Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
Micm 1976. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Négymillió forint — az arra érdemeseknek A rendszeres nevelési segélyről Pest megyében is — csakúgy, mint országszerte — szép számmal akadnak olyan családok, ahol sok a gyerek, s a szülők vagy a kicsikét egyedül nevelő rokon keresetéből nem futja nevelésükre. — Rendszeres nevelési segélyről csupán 1974 nyara óta — ekkor lépett életbe a családjogi törvény — beszélhetünk j — mondja a Pest mearvei tanács igazgatási osztályán dr. Kovácsné dr. Farkas Éva gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő. — Az addigi helyzet bizony nem volt rózsás. Ha a gyermek azért volt veszélyeztetett, mert a családban az egy főre jutó kereset olyan alacsony volt, hogy a nevelés költségeit nem fedezte, akkor alkalmanként — évente legfeljebb 3 ezer forinttal támogatták a gyermekét. Ha a minimális létfeltételeket ez a segély sem javította a szükséges szintig, akkor a régi törvény szerint állami gondozásba kellett venni a gyereket. Csak önhibáján kívül — Azokat a családokat amelyekben a fentebb említett helyzet nem a szülő önhibájából jött létre (például megrokkant, vagy hosszantartó betegségben szenvedett, esetleg megözvegyült) ez a rendelkezés ok nélkül sújtotta. — Az új családjogi törvény szellemében alkotott gyámügyi jogszabályok már másképp intézkednek: ha a szülő nem felelős a család rossz anyagi helyzetéért, azaz nem munkakerülő vagy iszákos, akkor rendszeres anyagi támogatásban részesülhet a család. — A feltételek természetesen szigorúak, a visszaélés .csak így kerülhető el. Ahhoz, hogy a család nevelési segélyt kapjon, a gyermek nevelésének minden feltételéről gondoskodniuk kell, kivéve az anyagiakat. A családi légkörnek megfelelőnek, a szülőnek alkalmasnak kell lennie a nevelésre. Ha a gyermek gvógvkezelésre szorul, a szülő kötelessége gondoskodni arrőL Szigorúan ellenőrzik A gyermek keresőképes korának eléréséig adható a segély, s hogy megfelelő célra használja e a szülő az összeget, azt rendszeresen ellenőrzik a nevelőszülők felügyelői, a Pest megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet alkalmazottai. — Aki rendszeres nevelési segélyt kíván kapni, az elsőfo- fokú gyámhatóságokhoz, a tanácsok gyámügyi előadóihoz fordulhat. Ök döntenek a segély odaítéléséről. Az összeg nagysága a gyermek életkorától és egészségi állapotától függően havi 500—1000 forint lehet. Már bevált gyakorlat, hogy az iskolás korú gyermekek a- segély egy részét nem pénzben kapják, hanem évente két alkalommal ruhát, tanszereket vásárolnak számukra. A többgyermekes családok annyi gyermek után kapnak segélyt, hogy az anyagi támogatás és a család egyéb jövedelme együttesen valamennyi gyermek eltartására elegendő legyen. Sok előnnyel jár Az elmúlt esztendőben Pest megyében 1350 gyermek után fizetett rendszeres nevelési segélyt a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet Az összeg nem kicsi: 4 millió forint volt tavaly. Emellett megmaradt az alkalmankénti segélyezés rendszere is: 4 ezer 801 kiskorút támogattak 1975-ben 1,25 millió forinttal. — A célunk világos — mondja a felügyelő — arra törekszünk, hogy a gyermek a családban nevelkedjék. A rendszeres segélyezés lehetővé teszi azt is, hogy a kicsit egyedül nevelő anya otthon maradhasson 3 évre. S végül még egy lényeges előny: a szülők nem menthetik magukat azzal — megszegik a tankötelezettségi törvényt —, hogy nincs a gyereknek megfelelő ruhája, amiben iskolába mehetne... Vasvári G. Pál Folyamatos a fejlődés Gödöllőn Gyarapodó klubok, programok Gödöllőn a közelmúltban új vezetőt neveztek ki a városi tanács művelődésügyi osztálya élére, új ember lett a népművelési felügyelő, és a művelődési ház igazgatója is. A kérdés, úgy véljük jogos: ez az őrségváltás menynyiben hoz változást, gazdagodást a varos kulturális éledtében? Ignatovics Mária, a Petőfi Művelődési Ház igazgatója pályakezdő fiatal. Elsősorban ennek tudható be, hogy az idei szeptember még csak a szervezés, az előkészítés hónapja — programok helyett. Színházakkal tárgyalnak, klubokat, tanfolyamokat szerveznek, előadókkal kötnek szerződést, fogadják a jelentkezőket, keresik a kapcsolatot a város üzemeivel, intézményeivel és hosszan sorolhatnánk még, mi minden történik ott, ahol a műsorfüzet tanúsága szerint még szinte semmi sincs. Régiek és újak A művelődési ház korábban jól működő klubjai, szakkörei októberben tovább folytatják a megkezdett munkát. A zenekedvelők khibjának programjában továbbra is zenetörténeti, zeneesztétikái előadások, viták, vetélkedők, közös lemezhallgatások szerepelnek. Az utazók klubja a hagyományos vetítettképe« előadások mellett több bel- és külföldi kirándulásra invitálja majd tagjait. Az értelmiségi klub a szokásos előadások és vitákon kívül közös színház- és múzeumlátogatásokat szervez. A filmklub őszi programjában Vittorio De Sica és Michelangelo Antonioni filmjei láthatók majd. A fotó- és a diákklub, valamint Árpád-kori falu A Nemzeti Múzeum régészei Tiszafüred határában, az úgynevezett Ásotthalomnál Árpád-kori falu nyomaira bukkantak. A kibontott házlapok minden kétséget kizáróan bizonyítják. hogy ott volt a hajdani Tiszafüred, amely már az 1300-as években is jókora kiterjedésű, úgynevezett szeres település volt Villa füred néven. A most feltárt két ház közül az egyiket' szinte tökéletesen sikerült kibontani. Ép a bejárat, a tűzhely, a cölöpgödör. A régészek kutatómunkája ezzel még nem fejeződött be, hiszen a most feltárt leletek ^lapját képezik annak a tanulmánynak, amely Tiszafüred honfoglaláskor!, Árpád-kori történetét foglalja majd össze. a bélyeggyűjtő- és éremgyűj- tö kör tagjait is változatos program várja októbertől. Négy klub kezdi meg működését a közeljövőben. A szocialista brigádvezetők klubjának program ja elsősorban a kulturális vállalások tartalmasabbá tétélét kívánja segíteni, de ugyanakkor fórumot is teremt a tapasztalatok, gondok és eredmények kicseréléséhez. A kismamák klubja a gyermekgondozási segélyen levő fiatalasszony számára szervez majd programokat, megteremtve arnak lehetőségét is, hogy a művelődési ház gondoskodik a foglalkozások alatt a kisgyermekek felügyeletéről. A KISZ ifjúsági klub a város üzemeiben, intézményedben működő alapszervezetek tagjai részére szervez kulturális programokat. A gyermekek számára szerveződő könyvha- rát klub viszont az olvasóvá nevelést tűzi ki legfontosabb feladatául. Az említetteken kívül októberben megalakul a kertbarátok köre, az irodalmi színpad, va’amint a gyermekek számára a bábszakkör. Színház felnőtteknek, gyermekeknek Már hagyomány, hogy a művelődési ház rendszeresen indít színházi buszokat a fővárosba. Októbertől két lehetőséget is kínálnak az érdeklődőknek. Negyvenkét bérletet vásároltak a Madách Színházba. amely öt