Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

üla fejeződik be a helsinki leszerelési világira A helsinki leszerelési világ- fórumon tegnap nyolc külön­böző témakörű kerekasztal- beszélgetést tartottak. (Ezek­ről a 2. oldalon számolunk be részletesen.) A kerekasztal-beszélgetések befejezése után a bizottságok záróüléseken rögzítették a pénteki vitát összegező doku­mentumokat és határozatokat, amelyeket jóváhagyásra a ^konferencia mai záró plenáris ülése elé terjesztenek. A laoszi párt- és kormányküldöttség az Agárdi Állami Gazdaságba látogatott A hazánkban tartózkodó laoszi párt- és kormánykül­döttség — élén Kaysöne Phom- vihanéval, a Laoszi Forradal­mi Néppárt főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­vel — szombaton ellátogatott az Agárdi Állami Gazdaság­ba. A párt- és kormánykül­döttséget a látogatásra elkísér­te Borbándi János, a Minisz­Fogócska H árom család keresett meg panaszával. Szo- bon laknak, a Giribi dűlőben építkeznek, s mert kis gyermekeik vannak, úgy gondolták megoldani a sűrű mosás, fürösztés gond­ját, hogy elektromos víz­melegítőt, köznapibban vil­lanybojlert vásárolnak. A panasz: vásárolnának, de nem kapnak. Jártak Vá­cott, Balassagyarmaton, Budapesten, egyformán azt hallották: nincsen, nincsen. Apró kálvária, azok indo­kolatlan vezekeltetése, akik építkeznek, lakásukat kor­szerűsítik, vagy — mert ilyen is van — a tönkre­ment berendezést szeret­nék újjal kicserélni. Tu­dakozódásomra azt hall­hattam válaszként: a vil­lanybojler Pest megyében általában hiánycikk. Általában. Nyersebben szólva: véletlenül, olykor kapható. Amire a vásárló aligha hagyatkozhat, hiszen villanybojlert nem úgy vesz meg az ember, mint ahogy a téliszalámit, apró vil­lanyszerelési cikket, s más, ritkán kapható terméket Véletlenül az üzletben van, amikor véletlenül hoznak ezekből vagy a hasonló árukból. Pénz. van nála — ha van annyi — kosár, szatyor, táska szintén, kér tehát, fizet, beleteszi kézi alkalmatosságába az árut, s ballag tovább elégedet­ten. Tavaly augusztusban a kohó- és gépipari tárca mi- iniszteri . értekezletén sok tetszetős adat és tény hangzott el arról, miként növelték a belkereskedelmi szállításokait, hogyan hajt­ják végre a vállalatok ter­melésfejlesztési terveiket. Általában biztató volt az összkép, s nemcsak a múlt­ra, hanem a jövőre vonat­kozóan is. Néhány ügyben azonban — a villanybojler mellett például a fürdőká­dak, a sodronyfonatok sor­sát illetően — meglehető­sen pesszimista megítélés alakult ki, valahogy így: évek kellenek a termelői kapacitások és a fogyasztói igények összhangjának megteremtéséhez. I dén, az esztendő első hat hónapjában a me­gyében a lakosság 7,5 milliárd forintot költött el a kiskereskedelemben. Ösz- szehasonlítható árakon mérve — azaz az áremel­kedéseket kiszűrve —, va­lamivel több, mint három százalékkal bővült a forga­lom. Ami elgondolkoztató: nemcsak a községekben, hanem a városokban is a forgalomnövekedés az élel­miszerek és élvezeti cikkek árufőcsoportjára jut. Ceg­léden és Vácott a megkér­dezett néhány kereskedő úgy fogalmazott, hogy „ami iránt nagy a kereslet, az nincsen, ami iránt meg átlagos, ott a választékkal van baj.” Kézzelfoghatób­ban : nagy a kereslet az áutomata mosógépeknél, de a legjobb esetben is 1978- ban lesz belőle elegendő. Azután: most kezd csak valamelyest enyhülni a sodronyfonat hiánya, eddig üres kézzel küldték el a vevőt. Folytassuk: bútorból ugyan mennyiségileg sok van, de a választék gyat­ra, az alig valamiben elté­rő szekrényfalak, az ötlet- telen megjelenésű ülőgar­nitúrák, a színes bútorok hiánya, a kiegészítő fel­szerelések ódivatúsága visszatartja a vásárlási kedvet. Amit például vi­lágítótestekből kínálhatunk — mondták a kereskedők — az egyenesen siralmas. . Aligha Vácra, Ceglédre korlátozódó tapasztalatok ezek, s bár a fogyasztási cikkek termelése általában gyorsan növekszik mennyi­ségileg, sem a minőség, sem a választék