, a megyei parancsnokság hadműveleti és kiképzési munkatársa. lom elszemélytelanílő távlatta- lanságát is. AZ EMBERI ÉRTÉKEKBE vetett hite, mély humanizmusa igazi kiteljesedésének magára- máradottságában lehetünk tanúi, amikor az imperialista háború népeket megtévesztő kezdeti mámorában ember az embertelenségben, magyar az űzött magyarságban tudott maradni, s ezáltal a demokratikus patriotizmus és internacionalizmus máig érvényes példáját adta a magyarságnak és a világ népeinek. Egyedül maradva és betegen, a halottak élén is őrizte a humánus értékeket és az eljövendő forradalomba vetett hitét, hogy átmentse az embertelenségen, és felmutassa a születő új világnak. Ez, a valóság törvényeit értő, minden reménytelenséggel dacoló történelmi optimizmus biztosít neki kiemelkedő helyet a huszadik század magyar irodalmában és az egyetemes emberi kultúrában. Ady Endre életműve, hatalmas költői öröksége mindig vízválasztó volt a magyar irodalomban és szellemi közéletben. A kát világháború között a magyar radikális baloldal az Ady-életmű vállalásával a forradalmi változások szükségessége mellett tett hitet. A forradalmi munkásmozgalom magáénak vallotta Ady életművét, a magyar kommunisták megértették és értékelték költészetének, egész életművének forradalmi szellemiségét, és határozottan megvédték mindenfajta kicsinyes támadással és tudatos hamisítással szemben. Ady életműve nekünk szóló, eleven és korszerű ma is, költészete fontos forrása lehet jelenkori irodalmunknak. FELHÍVÁSSAL FORDULUNK mindenkihez, hogy Ady Endre szelleméhez méltán ünnepeljük meg .a költő születésének 100. évfordulóját. Tegyük közikinccsé hatalmas életművének múlhatatlan értékeit itthon és a nagyvilágban, s máig érvényes tanulságait tudatosítsuk a szocializmust építő, magyar népben a - felnövekvő új nemzedékben, a költő igazi örököseiben. ADY ENDRE EMLÉKBIZOTTSÁG a budakalászi kovács A hét végére megjavult időjárás és a nagy szabad szombat kedvezett a vásárnak: látogatói nem is maradtak el. Az első teljes közönségnapon valamennyi pénztárt üzembe állították. Megteltek a vásár- környék autóparkolói, tömegesen érkeztek vidékről a kü- lönbuszok, gyakrabban fordultak a 100-as buszjáratok és sűrűbben közlekedtek a vásári közvetlen s a hozzajuk csatlakozó villamosjáratok is. A szakmai napok végeztével a kiállítók nem maradtak munka nélkül, sőt megerősítették tájékoztató szolgálatukat, hogy kielégíthessék a közönség kíváncsiságát. Nagy sikere volt az Orion, a Videoton és a szovjet kiállítások színes tévéprogramjának, s a Hermes szövetkezet kiállításának, a korszerű kertművelést szolgáló kisgépeknek, amelyek közül sokra megrendelést is fölvettek. Nem volt hiány a vásáron a látványos programokban. A sportszerkiállításom iskolásgyerekek a gyakorlatban mutatták be a szobai tornaszereket, a vásáron részt vevő budakalászi kovácsmester a helyszínen készített díszkul- csolcat, s a többször is megismételt félórás divatparádénak mindig több százas nézőserege volt a 28-as pavilonban. Erősített erre a napra a vásári vendéglátás és kereskedelmi hálózat is. Kelendő volt a vásáron a lacipecsenyé, a grillcsirke, a süit kolbász, akárcsak a banán, a sör vagy a vásárfiának is beillő furulyás rágógumi, és csak a BNV-n kapható, osztrák licenc alapján gyártott mkotinszegény cigaretta. Ilii lolliw í" 'iái* ) Egyébként pénteken ; estig több mint 180 ezren keresték föl a fogyasztási cikkek őszi nemzetközi bemutatóját. Tegnap — mint arról lapunk első oldalán hírt adunk — a Gödöllői Agrártudományi Egyletemen került