előadás megtekintésiére jogosít. Ugyanakkor havonta még egy alkalommal indítanak buszjáratot, különböző fővárosi színházak előadásaira. Nemzeti Színházi programmal kezdődik az „évad” október 5-én. Ugyanakkor helyben is felnőtteknek;, valamint (színházi előadásokat kisiskolások-, nak és óvodásoknak. Pódium 76 címmel Andai Györgyi és Lukács Sándor előadói estje nyitja az irodalmi program- sorozatot. A továbbiakban Harsányt Gábor, Garas Dezső, Psota Irén és Darvas Iván lép majd dobogóra a gödöllői közönség előtt. Hat-hat előadásból áll majd az óvodások részére szervezett Pöttöm színház, valamint a kisiskolások Meseszínháza. S hogy a muzsika se maradjon ki a gazdagnak ígérkező programból, az Országos Filharmóniával közösen ismerkedjünk a zenével címmel három előadásból álló komolyzenei sorozatot indítanak az általános iskolások számára. Köziijivek fóruma Újdonság lesz a művelődési ház őszi programjában a Közügyek fóruma címmel havonta rendezendő nyilvános vita, amelynek keretében a közvéleményt foglalkoztató szociális, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdések kerülnek napirendre. íme néhánv, a tervezett viták közül; Melyek a fejlett szocialista társadalom építésének gazdasági követelményei? Hogyan fejleszthetjük tovább a szocialista demokráciát? Vita a városkörnont kialakításának tervéről. Melyek a város közművelődésének legfőbb gondjai? Ki tanul, mit tanul, miért tanul? Ezek valóban sokaidat érintő és érdeklő kérdések, amelyek megvitatása minden bizonynyal hasznára válhat az egész város közéletének, ha jó előkészítő és szervező munka előzi meg, vagyis azok vesznek maid részt ezeken a fórumokon, akik mondanak és mondhatnak is valamit Gödöllő fejlődésének meggyorsítása érdekében. A tervek sok színűek és reálisak. Valóraváltásuk megalapozhatja azt a munkát, amelyet a város megépülő művelődési központjában kell majd továbbfolytatni. Prukner Pál Októberben: őszi megyei könyvhetek Októberben rendezik meg a falusi őszi esték immár hagyományos, érdeklődésre számot - tartó közművelődési program- sorozatát, a megyed könyvheteket. A megnyitó október 1-én Makón, Erdei Ferenc szülővárosában lesz, emellett minden megyében irodalmi rendezvényeikkel, könyvkiállításokkal, író—olvasó találkozókkal szolgálják az értékes irodalom megismertetésének ügyét. A könyvhetek célja az olvasó emberek számának növelése, s ennek érdekében az akció vidéken közművelődési üggyé vált: KISZ-fiatalok, úttörők, szövetkezeti szocialista brigádok veszik ki részüket e nemes propagandából. Különös figyelmet fordítanak a könyv és az olvasó, a könyv és az ifjúság találkozására. A fogyasztási szövetkezetek különös gondot fordítanak arra, hogy a könyvesboltokban minden könyvvásárló megtalálja a neki leginlutbb megfelelő szépirodalmat, politikai és szakkönyveket is. Gondoskodnak arról, hogy a könyvesboltokba nem látogatok is találkozhassanak a könyvökkel: az úttörők, KISZ- fiataiok, szocialista hrigádta- gok társadalmi mimikában házról házra járva mutatják be a kiadványokat. A megyei rendezvények mindenütt sokrétű kulturális programot ígérnek: szavaló- versanyek, szellemi vetélkedők, irodalmi ismeretterjesző előadások, prózával, verssel foglalkozó klubdálutanok színesítik a könyvhetek műsorát. Költők tolmácsolta költők Közhely, hogy a magyar irodalomban egyenrangú műfaj a műfordítás. Szinte nem is fordítás, hanem valódi vers egyik-egyik. A fordítók