nem áll összhangban a kereslettel. Bizonyos árukból túl sok van — így például villany­tűzhelyből —, mert megcsap­pant irántuk a kereslet. Más termékeknél — a tele­vízióknál — a sok fajfa nem is olyan sokféle, mert lényegtelen különbségek lelhetők a készülékeknél. Ami meg a rádiókat illeti, arról szólni is kár, ún. kö­zepes teljesítményű asztali készüléket vadászni kell — ha van rá kedve a vevő­nek, de inkább beéri akkor a régivel —, s hiányoznak nemcsak a két városban, hanem a megyében min­denütt az olcsóbb zsebrá­diók. És akkor még nem említettük a ruházati ke­reskedelmet! ■ ' F ogócska zajlik a ter­melés, a kereskede­lem és a vevőközön­ség között, de valahogy úgy, mint amikor bekötik a fogó szemét, s annyi a dolga, hogy valakit meg­ragadjon, megmondja, ki az illető. Gyermekjátéknak jó ez, ellátási politikaként elfogadhatatlan. Hiszen kü­lönösén nagy tudomány nem Rell~példáül "á várható lakásépítési számadatok és a fürdökádvásárlás előre látható emelkedésének ösz- szevetéséhez. Mégis, az történt, hogy megvárták, míg a kád teljesen eltűnt a rendszeresen kapható áruk sorából, s altkor kezdték a csodálkozást, nini, kevés van belőle, nem győzi az ipar az elő­állítását. Megindult a fo­gócska. Az ipar hitel után szaladgált, hogy fejlessze az árukibocsátást, „fölfe­dezte” — sok ész kellett hozzá! — az esetleges nem­zetközi kooperáció lehető­ségét, a kereskedelem szer­ződés- és reklamációbom­bák papírzuhatagát irá­nyította a gyártókra, a ve­vő meg azért fogócskózott és fogócskázik, hogy végre- valahára hozzájusson egy kádhoz... Valamikorra persze min­den gond megoldódik, csakhogy addig emberek tíz- és százezreinek min­dennapja Hatódik át bosz- szúsággal, olykor méreggel. Mert nemcsak a vevő, de a jó kereskedő is vértolu­lást kap, amikor a nincsent hallja, s kénytelen tudo­másul vermi ezt a keres­kedelemtől teljesen idegen fogalmat. Valamikorra megteremtődnek a szüksé­ges gyártási feltételek, s nem kevesebbe, hanem többe kerülnek, mintha ko­rábban hozták volna azo­kat létre, ám közben energiák pocsékolódtak, ilyen meg amolyan népes értekezletek vitatták a teendőket, azokat a teen­dőket, amelyekről minden értőbb szakember már évekkel korábban tudta: elkerülhetetlenek. Örökös késedelem kísér bennünket s okoz kárt a termelésben, a kereskede­lemben a megnyerhető, de veszni hagyott forintmil­liókkal. Ennél is nagyobb kár azonban az a pénzben nem mérhető,, amit bizony­talanságnak, ismétlődő el­látási egyenetlenségnek ne­vezhetünk, ami a vevőt, pénze ellenére, kiszolgálta­tottá teszi. Mészáros Ottó I tertanáes elnökhelyettese, Var- | ga István, az MSZMP Közpon- I ti Bizottsága külügyi oszíályá- | nak helyettes vezetője és ár. j Házi Vencel külügyminiszter- helyettes és Bényci Béla, a j Magyar Népköztársaság laoszi ( nagykövete. A gazdaság központjában I Vámsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet- I tes, Takács Imre, a Fejár me­gyei pártbizottság első titká­ra, Závodi Imre, a Fejér me­gyei Tanács elnöke s a gazda­ság vezetői fogadták a vendé­geket. Ozvald László igazgató tájé­koztatta őket a 11 ezer hek­táros gazdaság munkájáról, fó ágazatairól, termelési eredmé­nyeiről, az itt kialakított ser­téstartási és tehenészeti rend­szereik el terjesztésében végzett tevékenységéről. Az ismerte­tést követően megtekintették az Elza-majord tejtermelő te­henészeti telepet és a János- majori barotmfiüzemet. Üzem­látogatás közben az állami gaz­daság munkájának sok vonat­kozásáról alakult ki élénk vé­leménycsere. Laoszi vendé­geink behatóan érdeklődtek az iparszerű termelési folyamat egyes fázisairól, az állatok tar­tásának, tenyésztésének körül­ményeiről, a gazdaságban levő fajták tulajdonságairól, hoza­mairól, a szántóföld 80 száza­lékán folytatott kufconicater- mesztésről. Kaysone Phomvihane nagy elismeréssel nyilalkozott az állami gazdaság munkájáról, eredményeiről, és további si­kereket kívánt tevékenységé­hez. Szólt