sor a kiváló munkásorök és parancsnokok megyei küldöttértekezletére, amelyen megjelent Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Fövényesi Károly, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője. A küldöttértekezlet bevezetéseként Sára Zsuzsa, a túrái általános iskola pedagógusa, a i nagyiközségi KISZ-bizottság | titkára elszavalta Lovas László: Gyárakból hömpölygő áradat című versét, majd a túrái Gagarin úttörőcsapat, Varjú János úttörő-munkásőr és közlekedési járcirszakiaszának tagjai virágcsokorral üdvözölték a tanácskozás résztvevőit. A házigazdák nevében Plutzer Miklós, a gödöllői városi párt- bizottság első titkára köszöntötte a küldötteket. Mérlegen az eredmények és feladatok E kedves perceket követően lépett mikrofonhoz dr. Faragó Elek, a munkásőrség Past me- ígyféí' parancsnoka, ‘ hogy beszá* moljon az eddig elért eredményekről és az elkövetkezendő időszakiban megoldandó feladatokról. Elöljáróban elmondotta: — Eredményeinkben — természetesen az elismerő szavakban is — osztozunk mindazokkal a párt-, társadalmi és gazdasági vezetőkkel, munkatársakkal, s nem utolsósorban a münkásőrök családtagjaival, akik figyelmükkel, gondoskodásukkal megfelelő feltételeket biztosítottak a felelősségteljes megbízatásunk teljesítéséhez. A továbbiakban hangsúlyozta: a két évtizedes jubileum jó alkalmat kínál az értékelésre. A párt önkéntes katonáinak szervezete a munkás- osztály célkitűzéseit szolgálva alakult meg, kifejezve az igényt: a hatalom birtokosai maguk is részt kívánnak venni — a hadsereg és a rendőrség mellett — szocialista vívmányaik fegyveres védelmében. Ugyaniakkor meg kell említeni azt is, hogy tagjai a testület társadalmi jellegéből adódóan alapvetően munkaidőn kívül, ellenszolgáltatás nélkül, önkéntes jelentkezés alapján teljesítik hivatásukat. Olyan közéleti szereplést vállalnak, amely fegyveres felkészülést igényel. Jelentős területe ez a politikai-ideológiai neveüőmun- kának, s kitűnően alkalmas a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságok ki- fejlesztésére. Nem szabad viszont . figyelmen kívül. hagyni azt sem, hogy a munkásőrség ilyen irányú munkájával a párt- és a társadalmi szervek nevelőtevékenységét egészíti ki. Dr. Faragó Elek ezit követően arról beszélt, hogy a munkásőrség a szocialista demokrácia szélesítését segíti elő. — A dolgozók bevonását az állami feladatok társadalmi úton történő megoldásába. S ami külön örvendetes, hogy a fizikai munkások aránya csaknem 75 százalékos testületünkben. Jelen pillanatban azonban még kevés közöttünk az értelmiségi, s azon túlmenően is alacsony a nők aránya. — A kiképzés eredményessége nagymértékben függ az alegységi parancsnokoktól — mondotta, majd befejezésül a megyei parancsnok külön megemlítette: egyre szervezettebb, hatékonyabb foglalkozások vezetésére képesek. Oktatásukat is tervszerűen biztosítják. A parancsnoki állománynak csaknem 50 százaléka tíz éve munkásőr, s több mint 52 százalékuk legalább középfokú pártiskolaá végzettséggel rendelkezik. Közülük 49,5 százalék érettségizett, vagy egyetemi, főiskolai diplomát szerzett. A hétköznapok a felszólalások tükrében Dr. Faragó Elek beszámolóját követően hozzászólások következtek. Tihanyi Miklós, a dabasi egység rajparancsnoka az acélszürke egyenruhások megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta. Megyes Pál, a monori egység szakaszparancsnoka a kiképzési tervek sikeres végrehajtásának fontosságáról szólt. Gombár Sándor, a dabasi Fehér-Akác Termelőszövetkezet párttitkára köszönettel emlékezett