Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. SZEPTEM3ER 2., CSÜTÖRTÖK Ismct meghirdették a Ki tud többet a Szovjetunióról? középiskolai vetélkedői Harmadszor hirdette meg az Oktatási Minisztérium, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a KISZ Központi Bizott­sága és a Szovjetunió című fo­lyóirat szerkesztősége a Ki tud többet a Szovjetunióról című politikai vetélkedőt va­lamennyi középfokú oktatási intézmény részére. A vetélkedő célja: a Szov­jetunió életének még jobb megismertetése, a magyar— szovjet barátság további erő­sítése. A vetélkedősorozat anyagának versenykérdéseit a Szovjetunió című folyóiratban megjelent cikkek alkotják. A vetélkedő £ő díja egy há­romszobás orosz népi üdülőház, a második díj egy 20 szemé­lyes kempingfelszerelés, és egy színes televízió, a harma­dik díj egy tízszemélyes kem­pingfelszerelés és egy fekete fehér televíziókészülék lesz. A további helyezettek juta­lomutazást kapnak a Szovjet­unióba és más szocialista or­szágokba. A versenyfelhívás megjelent a Művelődési Közlönyben és a Szovjetunió című folyóirat szeptemberi számában is. Az iskolák részletes tájékoztató- füzetet kapnak, a fővárosi, ke­rületi és a megyei tanácsok művelődési osztályai, valamint a KISZ-szervezetek megadják a szükséges tájékoztatást. — Tanuló munkások. A Klíma Ipari Szövetkezet szentmártonikáitai telepén a dolgozók létszámának 95 százaléka elvégezte az álta­lános iskolát. A munkások szívesen vesznek részt to­vábbképzésben is, az idén négyen tettek minősítő vizs­gáit hegesztésből, hatan kö­zépiskolába járnak. A szö­vetkezet megfelelő anyagi támogatást nyújt a tanulás­hoz. Utolsó simítások tanévnyitó előtt Minden iskolának megvan a maga hangulata. Kiváltképp ilyenkor nyárutón, napokkal a tanév kezdete előtt... Még festenek Mendén az általános isko­la kerítésén papírlap hirdeti: Tankönyvárusítás szeptember első hetében, a Fő utcai isko­lában. Tanévnyitó ünnepély szeptember 6-án, hétfőn 9 órakor. Az egyik tanteremben fris­sen mázolt zöld ablakok sora támaszkodik a frissen meszelt falnak. Festékillat tölti meg az osztályt. Valaki benyit. Po- horelli Károly az unokáját hozta beíratni. — Itt kaptam az első nyak­levest Tóni bácsitól — emléke­zik. — Azóta sem kaptam töb­bet ... — Felújították a villany- hálózatot, a festés-mázolás, az ablakok, ajtók javítása még most is tart — mondja Fejes Ferenc igazgató. A hivatalse­géd nagytakarít, de néhány gyerek önként is bejött a gya­korlati műhelybe, hogy segít­sen rendet teremteni. Sietnek a Tápió mentén — Szép új kerítés is épült, vagy százharminc méter — mondja az igazgató. — Szük­ség van rá, az iskola előtti or­szágúton nagy a forgalom, a gyerekek pedig — különösen a kis elsősök — még olykor­olykor meggondolatlanok. — Még egy tagiskola és két iskolaépület tartozik hozzánk. Jelenleg mindenütt hasonló a kép, de egy hét múlva már megszárad a mész és a festék. Már elkészültek A tápiósülyi iskola 19-72-ben készült el. Modern, emeletes épület, az udvar rendezett, sok-sok virággal. — Nem volt szükség na­gyobb munkákra a nyáron — így az iskola igazgatója, Mol­nár Istvánná. — A táblákat festettük át, némelyiket még a hagyomá­nyos fekete színre, mert nem volt elég a zöld festék. A függönyöket, térítőkét kimos­tuk, a nagytakarítással is vé­geztünk. Az udvart is gyomta­Lengyel hallgatók cseretanfolyamon Második év a veictáutánpótlás-képiésben A vezetőutánpótlás-képző tanfolyam második évének megnyitásával szerdán meg­kezdődött az Országos Veze­tőképző Központ 1976—77-es tanéve. A tanévnyitó megbe­szélésen a hallgatóik számot.ad- taik egyhónapos nyári üzem­gyakorlatukról. Ugyancsak szerdán véget ért az OVK és a Varsói Állam- igazgatási Vezetőtovábbképző Intézet közötti együttműkö­dési megállapodás alapján az OVK-ban járt lengyel válla­lati vezetők 25 tagú csoport­jának tanulmányútja. A len­gyel vendégek egyhetes cse- retanfolyamot végeztek, több üzemlátogatáson tanulmányoz­ták a magyar népgazdaság nagy gazdasági egységeinek irányítását, szervezését és szervezeti struktúráját. SIRATÓÉNEKEK MAGNÓSZALAGON A népzenével tudományosan foglalkozó szakemberek között ismerősen cseng a bukovinai Gáspár Simon Antal neve. A különböző népzenei fesztivá­lok ünnepelt, elismert előadó­ja nagy feladatra vállalkozott: Domokos Máriának és Németh Istvánnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia zenetudományi intézete munkatársainak kéré­sére hajdani virrasztóénekeket énekelt magnószalagra. Kiállítótermekben Külföldiek bemutatkozása Az elmúlt napokban több fő­városi tárlatot mutattunk be olvasóinknak, amelyeken ma­gyar művészek alkotásait lát­hatják az érdeklődők. Számos Pest megyei ihletésű képet is megtekinthet a nézőközönség. Miközben azonban saját érté­keinket tárjuk a közvélemény elé, további kiindulópontként egyre erőteljesebben gondo­lunk arra is, hogy mérlegünk nemzetközi legyen. Csöndes át­változásokkal, de a főváros ki­állítóhelységeiben állandósult a világjelenség. Mai román festészet Egész szeptemberben láthat­juk a Mai román festészet vá­logatott gyűjteményét a Ma­gyar Nemzeti Galériában, mely sok szempontból tanulsá­gos. Elsősorban karaktere és általában megalapozott minő­sége miatt. Sok a szemléletben az egyedi változat, de a megol­dás mindenütt megfontolt. Eb­ben jelentkezik az egység, nem a stílusban. A változó világ képi nyomatai rögzülnek az éles síkokban, a szürrealiszti- kus szerkesztésében. E festői antológia számtalan ízt, élet­felfogást tartalmaz képi szín­vonalon. Balasa Sabin kitalált állatai, Bernea Horia, elvágott felületei, Bradean Traian bog­lyákkal aláágyazott facsoport­ja ugyanúgy örvendeztet, mint Chintila Spiru kubisztikus csendélete, Ciupe Aurel érzé­ki látásmódja, Frentiu Sever utószecessziós érzékenysége. A színkezelés finomságára Lazar lacob nyara szolgáltat meg­győző példát, a rajzi ötletesség­re Hatmani Dán és Viorel Wanda és Naparus Grigorescu Georgeta művészete. Nemzetközi filmplakátok A Csepel Vas- és Fémmű­vek munkásotthonában is to­vábbi ötletet ad a Nemzetközi filmplakát-kiállítás, mely cseh­szlovák, lengyel, NDK és ma­gyar reklámgrafikusok mun­káit tartalmazza és 1972-től kí­séri a Karlovy Vary-i filmfesz­tivált. Az idén úgy, hogy ván­dorkiállítás formájában az új moziplakátokat Krakkóban, Berlinben és Budapesten is be­mutatják. Jó elgondolás, hogy munkásközösség előtt, hiszen a vendégkönyv tanúsága szerint sok szocialista brigád kereste fel a kiállítást, s a művek örö­met okoztak. Vajon a nemzet­közi filmplakátok vándorkiál­lítása fesztiválhoz kötött prog­ramja és sikere nem indítvá­nyozza-e azt a helyes és eddig meg nem valósult, kezdemé­nyezést. melyet a szocialista országok vállalhatnának a moszkvai olimpia kíséreteként, hogy sportszobrokat és sport­témájú festményeket mutatná­nak be, díjazva is a legjobba­kat?! Visszatérve a csepeli tárlat­ra. A szerzők nemzetközi for­manyelven mutatkoznak be lé­nyeges minőségi eltérés nélkül. Éppen a jó értelemben vett ha­táskeltés általános céljától in­díttatva olyan kiemelésekre, gesztusokra épült internacioná- lis rajzi eszperantó alakult ki, mely erős színekkel társulva egyaránt jellemzi a magyar, csehszlovák, lengyel, német filmplakátot, sok-sok szellemes ötlettel, fordulattal. Ez az egy­öntetűség, több nép teljesít­ményéhez kötött négyes pár­huzamé rajzi győzelem abból is látható, hogy a rendezés egyes külföldi filmek magyar, lengyel, csehszlovák, és német plakátjait egymáshoz társítot­ta. Itt bizony nem érezni érték­különbözetet, inkább egymás képzeletét egészítik ki a la­pok, ki-ki mást emel ki Okla­homa olajából, Saccó és Van- zetti történetéből, Cromwell­ből, A szerelmesek románcá­ból, A fej nélküli lovasból. A film belső tartalmától függően a rajz is lírikussá, absztrakttá, meghökkentővé válik. Egyszó­val teljesíti a műfaj hivatását. Teljesíti egyre fejlettebb, ár­nyaltabb, formákkal. A kollek­ció megnyugtató átlagából is kiemelkedik a lengyel E. Li- pinski, az NDK-ból Heinke, a csehszlovák D. Mrozek — a mieink közül Kemény György, Schmal Károly, utóbbi a nem­zetközi tárlat díjnyertese. A szöveg és a rajzi rész elegán­san könnyed elhelyezéséért joggal kapta e magas elisme­rést. Losonci Miklós lanítottuk. Négyszáz négyszö­gölön kaszáltuk a gyepet, nyírtuk a sövényt. A Tápió- völgye Tsz és a Monor és Vi­déke Állami Gazdaság dolgo­zói segítettek, ősszel a gyere­kek viszonozzák majd a szü­retkor. Kifelé menet még látom a kapu mellett a hullámpapírba csomagolt új tanszereket... Háfravan az udvar A tápiószecsői iskola egyik épületének udvarán meszes­hordók, betonlapok, vasbeton oszlopok. A bejárat mellett, a falnak támasztva gyerekke­rékpárok. Az iskola gyakorló­kertjében találok a fiatalok­ra: vagy negyven felső tagoza­tos a szőrös disznóparéjt gyomlálja a karalábé, a papri­ka, a paradicsom, a cékla kö­zül. Vezetőjük, Varga Mária tanárnő kalauzol: — Itt két tanteremben fel­szedték az olajos deszka­padlót, s műanyag kerül a he­lyére. Most, a nyáron készült el a vasbeton szeméttároló. A festéssel már végeztek, de még hátra van a földes udva­ron a munka. Esőzéskor bi­zony sáros, s a betonlapok azt borítják majd. Az oszlopok a gyakorlókért kerítését tartják, ha elkészül. A nagyiskolában Hadrik Jó­zsef gondnok fogad. — Az udvaron most épül a W. C., a falai már állnak, csak a tető nincs még a Helyén. A táblák legittelve, a festéket várják. Javításukat, csakúgy, mint a padokét a honvédség polgári dolgozói — Rákosi György brigádja — vállalták. A gyakorlati foglalkozások színhelyéül szolgáló két tante­remben új munkaasztalok, székek, szekrények állnak. A napközi otthon is frissen me­szelve várja az évnyitást, s elkészült á széntároló. —• Gyarapszik az iskola. Egy teljes tanteremnyi pad áll a folyosón, s az új táblák, logikai játékok, matematikai, mértani szemléltetőeszközök, kitűzőrudak és terepasztalok a földrajzhoz. A tankönyvek is megérkeztek A szentmártonkátai I. szá­mú iskolában Szabó Erzsébet gondnok vezet körbe: — A tankönyvek már meg­érkeztek, ebben az osztályte­remben vannak, öt új olaj­kályhát is kaptunk, meg tér­képet, és más taneszközöket. A festés már egy hónapja be- bejeződött, az ablakokat is újra üvegezték, ahol kellett. A tanévnyitó idejére befejez­zük a festők utáni takarítást is. Szabó Erzsébet még csak egy hónapja gondnokoskodik Szentmártonkátán, de a mon­datot — mely a többi iskolá­ban is ugyanígy elhangozha­tott volna —, ő mondja ki: — Már csak a gyerekek hiá­nyoznak ... V. G. P. Az Ön érdeke az érdekes!) Az Ön érdeke, hogy! részletesen' megismerkedjék azzal:' mit nyújt tagjainak a CSÉB.-Életbiztosítást -Balesetbiztosítást -Ápolási térítést Az Ön érdeke, hogy saját erejével is fokozza anyagi biztonságát. Az Ön érdeke a CSÉB HETI FILMJEGYZET De hová tűnt a 7. század? Robert Lamorcux, a De hová tűnt a 7. század? című francia film írója-rcndezője-szereplöje. A 7. század, a francia had­sereg 108. ezredének egysége, tulajdonképpen sehová se tűnt, de ha jól értjük a fil­met (melyet a kitűnő filmszí­nész, Robert Damoreux írt és rendezett, s eljátszik benne egy kis szerepet is), akkor ez a francia alkotás egyáltalán nem erről az ominózus 7. szá­zadról akar beszélni, sőt még az se különösebben lényeges, hogy a cselekmény 1940-ben, a javában dühöngő francia— német háború idején játszó­dik. Akikor hát miről van szó? Nagyjából a következőről. Damoreux azt gondolja, hogy a II. világháborúban nem csupa legendás hőstett született, hanem voltak egye­nesen komikus fordulatok ás, sőt akadtak, akik amolyan kiscserkész számháborúnak fogták fel a harcot. S úgy véli, a franciák jelentős hányada egyébként se született kato­nának, nem szereti a háborús­kodást, sokkal többre becsüli a csendes polgári örömöket. Ám néha úgy hozza a sors — mint épppn a 7. század eseté­ben —, hogy az antikatonák- ból is lehet, akáf szándékuk ellenére is, igazi katona, igazi hős. Ebből a botcsinálta hő­siességből pedig nagyszerű tet­tek is születhetnek. Ám mind­ez bőséges forrása a mulatsá­gos szituációknak, félreérté­seknek, a már-már burleszkbe hajló helyzeteknek. Nos, az egyáltalán nem új ötlet, hogy a legvéresebb har­coknak is megvan (megvolt) a maguk humora, s hogy néha a botcsinálta hősök követik el a legfényesebb haditetteket. Tucatnyi film, regény, színmű szól erről. Elég csak egy-két példát idézni: a csehszlovák .laroslav Mach Senki nem tud semmit című filmje, az ugyancsak csehszlovák J iri Menzel nálunk nemrég felújí­tott filmje, a Szigorúan ellen­őrzött voltatok, vagy a Balla­da a katonáról, Grigorij Csuh- raj immár klasszikusnak szá­mító alkotása. De hivatkozhat­nánk magyar műre is, Keleti Márton—Dobozy Imre A ti­zedes meg a többiek című filmjére. S találhatók a sor­ban kifejezetten burleszknek készült munkák — például az angol Norman Wisdom film­jei. Damoreux tehát kitaposott ösvényen indult el, amikor hő­seit antihősöknek formálta meg, s kalandjaikat a filmko­média, sőt a filmburleszk sza­bályai szerint bonyolította. Eb­ben eddig nincs is semmi ki­vetnivaló. A kérdés mindössze az, med­dig lehet elmenni a komédiá- zásban vagy a karikírozás- ban? Hol válik a kritikus fo­galmazás és a nevetség deho- nesztálóvá, az ügyet sértővé? Nos, Damoreux filmjével itt vannak problémáink. Időn­ként ugyanis túlmegy az Ízlé­ses komédiázás, a helyeselhető karikírozás határán, s ezzel nem csupán egy konkrét film konkrét figuráit devalválja, hanem kissé magát az ügyet, a nácizmus elleni harc ügyét is. Mintha félcédulás franciák vívtak volna mucsai csetepa­tét holmi elszántott mezsgyéért az enyhén — néha erősen — ütődött németekkel. Tudjuk: Franciaországban rendelettel szüntették meg a győze­lem napjának megünneplé­sét. A De hová tűnt a 7. század? mintha (akaratlanul is, hiszen sokkal előbb ké­szült, mint a rendelet megje­lent) ennek a szemléletnek az illusztrációja lenne. Lány Hanoiból Ez is háborús film, de sem­mi sem áll tőle távolabb, mint az, hogy operettháborúnak áb­rázolja a véres küzdelmet. Itt ugyanis egy tényleges, és nem is olyan régen véget ért hábo­rú eseményeibe pillanthatunk be: a vietnami háborúéba. A film — rendezője Hai Nhin — egy tizen-egynéhány esztendős kislány történetét meséli el. A mi számiunkra ta­lán túlságosan is sűrített ez a történet, talán túlhaknozott- nak tűnnek azok a yiszontag- ságok, amelyeken ez a kislány keresztülmegy. De ebben az esetben el kell felejtenünk a mi értékrendünket, a mi mér­cénket. Vietnamban — ez köz­tudott — valóban szétszakítot­ta a családok százezreit a há­ború. valóban százezrek pusz­tultak el a polgári lakosság köréből is az esztelen bombá­zások, tüzérségi pergőtüzek során, mert az amerikai invá- ziós hadsereg egyáltalán nem kímélte a hátországot. S eb­ben a végsőkig elkeseredett harcban néha fantasztikus tör­ténetek születtek, mert fan­tasztikus volt maga az élet is, a maga minden percében a kiszámíthatatlan események tö­megét teremtő szituációival. Halottnak hitt családtagok ta­lálkoztak össze véletlenül, ár­ván maradt gyerekek találtak új családra, s gyerek nélkű maradt szülők fogadtak be ú; családtagokat. Az élet meni tovább, miköben zajlott a há­ború, véresen, kíméletlenül. A Lány Hanoiból erről az időszakról szól. Kis hőse, Gao Ha, szörnyű élményeket élt át, de ő is tudja, s a néző is ér­zi: az áldozatok nem hiábava- lóak, mert végső soron egv békés és boldog élet megte­remtését szolgálják. ’ Egykoronás románc Nevezhetnénk ezt az új csehszlovák filmet, az ismert rendező Zbynek Brynych al­kotását akár mai mesének is. Hiszen két hőse, Pigya, a kissé ,pipogya, gyámoltalan fiú, és Maruna, a helyre, ugrifüles kislány csupa meseszituáció­ba keveredik. Az csaknem mellékes, hogy a fiú egy hír­adástechnikai gyárban ipari tanuló, s a kislány is itt dol­gozik. Mert ahogyan a két fia­tal között a vonzalom megszü­letik, majd szerelemmé erősö­dik, s aztán, félreértések so­rozata miatt, veszélybe kerül, majd pedig elosztanak a fel­hők, — nos, ez már maga me­se, s az elmondás, a megjele­nítés stílusa is közelít a me­séhez. Hogy ehhez még egy bűvös erejű egykoronás is hoz­zájárul a maga csodáival, í hogy Pigya, mesés véletlenek folytán, ezvütt lép fel egy if­júsági szórakozóhelyen Karel Gottal, Helena Vondracková- val és más híres énekesekkel az már csak ráadás a mesére. A film hibája, hogy nem elér következetes ebben a mese­stílusban, értéke viszont a sol< jó muzsika és a sok csinos lány. Takács István i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents