Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

1976. SZEPTEMBER Só., SZOMBAT %JCú1aB Ülést tertottaz A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács viódosította az ügyvédi hiva­tás gyakorlásáról és az ügy­védek szervezeteiről szóló 195S. évi 12. sz. törvényerejű rendeletet. A módosító rendal­Péntefcen a Parlamentben ta­nácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizott­ságainak elnöke, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára is — Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke ismertette a Parlament soron következő, őszi ülésszakának előkészíté­sével kapcsolatos tennivalókat. Ezt kővetően dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter c közművelődési törvényjavas­lat főbb jellemzőiről, megal­kotásának céljáról, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter pedig a tanácstagok megvá­lasztásáról szóló törvényjavas­latról adott tájékoztatást. Ez­után dr. Simán Pál nehézipari miniszter beszámolóját hall­gatták meg a résztvevők a tár­ca által irányított központi fejlesztési programok végre­kezés szerint az ügyvédi ka­marák választott szerveit (tisztségviselőit) a jövőben há­rom év helyett öt évre vá­lasztják. Az elnöki tanács bírákat mentett fel és választolt meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. hajtásának jelenlegi helyzeté­ről, valamint az 1980-ig ter­jedő időszakra kitűzött fej­lesztési célokról. Az értekezleten felszólalt <fr. Hegedűs Lajos, Káli Ferenc, dr. Oríutay Gyula, dr. Pesta László, dr. Szabó József és dr. Vida Miklós országgyűlési kép­viselő. öt napon át Egerben tanács­koztak a KGST-országok nö­vényvédő repülőgépes egyez­ményében részt vevő vállala­tok szakértői. A tanácskozás két fontos kérdésben döntött. Egységes módszereket dolgoztak ki és fogadtak el a mezőgazdaság területén alkalmazott repülő­Híizaérkezett Olaszországból a Pest megyei Tanács küldöttsége ötnapos umbriai látogatásá­ról tegnap este hazaérkezett az a négytagú Pest megyei ta­nácsi küldöttség, amely az olaszországi tartományban tett látogatást. Dr. Mondok Pál­nak, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek vezetésével, dr. Bartha Miklós, a Pest megyéi Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője, Vágvölgyi József, a pénzügyi osztály vezetője és dr. Simon Gyula, a monori Jó­zsef Attila gimnázium tanára vett részt a testvérmegyei lá­togatáson. Perugiában, a tartomány székhelyén tapasztalatcserét folytattak prof. Dominicas Fortunellivel, Umbria tarto­mány vezetőjével. Ellátogattak több városba és utuk során tanulmányozták a helyi köz- igazgatás rendszerét és tevé­kenységét. gépek, helikopternek munka- paramétereinek meghatározá­sához. Megvitatták és jóvá­hagyták a mezőgazdasági kul­túrák légi deszikálásra előter­jesztett javaslatot is, amely az ősszel végzendő vegyszeres ápolásra irányul és a Vege­tációs folyamatok meggyorsítá­sában van nagy szerepe. Tájékoztató a törvénytervezetekről Az országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása KGST-együttműködés a repülőgépes növényvédetem fejlesztésére 250000 észrevétel A közérdekű bejelentésekről és panaszokról Hazánkban ma már hagyo­mány, hogy a készülő törvé­nyek tervezetét a társadalom nagy nyilvánossága elé tárják. Ily módon azok is beleszólnak a törvényalkotásba, akiknek mindennapi cselekvését szabá­lyozza a későbbi törvény, il- létVe á'Zok'is, akik a "döntések sétán alkalmazzák a jogsza­bályt. Most készül a közérdekű bejelentésekről és javasla­tokról, valamint a pana­szokról szóló törvény. Tervezetét az országban csak­nem 180 helyen tárgyalják meg a Hazafias Népfront szervezé­sében összehívott megbeszélé­seken a jogászok és a vállala­tok dolgozói. Pest megyében négy járási székhelyen vitatták, illetve vi­tatják meg e törvényterveze­tet. Tegnap délután Ráckevén került erre sor. A tanácskozá­son a ráckevei, a kiskunlacházi, a dunaharaszti és a makádi községi tanácsok vezetői és képviselői, valamint a járási ügyészség és bíróság jogászai, illetve a járás üzemeinek és termelőszövetkezeteinek kép­viselői vettek részt. Ott