meg arról a segítségről, amelyet az aratás idején kaptak a m.un- kásőröktől. Aszalós Józsefné, a szentendrei egység munkásőre az állományépítés következetességéről mondott értékes szavakat. Dobozi Lajos, a ráckevei egység századparancsnoka a szocialista kollektívák emberformáló erejéről beszélt. Kelemen Sándor, a budai járási egység munkásőre javasolta: a testület tagjaihoz hasonlóan, a feleségek, hozzátartozók is részesülhessenek ugyanazokban a kitüntetésekben. Kányik János, a váci járási egység munkásőre az elmúlt két évtized alatt megtett fejlődésről számolt be. Vörös Gyula, a megyei parancsnokság hadműveleti és kiképzési munkatársa a fiatalokkal való foglalkozás jelentőségéről és a parancsnoki . példamutatás fontosságáról tett említést. Balogh János, a gödöllői egység szakaszpa- rancsnok-helyettese és Kovács Ágoston, a gödöllői egység szakaszparancsnoka az alegységek szocialista versenymozgalmáról szólt. Váradi Imre, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tá- piószelei gyáregységének vezetője — aki tartalékos állományban van — kifejtette: munkásőrei a termelésben is az élenjárók közé tartoznak. Arató András, a megyei pártbizottság' titkára üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit. Hangoztatta, a többi között, hogy a felnövekvő új nemzedék szocialista emberré formálásának kiváló színtere a munkásőrség. S mivel a hétköznapokon is jó példával szolgálnak, teljes mértékben ■betöltik hivatásukat. Fövénye- si. Géza, az Országos Parancsnokság üdvözletét tolmácsolta. Jelentés a társadalmi munkáról Ezt követően — egy órakor — lépett a terembe Herczeg Jenő, a gödöllői egység rajparancsnoka, aki 70 társával részt vett társadalmi munkában a kistarcsai kórház építésén. Így szólt a küldöttekhez: — Örömmel jelenthetem, hogy vállalt megbízatásunkat eddig 110 százalékra teljesítettük, s felajánlottuk, hogy munkabérünkkel teljes egészében a későbbiek során felépülő kistarcsai óvoda tető alá hozását segítjük. Ne haragudjanak, sietek vissza társaimhoz, mert délután 6 óráig dolgozunk .. < Szavait nagy taps fogadta. Az országos tanácskozáson képviselik soraikat A megyei küldöttértekezlet pedig — utolsó napirendi pontként — megválasztotta az országos tanácskozás 11 küldöttét: a budai járási egységből Hollós Miklós és Fejes Lászlóvá, a ceglédi egységből Kása Sándor, a dabasi egységből Vellai József, a gödöllői egységből Kosztafi Béla. a monori egységből Megyes Pál, a nagy- kátai egységből Csányi Mihály, a ráckevei egységből Dobozi Lajos, a szentendrei egységből Aszalós Józsefné, a váci egy- ségből Kányik János, a me' gyei törzsből pedig VörcS Gyula képviseli Pest megyét á kiváló munkásőrök és pa' rancsnokok jövő évi országo! tanácskozásán. F. G. VEZETŐK ROVATA (3.) Bmokrécia és elkmz&re N archote Parkinson, az angol bürokrácia tapasztalt ismerője azt vallja, hogy a bürokrácia növekedésének törvénye elemi erővel érvényesül, s nekünk nincs más dolgunk, mint regisztrálni, milyen gyorsan nő a gyom. E gondolatot elég gyakran megfogalmazzák különböző összejövetelen a munkások, a tsz-parasztok csakúgy, mint az értelmiségiek. Jó, hogy szóvá teszik a bürokrácia elleni hadakozást a különböző fórumokon, mert bizony, valljuk be őszintén, a helytelen ügyintézés, a lélektelen papírszemlélet, a keresztbe futó egyeztetések még sok borsot törnek mindannyiunk orra alá. Sok ember ma még irtózik a bonyodalommal járó ügyintézéstől, a felesleges papírmunkától, a hivatalos szervek látogatásától. Kevés olyan ember van társadalmunkban, aki ne tudná