jórészt költők, akik — mint kiránduló ízleli messzi források, borvizek ízét — maguk is egy más világ, egy más költészet forrását ízlelve mesterségük próbáját és élvezetüket találják az idegen vers magyar megszólaltatásában. így nemcsak egy-egy költő magyarba átültetett kötete élmény és érdekesség (s benne külön érdekesség, ha többen ültették át: ki hogy hangolt rá), hanem egy-egy magyar költő költői világjárásának útinaplója, idegen költők hangjait hangnevén újrakeltő fordításantológiája is. Ketlöshangzat Ilyen kötet az Európa gondozásában megjelent Kettős- hangzat. Csorba Győző fordításainak könyve. Élmény és — nem szégyenkezem leírni, — meglepetés. Nem mintha nem tűnt volna fel jó néhány fordítása már. Csak a legutóbbi évekre gondolva: Janus Pannonius, aztán Petrarca, Políziano, a Carmina Bu- rana darabjai, középkor, Goethe, Brecht... De ennyi név nem ad képet a valós sorról, az emlékezet is csal — tőlük is jóval több csillan elő e könyvből. A meglepetés valójában ez: hogy ennyire sok nyelv és költő asztalánál vendégeskedett Csorba Győző. Hogy sikerrel, az nem meglepetés — magától értetődő, s mégis újra érdekes elnézni, milyen finom hajlékonysággal, úgy tűnik eszköztelenül kelt életre különböző költő- egyéniségeket. S hogy hogyan — ez az az alig tetten érhető művesség, amiért külön újra s újra olvas egy-egy szakaszt, sort, verset az ember. S érdekes, hogy szinte ugyanazokkal az eszközökkel mennyivel színesebb — jó e szó? vagy inkább naposabb? — a Carmina Burana több darabja, vagy Janus Pannonius, mint a németek. De igaz-e ez teljesen? Hiszen Walter von der Vogelweide is szín és kép. Vagy a régi közelebb áll a „pannon” Csorba Győzőhöz? De hiszen ott van Rilke s még inkább Yvan Goll. Akkor hát egyáltalán: honnan veszi a fülem ezt a különbséget? Vagy mit érez bele az eredeti különbség magyarra költésébe? A kettősnangzatoan melyiké ez az árnyalat — a megszólaltatott vagy a megszólaltató játéka? Mindegy: mint napos réten tiszta patak csendes futása figyelmet, odahallgatást kíván. A „lengyel Vörösmarty” A nagy múltú Lyra Mundi sorozatban ezúttal Juliusz Slowacki verseinek kötete jelent meg. A „lengyel Vörösmarty” verseiből Kerényi Grácia válogatta a kötetrevalót és rajta kívül tizennyolcán fordították a verseket. Köztük olvashatunk Szabó Lőrinc keze alól kikerült fordítást is, s Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Devecseri Gábor, Rónay György, Kardos László, Trencsényi Waldapfel Imre vagy — többek közt — a lengyel irodalom külföldi szakértője, Gömöri György fordításait. A ,Jengyei Vörösmarty” jelző persze csak annyira igaz, mint a hasonló többi címke. Tény, hogy Slowacki, a múlt század első felének nagy lengyel költője, ugyancsak romantikus volt. És forradalmár, aki hosszú éveket töltött emigrációban. De rokoníthattuk volna Byronnal vagy Shelley- vel is — azonosítani azonban nem lehet. S túl a romantikán még Puskin nevét is odaírhatnánk — valami rokon vonás még rá is emlékeztet sajátosan más és egyedi költészetében. A magyar Sorescu Sajnos, nem ismerem, s ha olvasnám se tudnám értékelni eredetiben a román Marin Sorescu verseit. Mindezt azért bocsátom előre, mert most itt egy magyar Sorescu. A magyar—román közös könyvkiadás keretében jelent meg — szerintem kicsi: 800 példányban — a bukaresti Albatrosz kiadónál. A másfélszáz lapnyi kötet verseit Balogh József válogatta és fordította. Nos, nem tudom