volt Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkára, Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának osztályve­zetője, valamint a népfront ráckevei bizottságának elnöke, dr. Verdes Margit, és titkára, Dékány Sándor. A vitavezető a Ráckevei Ügyvédi Munka- közösség elnöke, dr. Jónás János volt. Az élénk, és sokoldalú meg­beszélés után a következőkben foglalta össze a maga és a vi­ta résztvevőinek, véleményét. A közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a pana­szok intézését jelenleg az 1957. évi IV. törvény szabályozza — mondta. — Igaz, azóta több mi­nisztertanácsi és miniszteri rendelet módosította a törvény egyes részleteit. Érthető, hi­szen évente megközelítően két­százötvenezer bejelentés, ja­vaslat és panasz érkezik a ha­tóságokhoz. Azt is tapasztal­hatjuk, hogy az azonos témájú észrevé­teleket a legkülönbözőbb szervekhez nyújtják be az érdekeltek. A most készülő törvény célja éppen az, hogy az észrevételeket egységes me­derbe tereljék, és azok ahhoz a szervhez, illetve hatósághoz kerüljenek, ahol a probléma felmerül és ahol a megoldásuk is a legközvetlenebbé válhat. — Kétségtelen, hogy ma mág az elutasított, reális ala­pot nélkülöző, illetve megala­pozatlan javaslatok és panaszok fellebbezései tetemesen fel- duzzasztják az ügyintézést. Ezért a tervezet szerint az el­utasítás ellen egyszer lehet fel­lebbezni, ha másodfokon is megalapozatlannak ítélik az észrevételt, akkor az ügyet le­zárjak. Mindezek mellett a tör­vény kötelező erővel biztosíta­ná, hogy az illetékes szerveknek minden bejelentéssel fog­lalkozniuk kell. Ugyanakkor jogvédelmet is biztosítana a panaszosoknak, és kizárná azt, hogy a fellebbe­zéssel az foglalkozzon, akitől — bármilyen ok miatt — nem várható el a megítélés tárgyi­lagossága. Ezekből a részletekből is ká­derül, hogy a készülő törvény az állampolgári jogok és köte­lességek összhangjára épül. Így a szocialista demokratizmus érvényesítését szolgálja. A tör­vény, a társadalmi élet nagyon fontos területét szolgálja majd, hiszen az állampolgárok beje­lentéseikkel, .javaslataikkal és panaszaik többségével is segít­séget nyújtanak társadalmi vi­szonyaink fejlesztéséhez, a tár­sadalmi tulajdon és a közélet tisztatáságnak védelméhez. K. G. Uttörőparlamentek előtt Beszélgetés Lábai László Pest megyei úttörőelnökkel A tavalyi úttörőmoegalmi év a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója jegyében zajlott. Szinte valamennyi rendezvényt, ünnepséget az — immár történelmi hagyományokban gazdag — évfor­duló hangulata hatotta át. Idén ismét mozgalmas, két­éves időszak kezdődik. A pajtások és vezetőik még csak tervezik a jövőt. Elképzeléseikről, az elkövetkező idő­szak feladatairól Lábai László, Pest megyei úttörő­elnökkel beszélgettünk. ' * Évfordulók és közéleti fórumok • Hogyan készülődnek a pajtások, az úítörővezetők az új mozgalmi évre, melyek leg­időszerűbb feladataik — Az őrsök, a rajok szerve­zése Pest megye legtöbb úttö­rőcsapatánál már megtörtént. Az úttörőmozgalmi év kezde­tét azonban valójában szep­tember végétől számítjuk. A fegyveres erők napja egyben a csapatzászló ünnepe is. A pajtások mindenütt csapatösz- szejövetelekat tartanak, ame­lyeket hagyományos honvé­delmi akadályverseny színesít — kezdte Lábai László, majd így folytatta: — Idén, a mozgalmi év in­dításával szerencsésen egybe­esik a csapatszintű últörőpar­lamentek ideje. Szeptember végéig valamennyi úttörőcsa­patnál megrendezik e fóru­mokat, amelyeken a pajtások, az úttörővezetők és a pedagó­gusok vitatkoznak az úttörő­munka alapvető kérdéseiről. A Pest megyei úttörőparlamentet november 1-én és 2-án tartjuk. A plenáris ülés színhelye a Csepel Autógyár Művelődési Központja lesz, de szekció­üléseket szervezünk a Pestvi­déki Gépgyárban is. A pajtá­sok e megyei rendezvény ide­je alatt szigethalmi családok­nál laknak. Az országos par­lamentet idén Zalaegerszegen rendezi az úttörőszövetség no­vember 23-a és 28-a között. Találkozók, akciók, újdonságok • Melye* a legfontosabb kérdések, amelyekkel az úttö- rőparlamentek majd foglalkoz­nak? — A parlamenteken szóba kerül az úttörőmunka összes eredménye, gondja. Központi kérdés a mozgalom gyermek­szervezeti jellegének