arról, is, hogy hoez- szú harcúdban maguk mellett érezték a magyar nép szolida­ritását is, mostani látogatásuk, a magyar államférfiakkal foly­tatott tárgyalásaik pedig új lendületet adtak a két nép közötti együttműködés fejlesz­tésének. Látogatása emlékére a vendéglátóknak laoszi zász­lót adott át, rámutatva, hogy az imperialisták, a gyarmato­sítók elten, az ország szabad­ságáért 30 évig harcoltak ilyen zászló alatt, s az a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával az ország hiva­talos lobogójává vált. Ugyan­csak átnyújtott egy olyan ki­tüntető jelvényt is, amelyet hazájában azoik kapnak, akiit részt vettek a három évtizedes felszabadító harcban. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ÁRA I KHU.M 1976. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP Minden pere késedelem - veszteség Lassítja a munkát a felázott talaj — Betakarításra érnek Pest megyében a másotívetések is A mezőgazdasági üzemeik számára oly kedvezőtlen aszá­lyos nyár irtán csendes esők­kel váltakozó, hosszú, napos őszre vártunk. Sajnos, a szep­tember hűvös szelekkel, viha­rokkal köszönt ránk. Abony- ban például az utóbbi egy hó­nap alatt több mint 300 mil­liméter csapadék hullott, s egymás után kétszer is volt felhőszakadás. Igaz, hogy ezen. a héten már kevesebb volt az eső, de egyes mélyebb fekvésű, kötött tala­jokon még most sem kezdhet­ték el a betakarítást, mert a nehéz gépek elsüllyedtek. Ahol azonban a legkisebb remény muűatkozott arra, hogy foly­tathatják a munkát, teljes erőivel hozzáfogtak, hiszen minden késedelem nagy veszteséget jelenthet. Nagykőrösön, a Mészáros János Tsz-bsn naponta 5—6 vagon paradicsomot szedtek le a diákok és más, időszaki munkások segítségével. Abonyban, az Üj Világ Tsz- ben diákok, ipari munkások, és az ÁFÉSZ dolgozói segítet­tek a héten a paradicsomszü­retben. A tervezettnél is jobb, 400 mázsa hektáronkénti át­lagtermést várnak. Többnyire homokos talajon gazdálkodik a nyársapáti Ha­ladás Tsz. Már befejezték a szőlő szedését, sőt a szilvái­kért is gyümölcsétől megfoszt­va várja a lombhullató időket. Most az almásban szorgos- kodnak a gyümölcsszedők, s második hete tart az 50 hektár sárgarépa betakarí­tása. Kétszáznyolcvan hektáron t-ermaszt az idén káposztát a vecsési Ferihegy Tsz. Össze­sen 110 vagon termésre számí­tanak, melyből e napokban, már 50—50 vagonnyi kerül a piacokra és a feldolgozó üze­mekbe. Novambdr közepéire szeretnék átadni az egész te­rületet az ekét vontató trak­toroknak. A hát végén — ahol lehetett — újra munkához láttak a si- lókukorica-beta'karító gépek. Igyekezniük kell, mert a 12,5 ezer hakitárból még jó néhány ezren lábon áll ez a takar- mányféleség. Sajnos, a szán­tást és a vetést csak kevés helyéin tudják folytatni a fel­ázott földeken. Pest megyében több mint 11 ezer hektáron vetettek másodnövényeket a közös gazdaságok, s lassacslcán e területeken is megkezdhetik a szüretet. A budai járásban például 143 hektáron ültettek zöldséget, s e'obcl az érdi Bonta Völgye Tsz maga 60 hektárt vállalt. T. A. L. Társadalmi munkában Kistarcsán Megyei munkásőr-küldöftértekezlet Gödöllőn Jövőre ünnepli megalakulá­sának 20. évfordulóját a mun­kásőrség. A jubileum - előzmé­nyeként az idén országszerte megrendezték a kiváló jel­Rakodási verseny a vasútállomásokon A partnerek éjjel-nappal fogadják a vagonokat Pest megyében A látszat ellenére, jó időt ígér a meteorológia. A száraz őszi napok kedveznének a közúti és vasúti szállításnak is. Szeptember í5-től rakodá­si versenyt hirdetett a MÁV: a vagonpark jobb kihasználá­sára, az éjszakai és hét végi rakodások megszervezésére. Both József, a Pest megyei Szállítási Bizottság ügyvezető titkára kedvezően nyilatkozott az elmúlt egy hét tapasztala­tairól : — A verseny első szakaszá­ban, amely szeptember 15-től, október 31-ig tart, a cukorrépa, a szőlő és az alma szállítása jelent nagy feladatot. A jó idő beálltával számítha­tunk a