összemérni darabjait az eredetivel, csalt azt tudom, hogy. Sorescu így egy sajátos arc, egy sajátos költői észjárás vonul végig a kötet versein, s így magyarul is meglepetés idézni és hivatkozni való, eredeti és vonzó. A magyar költészet nyert egy sajátos költőt, amilyen egyébként a magyar irodalomban nem volt. Hogy milyen ez a költő? Fonák és érdes. Olyan költő, akinek reggelente előállnak a föl- kantározott szavak, aki úgy látja, hogy „a dolgok iszonyatosan hasonlítanak reám”, hogy „testem területein agyagedényre bukkantak a régészek” amelynek „szívformája van” és „korszerű, új rajzokkal pillanatnyilag én gazdagítom az ősi kerámiát.. Valóban gazdagítja a kötet tanúsága szerint! Németh Ferenc Képzőművészeti világhét Bolgár tárlat a Aliidat .tokban Az Iparművészeti Főiskola bemutatkozása Nagymaroson A képzőművészeti világhét nemzetközi hatásait érezzük a Műcsarnokban, ahol bolgár képzőművészeti kiálitás nyílt. FORRADALMI HŐSÖK Ez a tárlat az 1876-os áprilisi felkelés hősies eseményeit követi, hírt ad egy baráti nép helytállásáról. A helytállás vereségi esetén is győzelemmé válik — Bulgáriának is volt Mohácsa, felemelkedése is, akárcsak nekünk. Az áprilisi felkelés forradalmárait, mártírjait ábrázolják a képek, idézve anyák fájdalmát, hűséget a zászlóhoz, a lovascsapatok rohamát, szám űzőiteket, tűzvészt, bracigovói felkelőket. A történelem menetét — szenvedéssel, kibontakozással. Heroízmus, erőteljes hazaszeretet és a je- lenítés szenvedélyessége hatja át a festményeket és grafikákat, annak a távlatnak boldog érzékeltetésével, hogy a harcból jövő lett. A jó átlagból is kitűnt Balkanszki portréművészete, Joan Leviev expresszivitása, Dimitar Kirov nagy méretű Anyánk Bulgária című kompozíciója. Elgondolkoztató, hogy a bolgár képzőművészet napjainkban sem tartja fölöslegesnek a történelmi festészetet, mely náluk többszörösen is indokolt, hiszen a török elnyomás, a késő polgári fejlődés késleltette a társadalom ilyen irányú tükröződését. Ami nálunk lezajlott régebben, az Bulgáriában a következő periódusra maradt — történelemben is, festészetben szintén. A lényeg, hogy a bolgár képzőművészet sem maradt adós a nép győztes, hosszú harcának bemutatásával. PORTRÉK — NAGYOKRÓL Ugyancsak a Műcsarnokban látható Hercegh. Klára szobrainak, rajzainak tárlata. Ö elsősorban a portré műfajában mélyedt el, melyet Füst Milánról, Bartókról készült szobrai és Lukács Györgyről feljegyzett tollraizai igazolnak. Érzékeny megfigyelés jelenti értékeit. Erre vállalkozott, ezt valósította meg. Szobrászi életképei közül említésre méltó az árvízi csoport és „Az öreg halász” hallal küzdő robusztus alakja. SOKRÉTŰSÉG ÉS KÉPZELET Nagymaroson, a művelődési házban nyílt meg az Iparművészeti Főiskola hallgatóinak sok művet, kísérletet, műfajt idéző tárlata. Érzékeljük a vizuális kultúra sokrétűségét, mely kiterjed a plakátra, keSÜS1I,' Zdravko Zahariev: Lázadó dal rámiára, bőrdíszmű vekre, műanyagokra, Érződik, hogy e fontos intézmény komoly gondot fordít a mesterség, a technika tökéletes elsajátítására, a színkezelésre. Teret biztosít az egyéni képzeletnek, de csak a szerzett tudás határain belül. A főiskola e hagyományos karaktere és feladatvállalása találkozik a tanítványok ambícióival. Sok étkészleten, gobelinen, kötött, hurkolt fali szőnyegen, reliefen, kerámián, bú- tormodellen nem érződik, hogy a művészet jelöltjei készítették, hiszen művek. L. M /