erősödé­se, fejlődése. Meggyőződésem, hogy sokan foglalkoznak majd az új iskolai rendtartás (tulaj­donképpen az iskola törvény- könyve) megszabta úttörőfel­adatokkal is. Az iskolai házi­rend összeállítása például az ő feladatuk. Az Oktatási Mi­nisztérium és a Magyar Úttö­rők Szövetsége pályázatot is hirdetett idén, amelyet a Pajtás újsága közölt. A feladat mintaházirend készítése volt. A pajtások nagy lelkesedéssel láttak munkához, ötleteiket pedig az országos úttörőparla­ment bírálja el. — Szólnunk kell azonban néhány gondunkról is. Sok iskolában a vezetők nem dolgozták fel maradéktalanul az előző parlamentek anyagát, a jegyzőkönyveket, s termé­szetesen így arról is nehezen adnak majd számot, mit való­sítottak meg a pajtások ötle­teiből. Az állami és társadalmi szervek képviselői bizonyára nagy érdeklődést tanúsítanak most is a parlamentek iránt, miként két évvel ezelőtt, A börzsönyi úttörővasút építésé­re kibontakozott társadalmi munkaakciók segítették az út­törő—KISZ kapcsolatok fej­lődését, a parlamentek pedig tovább erősítik őket. • Melyek az Együtt, egymá- sért jelszóval meghirdetett mozgalmi év legfontosabb ak­ciói, rendezvényei? — Az elkövetkező két évben jelentős történelipi évfordulók megünneplésére készülünk. El­ső helyen említem a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. és a KISZ megalakulá­sának 20. évfordulóját. A művészet vándorútra címmel játékot hirdetünk. Célunk az, hogy a pajtások megismerjék a magyar művészet hagyomá­nyait, s bepillantást nyerjenek a világirodalomba és*a képző- művészétbe. A játék során a pajtások élményszerűen szer­zik ismereteiket, s ez fontos, mert a gyerekkori élmények a felnőttkorban is megmarad­nak. — Az éneklő rajok találko­zójának jövő év áprilisában a Csongrád megyei Szentes ad otthont, s Pest megyéből is valószínűleg eljutnak ide úttö­rők. A verseny jellegű feszti­vál zsűrije előnyben részesíti azokat a rajzokat, amelyek sa­ját gyűjtésű nép vagy mun­kásmozgalmi dalokkal indul­nak A Magyar Úttörők Szö­vetsége és a Kulturális Mi­nisztérium úttörőzenekara fesztivált is rendez a jövő év tavaszán Sopronban. — Az ügyes kezű pajtások­nak bábjátékos fesztivált is hirdetnek. A Pest megyei gye­rekek ebben hagyományosan kiválóan szerepelnek. A me­gyei döntőkön sikert arató csoportok — a zsűri javaslata alapján — országos fesztiválon vesznek részt, amelynek idő­pontja 1977 júniusa. — Szólnunk kell még a sportról. Feladatunknak te­kintjük, hogy mind több gye­reknek teremtsünk megfelelő' testedzési lehetőséget. Ezért a KISZ Edzett ifjúságért mozgal­mához hasonlóan Ügyesség, bátorság címmel versenyjáté­kot hirdettünk. — Két említésre méltó új kezdeményezésről is néhány szót: a KISZ-fiatalok és az úttörők kapcsolatát erősíti a szentendrei úttörőelnökség öt­lete. Akadályversenyt hirdet­tek úttörőknek a Pilisben, de csak azok az ötös csapatok in­dulhatnál?, akik öt KISZ-fia- talt is magukkal hoznak. Szin­tén fontos dolog, hogy idén üzemi szakköröket szervezünk. A pajtások gyárakba, üze­mekbe látogatnak, s az ott be­rendezett kis műhelyekben' barkácsolhatnak. Így megis­merik a munkások életét, hét­köznapjait, s maguk is értel­mesen szórakozva, hasznosan töltik el szabad idejüket — mondta befejezésül Lábai László. V. F. Fűtőberendezések Érdről VEZETŐK ROVATA (2.) Az értekezle T apasztaljuk, a szokottnál többször hívnak össze értekezletet. Ez termé­szetes! A munka érté­kelése, a feladatok meg­határozása kollektív mun­kát igényel, feltétlenül szükséges, hogy ki-ki meg­tudja, mit történt és törté­nik az üzemben, a vállalat­nál, az intézménynél, mit csinált jól, mit várnak tő­le az elkövetkező hetekben, hónapokban. Így van ez rendjén, s ez ellen nem is emelhetünk szót. De milye­nek is legyenek ezek az értekezletek? Él olyan nézet, hogy az értekezlet általában feles­leges időpazarlás. Ez így nem áll! A jó értekezlet nem felesleges, hanem el­engedhetetlenül szükséges, hiszen egy-egy tanácskozá­son összegezni lehet az eredményeket, ostorozni a hibákat, gyakran kikristá­lyosodik a vezető kollektí­vák bölcsessége, előrelátá­sa, az egységes tenniakarás. Azok is elmondhatják véle­ményüket, akik