szállítókedv élénkülé­sére, vagyis a termények gyorsabb betakarítására. Mindez a MÁV-tól és a Vo­lántól, valamint a fuvarozta- tóktól folyamatos, az eddigi­nél még szervezettebb mun­kát kíván. Az elmúlt héten Pest megyéből semmi zavart, fennakadást nem jeleztek. A pályaudvarokról — Vácott, Cegléden, Nagykőrösön — szombaton és vasárnap is fu­varozott a Volán, s az iparvá­gányokra kiállított vagonokat igyekeztek a meghatározott időben kiüríteni a vállalatok és üzemek. Ezt tapasztaltuk a megyé­ben járva munkaszüneti na­pokon és hétköznapokon egy­aránt. Vácott jelentős forgalmat bonyolít le az állomás. A Cement- és Mészművek vá­ci gyára például naponta 120 —130 vagonnyi terméket ad fel. Jelentős szállítópartne­rük a Magyar Hajó- és Da­rugyár helyi konténergyára, havonta 100—120 húszlábas konténer indul innen távol­keleti útjára, Japánba. A Be­ton- és Vasbetonipari Művek váci üzeme naponta 5—10 ko­csit rak meg mederlapokkal, szegélykövekkel. A Forte 24 órás átlaga két exporttermék­kel telített kocsi, s az Egye­sült Izzó is 3—4 vagonnyi gyártmányt továbbít Vácról az ország különböző részébe. Nagy Lajos állomásfőnök elégedett a verseny eddigi eredményeivel: — Naponta 16—20 tehervo- natot állítunk össze. A DCM- ből pedig irányvonatot továb­bítunk, a rákosrendezői és a ferencvárosi pályaudvarra. A teherszállítmányokat Szob, Balassagyarmat, Diósjenő és Romhány irányába küldjük. Kielégítő az éjszakai és a hét végi rakodás, egyötödére csökkent a késve kezelt kocsik száma, míg a verseny előtti héten 50 százalékos volt. Megfelelő a gépesítés. A TÜZÉP, a Vo­lán éjjel-nappal üríti a vago­nokat. Nemkülönben a DCM. Vasárnapra például 1200 ton­na cementhez és 380 tonna mészhez rendelt vagonokat. Hét végén is jól dolgozó part­nerünk a MÉH. A legutóbbi munkaszüneti napön 10 kocsit rakott meg vashulladékkal. Dicsérte a Füszért aktivitá­sát, éjjel-nappal fogadja az árut. A váci Híradástechnikai Gyárat viszont elmarasztalta. Saját iparvágánya van, mégis késve kezelik, rakják ki a va­gonokat. A váci vasútállomáson há­rom komplexbrigád dolgozik: a MÁV, illetve a DCM, a Vo­lán és a BVM kollektíváiból tevődik össze a gárda. Munkájuk összehangolt, s kapcsolódik az állomás dolgozóinak versenyvál­lalásaihoz, amelynek alapja az élüzem- szint. II. A. vénnyel kitüntetett munkás- őrök és parancsnokok tanács­kozásait az alegységeknél. Tegnap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen pedig a Pest megyei küldöttértekezlet 119 résztvevője adott számot az eddig végzett munkáról. Ezút­tal választották mag azt a 11 küldöttet, akik jövőre a jubi­leumi országos tanácskozásom képviselik Pest megyét. S míg a megyei küldöttérte­kezlet tanácskozott, addig a gödöllői egység 70 munkásőre önzetlen társadalmi munkájá­val segítette az épülő 581 ágyas kistarcsai kórház építését. Kora reggeltől késő délutánig dol­goztak, s október, közepéig minden hét végén megtalálha­tók az építkezésen. A kiváló munkásőrök és pa­rancsnokok megyei küldöttér­tekezletéről a 3. oldalon szá­molunk be. Tíz vagon vashulladék. A váci AIÍIH hét végén is gépesített rako­dással dolgozott a vasútállomáson. Koppány György felvétele Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szombaton hi­vatalában fogadta Gerhard Schürert, a Német Demokra­tikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Hussein Al-Sayad Jabbir, az Iraki Parasztszövetség elnöke vezette azt az iraki paraszt­küldöttséget, amely Budapes­ten megbeszéléseket folytatott a TOT elnökségével. A dele­gáció tegnap elutazott a ma­gyar fővárosból. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész vezetésével szombaton hazaérkezett Prágából a ma­gyar ügyészi delegáció. Seiji Tsutsumi, a Seibu Áru­konszern elnöke állt az élén annak a japán üzleti delegá­ciónak, amely részt vett Bu­dapesten a magyar—japán gazdasági klub tanácskozá­sain. A küldöttség tegnap visszautazott Tokióba. I t

Next

/
Thumbnails
Contents