bizonyítani, hogy okos, hasznos javaslatok hogyan vesztek el a bürokrácia útvesztőjében. Arra is számos példa van, hogy a bonyolult és szükségtelen visszaigazolási rendszerek, az ügyek úgynevezett huzavonája mennyivel lelassítja a fontos döntések meghozatalát. Még elgondolni is rossz, hogy mennyi energiát, erőt emésztenek fel a túlbuzgóság néha rögeszmévé váló szálai. Ezért kell hát időnként újra és újra felvetni, vagy ha úgy tetszik, harcot kezdeményezni a bürokrácia ellen. E kezdeményezésnek, harcnak azonban nem'lehetnek kampányszerű vonásai, más szóval e feladat megoldását nem tekinthetjük tűzoltómunkának. Milyen hasznos tanács adható a bürokrácia megfékezése érdekében? Elsősorban az, hogy a bürokrácia elleni harc fő területének nem a jelenséget, hanem kiváltóját, okozóját kell tekintetnünk. E küzdelem módszerei kinek-kir.ek birtokában vannak, hiszen minden szintű vezető, legyen az tanácsi, üzemi, ismeri a bürokrácia kinövésének olyan okait, mint a hatáskörök elhatárolatlan- sága, a legjobb döntésekhez szükséges eszközök és információk hiánya, valamint az érvényes közgazdasági kategóriák hibás volta, az ebből fakadó helytelen nézetek stb. Hol hatnak-ezek a nézetek? Különösen olyan vál- latoknái, intézményeknél, tanácsi hivataloknál, ahol a vezetők elnézőek. Az ilyen helyeken a körülmények szükségszerűen kitermelik az egyeztetéseket, a papírosvitákat, s állandóan bele kell avatkozni az üzemi hivatalos élet részlet- problémáinak megoldásába. Formális ügyiratkezelés színvonalára süllyednek a dolgok, bürokráciává fajulnak a vezetési gyakorlatok. Ez pedig azt eredményezi, hogy a mindennapi munka során helytelen gyakorlat lesz a helyes törekvésekből. Ezért kell hangoztatni, hogy helyes szem előtt tartani a bürokrácia csökkentésének, megszüntetésének alapvető feltételeit, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy legyenek jól szervezett információk, alaposan kimunkált döntési lépcsők és precízen szétválasztott hatáskörök. így, csakis így születhetnek ésszerű döntések, olyan intézkedések, amelyeket megnyugvással fogadnak a dolgozók, azok, akik bizonyos intézkedésekben már eleve a mumust látják. A bürokrácia zavaró té> nyezőit tehát ki lehet és ki kell iktatni az. élet minden területén. Persze, könnyebb ezt mondani, leírni, mint meg is valósítani. A vezetők azonban, ha komolyan -veszik e ! célkitűzést, sokát tehetnek. S hogy ez így légyen, nem szabad visszariadni a feléíőségrc- vonístól, s az esetleges fegyelmi büntetésektől, a pénzbeli fenyítéstől sem. Ezzel a módszerrel sem lehet természetesen egyik napról a másikra csodákat elérni. Mindannyian - jól tudjuk, hogy a bürokráciával szemben mily régóta hadakozunk, s még ma is azt kell írjuk: nincs minden rendben. Ezzel azonban nemcsak mi magyarok vagyunk így. Más országokban, akár Keletről, akár Nyugatról van is szó, mindenhol megtalálható a bürokrácia, ha nem is egyforma szinten. Több országban megszüntetése érdekében azt a gyakorlatot alkalmazzák, hogy a vállalatoknál, egy szakember, akinek nincs se íróasztala, se irodája, egész nap járja a műhelyeket, gyűjti a tapasztalatokat, s a műszak végén jelentést tesz a főnöknek: hol, mit lehetne változtatni, hogyan lehetne az üzemi bürokrácián csökkenteni. Nem ártana nálunk is alkalmazni hasonló módszert. Legalább úgy, hogy valaki hetente egy napot töltene ilyen munkával. A bürokrácia tehát még ma is fellelhető üzemeinkben, intézményeinkben. Hogy múlt időben lehessen róla beszélni, mindannyiunknak tenni kell megszüntetéséért. Fodor László k í *