esetleg ezt másképpen nem tehetik meg. Persze, hogy ilyen értekezleteink legyenek, nem árt, ha az illetékesek mindenekelőtt nagyobb fi­gyelmet fordítanak azok előkészítésére, levezetésére, hatékonyságának módsze­reire stb. Azzal érdemes mindjárt kezdeni e téma boncolgatá­sát, hogy mikor hívjunk össze értekezletet Csakis akkor, ha van mondani­valónk! A különböző sta­tisztikai felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a ve­zető beosztású emberek s a dolgozók is munkaidejük elég jelentős százalékát töl­tik értekezleteken. Min­denféleképpen azt a követ­keztetést lehet és kell eb­ből levonnunk, hogy csak akkor értekezzünk, ha szükséges. Fontos követelmény az is, hogy az értekezleteken ne az időtartalmat, hanem a hatékonyságot fokozzuk. A reggeltől estig tartó ér­tekezleten sem érünk el célt, ha rossz volt az elő­készítés, ha nem a szüksé­gesre helyeztük a fő súlyt, ha unalmasan adjuk elő mondanivalónkat. Az érte­kezlet hatékonyságát ezek figyelembevétele nélkül nem tudjuk, biztosítani. Afféle íratlan szabály ez: a jó értekezlet rövid. Pszi­chológiai vizsgálatok kimu­tatták, hogy az ember koncentrálóképessége átla­gosan 45 perc. Ezután hi­perbolikusán csökken az agy felfogó és befogadó ké­pessége. Ha ezt a megálla­pítást elfogadjuk, máris ki­mondhatjuk: úgy szervez­zük az értekezleteket, hogy a lehető legrövidebbek le­gyenek. Üzemeinknél, vállala­tainknál, intézményeinknél miért lépik túl általában az úgynevezett optimális időt? Először is a tanácskozá­sok előkészítésének hiánya miatt. Kevesebb időt igé­nyel egy-egy értekezlet, ha például az anyagot előze­tesen, írásban kiadjuk. He­lyes vigyázni arra is, hogy a vita megmaradjon a té­mánál. Ne kalandozzunk el, ne akarjunk mindenről beszélni, csak arra térjünk ki, ami szorosan összefügg az értekezlet napirendjével. Nem árt a részvevők szá­máról is szót ejteni. Rossz emberi szokás, hogy akkor érezzük jól magunkat egy- egy értekezleten, ha az asz­talt teljesen körülülik a részvevők. Ha üres székek vannak, előítélettel viselte­tünk a tanácskozás iránt, pedig egy-egy értekezlet eredményességét, hatékony­ságát éppenséggel nem a részvevők száma, hanem a vitában kikristályosodó né­zetek színvonala, életre­valósága dönti el. Rosszul érezzük magunkat akkor is, ha nem mindenki kér szót azok közül, akik részt vesznek az értekezleten. A mindenáron való hozzá­szólást nem helyes provo­kálni. Ha valaki ugyan nem szólal fel, de magáévá teszi az értekezlet anya­gát, az legalább olyan hasz­nos, mintha ékesszólóan felvázolta volna az esetleg már elhangzottakat. A sikeres értekezletre te­hát fel kell^ készülni. Nem lehet úgy leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy majdcsak mondok va­lamit, mert akkor végül is nem tettem semmit. Fodor László Olajégőkkel ellátott, vízcirkulációs rendszerű kazánokat gyárt Thermonor—60 elnevezéssel Érden, a MEZŐGÉP vállalat helybeli gyáregysége. A négy-öt lakásos társasházak fűtésére alkalmas berendezésekből havi 60 darab készül. Felvételün­kön: Guruz János hegesztő szakmunkás a kazán vízterénck oldalát illeszti helyére Rozsán Péter felvétele Növekvő tejtermelés A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- program megvalósítása valósá­gos versenyt hozott az állatte­nyésztő telepeken. A program, mint ismeretes, intézkedett a tejtermelésre szakosított állomány kiala­kításáról, miután a kettős hasznosítású, a tej mellett húst is termelő magyar-tarka állomány tejadó képessége elmaradt a követel­ményektől. A felváltásukra behozott külföldi fajták „vizs­gáztatása” a gyakorlatban évek óta tartó versengést is jelent, amit időről időre elemez az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség. Az év első hat hónapjáról elkészült az összesítés, amely ezúttal is arról győzte meg a szak­embereket: sikeres a kül­földi fajták meghonosítása, illetve a keresztezéssel megfe­lelő termelési eredmények el­érése mellett lehet folyamato­san „finomítani” az állományt. A külföldiek közül a legna­gyobb számban a világ legis­mertebb tejelő tehenét, a holstein-frizt tartják a hazai gazdaságokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents